Belépés

Elfelejtettem a jelszavam!

New York, mint ahogy minden más város, éli a mindennapi életét. Ám nem tudhatod, hogy aki rád köszön az utcán, odaadja a napi újságodat, az ki is valójában. Mert az emberek olyan világban lépdelnek, amiről fogalmuk sincs: természetfeletti lények veszik őket körbe, akár élnek is velük, szívük választottjaként. Szeretnél benézni a valóságot eltakaró fátyol mögé?

Várunk szeretettel!


Az oldal nyitott:2015. január 25.

Időjárás

Napjárás

Latest topics

» Ethan és Marcus lakosztálya
by Noel Wyard Today at 01:07

» Marcus lakosztálya
by Ethan Keon O'Brien Yesterday at 23:53

» Könyvtár
by Noel Wyard Yesterday at 21:37

» Nappali
by Nathaniel Montgomery Yesterday at 21:01

» Fegyverek terme
by Gabriel Skoglund Yesterday at 20:58

» Konyha - Jackson lakás
by Damien James McCormack Yesterday at 20:54

» Botanikai Kert
by Richard Lucius Warren Yesterday at 20:05

» Central Park - North Woods
by Noel Wyard Yesterday at 17:12

» Hudson Heights
by Armand Assante Szomb. Május 26 2018, 21:06

» Agron Raim Tarrhin
by Agron Raim Tarrhin Szomb. Május 26 2018, 20:51

Staff

D.J.
PM
Apple
PM

Köszönet


A leírások, képek, videók mind megtalálhatóak a világhálón, az oldal grafikájának alaptematikáját Quierra-nak köszönjük.

    Egyetemek

    Share

    Egyetemek

    on Pént. Jan. 16 2015, 10:49

    First topic message reminder :

    Rengeteg tanulási lehetőség van Manhattenben.
    Amennyiben az adott helyszín szükségessé teszi, külön topikot kap az adott egyetem.

    avatar
    Noel Wyard

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Klántag/Khenti-Amentiu
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Kor : 24
    Foglalkozás : Szabadúszó, diák...stb

    Re: Egyetemek

    on Szomb. Ápr. 21 2018, 22:20

    Mielőtt felcsapná bármelyik könyvet is, ellenőrzi, hogy megfelelő távolságban ül mindenkitől, így nem kelt feltűnést majd.
    Az előtte lévő könyvhalom nem túl biztató, bár ha sikerül megállapodnia a hölggyel, valamelyiket talán még el is viheti... ezen lesz.
    A táskáját maga mellé húzza, ahhoz ha valaki hozzányúl, annak biztosan betöri a képét, és nem azért mert ma agresszív hangulatában van, hanem azért, mert féltett kincset tárol benne.
    Átolvassa a papírt, és az első sorból emeli le a könyvet, hogy az asztal alá húzza, majd a tartalomjegyzéknél üsse fel elsőként.
    Pár percig nem is tesz mást, aztán az elejére tér, és olyan sebességgel lapozza végig, hogy így normál ember még a képeket sem fogná fel. Ugyanezt megcsinálja fordítva is, és amint végez, máris visszateszi az asztalra, hogy egy papírt maga elé húzva villámgyorsan rajzoljon és címszavakat jegyezzen fel magának.
    Ekkor tűnik fel neki, hogy még vendége is akad, aki támaszkodva arra vár, hogy észrevegye. Szuper.
    -Jó estét, Mr. Collins. Az előbbi. Ha már megtanultam, akkor ideje hasznát venni. Amivel nem végzek, reményeim szerint elviszem. Aggódik talán, hogy betemet a kupac? Kedves öntől.
    Ma jó hangulatban van, viszonylag, nem vált át szarkazmusba, bár a kérdése és a megjegyzése azért enyhén csípősre sikeredik.




