Belépés

Elfelejtettem a jelszavam!

New York, mint ahogy minden más város, éli a mindennapi életét. Ám nem tudhatod, hogy aki rád köszön az utcán, odaadja a napi újságodat, az ki is valójában. Mert az emberek olyan világban lépdelnek, amiről fogalmuk sincs: természetfeletti lények veszik őket körbe, akár élnek is velük, szívük választottjaként. Szeretnél benézni a valóságot eltakaró fátyol mögé?

Várunk szeretettel!


Az oldal nyitott:2015. január 25.

Időjárás

Napjárás

Latest topics

» Egyetemek
by Noel Wyard Yesterday at 21:43

» Daryl's Loft
by Caleb Shayeh Yesterday at 21:27

» Iroda
by Marcus Van Beest Vas. Ápr. 22 2018, 23:57

» Marcus lakosztálya
by Ethan Keon O'Brien Vas. Ápr. 22 2018, 22:41

» Central Park - Bow Bridge
by Admin Vas. Ápr. 22 2018, 22:30

» Kyle
by Admin Vas. Ápr. 22 2018, 22:28

» Konyha - Jackson lakás
by Damien James McCormack Vas. Ápr. 22 2018, 21:58

» Fegyverek terme
by Gabriel Skoglund Vas. Ápr. 22 2018, 21:04

» Könyvtár
by Noel Wyard Szomb. Ápr. 21 2018, 23:00

» Jackson Heights
by Admin Vas. Ápr. 15 2018, 19:07

Staff

D.J.
PM
Apple
PM

Köszönet


A leírások, képek, videók mind megtalálhatóak a világhálón, az oldal grafikájának alaptematikáját Quierra-nak köszönjük.

    Nappali

    Share

    Nappali

    on Szomb. Dec. 23 2017, 20:54


    [You must be registered and logged in to see this image.]
    avatar
    Nathaniel Montgomery

    Faj : Mágus
    Rang : Felébredett
    Foglalkozás : Idegsebész

    Re: Nappali

    on Szomb. Dec. 23 2017, 21:21

    [You must be registered and logged in to see this link.]

    to Theo
    [You must be registered and logged in to see this image.]
    A ház elé érkezve, a bejárat előtt állok meg és hagyok időt Theodornak, hogy körbenézzen, addig kiveszem a bőröndjeit és előkeresem a ház kulcsait. Egy fehér macska szalad elő az egyik bokor mögül, a bejárathoz, majd érdeklődéssel néz fel először rám, majd Theodorra.
    - Visszajöttél, Bunny? Hány csajhoz kéredzkedtél be? – Kinyitom az ajtót, de a helyett, hogy berohanna, kíváncsian megvárja a macska Theodoret.
    Belépek a házba és a folyosón végighaladva, a nappaliba teszem le a bőröndöket.
    - Kérsz teát, vagy valamit, vagy egyből menjünk a szobádba? Bemutatom Bunnyt, Niqué macskája, visszalógott, így nálam maradt, s költözéskor velem jött – nézek Theodorra. Hagyom felfedezni a helyet is, s nem sürgetem semmivel.
    avatar
    Theodore Miles Hudson

    Faj : Cambion
    Rang : Tanonc
    Tartózkodási hely : Hamilton, Ohio
    Kor : 16
    Foglalkozás : szörnyike

    Re: Nappali

    on Vas. Dec. 24 2017, 05:04


    [You must be registered and logged in to see this image.]
    ~A whole new world~
    Ez a második kocsikázás bizonyul ma a legjobbnak. Szinte egyáltalán nem szédülök és végig zavartalanul tudok nézelődni a hatalmas első ablakon. Azt hiszem, elöl ülni sokkal jobban szeretek, mint hátul.
    Mikor megérkezünk, ugyanolyan csodálkozással a tekintetemben nézek körbe, mint eddig mindenhol, ahol alkalmam nyílt megcsodálni a környéket.
    - Ez a hatalmas ház csak a tiéd? - kérdezem ámulva Nathanieltől. Aztán valami kiugrik az egyik bokorból és meglepetten tántorodok hátra. Egy fehér cica az, akivel nagy szemekkel bámulunk egymásra. Még sosem láttam macskát és szerintem ő sem látott hozzám hasonló szörnyikét. Persze én előnyben vagyok, mert képeken és filmekben már láttam állatokat, de élőben akkor is teljesen más. Nem tudom, hogy közeledhetek-e hozzá, hogy megérinthetem-e vagy nagy ívből el kéne kerülnöm. De nem most gondolkodom el ezen, mert a bátyám behív és én szót fogadok neki. Együtt megyünk keresztül a hatalmas házon, és egy nagy szobában állunk meg. Minden annyira érdekes és meg akarom nézni közelről, de már nincs erőm hozzá. Kezdek elfáradni.
    - Ha most bemegyünk a szobámba, akkor többé nem jöhetek ide? Mert ha így van, akkor előbb szeretnék körbe nézni a házban - pislogok ártatlan természetességgel a férfira. Feltételezem, hogy az új szobám olyan lesz, mint a régi, ugyanolyan szabályokkal. Csak ennek van értelme. És akármilyen fáradt vagyok, ha nem lesz több alkalmam látni ezt a gyönyörű helyet, akkor már csak azért is felfedezem, mielőtt bemegyek a szobámba!
    - Ki az a Niqué? És miért hívják a cicáját nyuszinak? - kíváncsiskodok tovább, mert még sok dolgot nem értek, de tanulni szeretnék.
    avatar
    Nathaniel Montgomery

