Belépés

Elfelejtettem a jelszavam!

New York, mint ahogy minden más város, éli a mindennapi életét. Ám nem tudhatod, hogy aki rád köszön az utcán, odaadja a napi újságodat, az ki is valójában. Mert az emberek olyan világban lépdelnek, amiről fogalmuk sincs: természetfeletti lények veszik őket körbe, akár élnek is velük, szívük választottjaként. Szeretnél benézni a valóságot eltakaró fátyol mögé?

Várunk szeretettel!


Az oldal nyitott:2015. január 25.

Időjárás

Napjárás

Latest topics

» LaGuardia Reptér
by Noah L. Harwey Today at 23:32

» Utopia Parkway
by Ryan Elvestaad Today at 21:55

» Terasz
by Dante di Canio Today at 21:13

» Pince
by Ryan Elvestaad Today at 00:27

» Étkező
by Theodore Miles Hudson Today at 00:07

» Szentpétervár
by Vitaly Rayt Yesterday at 23:50

» Vitaly lakása
by Admin Yesterday at 18:19

» Forest Hills
by Admin Kedd Aug. 14 2018, 23:24

» Kinti medence
by Admin Kedd Aug. 14 2018, 23:21

» Kapu
by Lucius Evans Kedd Aug. 14 2018, 18:59

Staff

D.J.
PM
Apple
PM

Köszönet


A leírások, képek, videók mind megtalálhatóak a világhálón, az oldal grafikájának alaptematikáját Quierra-nak köszönjük.

    Művészeti és tudományos negyed

    Share

    Művészeti és tudományos negyed

    on Pént. Jan. 16 2015, 12:08

    First topic message reminder :

    Mozgóképek Múzeum
    Noguchi Múzeum
    New York Tudomány Csarnoka
    Queens Botanikai Kert
    Queens Művészeti Múzeum

    avatar
    Noel Wyard

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Klántag/Khenti-Amentiu
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Kor : 24
    Foglalkozás : Szabadúszó, diák...stb

    Re: Művészeti és tudományos negyed

    on Vas. Május 06 2018, 01:35

    Nincsen híján a romantikának, szereti az ilyen összebújós, szótlan vagy beszélgetős pillanatokat is. Bármelyikkel elvan órákig.
    Ahogy Will csókolgatja a nyakát, nem mondana nemet egy második harapásra sem, meg kell hagyni, ez hatalmas előny a vámpírok körében.
    A korkülönbség pedig... az az, ami nem érdekli egy cseppet sem, ahogy az sem, hogy ő idősebbnek tűnik láthatóan tőle. Attól még elképesztően jóképű férfi.
    -Ez esetben viszont igen, itt.
    Megkönnyebbül attól, hogy Willnek nincsen kifogása ellene, bár ahogyan kérdezte, az sem arra utalt, mégis így kívánta az illem. Teljesen belefeledkezik a férfi hajának csavargatásába és túrásába, csak akkor figyel fel rá, amikor meg is jegyzi.
    -Mondhatnám, hogy azért, mert az vagyok? Nem tudok betelni vele.
    Hogy lehet valakinek ilyen haja? Ennyire hosszú és fekete, mint... mint... mindegy, ez Willé, és így imádja, ahogy van.
    A kijelentésre és a kérdésre egy pillanatra lefagy, végül egy akkora sóhaj szakad fel belőle, ami már régen kikívánkozott.
    -Nem a szeretőm volt, hanem a szerelmem. Mindennél jobban szerettem őt.
    Eddigi élete legboldogabb időszaka volt, bár alig egy év adatott meg nekik együtt, sosem fogja elfelejteni. Már nincsenek együtt... nehéz ezt szavakba önteni, nehéz erre felelni is, ahogyan arra is, mi történt.
    -Nem, már nem... valóban nem. Másfél hónapja elvesztettem őt... meghalt.
    Nem rója fel Willnek, hogy erre rákérdezett, bár az egyetemen már keringtek a pletykák kettejükről úgy is, hogy nem titkolták a kapcsolatukat senki elől. Sőt, a bálon is együtt jelentek meg, így "szűk körben" sem volt titok a szerelmük.
    Will viszont megérdemli az egyenes választ, nem fog kitérni előle, semmi értelme nem lenne. Főleg ha a Családját is ismeri.





