Belépés

Elfelejtettem a jelszavam!

New York, mint ahogy minden más város, éli a mindennapi életét. Ám nem tudhatod, hogy aki rád köszön az utcán, odaadja a napi újságodat, az ki is valójában. Mert az emberek olyan világban lépdelnek, amiről fogalmuk sincs: természetfeletti lények veszik őket körbe, akár élnek is velük, szívük választottjaként. Szeretnél benézni a valóságot eltakaró fátyol mögé?

Várunk szeretettel!


Az oldal nyitott:2015. január 25.

Időjárás

Napjárás

Latest topics

» Fangtasia
by Ethan Keon O'Brien Vas. Jan. 13 2019, 00:10

» Jazz lakása
by Marcus Van Beest Szomb. Jan. 12 2019, 23:07

» Felix Cordero
by Felix Cordero Szomb. Jan. 12 2019, 21:21

» Theo szobája
by Theodore Miles Montgomery Vas. Jan. 06 2019, 23:03

» Long Island villa
by Admin Vas. Dec. 30 2018, 15:52

» Cox professzor irodája
by Thomas Montgomery Csüt. Dec. 27 2018, 20:42

» Barclays Center
by Admin Hétf. Dec. 24 2018, 19:06

» Jody's
by Satarel Shayeh Vas. Dec. 23 2018, 19:27

» Conrad New York
by Zyanya Ixchel Szomb. Dec. 22 2018, 12:07

» Folyosók
by Caleb Shayeh Szer. Dec. 19 2018, 00:00

Köszönet


A leírások, képek, videók mind megtalálhatóak a világhálón, az oldal grafikájának alaptematikáját Quierra-nak köszönjük.

    Fangtasia

    Share
    avatar
    Marcus Van Beest

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Árnymester
    Foglalkozás : Múzsa

    Fangtasia

    on Vas. Nov. 25 2018, 19:44

    First topic message reminder :

    Ez a night club állítólag a sötétség démonáé.
    Valójában ez egy bordélyház, és egy vámpíré. Rolling Eyes

    avatar
    Jazz Quinn

    Faj : Tündér
    Alfaj : Nimfa
    Rang : Alkotók
    Udvar (Királyság) : Független
    Tartózkodási hely : Brooklyn
    Kor : 317
    Foglalkozás : Üvegfúvó

    Re: Fangtasia

    on Vas. Dec. 16 2018, 22:14

    Luc nagyon szimpatikusnak tűnik. Kedves és nyitott, azonnal beszélgetésbe elegyedünk, amint köszöntem az ünnepeltnek. Nem tudom, hogy érezzek affelől, hogy Marcus nem igazán mesélt rólam. Egy részről egyáltalán nem lep meg, őt ismerve épp erre számítottam, de ugyanakkor valahol mélyen egy kicsit rosszul esik. Viszont úgy döntök, hogy ezzel nem foglalkozok, és inkább arra koncentrálok, hogy legalább egy gyermekével jó viszonyba kerüljek.
    - Egy ideje… - mosolygok sejtelmesen - Úgy néhány hete kaptam a jelet. Talán valamivel több, mint egy hónapja… A fonat viszont még egész friss. Kíváncsi vagyok, hogy meddig fog tartani, míg Marcust az őrületbe kergeti az elutasítás
    Talán egy egészen picit gonosz vagyok, de igazán nem rosszak a szándékaim. Csak szeretném, hogy Marcus érezze, hogy ő sem tehet meg mindent, és vannak határok. Azt hiszem, egy kicsit reménykedem abban, hogy ha nem tud mindenki gatyájába belemászni, akkor majd egy kicsit jobban fog értékelni.
    Na de mindeközben folytatódik a parti, és elkezdődik a következő műsorszám. Nem is hinném el, hogy Marcus szervezte a bulit, ha nem lennének sztriptíztáncosok. Karba tett kézzel forgatom meg a szemem, amikor látom a tömeg (és első sorban Ethan meg az atyja) lelkesedését. Engem annyira nem érdekel az előadás, elég meztelen férfit láttam már életemben ahhoz, hogy ne kelljen kíváncsian pislognom a levedlett ruhadarabok által felfedett bőrfelületekre. Ellentétben néhány fiatalka teremtéssel, akik sejtésem szerint még sosem láttak hasonlót. Ellegeltetem a szemem két tinédzser fiún, akik ámuldozva figyelik a táncosokat, és halványan elmosolyodom rajtuk. Hogy milyen édes tud lenni az ártatlanság! Ekkor viszont Luc hozzám szól, úgyhogy visszafordulok felé.
    - De, azt hiszem, ez egész jó ötlet! - bólintok, majd elsétálok vele a bárig, átverekedve magunkat a tömegen. Rendelünk magunknak egy-egy pohár italt.
    - Egy kicsit meglep, hogy te nem vagy féltékeny Marcusra. Azt hittem, minden gyermeke odavan érte.
    avatar
    Marcus Van Beest