    A halál csupán a kezdet.
    avatar
    Will Collins

    Faj : Vámpír
    Klán : Manhattan-Bronx
    Rang : Kancellár
    Tartózkodási hely : Manhattan, NYC
    Kor : 111
    Foglalkozás : Professzor, Columbia Egyetem

    Re: Egyetemek

    on Szomb. Ápr. 21 2018, 23:06

    Nagyon mókás, ahogy eldugja a könyvet az asztal alá, és úgy olvassa, titokban. Az a gyanúm, hogy a kis könyvtornyocskáknak köszönhetően amúgy se látná senki, hogyan pörgeti a lapokat, én is alig látom, csakhogy én tudom, mit csinál. A vámpírok képesek olyan gyorsan olvasni, hogy... Nos, olyan gyorsan, amennyire a saját tehetségük és felfogóképességük engedi, de jóval gyorsabban a többi fajnál.
    - Tudja, a titkolózás általános szabálya, hogy ne tégy úgy, mint aki titkolózik. Semmi sem feltűnőbb annál, mint mikor valaki gyanakvóan körbeles, mielőtt furcsa dolgokat csinálna egy olvasóterem közepén.
    Felpillantok a gelériára, csak hogy értse, mire gondolok. Az onnan leskelődők elől úgyse tudja eltüntetni, akármit is művel a könyvekkel, de amíg nem eszi meg, vagy nem tépi szét őket, szerintem ez igazából senkit nem érdekel itt.
    - Amiatt aggódom, hogy a többi diák nem fér majd hozzá a tudáshoz, míg ön magával viszi az első szemeszter szakoridalmának 90%-át. Pedig őket esetleg még érdekli is, amit megtanulhatnának ezekből a könyvekből. - Szurkálódom egy kicsit, mert az önérzetemet még mindig sérti, amit mondott arról, hogy nem érdekli ez a szak, csak a papírra van szüksége.
    - Egyébként, professzor Collins - teszem hozzá, és kedvesen elmosolyodom. - Mit gondol, mekkora részét sikerül magáévá tennie a könyveknek ezzel a módszerrel? És milyen hatékonysággal?
    avatar
    Noel Wyard

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Klántag/Khenti-Amentiu
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Kor : 24
    Foglalkozás : Szabadúszó, diák...stb

    Re: Egyetemek

    on Vas. Ápr. 22 2018, 00:23

    A maga elé vett papírra még felfirkant valamit, aztán félreteszi, majd később átnézi, és kiderül, mi az, amit még át kell néznie.
    -Furcsának találja? Én nem annyira... láttam cifrábbakat is.
    A galériára pillant, már olyan mindegy, bár tény, Willnek igaza van, ettől feltűnőbben tényleg nem viselkedhetett volna... dehogy.
    Persze nem áll neki részletezni, mikkel találkozott már itt, mert lehet, azon még a prof is meglepődne. Megcsóválja a fejét.
    -Tessék. Egycsapásra tönkreteszi a romantikus álmaimat, pedig igazán jól esett volna, ha kivételesen értem aggódik... csak egy kicsit. Ahá, szóval ennyire szíven ütötte, amit a múltkor mondtam. Mondhatnám, hogy hízelgő, hogy ezt megjegyezte, bár mivel ezzel érezhetően megsértettem, akkor elnézését kérem.
    A válaszon halkan elneveti magát és Willre pillant. Azt rögtön megállapítja, hogy a kiengedett haj sokkal jobban áll neki, mint összefogva, viszont stílusa az van, ahogy lopva végig is méri. Igazság szerint ő a könyveket féltené első sorban, ha őt kérdezik, nem egyebet, de nem egyformák, ez van.
    -Professzor, ne aggódjon amiatt, hogy nem hagyok elég könyvet másnak. Egyrészt... vagy beszerezték, vagy nem is fogják.
    Meglepné Willt, ha elmondaná neki, hány diák az, akit valójában érdekel az évfolyamban, mert egy keze bőven elég lenne hozzá. Az, hogy ő mégis begyűjtötte majdnem az összes ajánlott és kötelező irodalmat, az sem a véletlen műve.
    -Ahogy óhajtja, Collins professzor. Arra nem kíváncsi, hogy akkor miért van nálam szinte az összes könyv?
    Bólint, lassan a hivatalos társalgásokat jobban vágja, mint a szimpla, emberit... Leoval tudta kiélni magát igazán, de... az már a múlt... miatta. A kérdésre mosolyogni kezd.
    -Tapasztalataim szerint igen nagy hatékonysággal és a 95%-át. Ám mielőtt azt gondolná, hogy kizárólag így olvasok könyvet, akkor ki kell ábrándítanom. Most lemaradásban vagyok, így muszáj ezzel kezdenem.
    Kedveli ezt a módszert, mert sok időt spórol magának, ami a két szaknál óriási előnyt jelentett, a háromnál pedig felbecsülhetetlen volt.