    A halál csupán a kezdet.
    avatar
    Will Collins

    Faj : Vámpír
    Klán : Manhattan-Bronx
    Rang : Kancellár
    Tartózkodási hely : Manhattan, NYC
    Kor : 111
    Foglalkozás : Professzor, Columbia Egyetem

    Re: Művészeti és tudományos negyed

    on Hétf. Május 07 2018, 23:12

    Tudom, hogy a hajam buzerálása csak pótcselekvés. Talán zavarban van. Bármennyire is magabiztosnak tűnt a kiállításon, talán nincs hozzászokva az efféle dolgokhoz. De nem zavar, mert elég édes, és jól érzem most magam vele. Persze nem látok a jövőbe. Lehet, hogy hamarosan már nem így lesz. Szeretők nagyon könnyen és teljesne váratlanul képesek megunni egymást. Nem mozdítok mást, csak a hüvelykujjamat, ahogy apró mozdulatokkal cirógatom a karját, azt, amelyik éppen nem a hajam után kapkod és nem a tincseimet tekergeti újra és újra az ujjára.
    - Hmm - reagálok elgondolkozva arra, ahogy kijavít. - A szerelem nem szokott csak úgy elmúlni. Főleg az ilyen "mindennél jobban" típusú nem.
    Mielőtt bejelentené, hogy a fiú meghalt, beismerem, kissé ridegen és cinikusan viszonyulok ehhez a témához, de aztán rögtön elhallgatok, amint elmeséli az igazat. Több okból kifolyólag is csenddel adózom az igazság pillanatának. Először is azért, mert a szerelmünk halála a legszörnyűbb dolog, ami megtörténhet velünk. Másodszor pedig azért, mert a tény, hogy elmondta és beavatott, nagyon sokat jelent.
    - Sajnálom - dörmögöm végül halkan. - Mi történt? - kérdezek tovább. Azt nem teszem hozzá, hogy ne válaszoljon, ha nem akar. Ez azért egy eléggé friss seb. Én sem szívesen beszélnék Rose-ról, pedig már eltelt negyvenöt év. De ez az ő döntése, én csak kérdezek.
    avatar
    Noel Wyard

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Klántag/Khenti-Amentiu
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Kor : 24
    Foglalkozás : Szabadúszó, diák...stb

    Re: Művészeti és tudományos negyed

    on Hétf. Május 07 2018, 23:47

    Folyamatosan Will haját buzerálja, remélve, hogy ez neki nem idegesítő, de egyszerűen csodás érzés játszadozni a tincsekkel, tekergetni, vagy csak tapintani... mint egy kisgyerek, aki talált egy roppant jó szórakozást. Simán bele tudná magát tekerni vagy be is tudná takarni. Annyira belefeledkezik ebbe, hogy igazából fel sem tűnik neki, mennyire gyerekesen hathat így. Szó sincs arról, hogy zavarban lenne, csupán élvezkedik... a maga módján, éppen így.
    Will szavaira elmosolyodik, van benne igazság, nem is kevés.
    -Így van, viszont az sem mindegy, hogy hogyan ért véget. Ha csak egy szakítás, az sokkal hosszabb ideig megmarad az emberben. Amikor elveszted, az egy árnyalattal talán könnyebb. Mint a korsó. Ha eltörik, megragasztod, összerakhatod, és még működhet úgy is, vagy félreteszed és amikor rápillantasz, előtörnek az emlékek. Ha viszont megsemmisül... az visszafordíthatatlan, ott már nem tudsz mit tenni, csak sajnálhatod magadat amiatt, amiket nem tettél meg vele, érte.
    Sokat gondolkodott azon, hogy mi lett volna a jobb, mit jelent az igazi gyász. Mindig ugyanoda lyukadt ki. Elengedés... ez volt a kulcsszó, így élte túl, így szedte össze magát a harmadik napra.
    -Nincs miért. Bármennyire fájó, nem kesereghetek a múlton. El kell engednem.
    Ismét elmosolyodik, Will nem tudhatta, neki pedig muszáj továbblépnie, muszáj a jövőbe tekintenie, nem ragadhat a múltban. Persze ez nem azt jelenti, hogy könnyű, de talán mindent elmond az, hogy most itt van Willel, vagyis elindult az úton.
    -Meghalt. Nehéz erről beszélni.
    Minek ismétli azt, hogy meghalt... maga sem tudja. Az viszont igaz, hogy nem olyan egyszerű ezt megválaszolni. Ez az ő terhe, amit cipelni fog. Hiába mondta néhány idősebb vámpír, hogy emiatt senki nem ítélheti el, a vámpírlét velejárója, hogy olykor olyan döntést kell hozni, ami nem foglalkozik azzal, a tag mit gondol, vagy szeretne, a klán érdekei mindenek felett.
    -Régóta vagy egyedül? Mármint... kapcsolat szintjén.
    Hirtelen visszakérdez, és el is neveti magát. Hallotta Raul megjegyzéseit, ezért is egészítette ki.