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Árnymester
    Foglalkozás : Múzsa

    Re: Fangtasia

    on Szer. Dec. 19 2018, 17:42

    Ethannek


    Felnevetek Ethan derekát ölelve. Hát persze, hogy a vallomása az, amit az egész terem hall! Mikrofonba is kiabálhatta volna. De mivel amúgy sem rejti az érzéseit véka alá, szerintem cseppet se bánja. És én sem.
    - Egy szót se szedsz ki belőlem! - közlöm vele, és nagyon elégedett vagyok magammal, amiért mindezt kitaláltam tök egyedül.
    Úgy tűnik, a sztriptíz táncosok osztatlan sikert aratnak Ethannél. Nagyon is tetszik neki, sőt... Szélesen vigyorogva bólogatok. Igen, bizony, mind az övé, akármit is értsen ez alatt. Nagyon szexi lenne, ha inna belőlük a színpadon. Egyből feltalálja magát, és nemcsak táncol velük, hanem még vetkőzteti is őket, te jó ég! Kurjongatok neki és buzdítom, mint ahogy mások is a teremben, de persze a zene olyan hangos, hogy biztos alig hallatszik el odáig. A szemem sarkából látom, hogy Luc és Jazz lelépnek együtt, de nem pillantok utánuk, most nem. Örülnék, ha jól kijönnének, mert mindketten fontosak az életemben.
    A táncos fiúkat cseppet se zavarja a rögtönzés. Néhány félreérthetetlen pózt is bemutatnak, Ethant felemelgetve és ide-oda pakolgatva, de kicsinyem bírja a gyűrődést. Végül ketten felemelik, mintha egy trónuson ülne, egy pedig elé térdel hódolóként. Mindenki tapsol, és egydollárosok repkednek a levegőben. Én is bedugdostam pár bankót ide-oda.
    Ethant lesegítik a színpadról, én pedig átveszem. Magamhoz ölelem és megcsókolom.
    - Irtó szexi voltál odafönt! Ilyet otthon is csinálhatnál, amikor kettesben vagyunk. Tetszene.
    avatar
    Ethan Keon O'Brien

    Faj : Vámpír
    Rang : Gyermek
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Kor : 18
    Foglalkozás : elméleti diák (gyakorlati modell, hacker és zsebes)

    Re: Fangtasia

    on Szer. Dec. 19 2018, 21:16

    Megpróbálok Marcusra hatni, hátha sikerül kicsikarnom belőle, milyen meglepetést csinált nekem, de nem hajlandó elárulni. Pedig mindent megtettem, néztem rá csábosan, szépen, csúnyán, de semmi.
    -Olyan vaaaagy. Egy ilyen kicsit se?
    Még mutatom is, mennyire kicsit szeretnék belőle tudni, de nem, Marcus nem könyörül meg rajtam. Kezdenék durcizni, na de ami következik... hát lehet Marcusra haragudni? Olyan gyönyörűséges fiúkat hozott táncolni, hogy én már ettől is elolvadok, nem hogy attól, hogy a színpadra kell mennem. Ez így egészen más, mint az a Bieber gyerek az előbb. Le se akarok jönni.
    Mindig is jól táncoltam, de ez az én terepem, és még szép, hogy beszállok közéjük, és a ruháikat is segítek levenni minél gyorsabban. Ilyen testeket eltakarni vétek, de tényleg. Kár oda a ruha.
    Addig azért nem terjed a bátorságom, hogy igyak is valamelyikükből, mert hiába az enyémek, de azt nem tudom, ezt is lehet e, így marad a show, amíg le nem engednek a színpadról. Kááár, még maradtam volna, de vigasztal a tudat, hogy Marcushoz iszkolok vissza szorosan hozzábújva.
    -Tényleg? Ezt eddig miért nem mondtad? Ha tudoooom. Jó... de én nem vagyok olyan izmos, mint ők.
    Lelkesen bólintok, nem kell nekem kétszer mondani, de előbb is a tudomásomra hozhatta volna, hogy ezt szereti, hát akkor simán beiktattam volna néha. Persze ezekkel a srácokkal nem tudok versenyezni, mert tudom, hogy Marcus szereti az izmos fiúkat... na, hát az én sosem leszek, ezzel elkéstem.

