Belépés

Elfelejtettem a jelszavam!

New York, mint ahogy minden más város, éli a mindennapi életét. Ám nem tudhatod, hogy aki rád köszön az utcán, odaadja a napi újságodat, az ki is valójában. Mert az emberek olyan világban lépdelnek, amiről fogalmuk sincs: természetfeletti lények veszik őket körbe, akár élnek is velük, szívük választottjaként. Szeretnél benézni a valóságot eltakaró fátyol mögé?

Várunk szeretettel!


Az oldal nyitott:2015. január 25.

Időjárás

Napjárás

Latest topics

» Pince
by Ryan Elvestaad Today at 00:27

» Étkező
by Theodore Miles Hudson Today at 00:07

» Szentpétervár
by Vitaly Rayt Yesterday at 23:50

» LaGuardia Reptér
by Noah L. Harwey Yesterday at 23:22

» Utopia Parkway
by Ryan Elvestaad Yesterday at 22:39

» Vitaly lakása
by Admin Yesterday at 18:19

» Terasz
by Erick Lamothe Szer. Aug. 15 2018, 22:22

» Forest Hills
by Admin Kedd Aug. 14 2018, 23:24

» Kinti medence
by Admin Kedd Aug. 14 2018, 23:21

» Kapu
by Lucius Evans Kedd Aug. 14 2018, 18:59

Staff

D.J.
PM
Apple
PM

Köszönet


A leírások, képek, videók mind megtalálhatóak a világhálón, az oldal grafikájának alaptematikáját Quierra-nak köszönjük.

    Ethan és Marcus lakosztálya

    Share
    avatar
    Marcus Van Beest

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Árnymester
    Foglalkozás : Múzsa

    Ethan és Marcus lakosztálya

    on Vas. Május 27 2018, 21:32

    First topic message reminder :

    -
    avatar
    Noel Wyard

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Klántag/Khenti-Amentiu
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Kor : 24
    Foglalkozás : Szabadúszó, diák...stb

    Re: Ethan és Marcus lakosztálya

    on Szomb. Jún. 09 2018, 19:12

    -Minden nap ünnepnap.
    Bólint, legyen így. Lassan eljut odáig, hogy gyűlölni fogja ezt a létformát, és mindent, ami a vámpírokhoz köthető. Mint valami kiváltságos faj, úgy viselkedik mindenki, holott a fél banda marhára nem a képességei és a lehetőségek miatt lett beölelve. Legalább így lenne, oké, azt mondaná, kiváltságos az, aki bekerülhet, de így? Vicc. Mindenhol istent játszanak, és azt akarják bebizonyítani az ifjaknak, örüljenek, ott lehetnek? Ő nem kérte ezt az egészet, nagyon jól el volt a saját világával… de most már itt kell boldogulnia.
    -Tudod?
    Nem hitte, hogy meglepődik még valamin, de most igen. Még a végén kiderül, hogy mindenki tud arról, hogy Nero és ő is Willt szeretné, ezért a Suadela ki akarja nyírni? Csúcs.
    -Oké. Tudom, hogy Will Richard gyermeke, és azt is, ő Manhattanban maradt, nem tartott a klánnal.  Legközelebb hagyom, hogy péppé verjék egymást. Tudom, mire képesek Marcus, nem ez a gond. Győzelmi trófea… attól még messze vagyok. Az magánügy, de igen, lefeküdtünk, most örülsz?
    Már a kiállításon is feltűnt, hogy Nero mit tud, és az erejét is elárulta, mikor le akarta ütni. Ezen kívül mást nem mutatott, de valószínű, hogy ő ezzel is megelégszik. Az, hogy érte küzdjenek, ez aranyos, de jelenleg ketten lennének, akiket pont Will érdekel. Mi történt utána, sejthető, hiszen nem töltötte itthon az éjszakát és a nappalt sem, vagyis nem nehéz kitalálni.
    A többit megjegyzi, majd felhasználja a módszerei mellé, amikor szüksége lesz rá. Sok infót és egyebet gyűjtött már össze, hogy rendszerezze őket, mikor mit és hogyan alkalmazzon.
    -Kösz. Senki nem tud róla rajtad és Willen kívül, és nem is akarom mással megosztani... egyelőre. Ezen lennék… remélem, más már nem pályázik Willre.
    Elvigyorodik, annyira nem hülye, hogy boldog-boldogtalannak eldicsekedjen azzal, mi van a tarsolyában. Majd jól jön ez még valamikor... egyszer. A felvételt máshová is elmentette, vagyis nyugodtan kitörölheti a telefonjáról, ha illetéktelen kezekbe kerülne. Ütőkártya, ő is tudja, nem véletlenül rögzítette az egészet úgy, hogy Nero ne vegye észre.
    Marcus végre elengedi és leszáll róla, így ő is felkel, hogy felöltözzön. Már akkor is sejtette, hogy a férfi vár valakit, amikor idejött, de most már biztos benne, lévén a telefonja is jelez.
    -Komolyan? Milyen szerepe volt ebben?
    Már épp indulna, de a megjegyzésre visszafordul. Érdekesen hangzik, nagyon is érdekesen. Újabb meglepetés, és most már biztos, hogy ki fogja deríteni, ki ez a nő, és azt is, hogy Kyle miért adta fel Manhattant, ahogyan az is, hogy minél előbb vissza fogja szerezni, ha addig él is. Manhattan az ő klánjának a birtoka és nem másé… de vajon Will miért maradt ott? Pont a boszorkány miatt?
    Jasmine halott, 50 éve történt, Will ezt nem tudja megemészteni, na de vajon mi köze volt ahhoz, hogy a klán is távozott?





    A halál csupán a kezdet.
    avatar
    Marcus Van Beest

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Árnymester
    Foglalkozás : Múzsa

    Re: Ethan és Marcus lakosztálya

    on Szomb. Jún. 09 2018, 23:09

    Fellángol valami sötét Noelben ismét, amit kíváncsian prbálok a felszínre hozni, hogy btekintést nyerhessek. Valami ahhoz hasonló fordul meg a fejében, ami Ethanben is meg szokott, és nem igazán értem, ám erre majd később rákérdezek. Pfff, hát persze, hogy tudtam, ezt a tekintetemmel mondom csak neki. De úgy tűnik, Noel még nincs tisztában vele, hogy ebben a klánban én vagyok az, aki mindent de mindent tud. Nem csupán Árnymester vagyok és Zephanian, hanem a Staten Islandi kémek mestere is. Bár ezt közölni egyelőre talán túl korai volna vele.
    Vigyorgok, mert igen, lehet, hogy a szex magánügy, de engem nagyon érdekel.
    - Biztos pályázik, de ne törődj ezzel. Te kellesz neki.
    Épp, ahogy gondoltam: ráharap a csalira. Nagyon kíváncsi lélek, de nem baj, mert meg is sértődnék, ha nem érdekelnék a bizalmas információk a pasija exéről. Közelebb lépek hozzá, és megigazítom az ingjét. Szörnyen szexi ez a fiú, a fenébe.
    - Az Exodus valódi okát egyikünk sem tudja, csak Alexander. De Willnek is van egy története. Ugyanúgy, mint nekem, vagy Richardnak, és mindannyiunknak. Will története arról szól, hogy beleszeretett egy önjelölt boszorkánykirálynőbe, akinek az volt a célja, hogy minden New Yorki Családot az uralma alá hajtson, miközben eljátszotta Willnek az ártatlan áldozatot. Ha engem kérdezel, bűbájt bocsátott rá, ami átokká vált a csaj halála után. Na mindegy, a lényeg, hogy jól összeugrasztotta a mágusokat, és Will, meg közvetve a mi közbelépésünknek köszönhetően végül nem kezdtek vad polgárháborúba a területünkön. Helyette a Klán lett a célpontjuk. Ez volt az egyik indok a sok közül, ami miatt nem volt maradásunk. De ezzel lakatot is teszek a számra, és a tiédre is - lépek közelebb, és puszilok az ajkára röviden, mintha valóban lakatot tennék rá.
    avatar
    Noel Wyard

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Klántag/Khenti-Amentiu
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Kor : 24
    Foglalkozás : Szabadúszó, diák...stb

