Belépés

Elfelejtettem a jelszavam!

New York, mint ahogy minden más város, éli a mindennapi életét. Ám nem tudhatod, hogy aki rád köszön az utcán, odaadja a napi újságodat, az ki is valójában. Mert az emberek olyan világban lépdelnek, amiről fogalmuk sincs: természetfeletti lények veszik őket körbe, akár élnek is velük, szívük választottjaként. Szeretnél benézni a valóságot eltakaró fátyol mögé?

Várunk szeretettel!


Az oldal nyitott:2015. január 25.

Időjárás

Napjárás

Latest topics

» Battery Park
by Noel Wyard Yesterday at 23:10

» Terasz - Jackson lakás
by Dorian M. Montgomery Kedd Jún. 19 2018, 23:26

» Étkező
by Dorian M. Montgomery Hétf. Jún. 18 2018, 20:41

» Ethan és Marcus lakosztálya - Nappali
by Ethan Keon O'Brien Hétf. Jún. 18 2018, 18:55

» Folyosók
by Connor Shayeh Hétf. Jún. 18 2018, 04:41

» Jazz lakása
by Jazz Quinn Vas. Jún. 17 2018, 23:41

» Hudson Heights
by Admin Vas. Jún. 17 2018, 17:07

» Fort Tyron Park
by Admin Vas. Jún. 17 2018, 17:06

» Nappali
by Admin Vas. Jún. 17 2018, 17:05

» Konyha - Jackson lakás
by Admin Vas. Jún. 17 2018, 17:04

Staff

D.J.
PM
Apple
PM

Köszönet


A leírások, képek, videók mind megtalálhatóak a világhálón, az oldal grafikájának alaptematikáját Quierra-nak köszönjük.

    Freshkills Park

    Share

    Freshkills Park

    on Pént. Jan. 16 2015, 12:11


    [You must be registered and logged in to see this image.]
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Freshkills Park

    on Pént. Május 22 2015, 16:50



    Kaelie & Sophia



    *A parti pad támláján ül, cipőjével taposva azokat a deszkákat, amikre elvileg a fenekét illett volna tennie. Még így is kényelmesebbnek ítéli az alkalmatosságot, mintha rendeltetésszerűen használná. A bútordarab nagyon új és nagyon dizájnos, viszont tökéletesen funkciótlan: valószínűleg szándékosan ilyenre tervezték, nehogy valaki hosszabb időt óhajtson eltölteni rajta. Persze, ennek megvannak a maga előnyei. Például az, hogy Sophia egyedül lehet. Ennek és a szabadidőnek köszönhetően kicsit lazábbra vette a figurát, nem ragaszkodott az elegáns viselethez: natúr sminkjéhez kellemes anyagú, bő szabású virágos blúzt húzott, arra pedig a főiskola feliratos melegítőpulcsiját, pipaszár lábait pedig kényelmes farmerbe és természetesen nyaktörő magasságú sarokkal megáldott bokacsizmába bújtatta. Az idő ugyan jóval melegebb ennél - látott idefelé miniszoknyás lányokat, hogy a spagettipántos topokról ne is beszéljen -, de ő örül, hogy ebben nem fázik. Azért is ült a napra. Meg mert ott kevésbé jön ki rajta az allergiája.*
    *Kezében a telefonja, ujjaival húzogatja a képernyőt, s próbálja eldönteni: vajh kezdjen-e neki a tanulásnak a következő esedékes vizsgájára, avagy inkább fejezze be azt a blogbejegyzést, ami napok óta a piszkozatai között hever, és érzése szerint kifejezetten röhög rajta, amiért még mindig nem sikerült a végére jutnia. Átpillant a Meadows szigetre, mintha ott remélne választ, aztán körülnéz a parkban. Verőfényes jó idő van ugyan, de munkanap délelőtt, így nem sokan időznek, s ők is mind másfelé. Vagyis majdnem mind... megakad a szeme egy lányon, jobban mondva a haján. A szőkeségbe világos, élénk zöld csíkok vegyülnek. Elég vagányul néz ki, de jó értelemben... Tökéletes lesz az inspirációs tumblr-falára. Emeli a telefont, hogy lefotózza a lányt, és meg is teszi, aztán ijedten harapja be az ajkát. Elfelejtette levenni a hangot, így a tett messzire hangzik, nyilván az idegen figyelmét sem kerüli el, főleg, mivel Sophia hirtelen ledermedve még mindig felé tartja a telefont, ha esetleg felnéz a hang forrását keresve. Amennyiben találkozik a tekintetük, megpróbálkozik egy vérszegény, bocsánatkérő mosollyal.*
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Freshkills Park

    on Vas. Jún. 14 2015, 22:51

    It’s okay to be afraid

    Kellemes nyár eleji napunk van, noha tény, hogy kissé hűvös az évszakhoz képest. Nem szeretem a hideg, rossz időt. De legalább a Nap süt. Ennek is örülni kell. Én általában a pozitívat igyekszem meglátni mindenben. Nem kell ehhez különösebben megerőltetnem magam, alapból ilyen a természetem.
    Mivel ma sem volt semmi dolgom az udvarban, a királynőnek nem volt rám szüksége és a Taki’s-ba sem voltam beosztva, az az ötletem támadt, hogy elnézek kicsit az emberek világába. A forgalmas New York utcáin röppentem keresztül tündéralakban, majd mikor egy hangulatosnak tetsző, tengerparti parkhoz érek, úgy gondolom, a hűvös idő ellenére szívesen élvezném egy kicsit a Nap sugarait emberi alakban, felöltöm hát azt és most már sétálva folytatom utamat. Odasétálok a partra és a vizet kémlelem. Igazán szép látvány. Nagy kár, hogy az emberek ezt nem igazán értékelik. Túlságosan sietnek hozzá mindig valahová. Persze valahol megértem őket, az ő életük sokkal rövidebb, mint a miénk, jobban ki kell használniuk minden percét. Ráadásul szegények nem tudnak varázsolni így igencsak lassúak. Mondjuk én sem vagyok az a kimondott lassú, elmélázós típus, meg általában a népem sem az, de nekünk legalább egyik helyről a másikra eljutni egy csettintésünkbe kerülhet, ha úgy akarjuk. Ez pedig azért nagy előny. Az emberekkel megfigyelésem szerint inkább az a baj, hogy még azt a rövid idejüket sem úgy töltik, ahogy kellene. Állandóan csak üldöznek valamit, nem élik meg a pillanatot.
    Elmélázásomból egy furcsa hang ránt ki. Ahogy odakapom a fejem, egy fiatal lányt látok, aki szégyenlős mosollyal néz rám, ahogy éppen leengedi a telefonját. Szóval fényképezgetünk? Nem jövök zavarba, rávillantok egy százwattos mosolyt válaszul.

