Belépés

Elfelejtettem a jelszavam!

New York, mint ahogy minden más város, éli a mindennapi életét. Ám nem tudhatod, hogy aki rád köszön az utcán, odaadja a napi újságodat, az ki is valójában. Mert az emberek olyan világban lépdelnek, amiről fogalmuk sincs: természetfeletti lények veszik őket körbe, akár élnek is velük, szívük választottjaként. Szeretnél benézni a valóságot eltakaró fátyol mögé?

Várunk szeretettel!


Az oldal nyitott:2015. január 25.

Időjárás

Napjárás

Latest topics

» Brian lakás - Brooklyn
by Brian Cox Today at 20:53

» Törölt karakterek
by Admin Yesterday at 15:14

» Cox Gallery - Brooklyn
by Admin Yesterday at 15:02

» Inwood Hill Park
by Thomas Mackenzie Csüt. Okt. 19 2017, 21:34

» Broadway
by Vitaly Rayt Csüt. Okt. 19 2017, 05:40

» Battery Park
by Thomas Mackenzie Kedd Okt. 17 2017, 22:33

» Brooklyn Közkönyvtár
by Garrett Seabrooke Hétf. Okt. 16 2017, 16:59

» Daryl's Loft
by Allena Rhys Szomb. Okt. 14 2017, 19:34

» Játékostárs kereső
by Aires Emerson Szomb. Okt. 14 2017, 10:10

» Trade Fair
by Alan Bret Csüt. Okt. 12 2017, 22:00

Staff

D.J.
PM
Apple
PM

Köszönet


A leírások, képek, videók mind megtalálhatóak a világhálón, az oldal grafikájának alaptematikáját Quierra-nak köszönjük.

    Egyetemek

    Share

    Egyetemek

    on Pént. Jan. 16 2015, 10:49

    First topic message reminder :

    Rengeteg tanulási lehetőség van Manhattenben.
    Amennyiben az adott helyszín szükségessé teszi, külön topikot kap az adott egyetem.

    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Egyetemek

    on Szer. Szept. 23 2015, 22:02


    MaxGarretMo Li


    A nehéz eset enyhe kifejezés. Nem fújtatok viszont, csak kedélyesen ücsörgök az asztalon, nem foglalkozva azzal, hogy kiakadt-e valaki a társaságomban, vagy sem.
    - Csodálom, hogy még nem folyik sör az ereitekben.
    Engedek meg egy vérszegény - szó szerint, haha - poént magamnak, s még mosolygok is mellé. Őszintén? Mi mást tehetnék?
    - Elnézést kérek, nem szerettelek volna megsérteni.
    Tárom szét megadón karjaimat egy vállvonás keretei között, hogy aztán megint hagyjam, hogy kieressze a gőzt. A kulisszatitoknál még közelebb is hajolok hozzá, jelezve ezzel, hogy abszolút nyitott vagyok arra, amit mondani szeretne és nem nézem le, vagy ilyesmi. Egyetlen rövid, finomhangú kitételt teszek.
    - Nem szükséges magázódnunk, és igen, a fejgörcs jelen esetben ezzel járt.
    Makacs egy szerzet, mosollyal sem fogom tudni leszerelni, ebben biztos vagyok. De azért nem vesztem el a reményt, igyekszem én nagyon, ha látszik, ha nem.
    Nagy levegőt veszek, most eljutok oda, hogy a szemforgatást nem tudom visszafojtani. Max határozottan nem láthatja, hogy mozog a szám - mert nem is - de a fejében nagyon jól, tisztán hallja a hangomat.
    ~ Hogyha kopogtam volna és kihívlak, még kevésbé esik le neked, hogy valami nem okés. De persze teljesen felesleges volt az igyekezetem, mert ahogy hallak, még most sem jöttél rá, hogy nem egy kutya harapott meg. ~
    Hagyok neki időt, hogy eméssze a hallottakat, s közben én csendesen az ajtóhoz lépek és ellenőrzöm, hogy tényleg be van-e zárva. Nem szeretném, ha kirohanna nekem attól, ami következik. Ugyanis míg térülök-fordulok, a helyemen nem sokára egy fekete farkas alakja jelenik meg. A hangom viszont továbbra is Max fejében marad és jól ügyelek rá, hogy pontosan lássa az átváltozásomat.
    ~ Nemsokára te is át fogod ezt élni. És ha nem hagyod, hogy segítselek, akkor sokkal nehezebb lesz neked. ~
    avatar
    Max Theodore Coldcastle

    Faj : Vérfarkas
    Klán : Praetor Lupus védelme alatt
    Rang : Kölyök
    Tartózkodási hely : New York
    Kor : 25
    Foglalkozás : Egyetemi "Hallogató"

    Re: Egyetemek

    on Kedd Szept. 29 2015, 17:39

    A természetem egyik legnegatívabb von bár általában nem jellemző rám, de még a haragtartás sem elképelhetetlen, még ha rendesen gyorsan át szoktam siklani a dolgok felett, és elfelejteni az engem korábban ért sérelmeket. Hogy most miért nem tudom olyan könnyedén felfogni a dolgokat, mint általában azt szerintem még én sem tudnám megmondani. Egyszerűen van valami a másik kettőben, ami taszít, és ami miatt úgy érzem, hogy valami rohadtul nincs rendben velük.
    - Sokan inkább azon csodálkoznak, hogy nem szorulunk máj-transzplantációra még. - felelek merev hangon. - DE ezért jobb a szesz, mint a cigi. Újabb májat mindig könnyebb szerezni, mint egy új tüdőt. - teszem még hozzá tárgyilagos hangon egy vállvonás kíséretében. Na igen a tüdő az már neccesebb, nem mintha a májzsugor olyan kellemes dolog lenne, de azért szerintem a mi esetünkben ez a veszély még nem forog fenn. Azért nem vagyunk ennyire masszív alkoholisták, akárki akármit is mondd.
    - Ugyan nem történt semmi. Majdcsak túllépek a dolgon valahogy. - vonom fel gyanakodva a szemöldökömet. Nyugodtnak igyekszem feltüntetni magamat, de a testem mégis megfeszül az idegtől, és szerintem olyan mereve testtartással támaszkodom a falnak, hogy a kívülről szemlélődő azt hihetné, hogy lenyelte hosszában egy karót, és ha eldöntenének ,akkor ugyanebbe a helyzetben maradnák. Őszintén szólva, jelenleg még én se lepődnék meg rajta.
    - A magázódás bizalmi kapcsolatot tételezne fel, ami nem áll fenn, és mellesleg így utólag kössz a felvilágosítást. - Igen sajnos úgy néz ki, hogy tényleg iszonyatosan megmakacsoltam magamat. Kicsit olyan mintha nem is én lennék. DE mélyen legbelül úgy érzem, hogy ez a helyes megoldás. Ha rossz emberre bízok rá bármit is akkor nagyon megüthetem a bokámat, erre már régen rájöttem, és a jelenlegi helyzetemre ez fokozottan igaz. Nem tudom, hogy mi ez az egész, de nagyon nem tetszik a dolgok alakulása, és ez az egész helyzet sem. És most ennek a kettőnek a megjelenése sem túlzottan.
    - Ha két idegen megjelenik, hogy beszélni akar velem, akkor a legtöbb embernek szerintem leesik, hogy valami nem egészen van rendben. Nem érdekel túlzottan, hogy mi harapott meg. Rendbe jöttem, túlléptem rajta, azóta meg jobban figyelek. - Elsőre fel sem tűnik, hogy nem is beszél csak a hangját hallom...a fejemben. Na jó ez tényleg kezd elég furcsa lenni. Eddig is sejtettem, hogy valami nagyon nincs rendben, de most már egye bizonyosabb. És valószínűleg neki is köze lehet hozzá. Ez se túlzottan jó pont. Felvonom a szemöldökömet, amikor látom, hogy azt vizsgálgatja, hogy be van-e zárva az ajtó. Na jó ez tényleg elég neccesebb, és több, mint valószínű, hogy inkább kint lennék, mint itt most bent.
    A következő pillanatban csak azért nem ugrok hátrébb, mert már amúgy is a falnak támaszkodom. ~ MI a franc? - húzódik félre a szám egyszerre vagyok dühös, ijedt, de leginkább dühös. Alakváltók? Vérfarkas? Csipetnyi undor tükröződik az arcomon, és egy pillanatra összerázkódom. Nem tölt el túlzottan nagy örömmel a gondolat, hogy én belőlem is ilyesmi legyen. És az emlékezetkiesés csak még inkább növeli bennem a szörnyű gyanút, hogy már bizony velem is megtörtént ez nem is olyan régen. Arról az éjszakáról ugyanúgy nem emlékszem semmire, mint a harapás estéjéről, de tudom, hogy egy teljesen idegen helyen ébredtem fel. Nem mintha tartanék tőle, hogy bármi olyanba szaladok, amit ne tudnék megoldani. Eddig is mindig megoldottam valahogy, és bízom benne, hogy ezután is így lesz. Bár jobban örülnék, hogy ha ez most csak valami téves riasztás lenne.
    - Mi a franc? - sziszegem. - Eddig is mindig megoldottam mindent. És nekem ehhez az egészhez semmi közöm sincs. - préselem ki a fogaim között a választ, bár a hangom jelenleg tényleg sokkal inkább sziszegésre emlékeztet, mint beszédre.
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Egyetemek

    on Kedd Szept. 29 2015, 22:05


    MaxGarretMo Li


    - Egyikre sem lesz szükséged soha az életben. - jegyzem meg a tüdőt és a májat illetőn. Most erre mást nem tudok mondani és biztos vagyok benne, hogy ő sem úgy érti ezt majd, ahogy szánom, de semmi gond. Majd rájön, hogy a mi regenerációnkkal sokkal egyszerűbb életben maradni, egészségesnek, mint emberként. És a piát is jobban fogja bírni, vedelhet hát kedvére tovább. De ezt udvariatlanság lenne ebben a stílusban közölni vele, így hát hallgatok, s nem fűzöm tovább a gondolatmenetet.
    Kicsit olyan, mintha ez a kölyök folyton pofozgatna, de most sem lohad le a mosolyom, csak egy finom bólintással jelzem: felfogtam, amit mond, nem akar tegeződni. Ennek fényében kénytelen leszek én is magázni őt, amit ha meghallanak a Praetor házban, szerintem a könnyük fog csordulni a röhögéstől, annyira nem az én stílusom.
    - Rendben van, akkor legyen ahogy szeretné. - öntöm végül mégis szavakba gondolataimat ennyivel.
    - Érdekelhetné pedig, mert egy lett azok közül, akik megharapták. - nem véletlenül használom az akik és nem az amik kifejezést. Pár pillanattal, később már a bezárt helyiségben, farkasként állok előtte. Nem morgok rá, nem lépek fel fenyegetőn, de a tiltakozását hallva a pofám felszalad, s kivillannak agyaraim.
    ~ De. Van. ~
    Közlöm vele. A farkasom nem túl kommunikatív, hogyha éles helyzet van, s ez márpedig az. Utánanyúlok a benne lakozó kölyöknek, energiáimmal cirógatom - egyelőre békésen - és megpróbálom rávenni, hogy mutassa meg nekem magát. Pucérabban fogalmazva: átváltozásra kényszerítem Maxet, vagyis ez a célom. Elég idős vagyok hozzá, hogy ne tudjon ellenállni, de lehetnek még csodák.