    A hozzászólást Noel Wyard összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Május 08 2018, 23:22-kor.




    A halál csupán a kezdet.
    avatar
    Will Collins

    Faj : Vámpír
    Klán : Manhattan-Bronx
    Rang : Kancellár
    Tartózkodási hely : Manhattan, NYC
    Kor : 111
    Foglalkozás : Professzor, Columbia Egyetem

    Re: Művészeti és tudományos negyed

    on Kedd Május 08 2018, 20:07

    Bár furcsa látvány, cseppet sem zavar, amit a hajammal csinál. Nem árt neki, nem rágót tekerget bele, szóval minden rendben. Mindeközben pedig mesél nekem az exéről. És ait mesél, az egy egészen váratlan érettségről tanúskodik.
    - Nem tud mindenki ilyen könnyen elengedni dolgokat - jegyzem meg csendesen, és a feje búbjára teszem az állam egy pillanatra, míg elgondolkodom. Nem feltétlenül értek egyet mindennel, amit mond, viszont azt el kell fogadnom, hogy neki ez a realitás. Tapintatból nem firtatom tovább. Végül is mit akarnék elérni? Hogy zokogni kezdjen? Vagy üvöltve nekem támadjon? Egyik se valami kellemes lezárása egy kellemes éjszakának.
    - De baleset volt? Vagy gyilkosság? Nem keresel bosszút? - kérdezősködöm tovább. Már abból is sok minden kiderül, hogy miként vélekedik erről. De aztán rájövök, hogy túl mohó és makacs vagyok. Nem vájkálhatok a múltjában, főleg úgy, hogy mit sem nyújtok cserébe.
    Erre ő is nagyon hamar rájön, és vissza is kérdez. Elmosolyodom a háta mögött, és kicsit magamhoz szorítom. Tökéletes jogász.
    - Min nevetsz? - kérdezem, mielőtt nekikezdenék a válasznak, és megcirógatom az állát. - Most épp nincsen senkim - mondom aztán. - És az elmúlt néhány évben elég felületes párkapcsolataim voltak... Ha annak lehet nevezni őket egyáltalán. Férfiakkal és nőkkel egyaránt - teszem hozzá, hiszen erről jobb, ha tud. Biszexuális vagyok, vagyis ne lepődjön majd nagyon meg, amikor rájön, hogy Catherine-nel is volt már afférom, ugyanúgy ahogy a klánvezéremmel, Juliával... Bár ezekre a titkokra nem feltétlenül derül majd fény.
    avatar
    Noel Wyard

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Klántag/Khenti-Amentiu
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Kor : 24
    Foglalkozás : Szabadúszó, diák...stb

