Belépés

Elfelejtettem a jelszavam!

New York, mint ahogy minden más város, éli a mindennapi életét. Ám nem tudhatod, hogy aki rád köszön az utcán, odaadja a napi újságodat, az ki is valójában. Mert az emberek olyan világban lépdelnek, amiről fogalmuk sincs: természetfeletti lények veszik őket körbe, akár élnek is velük, szívük választottjaként. Szeretnél benézni a valóságot eltakaró fátyol mögé?

Várunk szeretettel!


Az oldal nyitott:2015. január 25.

Időjárás

Napjárás

Latest topics

» Battery Park
by Noel Wyard Yesterday at 23:10

» Terasz - Jackson lakás
by Dorian M. Montgomery Kedd Jún. 19 2018, 23:26

» Étkező
by Dorian M. Montgomery Hétf. Jún. 18 2018, 20:41

» Ethan és Marcus lakosztálya - Nappali
by Ethan Keon O'Brien Hétf. Jún. 18 2018, 18:55

» Folyosók
by Connor Shayeh Hétf. Jún. 18 2018, 04:41

» Jazz lakása
by Jazz Quinn Vas. Jún. 17 2018, 23:41

» Hudson Heights
by Admin Vas. Jún. 17 2018, 17:07

» Fort Tyron Park
by Admin Vas. Jún. 17 2018, 17:06

» Nappali
by Admin Vas. Jún. 17 2018, 17:05

» Konyha - Jackson lakás
by Admin Vas. Jún. 17 2018, 17:04

Staff

D.J.
PM
Apple
PM

Köszönet


A leírások, képek, videók mind megtalálhatóak a világhálón, az oldal grafikájának alaptematikáját Quierra-nak köszönjük.

    Terasz - Jackson lakás

    Share
    avatar
    Dorian M. Montgomery

    Faj : Tündérek
    Alfaj : Pegazus
    Rang : Tündérpalánta/Nemes/Herceg
    Udvar (Királyság) : Tavasz/Smaragd
    Tartózkodási hely : New York
    Kor : 18

    Terasz - Jackson lakás

    on Csüt. Jún. 14 2018, 01:21




    Nagypapi

    &

    Dorian


    Az úgy volt, hogy elvonultunk Theoval a szobájába, és némi beszélgetés után egy csomó filmet kiválasztottunk, hogy azt majd megnézzük együtt. Egyet be is tettünk, hogy ne zavarjuk apuékat, de Theo végül elaludt, aztán én is, így végül ott töltöttem az egész éjszakát. Kemény 4 napja se, hogy ide jöttünk, és házat kell találnunk, mert nem akarok apáékkal aludni egy szobában. Ha lehet, és remélem, hogy lehet.
    A lényeg, hogy nagypapi felajánlotta, hogy költözzek oda hozzá, én pedig úgy örültem neki, mint majom a farkának, még akkor is, ha ebből csak pár nap lett.
    Vidáman indulok a megkeresésére, persze Theohoz is belestem, de már aludt, így inkább nem ébresztettem fel, de arról nem tettem le, hogy megtaláljam nagyapát, nem vagyok még álmos. Ez a ház… esküszöm, eltévedek benne, és a jó ég tudja, hogy keveredek a teraszra, de az biztos, hogy ha vissza akarnék menni, akkor tuti másik útvonalat találnék, de amit itt találok… nem most fogok visszaindulni.
    A látvány szinte azonnal felkelti az érdeklődésemet, mert itt minden van, de tényleg minden, nem is gondoltam volna. Mintha egy gyönyörű kertbe tévedtem volna, briliáns elrendezéssel. Fák, virágok, szökőkút, sövények, sőt, még egy kis kerti tavacska és csobogó is van, ízlésesen megvilágítva, hogy még éjszaka is látni lehessen. Álomszép.
    Azonnal kikötök a szökőkút mellett, gyermeki rajongással figyelem, aztán máris rohanok az egyik [You must be registered and logged in to see this link.], aztán a [You must be registered and logged in to see this link.]. Itt már le is ülök, nem tudok betelni a látványával, annyira gyönyörű. Még világít is, és az a kis kerék az oldalán... csillogó szemekkel figyelem, és így el is felejtem, hogy éppen nagyapát keresem, azaz nem teljesen, de ezt nem tudom itt hagyni.


