Belépés

Elfelejtettem a jelszavam!

New York, mint ahogy minden más város, éli a mindennapi életét. Ám nem tudhatod, hogy aki rád köszön az utcán, odaadja a napi újságodat, az ki is valójában. Mert az emberek olyan világban lépdelnek, amiről fogalmuk sincs: természetfeletti lények veszik őket körbe, akár élnek is velük, szívük választottjaként. Szeretnél benézni a valóságot eltakaró fátyol mögé?

Várunk szeretettel!


Az oldal nyitott:2015. január 25.

Időjárás

Napjárás

Latest topics

» Wall Street
by Jackson Montgomery Yesterday at 23:59

» Brian lakása - Hálaadás
by Thomas Mackenzie Yesterday at 22:12

» The River Café
by Allena Rhys Yesterday at 21:59

» Broadway
by Damien James McCormack Yesterday at 13:24

» Hudson Heights
by Admin Yesterday at 00:05

» Brooklyn Army Terminal
by Leo Veikko Szer. Nov. 22 2017, 23:03

» Brian lakás - Brooklyn
by Brian Cox Szer. Nov. 22 2017, 21:16

» Hotel Plaza Athénée
by Camilla Wander Szer. Nov. 22 2017, 17:51

» Gabriel Háza
by Gabriel Skoglund Szer. Nov. 22 2017, 13:20

» Clove Lakes Park
by Mikhal Zharkov Szomb. Nov. 18 2017, 20:13

Staff

D.J.
PM
Apple
PM

Köszönet


A leírások, képek, videók mind megtalálhatóak a világhálón, az oldal grafikájának alaptematikáját Quierra-nak köszönjük.

    Long Island - Liam háza

    Share
    avatar
    Liam J. Henrickson

    Faj : Tündér
    Alfaj : Alabástrom sárkány/Þorgisl
    Rang : Nemes
    Udvar (Királyság) : UnSeelie (Tél)
    Tartózkodási hely : at home
    Kor : 32
    Foglalkozás : ex-hacker

    Long Island - Liam háza

    on Vas. Okt. 23 2016, 11:11









    avatar
    Liam J. Henrickson

    Faj : Tündér
    Alfaj : Alabástrom sárkány/Þorgisl
    Rang : Nemes
    Udvar (Királyság) : UnSeelie (Tél)
    Tartózkodási hely : at home
    Kor : 32
    Foglalkozás : ex-hacker

    Re: Long Island - Liam háza

    on Vas. Okt. 23 2016, 11:23


    Valahol Long Island keleti felében


    Már vagy öt perce meredek a jegyzettömbre, cigivel a kezemben, amin a parázsló vég lassan be is fejezi útját. Nem törődöm vele, még ha nem is éppen a gondolataimba merülésem miatt.
    Nem volt könnyű megpattanni, ezt jelzi a testem nagy részét borító kötés is. A másik kezemen is van, végleg eltüntetve a foltot a kezemről, még ha éppen nem is látni. Eljátszottam a halálomat, ami elég hitelesnek tűnt, s nagyon is igaz lett majdnem. Nem tudtam kontrollálni a tüzet, de mit is vártam magamtól, aki a saját dühkitörései felett sem tud uralkodni. Összeégtem, a tűz kis híján felemésztett, ha a sárkányom túlélő ösztöne nem kerekedett volna fölém. Kidobatta magát a tűzből, eltereportálva olyan helyre, ahol életben maradhatunk. Ez megint a fjordok birodalma lett, hogy aztán újfent az alagsorban ébredjek fel, ahogy Wei néz rám. Elmondtam neki mindent, miután már értelmes gondolatok és szavak is kerekedtek ki belőlem. Már korábban elintézte, hogy halottnak higgyen az emberek világa, most már az alvilág is annak fog hinni. Nem osztogatom az első eset óta a bizalmat, senki sem kapott azóta, de talán Wei az, akiben egy hajszálnyit megbízom. Nem tudom, mennyi ideje épülgetek, de a Praetor ház nagyon nyomasztott, így ahogy jobban lettem, inkább egy közeli házba telepedtem át, az alagsorában kényelmesen elférek sárkányalakban, amiben a leggyorsabban regenerálódom. Fel fogok épülni, kétségem nincs felőle. Fizikailag biztos. Pontiac és hüllő barátom is hozzám került, azt sem kérdeztem Weitől, miként sikerült észrevétlenül elhoznia őket.
    Lélekben és mentálisan darált húsnak érzem magam. Egyik világhoz sem tartozom, nem tudok beilleszkedni. És már nem is akarok. Nem menne. Iszonytatóan mellbe és fejbevágott mindaz, ami összeállt végül bennem, ki minek, vagy kinek is lát. És tudom, hogy nem vagyok ilyen. Nem akarták elfogadni azt sem, hogy igyekszem megváltozni, csak azt fogadták el, hogy olyannak formáljanak, aminek ők maguk akarnak látni. Az nem érdekelt senkit, én mit akarok. Nem akarok én már semmit. Gyűlölöm a tündérek világát, boldog vagyok, hogy nem fognak utánam keresni. Gyűlölöm az emberek világát, és már számukra sem létezem. Valójában magamat gyűlölöm a legjobban, hogy hagytam magam sodródni bábuként közöttük. De már nem acsargok. Szétestem és összezuhantam. Sárkány-énembe kapaszkodom csupán, akinek bízok a hozott bölcsességében. És talán kicsit Weiben. Miután elmondtam neki az eseményeket, megnémultam, de nem csak szavakban. A gondolataim zavaros masszává alakultak és nem akarnak tisztulni, az érzelmeim sem. Wei-re bíztam mindent az ügyek terén, jelentős összeget adva a Háznak is. Sokat tett értem.
    Soha többé nem akarok se a tündérek világába menni és az emberek világába kilépni, de még csak az Alvilágiakéba se szagolni. Nem megy. Igazuk van, egy lúzer vagyok és beilleszkedni képtelen alak. Emellett arrogáns és műveletlen is. Senkit sem akarok ezekben az örömökben részesíteni, megkímélem őket magamtól.
    A műveltségemet már kezdem csiszolni, több könyv is sorakozik előttem, és már nem hackeléssel és rendszerekkel foglalkoznak. De tudom, hogy késő. Nem vagyok elkeseredett. A vesztesek nyugalma van bennem.