    - Legalább jó kép lett? – vetem oda lazán a kérdést.
    - Mert ha nem, esetleg csinálhatsz még egyet és akkor megpróbálok valami értelmesebb arcot vágni.
    tag: Sophia ~ Zene: Everybody hurts someday ~ notes:Bocsi a késésért! ❤
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Freshkills Park

    on Hétf. Jún. 22 2015, 17:20



    Kaelie & Sophia




    *Mivel nem tud dűlőre jutni, nincs más hátra, mint előre: jöjjön az édes semmittevés. Már amennyire Sophia képes rá, hiszen ha egyszer elkezd bepörögni az agya, akkor abból úgyis pötyögés lesz. Most is nagyban listázza a telefonba mindazt, mi eszébe jut - bármiféle rendszer nélkül, ad hoc jelleggel -, mikor felnézvén megakad a szeme a szőke-zöld hajú lányon, s a tett hamarabb jön, mint a gondolkodás. A másik természetesen felé fordul a hangot hallván, s Sophia kissé bizonytalanul viszonozza pillantását, nem akar most balhézni, a nyugi kedvéért jött ki ide... de már terül is el a széles vigyor a másik arcán, és lehetetlen nem visszamosolyogni. Még a mogorva Sophia számára is, így viszonozza a gesztust, sőt, fel is kuncog a pimasz válasz hallatán.*
    - Modellkarrierre vágysz? *csóválja meg egy kissé a fejét, de vigyorogva.* - Lehetne jobb is *felel őszintén.* - A fény jó, a háttér is kiemel, csak bemozdultál *magyarázza, kissé nosztalgikusan. Kicsit több mint két éve volt az utolsó fotózása, de azért az élete jó részéhez hozzátartozott, hogy kamerák lencséi előtt pózoljon. S a másik oldalon állni sem olyan nagy kunszt...* - Fordulj el egy kicsit, csak úgy tíz fokkal, és nézz vissza, döntsd meg egy kicsit a fejed, a jobb kezedet ököllel támaszd a csípődre, hogy látszódjanak a karkötőid, a balt meg a tarkódra tedd! *instruál azonnal, meglehetősen otthonosan osztogatva az utasításokat, mintha mindig is ezzel foglalkozott volna, s fel is kel a padról, hogy közelebbről tudja ellőni a képeket. A zoom nem elég jó a mobilján. Persze, kérdéses, hogy a másik mit fog szólni ilyen határozott dirigáláshoz... ha nem tiltakozik, akkor Sophia lő még néhány képet, különféle szögekből, aztán kérdőn felnéz a képernyő mögül.* - Na, akarod még folytatni, vagy inkább mutassam meg, ami elkészült?
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Freshkills Park

    on Szomb. Júl. 25 2015, 00:20

    It’s okay to be afraid

    Nem látom értelmét bosszankodni vagy pörölni ezzel a lánnyal, hogy tudtom nélkül megpróbált lefotózni. Tudom, a halandók közül sokan ilyenkor a személységi jogaikat vagy valami efféle hülyeséget emlegetnek, de szerintem teljesen felesleges ilyesmik miatt felidegesíteni magunkat. Inkább szórakoztató a helyzet.
    A lány visszamosolyog rám, majd egész szakszerűen kezd instruálni. Játéknak fogom fel az egészet, így még szórakoztat is. Teszem, amit mond, pózolok, ahogy kéri és kitartom, amíg kell, bár nehezemre esik sokáig mozdulatlannak lenni, az az igazság. De pózolni, azt azért tudok, ha kell. Amíg nem kéri azt, hogy komoly arcot vágjak, addig simán. Mert a mosolyt letörölni az arcomról, az már nem lenne ilyen egyszerű nekem. Szeretek mosolyogni. Ritkán vágok másmilyen arcot, de ha valaki mégis ilyesmit látna tőlem, az jobb, ha sürgősen menekülőre fogja. Nehéz feldühíteni, de aki esetleg látta már, milyen az, szerintem biztosan azt tanácsolná, hogy ne is kísérletezzen vele senki.

    - Nos, ha elég volt már, Fotós Kisasszony, akkor megnézném azért, mit is sikerült alkotni – ismét csak széles mosollyal az arcomon válaszolok kérdésére és már ott is termek mellette a padnál, talán kissé túlságosan is közel és kíváncsian, várakozón meredek a telefon képernyőjére. Nem mintha ideges lennék amiatt, sikerültek-e a képek, nekem mindenképp jó, ha rosszak lennének, akkor is vicces lesz számomra. Meg úgy mindenhogy az. Na meg hát, tündér vagyok és mint olyan, a kíváncsiság is az egyik lételemem.

    tag: Sophia ~ Zene: Everybody hurts someday ~ notes:Bocsi a késésért! ❤
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Freshkills Park

    on Szomb. Aug. 08 2015, 01:03



    Lucy
    Weston



    - Mentőt kérek a Freshskills-be. Hogy? Dr. Mo.. khm.. Dr. McCormack. Lucille McCormack-Montgomery. Egy pillanatot várjon! Asszonyom, kérem ne próbáljon mozogni. Semmi baj kicsim, anyával minden rendben lesz.. Igen, igen, maradok a helyszínen! Negyven év körüli nő. Nem kell távsegítség, köszönöm. Mennyi idő? Értem. Köszönöm.
    Bontom a vonalat, a telefonomat odaadom a fiúcskának, s leültetem vele a tőlünk nem messze álló padra. Háttal nekünk. Biztos vagyok benne, hogy feltalálja magát, a mai gyerekek és a modern technika jóban vannak egymással, nem fog neki gondot okozni az, hogy megtalálja a készüléken a játékokat. A lényeg, hogy ne kelljen néznie az anyját kifacsart pozícióban feküdni.
    - Meséljen nekem valamit. Hogy hívják a fiát? - tartom szóval, miközben vizsgálom. Nincs nálam az orvosi táskám, csak sétálni jöttem ide, így csak a nagyon alap dolgokat tudom megtenni érte.
    - A keresztfia? Jaj, értem. Nagyon helyes. Szóval mi a neve?
    Nem figyelek másra, csak a sérültre. Nem vagyok rendőr, nem pörgetem magam azon, hogy mi van a helyszín többi részével. De hallom a szirénákat, s nem csak mentőéit. Engem viszont csak a helyzet orvosi része érdekel. Hogy rablás volt? Egyértelműnek tűnik, de nem erről fogom faggatni, az sejthető.
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Freshkills Park