    A halál csupán a kezdet.
    avatar
    Will Collins

    Faj : Vámpír
    Klán : Manhattan-Bronx
    Rang : Kancellár
    Tartózkodási hely : Manhattan, NYC
    Kor : 111
    Foglalkozás : Professzor, Columbia Egyetem

    Re: Egyetemek

    on Vas. Ápr. 22 2018, 11:16

    Mindig van valami szellemes visszavágása. Ez nagyon szórakoztató félév lesz így... Egyetértően bólintok, nos igen, magam is láttam már "cifrábbat", például volt, aki a nyakába vett lábbal olvasott, és volt, aki fejenállva, mert hogy így jobban folyik az agyába a tudás... Jógik, ki érti őket? Sajnos egyikük viselkedését sem tolerálta a könyvtár patinás inzézményének patinás házirendje, ki lettek vezetve mindketten.
    - Oh... romantikus álmai vannak rólam? - kérdezek vissza egy derűs és ártatlannak tűnő kicsi mosollyal. De aztán csendben végighallgatom a mondat további részét. Eltöprengek egy pillanatig. - Azzal tud kiengesztelni, hogy elkápráztat a vizsgán, Mr. Wyard, semmi mással. Az alázatos bocsánatkérés nálam nem működik.
    Olyan halkan beszélek, amennyire csak lehet, hogyne zavarjam a többi tanulni vagy olvasni vágyót. Amúgy is van itt egy alapzaj, mert a terem túl hatalmas, az akusztika pedig túl zavaros, de azért szándékosan nem bontanám meg a könyvtár csendjét.
    - Valószínűleg azért van önnél az összes könyv, mert egy kis gyűjtögető. Bizonyára ragaszkodik a tárgyakhoz. Alighanem ma is önnél van a koponya. Talán ott - intek tekintetemmel a táskája felé.
    Veszélyes dolog félig-meddig költői kérdéseket feltenni egy ügyvédnek, főleg hogyha a kíváncsiságát vonják kétségbe.
    - Szóval ismét kapkod és siet, mert több dolgot kell elvégeznie egyszerre - vonom le a következtetést. - Ez bizonyára a fiatalok sajátja, de akkor sem tudom megérteni, miért. Talán az elméje még túl emberi. - Közelebb hajolok hozzá és még halkabban mondom, tekintetem a szemeibe fúrva. - Még nem halt meg eléggé.
    avatar
    Noel Wyard

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Klántag/Khenti-Amentiu
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Kor : 24
    Foglalkozás : Szabadúszó, diák...stb