    //100. hozzászólásom csak nektek Ölelés//
    avatar
    Max Theodore Coldcastle

    Faj : Vérfarkas
    Klán : Praetor Lupus védelme alatt
    Rang : Kölyök
    Tartózkodási hely : New York
    Kor : 25
    Foglalkozás : Egyetemi "Hallogató"

    Re: Egyetemek

    on Kedd Okt. 20 2015, 22:52

    - Hát persze, hogy nem. - vonom fel a szemöldökömet, míg a szám sarkában hitetlenkedő félmosoly jelenik meg. Nem tudom, hogy érti ezt, de talán nem is akarom. Az én májamnak egyenlőre semmi baja, és azt hiszem még egy jó ideig nem is lesz, még ha ilyen ütemben is folytatom, mind én, mind pedig a kis társaim az aktív szeszelést, és kocsmába járást. Azt hiszem, azért annyira nem vagyunk súlyos esetek, nem isszuk minket minden este részegre - kivéve a tanév első két hetét, de azok mindig "tökéletes hetek" - szóval a dolog annyira nem súlyos, és megoldhatatlan, mint ahogy a legtöbb kívülálló látja a hozzánk hasonló egyetemistákat. Mi csak szimplán éljük egy kicsit az életünket, és a "tanulás" mellett próbáljuk kiélvezni amennyire csak lehet. Majd egyszer úgyis mindannyian komoly, felelősségtudatos, kötelességtudó, jómunkás ember, felnőtt, a társadalom hasznára váló, rendesen adót fizető, törvénytisztelő állampolgárok leszünk...majd egyszer.
    - Csodálatos. - viszonozom a bólintás. Igazán örömteli, hogy legalább ezen a szinten megértjük egymást. Bár lehet, hogy az összes haverom a földön fetrengve, önmagát összevizelve, könnyektől veres szemekkel röhögne, hogyha most hallana. Soha senkit sem hallottak az én számból eddig magázni, mint a dékánt vagy a prof-okat, ha nagy ritkán valamiért szóba kellett elegyednem velük. A magázódás rendszerint nem igazán kenyerem, ráadásul a mi anyanyelvünkben nem is igazán jellemző, de most valahogy inkább ez a hivatalos hangnem tűnik célravezetőnek. Valamiért úgy érzem, hogy jelenleg jobb a minél nagyobb távolságtartás.
    - De nem érdekel. - csóválom meg a fejemet. - És az állítólagos "amik" sem érdekelnek jobban. - felelek ismét kicsit feszültebben. - Jelenleg csak az érdekel, hogy békében legyek hagyva. - teszem még hozzá kissé széttárva a karjaimat. Idegesít már ez a sehova sem vezetgető utalgatás, meg köntörfalazás. Nem szerte az ilyet. A kamuzás csak akkor jó, ha vizsgán van az ember, és lószart sem tud, de el akarja hitetni, hogy mindent tud igazából. Nem sokkal később már meglepet, és kissé undorodó vicsorral állok a fal mellett. Sajnos már egyre inkább kezdem érteni, hogy mire volt az eddigi köntörfalazás, és hát meg kel, hogy valljam...sajnos egyáltalán nem bűvöl el a látvány, és a lehetőség,a mivel kecsegtet. A nemtetszésemnek persze hangot is adok, bár ezt a párszaszájú kiejtést még Voldemort is megirigyelhetné tőlem úgy sejtem...
    Pár másodperc, és egy sajnos túlságosan is ismerős fájdalmat érzek, amit annyira nem szerettem volna ismételten megtapasztalni...nemcsak így mostanában hanem mondjuk úgy soha többé a büdös életben...Azt hiszem ,most már teljesen biztos lehetek bele, hogy bármi is ez a dolog, az biztos, hogy k....ra nem nekem való! Utána már csak azt érzem, hogy nem én irányítok. A farkas előtt csak egy másik farkas áll tömött sötétszürke bundával, és borostyán szemekkel láthatóan nem túlzottan elragadtatva a ténytől, hogy elő lett rángatva. Az ínyem felszalad, és a hosszú agyarak kivillannak az állkapcsaimból, még egy kicsit széjjel is tátom őket, hogy jobban látszódjanak, a "tarkómon” pedig felborzolódik a szőr...
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Egyetemek

    on Vas. Jan. 03 2016, 12:48

    //En ezt zartnak vennem, amennyiben van kedved valami rendessek folytatni, ugy lehet rola szo. Elvileg akkor falkaban vagy mar a jelenben, Maiat boldogitod, ha jol emlekszem igenyeidre. Bocsi a varakoztatasert es koszi a jatekot. Pm elersz barmikor. ^^ Smile//
    avatar
    Noel Wyard

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Klántag/Khenti-Amentiu
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Kor : 23
    Foglalkozás : Szabadúszó, diák...stb

    Re: Egyetemek

    on Vas. Jan. 03 2016, 18:33

    Robert - Noel

    Miután sikeresen megismerkedett a notebook használatával, és bevéste a jelentkezését, marha kíváncsi volt arra, egyáltalán válaszra méltatják-e. Kyle ugyan egy csomó papírt a kezébe nyomott, de tulajdonképpen semmiféle végzettsége nincs, csak a tudása... a fejében.
    Napokba tellett, mire bevágta, hogy tulajdonképpen hová járt elméletileg... szép baleset volt, szó se róla, de ez nem érdekes, mert csak formalitás, és muszáj volt az elektronikus kitöltéshez.
    Ennek örömére halál lazán elküldte a jelentkezését két szakra is, mert egy az nem elég, de nem ám. Kyle-nak még nem is szólt róla, Mesterét abban a hitben hagyta, hogy csak egyet jelöl... hát nem.
    Antropológia-Archeológia... szép párosítás, egyesek szerint nehéz is, szerinte meg nem az, de ehhez ért, ezt tudja, ezt tanulta, akkor meg minek menjen büfé-szakra?
    Szíve szerint még megjelölt volna kettőt, de a ghoul felvilágosította, hogy ez már így is necces, de ha még azokat is bevési, akkor egyenesen őrültnek fogják nézni. Megnyugtató volt... így is, mert ezt a kettőt együtt nem szokták bevállalni.
    Nem igazán értette, mi ezzel a gond, végül is a Klasszikus fiológia az nem áll ezektől távol, sőt, az Ókori Nyelvek és Kultúrák meg alapját képezik vagy nem?
    Még most sem érti, mi ezzel a probléma, ez csak 4 szak, nem olyan sok, de annyira hallgatott rá, hogy egyelőre kihagyta a másik kettőt, majd megpróbálja keresztféléven... azaz rendesen, mert a keresztfélév az most lesz. Mindegy. Maximum rákérdez, és tényleg őrültnek nézik.

    Késő éjszakai órán tart az egyetem felé, levele van, pofavizit kell, és tulajdonképpen azt sem tudja, kit keres. A papírra les, ne onnan olvassa már fel, ha lehet.
    Robert Richard Graymark... banyek, hát ezt elfelejteni, na az a kemény. Raul mesélt róla, bár hozzá képest nagyon fiatal, de elismert és hatalmas tudással rendelkezik.
    Az égre pillant, ezt nem cseszheti el, bár már az is meglepi, hogy nem akadnak ki azon, valaki éjjel érkezik. Úgy látszik, nem csak ő kényszerül arra, hogy ne nappal látogassa az iskolát.
    Azzal nem foglalkozik, hogy hová vezetik, bólint és vár... végül is vacsorázott, elméletileg letakarította magát, tehát nem lehet gond, legalábbis a megjelenésével nem.