    Re: Ethan és Marcus lakosztálya

    on Szomb. Jún. 09 2018, 23:37

    Kezdi azt érezni, ha valamilyen információra van szüksége, akkor elég, ha Marcushoz fordul, egyedül az a kérdés, milyen árat kér érte.
    Mégis honnan a fenéből tudja, hogy Nero azért tekinti majdhogynem elsődleges célpontjának, mert Will közelében van? Ezt mégis honnan? Nem volt a parkban, mikor erre végül is fény derült, de akkor honnan?
    Az a vigyor az arcán... csak azért, mert kibökte, hogy igen, lefeküdt Willel, hihetetlen. Mintha gyereknap lenne, vagy tudja is mi, de a férfi mégis mintha boldog lenne attól, hogy erről is tudomása van.
    -Legyen igazad, szeretném, hogy így legyen.
    Egy kicsit megkönnyebbül az információtól, de azért nem teljesen nyugodt. Egy olyan gyönyörű férfi mint Will, biztos, hogy válogathat kedvére, ő pedig igencsak fiatal, hogy erővel felvegye bárkivel is a versenyt, egyelőre. Marcus megint közelebb lép hozzá, és ahogy megigazítja a ingét... van benne valami vonzó még így is.
    Naná, hogy érdekli, Marcus mit tud Will exéről, így talán megérti, hogy miért nem képes tovább lépni.
    -Tessék? Will nem hülye, okos fickó, kizárt, hogy önszántából szeretett volna bele a nőbe. Vagyis ha jól sejtem, a csajnak pont az volt a célja, ha ő bukik is, akkor a klán legyen a célpont. Ehhez pedig Will jó eszköz volt a kezében. Mondhatni, bebiztosította magát, ha tudta, hogy a mágusok egymásnak fognak esni. Már csak azt nem értem... azaz értem... hogy Will a szégyene miatta maradt ott, vagy más oka volt ennek?
    Marcusra pillant, de befogja a száját egy csókkal, nem mintha nagyon tiltakozna ellene. Tulajdonképpen hálás lehet az információért, szó se róla.





    A halál csupán a kezdet.
    avatar
    Marcus Van Beest

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Árnymester
    Foglalkozás : Múzsa

    Re: Ethan és Marcus lakosztálya

    on Vas. Jún. 10 2018, 01:06

    Végre úgy látom, csupa fül. Na persze, ha a kiszemeltjéről van szó, az ember még akkor is csupa füllé válik, mikor amúgy a másikat a háta közepére kívánja. Bár köztünk most már nem erről van szó. Nem akarom megint felizgatni, úgyhogy nem dörgölőzöm hozzá ismét, csak ozzáéregetek itt-ott, mert azt akarom, figyeljen rám, ne kalandozzon el egy pillanatra sem.
    - Beleszerethetett önszántából, Jasmine roppant karizmatikus nő volt, és gyönyörű, csak épp egy kibaszott nagy szarkavaró ribanc - ellenkezem, viszont Noel többi gondolatával egyet kell értenem.
    És a kérdése is meglep, ugyanis nagyon lényegre törő. Pislogok is kettőt.
    - Mi? Nem... Azért maradt ott, mert Richarddal így látták jónak. Mert Will ambíciózus volt. De a mi klánunkban, mint ahogy te is tudod, nem terem sok babér az ifjaknak.
    Leveszem róla a kezem, a szám, hátralépek.
    - Már csak egy kérdésem van. Mit gondolsz, miért Willt szemelte ki magának a boszorkány?
    avatar
    Noel Wyard

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Klántag/Khenti-Amentiu
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Kor : 24
    Foglalkozás : Szabadúszó, diák...stb

    Re: Ethan és Marcus lakosztálya

    on Vas. Jún. 10 2018, 01:17

    Érdekesen hangzik ez az egész. Bár van egy elképzelése arról a hallottak alapján, hogy mi volt a fő célja Jasmine-nak, de nem biztos, hogy jól gondolkodik.
    -Nem, ennek oka volt, mármint a boszorkány akarta így szerintem, és ez nem véletlen.
    Végül is nem lehetett az a nő sem hülye, csak nem úgy sült el mégsem a terve, ahogyan szerette volna.
    Persze az, hogy Will miért váltott, az rejtély, bár ha magából indul ki, lehet, azért, amiért ő is otthagyta Párizst?
    -Aha. Teljesen érthető, ha valaki karriert akar, akkor tovább kell lépnie. Világos.
    Bólint, akkor valóban így van, és meg kell hagyni Will is igen ambiciózusnak tűnik, igen fiatalon lett Kancellár. A kérdés után Marcusra pillant.
    -Lehet, kicsit meredek lesz amire gondolok, de azt mondom, hogy Richard miatt, illetve Kyle miatt. Szerintem azt tervezte, hogy ha a mágusok egymásnak esnek, akkor segítséget kap az idősebbektől, lévén Will szerelme, és ő biztosan élvezi a klán segítségét, védelmét, így ő maga is. Gondolhatta, hogy a nagy csatározásban sok mágus hullik majd, így ő megszerzi Manhattant, ami a legfőbb központ és székhely. Tudta, hogy ha a matuzsálemek megindulnak, az összes mágust kinyírják, de azzal nem számolt, hogy ő belehal, Kyle pedig kivonul.
    Felvonja a szemöldökét, ez is olyan logikusan hangzik, és így már érti azt is, hogy Will miért ostorozza magát. Azon kívül, hogy feleslegesen.




    A halál csupán a kezdet.
    avatar
    Marcus Van Beest

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Árnymester
    Foglalkozás : Múzsa

    Re: Ethan és Marcus lakosztálya

    on Vas. Jún. 10 2018, 14:59

    - Igen, ezt jól látod - bólintok. - El akarta csábítani Willt, és el is csábította. Will ambíciózus volt, és végtelenül szerelmes. Mi pedig tehetetlenül néztük az egészet, mert egyszerűen nem voltunk rá semmiféle hatással. Richard se. Ezért gondoltuk, hogy mágia áll a háttérben.
    Nagyon sötét és szomorú időszak volt ez kettejüknek, de van, amibe egyszerűen egy atya sem tud beleavatkozni. Főleg, ha szerelmi mágiáról van szó. Sajnos nem tudtuk megtörni a bűbájt, és azóta sem.
    Talán Noelnek majd sikerül.
    Félrebillentett fejjel hallgatom. Ah, olyan szívesen hozzásimulnék megint! Szeretem az intrikus jellemeket, és Noel bizony az, ezt már ennyiből is leszűröm. Bólintok, és van még egy kérdésem.
    - Így van. És szerencsére Jasmine a végén pofára esett. De ha végig ez volt a célja, akkor miért nem Richardot vagy Alexandert hálózta be? - próbálom továbbra is rávezetni arra, amire az eredeti kérdésem irányult.
    avatar
    Noel Wyard

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Klántag/Khenti-Amentiu
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Kor : 24
    Foglalkozás : Szabadúszó, diák...stb

    Re: Ethan és Marcus lakosztálya

    on Vas. Jún. 10 2018, 19:10

    -Minden bizonnyal. Tudom, hogy léteznek ilyen varázslatok, és ezek kombinálva igen veszélyesek. Az ilyen szerelmi kötések tulajdonképpen átkok, és megtörni nem éppen egyszerű őket. Általában ezeket tényleg kombinálják. Elsősorban ugye beleszeret az illetőbe, mindent megtesz érte, tényleg mindent, és rosszabb esetben így éli le az egész életét. Másodsorban viszont ez itt nem ér véget, mert ha a kötés létrehozója, illetve kiagyalója elhalálozik, akkor lép életbe, hogy a másik fél soha nem lehet boldog, és folyamatosan epekedik a szerelme iránt, bánkódik. Ahogy Will Jasmine iránt, illetve azért, mert mondván nem tudta megmenteni.
    Hangosan gondolkodik, hiszen beszélgetett Willel, aki még mindig ott tart, hogy fáj neki a nő elvesztése, és az, hogy nem mentette meg. Nem tudta vele megértetni, hogy nem is menthette volna meg, mert nem volt ereje hozzá, de így már érti, hogy miért nem.
    -Két lehetőség van az átok megszüntetésére, bár az egyik nem biztos, hogy működik. Az első opció, hogy megtöri valaki, ám ha nektek nem sikerült, akkor roppant erős boszorkányról lehet szó, és keresni kell egy hasonlóan erős mágust, cambiont. Hány éves volt? Mi lett vele? Talán szóra tudom bírni.
    Oké, hogy Jasmine a kulcs, még ha hamu formájában is van, csak legyen meg, valahol, akárhol, olyan mindegy. Valamit csak ki tud szedni belőle.
    -A másik opció, hogy ha nem védte le teljesen, akkor egy igaz szerelem erre képes lehet, hogy feloldja. Bár ez is necces, és még mindig nem biztos, hogy valóban megtöri az átkot, hiszen ha okos a létrehozó, akkor eleve levédi, és hamis érzetet kelt, de mégis boldogtalanságban tartja az illetőt, aki nem érti, hogy ha egyszer úgy érzi, ismét szerelmes, akkor miért is nem boldog.
    Így valószínű, hogy ez nem válik majd be, bár nem tudom, Jasmine mit alkotott, de így akkor marad az, hogy le kell szedni róla, ehhez viszont tényleg erős mágusra vagy cambionra van szükség. Egyet tudok, a saját apámat. Elég idős és erős hozzá, hogy semmissé tegye, de… ehhez Will is kéne… ezt a részét talán megoldom.