    avatar
    Noah L. Harwey

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Praetor
    Rang : Kölyök/Bessadia
    Tartózkodási hely : New York
    Kor : 20
    Foglalkozás : Tanuló

    Re: Long Island - Liam háza

    on Vas. Okt. 23 2016, 16:20

    Liam - Noah

    Hallottam, hogy Liam eltűnt, azaz látogatást tett valahová, elméletben halott és mégsem, és most elköltözött a Praetor házból. Az alagsor tényleg kicsi volt, hát a múltkor is lebontottuk, meg még néhányszor, de már tök jól tudok falazni, minden értelemben.
    Milyen nyámnyila már ez a srác, hát na, most egy kicsi sérülés miatt felad mindent? Weit kértem, meglátogathassam, de kategorikusan megtiltotta, tehát nyilvánvaló volt, hogy úgy is meglépek meglátogatni.
    A szagát követem egészen addig, míg rá nem lelek a házra, pofátlanságom pedig nem engedi, hogy szó szerint ne rontsak be hozzá.
    -Szeva, hoztam kaját, hoztam édességet, üdítőt és magamat, szóval most leszel szíves enni, mert ha nem, akkor lenyomom a torkodon.
    Kedves indítás, na de nehogy már elveszítsem a sárkányomat, mikor imádtam rajta átmászni és ilyesmi. Az a savanyú pofa ami rám mered... ezt még nézni is rossz. Na majd én jól összeszedem.
    -Most mi van? Máris feladtad? Első akadály és elszaladsz? Haggyá már a hülyeségeddel, nekem lenne sárkányom, a végletekig élvezném. Wei meg arc, szóval nem hagyhatod cserben.
    Nem foglalkoztat az, hogy tűzből pattant, bár ezzel poénkodtam egy ideig, míg Wei pofán nem törölt miatta. Most mi volt ezzel a problémája, amikor szó szerint ez történt? A hülye sárkánynak köszönheti az életét, és most mindenkit utál, mert ő az áldozat.
    Ő, érted, nem én, akit ott hagyott egy dög, nem. Ő. Nem én, aki emiatt a szarság miatt ki kellett hagyjon egy vb-t, nem. Ő. Beszarok.
    -Na, emeld meg a segged és kaja time, aztán meg a többi.
    Levágódok az ablak alá, onnan figyelem, mikor hajlandó végre lekászálódni a párkányról. Nem teszi, én rángatom le onnan. Egyedül maradtam a Praetorban haver nélkül, ne csinálja már velem. Mégis kivel tudok ökörködni? Senkivel, így meg dög unalmas.





    Life is MY game.
    avatar
    Liam J. Henrickson

    Faj : Tündér
    Alfaj : Alabástrom sárkány/Þorgisl
    Rang : Nemes
    Udvar (Királyság) : UnSeelie (Tél)
    Tartózkodási hely : at home
    Kor : 32
    Foglalkozás : ex-hacker