    A halál csak a kezdet.
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Egyetemek

    on Hétf. Jan. 11 2016, 17:05

    Noel – Robert

    Nincs bajom az esti képzésekkel, néha még bevállalok okítást. A mai fiatalság egészen másképp állnak a világhoz, és fantasztikus meglátásokat látok, hallok tőlük. Már ha nem éppen papírhalomba temetkezek. Vannak beadandó tanulmányok és vannak szóbeli bemutatók is. Az előbbi sokasodik előttem, némelyik zöldség, némelyik egészen jó. Amivel viszont most szórakozok, az az aranyköpések, ala régész-hallgatók. Kint már sorakozik lapon jó pár idézet antropológiából, jókat vihorásztam rajta.
    Az utolsó idézetet is bekörmöltem, és ahogy kinyomtatja, celluxszal ragasztom ki a papírt, de még mindig jót vihogok rajta.
    - Óhajt valamit a fiatalember? – ha meglátom, hogy felém tart Noel, kedélyes mosollyal szólok hozzá. – Vicces az ifjúság, nemde? – hátrébb lépek, egyenes, rendben van. – Lassan már aranyköpések szemeszteri díjait lehetne osztogatni.
    Jókat derülve nyitom ki az ajtót és tessékelem be.
    - Helyezd magad kényelembe. Megkínálnálak, de érthető okból, olyan nyalánkságot inkább a mozgó tartályokra bíznám.
    Becsukom az ajtót mögöttünk, párnázott dupla, még az oroszlánok üvöltése se hallatszana ki. Nem az íróasztalhoz ülök vissza, hanem a fotelbe. Ha a kanapéra ülnék, ezzel az idősnek látszó testtel jövő karácsonyig se másznék ki, akármilyen fürge vagyok is.
    - Tehát úgy döntöttél, hogy okulsz, és tágítod ismereteidet. Milyen céljaid vannak vele?
    Nem veszek semmit a kezembe, hacsak az egyik delfines mappa nem az, amibe Trudy, a kolleganőm kislánya rajzolt bele karácsonyi rajzokat.
    avatar
    Noel Wyard

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Klántag/Khenti-Amentiu
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Kor : 23
    Foglalkozás : Szabadúszó, diák...stb

    Re: Egyetemek

    on Hétf. Jan. 11 2016, 19:12

    Robert - Noel

    Volt már hasonló helyzetben, kár, hogy végeredményben a felvételi után nem jutott előrébb, mert azonnal hazacipelték. Pedig, pedig sikeresen vizsgázott, csak ezt Raul nem volt hajlandó tudomásul venni.
    Azóta se tudja, hogyan jutott el odáig, mert ott még papírjai sem voltak mint itt. Nézelődik a folyosón, végül irányba állítják, érthetően elmagyarázva, hogy meddig menjen, melyik ajtó és hasonlók. Egyszerűbb lett volna, ha azt mondják, 20 lépés előre egyenesen, jobbra fordul, egy és kopog.
    Vigyorogva indul tovább, egy alak kint álldogál, így őt veszi célba, ha már kedélyesen machinál az ajtónál.
    -Jó estét. Noel Wyard vagyok és Robert Richard Graymarkot keresem, nála kell jelentkeznem.
    Átnyújtja a levelet, miszerint behívták, és az egész dossziét, amit magával hozott. Ügyes kölyök... ezzel az erővel egy táskát is bepakolhatott volna a férfi kezébe, de most már hülyén venné ki magát, ha visszakérné.
    Csak most pillant a kiragasztott cetlire, kis híján hangosan felröhög, de ezt mégsem illik, legalább most ne, legalább addig bírja ki, míg ki nem megy az épületből.
    -Lesz esélyem idejárni, akkor szívesen beneveznék rá én is.
    Ahogy betessékelik, a névtáblára siklik a tekintete... mekkora gáz, nem ismerte meg a férfit. Igaz, hogy képeken látta csak a publikációi mellett, de akkor is. Most már csak abban reménykedik, hogy az öreg nem nézi meg tüzetesen a papírokat, és nem szúrja ki az apja nevét. Akkor lesz bajban, mert ha Raul megtudja, hogy hót lazán elsétált volna egy szaktekintély mellett, maga nyakazza le.
    -Köszönöm.
    Hellyel kínálják, egy fotelt választ, ami hozzá a legközelebb esik, és amikor elhangzik a kérdés, akkor ledöbben, megáll a mozdulatban is. Azaz félig ül, és mégsem.
    Sosem szokott zavarba jönni, de most mégis abban van, mert arra aztán egyáltalán nem számított, hogy maga a rektor vigyorog az ajtó előtt, és arra sem, hogy ilyen kérdés érkezik. Tulajdonképpen azt se tudja mire számított, de ez nem volt közte. Összeszedi magát, ezt nem illene elszúrni azzal, hogy a meglepetéstől megszólalni sem tud, de annyi mindent szeretne egyszerre, hogy felsorolni is nehéz lenne, mégis felvillanyozva, lelkesen kezd bele.
    -Igen, ezt szeretném. A célom a tanulás, illetve sok minden. Szeretnék egy csontra rápillantva tudni mindent az illetőről, felfedezni valamit, amit mások nem, megérteni, hogy miért nem értik az ősöket és technikáikat, egy anyagdarabból tudni, hogy hogyan élt a személy... szóval sokrétű a célom.
    Azt mégse mondhatja, hogy papírt kell szereznie, mert ez is része, de tény, hogy érdekli, miként dolgoznak a nagyok, és azt hogyan tudja átültetni saját formára úgy, hogy az általa kigondolt ötleteket is beleviszi. Persze nagyon szeretne valamit találni, valami olyat, amit mindenki rossz helyen kutat, mert esetleg félreértelmezik a leírásokat, vagy csupán rosszul rakják össze a mozaikdarabokat.
    Végül is a válaszában minden benne van, majdnem, és most jön rá arra, hogy simán belevette azt a két szakirányt is, amire nem is jelentkezne, a megfogalmazása pedig... jó, hogy nem azt mondta, hogy a fél társaság hülye és nem ért ahhoz, amihez papíron igen. Így kell ezt csinálni. Szíve szerint most fejelgetné az asztalt.




    A halál csak a kezdet.
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Egyetemek

    on Kedd Jan. 19 2016, 11:23

    Noel – Robert


    A névre nem is, de az ifjú vámpírra felcsillan a szemem. Tehát ő az, akit a múmia küldött. De talán éppen az a klán az, ahová szívesen bekukkantanék. Mindig is érdekelt, miként iszik egy vámpír vagy táplálkozik és miként él.
    - Csak nem őrá gondoltál? – bökök a névtáblára, amin a nevem szerepel. – Tudsz nála jelentkezni. – felelem az igazat, és mégsem egyértelművé téve. Huncutság a neved, tündér koma, és biza a megfontolt vezető mögött egy hóbortos tünde lakozik, akik előszeretettel csavarint a szavakon.
    A levéllel és a dossziéval nem foglalkozom. A személye az ajánlólevél.
    - Fáradj beljebb. – nyitom ki az ajtót és tessékelem be.  – Ne tartsd vissza a röhögést, csak az ostobák nem olvasnák el, ami az ajtóra van kitéve. – kuncogok. Sokan ostoba szakoknak tartják ezeket és képzéseknek, azonban csak azok tudják igazán értékelni, akik maguk nem emberek. Rengeteget lehet belőle tanulni róluk.
    - Azt mondod? – simítok végig az államon, kétértelmű kérdést feladva. – Jó dolog az önkritika.
    A megilletődésre felnevetek, de nem szólok semmit. Várom, hogy magához térjen. Most esett le neki, hogy a név viselője és akivel beszél, egy és ugyanazon személy. Aztán újfent felkacarászok.
    - Mindent tudni a csontról, ha ránézek. Ez jó, nagyon jó! – csapok a vállára a fiúnak derülten. – Jöhetnék azzal a szöveggel, hogy kérdezéssel lehet megismerni valakit, de hát a holtak nem beszélnek. De az jelen esetben elég morbid lenne, nemde? – kuncogok. És persze figyelem, miként reagál rá ifjú leendő tanítvány.
    - Hogy érted, hogy nem értik az ősöket és a technikáikat? – ez is sokféle kifejezés.
    - Ezek szerint van, ami konkrétabban érdekel. – komolyabbra ugyan nem veszem, de a mappát félrerakom.
    avatar
    Noel Wyard

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Klántag/Khenti-Amentiu
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Kor : 23
    Foglalkozás : Szabadúszó, diák...stb

    Re: Egyetemek

    on Kedd Jan. 19 2016, 22:30

    Robert - Noel

    -De. Kifejezetten. Akkor szeretnék.
    Azért jött, remélve, hogy megkapja a felvételi időpontját, vagy a vizsgabizottságot, vagy valamit, de legalább leadja így is a jelentkezését.
    Végigfutja a beszólásokat és nem bírja tovább, elröhögi magát. vannak közte olyanok, amiknek tényleg kint a helyük, azokat vétek lett volna nem megosztani másokkal.
    -Azt.
    Kezdi összeszedni magát, talán ideje, ha már ekkora bakot lőtt, legalább hozza helyre, már amennyire lehetséges.
    Minden munkáját olvasta a rektornak, már ami megjelent, mert ugye az csak a jéghegy csúcsa, és ezek után nem ismerte fel.
    Szar ügy. A kérdésre bólint, így tartja.
    -Igen, mert a csontok beszélnek, ha értenek hozzájuk. Lehet kérdezni a holtakat, csak egyoldalú beszélgetés lenne a vége. Miért lenne morbid? Azért, mert elképzelhetetlen, mert a mai kor embere tabuként tekint a halálra?
    Normális esetben valóban egyoldalú dolog lenne, mert a holtakat szóra lehet bírni, a holtakkal igenis lehet beszélni, és anélkül is tudni, miben haltak meg, hogy rájuk nézne, de ezekről mélyen hallgat.
    Mégis érdekli, hogy tudományos szempontból miként lehet rájönni ezekre, vagy csak simán a korát meghatározni, azt, hogy milyen betegsége volt... na ezért érdekli az antropológia.
    Azt még nem tudja, hogy a fizikai vagy a kulturális vonzza igazán, esetleg az evolúciós, de majd elválik, előbbi talán csak annyira, hogy amivel még nem találkozott, olyan is legyen, utóbbi már más kérdés, az evolúciós meg nem igazán, maximum érdekességként.
    A maradék két ága meg egyáltalán nem, nem filozofálgatni óhajt róluk, és a teológiait azt egyenesen ki is zárta.
    -Úgy, hogy fogalmuk sincs arról, mit hogyan hoztak létre, hogyan voltak rá képesek, ezeket kutatják, mert magukat hiszik fejlett, civilizált, nagy tudású embereknek, és az ősöket meg tudatlannak. Holott szerintem pont fordítva van. Felét nem tudjuk annak, amiket ők egykor.
    Mindig is ezt vallotta,
    -Igen. Érdekel, az egy tőről fakadó és szerteágazó, mégis a közös jegyeket a mai napig viselő kultúrák kialakulása. Vagyis maga a mag. Például az egyiptomi templomok falán lévő, mai napig megfejtetlen harmadik felirat. Abban van a tudás. Továbbá érdekel, hogy egy ős hogyan volt képes ennyire szerteágazó leszármazottat teremteni... mármint a fajok tekintetében. Hogyan alakult ki pontosan? Mert nem úgy, hogy gondolt valaki egyet és azt mondta, na én holnaptól tündér leszek, vagy vérfarkas, vagy éppen angyal, vagy az, ami én.
    Lehet, egy szakirányra kellene koncentrálnia, de szerinte annyira egybevág egyik-másik, hogy képtelen lenne szétválasztani őket. Mi érdekli... rengeteg dolog, nagyon sok. Specializálódni majd ráér, ha kedve szottyan, egyelőre jobb, ha letisztul benne, mit is akar igazán a nekromanciával együtt.