    Ez nem tűnik túl biztatónak, a vámpírok mágiája ilyen esetekre nem igazán használható, persze erre nem is nagyon van szükségük, és nem is hallott még olyanról, hogy egy mágus szerelmi kötést alkalmazzon egy vámpírnál. Persze Will fiatal volt, egyszerű dolga volt, míg az idősebbeknél már nem ért volna célt. Meg kell hagyni, okosan csinálta, hiszen Will még mindig emiatt bánkódik.
    Erős mágusnak egy családfőt tud elképzelni, vagy tényleg egy olyan cambiont, akin nem fog ki ilyesmi. Az apja ilyen, azért az a bő 1800 éve, amit már megélt, a tudása elegendő lehet hozzá. Ami a legszebb, hogy Will ennek nincs is tudatában, és szentül hiszi, hogy az igaz szerelem volt, ráadásul úgy, hogy szinte csak férfi partnereiről tud, amibe valahogy nem illik bele a nő.
    -Miért, miért? Mert a gyengét szemelte ki, aki fölött hatalma lehetett. Erős vámpírral szemben semmire nem megy egy mágus sem, maximum akkor ha, csoportban dolgoznak. Kyle és Richard maximum kiröhögte volna, de Will túl ifjú volt és gyenge, hát ezért.
    Összeteheti a két kezét, hogy annak idején az apja előre gondolkodott, és kapott két rúnát, melyből az egyik védi őt. Ami biztos, máris megtalálta a másik melóját, azaz kikísérletezni valami olyat, ami az összes fiatal vámpírt védelem alá helyezi… persze előbb fejezze be az előzőt, hogy az a pár perc, amíg nem gyulladnak meg sem napon, sem a tűztől, az véglegessé váljon. Halad vele, de nem elégedett. Olyat akar, ami egyszerűen ellenáll ezeknek.




    A halál csupán a kezdet.
    avatar
    Marcus Van Beest

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Árnymester
    Foglalkozás : Múzsa

    Re: Ethan és Marcus lakosztálya

    on Vas. Jún. 10 2018, 23:13

    Elég csak megpendítenem a mágia húrját másodszor is, rögtön rátér az agya a helyes vágányra. Én nem annyira értek a mágiához. Nem gyakorlom, csak nagy ritkán, akkor is az árnyaimat és mások árnyait használom fel erre. Közelebb állok a démoni erőhöz, mint bármihez, ami vérhez vagy szerelemhez köthető.
    Noel levezetése viszont szakértelemről árulkodik és helytállónak tűnik. Lehet, hogy ALexander mégse csupán a helyes pofija miatt ölelte be.
    Nagyon szeretnék rágyújtani végre, és azt hiszem, ez a beszélgetés még el fog tartani egy ideig, úgyhogy kiterelgetem Noelt a teraszra és a számba dugok egy cigit. Megkínálom őt is. Aztán mesélek neki még.
    - Nem volt annyira öreg. 70-80 körül talán. De nem minden a kor, nagyon erős volt. Hogy érted, hogy szóra tudod bírni? Halott - nézek rá, hiszen ezt már megbeszéltük, ám amint felszáll a füst az arcom elől, leesik. - Ááááh... Vagy úúgy...
    Egy kicsit ezt emésztgetnem kell. Nem volt a közelemben használható Khenti már... nem is tudom, mióta. Pedig nekem is lenne egy-két befejezetlen bszélgetésem azokkal, akiket elragadott a halál.
    - A nővérei elvitték a hulláját a városból, hogy ne mérgezze meg a földet. Gondolom eltemették orrával lefelé egy vasketrecbe, mint a gonosz boszorkányokat általában. Nem tudom, hol vannak a maradványai, ha vannak egyáltalán. A haláláról végül is Richard gondoskodott. Igaz szerelem... - ciccenek és megforgatom a szemem. - Ugyan, kérlek, ebben a baromságban te se hihetsz - jegyzem meg csúfondárosan, még a gúnyosnál is gúnyosabban, ugyanis szerintem ez csak egy maszlag, amit már a Disney filmek se szorgalmaznak annyira, mint korábban, amikor a kislányok még buták voltak és minden vágyuk az volt, hogy férjhez menjenek és gyereket szüljenek a hercegüknek.
    - A saját apád? Ki az? - Talán paranoiás vagyok, de most hirtelen az jut eszembe, hogy ugye nem Montgomery az apja? Mert ha igen, akkor hányok egy cigánykereket most rögtön, de úgy, hogy lebucskázzak a teraszról, de előtte lelocsolom magam benzinnel és meggyújtok egy cigit.
    Bólintok, amint végre kimondja, amit hallani akarok, hogy levonhassam a tanulságot, és egyben figyelmeztessem.
    - Igen, így van. Sokban hasonlítotok egymásra Willel. Kicsit mintha őt látnám most magam előtt, még a Jasmine-epizód előtt. Légy tisztában vele, hogy te vagy a klánunk legsebezhetőbb pontja... A fiókámtól eltekintve. Nagyon vigyázz magadra, érted? Alexander nem veszítheti el még egy gyermekét.
    Noha keményen fogalmazok, és inkább parancs jellege van ennek, azért remélem érzi a szavaim súlyát, és sikerült illusztrálni, mi tud történni, ha egy klán szabadon hagyja a gyenge pontját.
    Katasztrófa.
    avatar
    Noel Wyard

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Klántag/Khenti-Amentiu
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Kor : 24
    Foglalkozás : Szabadúszó, diák...stb

    Re: Ethan és Marcus lakosztálya

    on Hétf. Jún. 11 2018, 00:17

    Hagyja magát kiterelni a teraszra, és ugyan nagyon ritkán gyújt rá, de most elfogadja a kínált cigit, közben pedig tovább gondolkodik. Willt ha megátkozták, sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy előbb szedik le róla, mert az átok használója biztos, hogy gondoskodott megfelelő védelemről is, főleg ha egész New Yorkot akarta.
    -Szuper, az jó. Az mindegy, attól szóra lehet bírni, már ha megvan a test, azaz a maradványok. Igen úúúgy.
    Elvigyorodik, van amire az ő képessége is jó, amire másoknak nem. A testet meg lehet találni, ha földben van, könnyen ki lehet deríteni, hová lett eltemetve.
    Az már egy jó jel, hogy a boszorkány nem volt túl idős, megoldható a probléma, csak a kérdés, Will egyáltalán hallgat-e rá vagy sem.
    -Aha. Így kicsit kacifántosabb megtalálni, de még mindig nem lehetetlen. Viszont az idézés is egy opció, bár akkor körülményesebb rákényszeríteni arra, hogy beszéljen.
    Felsóhajt, nem lesz egyszerű menet, lehet, tényleg jobb, ha kerít valakit, aki leszedi az átkot Willről. Sőt... talán ez a legegyszerűbb út. A szerelemről tett megjegyzésre Marcusra pillant, igen csúnyán.
    -Pedig létezik Marcus, akár hiszed, akár nem.
    Elmosolyodik, az ő szerelme Leoval az volt, tényleg az, nem volt benne semmi érdek, egyáltalán semmi, egyszerűen csak szerették egymást. Ami fura, hogy ilyesmit érez Will iránt, és egyre erőteljesebben.
    -Igen, a saját apám. Raul Dessauge, a nekromanta. Matuzsálem, mindent tud, én is tőle tanultam. Párizsban van, de ha felhívom, talán hajlandó idejönni és segíteni. Úgysem láttam már... 8 éve, legalább nem csak telefonon és egyéb módon értekeznék vele. Persze ha tudsz egy mágust, vagy cambiont aki van olyan erős, hogy ezt véghezvigye, és szövetséges, akkor szólj.
    Miért nem az apja nevét viseli, ezt most kissé bonyolult lenne elmagyarázni, mielőtt pont beölelték, szerette volna felvenni, végül nem jutott idáig. Viszont maga a név lehet, hogy mond valamit Marcusnak, hiszen az apja világhírű nekromanta, akinek az árnyékából ki akar törni mindenáron. Kyle azonnal tudta ki ő, ő azt nem akarta elhinni először, hogy ténylegesen a vér szerinti fia. Pedig még hasonlít is rá, nem is kicsit.
    Engedélyt már kapott arra, hogy Raul idejöjjön, szóval ez sem jelentene akadályt alkalomadtán. Montgomeryt nem említi meg inkább, mert az Árnymester valószínűleg dührohamot kapna azon nyomban.
    -Igyekszem nem az lenni, illetve nem sebezhetővé válni. Nem, nem szeretnék az Atyámnak csalódást okozni azzal, hogy még én is megmurdelek... ha lehet.
    Bólint, érti a figyelmeztetést, s bár mágusokkal nem nagyon volt még dolga, de arra számít, hogy Leo Családja egyszer meg fog jelenni, hiszen ő volt a párja, amikor meghalt. Addigra viszont mindent meg akar tudni róluk, hogy fel tudjon készülni minden eshetősége. Viszont Marcus aggódása egyszerűen édes, mosolyt csal az arcára. Sosem kérdezte Kylet, hogy a másik gyermekével mi történt, sőt igazából azt sem, hogy a manhattani volt vezér miért került a napfényre. Akkor úgy érezte, nem illő, de most már nagyon kíváncsi, és ha rajta múlik, azon lesz, hogy tényleg büszke lehessen rá.