    Faj : Mágus
    Rang : Felébredett
    Foglalkozás : Idegsebész

    Re: Nappali

    on Vas. Dec. 24 2017, 17:11

    to Theo
    [You must be registered and logged in to see this image.]
    - Most már nem csak az enyém – mosolygok. Szerettem volna Thomassal is megosztani, ám teljesen érthető, ha ő inkább a... barátjához költözve él. A felelősség úgyis az enyém, de elég nagy már, hogy ilyenekben a törvény se kukacoskodjon.
    Nem látom, ahogy hátra ugrik, éppen a zárt nyitom. Bunny viszont nézegeti egy ideig, s a küszöbön köt ki, megvárva Theot, odahajolva hozzá, szagolgatni kezdi, érdeklődéssel, majd követi, egészen a nappaliig, ahol aztán tüzetesen elkezdi szagolgatni a nadrágja szárát, hogy végül dorombolva csapja a fejét hozzá, dörgölőzésképpen.
    Megállok a kabátlevételben, annyira ledöbbenek a kérdésétől. Nagyon kevés kell, hogy ki ne fakadjak, mégis, mit képzel, amikor megértem a kérdését. És még jobban dühítene, ha nem azt fogadtam volna meg, hogy mit alkalmazok, lehiggasztva érzelmeimet. Leteszem a kabátot a fotelbe és a szélére ülök, s kinyújtom a kezem Theo felé, remélve, hozzám lép. Egyik kezemmel a kezét fogom meg, a másikkal a vállára simítom tenyerem, úgy nézek a szemeibe.
    - Sajnálom Theo, hogy abban a pincében kellett élned, elzárva mindentől és mindenkitől, és ez nagyon-nagyon nem fedi le azt, mennyire is felháborít a dolog, amin átmentél. Ez a ház, a te házad is, s amint sikerül elsajátítanod, hogyan tudod elrejteni a külsőd az emberek előtt, a kertbe is kimehetsz – s erre eszembe jut, s el is szégyellem magam, bár nem is ment volna megtenni, de valószínű, hogy apa rejtőztette öcsém külsejét a pilóták és a személyzet előtt. - S miután megtanultál minden fontos dolgot, ami az emberek világához szükséges, ugyanolyan nyugalommal járkálhatsz a világban, mint a korodbeli embergyerekek.
    A konyhában hangosan puffan valami, nem is kell odamennem, tudom, hogy az erőm működött megint. Nem akarom, hogy Theonak baja essen, így most arra is koncentráltam, merre is menjen az erő, s ez eléggé kimerít. Mint minden, ami az erőmmel kapcsolatos. Egyre inkább nem akarom, s egyre inkább gondolkodom azon, miként tudnám elvetetni.
    Bunny felugrik a kabátomra és hangos dorombolással dagasztani kezdi, párszor körbeforog rajta és úgy helyezkedik el, hogy teljesen megadó pózban, csak Theot lássa.
    - Niqué a húgom, a te nővéred. Ugyanaz az édesanyja, mint nekem. Szeretném, ha őt is megismernéd majd – és nagyon kezdek aggódni, hogy nem érem el, mert szeretném, ha tudna a testvéreinkről.
    - A Bunny nevet azután kapta, hogy elhoztuk hozzánk. A fülei nem látszottak, s olyan arca volt úgy, mint egy nagyon lelógó fülű nyúlnak, így kapta a Bunny nevet.
    Megcirógatom a macska hasát, mire hangosabban kezd dorombolni.
    - Akkor... megmutassam a szobádat, vagy körbenézzünk inkább a házban?