    A halál csak a kezdet.
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Egyetemek

    on Hétf. Jan. 25 2016, 16:31

    Noel – Robert

    Szélesre húzom azt a mosolyt, majd beljebb lököm az ajtót és még a kezemmel, arcmimikámmal is beljebb tessékelem.
    - Majd akkor is röhögjön, ha a sajátját olvassa kitéve. – kuncogok, ahogy elkezd röhögni a sorokon.
    A következő válaszra azonban már a térdemre csapok a nevetéstől. Szünetet tartok a nevetésben, de még a hangomon is érezni a nevetést.
    - Mert éppen egy holt testtel beszélek. – aztán tovább nevetek egy ideig, még a szemeimet is meg kell törölni.
    - Mármint melyiknek a felét? Annak a negyednek a felét, amit az emberek tudnak világról? – újból felkacagok, ezúttal már tündércsilingelés is benne van. – Hát lássuk. – komolyodok el hirtelen és a dossziét visszarakom az asztalra.
    - Áhá. – univerzálék. – Jó dolog is az. – bólogatok.
    Közbe kuncogok, de figyelem a kívánságlistát.
    - Csak egy kérdés: miért az emberek egyetemén akarod kutatni a természetfeletti fajokat? A Praetor Lupus többet segít neked ebben. Jaaaj és igen, egyet elfelejtettem: ezt azért ne mondogasd más tanárnak. Nem mindenki közülünk való. – kacsintok rá sokat sejtetően.
    - Nos. – váltok át a komoly szerepembe és felállok, az asztali fiókomból kiveszek egy rakat papírt.
    - Kyle barátom már volt olyan kedves előre jelezni érkezésed. Erről a félévről lecsúsztál, a következő félévben tudod kezdeni a tanulmányokat. A hozott pontokkal ne foglalkozz. – legyintek. – Ha nem megy a suli egy év után sem, akkor elbúcsúzunk egy időre, aztán később újra próbálkozol. Ezt azonban kétlem. Csak szóltam, hogy tudd.
    Rendezni kezdem a papírokat, megforgatva őket, bele-bele pillanatva.
    - Olyan tanárokat válogatok össze, akikkel együtt tudsz majd tanulni, van külön mentor-tanonc képzés.
    A papírköteget elé teszem.
    - Az ajánlott és kötelező előadások vannak benne, pontokkal, és a minimum kötelező pontokkal. Ha kiválasztottad, akkor összeállítom a tanárokkal az órarendedet.
    Végre leveszem a műszemüveget közben, komollyá tesz, csak éppen nem látok semmit tőle.
    avatar
    Noel Wyard

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Klántag/Khenti-Amentiu
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Kor : 23
    Foglalkozás : Szabadúszó, diák...stb

    Re: Egyetemek

    on Hétf. Jan. 25 2016, 20:11

    Robert - Noel

    -Fogok.
    Már ha kikerül egyszer oda az övé is, a többiekéhez. Van önkritikája, és szokott úgy fogalmazni, vagy kérdezni, mint egy kisgyerek, aki ismerkedik a világgal, de sosem szégyellte.
    -Most mi rosszat mondtam?
    A nevetésre elbizonytalanodik, mégis mi történt? Megpróbált összehozni egy épkézláb választ, de mi a baj? amikor meghallja a választ, akkor ő is nevetni kezd.
    -Azt... azt mindig elfelejtem, de nem ilyen halottakra gondoltam, hanem rég elhunytakra... izé... nem...áááá.
    Ez egyre rosszabb. Ahhoz képest, hogy kezdett magára találni, simán csőbe húzták, és ezen már csak nevetni lehet.
    -Igen, nem, de igen.
    Ezt nem lehet kibírni, most már röhög, ha a szar indítást lehet fokozni, annak mestere, ez tagadhatatlan.
    -Valami olyasmi, de... nagyon érdekelnek a tetoválások is, amiket viseltek.
    Amiket manapság lát, azok divatból születtek, és a legtöbbnek értelme sincs, míg a régmúltban mindegyiknek jelentősége volt, ahogy ez megmaradt a különböző fajoknál is.
    -Azt... azt nem tudom. Megzavart, mert ön sem ember, de gáz.
    Ismét nevetni kezd, ettől már tényleg nem lehet pocsékabb, bár azért nyilvánvaló, hogy itt is fellelhet esetleg olyan könyveket, amikben talál leírást akár az apró betűs részekben is. Ezek a kevésbé olvasott, porosodó példányok.
    A papírok láttán elcsodálkozik, amit most mutatott, az alapján saját magát biztos elküldte volna, hogy majd jöjjön vissza később.
    -Akkor... akkor ez azt jelenti, hogy jöhetek tanulni? Köszönöm.
    Boldog, mert nem gondolta volna, és hálás Kylenak is, csak ezt nem mondja. Fogalma sincs, mit kell felvennie és mit nem, de nagyon reméli, hogy kevés a tölteléktárgy, mert azok nem érdeklik.
    -Megkérdezhetem, miket ajánlana? Rajtam múlik, az összeset bejelölöm, kivéve a szociológia és társait. Azokat inkább messze elkerülném, ha lehet.
    Majd megjegyzi, miket mondott a rektor, és hazáig nem felejti el. Arra most jön rá, hogy tulajdonképpen egy szót sem szólt amiatt, mert nem is egy szakot jelölt meg.




    A halál csak a kezdet.
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Egyetemek

    on Csüt. Feb. 11 2016, 18:46

    Noel – Robert

    - Ezt már szeretem. – villantom ki mosollyal a hófehér fogsort.
    A válasz bizony nem érkezik azonnal, a nevetés úgy elkap, hogy nem bírom úgy abbahagyni, beszélni is tudjak. Idő kell, hogy levegőt vegyek úgy, hogy válaszolok is.
    A válaszra viszont már hangosan hahotázok, lassan a könnyeim is kicsordulnak.
    - Tudod még fokozni. Haláli!
    Komolyan nézek rá, hiszen időszakonként felcsap ez az érdeklődés, aztán elmúlik. Mégsem mondanám azt, hogy ne foglalkozzon vele mert divat, vagy ne foglalkozzon vele, mert senkit sem érdekel most éppen.
    - Majd megszokod. – elkomorodok, most más is fontos. – Azt remélem, tudod, hogy bundás haverjaid is járnak ide, éppúgy, mint vadászok, tündérek. – a warlockokról meg nem is beszélek.
    Meglepve pillantok fel.
    - Miért ne jöhetnél? Sokkal többet tudsz a világról, mint az emberek.
    Jót derülök a kérdésén és a kiegészítésen is.
    - Ne vesd el a szociológiát csak mert annak látszik, ami. Majd elküldöm a holmikkal együtt, a kötelező tárgyakat úgysem úszod meg.
    Nincs bajom a szívós fajta barátokkal. Kyleal ugyan sosem lennék egy teremben két szál magammal vele, de még nem kattant be, így elviselem.
    avatar
    Noel Wyard

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Klántag/Khenti-Amentiu
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Kor : 23
    Foglalkozás : Szabadúszó, diák...stb

    Re: Egyetemek

    on Szomb. Feb. 13 2016, 19:32

    Robert - Noel


    -Örülök, hogy megnevettettem.
    Ritkán lehet zavarba hozni, de nyakig vörösödik, a tündérnek összejött. Ha valami pozitívum van az eddigi produkciójában, az az, hogy legalább a hangulat jó.
    -Remélem. Az nem zavar. Tudom, kificamodott egy egyed vagyok, de nem nagyon érdekel, ki milyen fajba tartozik. A fél banda nem kérte, nem akarta, bele lett kényszerítve, miért gyűlölném őket?
    Kik járnak ide, az nem érdekes. A múltkor is kellemesen elbeszélgetett azzal a farkassal, és nem akartak egymásnak esni. Lehet, ő sem a normális vagy elvárt viselkedési formulák szerint él? Eddig nem nagyon futott össze olyanokkal, akik azonnal neki akartak esni, felőle járhat ide bárki, nem igazán zavarja.
    -A legtöbb helyen az a lényeg, hogy papírhalmokkal tapétázzak, nem az, hogy esetleg mi van a kobakban. Papír van, de hülye, tök mindegy, a papír a lényeg. Mármint... izé, nem mindenkinél, de...
    Meglepi a válasz, de ahogy tapasztalta, nem az számít, ki mit érdekel, vagy mihez van tehetsége, érzéke, hanem a sok cetli. Persze a kifejezési módja nem az igazi, konktrétan teljes mértékben félreérthető amit mond. Mintha azokat is ide sorolná, akiknek egyszerűen megfelelő szakképzettségük van valamiből, és tényleg értik a területüket. Lehet ezt még fokozni?
    -Az nem az én asztalom, monsieur. Köszönöm. Remélem, mind érdekes és nincs benne semmi töltelék, amolyan időt elütő... vagyis... nem úgy értettem, csak...
    Megint elhallgat, hát sosem gondolta volna, hogy még a nyakig érő fekália szintjét is képes megemelni, hogy teljesen ellepje.
    Az előbb azon gondolkodott, lehet-e még fokozni a katasztrofális szereplését, és most meg kell állapítania, igen. Sikerül neki, egyszerűen hihetetlen. Most már biztosra veszi, hogy semmi nem lesz elküldve, hanem szerencsétlen Robert örül annak, ha kimegy innen és magára hagyja.
    Lélekben felkészül Raul kiakadására, és most már csak arra vár, hogy elmehessen.