    Re: Long Island - Liam háza

    on Vas. Okt. 23 2016, 21:08


    Valahol Long Island keleti felében


    Pontiakra figyelek fel először, ahogy az ajtóhoz rongyol és farokcsóválva, izgatottan mered rá. A kezem már mozdul is, a cigi a kávéban landol, a kezem pedig előveszi a stukkert, extrém lassított felvételben, mert a mozgás nehezen megy. A fegyvert már akkor is kéznél tároltam, mikor embernek gondoltam magam. Most azonban acél és ezüstötvözetű golyó van benne, sima acél helyett. Nem akarok soha többet varázslatot használni, de nem is fogom hagyni magam, hogy beszambázzon ide akárki. Ismerőst üdvözöl Pontiak, mégsem engedem le a fegyvert, egészen addig, amíg meg nem jelenik Noah feje az ajtóban. Pontiak, a dalmata, aki inkább foltos, mint pöttyös, rajong Noahért. A kajáért a kezében nem különben.
    A fegyvert visszateszem a helyére és tovább nézek Noahra, mint aki szellemet lát. Megmondtam Weinek, hogy senkinek se mondja el, hol vagyok.
    A kajára nézek, majd Noahra. Éhes vagyok, tudom, a sárkányformám sok energiát felemészt, de nagyon is tanultam abból, hogy ökör módra nem megyünk vadászgatni. Inkább éhezek.
    Meglep Noah, nem azért, mert nem kellett volna jönnie. A figyelmessége lep meg. A Házban mindig martuk egymást, de be kell vallanom, itthon azért hiányzott a levakarhatatlan szemtelensége.
    A kérdéseiért régebben már régen a falba operáltam volna. Már korántsem vagyok lobbanékony, és talán most először láthat mosolyogni is, még ha csak féloldalas mosolyt is kap Noah, az tőlem nagyon nagy szó, főleg ennyi idő után. Már egy éve is van, hogy egy mosoly se hagyta el a számat.
    Nem a felfogáshoz kell most idő, hanem, hogy erőt vegyek magamon megmozdulni. Olyannyira a végtelen időkig képes lennék itt elüldögélni a kanapéba süppedve.
    Hangtalanul tápászkodom fel, csak az elején nehézkesen. A jegyzettömböt és a tollat magamhoz veszem. Nem megy a beszéd, a gondolat pedig eszembe se jut. Teljesen megnémultam.
    Szinte lezuhanok mellé, Pontiak pont a lépésbe surran bele, fel is borítom az egyik muffot, a fájdalom végighasít rajtam, de egy nyögést sem tudok produkálni. Pontiakhoz vágom a papucsom, de az továbbrepül, Pontiak lelkesen érte szalad és visszahozza, várva a jutalmat, ami most csak egy fülvakarás tud lenni.
    „Hogy találtál ide? Tudod, kién nyomd le.” rovom a sorokat a papírra, majd Noah elé biggyesztem a noteszt. Éhes vagyok és nincs étvágyam. Mint ahogy álmos is vagyok és nem tudok aludni sem. Az üresség jutalma. Jó lenne már túl lenni rajta.
    Aztán gondolkodom egy keveset, még tudom, hogy kérdezett.
    „Nekem sincs sárkányom. Csak papírsárkányom. Cserbenhagyni?” egy pillanatra elgondolkodom, aztán leírom mégis.
    „Megkért, hogy legyek Praetor.” Hangtalanul akartam nevetni akkor rajta, viszont Wei tekintete komoly volt. Mikor nem az, de ez most egyértelműen jelezte, hogy komolyan gondolta. Gondolkodási időt kértem, elsőre visszautasítottam, Wei pedig nem fogadta el.
    A gyomrom hatalmasat kordul, mire a kezem az étel felé indul el, s enni kezdek, vagy előtte kicsomagolni, bármi is az.
    „Mit keresel itt?” marha nehéz a jelenben maradni, a felszínen, de Noah látogatása rendkívül jól esik. Látogatott meg régebben, a másik otthonomban valaki, de azok sosem arról szóltak, hogy figyelemből ruccant volna át. Legalábbis, nem olyan figyelemből.






    avatar
    Noah L. Harwey

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Praetor
    Rang : Kölyök/Bessadia
    Tartózkodási hely : New York
    Kor : 20
    Foglalkozás : Tanuló

    Re: Long Island - Liam háza

    on Hétf. Okt. 24 2016, 18:48

    Liam - Noah

    Simán berongyolok, a kutya úgy is jelzi jövök, de minek a fegyver?
    Először azt nézem aztán Liamot, hát nehogy már komolyan gondolja, hogy kilyukaszt.
    -Lőjéééé már le, persze.
    A kutya arc, naná, hogy érdekli, mit hoztam. Neki is van benne, nem hülye, csak előbb a kedves gazdáját akarom összelapátolni.
    Azt a lassított felvétel mozdulatsort amit Liam levág, most elég sokáig csinálja, még el is alszom rajta. Csak azért nem segítek neki - mert ugye semeddig sem tartana, hogy nehogy azt érezze, még le is sajnálom az állapota miatt.
    Pont azért jöttem, összevakarjam, nem hogy mélyebbre nyomjam a mocsárba.
    Azt már csak félig tátott pofával nézem ahogy elvágódik, és ez olyannyira meglep, hogy már csak akkor nyúlok utána, mikor már a földön van. A gyorsaságom fenomenális.
    A kis levelét olvasom, és rájövök, hogy átment Néma Leventébe. Jó lesz ez.
    -Na azt nem volt nehéz, egyedi szagod van, azt követtem. Akkor egyél, az sem érdekel ha az édességgel kezdesz, de kajáljál mert elsorvadsz a fenébe.
    Orra alá tolok mindent kicsomagolva, a kutya is megkapja a maga adagját,. Mégis hogy találtam volna ide, ha Wei megtiltotta, hogy meglátogassam és így azt sem árulta el, merre keressem.
    -Aha, azt a monstrumot meg csak dédelgeted magadban, mi? Haggyá mááááá, szóval kérem a sárkányomat. Ja, úgy gyorsabban gyógyulnál szerintem.
    Tanácsaim is vannak ám, de a sárkánya jobban izgat, így nem tudok annyit menőzni. Milyen már?
    -Ja, cserbenhagyod. A mire kért fel? Praetornak? Téged? A korral mindenki meghülyül? Öcséééém, levertük az alagsort, és akkor Praetor? Hát akkor lebontom az egész épületet.
    Először röhögni kezdek, de ahogy Liamra nézek, hát marha komolyan mondja. Ne mááá, ez nem vicc? Kész vagyok, és ki is fejtem a véleményemet.
    -Ja hát mert hiányzott a burád, aztán tudni akartam, mi van veled. Azt nem tudtam, hogy ennyire kicsináltak, de van más is. Na szóval pajtikám, arról van szó, hogy Weinek rohadtul szülinapja lesz, tehát segíts valamit kitalálni neki, és megszervezni. Máris egy ok a marha gyors gyógyulásra.
    Ha addig Liam nem állt neki a kajának, a desszertet kezdem a szájába lapátolni.