    avatar
    Jackson Montgomery

    Faj : Mágus
    Rang : Mester
    Tartózkodási hely : Manhattan, NYC

    Re: Terasz - Jackson lakás

    on Csüt. Jún. 14 2018, 23:15

    Hosszas beszélgetsen vagyok túl a cambionnal. Nem volt túlságosan szószátyár az elmúlt 17 évükkel kapcsolatban, de amit kellett, azt megtudtam. Majd Corraich-ot is kifaggatom alkalomadtán. Most azonban örülök, hogy sikerült meggyőzni arról, hogy hagyja itt a fiút, az unokámat, akivel végre együtt tölthetek egy kis időt úgy, hogy csak kettesben vagyunk. Nagyon vártam már erre, és akkor is remek, hogyha másnap estig várnom kell rá, hogy kicsit leszakadjon Theo-ról.
    Odakint pipázgatok, és a telefonomon olvasom az embereim jelentéseit a Családon belülről. Rengeteg e-mailem és üzenetem érkezik még mindig, de én akarom, hogy ez így maradjon. Hiába kellett volna már nagyon régen elszakadnom, nem megy. Büszkeségből sem.
    Megérzem a tündér jelenlétet magam körül, ezért felemelem a fejem, hgy körülnézzek. Először éber leszek és tettre kész, de aztán rájövök, hogy ez az ismerősen idegen aura Dorianhez tartozik. Még meg kell őt szoknom. Felkelek, és elindulok felé a pipámmal a számban.
    Hát persze, hogy a csobogót bámulja. Elmosolyodva nézem egy darabig. Nagyon ártatlan és naiv. Mintha angyal lenne a vibráló aurájával, hófehér paropájával, hajával, bőrével. Holdfény gyermek, szóltak rólad jóslatok...
    - Engem is megnyugtatnak - szólalok végül meg, bár amúgy is ráeszmélhetett már a jelenlétemre, hiszen a pipadohány illata velem érkezett. A háta mögé lépek, és a fejére teszem a kezem. Annyira szokatlan, hogy legutóbb még kisgyerek volt... És alig telt el nekem két nap!
    - Örülök, hogy ennyire megérted magad Theodore-ral. Nagyon megkedvelt. Te hogy érzed magad itt? Nincs honvágyad?
    avatar
    Dorian M. Montgomery

    Faj : Tündérek
    Alfaj : Pegazus
    Rang : Tündérpalánta/Nemes/Herceg
    Udvar (Királyság) : Tavasz/Smaragd
    Tartózkodási hely : New York
    Kor : 18