    avatar
    Luc Desreumaux

    Tartózkodási hely : London, Nagy-Britannia

    Re: Fangtasia

    on Csüt. Dec. 20 2018, 22:56

    Jazznek


    Érdeklődve hallgatom, és miközben minden szavára hunyorogva reagálok, mint egy információkkal megsimogatott nagymacska, lassan bólogatok is.
    - Na, hát arra én is. Egyébként gratulálok! - szúrom közbe vigyorogva. Nem sokan mondhatják el magukról, hogy sikerült az atyámat valamiféleképpen magukhoz kötniük... Sőt, még az se feltétlenül jár sikerrel, aki éppenséggel a gyermeke, mint én.
    Felülök a bárpulthoz, és széles mosollyal nézek Jazzre. Akármit is kér, én is kérek egy adagot, hiszen úgyis az övé lesz, ha a sajátját megitta, én ugyanis nem fogyasztok ilyesmit. De az illatát szeretem.
    Amit szóba hoz, egy kicsit meglep, mármint inkább az, hogy ezt néhány perc alatt leszűrte. De el is nevetem magam. Röviden, és inkább csak magamnak, hiszen nem akarom Jazzt megbántani a cinizmusommal.
    - Én nem vagyok belé szerelmes. Ennyi a titok. Sőt, a drámát se szeretem. És persze tudni kell őt a helyén kezelni - felelem titokzatosan, és kicsit szégyellősen is. Nem annyira vagyok biztos benne, hogy Jazz szívesen hallgatná, ahogyan Marcusra teszek szarkasztikus megjegyzéseket, vagy hogy kioktatom, miért felesleges beleszeretni ebbe az önző vámpírba. Inkább csak édesen rámosolygok.
    - Nem lehet egyszerű kitartani mellette. Le a kalappal előtted, de tényleg. Hogy csináltad?
    avatar
    Jazz Quinn

    Faj : Tündér
    Alfaj : Nimfa
    Rang : Alkotók
    Udvar (Királyság) : Független
    Tartózkodási hely : Brooklyn
    Kor : 317
    Foglalkozás : Üvegfúvó

    Re: Fangtasia

    on Pént. Dec. 21 2018, 17:55

    Elfoglalom a bárszéket Luc mellett, és leadom a rendelésemet. Meglep, hogy ő is ugyanazt kéri, hiszen ő nem ihat ilyesmit. Azt hittem, majd egy pohár vért fog kortyolgatni mellettem, de ezek szerint csak én nyertem egy második pohár whiskeyt. Nem olyan jó, mint a tündérkoktélok, amiket szívem szerint innék, de megteszi.
    Elmosolyodok azon amit mond. Hiába ér váratlanul ilyet hallani Marcus egyik csemetéjétől, mégis tetszik a hozzáállása. Bárcsak a testvérei is hasonlóan éreznének. Főleg Ethan.
    - És szerinted hogyan lehet őt a helyén kezelni? - érdeklődök somolyogva, ahogy a számhoz emelem a poharamat, hogy kortyoljak egyet az italból. Kíváncsi vagyok a véleményére. Nekem még nincs jól bevált stratégiám a témát illetően, de szívesen meghallgatnám az ő tapasztalatait. A következő kérdésére épp ezért válaszolok egy enyhe vállvonással.
    - Ez egy olyan rejtély, amit még nekem sem sikerült teljesen megfejtenem. De akármennyire…. önmaga tud lenni néha, van benne valami, ami miatt nem tudok hátat fordítani neki - felelem, miközben a tekintetem a színpad felé sodródik, ahol Ethan épp a majdnem anyaszült meztelen táncosokkal vonaglik éppen. Nem tart sokáig, míg megtalálom Marcust az első sorban szurkolni. Enyhén összehúzott szemekkel figyelem a jelenetet, majd felhajtom a maradék italt, nem fordulva el tőlük. Mikor Marcus leemeli a színpadról és megcsókolja a kis szülinapost, elhúzom a számat.
    - De igazad van, néha nem egyszerű - fordulok inkább vissza a pult felé a székemmel, hogy egyszerre ledöntsem a másik pohár whiskeyt. Ha nem találkoztam volna Luckel, talán nem is maradnék tovább ezen a bulin. Nem látom sok értelmét a jelenlétemnek.
    - Te is hivatalos vagy a privát ünnepségre? - teszek fel egy újabb kérdést a férfinak. Még egy dolog, amit nem értek. Marcus meghívott az este második felében megrendezésre kerülő, kizárólag felnőtteknek szóló eseményre, de nem hiszem, hogy odavaló lennék. Ethan ki nem állhat, főleg a fonat létezése óta, és Marcus is őt fogja körbezsongani, ahogy tulajdonképpen mindenki, hiszen ez az ő estéje. Akkor sem tudnám jól érezni magam, ha megpróbálnám.
    avatar
    Marcus Van Beest