    Re: Egyetemek

    on Vas. Ápr. 22 2018, 13:49

    Minő csalódás, legalább a remény halvány csíráját táplálta, hogy esetleg őt is félti valaki, de tévedett. Ismét. Jobban jár, ha csak magára figyel és magáért aggódik, mert más amúgy sem teszi meg.
    -Voltak, de azt hiszem mestere annak, hogyan ölje meg magát a pillanatot is. Különórát nem vállal esetleg? Ez a része engem is érdekelne.
    Bólint, mert nem vak, és igenis Will felkeltette az érdeklődését még akkor is, ha a professzora. Persze a rombolásban nincs semmi meglepő, a legtöbb prof a föld fölött jár 3 méterrel és rajta kívül úgy sem tudhatja senki a tárgyát, ő az isten... csak tudná, hogy ez miért olyan evidens?
    -Volt egy ilyen sejtésem, professzor, ám az illem úgy kívánta, hogy így is kifejezzem a sajnálatomat. Illuzionista nem vagyok, de megteszem ami tőlem telik.
    Elmosolyodik, nem is azért kért elnézést, mert számított volna arra, hogy ezzel akkor egycsapásra el is lett felejtve minden, ő sem felejtené valószínűleg. Ám akkor is illik, ha már belátta a tévedését vagy a hibáját, bár káprázatra akkor sem lesz képes.
    -Dehogy. Egyetlen egy tárgyhoz ragaszkodom csupán. Francis? Természetesen. Szeretné látni? A könyveket pedig azért szedtem össze, mert szöget ütött a fejemben amit a múltkor mondott, és úgy döntöttem, hogy kipróbálom magam a jogász területen.
    Megrázza a fejét, nem szokása a gyűjtögetés, ha tovább áll, akkor egy táskába simán elfér, nincsen szüksége hatszáz bőröndre és dobozokra. Az viszont tény, hogy a koponyáját mindenhová viszi, attól nem válik meg sosem. A szakváltást könnyedén jelenti be, sokat mérlegelt, mire rájött arra, hogy nem is olyan hülyeség, sőt.
    -Ki kell ábrándítanom. Minden egyéb szakon halasztást kértem. Viszont... késve kezdtem el ezt, így be kell pótolnom mindent, ami szükséges. Persze ha úgy érzem, hogy még időre van szükségem, akkor nem fogom siettetni, várok egy szemesztert. Meglátjuk.
    Döntött, és most akkor is úgy véli, jól tette, efelől szemernyi kétsége sincs.
    A két kedvence megvárja, ott újat már nem tudnak neki mondani, vagyis amiatt nem aggódik, hogy ne tudná felvenni bármikor a fonalat.
    -Meglepi? Lehet, hogy 10 év múlva már más lesz, de valóban, még akadnak emberi vonásaim és szokásaim, amiket egyelőre nem tudtam még levetkőzni. Ez a pár év nem volt elegendő hozzá.
    Will mégis mit vár tőle? Nincs 8 éve, hogy fajt váltott, önmagában véve sem tekinthető szinte felnőttnek, akkor? Majd eljön az ideje, amikor megfontoltabbá válik.




    A halál csupán a kezdet.
    avatar
    Will Collins

    Faj : Vámpír
    Klán : Manhattan-Bronx
    Rang : Kancellár
    Tartózkodási hely : Manhattan, NYC
    Kor : 111
    Foglalkozás : Professzor, Columbia Egyetem

    Re: Egyetemek

    on Hétf. Ápr. 23 2018, 21:09

    Szemérmetlenül bevallja: voltak rólam ábrándjai. Meglep, de miért is ne? Valójában a legtöbb diákomnak vannak, ám csak nagyon kis részük hozakodik elő vele. Azt is többnyire a jobb jegy érdekében. Vajon Noel is ezt teszi? Majd kiderül.
    - Nem kell illuzionistának lennie, csak keményen tanulnia - fedem fel előtte a jó jegyek és a boldog professzorok titkát.
    Rengeteget mosolyog ez a fiú. De akkor is van valami különös a mosolya mögött. Valami végtelenül szomorú.
    Kíváncsian egyenesedem fel, ugyanis a jelek szerint mégsem dugdossa azt a koponyát, mint eddig hittem.
    - Lássuk! - mondok igent a kérdésére, és tény, most majd kiderül, hogy végül is elém teszi-e, vagy sem. De hogy még neve is van...! Ez azért végképp különös.
    Kíváncsian várom, hogy a koponya felfedje magát, azonban még valami ennél is érdekesebbel rukkol elő. Nagyra nyílnak a szemeim, és elismerően biggyesztem le az ajkam.
    - Ez igen! Tehát ez hányadik szak is lesz, amit kipróbál?
    Újra ellent mond, és ezzel bebizonyítja, hogy egy ügyvéd is csak találgat, amíg nem ismeri az vádlottját olyan jól, hogy biztosra menjen. Koránt sem ismertem még ki őt, de élvezem a játszmát. Talán mégsem olyan veszett ügy, mint gondoltam, és arra sincs okom, hogy a nevét leírjam a veszteségek listájára.
    - A hozzáállása gyökeresen megváltozott. Mindezt csupán egyetlen megjegyzésem miatt? Ez nagyon hízelgő - kérdezek, és némi elismerés csendül a hangomban, talán. - Az első szemeszter a bevezető tárgyakról szól - váltok át tanárba rögvest.
    Szemügyre veszem a könyvkupacot, majd kihalászok egyet az aljáról, majd egy másikat és még egyet.
    - Ez a három elég hozzá, hogy átmenjen a vizsgák nagy részén. De ez... - mutatok egy negyedik, bíbor színű kötetre. - Ez a Római jog. Akárkinél is vette fel ezt a tárgyat, a vérét akarja majd. Egyébként szerintem annyira érdekes olvasmány, hogy érdemes rászánni az időt. Kinél próbálkozik vele először? - kérdem, csak kíváncsiságból. Többek között én is meghirdetem ezt a kurzust minden szemeszterben.
    - Valóban kell idő, mire megszokjuk, hogy időből rengeteg áll rendelkezésünkre. Végtelen sok. Kivéve, ha valaki veszélyesen él, de hát ez halandóként is így van. Örülök, hogy megfogadta a tanácsomat. Ha segítségre van szüksége, keressen fel.
    Nem búcsúnak szánom, felajánlásnak. Amúgy is, a könyvtár nyitvatartásából nagyjából húsz percet el is pofáztam. Maradt neki körülbelül fél órája a többi könyvre. Gonosz vagyok? Talán...
    avatar
    Noel Wyard