    Re: Művészeti és tudományos negyed

    on Kedd Május 08 2018, 22:15

    Próbál érthetően fogalmazni, s bár nem mondaná azt, hogy egy pillanat műve a felejtés és túllépés, akármelyik verzió következik be, de ha visszájára fordítja, és kívülállóként szemléli, azaz igyekszik, akkor logikusan nem marad más opció.
    -A ragaszkodás. Ez mérgezi meg az egészet, és az önsajnálat. Ragaszkodunk, majdhogynem birtokoljuk, természetesnek vesszük, hogy a miénk, hogy velünk van. Amikor bekövetkezik a törés, akkor tulajdonképpen átcsap az egész egy felettébb kínzó önsajnálatba. Mert… végeredményben nem az elvesztett személyt sajnáljuk, magunkat, mivel nekünk rossz, nekünk fáj, nekünk, akik itt maradtunk, és tovább kapaszkodnánk abba, ami már nem létezik. Ha viszont ezt megértjük, akkor el tudjuk engedni. Persze nem azt mondom, hogy ez egyik napról a másikra megy… azért… megviselt rendesen.
    Aki igazán szeret, csak az tud elengedni, ezt szokták mondani. Ezt echte baromságnak tartja, mert az tud elengedni, aki nem birtokol valakit, nem ragaszkodva szeret, de attól még szerethet nagyon.
    Bólint a kijelentésre, lehet, kicsit másként látja a dolgokat, mint sokan mások, másként is gondolkodik a halálról, elmúlásról, már a véglegesről. Van, aki egyetért ezzel, valaki nem, valaki érzéketlenségnek nevezi, holott… de ezért nem egyformák az emberek, és ez a szépsége. Ahogy Will a fejére teszi az állát, ismét elmosolyodik, még ha csak egy pillanatig is tart az egész.
    -Utóbbi. Egy klánnal sem szórakozhat senki. Bosszút? Nem. A bosszú nem old meg semmit, nem hozza vissza az elvesztett személyt. Az élet majd visszaadja… egyetlen számla sem marad kifizetetlenül.
    Tudja, hogy hivatalosan ez lett bejelentve, már a fajok felé. Mégis kin állna bosszút? Az Atyján vagy a klánon? Semmi értelme ennek, még akkor sem, ha akkor kifejezetten gyűlölte ezt a létet, a hagyományokat, a szabályokat és mindent, ami ehhez köthető. A szív és az ész „játéka” volt, milyen döntést hoz, bár ha előbbi mellett dönt, felrúgva mindent, amit felvállalt a klánba lépéssel, akkor nem ülne itt Willel. Végre elengedi a férfi haját és a karját öleli át.
    -Eszembe jutott a kiállítás, ezért hülye kérdés lett volna csak úgy magában. Értem, ez így jól hangzik.
    Felpillant Willre, még ha ehhez ki is kell tekernie a nyakát kicsit, érdekli a válasza. Vajon azért váltogatja a partnereit, mert nem talált megfelelőt, vagy azért, mert alapból ilyen beállítottságú?
    Azért annak titkon örül, hogy a férfi szabad, és nem foglalta le senki, még ha korai is lenne bármiféle következtetést levonni.




    A halál csupán a kezdet.
    avatar
    Will Collins

    Faj : Vámpír
    Klán : Manhattan-Bronx
    Rang : Kancellár
    Tartózkodási hely : Manhattan, NYC
    Kor : 111
    Foglalkozás : Professzor, Columbia Egyetem