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Árnymester
    Foglalkozás : Múzsa

    Re: Fangtasia

    on Hétf. Dec. 24 2018, 20:10

    Ethannek


    Ethan születésnapi bulijának hangulatát a jelek szerint sikerült ismét a csúcsra járatni. A vetkőzős fiúk nagy sikert arattak, és most egyszerűen csak folytatódik a buli. Megfogom Ethan derekát, és táncolni kezdek vele nevetve.
    - Az nem baj! - hajolok a füléhez. - A kis fenekedet attól még tudod riszálni!
    Nagyon kezdem jól érezni magam, egész addig, míg egy colos szőke nephilim oda nem lép hozzánk. Ő Ethan egyik bátyja, ráadásul... Nagyon ismerős nekem valahonnan. Felemelem a fejem és körülnézek a teremben, és rögvest meglátom a sötét, tökéletes hajkoronát és zöld szempárt a terem szélén. Brian. Szélesen elvigyorodom, és átadom Ethant a fivérének.
    - Táncoljatok egyet! Mindjárt jövök... - dúdolom, és megpuszilom Ethant, akit magára hagyok a fivérével, aki egy kissé zavarban van így, hogy meg kellett fognia a kisöccse derekát.
    - Öh... Hello. Még nem találkoztunk... Thomas vagyok - üdvözli, miközben én rámontellázok Brianre ott oldalt. Imádom ezt a bulit! Oltári ötlet volt tőlem, hogy megrendeztem, és mindenkit meghívtam.
    avatar
    Ethan Keon O'Brien

    Faj : Vámpír
    Rang : Gyermek
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Kor : 18
    Foglalkozás : elméleti diák (gyakorlati modell, hacker és zsebes)

    Re: Fangtasia

    on Hétf. Dec. 24 2018, 20:37

    Végre kettesben lehetek Marcussal, ha csak kis időre is, de szeretném neki megköszönni ezt a bulit, mert ezt biztos, hogy soha nem felejtem majd el.
    Ugyan addig nem jutok el egyelőre, mert épp azt vesézzük ki, hogy táncolhatnék így neki is néha. Erről eddig mélyen hallgatott, pedig szívesen megtenném.
    -Az igaz.
    Vigyorogva csókolom meg, és szívesen cseverésznék kicsit, de akkor odajön az egyik bátyám, akivel még nem is beszéltem sosem. Ő nephilim, ezt tudom, de sokkal félénkebbnek tűnik, mint amire számítottam tőle. Marcus pedig olyan kedvesen ott hagy vele, hogy öröm nézni,de megbocsátok neki, mert... mert csak. Még puszit is kapok.
    -Szia! Én pedig Ethan. Apa már mesélt rólad. Örülök, hogy te is eljöttél.
    Boldogan mosolygok, az meg egyáltalán nem okoz gondot, hogy átkaroljam a nyakát, én nem vagyok szégyellős egyáltalán. Szép fiú, nagyon is, bár azzal a mágussal jött, szóval foglalt is egyben.
    avatar
    Luc Desreumaux