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Klántag/Khenti-Amentiu
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Kor : 24
    Foglalkozás : Szabadúszó, diák...stb

    Re: Egyetemek

    on Hétf. Ápr. 23 2018, 21:43

    A legnagyobb problémája, hogy nem ismeri Willt, viszont a megjegyzésére nem reagál, ami azértnem rossz előjel, azaz nem biztos, hogy a női nem érdekli, sőt. Amennyiben ezt egy heteronak jelentette volna ki, az felháborodott volna vagy legalább zavarba jön, de Willnél egyik sincs. Az más kérdés, hogy valószínűleg van valakije és persze hol érdekelné egy olyan kölyök, mint ő.
    -Abban nem lesz hiány, bár akkor a káprázat elmarad.
    Természetes, hogy azért is félreérti, ám direkt, és elnyom egy kisfiús vigyort. Túl evidens lett volna, ha csupán bólint vagy egyetért.
    -Ám legyen. Ő Francis.
    Lehajol a táskáért és nagyon óvatosan veszi elő a koponyát, ami azért be van bugyolálva rendesen.
    Kicsomagolja és a könyvhalom elé teszi. Tessék, ő az, akihez ragaszkodik, akit soha nem hagy védtelenül.
    -Ismét félreért. Nem, nem kipróbálom, de a 4.
    Kettőt meg tudnék csinálni anélkül is, hogy tanulnék, ám nem szeretem összecsapni a beadandókat sem, így nem vállalom egyben, valamint az üzletit is be fogom fejezni.

    Willre pillant, újból mosolyog, a prof ne higgye, hogy csak próbálgat, pontosan tudja, mit fog elvégezni, azonban tényleg elgondolkodott a múltkori beszélgetésük óta, és arra is rájött, ha jogból hiányos a tudása, akkor az üzleti részét is cseszheti, önmagában kevés lesz. Ezért inkább megfordítja a kettőt.
    -El kell ismernem, hogy igen. Eddigi tapasztalataim alapján a professzorok nem dobálóznak ilyen szavakkal, ha nem gondolják komolyan, ezért vettem fontolóra és jártam körbe a kérdést.
    Hosszas gondolkodásba kezdett, miután elváltak, végül csak összeállt a kép a fejében, és felkereste Kylet is.
    Figyelmesen hallgatja Willt, de a könyvek mennyiségén meglepődik. Igaz, hogy nem nézte át szemeszterenként, hanem az összes létező, szakhoz kellőt begyűjtötte.
    -Köszönöm a segítséget.
    Kis megkönnyebbülés, nem fullad bele az egészbe, elég, ha csak 4-et forgat. Máris jobb kedvre derül. A kérdésen viszont nevetni kezd.
    -Önnél. Más ebben a félévben nem indít kurzust.
    Azt nem teszi hozzá, hogy ha más is hirdeti, akkor is Willt választja, de így lényegesen szűkült a kör.
    -Igyekszem magam távol tartani a bajtól, és akkor talán eljutok odáig, hogy élvezhessem ezt az előnyt. Köszönöm.
    Majdnem felröhög, és ha nem kapcsol időben, hogy könyvtárban ül, minden bizonnyal így is tesz. Veszélyesen él... végeredményben az elmúlt hétig pontosan ezt tette. Minden egyes napja arról szólt, hogy túléljen, ne tenyereljen bele semmibe se, és ha lehet, még a gyanúja se merüljön fel annak, hogy neki akármihez is köze van. Az első 5 éve pedig maga volt az ámokfutás.
    A felajánlásnak örül, egy könyv nincs a könyvtárban, ezt már tudja, így azért Willt kell majd felkeresnie, ez nem is kérdés.