    A halál csupán a kezdet.
    avatar
    Marcus Van Beest

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Árnymester
    Foglalkozás : Múzsa

    Re: Ethan és Marcus lakosztálya

    on Szer. Jún. 13 2018, 23:28

    - Elég tökös kis Khenti vagy, ha bevállalod a boszorkányidézést, de mindenképp szólj! Ott akarok lenni - vigyorgok rá, mert ez tuti hogy nagy showműsor lesz, ha tényleg bejátssza.
    - Majd rájössz....
    Csak nevetek az igaz szerelem maszlagon. Noel még kicsi, érthető, hogy hisz ebben a baromságban.
    Raul Dessauge neve ismerős. Nahát, hogy mennyire nem végeztem el a házi feladatomat! Ezt tudnom kellett volna Alexander átöleltjéről, és ciki, hogy nem vágtam, de ennek semmi jelét nem adom. Bólintok, mintha persze, csak megerősítette volna, amit amúgy is tudta. Ehehe, na persze.
    - Jobb, ha vele csinálod. Minél kevesebben tudnak róla, annál jobb. Felteszem, neki nem jár majd el a szája.
    Végigégetjük a cigit, és közben bólintok. Csak annyit mondok a fogadalmára, hogy:
    - Helyes.
    Minden mást meg már úgyis elmondtam. Lehet, hogy Alexander szíve már jégből van, de azért néha felenged egy-egy valaki kedvéért egy kicsit itt-ott.
    Épp elpöckölném a csikket, mikor valaki rátenyerel a csengőnkre, én pedig akaratlanul is elmosolyodom. Na, az, hogy nem reagáltam a telefonra, legalább kicsit megsürgette a tündéremet.
    - Megjött a vacsorám. Bocs de nem marasztallak - vigyorgok rá szemérmetlenül, és miközben beterelem magunkat, ajtót nyitok végre Jazznek, az én tüneményes tündérkémnek, aki remélem legalább annyira morcos, mint amennyire én elő tervezem adni most majd magam. Szóval mielőtt Noel kislisszanna az ajtón, még magamhoz húzom és hosszan megcsókolom Jazz szeme láttára, aztán elköszönök tőle, csak ezután engedem be a vacsit.


    Köszönöm a játékot!
    avatar
    Noel Wyard

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Klántag/Khenti-Amentiu
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Kor : 24
    Foglalkozás : Szabadúszó, diák...stb

    Re: Ethan és Marcus lakosztálya

    on Csüt. Jún. 14 2018, 00:20

    -Tökös? Ennyitől? Háh, ez jó. Rendben, szólni fogok.
    Persze nem egyszerű, de mégsem démonról van szó, azt soha nem láthatta még, egyszerűen nem engedték, hogy jelen legyen. Dühöngött miatta, de meg is érti. Egy nem olyan régen elhunyt személy idézése azért más kategória, sokkal könnyebb és egyszerűbb.
    -Te sosem voltál szerelmes? Soha nem szerettél még senkit igazán?
    Meglepő. Nem akarja elhinni, hogy az idős vámpírok egyike sem volt kapcsolatban soha senkivel sem úgy, hogy valóban érzelmeket tápláltak. Azt tudja, hogy ahogyan korosodnak, ez kezd kiveszni belőlük, de akkor is. Ne már, hogy egyik sem volt oda senkiért sem sohasem.
    Az apja jut eszébe lehetséges segítségként, és amikor még Marcus is azt mondja, hogy vele csinálja, bólint.
    -Neki? Soha. Akkor felhívom majd. Azért erről Atyámat is értesítem, nem szeretnék galibát.
    Az, hogy átok van Willen, valószínűsíti, hogy Kyle és Richard is sejti, tudja, és csak reméli, hogy nem tiltják meg a levételt azért, mert a férfi Manhattanban maradt.
    A többire már nem szól egy szót sem, a feladat adott, életben kell maradnia, azaz létben, mindenképpen, és teljesen mindegy, hogyan csinálja, de meg kell oldania.
    A csengő hangjára felkapja a fejét és elnyomja a cigit. A jelek szerint megérkezett az, akire Marcus várt, kicsit késve, azaz nagyon, de meg.
    -Megértem, én sem tenném. Jó szórakozást!
    Vigyorogva indul kifelé, a tündér láttán felvonja a szemöldökét. Érdekes választás, tündérvért még sosem kóstolt, ám amíg ezen gondolkodik, Marcus magához húzza és megcsókolja, ráadásul nem is két pillanatig. Azonnal levágja, mi a szituáció, és viszonozza a csókot, majd a tündérre vigyorogva távozik.

    Én is köszönöm.




    A halál csupán a kezdet.

    Re: Ethan és Marcus lakosztálya

    on Vas. Jún. 17 2018, 17:03

    avatar
    Ethan Keon O'Brien

    Faj : Vámpír
    Rang : Gyermek
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Kor : 17
    Foglalkozás : elméleti diák (gyakorlati modell, hacker és zsebes)

    Re: Ethan és Marcus lakosztálya

    on Hétf. Júl. 09 2018, 21:40

    Marcus - Ethan

    Még mindig duzzogok, vagyis nem akarok tárgyalni Marcussal. Csúnyán kiröhögött és azóta is sokat cikiz csak azért, mert tökre megijedtem attól az izétől amit Noel csinált.
    Igen, rémisztő volt, ez nem nekem való, ez túl sok izgalom volt egyszerre, és egyáltalán nem olyan, amihez hozzászoktam. Meg, meg veszélyes is, és azt hittem, én halok meg ott, nem az a nőőőő, aki még halottabb volt mint én.
    Ráadásul hiába akartam elmenni, nem hagyta, pedig úúúgy, de úgy öleltem magamhoz, hogy csak akkor tudtam volna elengedni, ha lefejti a karjaimat. De neeeem, még véletlenül sem tette meg. Szóval most nem tárgyalok vele, az időm nagy részét pedig a jakuzziban töltöm, és onnan nézem őt hol álmodozva, hol durcásan.
    Most is oda tartok, és csak egészen véletlenül érek ám Marcushoz, hogy lássa, direkt azt a tangát vettem fel, amit tőle kaptam, úgy időzítve, hogy éppen akkor tekerem körbe magamon a törölközőt, amikor odanéz.
    Gyorsan tűnök el a vízben, még újságot is készítettem oda, amit olvasni fogok... ahaaa, persze. Az elég nagy ahhoz, hogy mögüle hesszelhessem tovább. Annyira szexi, olyan szép, és olyan tökéletes, én meg annyira szeretem, hogy belehaltam ebbe a fél napba is, amióta haragszom rá. Azért csak félbe, mert felet aludtam, akkor tuti nem durcáztam.
    Nehezen bírom, úgy megölelném és úgy bevackolnám magam a karjaiba, de most nem lehet, mert megbántott. Szerintem. Szerinte meg nem, ezért dacolok.
    avatar
    Marcus Van Beest