    Life is MY game.
    avatar
    Liam J. Henrickson

    Faj : Tündér
    Alfaj : Alabástrom sárkány/Þorgisl
    Rang : Nemes
    Udvar (Királyság) : UnSeelie (Tél)
    Tartózkodási hely : at home
    Kor : 32
    Foglalkozás : ex-hacker

    Re: Long Island - Liam háza

    on Szomb. Nov. 05 2016, 17:36


    Valahol Long Island keleti felében


    Ahogy utánam nyúl, mivel, ha megrázom a fejem, elszédülök, így csak ösztönösen tartom el a kezem, mintegy jelezve, hogy nem kell. Még mindig van bennem a büszkeségből és nyakasságból, másrészt meg... megérdemlem. Minek nem figyeltem oda?
    A szagra fellendül a szemöldököm, már majdnem szagolgatnám magam, amikor leesik. Nekem is jobb lett a szaglásom, és ez most az emberek világában kifejezetten idegesít és elnyomom inkább magamban, amit tudok, hogy csak egy ideig tudom megtenni.
    Az ügyetlenkedésem a kajával abbahagyom, hagyom, hogy kibontsa ő, két kézzel sokkal könnyebb. De nem megy le egy falat sem, már ahogy ránézek, érzem, hogy a nyelés, az úgy nem fog menni.
    Pontiak meg lelkesen várja a kaját, már most tudom, hogy csillagmennyországistennek tartja Noaht. Pedig én is adok neki enni.
    „Inkább ő engem.” Ami azt illeti, elég türelmes velem a tündér énem, és sokkal inkább neki köszönhető az, hogy elkezdtünk összeolvadni, mint nekem. Ha nincs, akkor nem gátol meg a tombolásban, és Ilenone jogosan töri a nyakunkat. Többes szám, atyaúúristen, kezdek tényleg dilis lenni.
    „Mi vagyok én? Plüsskutyi?” aztán mielőtt elolvasná, még visszakapom a tömböt és ráfirkantok még egy mondtatot. „Igen, érzékelem és Wei is mondta, de így jobb.” Van időm lehiggadni és meg is érdemlem, hogy ez lett a vége.
    Elsiklok a felett, hogy a sárkány oldalam jobban érdekli, mint én. Rá kellett jönnöm, hogy igazából senkinek sem kellettem, ha igen, akkor a saját önös céljaiért, s nem önmagamért. Meg is értem valahol őket, olyan pöcs, mint én voltam, kevés szaladgált élve sokáig. Csoda, hogy eddig életben maradtam.
    Meglököm a vállánál, amikor röhögni kezd. Nem vagyok mérges, csak még bennem a reflex, hogy utálom, ha kiröhögnek. A mozdulat nem tett jót, de ki nem mutatnám.
    „A nagynénikédet röhögd ki, azt.”
    Megállok a mozdulatban. Az a mondat, az első, a szívemig ér. Nem pelyhes tollú kiskacsa vagyok, de ez az őszinte nyíltság és komolyan érdekelte, mi van velem.
    „Köszönöm.”
    Éppen írnám tovább, amikor, ahogy lehajolnék, írni, a süteménybe érkezik a szám és az orrom egy része. Ismét megállok a mozdulatban, a szabad kezem ugyan egyből csuklón markolja Noaht, fogásom van, erőm még annyira nem, de ahogy felnézek, nincs düh vagy elégedetlenség a szememben. Az arcom felé bökök, ami enyhén szólva telement desszerttel. A számra mutogatok, jelezve, hogy ott eszek, nem az orrommal, majd a desszertes kezét önmaga felé fordítom, remélve, hogy a maradék a képén landol. Ha sikerül, akkor már felé mutatok mutatóujjal, derűsen, majd egy ok jellé formálom a kezem. Istenem, mikor volt már ilyen jó dologban részem!
    A karfán lévő textil felé nyúlok, nem érdekelve, mi az és megtörlöm a képem, elég nagy, hogy kettőnknek elég legyen, utána átnyújtom Noahnak.
    „Minimum két desszert dukál. Kérem a másikat.” Aztán eszembe jut, mi volt még, és arra is megírom a választ.
    „Nem vagyok szülinapos típus. Ha nem kell a nyakába borulni és szétnyálazni, benne vagyok. A szervezésbe már kevésbé.” Nincs kedvem se kimozdulni, se cseverészni, némán, senkivel. De Wei sokat tett értem, a minimum, hogy ezzel viszonzom.
    „És mire gondoltál? Olyan kőszobor, hogy fogalmam sincs, mit kedvelne. Nem látom egy partizós típusnak.”






    avatar
    Noah L. Harwey

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Praetor
    Rang : Kölyök/Bessadia
    Tartózkodási hely : New York
    Kor : 20
    Foglalkozás : Tanuló