    A halál csupán a kezdet.
    avatar
    Will Collins

    Faj : Vámpír
    Klán : Manhattan-Bronx
    Rang : Kancellár
    Tartózkodási hely : Manhattan, NYC
    Kor : 111
    Foglalkozás : Professzor, Columbia Egyetem

    Re: Egyetemek

    on Kedd Ápr. 24 2018, 23:53

    - Valamit valamiért - egyezem bele végül a káprázat hiányába, szemem mosollyal hunyorog rá. De aztán némiképp elkerekednek, mikor elővillantja a koponyát. Megszemlélem, de sajnos nem vagyok szakértő a témában, még csak nekromanta se (borzasztó mágiaág), így meg kell kérdeznem:
    - Ne tekintse tolakodásnak, de ez, hm... Valaki, akit ismert? Néhai apa, vagy halott szerető?
    Szörnyen tapintatlan vagyok, erre azonban csak akkor jövök rá mikor a kérdést már kimondtam. Nem segítene rajta egy "elnézést, nem muszáj válaszolnia", hiszen a kérdés már elhangzott, és ha így van, akkor legalább van alkalmam megfigyelni a reakcióját a két bárdolatlan találgatásommal kapcsolatban.
    Szerencsére hamar visszaterelődik a téma a tanulmányokra. Ez legalább biztonságos terep.
    - Tehát továbbra is két szekereket akar tolni egyszerre - summázom szavait kissé elégedetlenül. - Kétszer olyan erősnek kell lennie ezek szerint ahhoz, hogy ugyanúgy haladjon, mint bárki más. Ezzel is nekem szeretne imponálni? - tudakolom frivolan.
    Nyugtázom, hogy ismét elismeri: hatottak rá a szavaim. Ha öntelt akarnék lenni, arra gondolnék, hogy természetes, hogy befolyásolom a világot magam körül. Suadela vagyok. Mindig is ezt csináltam. De valójában Noelen nem használtam a képességem legutóbb.
    Nevetve közli, hogy nálam vette fel a római jog kurzust, de aztán azzal indokolja, hogy csak én hirdettem meg ebben a félévben, ami máris nem olyan hízelgő.
    - Valóban? - kérdezek vissza szórakozottan. - Nos, akkor csak megerősíteni tudom. A professzor a vérét akarja - súgom mélyen a szemébe nézve. A szemeimben felvillan a vörös gyűrű, ami általában az éhség és a vérszomj jele, ám csak egy pillanatra. Aztán el is tűnik, én pedig felegyenesedem.
    - Szerintem maga nem az a "távol tartom magam a bajtól" típus - tippelek. - De azért sok sikert.
    avatar
    Noel Wyard

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Klántag/Khenti-Amentiu
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Kor : 24
    Foglalkozás : Szabadúszó, diák...stb