    Re: Terasz - Jackson lakás

    on Csüt. Jún. 14 2018, 23:51




    Nagypapi

    &

    Dorian


    Önfeledten figyelem a kis kerék forgását, ahogyan hajtja a víz, és hallgatom, ahogy a cseppek zubognak lefelé, megcsillanva a világítás fényében. Lehet, másnak ez amolyan apróság vagy természetes, nekem mégis csodálatos, gyönyörű látvány.
    Nincs két egyforma lecsorgás, azok a kis egyenlőtlenségek minden egyes kis csermelyt eltérítenek egészen más irányba, így még a kerékre sem egyformán érkeznek, és ahogy onnan kipattannak, élvezem, mint egy kiskölyök.
    Meg nem tudnám mondani, meddig figyelem minden részletét, mert olyan érzés, mint amikor megszűnik az idő, vagyok én és a csobogó, azon kívül semmi más. Simán el tudnék hasalni és akár aludni is mellette, azzal sem törődve, hogy néhány csepp engem talál el.
    Észre sem veszem, hogy nagyapa kijött, pedig a pipája illata elég jellegzetes, vagyis a dohányé, és én mégis csak akkor figyelek fel rá, mikor megszólal.
    -Te is szoktad nézni? Annyira szép, annyira csodálatos, nem? Hiába alkotta ember, a természet akkor is beleszól, ha csak egy kicsit is.
    Hirtelen felé kapom a fejemet mosolyogva, aztán már fordulok is vissza a csobogóhoz. Még nem tudok elszakadni tőle, egyszerűen imádom.
    -Theodore irtó aranyos, és annyira, de annyira intelligens. Persze nem akarja mutatni, de egy csomó mindenről beszélgettünk. Én is nagyon kedvelem. Nagyon jól, köszönöm, hogy megengedted, maradjak. Dehogy van, apáékat szinte minden nap látom, téged ritkán, így eszem ágában sincs hazamenni.
    Theo nagyon édes és nagyon szép fiú, nem értem, miért ennyire visszahúzódó, mikor még humora is van ám, csak erről mélyen hallgat. Azt az egyet sajnálom, hogy apu nem egyezett bele abba, hogy hosszabb ideig itt lehessek, pedig… nem tudja, mit hagy ki. Kibírnának nélkülem pár hetet, vagy nem? A jelek szerint nem. Ami viszont jó, hogy sokkal gyakrabban láthatom nagypapiékat, azaz majdnem minden nap, nem kell éveket várnom. Mármint nekem… mindegy, ez még mindig bonyolult kissé.


    avatar
    Jackson Montgomery

    Faj : Mágus
    Rang : Mester
    Tartózkodási hely : Manhattan, NYC

    Re: Terasz - Jackson lakás

    on Szomb. Jún. 16 2018, 19:25

    Egy pillantást vetek a csobogóra ismét, amelynek látványában Dorian ennyire elveszett. Engem inkább most a terasz kertjébe érkező néhány apróbb tündérfajta és manó érdekel, akik azóta kerültek ide, hogy Dorian is itt van. Vonzza őket, és bár nem bánom a jelenlétüket, azért reggel okozott némi fejtörést, hogy a borotvahabos flakont megtaláljam.
    Leülök a padkára Dorian mellett, és kinyújtóztatom a lábaimat. Miközben megpiszkálom a pipámban a dohányt egy kicsit, bólogatva hallgatom a fiatal kis lovacskát.
    - Szerintem is nagyon intelligens. Gyakran száll velem vitába - jegyzem meg, ugyanis ez olyasmi, amit nem kifejezetten kedvelek, főleg, hogy a saját fiamról van szó. - Szívesen. Örülök, hogy itt vagy, és itt legalább kényelmesen elférsz. Nem az apád lakására gondolok, hanem Tündérhonra. Itt bizonyára egész más minden neked.
    A számba veszem a pipát és pöfékelek egy kicsit, miközben kedvtelve nézem, miként csodálkozik rá a csobogóra.
    - Emlékszel a legutóbbi találkozásunkra? - kérdezem, egy kicsit vágyva a nosztalgiára. És persze kíváncsi is vagyok, hiszen neki az nagyon régen volt már.
    avatar
    Dorian M. Montgomery

    Faj : Tündérek
    Alfaj : Pegazus
    Rang : Tündérpalánta/Nemes/Herceg
    Udvar (Királyság) : Tavasz/Smaragd
    Tartózkodási hely : New York
    Kor : 18