    on Szomb. Aug. 08 2015, 21:37



    Lucy & Weston





    Egy sürgős eset csapta ki a biztosítékot az irodában, a vonalak szinte égni kezdtek, mikor eljutott a hír, hogy egy nívós bankfiókot kiraboltak. Gyors és hatékony munka volt, pusztán pár maszkos alakról dadogtak az előzetes beszámolók. Ugyan többnyire csak különlegesebb ügyeket szeretek elvállalni, titkon nyomozást folytatva az ismeretlen irányába, nyilván az átlagosabb ügyek is asztalomra kerülnek. Mint most ez, hiszen a főnököm az irodába rendelt és azonnal a helyszínre küldött, hogy nézzek utána a dolgoknak, hátha akad még egy- két friss és forró nyom magán a helyszínen. Nem tétováztam sokat, hamar a szolgálati autómba pattantam és talán 8 perccel később értem a helyszínre, mint a rendőrök és a mentősök. Akik már teljesen le is zárták a területet széles sárga szalagokkal körbevéve. A mentősök pedig éppen egy szerencsétlen civil áldozatot látnak el, és ha szimatom nem csal, talán tőle juthatnék a legtöbb információhoz az esettel kapcsolatban, hiszen közvetlen kapcsolatba került a merénylőkkel, még ha most a sokk és megrázkódtatás miatt, biztos nem lesz könnyű dolgom vele egy próbát megér. Leparkolok közvetlenül a járőr kocsik mellet és átbújva a sárga szalag alatt már a mentőhöz indulok. Messziről kiszúrom, hogy egy másik szőke hölgy is tevékenykedik a mentősök körül, talán ő is szakmabeli, de nincs beöltözve. Biztos csak a helyszínen volt, talán ő is láthatott valamit. Próba szerencse közelebb lépek, enyhén megköszörülöm a torkom és hozzá szólok. A viseletem egészen átlagos egy egyszínű világoskék pulóver, fekete farmerral.
    - Elnézést hölgyem, meg tudná nekem mondani pontosan mi történt itt? Esetleg látott valamit? Hogy van a sérült?
    Rohanom le szokásom szerint pár kérdéssel, arcomon az igazi nyomozós tekintettel, aki minden apró részletre kíváncsi. Hogy bizonyosságot adjak szavaimnak még a jelvényemet is felmutatom egy pillanatra, csak hogy nehogy félreértésekbe keveredjek. Nem újságíró vagyok és nem is egy kíváncsi civil, hanem éppen aktívan dolgozó hatósági személy. Ettől még kicsit sem tűnök fenyegetőnek vagy ilyesmi. Nem szokásom az elrémisztő ábrázat az én technikám másban rejlik.







    ▲ music: An Ideal Of Hope▲ ▲ Words: 317 ▲▲ Note: xxx

    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Freshkills Park

    on Vas. Aug. 09 2015, 21:00



    Kaelie & Sophia




    *A másik már teszi is, amire Sophia kéri, de a lány ezen a legkevésbé sem akad fenn. A modellkedés már csak ilyen. Még otthon az iskolában előfordult, hogy beszélt másokkal, akik csak vágytak erre az életmódra - időben jellemzően úgy a negyedik-nyolcadik évfolyam környékén járó csitrik, akik felismerték az iskolatársukat, csak mert szerepelt egy-két reklámban a helyi tévében -, és akkor néha szembesült vele, milyen kifacsarodott kép él bennük ezzel az egész szakmával kapcsolatban. Eleinte még próbálta nagyjából eloszlatni ezt a ködöt, aztán felhagyott vele. Macerás volt és értelmetlen. Kaelie viszont eleinte nagyon is természetesen veszi az akadályt, így még az is felmerül a lányban, hogy talán nem ez az első fotózása, csak amikor a harmadik-negyedik sorozat alatt már nem bír nyugton maradni igazán, akkor jön rá, hogy ez kizárt. Ha ennyire örökmozgó, akkor megőrülne egy stúdióban a valódi felvételeken, az unalmas várakozási órákat nem is említve. Nem baj, attól még vicces ez az alkalom most, és az izgágaságot érzékelve tőle telhetően meg is mozgatja a másikat: az egyszerű beállások után leguggoltatja, aztán a padra ugrasztja fel, végül még el is heverteti rajta. Kérné ő a komolyságot, tulajdonképpen ugyanazokkal a szavakkal, amiket ő is megkapott annak idején ("Légy sejtelmes", meg a többi, amit mindig is kissé baromságnak érzett), de inkább letesz róla és maradnak a vigyorgó, nevető fotók. Hozott anyaggal kell dolgozni, ugyebár. Hat sorozatnyi kép készül el, mielőtt kérdezne, és Kaelie megelégelné ezt a fajta mókát.*
    - Sophia *javítja ki a nevét automatikusan, fel se nézve a telefonjából. Amikor megvették neki a szülei, ez az egy kikötése volt: hogy profi kamerával legyen felszerelve. Nem mintha nem használná ettől függetlenül szívesebben a rendes fényképezőgépét, ha nekikészül egy rendes fotózásnak, de jó, ha az ad hoc ellőtt képek is jó minőségűek.* - Jók lettek, gyere csak, ez például kifejezetten *fordítja a másik felé a kijelzőt, és két ujjal kinagyítja a nevezett képet, aminek bő egynegyedét uralja a lencse bevillanása, ahogy megcsúszott rajta a rézsút hátulról érkező napsugár, de épp emiatt a képen látható Kaelie még misztikusabb aurát kapott, zöld tincsei szinte előtündökölnek, míg a szőkéken glóriaként ragyog a fény. Sophia pedig figyeli a másik arkifejezését, reméli, ő is elégedett lesz a munkája - munkájuk - eredményével.* - Hova küldjem át őket? *húzná vissza a telefonját, vár egy mailcímet, vagy valami effélét. Egy alaposabb végignézést azután ejtene meg, hogy ezzel megvoltak. S közben még el is tudná nevezni a fotókat, hiszen a rengeteg képe között pillanatok alatt eluralkodna a káosz, ha nem rendszerezné őket pedánsan.*
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Freshkills Park

    on Kedd Aug. 11 2015, 20:55



    Lucy
    Weston





    Felkapom a fejem már a torokköszörülésre is, de a kérdés elhangzásakor már egyértelműen biztos vagyok abban, hogy amit hallok, az nekem szól. Mivel a mentőben van már a nő, s a gyermeket is beültették hátra, így nem vesztegetem senkinek az életére szánt, értékes időt, úgy döntök hát, hogy tudok szánni pár percet a kérdés megválaszolására.
    - Amit láttam, az egy hölgy egy gyermekkel. A nő sérülése volt számomra elsődleges és a segélyhívás, nem foglalkoztam a körülményekkel. - válaszolok megmaradva a szakmai szinten, de aztán mintha észlelném, hogy kissé talán nyers voltam, így változtatok a leányzó fekvésén.
    - Láttam valakit futva távolodni a földön fekvő nőtől. Nem néztem utána, orvos vagyok, nem nyomozó. Egyébként..
    Pillantok körbe a helyszínen. Észre sem vettem, hogy ennyire belecsöppentem valaminek a közepébe.
    - Mi történt itt? Feltehetőleg.. természetesen.
    Nyilván semmi közöm hozzá, de nagyon érdekel. És az utóbbi időben sem sikerült leszoknom arról, hogy mindig rákérdezzek arra, ami érdekel.
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Freshkills Park