    Re: Long Island - Liam háza

    on Vas. Nov. 06 2016, 15:41

    Liam - Noah

    Ha nem, hát nem, ezt szeretem, tökös csávó, bár azóta is azon röhögök, hogy a sárkánya mekkora az én farkasomhoz képest, míg emberi alakban, hát hónaljkutya, nem szépítem.
    Szóval nem enged segíteni, ami marha jó jel, mert akkor küzdeni akar. Azt ne kérdezze senki, miért, mert én se tudom, miért teszem, annyira kedvelem a bolyhos létet.
    A kutyának is kipakolom a kaját, ahogy Liamnak is, de még véletlenül sem enne, hát banyek már, akkor leturmixoljam? A sárkányomat követelem, kell nekem, nem engedem, és különben is.
    -Nekem mindegy, ki dédelget kit, de engedd már ki, az is te vagy.
    Mondom pont én, aki olyan szinten akarja elnyomni azt a bolhazsákot, hogy az nekem is fáj.
    -Hááát, majdnem. Végül is imádtam pirospacsizni a mancsoddal, vagy middel. A fenét jobb, ezt csak bedumálod. Tudom én.
    Ölebnek nem nevezném, meg plüsskutyának sem, neki nincs olyan selymes szőre mint nekem, de attól még akarom, na. Hát ekkora kérés? És még meg is akarja magyarázni, miért emberként szerencsétlenkedik, a pofám leszakad.
    Attól még inkább, hogy egy bébisárkányt Praetornak kérnek fel. -Olyanom nincs, de őt is kiröhögném, hidd el.
    Egyáltalán ő bébisárkány, vagy ez már a végső mérete? Ezen elgondolkodom egy pillanatra, a farkam tudja. Sosem láttam még élőben igazi monstrumot, és most vagy csak én szívtam meg, vagy még ő is nőni fog. Akkora ház nincs, ahová beférne, apám.
    -Mit köszönsz? Haggyá, tényleg üres nélküled a kecó, na. Rendesen beszartam, mikor Wei mondta komolyan megsérültél.
    Oké, nem nézi ki belőlem, hogy aggódni is tudok, de van egy ilyen oldalam is, és hát mégis kit bosszantok, ha nem őt? Dög unalmas az a ház így, még a folyosón rohanás-csúszkálás sem az igazi.
    Olyan marha rendes vagyok, hogy meg akarom etetni legalább az édességgel, de erre nem belenyomja az orrát? Azt nem tudtam, hogy a sárkányok így esznek, ez eddig kimaradt.
    A jelek szerint pedig jól tudtam, mert válaszul a képembe nyomja a másik felét.
    -Cseszed, most azt várod, nyalogassam le rólad? Állat.
    Mikor a rongyot nyújtja felém, letörlöm a képemet, hülyén festek vele, és még jelmezbál sincs.
    A másik desszertet is kibontom, belepakolom a villát meg egy kanalat, választhat, melyiket eszi. Az előző maradékát Pontiac kapja meg, legyen neki is gyereknap.
    -Nem, nem akarok kőWeit, de kéne valami az öregnek. Gondoltam neked is van néhány ötleted. Nézzük. Japán, eddig oké. Főzni nem fogok, mert akkor senki nem eszik. A nyugtatót nem mondom, abból szerintem van neki egy rakat. Szóval van ötleted?
    Reméltem, ketten előbb összehozunk valamit aminek értelme is van, mert ha egyedül tervezek, hát akkor abból vattacukor lesz.





    Life is MY game.
    avatar
    Liam J. Henrickson

    Faj : Tündér
    Alfaj : Alabástrom sárkány/Þorgisl
    Rang : Nemes
    Udvar (Királyság) : UnSeelie (Tél)
    Tartózkodási hely : at home
    Kor : 32
    Foglalkozás : ex-hacker

    Re: Long Island - Liam háza

    on Kedd Nov. 15 2016, 22:18


    Valahol Long Island keleti felében


    Először megrázom a fejem, aztán gyanús érdeklődéssel nézek Noahra, végül ismét kap egy rövid firkálmányt.
    ~ Azt ne mondd, hogy a bolyhosod belezúgott a pikkelyesbe. ~
    Mert ott esek szét a röhögéstől. A sárkányom olyan mértékben rajong bolyhos változatáért, hogy akár hetekig képes lenne a mancsát felfelé tartani és úgy tartani benne Noah kisfarkasát. Az eszem megáll a szépségimádatán. Ha most Noah elkezd átváltozni, esküszöm, az ablakon hajítom ki. Ja, hogy nem fog menni. Na, ez gáz lenne így.
    A tündérem felfigyel a válaszra, s a bennem lévő sárkány máris csupa fülként szegezi tekintetét Noahra.
    ~ Valószínű, a felajánlással akart segíteni Wei. Hiszen csak négy év múlva lehetek legkorábban Praetor. ~ eltöprengve nézek Noahra. Vajon így szaladna az idő, ha tündérré, vérfarkassá válik valaki? Kicsit túl korainak éreztem akkor is az ajánlatot.
    Nagyon komolyan nézek rá. Még mindig nehéz elhinni, hogy valaki valóban aggódott értem. Önszántából. A francba a kőszoborságommal, faszkalaposságommal. De meg nem ölelem Noaht! Nincs az az isten!
    A következő pillanatban azonban már a kezem Noah vállán van, még ha megszorongatni nem is tudom, azért ráfogok egy rövidet, jelzésképpen, köszönet gyanánt. Több hálálkodást és köszönetet most úgysem fog kapni. Éljen a rohadt nagy büszkeségem!
    Egy arcot vágok a válaszára a törülköző mögül, majd hozzávágom, ahogy sikerül.
    ~ Az vagy. Egy bazi nagy... bolyhos kis tappancs. ~
    Kész, Pontiac most már az első helyre tolta Noaht, lekerültem a csúcsról, látom az arcán. Ennyit a kutyahűségről.
    ~ Régi könyv? Fegyver? Wei és a nyugtató hírből sem ismerik egymást. ~ tartom Noah elé a füzetet, aztán szétszerencsétlenkedem a sütit, az egyik felével Noah felé fordítva a tányért, majd ránézek a tányérra. Csak nem ő készítette.
    Wei olyan halál nyugodt, hogy voltaképpen ezért tartok tőle. Nem bosszantanám fel. A palacsintalét lenne a legkevesebb eredménye.
    ~ Csak veled eszem. ~ mutatok a felé eső fél sütiszeletre.
    Ám újfent nem jön össze az evés, a gatyámra esik a villáról a falat. A rohadtbamár! Eldobom a villát, ami után Pontiac olyan lelkesen lohol, hogy a második puff is felborul. Kezembe veszem a süteményt és úgy próbálok enni. Nem állat módra, bár már olyan mindegy.