    Re: Terasz - Jackson lakás

    on Szomb. Jún. 16 2018, 20:31




    Nagypapi

    &

    Dorian


    Nekem fel sem tűnik, hogy nem vagyunk egyedül, annyira megszoktam már, hogy mindig van néhány vendégünk apa miatt is, miattam is, így eszembe sem jutott, hogy esetleg ez nagyapának kényelmetlenséget okoz. Pedig arra figyeltem, hogy én ne kezdjek el viccelődni, ahogyan szoktam, hiába szeretek.
    Ahogy leül, felé fordulok és törökülésbe helyezkedek. Ugyan csak pár napja érzem a pipadohány illatát, de tetszik, egyáltalán nem büdös.
    -Szoktatok vitázni? De fura. Ezt nem is gondoltam volna.
    Meglepődve hallom, mert Theoból ezt nem is néztem volna ki, na de nagyapából sem, hogy ezt engedi, bár biztosan nem teszi.
    -Megváltás nagyapa, tényleg az. Együtt aludni velük kész rémálom, már a gondolata is… pedig szeretem őket. Neeem, talán annyiban, hogy sokkal kevesebb a tündér, szinte elenyészően kevesen vannak, ott pedig sokan. Illetve annyiban, hogy nincs hatalmas terület, ahol nyugodtan nyargalhatok vagy repkedhetek kedvemre.
    Vissza-visszalesek a csobogóra, szerintem rágni fogom apáék fülét, hogy ilyet készítsünk mi is, vagy szerezzünk, mert kertet amúgy is tervezünk, akkor oda bőven elfér majd. Nagypapitól lehet ötleteket meríteni.
    -Igen, 4 éve volt. Mármint… nekem 4 éve. Alig vártam, hogy megérkezz, apáék semmivel nem tudtak lefoglalni. Akkor még nem értettem, miért nem maradsz velünk, örültem volna. Rengeteget meséltél különböző jelekről, erre is emlékszem
    Nevetve nézek rá, mert bár nekem nagyon kevésnek tűnt az az alkalom, amikor őt láthattam, de apáék elmagyarázták, hogy ahonnan ő jön, az olyan, mintha délelőtt és délután is meglátogatott volna. Olyannyira emlékszem rá, hogy azért is hoztam azt a könyvet, még ha menet közben kiderült az is, hogy bizony-bizony most már úgy fest, mintha én azt eltulajdonítottam volna.


    avatar
    Jackson Montgomery

    Faj : Mágus
    Rang : Mester
    Tartózkodási hely : Manhattan, NYC

    Re: Terasz - Jackson lakás

    on Szomb. Jún. 16 2018, 22:53

    - Persze, hogy szereted őket, de van olyan, hogy túl közeli viszony. Negyven év házasság után a feleségemmel, a te nagyanyáddal is így volt.
    Pöfékelek a pipán, és körülnézek.
    - Talán el tudunk pakolni innen néhány dolgot... bár attól tartok, neked még így is nagyon kevés lenne a hely. Elmehetünk a Central Parkba. Ott rengeteg természetfeletti van, nem tűnnél fel senkinek. Persze muszáj lenne álca alatt nyargalásznod, de ez egyébként is alapvető a városban.
    Látom, nehéz rám fókuszálnia. Ez cseppet sem zavar most. Nem vizsgáztatom, és nem is tanítom épp, szóval felőlem kalandozgathat a tekintete.
    - Hát igen. Az a pár nap, amit veled töltöttem, szörnyen kimerített. Nagyon el voltatok rejtve és nagyon nehéz volt eljutni hozzátok. De szerettem veletek lenni. Ó igen, mágiát tanultunk... Hagytam is ott neked rengeteg könyvet, hogy tanulj. - Jól emlékszem, hiszen nekem néhány napja volt csak. - Végeztél velük?
    avatar
    Dorian M. Montgomery

    Faj : Tündérek
    Alfaj : Pegazus
    Rang : Tündérpalánta/Nemes/Herceg
    Udvar (Királyság) : Tavasz/Smaragd
    Tartózkodási hely : New York
    Kor : 18