    avatar
    Theodore Miles Hudson

    Faj : Cambion
    Rang : Tanonc
    Tartózkodási hely : Hamilton, Ohio
    Kor : 16
    Foglalkozás : szörnyike

    Re: Nappali

    on Csüt. Dec. 28 2017, 18:47


    [You must be registered and logged in to see this image.]
    ~A whole new world~
    A cica nagyon kíváncsinak tűnik, és talán nem is fél tőlem. Egyelőre szerintem én vagyok kettőnk közül a tartózkodóbb. Ahogy átlépek az ajtón, megszagolgat, aztán egészen a nappaliig követ engem, ahol tovább ismerkedik a nadrágszárammal. Mikor nekem dörgölőzik, egy kicsit elkerekednek a szemeim, nem igazán tudom mire vélni ezt. Megkövülök, míg arrébb nem megy, de közben beszélek Nathanielhez, és azt hiszem, hogy a kérdésemmel sikerül is kiakasztanom. Pedig semmi rosszat nem akartam mondani, csak kíváncsi voltam a szabályokra. Kissé félszegen lépek oda hozzá, amikor kinyújtja a kezét, attól tartok, hogy bajban vagyok. De egyáltalán nem durva velem, kedvesen fogja meg a kezem és teszi a tenyerét a vállamra, amitől megnyugszom. Egyre jobban elkerekedő szemekkel hallgatom, amit mond. Ekkora szabadságot alig tudok elképzelni.
    - Tényleg? A kertbe is? És az utcára is? Nem fogok elveszni? - sorozom meg a kérdéseimmel nagy csodálkozva, és máris azon aggódok, hogy hogyan fogok én boldogulni egy ekkora nagy világban. Tudom, hogy addig még meg kell tanulnom, hogyan nézzek ki úgy, mint a rendes gyerekek, de akaratlanul is előre szaladok gondolatban.
    - Szívesen megismerném. Ő hol van most? - érdeklődöm a testvérünk felől, akinek a cicája itt van, de ő maga nincs. Érdekel merre lehet, és mikor találkozhatunk. Mindenkit látni szeretnék!
    A cicára nézek és ismét méregetni kezdem. Szerintem nem hasonlít nyuszira, de én nem tudhatom.
    - Hát… akkor inkább szeretném látni a szobámat, ha lehet. Kipakoljuk a dolgaimat? - billentem félre a fejem mosolyogva. Meg szeretném mutatni neki a könyveimet, mesélni róluk és elrendezni őket az itteni könyvespolcon. Mert könyvespolc mindenhol van, igaz?
    avatar
    Nathaniel Montgomery

    Faj : Mágus
    Rang : Felébredett
    Foglalkozás : Idegsebész

    Re: Nappali

    on Pént. Dec. 29 2017, 18:28

    to Theo
    [You must be registered and logged in to see this image.]

    - Nem bánt – nézek a macskára, aki teljesen odáig van Theoért. – Ismerkedni szeretne.
    Az ijedsége egyszerre dühít fel, nem az irányába, hanem mert sejtem, miknek az eredményei lehetnek és nagyon nem tetszik és egyszerre szeretném hirtelen mindentől megóvni. Nem tehetem, mint ahogy nekem, úgy neki is lábra kell majd állnia, s megállnia a helyét ebben a világban, s az emberekében is.
    - Ö.. nem fogsz elveszni – kis híján elnevetem magam, inkább mosolyra húzom a szám. – És igen, jól hallottad – bólintok. – S ne félj, míg biztonsággal nem tudsz az utcára menni, mindig lesz veled valaki, legfőképpen én.
    Sóhajtok egyet. Niqué még most is kényes kérdés nálam, s az elhatározás, hogy fel akarom keresni, szintén egyre erősebb. Nem érdekel, hogy néha kibírhatatlan a természete. A húgom, s szeretem. Hiányzik.
    - New Jerseybe költözött, legalábbis úgy tudom. Nem... nem igazán áll szóba velem, mióta elköltözött – szomorú a hangom és a tekintetem is, aztán meglágyul. – És megismeritek egymást – mosolyodom el.
    - Persze, hogy lehet – állok fel, megsimítva a vállát Theonak, s az egyik bőröndöt kézbe veszem.
    - Hozod a másikat? – S elindulok a lépcsőn felfelé.
    Mivel meglepetésként ért, hogy lesz egy öcsém, aki tényleg nálam lakik, így az egyik vendégszobát fogom átadni a számára. Kényelmes, külön fürdőszobával és kisebb gardróbbal.
    Kinyitom és beengedem előre, majd belépek én is a bőrönddel.
    - Ez lesz a te szobád. Ha szeretnél rajta változtatni, szólj – nézek rá. Állok még egy ideig, mert azt kérdezte még lent, hogy kipakoljuk... vagyis nem akar egyedül maradni. Más esetben egyedül hagynám, de most csak sejtésem van, hogy miért beszélt többes számban.
    avatar
    Theodore Miles Hudson