    avatar
    Noah L. Harwey

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Praetor
    Rang : Kölyök/Bessadia
    Tartózkodási hely : New York
    Kor : 20
    Foglalkozás : Tanuló

    Re: Long Island - Liam háza

    on Szer. Nov. 16 2016, 23:41

    Liam - Noah

    -De, mert oltári mód élvezte velem együtt, hogy átmászhat rajtad, meg ilyesmi.
    Há most mi van ebben? A kezdeti meglepődést felváltotta a rajongás, mekkora buli már egy sárkány? Tiszta Timon és Pumba fílingem volt.
    Mi meg rohadtul élveztük, hogy akkora gomb orra van, meg hatalmas mancsai, tüskéi és egyebek.
    -Ja, az lehet, nem tudom. Farkasként tuti nem lehetnék, mert 5 év a kölyökkor, nem tudom, nálatok hogy megy. Most gondolj bele, én mint Praetor, ahaaa.
    Megvonom a vállam, ezt nem kérdeztem még meg, de majd. Látom, hogy nem hisz nekem, de most miért olyan furcsa, hogy baromira megijedtem, mikor kiderült, szarban van? Élcelődünk egymással, tudom, de csípem a fejét, ő ugrat, mikor állat alakban rohangálunk, én meg őt emberként, mert sokkal kisebb nálam. Vicces, de ettől függetlenül tényleg összefostam magam, hogy nem látom többet.
    -Hja, te meg egy bazi nagy pikkelyes kályha, de így jó.
    Jól sikerül a törölgetés, Pontiac nyalja le rólam a felét, mégsem bánom. Arc ez a kutya, pedig tartottam attól, hogy nem fogunk kijönni egymással.
    -Én a könyvre szavaznék, fegyvert hamarabb beszerez, mint egy egy ritka példányt. Azokról pedig tudom, hol kell keresni őket, mert ha még nem is nézed ki belőlem, olvasok, nem keveset.
    Jó ötlet, de elgondolkodom, és most jövök rá arra, hogy kurvára semmit nem tudunk Weiről. Szó szerint.
    -Te, mi lenne ha kapna mellé egy szobrot mégis? Egy sárkány és egy farkas együtt? He? Van ilyen tag a városban, ha nem találunk mást, és az még személyes is. Na?
    Konyhatündér nem vagyok, és mivel ehetőt akartam hozni, hát a kaja nem engem dicsér. Látom, hogy Liam megküzd az evéssel, és már épp odanyúlnék, hogy zokszó nélkül segítsek, mikor megoldja kézzel.
    -Oké. Kézzel kényelmesebb, aztán hozok vizes törcsit.
    Örülök, hogy legalább pár falatot beletolok, még összeszakad, aztán hogy fog kinézni? Egy sárkány, akinek kilátszanak a bordái. A kutya persze kihasznál minden lehetőséget, és ha így haladunk, takarítani sem kell majd.





    Life is MY game.
    avatar
    Liam J. Henrickson

    Faj : Tündér
    Alfaj : Alabástrom sárkány/Þorgisl
    Rang : Nemes
    Udvar (Királyság) : UnSeelie (Tél)
    Tartózkodási hely : at home
    Kor : 32
    Foglalkozás : ex-hacker