    A halál csak a kezdet.
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Egyetemek

    on Hétf. Feb. 22 2016, 12:57

    Noel – Robert

    A nyakig vörösödéstől már fuldoklok a röhögéstől. Ilyet se pipáltam még vámpírtól.
    - Ezt jó hallani. Néha viszont a saját akarat felett van más is. És nem mindenki gondolkodik úgy, ahogy te. Bár úgyis tudod. – még azért kuncogok közben párszor.
    Újból hangos hahotában török ki.
    - Hihetetlen jókat szórakozom veled! – nem rajta, vele. Nagy különbség. – Pedig jó a papír. Melegen tartja a lábakat.
    Nem erőltetek semmit, ugyan mindek tegyem. Ez szolgáltatás, ami itt van, mindenki abból a tálból vesz – vagy szív – amelyik számára a megfelelő.
    - Időt sok mindennel el lehet ütni. – kuncogok megint. – És ez az esetben elég hosszú terjedelmű lesz, így lesz alkalmad megismerni sok mindent.
    Ahogy látom, ennél jobban is képes magát kényelmetlen helyzetbe hozni, én meg kifejezetten élvezem. Felállok és a kezemet nyújtom felé.
    - Kedves kollega, a szükséges teendőket futárral küldöm el, ha a határidőket betartja, minden rendben lesz. Minden jót, Noel Wyard.
    Jobban nem érnék hozzá. Nincs bajom velük, de a jégkirálynő megirigyelhetné a hideg bőrüket.

    //kedves tanítvány, köszönöm a játékot, ha nincs más! wow //
    avatar
    Noel Wyard

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Klántag/Khenti-Amentiu
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Kor : 23
    Foglalkozás : Szabadúszó, diák...stb

    Re: Egyetemek

    on Hétf. Feb. 22 2016, 20:34

    Robert - Noel

    Totál idiótát csinál magából, ha valamire, hát erre sosem lesz büszke. Ilyen nyomorultul szerepelni még sosem sikerült, most elkezdte, de a rémálmaiban ne jöjjön elő.
    Már csak bólint Robert szavaira, azzal sem rontja tovább az eddig elhangzottakat. A papír felhasználási módszerei... igaz, tökéletes szigetelő, ha másra nem is, arra használható. Elvigyorodik, és még azért is hálás, hogy nem rajta röhögnek ennyire. Pedig okot aztán adott rá rendesen.
    -Remélem.
    Csupán ennyit felel az idő elütését taglaló lehetséges verziókra is, legalább a végét ne vágja már haza, ha lehet. Szinte megkönnyebbül, amikor Robert feláll, véget ér a horror.
    -Köszönöm, monsieur.
    A menekülő ember ipari tanuló hozzá képest, kezet fog a férfivel, de olyan gyorsan távozik, ahogy csak lehet.
    Az, hogy kollégának nevezte, sokat jelent neki, ez különbözteti meg a szakértőt, a az igazi tudással rendelkezőt a többiektől. Nem becsülik le a kezdőket sem, egyenlő partnerként tekintenek rájuk. Abban nem nagyon hisz, hogy bármit is hoz a futár, ilyen siralmas bemutatkozás után ő sem küldene semmit sem, maximum egy újra táblát az ismétléshez.
    Idefelé nem rohant, visszafelé viszont kihasználja az éjszaka sötétjét és a gyorsaságát, ki akarja heverni ezt az estét, el akarja felejteni, és felébredni a rossz álomból. A beszámolót pedig jobb, ha későbbre halasztja, bár azt sem húzhatja sokáig, sejti, hogy az öreg már rég Kyleal beszél telefonon, és az is lehet, az apjával is.

    //Köszönöm szépen! : hug //




    A halál csak a kezdet.
    avatar
    Noel Wyard

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Klántag/Khenti-Amentiu
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Kor : 23
    Foglalkozás : Szabadúszó, diák...stb

    Re: Egyetemek

    on Csüt. Júl. 07 2016, 23:08

    Tréfás halál

    Robert - Noel

    Azt szokták mondani, ha vizsgázni megy az ember, az olyan, mintha a nyilvános kivégzésére menne... lehet. Őt ez a része kevésbé izgatja, lévén halott, az viszont annál inkább, hogy az utóbbi időben sok dologgal foglalkozott, olyannyira, hogy leköltözött az alagsorba, még véletlenül se zavarja a fény és akarjon pihenni.
    Tanulni akart, tanult is, olyan szisztematikusan rendszerezte az etikett részleget, a rúnás részleget, a nekromanta részleget és egyebeket, hogy konkrétan mozdulni sem lehetett a helyiségben.
    Tiszta szerencse, hogy alapból sápadt, így kevésbé látszik rajta a zombi üzemmód, de indulás előtt olyan magától értetődően húzott le egy adag kávét -Keith-től tanulta-, hogy még a ghoulok is meglepetten nézték.
    Vért akart, de mire a konyhába ért, csak az maradt meg benne, innia kell... az már mindegy volt, hogy mit, úgyhogy magáévá tette az egész kiöntőt, illetve tartalmát.

    Az egyetemre indult, elméletben ma vizsgázik, de ha most megkérdezné valaki tőle, hogy miből, el kellene gondolkodnia rendesen. Tulajdonképpen fogalma sincs, hogy ma a töltelék tárgyak jönnek vagy az alapok, végül is mindegy, át kell mennie és kész.
    Mielőtt elrobogott volna, a Kancellár kedvessége olyan méreteket öltött, hogy erőteljes késztetést érzett arra, ne az egyetem élvezzen prioritást, hanem az, hogy egyenesen a torkának ugorjon. Végül csak cinikus válaszra méltatta, miszerint arról nem tehet, hogy az idős vámpírnak annyi esze sincs, hogy megkülönböztessen egy bordacsontot a kulcscsonttól, és az apró véseteket ne striguláknak és díszeknek tekintse.
    Ennek örömére a pár perces késését simán behozta, mert addigra az öreg akarta az ő torkát elkapni, és egyedül csak az állította meg, hogy "érdekes módon" belefutott Kyleba, aki azonnal magához rendelte. Vagyis a mestere mindent hallott, nem kétséges, és lesz ennek még böjtje az irányába is, de a vizsga az első.

    Ami megmaradt benne, hogy Roberthez be kell ugrania... na de miért? Mivel időben van az előzményeknek köszönhetően, kényelmesen sétál fel az iroda elé, ahol bekopog, és ismét az aranyköpéseket kezdi olvasgatni. Igen, az ígéretét megtartotta, sikerült felkerülnie oda. Itt ugrik be neki, hogy Roberthez azért kell jönnie, mert tulajdonképpen nála vizsgázik... időben. Az ugyan még mindig rejtély, éppen miből, de legalább az egyik felét kibogozta.
    Türelmesen vár, elvégre amit tanult, ahhoz nem sok új dolog jött, mondhatni a vérében van szó szerint, a kérdés az, hogy a Tündér mennyire lesz vicces kedvében. Megszokta, hogy néha úgy kérdez, senki nem érti, mit is akar tulajdonképpen hallani. Az opciói többrétűek, majd elválik, mire lesz szükség.




    A halál csak a kezdet.
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Egyetemek

    on Szomb. Júl. 16 2016, 19:18

    Noel - Robert


    Egész jó dolog eljátszani az öregember szerepét. Az emberek világában. Ha akarom, nyíltan lehetek szenilis, vén fószer, ha akarom, megfáradt öregember, vagy pedig a bölcs. Nagybetűvel, mert hát ugye a kor, az mégis csak kor, kérem szépen.
    A laptopon játszok éppen, valami időre menő játék, és imádom tesztelni a reflexeimet. Az pedig pláne szép benne, hogy megy is. Kurjongatok is hozzá, mire kopogtatást hallok.
    - Jesszusom, nyisd már ki, minek kopogtatsz.
    Grünwald beteget jelentett, Garrett meg úgy becsokizott, hogy nem tud jönni helyettesíteni. Derűset kacagok.
    - Küldjön Garrettnek egy tábla csokit, azzal az üzenettel, hogy kutyaharapást szőrivel. Grünwaldnak meg valami töményet, mézzel, hogy kúrálja ki magát, mert nincs több lógása.
    Úgyis tudom, hogy hepajkodott, mind a kettő, Garrett meg a szokásos, meg sem lepődöm. Minek lepődjek meg, attól, hogy laza, attól még alfa.
    A folyosóra libegek, némileg kacsázva, mert hát öreg vagyok itt. Attól még lehetek fürge, így dudorászva csapom a hónom alá a paksamétát, tele dolikkal.
    - Hová-hová, fiatalember, a vizsga nem arra lesz, hanem erre. Ó, párdon, nem tudtam, hogy a kedves kollega hozzám tart éppen.  – jót kuncogok, a világ minden kincséért sem hagynám ki a poénokat. Noel Wyard pedig éppenséggel nem ember és nem sokáig lesz fiatal. Csak érje is meg.
    avatar
    Noel Wyard

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Klántag/Khenti-Amentiu
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Kor : 23
    Foglalkozás : Szabadúszó, diák...stb

    Re: Egyetemek

    on Szomb. Júl. 16 2016, 21:00

    Robert - Noel

    Hallja a kopogására érkezett választ, de amint nyitná az ajtót, vissza is húzza. Kinek küldjön mit? Grünwald és Garret... oké, megjegyzi, bár lehet ezt nem neki kellene megtennie, azért bólint, nem mintha ez odabent látható lenne.
    Felcsap futárnak, ha ez a vizsgája, ám legyen, bár ahelyett, hogy nyomban eltűnne, azért még vár egy kicsit, hátha tévedés az egész.
    Azt már lényegében megszokta, hogy Robert szórakozott, azaz előadja, lévén tündér, így nagyon nem lepi meg, amikor kilép a szobából, de az annál inkább, hogy maga felé tessékeli, amikor ott áll.
    Nem, nem fog belépni a személyes aurájába, még félreértik, holott csak engedett volna az invitálásnak, de inkább kihagyja ezt a lehetőséget.
    -Jó estét, professzor! Igen, önhöz tartok, vizsgára... a csomagokat pedig kézbesítem, ha gondolja... Grünwaldnak és Garretnek.
    Még egy mosolyt is elenged, és továbbra is azon töri a fejét, hogy melyik vizsgája lesz most? Lehet, az lenne a legjobb, ha globálisan magába foglalná az egészet, mert így maximálisan csak behatárolni tudja, lévén az öreg tündér nem egy tárgyat tanít, ő meg "elfelejtette" kijavítani a jelentkezési lapját, és olyan szinten bent hagyta a két szakot, mint a huzat.
    Ráadásul most már azt sem tudja, hogy a beadandókat leadta-e, mert jó szokásához híven többnyire nem szokása az ilyesmi. Megírja, de magának, és megőrzi későbbre, de beadni, na azt nem. Egyik csoporttársa kérdezte már erről, mire viccesen azt felelte, miért is adja le, ha a professzor amúgy is tudja amit kérdez? Jogos válasz, ezzel vitázni sem tudott, így nem is erőltette a kérdést.
    Magának szeret utánajárni adott témáknak, sőt, kiegészítgetni is, ahogy halad a tanulmányaival, de ez a határidő és leadás az nem az ő asztala.
    Robertre pillant, az első találkozásukat nem fogja elfelejteni, Kyle tekintetén is látszott, jól szórakozhatott a beszámolón, mert amit itt előadott, hát azt inkább szeretné elfelejteni.
    A vizsga viszont számít, egyrészt azért, mert bizonyítani akar, hogy igenis megvan a kellő tudása ahhoz, hogy tovább lépjen, hogy dolgozhasson, másrészt azért, mert meg akarja mutatni Raulnak és Kylenak is, hogy lehet, ifjú, de igenis van helye köztük. Ennek örömére izgul... megint... ami nem éppen jó dolog, mert kifelé a hót nyugalmat mutatja, de belülről... nem hibázhatja el.