    Re: Egyetemek

    on Szer. Ápr. 25 2018, 00:35

    -A káprázat a kisebb áldozat.
    Kell az a fenének, ha vizsgáról van szó, egy dolog érdekli, a vizsga sikeressége. Illetve a jegye, semmi más. A koponyát láthatóan szeretettel fogja és úgy is pillant rá, ahogy az is észrevehető, hogy igen szépen gondozott.
    -Meglepi? Emberi koponya, fiatal férfié volt, a koponya varratai alapján olyan 35 év körüli lehetett, a fogak kopása is erre utal, ez a kis sérülés pedig itt az állkapcson, erőszakra, de nem ez okozta a halálát. Egyik sem. Nem ismertem, csak kaptam annak idején, és amióta az eszemet tudom, velem van.
    Néhai apa... Rault azóta sem látta, de szeretné, nagyon is. A halott szeretőre viszont egy pillanatra elkomorodik, azért még fájó az a seb, de arra képtelen lett volna, ráadásul azt sem tudja, hová szállították.
    -Eleve azt teszem, nem gondolja? Nekromanta vagyok, annak születtem. Valamit tudok, mert magamba szívtam szinte az anyatejjel, abban éltem, abban nőttem fel. Kézenfekvő választás volt, mely szakra vagy szakokra jelentkezem. Azonban változtak az idők, és ha ezeket félre kell tennem azért, mert mást helyezek előtérbe, akkor ezt teszem. Elképzelhető, hogy igen.
    Nem tol két szekeret, ezzel nem ért most egyet. Az eredeti két szakot valóban könnyedén be tudná fejezni, ám az üzleti rész az nem az ő asztala, és mivel ott is futott bele jogszabályokba, valamint még Will is megjegyezte azt, amit, ezért döntött másként.
    -Valóban. Ám ha hízelgő vallomásra vágyik, más is meghirdeti, akkor is önt választom.
    Pajkos mosoly suhan át az arcán, csupán egy pillanatra, de el is rejti nyomban. Willre pillant, és az eltűnt mosoly helyén már egy széles ül.
    -Attól tartok, igen híg lenne az ön számára.
    Még desszertnek is kevés, nem hogy tápláló lenne. A felvillanó gyűrű nem rettenti el, azért ebből a korból már sikeresen kinőtt.
    -Úgy véli? Nos, nem tudom, ezt majd az idő eldönti.
    A baj és ő kézen fogva járnak. Vagy ő találja meg, vagy a baj őt, így már túl nagy meglepetés nem érheti, remélhetőleg.




    A halál csupán a kezdet.
    avatar
    Will Collins

    Faj : Vámpír
    Klán : Manhattan-Bronx
    Rang : Kancellár
    Tartózkodási hely : Manhattan, NYC
    Kor : 111
    Foglalkozás : Professzor, Columbia Egyetem

    Re: Egyetemek

    on Csüt. Ápr. 26 2018, 13:03

    Különösen viselkedik a koponyával, alig hiszem el, hogy nem ismerte személyesen az illetőt, akinek a maradványát ilyen nagy becsben tartja. Azt hiszem, egy nagyon extrém fétis megnyilvánulását látom épp magam előtt. Közelebb hajolok, hogy láthassam az apró dolgokat a csonton, amit mutat: fogak, nahát, fogak is vannak a koponyában, tényleg, meg van ott repedés is, valóban. Mindenesetre kiráz a hideg attól, hogy puszta kézzel fogdossa. Khenti-Amentiu, most már teljesen biztos vagyok benne, és aztán el is árulja, önszántából. Figyelmesen hallgatom, hiszen a fiatalkoráról mesél. Hiába kopogtatok végig reflexpontokat, semmire nem reagál. Ez vagy egy nagyon begyakorolt, vagy egy ösztönös apátia. Egyiken sem csodálkoznék, tekintettel a klánjára.
    - Nem tart tőle, hogy megsérül? - biccentek állammal a koponyára, ugyanis nem tudom ezen túltenni magam. - Miért hordja magával?
    Egyébként racionálisnak hangzik, hogy a vámpírlétet választotta, vagy, hgy egyszerűen csak beölelték. Nagyon ritka, hogy valaki hullákkal foglalkozzon a mi fajtánkban - attól eltekintve, hgoy valójában mind sétáló hullák vagyunk. Ugyanis ezt piszkos, alantas dolognak tartják. Ő azonban egészen büszke magára. Érdekes.
    Én meg itt flörtölök vele a könyvtár kellős közepén, és elégedetten villan a szemem, mikor azt mondja, akkor is nálam vette volna fel a tárgyat, ha más is meghirdeti.
    - Hízelgő a lojalitása. Egyébként, az íze érdekel, nem a sűrűsége.
    Mindenkinek van egy kedvenc nassolnivalója, nem? Az enyém más vértestvérek vérének kóstolgatása. Csúnya szokás, akárcsak csontokat kikaparni a temetőből.
    Felhangzik a könyvtár hangszóróiból a szignál, amely azt jelzi, hogy a könyvtár húsz perc múlva bezár, és hogy kérnek minden ki nem kölcsönzött kötetet a folyosók végén található gurulós szekrényeken hagyni, minden szükséges könyvet pedig kikölcsönözni távozás előtt. Elvigyorodom, a szemfogam is kivillan kicsit.
    - Alighanem elloptam a tanulásra szánt drága idejét. Majd alkalomadtán visszaadom ezt a fél órát.
    Hátrébb lépek, ezt szánva búcsúul.
    - Viszlát az órán, Mr. Wyard!
    Hacsak meg nem állít, magára hagyom, hogy megkeressem a diákot, akit már az előbb is kinéztem magamnak vacsorául.
    avatar
    Noel Wyard