    Re: Long Island - Liam háza

    on Hétf. Nov. 28 2016, 23:18


    Valahol Long Island keleti felében


    Hát bazmeg, és igen. Némán nevetek fel, hogy aztán abbahagyjam, ez se megy, mélyet lélegezve, teszem a kezem az oldalamra. A sárkány pedig csillogó szemekkel mered Noahra, mert már csak a bolyhos kis kópét látja benne. Nagyszerű, fokozzuk még valamivel!
    ~Nálatok is? Nekem is. ~ tehát ebben megegyeznek. ~ Miért ne lennél jó Praetor, jobb lennél, mint én. Most képzeld el, ahogy becserkészek egy frissen átváltozottat sárkányalakban. ~ én magamtól rosáltam be a legjobban, fogalmam sem volt, mi van, hol vagyok és mi ez az egész. Inkább elhessegetem magamtól ezt, sok keserűség volt akkor benne és utána sem lettem jobb.
    A pikkelyes kályhára felvonom az egyik szemöldökömet, de szó nélkül hagyom, nem, mintha most menne is a beszéd.
    Ahogy elkezdi nyalni Pontiac Noaht, először a nyaka felé nyúlna a kezem, hogy elvonjam a fiútól, de aztán látom, hogy nem zavartatja magát, így hagyom őket egymásnak örülni. A piszisből szerintem már végleg kiestem.
    ~Az a hír járja, hogy ritka könyvgyűjteménye van. ~ ennyit a nyugiban levő hackerkedésemről. Azért ezt is kiderítettem, tudok ám hallgatózni is, mindegy, hogy hogyan.
    ~A fekete piacon fel lehet kutatni ritka fóliánsokat, vagy régi iratokat. ~ az meg megy, elvégre a fekete piacból is működtem, a kapcsolatok talán még nem fagytak be végleg. Csakhogy az azzal járna, hogy kiderül, mégis élek. Megvakarom az állam és inkább nem írom le ezt az ötletet.
    A következőre megint nem tudok hirtelen mit mondani, nem azért, mert nem tetszene. Éppen ellenkezőleg, Noah egyből belegondol az ajándékba engem is. Minket is. Mármint a sárkányt és engem. Így csak bólintani tudok, miután ösztönösen nyitnám a szám, amin egy ganyi hang nem jön ki, marad a fejbólintás.
    A javaslatra nem reagálok, csak, ha már bekaptam az utolsó falatot is. A gatyámba törlöm a kezem, jó az is. És rá kellett jönnöm, hogy éhes vagyok, nagyon, de nem megy le a falat, csak nagyon nehezen.
    ~Azt mondtad, bukik a bolyhosod a pikkelyesemre. ~ ha választ kapok, újabb sor következik.
    ~ Öt perc múlva az alagsorban. ~ lesz az nekem hirtelen tíz is, de feltápászkodom és az alagsor felé tartok, ahol akkor szoktam lenni, ha ki akar belőlem bújni a tündér énem. Most önsanyargatásból vagyok emberi formában, de szeretnék Noahnak örömet okozni. Voltaképpen teljesen meghatott az, hogy ennyire fontos vagyok a számára és azt pozitívan ki is fejezi. Még senki sem tette ezt velem igazából, holott erre vágytam igazán az után, hogy csak apám maradt.
    Nem bajlódom a levetkőzéssel, úgyis tényleg csak letépni tudnám, amennyit bénázni tudnék a ruhával, és valóban kell a tíz perc, az átváltozás nagyon fájdalmas sérülten, még ha utána könnyebb is. Ki is merít rendesen. A sebekről leszakad a kötés, láthatóvá téve a sérüléseket, de nem érdekel. Ha elfogadja így Noah, ha nem, ez van.






    avatar
    Noah L. Harwey

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Praetor
    Rang : Kölyök/Bessadia
    Tartózkodási hely : New York
    Kor : 20
    Foglalkozás : Tanuló

    Re: Long Island - Liam háza

    on Szer. Nov. 30 2016, 21:23

    Liam - Noah

    Belebuzultam a sárkányába, hát na, van ilyen, de amikor oltári jó volt rajta bóklászni. Mégis ki mondhatja el, hogy simán áttrappolt egy ekkora monstrumon, megrágcsálta a szarvát és még él? Én.
    -Tényleg? Az tök jó. Akkor egyszerre növünk fel, vagy mi. Már ha felnövünk.Jaj már, az tök állat. Én szívesen lennék sárkány. Mekkora lenne, mennék vadászni a kicsikre, háh. Én és a Praetorság, aha, Wei összes haja akkor hullana ki. Erre fogadni mernék.
    Meglep, hogy Liam is akkor lesz majd felnőtt mint én, én azt hittem, ők hamarabb nőnek. És nem. Elképzelem azt a verziót, hogy hatalmas szárnyakkal repkedek és kapok el minden sárkányt aki csak létezik vagy még zabolátlan. Milyen jó, én meg itt szőrpamacsként rohangálok és még egy nyulat is neccesen szedek le.
    Weit néha így is sajnálom magam miatt, hátha még én azt is beközölném, hogy Praetor leszek. Aha, hogyne.A kutya meg akkora arc, hogy muszáj vele játszanom egy kicsit, még akkor is, ha a kaja miatt van rám kattanva.
    -Igen? Ezt meg honnan tudod? Van könyvtára a Házban?
    Én valahol lemaradtam, mert mindenhová belógtam ahová be lehetett, de könyves részleget azt nem találtam.
    -Oké, és hol van feketepiac?
    Én csak a bunyókban vagyok otthon, ilyenekben nem, de az összes antikváriumot ismerem. Kanadában. Az meg kissé bajos, nem?
    Valamit ki kell találnunk wei szülinapjára, nincs mese, okoztunk neki elég gondot, legalább egy kicsit törlesszünk már, nem? Igaz, szerintem állat lett az alagsor, azt felújítottuk teljesen, miután lebontottuk.
    -Azt, aha. Van alagsorod?
    Igen, a szőrpamacsom szereti a sárkányt, tényleg, hát oda volt meg vissza, amikor meglátta azt a nagy valamit, amitől én meg megijedtem.
    Alagsort nem tudtam volna elképzelni, de csak lefelé lehet, szóval meg fogom találni. Az 5 perc az nekem 2 se, mert Liam még szinte ki sem botorkált, már rongyolok is utána.
    A ruháim nem érdekelnek, minél előbb játszani akarok a mancsaival. Már egész jól megy az átalakulás, sőt, profi módon, szóval amint megvagyok, már pattogok is Liam felé. Aztán meglátom a sérüléseit, és ösztönösen nyalogatni kezdem. A nyál gyógyít.