    on Vas. Aug. 16 2015, 23:50



    Lucy & Weston





    Látom, hogy éppen el volt foglalva, de a hölgyet és a gyermekét lassan biztonságba helyezik, így tud időt szakítani rám is, és szerencsére meg is osztja velem azt, amit látott. Elsőre mintha kicsit ellenséges lenne, vagy nem is tudom, de ezt inkább betudom a feszült helyzetnek, amibe hirtelen kerülhetett. Még mindig nem tudom, hogy egy lelkes önkéntessel van dolgom, vagy ő is hasonló szférában dolgozik.
    - Persze megértem, higgye el én is csak a munkámat végzem és szeretnék a lehető legtöbbet megtudni. Ön csak véletlenül keveredett ide ugye? Talán ápoló vagy orvos a foglalkozása?
    Látom, hogy civilben van, de túl jól látta el a hölgy sérüléseit ahhoz, hogy csak egyszerű járókelő legyen. Ilyet nem tanítanak az interneten. Az első nyers válasza után, mintha valamivel nyitottabban állna hozzám is és kapok egy bővebb helyzetleírást, azt, amit tapasztalt pontosan.
    - Áh, szóval orvos. Értem tehát látott egy elkövetőt, le tudná írni nekem pontosabban? Valami különös ismertetőjegy? Akármi?
    Folytatom a kérdezősködést, mert így lehet csak felgöngyölíteni egy ügyet, bármennyire kellemetlen procedúra is néha, szükséges. Remélem, marad a nyitottabb hozzáállás és nem kell harapófogóval kiszednem belőle a dolgokat. Az is lehet persze, hogy rossz helyen kopogtatok, de mindenkit ki kell kérdezni, aki a helyszínen volt ez a procedúra.
    - Egy különös kegyetlenséggel elkövetett bankrablás. Több sérült is van, szerencsére eddig áldozatokról nem tudok, reméljük ez így is marad.
    Osztom meg vele gyorsan, amit én is megtudtam még ideértem a rádión és azt a kezdetleges tájékoztatást, amit még az irodában kaptam. Nem sok ennyi van egyelőre, de azért vagyok itt, hogy ez változzon.








    ▲ music: An Ideal Of Hope▲ ▲ Words: 258 ▲▲ Note: xxx

    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Freshkills Park

    on Szomb. Aug. 29 2015, 21:46



    Lucy
    Weston





    - Baleseti sebész vagyok és igen, véletlenül kerültem ide. Kocogni akartam még reggel, de aztán valahogy sétálási kedv lett belőle mostanra. - fejtem ki talán hosszabban, mint az a férfit érdekelné. Nem zavartatom magam, praktikus dolgot kérdezek vissza, elmismásolva az előbbi hadarós magyarázatot.
    - Esetleg jegyzőkönyvbe kell vegye a nevem és egyéb adataim?
    Azt, hogy tudom hogy megy ez nem teszem hozzá, lehet hogy picit rosszul hangozna. Pedig mondjuk ha jobban belegondolunk ez egyáltalán nincsen így, hiszen egy orvosnak sajnos elég sokszor kell a rendőrökkel társalogni, főleg nálunk a traumán, hiszen nem kell ahhoz műhibaper, hogy teszem azt egy lövöldözés sérültjei kapcsán érkezzenek rendőrök, vagy a gyámügy küldje őket ki hozzánk.
    A kérdés nem egyszerű. Sose voltam rossz megfigyelő, de a megfigyeléseim általában a sebesülésekre, páciensek állapotára szoktak vonatkozni. Kis sóhajjal ráncolom össze homlokom, majd nekilátok a válaszadásnak.
    - Gyerekkorában valószínűleg nagyon hirtelen nyúlt meg és a csontjai nem tudták rendesen követni ezt a változást, gerincoszlopa túlzottan hajlott volt, már-már púposnak mondaná a köznyelv, de ez orvosilag aligha állja meg a helyét. - vázolom a röpke egészségügyi gyorstalpalóval egybekötött mondandómat, majd rátérek a felületesebb megfigyeléseimre.
    - Farmert és fekete hosszúujjút viselt, garbót, ami ebben a nyárban elég furcsa, ha engem kérdez. A haja olyan lila kakastaréjra emlékeztetett, de elég zilált volt már, nem vagyok benne biztos, hogy punk frizuráról beszélhetünk, avagy sem. - vállat vonok. Ebben sose voltam jó, arra is kifejezetten büszke lehetek, hogy a punk stílus neve eszembe jut.
    - Megint? - kerekednek el szemeim. - Éppen a múlt hónapban halt meg két rendőr, egy testvérpár bankrablás során, szintén ugyanezen a környéken.
    Nem titkos az információ, neveket nem mondtam, de amúgy is benne voltak az újságokban. S mivel rendőrrel beszélek, ezen a ponton elhallgatok. Remélem, hogy nem voltak kollégái, vagy barátai a Hawkins testvérek. Eléggé belenyúltam volna akkor a "tutiba" tapintatlanul.
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Freshkills Park

    on Szomb. Szept. 05 2015, 18:56



    Lucy & Weston






    -Igen, értem akkor elsőre is jól láttam, hogy véletlenül keveredett ebbe a helyzetbe. Bár gondolom jobb lett volna elkerülni. A pozitív benne, hogy így tudott segíteni a hölgynek, aki talán az életét köszönheti majd önnek.
    Bólintok elismerően, hiszen neki is az a dolga, hogy segítsen az embereken, aki éppen rászorul és ennek maximálisan eleget is tett itt ma. Éppen én is azon igyekszem, hogy felgöngyölítsem ezt az ügyet, és kézre kerítsem az elkövetőket, hogy ne szedjenek több áldozatot.
    - Igen, ez a normális eljárás, de azt majd a rendőr kollégák elintézik, én csak próbálok információhoz jutni.
    Nem ismeretlen számára az eljárás folyamata, ez látszik, de hasonló szférában dolgozik és nem ez az első alkalom, hogy egy nyomozóval vagy rendőrrel kerül kontaktusba. Ez megszokott.
    - Oh, ez elsőre is több mint amire számítottam.
    Szorgosan jegyzetelek, miközben hallgatom a mondanivalóját. Egyértelmű, hogy igazi orvosi szakavatott szemmel kapok róla egy elemzést, ami még sok hasznomra válhat. Egyedi dolgokat, mondd, amik nem fordulnak elő minden embernél. Ez alapján már szépen le lehet szűrni, az elkövetők listáját.
    - Hm, ez egyáltalán nem hétköznapi viselet.
    Írok tovább, minden fontosnak vélt információt. Vagy csak figyelemfelkeltés céljából néztek ki így, vagy tényleg árulkodik ez a viselet hovatartozásukat illetően. Ez most az átlagosabb megfigyelő szemmel látott dolgok, de ezek is mind-mind nagyon hasznosak.
    - Igen tudom. Talán ugyanazokról az elkövetőkről beszélünk. Igazán köszönöm, nagyon sokat segíthet, amit látott.
    Bólintok elismerően ismét és lassan el is teszem a jegyzettömbömet, talán már nem lesz rá szükségem. Egyik sem volt kollégám vagy közeli ismerősöm, mégis a közt szolgáló emberek elvestése mindig fájdalmas dolog.
    - Tudok én valamiben segíteni önnek esetleg?
    Kérdezem meg én is segítőkészen, bár ha jól látom nem sérült meg, maximum sokkról lehetne beszélni, de gondolom a vér látványa sem az ami el szokta rémíteni hiszen orvos.