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Árnymester
    Foglalkozás : Múzsa

    Re: Ethan és Marcus lakosztálya

    on Kedd Júl. 10 2018, 00:10

    Szóval Noel tegnap éjjel megidézte azt a picsát.
    Én meg elvittem Ethant, mert mégis miért ne? Hadd lásson világot a gyerek. Nagyon azt képzeli, hogy a mágia mekkora poén, meg hú meg há, és hogy mennyire neki való. Pedig a mágiának vannak nagyon sötét és csúnya részei is, például a nekromancia. Na de ha egyszer benne van a kalapban, hogy akár Khentiként is végezheti, jobb mielőbb megtudni, hogy vajon ez lesz-e a képessége.
    És a jelek szerint nem. Nagyon nem! Olyan rémültem csimpaszkodott belém, mint egy kis cica, akit épp fürdetni akarnak! Elvileg neki kellett volna kameráznia, de végül képtelen volt, szóval az egyik árnyam átvette tőle a telefont, és az tartotta, amíg én öleltem és simogattam a hátát, na meg készenlétben tartottam az árnyaimat, hogyha esetleg az a hülye liba valamivel próbálkozni akart volna. De végül minden simán ment, a felvétel is meglett bizonyítékként, Noel is remekül teljesített, és Ethan se lett Khenti. Szóval ennél jobban nem is alakulhatott volna a tegnap éjjel, kivéve talán akkor, ha Ethan nem duzzog, hanem itthon ágyba bújunk például... De nem, neki hisztikéznie kell.
    Most is olyan csúnyán néz, hogy én mindjárt megpukkadok a nevetéstől. Farmville-ezem a tableten, miközben Luc-kel üzikézem a kanapén fetrengve. Próbálom kiszedni belőle, hogy vajon tudja-e, mit akar annyira a bátyja tőlem, hogy már nemsoká ide akar utazni, és mindig előre és előre hozatja a látogatást. Ami nekem nem gond, csak hát kezd egy kicsit gyanússá válni. Luc azonban semmit se mond. Ezen aztán felhúzom magam, és a tabletet félretéve felkelek végre, és ledobom magamról a fölsőmet.
    - Unatkozom - közlöm Ethannel, és leakasztom a nyakamból a nyakláncaimat, majd elkezdek kibújni a szakadt farmeremből is. Miután anyaszült meztelen állok előtte, beülök mellé a jakuzziba, és kicsit feltekerem a bugyborékokat, és bekapcsolom a cuki rózsaszín világítást is.
    - Mi van, meddig akarsz még duzzogni? - kérdezem, és bekukkantok a magazinba. - Óóó, egy teszt! Imádom a teszteket. Csináljuk meg!
    Elveszem a kezéből az újságot, ami szerintem kb nem más, mint a Teen Vogue, és elkezdem felolvasni a kérdéseket neki.
    - "Egy házibuliban vagy a kiszemelteddel, aki épp másvalakivel flörtöl a suliból. Mit teszel? A: Magabiztosan odamész és lecsapod a kezéről. B: Semmit, hiszen ha akart volna tőled valamit, már lépett volna. C: ..." Duzzogsz és nem szólsz hozzá hátha attól majd rájön hogy mennyire szeret és milyen mélyen megbántott, de azért illegeted magad a falatnyi tangádban előtte!!! - hajítom félre az újságot, és magamhoz ragadom a derekánál fogva. Az ölembe húzom és a nyakába csókolok, nekem aztán nem fog itt ájtatos megsértett Madonnát játszani.
    avatar
    Ethan Keon O'Brien

    Faj : Vámpír
    Rang : Gyermek
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Kor : 17
    Foglalkozás : elméleti diák (gyakorlati modell, hacker és zsebes)

    Re: Ethan és Marcus lakosztálya

    on Kedd Júl. 10 2018, 01:32

    +18

    Még mindig a magam nyűgjével vagyok elfoglalva, mert Marcus nem érti meg, hogy mennyire bánt, nekem még semmim sincs, maximum lepedőakrobatikai bizonyítványom, de azzal meg nem sokra megyek a vámpírok között. Legyek a legerősebb és a legjobb. Persze apa, eltaláltad, majdneeeeeem sikerült. Pont úgy nézek ki, mint aki arra készül, főleg, hogy rajtam kívül itt maximum valamelyik hűtő lehet fiatalabb. Nagy karrier.
    Végül is fogalmam sincs, mi történt tegnap, mert az első percek után én Marcus mellkasát láttam egyedül, semmi mást. Fogtam a telefont, eskü, csak nem éppen arra, amerre kellett volna.
    Nem is zavart volna különösebben, ha Marcus sokkal kedvesebb és nem kezd el emiatt froclizni, még szép, hogy megsértődtem. Ezért némasági fogadalmat tettem amit tartok is, bár majd belepusztulok, de nem, én nem fogok egy árva mukkot sem kinyögni.
    Még akkor sem, amikor bejelenti, unatkozik. Unatkozzon. Én "olvasok" és élvezem a jakuzzit, vagyis minden jó, kivéve azt az egy apróságot leszámítva, hogy ő kint van, én meg bent. Persze majd felfalom a szememmel, ahogy levetkőzik, mert hát imádom és olyan teste van, aminek a látványa önmagában is izgató.
    Hatalmasat sóhajtok vágyakozva, és csak akkor rántom vissza az újságot magam elé, mikor Marcus mellém ül. Erre bekapcsol mindent és én már ettől is elolvadok, mert sikeresen olyan helyre ültem, ahol érzem a buborékokat, a rózsaszín világításért pedig megveszek.
    A kérdésére persze nem felelek, nem, nem, én most duzzogok, így nem lehet, holott szívem szerint már rég az ölében ülnék és összevissza csókolgatnám. Erre nem kitépi a kezemből az újságot? Teszt... van benne teszt? Imádom a teszteket, naná, hogy félig rámászok, hogy lássam, mit is kell kitölteni, mindezt némán, és mivel nem is az újságot figyelem, hanem Marcust, fel sem tűnne, hogy marhára nem onnan olvasná.
    -A, azonnal lecsapnám a kezéről, mert... naaaaaaa. Cééééé.
    Tudom ám, hogy rólam beszél, csak a hülye nem tudná, mert pontosan ezt tettem. Kaján kis mosollyal nyugtázom, hogy megnézett a tangában, és mire ismét felháborodnék az ölébe húz. Eddig tartott a duzzogásom, mert a parfümje mindig elvarázsol, ráadásul a nyakamba csókol, és ott nekem máris végem van. Olyan engedelmesen simulok hozzá szorosan, ahogyan csak lehet, és boldogan kezdem csókolni, beletúrva a hajába, a tarkóját simogatva.
    -Azt hittem, már sosem jössz be.
    Súgom halkan és már a nyakát borítom apró csókjaimmal, rájőve arra, hogy bizony a tanga nem volt jó választás, mert most már kifejezetten kényelmetlen. Nem tudom, hogy csinálja, még nem jöttem rá, de pillanatok alatt eléri, hogy tagadhatatlan jelét adjam annak, mennyire odavagyok érte és mennyire kívánom. Azonnal. Bárhol. Bármikor. Azaz itt és most, hogy azt tegyen velem amit akar. Boldoggá tesz, ha ő is az, és ezért bármire hajlandó vagyok.



    avatar
    Marcus Van Beest

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Árnymester
    Foglalkozás : Múzsa