    A halál csak a kezdet.
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Egyetemek

    on Kedd Júl. 26 2016, 17:10

    Noel - Robert


    Felhúzom csodálkozva a szemöldököm.
    - Ha szeretne felcsapni titkárnőmnek, nem látom akadályát. Bár Mr. Chairman valószínűleg nem egyezne bele, Kyle már csak ilyen, tisztában van vele, hogy mennyire oda lehet kozmálni a napon – kuncogok. – Úgy látszik a titkárom kávészünetet tart. – majd összecsapom a kezem, hónom alá csapva a papirosokat.
    - Azért kíváncsi lennék, Garrett hogy reagálná le, ahogy csokit ad át neki – erre már felkacagok.
    - No, várjon csak. A rendszerben nem látom a nevét – kapom elő a papirost, végigzongorázva a neveken. – Itt az áll, hogy nem teljesítette az előfeltételeket. Ha nem adja be a kötelező beadandókat, határidőre, akkor nem mehet vizsgázni és veheti fel újra a tárgyat – nézek rá, ezúttal már a professzori komolysággal. Isteni dolog játszadozni a hangulatokkal!
    - Találkozunk a következő vizsgán, Mr. Wyard, már ha időben leadja a beadandókat. Ez itt egyetem, feltételek teljesítése nélkül nem jut semerre. Ideje meg mint a tenger, így aztán meg minek ezen hisztérikázni – kuncogok megint. - Viszont egy tárgyból látom, leadta és igen, emlékszem, meg is felelt. Maria, elmenne kérem a 214/A terembe és kiosztaná a lapokat? – a belépő titkárnőre mosolyogok, tudom, hogy olvad a humoromtól és a mosolyomtól.
    - Mr. Donovant pedig ugrassza már oda, felügyelni. Úgyis az előbb láttam legyeskedni Mrs. Normann körül, vagyis nem elfoglalt. Köszönöm, drága. Maga meg jöjjön, nekem édesmindegy, holnap jön vizsgázni a tárgyból, vagy ma – tessékelem beljebb az ifjút, miközben Maria már el is tűnt. Ma később megy haza, holnap nem lesz, tudom és ismerem, be akarja fejezni a dolgait.
    - Mondja csak, milyen annál az öreg rókánál? Még mindig nem tud kacagni? – értem Kylet alatta.
    avatar
    Noel Wyard

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Klántag/Khenti-Amentiu
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Kor : 23
    Foglalkozás : Szabadúszó, diák...stb

    Re: Egyetemek

    on Kedd Júl. 26 2016, 19:49

    Robert - Noel

    -Ez valószínű, sajnos nappal nem tudnám megoldani, bármennyire szeretném is.
    Egyelőre... de ezt nem teszi hozzá. Persze biztosan jól festene kézbesítő és titkárnői szerepben is, ámbár sosem próbálta, de nem lehet annyira bonyolult egy csomagot eljuttatni A pontból B-be. Az egyetlen veszélye, hogy talán egy vérfarkas nem örül annyira a társaságának, legyen szó bármilyen feladatról.
    Nem szerepel a listán... nem lepődik meg, de valamiből kell, hiszen ott a levele az időponttal.
    -Ezekre gondol professzor? A pótbeadás határidejében még benne vagyok, kőkemény 2 napig. Sosem értem, miért év közben bajlódni? Attól még megbukhat bárki a vizsgán. Az a fontos, ott teljesíteni.
    Mindent megírt, tényleg, el is hozta őket, így előszedi az összeset a batyujából, ami nem csekély mennyiség, ráadásul már ránézésre is látható, nem összecsapott munkákról van szó.
    Érdekes, hogy azt gondolná az ember, abban minden összegyűrődött, hiszen nincs tartása, vászon, de mégis makulátlan az összes példánya, ráadásul rendszerezve van, ahogyan kell.
    Persze a véleménye mit sem számít, mégis elmondja, mert tényleg az egyetlen dolog amit nem tett meg, az, hogy nem adta le. A lényeg. Fordítva van bekötve, van ilyen.
    -Elrohanjak leadni őket?
    Mekkora szerencse, hogy a vizsgaidőszak szinte még el sem kezdődött, és tényleg halál lazán belefér a pótlásba. Az ő sebességével pedig nem gond mindent eljuttatni a megfelelő helyre, megfelelő személyekhez.
    Kezd derengeni az is, hogy valamit tényleg leadott, de csak a poén kedvéért, vagyis kizárásos alapon máris tudja, miből is jött vizsgázni.
    -Merci.
    Végül is igaz, olyan mindegy, mikor jön, de ha van rá lehetősége, akkor ma. Mivel betessékelik, be is lép a plafonra pillantva, mintha onnan várna valami meglepetést.
    -Én még egyszer sem láttam, bár lehet, az nekem szól. Ezt leszámítva jól érzem magam.
    Tényleg, Kyle sosem mosolyog, olyan mint egy szobor, bár már kezdi érteni, hogy miért. A kancellár elárulta neki, hogy pihenni készült mikor ő egyenesen betoppant az éjszaka közepén, így végül is keresztül húzta a Vezér tervét rendesen.




    A halál csak a kezdet.
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Egyetemek

    on Pént. Aug. 05 2016, 16:52

    Noel - Robert

    Kuncogok a válaszon. Mindig van válasza ennek az ifjú vámpírnak, jellemző a fiatalságra. Élvezem. Néha ugyan nem, de hát aki vénséget játszik, annak néha belefér ugyebár.
    - Nem tudok semmiféle pótbeadási határidőről – vonom fel érdeklődéssel a szemöldököm.
    - Azt gondolom tudja, kedves kollega, hogy ezt itt már a huszonegyedik század. Elektronikusan adjuk be a beadandókat. Ha el tudja intézni a kollegákkal, hogy elfogadják, most adja le a beadandót, legyen. Legközelebb nem fogják, elektronikusan legyen szíves. Most nem. Most nekem fog szépen trillázni a tananyagból. Ha utána van ideje és kedve, megteheti – bár mosolygok, egyben tesztelem is az ifjúságot, mennyire képes nyomás alatt teljesíteni. Szeretek szórakozni.
    - Ez szerencsés. Remélem, a klánja is jól érzi magát Önnel. Bár akkor nem cseverészhetnénk ilyen önfeledtnek tűnő beszélgetéssel. Milyen tárgy is, amiből vizsgázna most? – adom az ütődöttet, ám csak kíváncsi vagyok, semmi több. A válasza után a fiókból előhúzok egy egész kártyacsomagot, és összekeverem. Nem játék, hanem témakörök vannak rajta. Majd kiterítem Noel előtt, írással lefelé.
    - Húzzon egyet és máris kezdheti – dőlök hátra, elővéve a leadott anyagát. Bele akarok lapozni, hogy emlékezzek is arra, mit is írt.
    avatar
    Noel Wyard

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Klántag/Khenti-Amentiu
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Kor : 23
    Foglalkozás : Szabadúszó, diák...stb