    ▲ music: An Ideal Of Hope▲ ▲ Words: 297 ▲▲ Note: xxx

    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Freshkills Park

    on Szomb. Szept. 12 2015, 20:48

    It’s okay to be afraid

    Egészen szórakoztató ez kis fotózás. Viccesnek tartom pózolni, ahogy kéri. Úgy tudom, vannak halandók, akik kifejezetten ebből élnek. Nekem ugyan nem menne, hosszútávon azért unnám, hogy vakuval a szemembe villognak és mindenféle fura utasítást osztanak nekem (ami azt illeti, most sem értem ennek a lánynak se minden felszólítását, de amelyiket igen, annak igyekszem a magam módján maradéktalanul eleget tenni), de így egyszer szórakoztató. Jó kis játék. Láthatóan nem is veszem egészen komolyan. Mikor elégnek érzem, megszólalok és már ott is termek mellett, hogy megcsodálhassam a végeredményt. Szeretnék legalább egy jót nevetni magamon, ha másra nem is lenne jó ez az egész. De ahogy felém fordítja a kis masináját az egyik képpel, határozottan tetszik is, amit látok.
    - Hű, ez tényleg nagyon bulis lett! Tehetséges fotós vagy, jó a szemed az ilyesmihez – mosolygok rá és az elismerésem tényleg őszinte. Valószínűleg nem tudja, kivel is áll szemben, hiszen csak egy egyszerű halandó, aki semmi jelét nem adja annak, hogy bármi köze lenne a természetfölöttihez, ennek ellenére azt kell mondanom, a kép tökéletesen visszaadja azt, ami én vagyok, a széles, pajkos mosolyommal és a már-már misztikus aurát kölcsönző fényekkel. Mikor arról érdeklődik, hová küldje a képeket, először kissé értetlenül meresztem rá a szemem, majd minden átmenet nélkül nevetésben török ki. Átküldeni. Valami halandó kis butaság lehet ez is. Furcsa egy technológiájuk van, az biztos. Bár tény, hogy én annyira mélyen nem ismerem az ilyesmit. De viccesnek tűnik. Még az sem zavar, ha esetleg értetlenül néz rám miatta ez a lány, vagy nem tart teljesen komplettnek. Tulajdonképpen annál viccesebb a helyzet.
    - Köszönöm, Sophia, de végül is te szeretted volna ezeket a képeket, tartsd csak meg nyugodtan – mondom végül a szemébe nézve, miután abbahagyom a számára alighanem indokolatlannak tetsző nevetést. A széles mosolyt azonban továbbra sem lehet letörölni az arcomra. Miért is kellene komolynak lennem? Én semmi okot nem látok rá.

    tag: Sophia ~ Zene: Everybody hurts someday ~ notes:Bocsi a késésért! ❤
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Freshkills Park

    on Vas. Okt. 25 2015, 22:12



    Kaelie & Sophia



    *Akárcsak Kaelie, ő is élvezi a munkát - vagy játékot? Nem tudná megmondani, melyik a megfelelő kifejezés erre, hiszen most sem tétje, sem fizetése nincs ennek az egész fotózkodásnak, inkább csak az alkalom szülte, ámde neki élete java része azzal telt, hogy hivatásszerűen modellkedett, így mégiscsak a munka képe és asszociációja rögzült be ehhez a tevékenységformához. Komolyan veszi hát magát, a másik lányt és a feladatot is, véletlenül sem aprózná el, sem nevetné ki magukat, s igyekszik mindent bevetni, amit csak elleshetett - akár anélkül is, hogy mindeddig tudatában lett volna - a körülötte és vele dolgozó fotósoktól. S úgy tűnik, nem hiába osztogatja a kívülálló számára talán röhejesnek tűnő utasításokat, mert némelyik fotó egészen jól sikerül. Némelyik persze azonnal kuka, de mindegy.*
    *A dicsérettel azonban nem nagyon tud mit kezdeni, szinte azonnal zavarba jön. Általában nemhogy nem esik nehezére fogadni az ilyesmit, hanem egyenesen kiprovokálja, ha szükséges, de az más. Hogy valaki bókkal illesse a kinézetét vagy azt a színjátékot, amit nap mint nap folytat, magától értetődő: azért van. De ez a fotózás most váratlan volt, és igazi. Kivételesen tényleg önmagát adta, olyannyira, hogy közben bele sem gondolt ebbe a ténybe, s most váratlanul szakad rá a dolog súlya, saját felelőtlennek érzett viselkedése.* - Köszi, de ez... semmiség. Csak alkalom adta, és annyira nem is nagy dolog. Még nincsenek is retusálva *magyarázza, nem veszi le a szemét a képről, biztonságosabb a kamerába vigyorgó Kaelie-t szemlélnie, mint a valódit.* - Ahhoz annyira nem értek, de egy kicsit meg tudom dolgozni a képeket, hogy még mutatósabbak legyenek. Ezen például, azt hiszem, egy kis kontrasztosítás sokat dobna, ráadásul el kellene forgatni úgy húsz-harminc fokkal *mutatja az egyik képet, amin a zöld tincsű lány egyik kezével a kamera felé nyúl, mintha meg akarná ragadni, s mivel egy félfordulat végén volt, az arca egyik oldalán száll a haja, féloldalas oroszlánysörényként.*
    *A nevetésre azonban már kezd visszatérni a megszokott, színlelő énje, mert azonnal felhúzza az orrát sértetten.* - Nem látom be, mi mulatságosat mondtam ezzel a felajánlással *jegyzi meg, jóval hidegebb a hangja, mint eddig. Könnyű felbosszantani, ami valószínűleg csak még mulatságosabbá teszi majd Kaelie szemében, de hát erről szegény lány mit sem tudhat. A válaszra azért elfintorodik.* - Bocs, de nem úgy van az. A modellnek vagy az ügynökének mindig jár egy példány az elkészült fotókból, hogy kiválogathassa, melyiket teszi a portfóliójába. Mivel neked nincs ügynököd, ezért te kapod a fotókat *közli határozottan. A szabály az szabály, vagy nem?*- Szóval hogyan és hova kéred?
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Freshkills Park

    on Hétf. Dec. 07 2015, 15:35

    It’s okay to be afraid

    Bár én nem értek hozzá és nem is akarok, de ez a lány tényleg elég profinak tűnik abban, amit csinál. Vagy ilyesmi munkája van, vagy ösztönös tehetség. Akárhogy is, nem látom okát, hogy ne illessem dicsérettel, mikor meglátom, milyen jól elkapta egynémely képet. Nem is gondoltam volna, hogy a halandók technológiája ilyesmire is képes lehet. Mondjon bárki bármit, hogy tehetetlennebbek, mint mi, mert nem értenek a mágiához és hasonlók, de ez akkor is bámulatos. Rövid az életük és az emlékezetük is kevésbé jó, de legalább igyekeznek nyomot hagyni, a hiányosságaikat pótolni. És ez szerintem dicséretes dolog.
    Sophia viszont láthatóan zavarba jön a bókomtól. Halandók… igazán kedves, ahogy próbálja lekicsinyíteni az érdemeit, ugyanakkor szórakoztató is, ahogy gyorsan igyekszik terelni a szót, hogy zavarát leplezze. Nem is igazán értem, miről beszél össze-vissza, de nem is különösebben zavar. Szélesen mosolygok továbbra is, majd ránevetek. Erre sértődötten húzza fel az orrát, ami azonban éles tündérszememnek határozottan megjátszottnak tűnik. Halandók… miért kell szerepet játszani? Mi tündérek nem tudunk hazudni, ezért nekem mindig vicces efféle próbálkozásokat látni, főleg ha olyanok csinálják, akiknek nem megy. A vámpírok, ők például mesterei ennek, náluk én sem tudom eldönteni sokszor, mi is motiválja őket, mit is gondolhatnak valójában. De ez a lány olyannak tetszik hozzájuk képest, mint egy nyitott könyv. Nem is bírok komoly maradni. Szórakoztat a lány társasága, nem is sietek sehova, szívesen elbohóckodnék még, de sajnos túlságosan köti az ebet a karóhoz ezzel a kép átküldéssel, vagy micsodával. Úgy érzem, nincs hát más hátra, mint olajra lépni. Ő nem tudja mi vagyok és ezt jobb is így hagyni.