    Re: Művészeti és tudományos negyed

    on Szer. Május 09 2018, 23:20

    Az ifjú Wyard bizonyára nem is sejti, milyen közvetlenül és aktuálisan szólnak hozzám a szavai. De van egy aspektusa a dolgoknak, amit nem vesz számba, pedig számomra az egy sokkal kínzóbb és valóságosabb érzés, mint a másik kettő:
    - És mi van a bűntudattal?
    Eléggé érthető, hogy megviselte őt a dolog. Még csak néhány hete történt, az ég szerelmére! De az ő elméje és érzelmi világa még bizonyára sokkal rugalmasabb, mint bárki másé.
    Kissé kérdőn tekintek le rá, nem értem, miért mondja hogy egy klánnal se szórakozhat senki. A szeretője... vagyis, a szerelme talán szórakozott egy klánnal. Esetleg épp az ő klánjával? Alexanderből kinézem, hogy esetleg megölette a gyermeke partnerét. Nem féltékenységből, talán inkább azért, hogy tanítson neki egy leckét arról, mennyire előnytelen, ha egy vámpír szerelmes.
    Bár én is idejében megkaptam volna ezt a leckét atyámtól.
    - Ennyire hiszel a karmában? - kérdem szórakozottan, próbálva könnyedebb dallamot adni ennek a témának.
    Hátra fésülöm a hajam és a hátam mögé dobom, amint abbahagyja a tincseim tekergetését.
    - Jól hangzik? Melyik része? - kérdezek vissza egy kíváncsi fénnyel a tekintetemben. Lenézek rá, és találkozik a tekintetünk. Egy darabig nézem, aztán lehajolok, hogy megcsókoljam a száját, amivel ilyen kíváncsi kérdéseket tesz fel.
    avatar
    Noel Wyard

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Klántag/Khenti-Amentiu
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Kor : 24
    Foglalkozás : Szabadúszó, diák...stb

    Re: Művészeti és tudományos negyed

    on Csüt. Május 10 2018, 01:03

    Hisz abban, hogy ha nem rágódik a múlton, akkor sokkal könnyebben halad, hiszen nem fojtja magát az önnön kreált mocsarába. Nem temetkezhet az önsajnálatába, akár tetszik, akár nem, és akár mennyire is kegyetlenül hangzik.
    -Bűntudat… saját magad önmarcangolása, hibáztatása, ami felemészt, szétcincál és gúzsba köt, cipeled a sírig. Arra késztet, hogy ezt a terhet sose tehesd le. Az a vicc, hogy tulajdonképpen saját magadnak nem tudsz megbocsájtani. Van értelme annak, hogy ezért feláldozd magad, mikor teszem azt, tudod, hogy nem tehettél ellene semmit, és nem is tudod megváltoztatni? Értelmetlen küzdelem a lét végéig… felesleges energia és- időpocsékolás. Bocsáss meg magadnak, ha ésszel feléred, hogy ez nem alakulhatott másként, mert nincsen ha… nincs véletlen. Akkor… akkor az önsajnálatod is elmúlik.
    Ismét mosolyog, hányszor, de hányszor kezdte ostorozni magát a történtek miatt, megszámolni sem tudná. Azonban azt is meg kellett értenie, hogy abban a helyzetben nem tehetett mást, nem volt lehetőség, bármekkora is volt a kísértés, hogy másként döntsön. Innentől kezdve pedig saját magával vívta a harcot - és valahol még vívja is -, hogy a szív és az ész egyensúlyba kerüljön.
    A kérdő tekintetre aprót biccent, igen a saját klánjáról van szó, nem titok. Atyja így rendelkezett, nem volt kiút.
    -Baj talán? Igen, hiszek benne, ha így jobban tetszik.
    Bólint, hiszen tényleg így van. Ahogy abban is hisz, hogy igenis van helye az érzelmeknek, nem kell kiirtania teljes mértékben ahhoz, hogy boldoguljon. Persze a célját ettől nem feledi, azt tűzön-vízen keresztül fogja vinni.
    -Az, hogy éppen szabad vagy. Tudatosan nem akartad, vagy így alakult? Nem is tervezel?
    Willre pillant, a többi egyáltalán nem zavarja, és amikor találkozik a tekintetük, már mosolyog. A második kérdése ismét merész, szó se róla, bár lehet, a férfit már meg sem lepi ezzel, lévén a kép előtt is simán kimondta, amit éppen gondolt. Vajon van esélye? Vagy Will csak egy futókalandként gondol rá? Reméli, hogy nem így van. Ahogy lehajol hozzá, megsimítja az arcát, úgy csókol vissza szenvedélyesen, és nem, nem akarja, hogy ez az éjszaka véget érjen.