    Re: Terasz - Jackson lakás

    on Szomb. Jún. 16 2018, 23:16




    Nagypapi

    &

    Dorian


    -Valahogy így. Velük aludni… azért nem vagyok már olyan kicsi. Tényleg? Mesélsz róla? Milyen volt nagymama?
    Nevetve bólogatok, mert nagypapi érti, miről beszélek. Oké, mikor kisebb voltam, nem zavart, sőt, be is másztam apáékhoz néha, de az már a múlt. Felnőttem, és így azért nem olyan buli velük egy szobában, még akkor sem, ha ez átmeneti dolog.
    -Nehogy, ez a kert így tökéletes, de köszönöm. A parkba kimehetek majd akkor? Az nem baj, ha rejteni kell, csak tudod, néha jól esik megmozgatni a másik felemet is. Te láttad kicsinek?
    Visszafordulok nagyapa felé, arra is emlékszem, hogy imádtam a történeteit és mindent, amit mutatott vagy tanított. Felvillanyoz, hogy van hely errefelé is, ahol rohanhatok egyet, azt hiszem gyakori látogató leszek ott.
    -Tényleg? Ezt nem tudtam, csak apáék mondták, hogy neked nálunk pár óra is éveket jelent itt. Azért ezt sajnáltam. Igeeeen. Annyira érdekesnek találtam. Perszeeee, többször is elolvastam őket, és tetszett, hogy mennyire mást jelent ez az egész, mint amit tanítanak róla, vagy a köztudatban van. Az is érdekes volt, hogy a családban milyen kombinációk voltak, mint nálad a rúna és a szellem, és ilyesmi. Tudod mennyit gondolkodtam azon, hogy mi alapján alakul ez ki? Rengeteget. Azon is agyaltam, hogy mennyi, de mennyi tehetséges mágus került ki közülünk. Mármint közületek, ez annyira szuper. Amikor kaptam tőled a medált, akkor utánanéztem annak is, és rájöttem, hogy ez a legérdekesebb téma, amit valaha olvastam.  Az iskola könyvtárában mindent feltúrtam a jelek, jelmágia és szimbólumok után.
    Azt nem tudtam, hogy nagypapinak sok-sok erőbe telt, hogy hozzánk eljöjjön, ezt nem mondták, vagy én felejtettem el. Ahogy megemlíti a könyveket, egyből felcsillan a szemem. Jaj de vigyáztam rájuk, azokat külön csomagoltam, és betekertem egy csomó pokrócba, nehogy megsérüljenek a költözés alatt.
    Lelkes bólogatásba kezdek, még szép, hogy olvastam őket, azzal kezdtem, és mentem szépen sorban. Amint végeztem, kezdtem előröl, mert egy olvasás után csak felületesen maradtak meg a leírtak, nem a legapróbb részletekig.


    avatar
    Jackson Montgomery

    Faj : Mágus
    Rang : Mester
    Tartózkodási hely : Manhattan, NYC

    Re: Terasz - Jackson lakás

    on Kedd Jún. 19 2018, 22:57

    - Egyáltalán nem vagy kicsi.
    Kicsit elmosolyodom, és a távolba tekintek. Az égen oszladozik éppen egy felhő. Nagyon szerettem Heloise-t, ám a kapcsolatunk egy ponton zátonyra futott. Onnan már nem lehet megmenteni, bármennyire is szerettem volna. Ez nem az ő hibája, nem is az enyém, egyszerűen csak lejárt az időnk.
    - Naná, hogy láttalak! Volt egy időszak, amikor minden alkalommal átváltoztál, amikor csak tüsszentettél. Négyéves voltál. Akkor voltam nálatok először - nosztalgiázom továbbra is. - Viszont szívesen megnéznélek most is - hunyorgok rá. Noha a képességemnek köszönhetően nagyjából dereng paripa alakja, mégis egész más érzékelni, mint látni a valóságot. Látni a szememmel, nem csupán a hatodik érzékemmel.
    - Fordítva: ott pár év, itt percek.
    A pipa végét szívogatva hallgatom, miként mondja fel a leckét. Nahát, tényleg elolvasta őket, és tényleg emlékszik. Na jó, nem is vártam kevesebbet. A lelkesedése azonban egészen megdöbbentő. És felvillanyozó. Elégedetten bólintok.
    - A feleségem révén tündér vér is került a családba. Ezt nem olyan rég tudtam meg. Ezért vagy, azt hiszem, egészen tündér, nem csupán félig. Milyen iskolába jártál? - faggatom tovább, bár felőlem aztán bármiről beszélhetne, örömmel hallgatnám, legyen akár üres locsogás, akár a saját kis mágiaelmélete így fél-tündérként.
    Közben a csobogó egyik köve mögül előkukucskál egy aprócska tündérféle, épp olyan, mint egy rajzfilmfigura. Doriant nézegeti hatalmas csillogó szemekkel.
    avatar
    Dorian M. Montgomery