    - Hát oké, ha ennyire ragaszkodsz hozzá. Akkor készülj fel, mondommég mindig jó kedvűen mosolygok, a nevetést azonban sikerül abbahagynom kis idő után. Kedves lánynak tűnik, sajnálom, hogy nem beszélgethetek vele többet és talán nem is látom ezután és még el sem köszönhetek tőle normálisan, de a szabályok engem is kötnek. Halandók előtt nem fedjük fel a kilétünket. Ha szükséges, mondok még neki valamit, de amint akár egy pillanatra is elfordul, vagy a telefonjára néz, hogy nekiálljon felírni azt az e-mail címet, vagy micsodát, amit kért tőlem, mire felnéz, én már nem leszek ott. Egy csettintés és én máris tündéralakban szállok tova. Ha figyelmes, talán láthat egy kicsi, szép, zöld szárnyú pillangót ellebbeni, de aligha találja meg az összefüggést közötte és az előbb látott zöld hajú lány között. Sajnálom egy kicsit a kurta-furcsa búcsút, de kedvemet nem szegi. Élveztem a fotózást és láthatóan Sophia is. Mi kellene ennél több a jó kedvhez?

    tag: Sophia ~ Zene: Everybody hurts someday ~ notes:Bocsi a késésért! ❤
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Freshkills Park

    on Hétf. Dec. 28 2015, 23:15



    Kaelie & Sophia



    *Kaelie nem tehet természete ellen, de Sophia sem. Egyre jobban bosszantja, hogy a csupa-mosoly lány jóformán mindenen nevet, folyamatosan, s ettől Sophiának olyan érzése van a társaságában, mintha őt röhögné ki. Pedig hát éppenséggel semmi vicceset vagy nevetségeset nem tett! Mégis mit képzel ez a liba?! Már nem is kell különösebben megjátszania a sértettet, valóban annak érzi magát, de azért még udvarias. A kép átküldéséhez pedig természetesen ragaszkodik, hiszen úgy illendő, s ő semmivel sem akarja megkárosítani Kaelie-t, még egy fotóval sem. A mondatra bólint, s telefonjára néz, hogy felírja az elérhetőséget, ami azonban nem jön, csak egy fuvallat. Kérdőn pillant fel, hogy aztán zavartan, hüledezve meredjen a pontra, ahol az előtt még Kaelie állt. A parkban még egy fa sincs a közelben, ami rejtekhelyet adhatna, hát ez az eltűnés valóban varázslatos, bármelyik bűvészshow-ban megállná a helyét. Sophia döbbenten fordul meg a saját tengelye körül.* - Öööö... helló? *érdeklődik tétován, most realizálja azt is, hogy bár ő megmondta a nevét, a másik nem viszonozta hasonlóval, így most még csak megszólítani sem tudná. Mégis hogyan lehetne valakit megkeresni? Mintha a föld nyelte volna el. Mintha nem is létezett volna. Fejét csóválja, s megborzong a gondolatra. Csak nem... a fényképekre pillant. Akármilyen élénk is a fantáziája, nem tud valós, bizonyíték értékű képeket fotózni egy elméjében élő személyről. Összeszedi a cuccait, és hazafelé indul, még mindig a furcsa találkozáson töprengve, egyre erősödő rossz érzéssel. Valami nagyon nem stimmelt, de képtelen rájönni, hogy micsoda, és ez megrémíti. Majd egy forró zuhany alatt megnyugszik...*

    //Köszönöm a játékot, én is zártam! Smile//

    Re: Freshkills Park

    on Vas. Jan. 15 2017, 23:24

    [You must be registered and logged in to see this image.]
    avatar
    Noel Wyard

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Klántag/Khenti-Amentiu
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Kor : 24
    Foglalkozás : Szabadúszó, diák...stb

    Re: Freshkills Park

    on Hétf. Júl. 03 2017, 20:05

    Leo - Noel

    Megkapta az engedélyt, az apja elengedte Leoval pár napra, igaz, kísérője az van, de most ez a legkevesebb. Madarat lehet vele fogatni.
    A kis házat már hónapokkal ezelőtt felfedezte, azt is, hogy nem igazán lakják, azaz mintha azért lenne, hogy ha valaki erre ár és pihenni akar, akkor azt itt megteheti. Először azt hitte, az az idősebb férfi él itt, akivel összefutott, aztán kiderült, nem, ő is csak átutazó volt. Ami érdekes, hogy mégis mindig rendben van.
    Ezt nézte ki, erre gondolt, mikor felmerült, hogy pár napot eltölthetnének együtt Leoval, mert ez olyan kézenfekvő volt.
    Jókedvűen érkezik meg az idősebb vámpírral, volt benne annyi, hogy magára vállalta a cipekedést, így amikor megállnak, automatikusan leteszi az öreg cuccát a ház előtt, kinyitja az ajtót, mint aki tulajdonképpen eldöntötte, hogy ők bent, a kísérője kint.
    Az idős vámpír tekintetét látva nevetésben tör ki, viccnek szánta, de nem polip, így muszáj volt szabaddá tennie a kezét.
    Leo tudja az utat, tuda, hová kell jönni, és alig várja, hogy megérdkezzen. Régen látta, hiányzik neki, mert az az egy nap amit ki kellett nélküle bírnia, az szenvedés volt.
    Amíg várakoznak, ezt fejti ki a kísérőjének is, aki röhögni kezd. Most mi baja van? Igenis szenvedés volt, de belátja, hogy ez tányleg abszurd, így ő is nevetni kezd.



    [You must be registered and logged in to see this image.]

    A halál csupán a kezdet.
    avatar
    Leo Veikko

    Faj : Mágus
    Rang : Mágus
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Kor : 83
    Foglalkozás : Diplomázott fizika tanár, immár tanít

    Re: Freshkills Park

    on Hétf. Júl. 03 2017, 21:58

    Noel és Leo

    [You must be registered and logged in to see this link.]