    A halál csupán a kezdet.
    avatar
    Will Collins

    Faj : Vámpír
    Klán : Manhattan-Bronx
    Rang : Kancellár
    Tartózkodási hely : Manhattan, NYC
    Kor : 111
    Foglalkozás : Professzor, Columbia Egyetem

    Re: Művészeti és tudományos negyed

    on Szomb. Május 12 2018, 20:31

    A "cipeled a sírig" kifejezés megint nagyon mulatságos egy nekromantától, legalábbis számomra. És megint nem értek egyet vele, hiszen a bűntudat nem abból fakad, hogy ok nélkül ostorozom magam. Okkal teszem. Tudtam volna tenni ellene, de nem voltam elég gyors, és elég erős. Mélyet sóajtva döntöm hátra a fejem, beleverve a falba, egy kicsit.
    Nem vigasztal, hogy nincs véletlen, és hogy a dolgoknak így kellett lennie. Persze ő nem is azért van most itt, hogy vigasztaljon, legalábbis nem így.
    Ideje témát váltani, elég a szomorú történetekből ma éjszakára.
    - Nem baj. Végül is így igazságos.
    Csakhogy a dolgok általában nem igazságosak. De ez eszembe juttatja, milyen édes, és milyen fiatal. Egy kicsit naiv is, vagy az is lehet, hogy csak az én világom túl sötét. Persze fogalmam sincs arról, valójában mi nyomja Noel szívét, hogy mi az a klántitok, ami miatt a szerelmének pusztulnia kellett. Ha tudnám, akkor azt is tudnám, hogy már cseppet sem naiv.
    Végighúzom az ujjhegyem az állvonalán. Kérdezősködik a párkapcsolataimról, én pedig nem vagyok hülye, gyanítom, mire megy ki ez a játék. Éppen ezért csókolom meg inkább, előre kifizetve a penzumot, hogy aztán azt mondjam:
    - A diákom vagy, Noel. Semmi sem lehet köztünk.
    Totálisan szenvtelenül mondom ezt ki, mint egy puszta tényt. Ha "A" paragrafus körülményei fennállnak, "B" esemény nem következhet be. Ennyire egyszerű.
    avatar
    Noel Wyard

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Klántag/Khenti-Amentiu
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Kor : 24
    Foglalkozás : Szabadúszó, diák...stb

    Re: Művészeti és tudományos negyed

    on Szomb. Május 12 2018, 21:02

    Ha tudná, mi jár Will fejében, kapásból felhívná a figyelmét a saját ellentmondására. „Tudtam volna tenni ellene, de nem voltam elég gyors és erős.” Tehát nem tehetett volna, hiába hiszi, mert ott van a de, miért is nem sikerült. Ennyit erről.
    Még a saját példája is necces, mert ugyanúgy utolérte volna a végzet Leot, kiegészülve vele együtt, vagyis a végeredmény ugyanaz. A tehetetlenség, ami nem rajtuk múlt, akár így, akár úgy történt.
    -Így is nevezhetjük.
    Igazság… ez is nézőpont kérdése, ettől függetlenül tényleg hiszi, hogy mindennek van következménye, és mindig ott üt be, ahol a legjobban fáj. Az egy cseppet sem zavarja, hogy esetleg naivnak gondolják és gyermetegnek, néha nagyon is jó bebújni az álarc mögé, amikor senkinek nincsen fogalma arról, hogy valójában mit tud, vagy mire képes.  Így okozhat meglepetést, és általában szokott is.
    -Ócska kifogás. Ez érdekelt volna, akkor nem fekszel le velem, hiszen a diákod vagyok. Találj ki jobbat.
    Elneveti magát, mert ha Will ennyire ragaszkodna a szabályokhoz, akkor nem itt kötnek ki, hanem kategorikusan elutasítja, nem megy bele akár egy éjszakás kalandba sem, hiszen veszélyes terep. Mégis megtette, így ez a hivatkozási alap… gyenge. Inkább mondja azt, csupán ennyire tartotta őt, nem többre, az is egyenesebb, mint azt mondani, hogy a diákja. Röhejes egy ügyvédtől.


    A hozzászólást Noel Wyard összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Május 13 2018, 00:09-kor.