    Life is MY game.
    avatar
    Liam J. Henrickson

    Faj : Tündér
    Alfaj : Alabástrom sárkány/Þorgisl
    Rang : Nemes
    Udvar (Királyság) : UnSeelie (Tél)
    Tartózkodási hely : at home
    Kor : 32
    Foglalkozás : ex-hacker

    Re: Long Island - Liam háza

    on Csüt. Dec. 08 2016, 21:21


    Valahol Long Island keleti felében


    „Miért ne nőnénk fel?” értetlenül meredek rá a papír mögül.
    „Menne az neked, csak nem akarod.” Ez a tömény véleményem róla és ezen nem másít semmi. Kis akarnok, aki azt hiszi, hogy az übertudatlanságát előadva, meg hogy kölyök, mindent elér. Nem érdekel, nem az én gondom. Egyet bírok benne (pár dolog mellett), hogy legalább tisztában van azzal, mit is akar, mire képes. Én nem voltam erre képes, folyton pofán is nyalt az élet, rendesen.
    Elfigyelem, ahogy birkózik Pontiackal. Gyerek még Noah, lélekben is. Én meg csak gyerekes. Voltam.
    „Nem tudom, mi van ott, de nagyon védi, elég keményen.” De már nem izgatnak az ilyen dolgok. Nem vágyom arra, hogy feltörjem, hogy megtudjam, mi van benne. Ahhoz túlzottan összetört az elmúlt időszak.
    A kérdésére kihalászom a kanapé ülése alól a notebooket és az orra alá tolom, jelezve, hogy abban.
    Hülye kérdésre hülye nézést kap. Ha nem lenne, akkor minek mondanám, hogy van alagsor?
    A fájdalom érdektelenné tesz, ki is van körülöttem, az átalakulás elején összerogyok és fekve veszem fel a teljes sárkány formámat. Szaggatott, mély légzéssel kortyolok levegő után, kimerülten, majd amikor Noah farkasa nyalni kezdi a sebem, hangosan bődülök fel, és a farkammal felé csapok.
    ~ Kurva gyorsan felejtsd el, vagy a falon leszel matrica! ~
    Aztán csak leteszem a fejem és veszek egy mély levegőt. A külvilág kezd elhomályosulni és távolodni. Tudom, hogy túl fogom élni, akkor már rég nem lennék. De annyi minden változott.






    avatar
    Noah L. Harwey

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Praetor
    Rang : Kölyök/Bessadia
    Tartózkodási hely : New York
    Kor : 20
    Foglalkozás : Tanuló

    Re: Long Island - Liam háza

    on Csüt. Jan. 19 2017, 17:10

    Liam - Noah

    -Esetemben erősen esélyes, nem következik be.
    Vigyorogva közlöm a választ, Liam is tudja, hogy mennyire balhés vagyok és nem megyek a szomszédba, ha verekedni kell vagy lehet.
    -Hogyneee. Azért kíváncsi lennék Wei véleményére is. Olyan Praetor lennék, de olyan...
    Persze, majd pont belőlem lehetne ilyen izé, hát igen. Olyat még nem látott a világ, az biztos, de szerintem mindenkinek kihullna a haja tőle, az is fix. Még azt sem vagyok képes betartani, hogy nem rohangálunk a folyosón, és hiába mondom, hogy a legnagyobb buli, ez senkit nem hat meg.
    A kutya akkora fazon, hogy az sem érdekel, hogy most full hülyének néznek azért mert vele birkózom egy kicsi. Tök cukor.
    -Akkor... akkor ott egyszer körbe kell nézni.
    Máris felkeltette az érdeklődésemet, mégis miféle könyveket őrizget Wei, ha ennyire tilos a bejárás. Ezt is felveszem a bakancslistámra el ne felejtsem majd később. Olvasni szeretek, akkor tuti lesz ott olyan ami leköt majd.
    -Aha, és ebből melyik a csapda?
    Nézek a noteebookra. A fele biztos, hogy azért van, lépre csalja a marhákat, szóval én nem a neten keresnék ha lehet.
    ezerrel megyek az alagsor felé, látom, hogy Liam kimerült így is, hát az átváltozás nem tesz jót neki. Én meg csak segíteni akarok, de ezt sem értékeli.
    ~Gyógyít és fertőtlenít.
    Túl sok dolgot nem tanultam meg eddig, de ezt igen, viszont ha nem akarja, hát nem. Előre rongyolok a mancsaihoz és ott gömbölyödök össze, szinte belekucorodva a pofája és lába közti résbe. Nem fogom magára hagyni míg ennyire szarul van.





    Life is MY game.

    Re: Long Island - Liam háza

    on Vas. Feb. 26 2017, 18:37


    Sponsored content

    Re: Long Island - Liam háza


      Pontos idő: Pént. Nov. 24 2017, 04:38