    Mélyet fújok ahogy börögve állítom meg a motoromat. Pár méterre vagyok már csak a háztól, de az ösvény túl kicsi, és nem akarok kárt tenni Roseba. Letámasztva zárom le az illetéktelen kezek elől a motoromat a kijelölt túra területen hagyva. Felkapom a táskámat róla, és fel pillantok a fákra. Hosszú volt a tanítás, és kicsit elfáradtam. Kezd beborulni az ég, és kicsit süvít a szél, de ahogy a fák közé érek nem érzem annyira. Össze húzom a dzsekimet magamon, és a kapucnit a fejemre veszem a pulcsimról ami a dzseki alatt van még. Itt hűvösebb van...nem csoda, hogy a vámpíroknak annyira bejön. Lassan lépkedek a kicsit még vizes földön, és kezd egyre lelkesülni a testem. ismét láthatom Noelt, ismét vele lehetek, és szabad leszek vele, pár napra mintha semmi gondunk nem lenne. Le gyaloglok a dombon, be a völgybe és valóban fel is tűnik a ház. Mélyet szívok a párás, hideg levegőből, és a széles mosolyom magától göndörödik az arcomra. A táskámon, igazítok egyet ahogy zsebre teszem a másik kezemet és nem sokkal fel is tűnik a látó szögemben Noel és a kísérő. Jó azt most bele nézem a környezetbe és kész, csak a büdös bogárkámat látom. Elvigyorodom lassan ahogy oda érek hozzájuk, illedelmesen üdvözlöm, az idős vámpírt, majd Noelhez lépve karolom át egy kézzel a derekát, és csókolok ajkaira, majd lassan elválva tőle nézek szemeibe.-Szia.-köszönök neki elvigyorodva.-Hiányoztál büdös bogár.-susogóm, majd lassan elengedve tekintek a kis kunyhóra. Valóban takaros. Megfáradt utazóknak egy kis feltöltő centrum. Az ajtóhoz lépve nyitom ki, és mint valami felfedező lépegetek beljebb és nézem mi hol, merre található, minden rendbe van-e, és semmiben nem fogunk majd hiányt szenvedni. Mivel semmi kivetni valót nem találok, ezért a konyhába lépek és kibontva a táskámat, meg a hűtőt, a magamnak hozott zsákmányt be is hozom, mert kitudja melyik romlott meg éppen a táskámba. Jó hát a konyha nem az én világom. Az az én lakásaimba mindig csak dísznek van...Ahogy ezzel megvagyok csak ledobom a maradék cuccomat, és a pultnak támasztva a csípőm, pillantok ismét a kis drágámra. Szeretek csak úgy gyönyörködni benne. A kis dús haja, a hibátlan bőre, a ragyogó kék szempár...mindjárt elolvadok itt a parketton.

    avatar
    Noel Wyard

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Klántag/Khenti-Amentiu
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Kor : 24
    Foglalkozás : Szabadúszó, diák...stb

    Re: Freshkills Park

    on Szer. Júl. 05 2017, 18:20

    Leo - Noel

    Tévedés lenne azt állítani, hogy nem izgatott, bár annyira nem is feltűnő -szerinte-, hogy ide-oda mászkál mint a mérgezett egér, csak azért, mert Leot várja.
    Abba nem gondolt bele, hogy motorral nem fog tudni a házig jönni, de most, hogy ők már ideértek, erre is rádöbbent. Ennek ellenére már rég tudja, hogy a férfi érkezik, hiszen halotta Rose hangját, még ha igen távol is van tőlük.
    Szíve szerint előrerohanna, de kísérője nevetve fogja meg a vállát, bírja már ki azt a pár percet, Leo nem fog elrohanni sehová, és így legalább nem kell visszacaplatniuk a házhoz.
    Jogos.
    Türelmetlenül vár és amikor a férfi végre odaér, szenvedélyesen csókolja meg.
    -Szia. Azt hittem sose érsz ide ez a pár perc hosszabb volt, mimt 2 nap, komolyan mondom.
    És tényleg. Az idős vámpír nevetve húzódik arrébb, hát Leo sejtheti, mit művelt eddig is.
    -Te is. Gyere be, állati jó. Oké, van konyhája is, egész nagy, hűtő is üzemel, és minden.
    Lelkesen meséli, kézenfogja Leot és egyből az ajtóhoz húzza. Már bejárt mindent, ellenőrizte, nem lesz gond, tényleg felszerelt kis lakról van szó, Nem is gondolta volna anno, mikor először rátalált.
    Míg Leo a konyhát méri fel, p a cuccait egyből a hálóba viszi, hát hová máshová?
    Mosolyogva tér vissza, és az a mosoly egyre szélesebb az arcán, ahogy a férfit nézi a konyhapultnál. Lassan elindul felé, hogy végül átölelje a derekánál és egy finom csókot leheljen az ajkaira.



    [You must be registered and logged in to see this image.]

    A halál csupán a kezdet.
    avatar
    Leo Veikko

    Faj : Mágus
    Rang : Mágus
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Kor : 83
    Foglalkozás : Diplomázott fizika tanár, immár tanít

    Re: Freshkills Park

    on Szer. Júl. 05 2017, 18:57

    Noel és Leo-mézes hetek

    Figyelem, és nézem ahogy megközelít a tökéletes ragadozó, majd ahogy át öleli a derekam és az apró csókjára jól esően szusszanok, majd kezeim finoman hajába futnak és tarkóját maszírózzák ujjaim, ahogy homlokomat az övének támasztom. A kísérő el is tűnt. Helyes....-Pedig igyekeztem, hogy minél előbb itt legyek veled.-susogóm, ahogy viszonozom az apró csókot, és kék íriszeimet az övéibe emelem. Olyan jó az illata...Halkan morogva bújok a nyakához ahogy kezeim derekára csúsznak le, és fonják át szorosan magamhoz húzva.-Tetszik. Főleg, hogy benne vagy te is. Úgy még jobb.-vigyorodom el ahogy lehunyom a szemeimet, és most tűnik fel, hogy a többi cuccom már lábra is kelt.-El is vitted a tatyóm?-kérdezem ahogy halkan elnevetem magamat.-Minden üzemel. Akkor egy jó zuhanyra is képes ez a viskó?-kérdezem halkan ahogy felemelem a fejemet és ajkait puszilgatom lágyan ahogy kezeim végig cirógatnak az oldalán.-Jól esne most egy zuhany. Hosszú volt a nap...-nézek ismét a szemeibe és eltűröm egyik kósza tincsét, ahogy lassan végig nézek az arcán majd ujjam lassan megáll az ajkán.-Vagy előbb nézzünk körbe az erdőbe, vagy ilyesmi? Mert annyira még nem vagyok fáradt.-Azért ajánlom fel, mert a zuhanyt nem egyedül akarom tölteni, és ha végre levedlünk, valószínűleg mindent a hálóban folytatnánk, amilyen vágyaim, és álmaim keringtek körülötte. Szóval most kell még valamit kitalálnunk, mielőtt felkapom és becipelem magammal a fürdőbe.

    avatar
    Noel Wyard

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Klántag/Khenti-Amentiu
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Kor : 24
    Foglalkozás : Szabadúszó, diák...stb

    Re: Freshkills Park

    on Szer. Júl. 05 2017, 21:03

    Leo - Noel

    Képtelen megállni, hogy ne érjen Leohoz, még akkor sem, amikor csak a konyhapultnak dől. Egyszerűen annyira csábító és kívánatos, hogy muszáj átölelnie, éreznie őt. Úgy is jó, ha csak megöleli és így nézi Leot, meg van veszve azokért a kék szemekért.
    -Tudom, hallottam... húztad a kart rendesen. Azt nem figyeltem, hogy ide nem vezet út, de... talán jobb is.
    Elvigyorodik, azért tetszett meg neki is, mert távol van mindentől, nem könnyű idetalálni, és így esélyesen senki nem is fog lábatlankodni.
    -Nélküled is üres lett volna.
    Elégedetten morran egyet ahogy Leo hozzá simul, nem is nagyon akarna már elválni tőle, ha lehet.
    -Persze. Gondoltam, nem itt az előtérben szeretnél éjszakázni. És igen, képes egy jó zuhanyra is.
    Kaján vigyor jelenik meg az arcán, az a zuhany sem a zuhanyzásról szólna, de ezt mindketten tudják. Játékosan harap bele Leo ujjába, hogy utána megpuszilja.
    -Körbenézhetünk, ha gondolod. Megint tiszta az égbolt.
    Most már nagyon vigyorog, de tény, ha most a fürdést választják, akkor már nem mennek sehová sem, maximum a hálóba.