    A halál csupán a kezdet.
    avatar
    Will Collins

    Faj : Vámpír
    Klán : Manhattan-Bronx
    Rang : Kancellár
    Tartózkodási hely : Manhattan, NYC
    Kor : 111
    Foglalkozás : Professzor, Columbia Egyetem

    Re: Művészeti és tudományos negyed

    on Szomb. Május 12 2018, 23:26

    Kicsit elmerengek, de összességében próbálok szabadulni a gondolatokról. Úgyis az elengedést kell gyakorolni, hát én most elkergetem ezeket az emlékeket.
    Nem igazán hagyja magát lerázni, aminek annyira nem örülök. Az jut eszembe, hogy talán egy veszélyes kis vipera, akitől jobb volna minél gyorsabban megszabadulni, meg az,hogy óriási hibát követtem el az imént. De aztán rájövök, hogy ez csakis rajtam múlik. Nem az a fajta férfi vagyok, aki berezelne egy ilyen helyzettől. Követelőző szeretők mindig voltak és mindig lesznek is.
    Én megőrzöm a csendet az elmémben és a méltóságot a hangomban.
    - Nincs szükségem kifogásokra. - Lehet, hogy egy lépéssel előtte jártam, és előzékenységből megválaszoltam azt a kérdést, amit ugyan nem tett még fel, viszont a válaszára kíváncsi volt. Jobb lett volna kivárnom, legközelebb megteszem. Menjünk csak vissza az eredeti kérdésre... Mi is volt? Hogy akarok-e párkapcsolatot? - Azért nem élek kapcsolatban évek óta, mert nem igénylem. Tudatosan nincs senkim, és nem is tervezek ilyesmit.
    Ettől függetlenül nem hajítom ki az ágyamból. Nagyon is jó helyen van itt, a karom alatt, és rajtam fekve.
    avatar
    Noel Wyard

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Klántag/Khenti-Amentiu
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Kor : 24
    Foglalkozás : Szabadúszó, diák...stb

    Re: Művészeti és tudományos negyed

    on Szomb. Május 12 2018, 23:46

    Érdekes gondolkodás, és megint csak eljut odáig, hogy mennyi problémát okoz a korkülönbség mindenféle szempontból. Egészen másként gondolkodnak mindenről, másként élnek meg mindent.
    Az éjszakát amit Willel töltött, ettől függetlenül nem bánta meg, és nem csinálná másképp egyáltalán.
    -Akkor is az volt. Miért nem vagy egyenes? Egy éjszaka, ennyi, bumm neki. Nincs szükség más szavakra, nem fogok belehalni, van rajtad kívül még ezer férfi.
    Felül, mert tényleg nem érti őt. Valóban Raulnak lenne igaza, és csak váltogatják az ágyában egymást a partnerek? Ez sem lenne baj, de ezt ne arra fogja, hogy a diákja. Ugyan már.
    Tudatosan nincs kapcsolata... talán igaza van, akkor nem jár úgy, mint ő Leoval, hogy elveszítse.
    -Á, hát máris belefásultál a vámpírlétbe? Kár érte, azért sajnállak Will. Minden esetre... nem akarom zavarni a köreidet, és nem is fogom. Köszönöm az éjszakát.
    Felkel mellőle, ha engedi, és megkeresi a ruháit, amit valamerre szétszórtak a nagy hévben.
    -A képet majd eljuttatom hozzád, és ne aggódj, az adathordozón sem lesz megtalálható.
    Szép lassan öltözni kezd, ha elég gyors, még visszaér napfelkelte előtt a szigetre, és még egy nasi is belefér.