    Faj : Tündérek
    Alfaj : Pegazus
    Rang : Tündérpalánta/Nemes/Herceg
    Udvar (Királyság) : Tavasz/Smaragd
    Tartózkodási hely : New York
    Kor : 18

    Re: Terasz - Jackson lakás

    on Kedd Jún. 19 2018, 23:26




    Nagypapi

    &

    Dorian


    -Nem, nagyon nem. Oké, akkor nem kérdezek többet nagymamáról.
    Megrázom a fejemet, mert legalább nagypapi megérti, mi a problémám. Bármilyen jó is a viszony apáék és köztem, akkor is, inkább külön aludnék, ha lehet. Feltűnik, hogy nagypapi nem felel a kérdésemre, biztos, hogy oka van, így nem is faggatom tovább.
    -Igaz, voltak balesetek, de utána hamar megtanultam kezelni. Tudod, akkor szabadnak érzem magam, igazából örülök annak, hogy ilyen alakot kaptam. Tényleg? Akkor megmutatom.
    Nevetve bólogatok, pár évig minden furcsaságot alkottam, akár nevetéssel, akár tüsszentéssel, és nem két év volt, mire sikerült mindent szabályoznom. Felragyog az arcom, amikor nagyapa azt mondja, hogy szívesen megnézne most is. Ő már nem láthatta, a pegazusom is felnőtt, nem csak én.
    Felugrok a földről és pár pillanat sem kell ahhoz, hogy felvegyem a tündéralakomat, hogy és kinyújtóztassam a szárnyaimat. Türelmesen hagyom, hogy alaposan szemügyre vegyen, még kommunikálni is tudok így, csak egy picit nehezebb. Persze ha nagypapi int, akkor visszaváltozom és leülök mellé.
    -Hogy tetszik? Már nem kis pelyhes és nem bukdácsol. Ó, igen, fordítva. Ne haragudj, néha még összekeverem. Nem könnyű megszokni, hogy elméletileg alig múltam 1 éves, közben meg már mégis 18 vagyok. Kicsit… zavaros.
    Mosolyogva kérdezem nagyapát, fehér maradt a paripám, nem feketedett be, mint apáé. Azt persze sikerült összekevernem, hogy hol év és hol perc, na de emiatt fáztam rá a könyvekre is. Kikölcsönöztem, időben voltam bőven. Ott. Itt meg már egy nap után is régen lejárt.
    -Egészen az vagyok, teljes mértékben, igen.  Ezért lehetek úgymond herceg, apa után. Az iskola ott olyasmi, mint ez az akadémia, ami a szigeten van. Minden tündér odajár, ahol specifikusan tanítanak, de az első évben csak az alapok vannak, mert abból is akad bőven. Utána csoportokba kerülünk, és úgy tanulunk tovább, hogy a tündéralakunkat is tudjuk kezelni, fejleszteni, de hangsúlyt fektetnek arra is, hogy azért ne legyen elszigetelődés. Rengeteg közös program van.
    Nagyon szeretek tanulni, már ha érdekel a téma, mert ha nem, akkor felőlem ott lehet. Az iskola is tetszett, főleg, hogy sokszor nyargalhattam, és azért is, mert a könyvtár lehet, szigorú volt, de sokszor elértük, hogy ritka könyvekhez is hozzájussunk. Már ha persze a tanáraink akarták, mert ha nem, úgy eldugták, hogy sosem találtuk meg.



    Ajánlott tartalom

    Re: Terasz - Jackson lakás


      Pontos idő: Csüt. Jún. 21 2018, 12:19