    Tartózkodási hely : London, Nagy-Britannia

    Re: Fangtasia

    on Hétf. Dec. 24 2018, 21:20

    Jazznek


    Azt hiszem, érdemes lett volna megkérdezni, van-e itt vér a pultban. Londonban nem olyan gyakori, csak néhány helyen tartanak, és ott se adnak mindenkinek, mivel kicsit illegális. De hát ez itt Marcus klubja, talán fel vannak készülve erre. Na mindegy, majd a következő körben. Jazznek szüksége lesz még egy pár italra, azt hiszem. Elég vacakul érezheti magát Marcus első számú szeretőjeként, miközben épp a kettes számú szeretőt ajnározza mindenki.
    - Hááát... Nem szabad túl komolyan venni, és neki se szabad hagyni, hogy túl komolyan vegye magát - közlöm a saját receptemet. Hogy mennyire vált be, mindenki döntse el maga... hiszen már nem vagyunk együtt, talán sose voltunk igazán. Bár tipikus középső gyerek szindrómában szenvedek, azért annyira nem vagyok szélsőséges, mint Emi, vagy a jelek szerint Ethan. Kösz jól vagyok.
    - Na igen - nevetek fel keserédesen. - Valami van benne, az biztos. Valamiért vigyázni akarsz rá. Valójában nagyon érzékeny, még ha egy büdös taplónak adja is elő magát - értek egyet a tündérrel.
    Nagyon őszinte, és ez nagyon tetszik nekem. Bárcsak ne lenne olyan bánatos! Végignézem, ahogy végignézi, hogyan smárol Ethan az atyánkkal, meg azt is látom, mennyire rosszul esik neki ez az egész.
    A nyakamhoz nyúlok, és előhúzom a vékony aranyláncon fityegő kis aranykulcsot, ezzel mutatva meg, hogy bizony rajta vagyok a VIP listán.
    - Tudod, hogy mi készül? - kérdezem. Ha esetleg nem tudná, szívesen elmesélem neki, mire számítson, hogy utána eldönthesse, akar-e maradni. Jelenleg ahogy elnézem, békákat is szívesebben csókolgatna, minthogy csatlakozzon.
    Közben kikérek még egy kör italt. Ezúttal nem whiskyt kap, hanem pina coladát, én meg kérek vért - és csodák csodájára, kapok is. Na ez ám a kiszolgálás!
    - Hallgass ide, Jazz! Te túl jó pasi vagy ahhoz, hogy egy Ethan-féle kölyökkel rivalizálj. Ethan cuki meg minden, de... - A szemeibe nézek. Vajon eleget ivott már ehhez a beszélgetéshez? Talán még nem. Arcomon örökös cicamosolyommal nézek végig rajta, de végül közlöm: - Marcusnak meg kell tanulnia végre, így negyedik alkalommal, hogy sose jó ötlet összekavarni a saját fiókájával.
    Na, most, hogy megmondtam neki a keresetlen véleményemet az atyámról, felhörpintem a vért. Addig is hallgatok legalább...

    avatar
    Thomas Montgomery

    Faj : Nephilim
    Kor : 20
    Foglalkozás : Diák

    Re: Fangtasia

    on Hétf. Dec. 24 2018, 23:04

    Ethannek


    Nem is tudom, hogy csöppentem pontosan ide. Na de ha már egyszer elrángattam ide Briant, nem mehetünk haza anélkül, hogy legalább köszönjek az öcsémnek. A környezet egészen elképesztő és extrém, még sohasem voltam ilyen helyen... Szerintem Briannek igaza van, ez nem egy night club, hanem egy bordélyház. Na és ez a vetkőzős műsor... Ha eddig nem találtam volna Ethant, most, hogy a színpadra rángatják, egészen biztos, hogy megtalálom.
    Bár az imént elég sietős volt a távozás, most mégis erőt veszek magamon, elköszönök egy percre Briantől, és odamegyek az öcsémhez, aki épp azzal a pokolian erős vámpírral táncol - akikből van itt néhány egyébként, szinte összeroppantják a szárnyaimat, pedig nincsenek is elöl. Ethant azonnal lepasszolja nekem, és azon kapom magam, hogy a kis kisminkelt porcelánbabával táncolok, aki épp az est sztárja, mégis barátságosan üdvözöl.
    - Apa? Jacksonra gondolsz? - kérdezek vissza szinte elképedve, ugyanis... Nos, nem épp felhőtlen a viszony Jackson és köztem, maradjunk ennyiben. Az alapján, ami köztünk van, nem gondoltam volna, hogy egyáltalán tudomást vesz a létezésemről annyira, hogy másoknak is beszéljen rólam. Szóval ez meglehetősen furcsa. - Mit mondott rólam?
    Talán nem épp a legudvariasabb magamról beszélni az első találkozás alkalmával, ezért próbálok szépíteni a dolgon, de a szociális készségeim szinte a nullát érik.
    - Szuper a bulid. Elég menő voltál odafönt.
    avatar
    Ethan Keon O'Brien