    Re: Ethan és Marcus lakosztálya

    on Kedd Júl. 10 2018, 21:06

    18+


    Jó, hát talán lehettem volna hozzá egy kicsit kedvesebb. Biztos traumatizáló élmény lehetett neki látni egy gonosz szellemet teljes élet(halál)nagyságban. De hogy így jelentősen lecsökkent azon aktivitások szám, amiket örömmel elvégezhet, az is biztos, ugyanis vannak dolgok, amikhez gyomor kell. Például a vérmágia. Na de nem akarok ennyire előre szaladni, én megadom neki mindenre az esélyt. A héten annyi vérvonalat és képességet akarok kizárni, amennyit csak lehet, hogy kicsit felvidítsam.
    De most egyelőre nekem van szükségem egy kis felvidításra. Látom ám, hogy majd kiesnek a szemei, ahogy rám néz az újság mögül. Imádom az ilyen pillantásokat, szóval még nyújtózom is egyet, mielőtt megmártóznék.
    Hát halál édes, ahogy duzzog, én mindjárt megzabálom! A győzelem már félig az enyém, ezt tudom, mikor rám mászik, újságnézegetés ürügyén. De hát kit érdekel az újság, ha egyszer végre idecsalogattam magamhoz? Olyan komolyan veszi a játékot, hogy még válaszol is, mire felnevetek, de már ott is vagyunk egymás szájában és karjaiban.
    Heves és mohó, mint mindig, én pedig ettől teljesen elvarázsolódom. Baromi jó érzés, hogy valaki ennyire vágyik rám. Lehet, hogy sokaknál el tudom ezt érni a képeségem révén, de nála soha nem kellett bevetnem semmiféle trükköt. Imádom, ahogy megcsókol, ahogy az ölembe simul, ahogy a hajamba túr, és cserébe én is szorosan ölelem magához.
    - Azt hittem, soha többé nem szólsz hozzám - súgom vissza, persze megint csak cukkolva, de mielőtt megsértődhetne, újra megcsókolom.
    A kis tangát nem tudom levenni róla, csak félrehúzni, de nekem ennyi is elég, hogy megaláljam az utat. Lassan kezdem simogatni, mert élvezem, hogy a nyakamat csókolgatja, ó de még mennyire! Hátrahajtom a fejem és halkan dorombolom neki, hogy harapjon meg, de közben mér szép lassan és finoman magamra ültetem, és ringatni kezdem az ölemben.
    És ettől végre megnyugszom. Akármennyire is kiborítanak a fivérei, vagy bárki más, Ethan karjaiban valahogy mindig elfelejtem minden haragomat. Persze ez általában így van, ha szexelhetek, hiszen pontosan ezért vagyok függő, mert ez olyan nekem, mint a halandóknak a drog. Ellazulok tőle és jobb kedvre derülök, csillapodik egy kicsit az éhségem is és ilyenkor úgy érzem, minden a legnagyobb rendben van. Ethan pedig mindig pontosan tudja, mit és hogyan szeretnék. Komolyan... tökéletes kis szerető.
    Lassan és érzékien engesztelem ki azért, amiért megbántottam. Azt, hogy bocsánat, nemigen szoktam mondani, de ilyenkor inkább hagyom, hogy a testem beszéljen helyettem. Remélem, megérti az üzenetet, mire az együttlét végére érünk, mert tucatnyi árnnyal simogatom körbe, ha esetleg nem akarná venni az üzenetet.
    avatar
    Ethan Keon O'Brien

    Faj : Vámpír
    Rang : Gyermek
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Kor : 17
    Foglalkozás : elméleti diák (gyakorlati modell, hacker és zsebes)

    Re: Ethan és Marcus lakosztálya

    on Kedd Júl. 10 2018, 21:59

    +18

    Végig kellene gondolnom, hogy meddig bírtam volna még szótlanul és durcizva... nem sokáig, sőőőt, valószínűleg hajnalban addig fészkelődtem volna az ágyban, míg valahogyan be nem fészkelem magam mellé. Félig rá, félig átölelve és bevackolva.
    Már most is szenvedek ám, de én döntöttem így, és most meg akarom mutatni neki, hogy nagyon kitartó tudok lenni. Aha, egészen addig, amíg el nem hangzik a teszt szó, és máris van egy ürügyem arra, hogy egészen közel kerüljek hozzá. És én marha, tényleg azt hittem ez teszt, közben nem is az, de már nem is érdekel, mert végre megint átölelhetem, érezhetem.
    Ráadásul nem is én kezdeményeztem, szóval nem törtem meg a fogadalmamat a durcázást illetően, de megváltásként és hálásan élem meg, hogy Marcus az ölébe ránt.
    Boldogan csókolom és tapadok hozzá, nehogy most kitalálja, akkor ő haragszik.
    -Jaaaaaj Marcus, szerinted meddig bírtam volna még a közeledben némán, meg úgy, hogy nem bújok hozzád? Á, hajnalban már veled aludtam volna, bizony.
    Eszem ágában sincs megsértődni, főleg az ölében nem, hogy közben simogathatom és érezhetem. A csókja pedig annyira édes, hogy elszakadni sem akarok az ajkaitól nagyon.
    Már az is megváltás, hogy félrehúzza a tangát, egyből jobban érzem magam, és rögtön apró csókokkal borítom, ahol csak érem. Finoman, óvatosan harapom meg, félek is egy kicsit, nehogy fájdalmat okozzak, inni meg aztán nem is nagyon merek, csak egy kis kortyot. Remegek az érintéséért, érte, és nem éppen némán reagálok, amikor lassan magára húz. Megőrülök érte, a vele való szexért, és most igyekszem minden rezdülésére figyelni, úgy mozdulni, ahogyan neki jó.
    Az árnyai persze megteszik a hatásukat, fokozzák az érzéseket, és olyan gyengéden, érzékien simogatnak, amitől szinte elalélok, úgy bújok Marcus ölelésébe.
    Szerelmesen csillogó szemekkel nézek rá, így is csókolom meg ismét, hogy utána csak átöleljem, és az ölében maradva a vállára hajtsam a fejemet.
    -Tudod, hogy egy dög vagy? De nem baj, mert így szeretlek.
    Édesen elmosolyodok, s bár jó hely a jakuzzi is, de szívesen berongyolnék inkább a hálóba, vele együtt.





    avatar
    Marcus Van Beest

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Árnymester
    Foglalkozás : Múzsa

    Re: Ethan és Marcus lakosztálya

    on Szomb. Júl. 14 2018, 14:42

    18+


    Engem egyáltalán nem zavar, hogy Ethan nem annyira kitartó, főleg olyankor, ha duzzogásról van szó. Én ugyanis rendkívül makacs tudok lenni, épp ezért jó, ha van valaki, aki megtöri a hallgatást.
    Egyre inkább elhiszem, hogy sosem fog magamra hagyni. Képtelen lenne rá. Túl fiatalon lett beölelve, túlságosan ragaszkodó és gyenge, hogy megálljon a saját lábán. Ez az évek során természetesen változik majd, egyre önállóbb és erősebb lesz. De a lelke akkor is kötődni fog hozzám, és ez jó érzés. Megnyugtató.
    Mélyról jövőn kuncogok hátrahajtott fejjel, miközben lassan előkészítem a behatolást az ujjammal.
    - Nagyon helyes. Szeretem, amikor kiengesztelsz.
    Imádom, mikor kiereszti a hangját. Annyira édes, zene füleimnek minden nyögése és sóhaja és apró sikolya. És amikor megharap, az maga az édes mámor. Egyre jobb és egyre érzékibb a harapása.
    Lassan élvezek el vele ringatózva, pontosan ezt és így akartam, és ő mindig azonnal hozzáigazodik a vágyaimhoz. Az elméje és a teste is hihetetlenül rugalmas, azonnal kész alkalmazkodni, és ez fiatalsága vitathatatlan előnye.
    A hajába simítok, és belecsókolok szőke fürtjeibe. Emlékszem, az apja is ugyanilyen szőke volt, mikor először bukkant fel itt Alexander oldalán.
    Ezt a képet azonnal ki kell űznöm a fejemből. Blöhh. Fúj. Bottal se piszkálnám meg.
    Hümmögve cirógatom a fiókámat, és már nem dühít fel, ha szerelmet vall. Megértem. És érzem, hogy igaznak érzi. Ettől függetlenül képtelen vagyok viszonozni.
    Leállítom a jakuzzit, csak a fény marad, az is halványabb lesz. Én nekem ez itt most kényelmes, de hamarosan meg kell mozdulnunk.
    - Túltetted már magad a tegnapi élményeken? - kérdezem szokatlanul gyengéden, alighanem azért, hogy kicsit bocsánatot kérjek a korábbi gonoszságomért. - Remélem, hogy igen, mert mára is kitaláltam neked valamit. Válassz: kint vagy lent?
    Talányos a kérdés, de valójában két útirányt fed. Az egyik az épület bonyolult és sötét pincerendszerét fedi, ahol a vámpírok történelmének legsötétebb titkai vannak elzárva. Többek közt, valami olyan is, amivel tesztelhetjük, mennyire potens Ethan vére a mágiához. A másik az egyik szórakozóhelyet, egyben luxus bordélyházamat jelöli, ahol szintén próbára tehetjük Ethan képességét, leginkább a szociális spektrumról: a meggyőzést és az illúziókeltést, mely a Suadelák és a Nehelamiték sajátja.
    avatar
    Ethan Keon O'Brien