    [You must be registered and logged in to see this image.]

    A halál csupán a kezdet.
    avatar
    Leo Veikko

    Faj : Mágus
    Rang : Mágus
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Kor : 83
    Foglalkozás : Diplomázott fizika tanár, immár tanít

    Re: Freshkills Park

    on Szer. Júl. 05 2017, 21:17

    Noel és Leo-mézes hetek

    Megharap, mire bele harapok saját alsó ajkamba, majd elengedem ahogy megpuszilja a harapás helyét. Elvigyorodom, és ujjam lassan végig simít az állán és nyak élén, le a kulcs csontjáig. Figyelem a kezemet majd vissza nézek rá.-Nem is gond, hogy nincs ide út. Nagyon is jól esett a séta, meg persze így rá jöttem, hogy nehéz azért ide találni, így hála az égnek biztosan csak ketten leszünk.-vigyorgok rá, megvillantva szemfogaimat ahogy ismét a szemeibe nézek.-Én az előtérbe is tudok éjszakázni, úgy ha te is itt vagy. Bárhol is vagyok, sok mindenre képes vagyok főleg, ha nekem feszülsz, megeszed az ujjaim, kanos vagyok, és megakarlak enni.-mondom sorolva ahogy nézek rá és ismét hajába futnak ujjaim, majd oda húzva csókolom meg hosszabban, felfedezve jobban a száját. Hiányzott, és ezt most éreztetem vele. Lesimítok másik kezemmel a fenekére és bele markolok ahogy magamhoz szorítom, és addig tapadok hozzá amíg a tüdőm engedi. Lassan elengedve fújom forró levegőmet ajkaira majd nézek ismét a szemeibe.-De mindezek ellenére előbb sétálok veled egyet, mert először meg kell mindennek adni a módját...-mondom halk mély hangon ahogy orrára puszilok, majd elvigyorodom, és elengedve lököm el magam a pultól, és puszilom meg újra, majd fogom meg a kezét és kulcsolom vele össze az ujjaimat.-Nah gyere, te büdös bogár.-húzom magammal kifele, majd ahogy kint vagyunk mélyet lélegzek a hideg levegőből, és pillantok fel az égre. Gyönyörű, és ez a párás levegő az eső után. Imádom.-Vajon van erre tó?-kérdezem ahogy rá pillantok és elindulok a kis ösvényen az ellentétes irányba ahonnan jöttem, mintha nagyon tudnám hova is megyek.

    avatar
    Noel Wyard

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Klántag/Khenti-Amentiu
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Kor : 24
    Foglalkozás : Szabadúszó, diák...stb

    Re: Freshkills Park

    on Szer. Júl. 05 2017, 23:47

    Leo - Noel

    Még mindig mosolyog,
    -Mondtam, hogy eldugott helyen van. Nem hitted el,
    míg nem láttad?

    Nem véletlenül ajánlotta, annyira boldog volt attól, hogy esetleg kettesben lehet Leoval, már ha elengedik, és elengedték. Szorosan öleli a férfit, hozzásimul, jó most így.
    -Végül is tök mindegy, így is kényelmes, és úgy is. Veled.
    Elvigyorodik, hát olyan mindegy, hol éjszakáznak, a lényeg, hogy együtt vannak, a többi nem számít. Leo derekáról lefelé siklik a keze a fenekére, abba markol bele és húzza magához még közelebb.
    -Nem csak te.
    Megnyalja az ajkát, őrülten kívánja Leot, vágyik rá, ahogyan még senkire sem, és lehet, mégsem a sétára szavazna most, de az meg rohanás lenne. A csókba minden érzelmét beleteszi, hogy a férfi érezze, valóban szereti, valóban hiányzott neki, és alig várta ezt a napot. Keze Leo pólója alá siklik, végig a hátán, majd a tarkóján köt ki, hogy azt simogassa.
    -Akkor... akkor még most menjünk. Később már nem fogunk, érzem.
    Ezt kár is lenne tagadiuk, tudják, érzik a reakciókból, a testbeszédük nem hazudik. Vigyorogva fogja meg Leo kezét, és már indul is kifelé a házból, nagyon húzni sem kell. Az éjszaka tényleg gyönyörű, főleg, hogy semmiféle más fény nem zavar be az összképbe, mint a természeté.
    -Igen, de ha odamegyünk... akkor... akkor... vissza is kellene jönnünk.
    Megint vigyorog, a tó éjszaka nem rossz ötlet, de nem árulja el Leonak, merrefelé találja, úgy is rájön. Érezni a víz illatát.
    -Hozzak törölközőt?





    [You must be registered and logged in to see this image.]

    A halál csupán a kezdet.
    avatar
    Leo Veikko

    Faj : Mágus
    Rang : Mágus
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Kor : 83
    Foglalkozás : Diplomázott fizika tanár, immár tanít

    Re: Freshkills Park

    on Csüt. Júl. 06 2017, 18:03

    Noel és Leo-mézes hetek

    Lassan megyek, igazából, a keresés nem nagy dolog nekem. Egy olvasó vagyok, egy vadász aki nyomkövető. A hűvös idő, és a párás levegő nem csak a nem rég elállt esőre siklik, valahol több párát kap az erdő, és igazából nincs is tőlünk olyan rohadt messze. Az ösvény pedig igazából, oda vezet ez tisztán látszik, csak a horror filmekben a hülye szőke nők azok akik befutnak az erdőbe, mert hát ők ott érzik magukat biztonságban.-Nem gondoltam, fürdésre...-mondom ahogy elengedve a kezét karolom át a nyakánál és puszilom meg a homlokát. -De ha szeretnél pancsizni akkor most állíts meg szaladj vissza aztán fürödhetünk a tóba is, csak akkor valószínű, hogy hamar vissza jövünk, hogy befejezzünk dolgokat.-jegyzem meg ahogy szélesen elvigyorodom, majd az ösvényre nézek.-Bár szerintem te nem fogsz fázni, én ha nem akarok akkor nem fogok fázni magában pedig a víz nem árt.-rántok vállat ahogy hátra nyúlva bontom ki mini cofomat. Fáj mér kicsit ahogy feszül a hajam. Boldogan esik szét én pedig kicsit megkönnyebbülök. Egyre közelebb érzem magunkhoz a vizet.


    Ajánlott tartalom

    Re: Freshkills Park


      Pontos idő: Csüt. Jún. 21 2018, 12:22