    Faj : Cambion
    Rang : Tanonc
    Tartózkodási hely : Hamilton, Ohio
    Kor : 16
    Foglalkozás : szörnyike

    Re: Nappali

    on Kedd Jan. 02 2018, 18:58


    [You must be registered and logged in to see this image.]
    ~A whole new world~
    Hiába tudom, hogy a cica nem akar rosszat, egyelőre mégis tartózkodom tőle egy kicsit. Pici és aranyos és biztos puha is, de még nem igazán tudom hova tenni. A szemem sarkából tartom szemmel, egészen addig, míg Nathaniel el nem vonja a figyelmem. Akkora szabadsággal ruház fel, amiről világ életemben csak álmodtam, és alig tudom elhinni. Mászkálhatok az egész házban. Ha ügyes leszek, majd kimehetek a kertbe is. Meg az utcára. Felfedezhetem az egész világot. Kétszer is visszakérdezek, mire sikerül elfogadnom, hogy nem viccel, és egy kicsit lehiggadok. De azért huhh. Ez hatalmas dolog.
    Nathaniel mesél a nővéremről is, nem sokat, de épp eleget, hogy lássam, hogy nem szeret beszélni róla. Ezért nem is faggatom, csak egy mosolygós beleegyezéssel válaszolok arra, hogy vele is találkozhatok majd.
    - Igen, prsze! - fogom meg a másik csomagot, és követem a bátyámat a szobámba. Felfelé megyünk, ami már önmagában meglep, arról nem is beszélve, amikor a testvérem benyit egy nagy és gyönyörű szobába, hogy ott fogok lakni.
    - Ez… ez csodálatos! - lépek beljebb, a csomagot szinte az ajtóban hagyva - Milyen hatalmasak az ablakok! És az ágy! Ésésés … minden vagy háromszor akkora, mint a régi szobámban! - fordulok körbe csillogó szemekkel, sikerült megint ledöbbentenie. Annyira szép az egésze, hogy hozzá sem merek érni semmihez. Csak állok mindennek a közepén és igyekszem befogadni a képet. Varázslatos.
    - Akkor… kipakolhatom a dolgaimat? Segítesz? - fordulok felé néhány perc múlva, és közelebb húzom magamhoz az egyik táskát. Letérdelek a szőnyegen (!!!!) és kinyitom. Ebben csak könyvek és DvD-k vannak, a gyűjteményem kicsit több, mint fele. Elkezdem egyesével kiszedegetni őket, és ha valamelyik érdekli Nathanielt, akkor beszélek róla egy kicsit. Egyelőre mindent csak a földre teszek a táska mellé, majd akkor rendezem el a dolgokat a könyvespolcon, ha mindent kipakoltam. Látnom kell az összeset, hogy tudjam, mi hova megy.
    avatar
    Nathaniel Montgomery

    Faj : Mágus
    Rang : Felébredett
    Foglalkozás : Idegsebész

    Re: Nappali

    on Szer. Jan. 03 2018, 17:27

    to Theo
    [You must be registered and logged in to see this image.]
    Hagyom körbeleskelődni, s közben beljebb húzom a két bőröndöt, rábízva, hova akarja majd húzni, tenni.
    Önkéntelenül mosolyra fakadok, ahogy látom a lelkesedését, belül kicsit kiborulva, ki nem mutatva, mikor kiderül, mekkora kis lyukban is élt. Bezárva. Azért most hozzávágnám apámhoz mind a két bőröndöt, hogy nem nézett rá egyik testvéremre sem. De már nem érne semmit, ha meg is tenném, így inkább türelmesen állok, míg a lelkendezésből visszatér lélekben Theo.
    - Persze – állok arrébb, nem tudom, merre, mit akar cipelni. Már készülődnék kifelé, mikor meghallom a kérdését. Még szeretné, ha maradnék.
    - Természetesen. Ha szeretnéd. Miben tudok segíteni?
    Leülök törökülésben az egyik bőrönd mellé, helyet hagyva neki, de kis híján ráülve a farkára. Még mindig szokatlan nekem, noha a bőr- és szemszíne nem.
    - Bocsánat.
    Rátámaszkodom a térdemre, összekulcsolva a kezeim, s figyelem, ahogy pakol. És amit. Legalább így is és ezzel is megismerem. S be kell ismernem, amiket kipakol, azokat egyáltalán nem ismerem, nem is hallottam róluk.
    - Ezeket mind ismered? – Mutatok rájuk. – Szabad? – Elveszek egy könyvet, ha engedi. Furcsa a borítója, de nekem mindegyik az. – Melyik a kedvenced? – Érdeklődöm. Ha nem akar beszélni, vagy beszélgetni, akkor békén hagyom.
    avatar
    Theodore Miles Hudson