    Faj : Vámpír
    Rang : Gyermek
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Kor : 17
    Foglalkozás : elméleti diák (gyakorlati modell, hacker és zsebes)

    Re: Ethan és Marcus lakosztálya

    on Szomb. Júl. 14 2018, 20:33

    +18

    Amennyire haragudtam az elején, hogy akkor új apát kapok, hát olyan hálás vagyok érte most. Eleve nem szeretek sokáig duzzogni, de Marcus mellett... egyszerűen nem bírom ki, hogy ne lehessek a közelében valahogy, akárhogy. Erre... erre olyat mond, amitől hápogva meredek rá.
    -Ééééén? Nekem kellett volna kiengesztelni téged? Ejj...
    Még mondani akartam valamit, de el is felejtem rögvest, amint belém hatol. Az valahogy most sokkal jobban foglalkoztat, hogy érzem az izgalmát, a rezdüléseit, amik még jobban felizgatnak, és már semmi másra nem vágyom, csak rá, csak arra, hogy a magáévá tegyen. Sokszor.
    Olyan gyönyöröket vált ki belőlem, amilyeneket csak vele tudok átélni, és vele is akarok. Boldogan ölelem és cirógatom az ujjaimmal a mellkasát az ölében maradva, megint bevallva, hogy mennyire szeretem őt. Tényleg, igazából, szerelemmel. A kérdése viszont kizökkent ebből a meghitt pillanatból.
    -Nem. Nem tudom túltenni magam rajta, csak akkor, ha megígéred, hogy soha többé nem nevetsz ki.
    Igenis rosszul esett. Én nem vagyok nagy, sem erős, és sosem láttam ilyesmit, soha nem gondoltam, hogy egy ilyen megidézett izé ennyire rosszindulatú lehet, és még beszél is.
    -Mára? Hát nem a hálószobába megyünk?
    Meglepődve pislogok, és kicsúszik a számon, mit is szerettem volna, de ki nem akarok menni, így lefelé kezdek mutogatni. Ott még úgysem jártam, és szeretném már felfedezni, mi van ott.

    avatar
    Marcus Van Beest

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Árnymester
    Foglalkozás : Múzsa

    Re: Ethan és Marcus lakosztálya

    on Szomb. Júl. 14 2018, 21:16

    Halkan kuncogok, hiszen természetesen felháborodik. De jobb, ha megszokja: mindig neki kell majd kiengesztelnie engem. Ez így van és kész. Szerencsére simulékony természete van, és olyan, mint egy kismacska.
    - Hát ezt nem fogom neked megígérni, mert bűbájos vagy, és néha nem tudok mást tenni, csak nevetni. De ne sértődj meg ennyire rajta. És félned sem volt mitől. Tudhatnád, hogy ha velem vagy, semmi baj nem érhet - duruzsolom pici fülébe, és közben megsimogatom az arcát.
    Ujjam az álla alá illesztve megemelem a fejét, és lehajolok, hogy megcsókoljam, hogy nyomatékosíthassam, mennyire semmi oka haragudnia rám, hiszen én édes vagyok, mint a méz.
    - A hálószoba várhat. Nem tölthetünk minden éjszakát azzal, hogy szexelünk, bármennyire is szeretném - dörmögöm, és bekapom a fülcimpáját, majd tovább vándorol a szám a nyakára.
    - Nemsoká itt a vacsoránk, azután lemegyünk.
    Kezembe veszem a kis fenekét és visszaigazítom rá a nadrágot. Alighogy ez megtörténik, csöngetnek is, úgyhogy kiemelem a vízből, és rácsapok a kis fenekére.
    - Na, menj, engedd be és hozd ide. De hagyj belőle nekem is.
    Egy szép szálkás, vörösesbarna bőrű mesztic fiú érkezik hozzánk ma, Joachim. Hosszú haját befonva hordja, farmeringben van és keveset beszél, de nem is intellektuális társalgást akarok vele folytatni. Remélem, Ethan levetkőzteti és betereli a jakuzziba mellém.
    avatar
    Ethan Keon O'Brien

    Faj : Vámpír
    Rang : Gyermek
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Kor : 17
    Foglalkozás : elméleti diák (gyakorlati modell, hacker és zsebes)

    Re: Ethan és Marcus lakosztálya

    on Szomb. Júl. 14 2018, 21:39

    Néha úgy, de úgy ki tud hozni a sodromból, mint most is, de annyira édes, hogy nem is tudom komolyan venni a saját morcosságomat sem. Most nem. Pláne amit a fülembe suttog. Jaj, hát elolvadok tőle máris, és amikor még azt is kimondja, mellette nem kell félnem, végem van. Szerelmesen csókolok a nyakába.
    -Jó, de tudod, miről beszélek. Akkor ne nevess ki, ha így megijedek. Megvédesz? Ez olyan édes tőled.
    Próbálok még kicsit morcos képet vágni, de az is csak addig tart, amíg nem kapok egy csókot és egy simogatást. Egyből félre is teszem, hogy haragudnom kellene. Nem megy, mert még a pillantása is olyan cuki.
    -Dehogyneeem. Kicsit ott, kicsit máshol... és most szívesen lennék ott… még egy kicsit.
    Simogatni kezdem Marcus arcát, hát lenne szíve most innen kikelni és lerángatni a nem tudom hová? Ugye nem? Belefér a hálószoba, én tudom.
    -Ó. Hogy vacsora? Iható forma, vagy… más jellegű?
    Naná, hogy ezt is meg kell kérdeznem, de persze sejtem, hogy sima vacsiról van szó, főleg, hogy Marcus ki is tesz a jakuzziból, ráadásul csöngetnek is.
    -Megyek.
    Azonnal ajtót nyitok, és amit látok, az tetszik. No de Marcus azt mondta, vigyem oda, így azonnal közlöm a kritériumokat, vagyis ruha le, és irány a jakuzzi. Persze közben legeltetem rajta a szememet, és mögötte spurizok vissza a vízbe, Marcus mellé.
    avatar
    Marcus Van Beest

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Árnymester
    Foglalkozás : Múzsa

    Re: Ethan és Marcus lakosztálya

    on Pént. Júl. 20 2018, 22:59

    18+


    - Rendben - egyezem végül bele, mert hát olyan édesen kérlel, és annyira jó látni, hogy gyakorlatilag teljesen elolvad a szavaimtól. Nagyon követeli azt a hálószobát, talán még időnk is lenne rá... Egy hosszú percig csak nézünk egymásra közelről, a másik arcával a kezünkben, míg meg nem szólal a csengő. Felkapom a fejem, és megjelenik egy kéjenc kis mosoly a szám szegletében.
    - Sokoldalúan felhasználható - felelem Ethannek, aztán egy kicsit kényelembe helyezem magam a fürdőben.
    Joachim biccentéssel köszön, és kicsit meglepődik, hogy itt van egy ezüst tangás szőke kissrác, de nem mond semmit. Ez a szerencséje. Kinyitom a fél szemem, ahogy odaér a medencéhez, és még nem vetkőzött le teljesen, szóval elégedetlenül morranok.
    - Hallottad Ethant. Vetkőzz - szólok rá cseppet sem barátságosan. Ő egy pillanatig habozik, majd végül megoldja az övét is, és letolja magáról az utolsó ruhadarabot is. Alatta nincsen semmi. Mármint semmiféle ruha.
    A farka azonban nagyon is említésre méltó.
    - Térdre - hangzik a következő parancsom, majd lustán megtámasztom a fejem, és figyelem, miként térdel le a medence széle előtt a vendégünk. A szeme se rebben, csak futkározik a hátán a szubmisszivitás izgalma, ezt ide érzem. - Tedd hátra a kezeidet. Ethan, tegyél rá bilincset. Tudod, hol találod. Hozz ki egy pálcát is - szólítom meg kicsi fiókámat is, érezhetően nyájasabban, mint ahogy a vacsoránkkal beszélek.
    avatar
    Ethan Keon O'Brien

    Faj : Vámpír
    Rang : Gyermek
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Kor : 17
    Foglalkozás : elméleti diák (gyakorlati modell, hacker és zsebes)