    Re: Egyetemek

    on Hétf. Aug. 15 2016, 20:56

    Robert - Noel

    -Én igen, arról is van egy levelem.
    Azt is előhalássza, lassan polipnak érzi magát tele kezekkel, de megoldja, ez legyen a legkevesebb. Az már más kérdés, hogy neki eszébe sem jutott elektronikus formában eljuttatni bármit is, bár gépen írta meg, szépen kinyomtatta és beköttette minden munkáját.
    -Ezt még gyakorolnom kell. Akkor... akkor ha így nem lenne jó, akkor átküldöm meg ilyesmi. Azt hiszem.
    Ha képes volt megtanulni kezelni a gépet, elektronikus formában jelentkezni, akkor ez sem lehet bonyolultabb. Végül is minden dokumentum megvan, és ha így nem lesz jó, akkor ezeket felteszi a polcra, azaz a földre, mert polc az nincs a sátorban.
    -Erről nem tudok nyilatkozni, őket kellene megkérdezni.
    Az tény, hogy létezik, vagyis akkor annyira nem gyűlölhetik, de azért arra nem merné a nyakát tenni, hogy a klán is jól érzi magát vele.
    -Archeometriából.
    Legalábbis ezt tuti, hogy leadta, ez volt az egyetlen, tehát nem jöhet másból a jelek szerint. Nem sokat teketóriázik, húz egy lapot, elolvassa, felolvassa, és átadja Robertnek.
    -Az Archeometria fogalma és alapismeretei.
    És itt kezdődnek a bonyodalmak, pontosabban a fejében, mert egyáltalán nem mindegy, hogy milyen szemszögből közelíti meg a kérdést. Egyrészt veheti teljes általánosságban és kiragadva mindenből, de veheti úgy, mint a geológusok, veheti úgy, mint a klasszikus fiológusok, vagyis jelenleg fogalma sincs arról, most egyáltalán régészeti úton közelítse meg, vagy sem, mert a kettő meg szorosan kapcsolódik egymáshoz logikusan Szép lesz ez, mert amióta felolvasta a tételét konkrétan meg sem mukkant. Végül dönt, ha már régészet, akkor onnan indul, aztán majd kiderül, Robert ezzel mire célzott.
    -Az Archeológiával kezdeném, ami a régi korok kultúráit tanulmányozza különböző tárgyi leletek alapján.
    Eddig jó, kár, hogy nem ez a tétele, de egyébként stimmel. Végül összeszedi magát és úgy dönt, teljes általánosságban kezd bele, maximum, majd ha kell, akkor kiemel egy-két ágazatot is.
    - Az Archeometria pedig ennek az egyik legfontosabb ága, és nem is választanám külön, hiszen ez pont a régészeti leleteken, műtárgyakon és lelőhelyen végzett vizsgálatokat takarja. Egy viszonylag fiatal tudományágról beszélünk, de egyre nagyobb hangsúlyt kap, hogy minél pontosabban meg tudjuk ítélni egy-egy területen feltárt „emlék”, kulturális örökség korát, származási helyét, funkcióját. Ezekre többnyire fizikai, kémiai, geológiai valamint biológiai vizsgálatok során kapunk választ.
    Akadnak rokon ágai is, mint maga a restaurálás vagy a konzerválás, esetleg a környezetrégészet vagy az ipar, ezek mind tudományos módszereken alapulnak, és ezeket sem választanám külön, ha lehet.
    A főbb ágai maga elsősorban a Kormeghatározás, a Leletfelderítés, a Leletek eredetének vizsgálata vagyis a proveniencia, a készítési technológiára vonatkozó vizsgálata és anyagvizsgálat, a tárgyak használatára vonatkozó vizsgálata, valamint a biológiai anyagok, maradványok vizsgálata is ide tartozik, vagyis természettudományos vizsgálatokról beszélünk, melyek segítik a régészek, restaurátorok vagy műgyűjtők munkáját is. Tehát ha kicsit tágabb értelemben nézzük, akkor ide soroljuk egy esetleges műtárgynak az eredet vizsgálatát is.

    Még jó, hogy nem szükséges levegőt vennie, különben bajban lenne, viszont egy pillanatra megáll, hogy rendezze a gondolatait, és eldöntse, hogy marad az általános megközelítésnél, vagy esetleg konkretizál is, azaz például kőzettani szempontból taglal tovább.
    -Az egyik legfontosabb vizsgálat maga a kormeghatározás, melynek már több változata van, de a legismertebb a radiokarbon vagy szénizotópos, melyet 1949-ben fejlesztett ki Willard Frank Libby, aki később Nobel díjat is bezsebelhetett ezért.
    Ezt 50-60.000 éves szerves anyagoknál használják, az izotóp bomlási folyamatának figyelembevételével. Úgy vélik, hogy az élő szervezet raktározza a szén atomokat, és ennek száma állandó, míg nem történik elhalálozás. Onnantól kezdve viszont folyamatosan csökkenni kezd, úgy 5600 év alatt lefeleződik és így tovább. Hogy ki találta ki ezt az 5600 évet, na azt nem tudom, de tesztelték például ismert fákon, tehát ez az elfogadott. Persze jót röhögnék, ha szegény fa is jóval idősebb lenne, de sebaj.
    Létezik mágneses kormeghatározás, ami a Föld mágneses terének változásán alapul, ezt legfőképp égetett cserépedényeknél, vagy agyagoknál használják. Elméletileg 10.000 éves viszonylatban kitűnően alkalmazható. Ezt nem tudom, szerintem már itt buktak, ha Egyiptomból indulok ki, ahol véletlenül eltűnt úgy 10-15.000 év. Na mindegy.
    Illetve van még a kimondhatatlan és rémesen hosszú Termolumineszcenciás ami rövidítve sokkal jobban hangzik, mint TL kormeghatározás. Ez ugyancsak az agyagedényeknél is alkalmazható, ez is úgy 60.000 éves időszakra visszamenőleg. Úgy tartják, hogy mivel a cserépedényeket ugye magas hőfokon égetik ki, akkor az utána keletkező radioaktív bomlásból származó energia ott marad, azaz bent reked. Mintha valami utasítást követne, hogyne. Szóval, ha ezt a tárgyat ismét hevítik, akkor ez az energia felszabadul, és fény formájában teszi mindezt. A mértékétől függően tudják behatárolni a készítés korát. Robert Boyle az atyja. Az a vicces, hogy ezt használják a cserépedényeknél, de Boyle gyémántot vizsgált vele.
    Létezik az OSL, azaz az Optikai fotolumineszcencia, ahol hasonló az eljárási technika mint a TL-nél, csak itt fény hatására történik az energia felszabadulása. Ezt kvarcoknál, ásványoknál alkalmazzák főként. Einstein jött rá elsőként, de nem tudom ki alkalmazta itt is.
    A dendrokronológia a fák évgyűrűinek kormeghatározása egészen pontosan, akkor vannak bajban, ha nincsen fa vagy fás szárú növény a területen, de ez most mellékes. A lényeg, hogy ilyen is létezik, és ezt még mindig pontosabbnak tartják mint az összes többit. Az elmélete Leonardo da Vincié, amit újragondolt Charles Babbage 1837-ben, de ebből nem lett semmi. Végül dr. Andrew Ellicott Douglass fejlesztette ki és ültette át gyakorlatba.
    Létezik még az OHD, az Obszidán hidratációs kormeghatározás, ami a víz felszívódás miatt kialakult réteget vizsgálja adott anyagok felületén.
    Van még az FTD, a hasadási nyomvonal meghatározás, de ez is a radiokarbon bomlási folyamatokra vezethető vissza.
    Relatív kronológia, azaz rétegtan is ide tartozik, de azt hiszem sorolhatnám, még milyen technikákkal igyekeznek megállapítani valaminek vagy valakinek a korát.

    Most már abban sem biztos, hogy ezt ennyire ki kellett volna fejtenie, lehet, elég lett volna csak felsorolni néhányat, de már mindegy, ennek örömére akár a vizsgálati helyek felkutatását, lelőhelyek keresését is kifejtheti teljes nyugalommal. Végül is… a leletfelderítés jön, nem?
    -A második legfontosabb része az Archeometriának maga a Leletfelderítés, mert nem mindegy, hogy csak úgy találomra elkezdünk ásni a kert végében, temetőben, és bízunk abban, hogy belefutunk egy kincsesládába, vagy tudjuk is, mit és miért keresünk, illetve merre.
    Ez nem más, mint a terület környezeti felmérése és ide becsatlakozik a környezeti régészet elég keményen. Maga a Leletfelderítés történhet légi felvételek segítségével, Geofizikai úton, terepbejárással, ásatással, műszer segítségével. Ami szorosan hozzátartozik az még a tipológia, azaz tudjuk, hogy mi mikor és merrefelé volt található, vagyis célirányosan kutatunk. Mondjuk, én akkor kezdenék ásni, ha értelmét látom, nem medencét szeretnék, na mindegy, valaki más véleményen van.
    Természetesen itt egyáltalán nem mindegy, hogy a felszínen keresünk vagy esetleg a víz alatt, ez is elkülönül egymástól, utóbbit aztán leshetnék a levegőből rendesen.
    Szakavatott szem azonban a légi felvételeknél is kiszúrja a terület elszíneződéseiből fakadó eltéréseket, mert például ha falmaradvány húzódhat ott, akkor a növényzet sokkal ritkább, mint általában, ha árkok húzódnak ott, akkor viszont élénk zöld növényzettel találkozhatunk. Ez még akkor is igaz, ha az évezredek alatt történt geológiai változások miatt eszünkbe sem jutna, hogy egy leleten járkálunk.
    Geofizikai szempontból is érdekes, hiszen egészen más az elektromos vezetőképessége a földnek, ha alatta esetleg valamilyen objektum található.
    A Terepbejárás a leginkább bevett gyakorlat, amikor felmérik, majd kijelölik az ásatási területet, beszerzik az engedélyeket és megszervezik a munkát. Ha minden adott, akkor jöhet az Ásatás, vagy ha nem olyan mazochista valaki, akkor a műszeres vizsgálat, mely lehet akár fémdetektoros is.

    Ismét szünetet tart, de nem sokat, mert még van ám a tételéből nem is kevés, azaz pont a fele,Robert meg lassan elalszik, ha így halad. Ezt nem kockáztatná meg, főleg, hogy még le akarja adni a dolgozatait amiket eddig nem tett meg.
    -A Származási hely vagyis a Leletek eredetének vizsgálata, azaz a Proveniencia is fontos tényező, és gyönyörűen behatárolható a segítségével egyes népek, közösségek mozgása, miszerint merre jártak, hol fordultak meg. Mivel annak idején nem volt röghöz kötöttség ilyen szinten, mint ma, ezért fordulhat elő, hogy tegyük fel egy azonos technikával készült, egy népcsoportra jellemző tárgy máshol is felbukkan, és például pont a földteke másik felén. Sok esetben igen hamar behatárolható segítségével maga a kor illetve különböző kapcsolatrendszerek is.
    A technológia vizsgálata a következő. Egyáltalán nem mindegy, hogy valamit csupán fizikailag alakítottak át, mint mondjuk a lándzsahegyeket kőből, vagy esetleg már ötvöztek is, fémmegmunkálás is elkezdődött. Viszont a segítségével nem csak a kor, nem csak a közösség, hanem esetlegesen egy-egy műhely is beazonosítható, főleg amikor már a fegyverkészítés is beindult, ismerték a vasat és társait.
    Itt az anyagvizsgálatnak is nagyon fontos szerepe van, hiszen a különböző edények, később üvegek, kerámiák és használati eszközök már más-más technikával készültek, és esetleg egy rárakódott kőzet is súghat arról, mégis honnan kerültek ide. Archeometriai szempontból ezek az anyagok lehetnek kőeszközök, üvegek, kerámiák, fémek, szerves anyagok.
    Az, hogy adott tárgyat mire használták, az a legtöbb esetben felismerhető, ha mégsem, akkor elindul a találgatás azok alapján, amit adott népcsoport szokásaira hagyatkozva igyekeznek megfejteni. Bár tudjuk, létezik a másik oldal is, amikor valami ott van, tudjuk mire használták, de azt, hogy hogyan készítették, na azt nem.