    Faj : Cambion
    Rang : Tanonc
    Tartózkodási hely : Hamilton, Ohio
    Kor : 16
    Foglalkozás : szörnyike

    Re: Nappali

    on Pént. Jan. 05 2018, 21:17


    [You must be registered and logged in to see this image.]
    ~A whole new world~
    Nathaniel ottmarad velem, és nekem ez pont elég. Nem szeretnék még egyedül maradni ebben a hatalmas, új térben. Segíteni nem sokat tud egyelőre, nekem az is elég, hogy mellettem ül. Csak beszélgetni szeretnék.
    A farkamat felelőtlenül lengetem ide-oda a földön, ezért majdnem rátelepszik, de azonnal a másik oldalra húzom, hogy ne legyen útban.
    - Semmi baj. Az én hibám volt - közlöm vele könnyedén és pakolászni kezdek. Egyik könyv kerül elő a másik után, és magamban mosolyogva nyugtázom, hogy felkeltik a bátyám érdeklődését.
    - Igen, mindet. Olvastam őket. Persze, csak nyugodtan! - noszogatom, hogy fogja meg őket bátran, vegye szemügyre, ahogy szeretné. Aztán elgondolkodva nézek körbe a kupacon.
    - A kedvenceim a másik csomagban vannak. De mindet szeretem. Ha látsz valamit, amit szívesen elolvasnál, akkor szólj! - mondom kedvesen, míg kiszedem a DvD kupacokat is, majd félreteszem a kiürült tástkát és magam elé húzom a másikat. Ennek az egyik sarkában van a két pólóm, a pulcsim, a másik nadrágom, meg a három pár zoknim és négy alsóm, de a nagyobb teret itt is a könyvek töltik ki.
    - Ezt olvasom most! - nyújtom oda Nathanielnek a fehér borítós kötetet, az elején piros-fekete ábrával.
    - Ez pedig a kedvencem - mutatom fel az atlaszt. Lehet, hogy nem erre számított, de ezt szeretem a legjobban. Ha rákérdez a kedvenc történetemre, olyat is tudok mutatni neki.
    avatar
    Nathaniel Montgomery

    Faj : Mágus
    Rang : Felébredett
    Foglalkozás : Idegsebész

    Re: Nappali

    on Szomb. Jan. 06 2018, 20:22

    to Theo
    [You must be registered and logged in to see this image.]
    Egy halvány mosollyal nézek rá. Mindenért nem lehet ő a hibás. De most nem megyek ebbe bele.
    Mennyire borzalmas lehet egyedül felnőni! De úgy, ahogy Theo, úgy... elborzaszt a könyvek mennyisége most, mert egyértelműen azt ordítja felém, hogy mennyire csak a könyvek voltak a társasága, s nem élő lények. Még egy vámpírnak is több társasága akadhat, szerintem.
    - Inkább... mit javasolsz, hogy olvassam el, melyikkel kezdjem? – Fogalmam sincs, mi micsoda.
    Aztán döbbenten nézek a ruhamennyiségre.
    - Ez... ez az összes ruhád?
    Annyira ki vagyok ettől borulva, hogy a levegőbe nyúlok előbb a könyvért, mert a szemem nem tudom levenni a túl szerény ruhakupacon.
    A könyvet megforgatom, elolvasom a hátsó ismertetőt.
    - Hmm.. ez érdekesnek hangzik. Mennyire jó?
    Felnézek a könyvből, mikor felmutatja az atlaszt, majd kisvártatva Theora csúszik a tekintetem.
    - Szeretnél utazgatni? – Egyértelmű számomra, miért a kedvence. – Hova szeretnél utazni legjobban?
    Apa, kezdek rád mérges lenni, azt hiszem.

    //Theo, folytassuk a saját szobádban! wow //
    avatar
    Theodore Miles Hudson

    Faj : Cambion
    Rang : Tanonc
    Tartózkodási hely : Hamilton, Ohio
    Kor : 16
    Foglalkozás : szörnyike

    Re: Nappali

    on Szer. Jan. 10 2018, 23:39

    [You must be registered and logged in to see this link.]

    Ajánlott tartalom

    Re: Nappali


      Pontos idő: Kedd Ápr. 24 2018, 02:46