    Re: Ethan és Marcus lakosztálya

    on Pént. Júl. 20 2018, 23:20

    +18

    Felragyog az arcom, mikor Marcus beleegyezik a hálószobába is, örömömben meg is csókolom gyorsan. Az eszembe sem jut, hogy ezt arra értette, nem fog kinevetni majd, nekem olyan egyértelmű... lenne. Órákig tudnám nézni őt, ha az a csengő nem szakítana félbe,  bár annak örülök, hogy sokoldalú a vacsoránk, csak még nem tudom, hogy ez pontosan mit jelent.
    Azért elszáguldok ajtót nyitni, még a feltételeket is elmondom, de annyira félelmetesnek tűnhetek, hogy ez az érkező vendéget kb. annyira érdekli, hogy a pólóját veszi csak le.
    Na neee, hát a jakuzziba nem mehet nadrágban, az kizárt. Már épp megszólalnák és nyúlnék utána, hogy én szedjem le róla, de akkor Marcus rámordul, na de úgy, hogy még bennem is megáll az ütő és csupán bólogatni tudok. Igen, ezt mondtam.
    -Óóóó.
    Ennyit tudok kinyögni azután, hogy a férfiről minden ruhadarab lekerül, mert hát na... Marcusnak van ízlése, nagyon is van, mert a vacsoránk is csodaszép. Nem annyira mint Marcus, de azért nem csúnya.
    Azonban ahogyan térdre parancsolja,  még a számat is eltátom, hiszen oké, hogy vacsora, na de vendég, és Marcus nekem azt mondta, hogy illik megköszönni, hogy a vérüket adják, meg ilyesmi. Ez a köszönet? Még sosem láttam ilyennek.
    -Bilincseljem meg? Jóóóóó. Ahaaa, tudom.
    Megrökönyödve robogok a hálóba, na de most melyik bilincs? Amelyik az ágyon van? Azzal nem boldogulok, így másikat keresek, de a pálcát hamar meglelem, így már rohanok is vissza. A bilincset rögtön a férfi kezére teszem, de aggódok, hogy esetleg rosszul tettem rá.
    -Nem túl szoros, ugye?
    Ezt muszáj megkérdeznem, mert ha fájdalmat okozok neki, az nem biztos, hogy jó. Bár akkor minek a pálca? Marcus meg fogja verni? Ezt a vendégünk is tudja? Gyorsan visszamászok a jakuzziba, remélve, hogy a férfi nem esik be mellénk, és a pálcát belegyömöszölöm Marcus kezébe.
    avatar
    Marcus Van Beest

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Árnymester
    Foglalkozás : Múzsa

    Re: Ethan és Marcus lakosztálya

    on Hétf. Júl. 23 2018, 23:11

    18+


    Ethant lenyűgözik Joachim méretei, amitől egy kis büszke félmosoly jelenik meg az ajkam szegletében. És még nem is tudja, hogy nem én fogok vele szexelni, hanem ő. Előre sajnálom a szűk kis fenekét.
    Míg fiókám elsiet a hálóba, felállok a kádban, majd kilépek belőle, mint Botticelli Vénusza a habokból. Nedves kezemmel a hajamba túrok, máskülönben hagyom magamról lecsepegni a vizet, majd a derekamra kötök egy törölközőt. Én nem leszek pucér, miközben az egyik legfrisseb szubomat nevelgetem, az biztos.
    Joachim le se veszi rólam a pillantását.
    - Nem nézhetsz rám - közlöm vele az egyik ma éjszakai szabályt, mire lesüti a szemét. Morranva tűri, hogy Ethan a csuklójára tegye a bilincset.
    - Az a dolga, hogy szoros legyen - feleli barátságtalanul. Annyira féltékeny, hogy ide bűzlik. Na de én ezt nem tűröm el, de nem ám, bármennyire is szórakoztat. Szóval elveszem a pálcát Ethantől, és miután megforgatom a kezemben, végighúzok vele Joachim mellkasán. Felszisszen. A pálca vékony, élénk színű csíkot rajzol izmos bőrére.
    - Légy kedves Ethannel.
    - Miért? Ő az új bentlakó ágyasod?
    - Ő a gyermekem. Annyit sem érsz számomra, mint a kisujja. Hálás lehetsz, hogy egyáltalán itt vagy, szóval jobb lenne, ha tartanád azt a nagy szádat.
    Mérgesen néz fel rám, mire rögtön kap még egyet a pálcával, ezúttal a vállára. Felnyög - élvezettel.
    - Megmondtam, hogy nem nézhetsz rám!
    Közben a szemem sarkából Ethant figyelem. Azt hiszem, teljesen meg van rökönyödve, leesett a pici álla. Épp ezért közelebb lépek Joachimhoz, és belemarkolok sötétbarna hajába, hogy széttúrjam copfba font tincseit. Aztán a hasamhoz húzom a fejét, mint egy hűséges kutyának (az arckifejezése is épp olyan, ahogy lehunyja a szemét és hozzám simul), és közben a kicsinyemre tekintek.
    - Mondd csak, Ethan, hogy tetszik neked Joachim? Ő az egyik kicsi játékszerem. Sajnos kicsit engedetlen és makacs, ezért néha nem árt megfegyelmeznem. De ne aggódj. Nagyon szereti.
    A tarkójánál beletépek Joachim hajába, és hátrarántom a fejét, majd egészen közelről fölé hajolok.
    - Nem igaz?
    - De... - préseli ki magából hátrafeszített torkán keresztül.
    avatar
    Ethan Keon O'Brien

    Faj : Vámpír
    Rang : Gyermek
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Kor : 17
    Foglalkozás : elméleti diák (gyakorlati modell, hacker és zsebes)

    Re: Ethan és Marcus lakosztálya

    on Kedd Júl. 24 2018, 01:21

    +18


    Az igazat megvallva azért lopva folyamatosan nézem a vacsinkat, mert hát na... azért van rajta mit nézni rendesen. Na de ő Marcusé, szóval mivel ilyen pohár vagy mi a fene, én maximum csak ehetek belőle. Kár érte.
    Na de hogy bilincset hozzak meg pálcát... ráadásul az se jön le az ágyról, így másikat kell keresnem... megütközök rajta. A vendég erre felkészült?
    A bilincset ráteszem, és még aggódik is érte, erre olyan mogorván válaszol, hogy elcsodálkozom rajta. Na így legyen kedves valaki a vendégekhez.
    -Na de az fáj, meg ott marad a nyoma.
    Magamnak morgom, mert ha neki az a jó, ha szoros, hát én meghúzom, ezen ne múljék. A csattanásra kapom fel a fejemet, és tátott szájjal nézem, hogy Marcus megverte. Máris?
    Már épp védeném szegényt, amikor olyat mond, de olyat, hogy arra már nekem is felmegy a pumpám.
    -Féltékeny vagy?
    Persze nem bírom k, hogy ne szólaljak meg, mert most felháborodtam. egyrészt azért, amit kérdez, másrészt azért, mert mi az hogy az új bentlakó ágyas? Marcusnak van másik is? Most már én leszek féltékeny, pedig annyira édes, hogy megvéd.
    A második csapásra teljesen ledöbbenek, mert oké, fenekelést már láttam, én is kaptam, na de ez... még mindig tátva van a szám, főleg akkor, amikor látom, hogy Joachim ezt még élvezi is. Ráadásul még hozzá is simul, hát na ne már, el onnan, akkor is, ha Marcus húzta oda. Aztán engem kérdez, és kell pár másodperc, hogy hápogás helyett szavak is kijöjjenek onnan.
    Ahogy Marcusra nézek, őrülten szexi azzal a pálcával a kezében, majd elolvadok tőle, de Joachim sem rossz. Sőt.
    -Nagyoooon.
    Súgom halkan Marcusnak, nehogy már más is meghallja, de amikor kiderül, hogy ez a férfi makacs, hát de buta már. Miért nem jó neki, hogy ha Marcus boldog? Nem értem.
    Esküszöm még azok a véres csíkok is jól állnak neki, amit a pálca okozott, és ahogy lepillantok a férfiasságára, tényleg élvezi. Vágyakozva figyelem, aztán gyorsan elkapom a tekintetemet, mert Marcust ha felidegesítem, még én is kapok. Na jó, a fenekemre mehet, de máshová nem.

    Ajánlott tartalom

    Re: Ethan és Marcus lakosztálya


      Pontos idő: Pént. Aug. 17 2018, 02:29