    A halál csupán a kezdet.
    avatar
    Will Collins

    Faj : Vámpír
    Klán : Manhattan-Bronx
    Rang : Kancellár
    Tartózkodási hely : Manhattan, NYC
    Kor : 111
    Foglalkozás : Professzor, Columbia Egyetem

    Re: Művészeti és tudományos negyed

    on Vas. Május 13 2018, 00:41

    Elnéző mosoly jelenik meg, majd tűnik el az ajkamon. Hogy duzzog! Nagyon édes. Akaratosan követeli a magyarázatot fel nem tett kérdésére, de ennél többet nem fog kapni.
    Te jóságos ég, úgy érzem magam, mintha ezer éves lennék. Nevetnem kell. Halkan kuncogok egyet, de nem is mondok semmit, csak felkönyökölök, ahogy felkel tőlem egyetlen pillanat alatt. Felhúzhatnám magam a lesajnáló kijelentésein, de teljesen érthető, hogy miután kosarat kapott, szeretne odaszúrni.
    Kicsi még.
    Felkelek én is, és miután hátrahúzom a hajam a hátam mögé, én is felhúzok egy alsót. Aztán odanyújtom neki a fölsőjét.
    - Köszönöm. - Mondjuk ezt nem tudom hogy intézte el, felárért biztos az adathordozót is megkapta a print mellé.
    Mielőtt kirohanna az ajtón, és csak úgy eltűnne a semmibe, még megragadom a karját. Magam felé fordítom, és az ajtónak tolom, hogy aztán megcsókoljam. Feltéve, hogy hagyja magát, de ezt a búcsút követelem magamnak.
    - Kapcsolattól függetlenül, ezt megismételhetjük. Siess, el ne érjen a napfelkelte - súgom az ajkaiba, aztán kiengedem, ha menni akar.


    Köszönöm a játékot wow
    avatar
    Noel Wyard

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Klántag/Khenti-Amentiu
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Kor : 24
    Foglalkozás : Szabadúszó, diák...stb

    Re: Művészeti és tudományos negyed

    on Vas. Május 13 2018, 04:30

    Mégis mit kellene tennie most? Itt maradni holnapig? Ez az, amit nem tesz meg, hiszen még nincsen hajnal, van ideje, hogy hazaérjen. Ettől függetlenül nagyon ócska dumának tartja ezt a diák-tanár viszonyra való hivatkozást, főleg így, ilyen formában.
    Sajnálja a férfit, mert szerinte csak menekül, vagyis sejtelmei szerint ő is elveszíthetett valakit, és ezen a mai napig nem lépett túl. Szar lehet, ha valóban így van, de csak rajta múlik, jó neki ez a mocsár, vagy kikászálódik belőle.
    Bármennyire is jó az az ölelés, a távozás mellett dönt, megkönnyítve ezzel mindkettejük dolgát.
    -Majd alkalomadtán behajtom.
    A köszönömre biccent. Will azt gondolta, hogy majd kiteszi a szobája falán? Szó sincs róla, csupán a többi kellemetlenségtől akarta megkímélni a férfit. Annyira azért nem hülye, hogy mindezt ingyen tegye.
    A felsőjét kiveszi a kezéből, hogy magára öltse, mégsem kellene alul öltözötten hazatérnie, ha lehet.
    Az, hogy Will megállítja még egy csókra, nem tiltakozik, végül is miért tenné?
    -Tudod, hol érsz el. Ne aggódj miattam.
    Még egy kaján vigyorra is futja a részéről, mielőtt kilépne az ajtón.
    Utána a nyakába veszi a maradék éjszakát, és rájön, hogy Willnek van igaza. Minek kapcsolat? Azzal fekszik le akivel akar, és nincs gyenge pontja. Bár a magány sem éppen a legjobb, és tényleg sajnálja azokat, akik egész létüket így élik le, gondolván mégis minden teljes körülöttük, nagyon nem így van. Persze minek tagadná meg magától azt ami jó? Nem fogja megtenni.
    Még napfelkelte előtt visszaér, bár a desszertet kihagyta, és nagyon reméli, hogy senki nem akar éppen most beszélgetni vele. Van még néhány elintéznivalója.

    //Én is köszönöm. wow //




    A halál csupán a kezdet.

    Re: Művészeti és tudományos negyed

    on Vas. Május 13 2018, 20:58


    Ajánlott tartalom

    Re: Művészeti és tudományos negyed


      Pontos idő: Pént. Aug. 17 2018, 23:35