    Hamar rájön, ebbe jól belenyúlt, mert ha most nekiáll taglalni, hogy hogyan fest az anyagvizsgálat és a technikák beazonosítása, abba olyan szépen bele fog kavarodni, ahogyan kell. Nem kéne, nagyon nem, így inkább vált, ha nem hagyott ki semmit, akkor már csak egy van vissza.
    -A Biológiai anyagok, maradványok vizsgálatát külön venném, szerintem ez is egy külön tudomány, annyi szakterületet, szakismeretet igényel. A faunák, flórák, fosszíliák jelenléte árulkodó lehet, ezeknek is megvan a szerepük, mely korban, hol voltak fellelhetőek. Mivel többnyire valaha élők maradványairól beszélünk, azaz nagy valószínűséggel csontok is felelhetőek, ezt már a Biológiai Antropológia tudományába sorolnám annak ellenére, hogy a csontok formájából, alakjából és az azokon található sérülésnyomokból is sok dologra fény derülhet.
    Az eredetvizsgálat, amit utoljára említettem még valamikor egy órával ezelőtt, az a műgyűjtők legfontosabb eleme, hasonlít ugyan az eljárásokhoz, bár irigylem őket, hogy ránézésre tudják, mi hamisított, mi nem. Pedig vannak nagyon ügyes hamisítók, tudja? Eszméletlen, és valamire még nem jöttek rá, hogy hamisítvány, ez egyszerűen óriási. Igazi művészek.
    Ami a legfontosabb, hogy ma már az állagmegóvást is kiemelkedő fontosságúnak tartják, és kritérium, hogy a vizsgálat során nem szabad kárt tenni a vizsgálandó mintában, ezért ha lehet, roncsolással járó elemzést ne végezzünk. Az egyik legjobb eljárás pont emiatt a neutronnyalábos vizsgálat. Szerintük. Szerintem pedig mivel eleve kutatóreaktorokból kerülnek ki, képtelenség, hogy ne okozzon károsodást valamilyen szinten, maximum még nem jöttek rá.

    És ezzel befejezte, és kifulladt egy kicsit, és arra is ráeszmél, hogy mit hagyott ki, de hogy bele nem kezd megint, az hót szentség. Aztán az is lehet, Robert megelégedett volna azzal is, ha egyszerűen felsorol csak mindent és nem megy bele részletekbe. Vagy a fene tudja.




    A halál csak a kezdet.
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Egyetemek

    on Kedd Aug. 16 2016, 19:51

    Noel - Robert

    Felkacagok.
    - Magától mostantól semmilyen levelet nem fogadok el. Tartsa be a határidőket  – még mindig derűsen kuncogok, haragszik rá a hóhér, de egyszerűen jót mulatok a fiún, aki olyan, mintha megragadt volna az emberi világ jó pár száz évvel ezelőtti időintervallumában. A levelet nem veszem át, de hagyom, hogy előkeresse, jó nézni az igyekezetét.
    - Nem azt hiszi  – dőlök előre, a szemeimben még ott a kuncogás. – Hanem átküldi  – majd legyintek. – Intézze el a tanárokkal, megtanulta ezzel, amit kell, a következő félévben már így teszi.
    A válaszra rásandítok, várok egy keveset.
    - Kedves kollega, ez egy költői megjegyzés volt  – ismét kuncogok. – Hagyjon fel a kényszeres válaszadással. De ha szereti felhergelni a környezetét azzal az érzettel, hogy Öné legyen mindig az utolsó szó és szeretne rövidebb életet kapni, mint ami emberileg is adatott volna, hajrá.
    Én elszórakozom rajta, felüdít, addig, amíg nem akadályoz és nem hátráltat.
    - Ezt eltalálta  – nyúlok a csomag felé, hogy kivegyem a tételeket, majd kényelmesen hátradőlök, ahogy a tételcím elhangzik.
    - Hallgatom.
    Felvonom a szemöldököm.
    - Tán geológia szakra jelentkezett, hogy mással kezdené?
    Aztán már csak figyelem. Egy doboz csoki elém kerül, pontosabban csokis, gyümölcsös keksz, Garrett szokása mint a légypapír, rám is rám ragadt. Jót kuncogok magamban a magán hozzáfűzéseknél, ám kifelé komolyan figyelek.
    Amikor elhallgat, egy ideig figyelek rá, majd jelentőségteljesen ránézek.
    - Ez minden, kollega?
    Hagyom, hogy bepánikoljon, majd csupán egy mondatot mondok, miután kis szünettel folytatom a szavaim.
    - Mindig a lényegre térjen.
    Aztán folytatom.
    - Nagyon eltért helyenként a tételtől, amire jó, ha odafigyel. A koncentrált információátadásra figyeljen, ne a pillangókra maga körül a fejében. A felelete egyes  – kis szünet. – Összeszedettség terén  – villantom ki mosolyogva a fogaimat, majd tollat veszek elő és a vizsgalapra felvésem a legjobb jegyet. – Azonban elhangzott benne minden, ami szükséges a tételhez. Kommunikáció órára mindenképpen iratkozzon be  – remélem, hogy nem Kylehoz megy, mert akkor ezer liter víz is kevés lesz, hogy feldolgozzam a száraz szavakat.
    avatar
    Noel Wyard

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Klántag/Khenti-Amentiu
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Kor : 23
    Foglalkozás : Szabadúszó, diák...stb

    Re: Egyetemek

    on Szer. Aug. 17 2016, 20:25

    Robert - Noel

    A profra pillant, hát ha nem kell neki a levél, akkor nem, de hát nem ő kérte, ezt egyszerűen kapta.
    -Ez az önöké, önök küldték nekem, de akkor elteszem emlékbe. Rendben.
    Gyűlöli a határidőket, ne nem azért, mert az akkor kötelező, egyszerűen baromságnak tartja ezeket a beadandó cuccokat. Hallotta, hogy a fél banda mással íratja meg, így meg aztán annyi értelme van, hogy semennyi.
    -Oké, deee... oké.
    Ő azért ki fogja nyomtatni magának, azzal olyan jól elszórakozott az egyik ghoullal együtt, hogy csak na. Az még új dolog volt akkor, és halálra röhögték magukat a szerencsétlenkedésen, mert kiderült, az a ghoul sem igazán a technika ördöge, így egy patron csere is problémát okozott, a többiről nem is beszélve.
    -Ja, akkor nem mondtam semmit.
    Mégis honnan tudta volna, hogy az nem komoly kérdés, azaz nem várnak rá választ, de tényleg Kylet és a többieket kell megkérdezni, mégis mit gondolnak. Neki addig jó, amíg nem tudja, ha meg tudja, hát nem foglalkozik vele.
    Végül tételt is húz, és volt olyan rendes, jó gyerek, hogy nem azt felelte azonnal, hogy "hú", mikor Robert azt mondta, húzzon egyet.
    Az alappal kezd, ami szerinte alap, aztán tér át a tárgyra magára, de hogy mit takar az alapismeret, na az egy nagyon jó kérdés. Szerinte mindent, ha őt kérdezik, és mivel őt kérdezték, hát mindent elmond amit tud.
    Az feltűnik neki, hogy az öreg konkrétan zabálja a kekszet, de hogy miért teszi, az nem esik le neki. Amint a végére ér, hatalmasat fúj, még megszokásból.
    -Ez, professzor. Sajnos most más nem ugrik be, bár részletezhetem még jobban, ha óhajtja.
    Egy pillanatra elgondolkodik, lehet ez így mégis kevés volt? Pedig tudja, ismeri az egész területet, ebben élt, de akkor mit nem mondott el? A lényegre térjen? De ez mind lényeges dolog, nem?
    -Sajnálom, legközelebb lepkehálót is hozok.
    Eltért a tételtől. Lehet, sőt, biztos, mivel fogalma sincs arról mik a tételek. Egy címet sem olvasott el, azaz de, most, mert egyet húzott. Sosem tétel alapján készült, egyszerűen érdekelte, megtanulta és tudja, úgy az egészet, de most ez tételekre hogyan fest lebontva, na az egy roppant jó kérdés. Inkább nem érdeklődik felőle, még azt a kevéske esélyét is lerontja... a felelete egyes, az jó. Nincs mit lerontani, de ha jól sejti, Raul kinyírja, feleslegesen pofázott neki éveken keresztül, feleslegesen olvasott el mindent, mert valami nem volt jó, valami nem stimmelt. De mi?
    Lefagy, tisztán látszik rajta, amikor viszont kiderül, hogy csak összeszedettség terén, fellélegzik. Az építő jellegű kritikákkal sosem vitázik, azokat elfogadja, csak akkor nyilvánít véleményt, ha nem ért vele egyet.
    Igazat kell adnia, igen nyögvenyelősen kezdte, lévén nem igazán volt képben azzal, mit is takarna egészen pontosan a tétel maga.
    -Köszönöm, monsieur. Kommunikációra?
    Akkor mégiscsak mindent elmondott a jelek szerint amit kellett, de most már erős a gyanúja, hogy ennyit nem kellett volna, csak a töredékét. Amit ugyanis felsorolt 4-5 könyv taglalja, nem egy, és lehet, nem is tartanak még itt? Passzolja.
    Iratkozzon be kommunikációra. Az szép lesz. A Kancellár is ezzel nyaggatja, Kyle is és most Robert is. Kénytelen lesz igazat adni Kylenak, ráadásul megkérni arra, hogy adjon néhány leckét. Az csak megfelel majd, nem? Akkor legalább nem lesz több olyan töltelék tárgy, ami olyan szinten nem érdekli, hogy nagyon. Felesleges időpocsékolásnak tartja, hogy olyan dologgal foglalkozzon, ami arra sem jó, hogy elaludjon rajta.
    -Akkor végeztünk? Mehetek leadni a... ezeket?




    A halál csak a kezdet.

      Pontos idő: Szomb. Okt. 21 2017, 21:10