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Klántag/Khenti-Amentiu
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Kor : 24
    Foglalkozás : Szabadúszó, diák...stb

    Re: Egyetemek

    on Csüt. Ápr. 26 2018, 18:47

    Megmutatja Francist Willnek, nincs benne semmi különös végeredményben, egy sima emberi koponya az, bár nem mai darab, bőven elmúlt 200 éves is. Türelmesen magyarázza el, honnan lehet látni, a tulajdonosa hány éves lehetett, mikor életét vesztette, illetve azt is, hogy mennyire félrevezető lehet egy-egy sérülés is a koponyán, és adhat fals információt.
    Másnak különös lehet a szokása, neki megszokott, lévén mindig is csontok környezetében élt, így semmi kivetnivalót nem talál abban, hogy nem más játékszere volt, hanem Francis.
    -Sosem adom ki a kezemből, bár azért annyira nem védtelen darab. Nem sűrűn szoktam, de most oka volt annak, hogy így alakult.
    Ritka, nagyon ritka esetnek számít az, ha hagyja, hogy valaki hozzáérjen a koponyához, és akkor az illetőnek igencsak szakavatottnak kell lennie, hogy megtehesse. Francist valóban a szobájában tárolja, Az, hogy a múltkor vele volt… akkor hirtelen felindulásból tette, ám most a tanszékre vitte be.
    Tudja, hogy a nekromantákat még a saját fajából sem sokan kedvelik, de ezen jókat mosolyog. Neki ez jutott, ezt kell szeretnie, és szereti is.
    Végül csak beismeri Willnek, hogy teljesen mindegy, hány prof indította volna el a kurzusát, akkor is hozzá írta volna be magát. Nem véletlenül.
    -Ez nem a lojalitásról szól. Á, szóval egy ínyenc, így már értem.
    Egészen más oka van annak, hogy Will kurzusára jelentkezett, persze erről nem fog nyilatkozni, mégis hogy nézne már ki. Az íz említésére vigyorogni kezd. Ilyet sem hall sűrűn, hogy egy vámpír arra kíváncsi, milyen íze lehet a fajtársának, nem mintha elítélendő lenne. Mindenkinek vannak furcsa szokásai, azaz olyanok, amik mások számára nem általánosak.
    A jelzésre felpillant, nem most fogja befejezni, amit elkezdett, bár egy csepp megbánást sem mutat.
    -Semmi gond, nem bánom, hogy így alakult. Rendben, nem fogom elfelejteni.
    Amúgy is későn érkezett a könyvtárba, sok reményt nem fűzött ahhoz, hogy befejezi, vagyis nem maradt le semmiről sem.
    -Viszlát, Collins professzor, ott leszek.
    Szórakozottan pillant a férfi után, kellemes társaság, és ami igazán megnyerő benne, hogy még humora is van.




    A halál csupán a kezdet.

    Re: Egyetemek

    on Csüt. Ápr. 26 2018, 20:31


    Ajánlott tartalom

    Re: Egyetemek


      Pontos idő: Hétf. Május 28 2018, 03:37