    Faj : Vámpír
    Rang : Gyermek
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Kor : 18
    Foglalkozás : elméleti diák (gyakorlati modell, hacker és zsebes)

    Re: Fangtasia

    on Hétf. Dec. 24 2018, 23:24

    Tommynak

    Vicces, de amikor Tommy megjelenik, azon kezdek gondolkodni, hogy apának hány anyától van gyereke, mert hogy nem kettőtől, hanem minimum négytől, az is biztos. És akkor még nem vettem ide a vérfarkast... szóval az legalább öt. Kemény.
    Azt tudom, hogy a tesóim nem tudnak arról, hogy mivel is kerestem pénzt a múltban, mert apa erről nem beszélt nekik, és az igazság az, hogy egy kicsit én is cikinek érzem, de azért nem szégyellem.
    Sima táncról van szó, semmi másról, engem nem feszélyez a közeg, bár a bátyámon érzem, őt kissé igen.
    -Igen, rá. Te csak Jacksonnak hívod?
    Ezen meglepődök, aztán mégsem. Végül is ha ő sem volt az élete része, mint mi sem, akkor mégis mi ebben a meglepő? Hogy nevezné apának? Nekem ez úgy jött, de megértem, ha a többieknek nem.
    -Túl sokat azért nem, csak a fajodról, meg arról, hogy te is a bátyám vagy, meg ilyesmi. Addig úgy tudtam, hogy egyedüli gyerek vagyok, és akkor kiderült, van egy csomó tesóm.
    Csillogó szemekkel magyarázok neki, mert ha valaki tényleg örült annak, hogy sok-sok tesót kapott, az én voltam.
    -Tetszik? Ez nekem is meglepetés volt. Tényleg? Jaj, hát annyira édesek voltak az a fiúk, meg olyan szépek.
    Képes vagyok rajongani az egészért, ami nem biztos, hogy Tommyt annyira érdekli, de muszáj megosztanom vele, mert olyan boldoggá tett ez az este.
    avatar
    Thomas Montgomery

    Faj : Nephilim
    Kor : 20
    Foglalkozás : Diák

    Re: Fangtasia

    on Szer. Dec. 26 2018, 14:41

    Ethannek


    - Leginkább sehogy nem hívom... De az biztos, hogy végképp furcsa lenne apának szólítanom - felelem. Teljesen őszinte vagyok, de tényleg nem akarom elrontani a hangulatot az ilyesmivel. Elmosolyodom. - Én is egyke voltam, és nagyon örültem, hogy van egy bátyám. Nathant ismertem meg először. Rólatok sokáig nem is tudtam, de aztán tavaly karácsonykor találkoztam Theoval...
    Egy kicsit zavarban vagyok ettől, mert sosem voltam túl szociális típus. Theoval nagyon könnyű volt összebarátkoznom, de a jelek szerint Ethannel se lesz semmi gond. Felnevetek. Hát, Ethan se a legférfiasabb férfi, akit ismerek. Vajon az öregünk mit szól hozzá, hogy az összes gyereke egy kis buzi? Mi aztán biztos nem visszük majd tovább a vérvonalát... Hiába ábrándozott róla.
    - Majd ha már kijárhatsz egyedül, csinálhatnánk valamit - ajánlom fel neki a dolgot, de aztán visszaér az atyja, és lekéri tőlem. Rákacsintok Ethanre, és épp indulnék, mikor Marcus utánam szól:
    - Hé Tommy! Egyszer átjöhetnél vacsira!
    Kissé összerezzenek, mert ezt a nevet senki de senki más nem használja Brianen kívül, és borzasztóan furcsa. Biccentek elvigyorodva, majd visszaoldalazok a tömegen keresztül a szerelmemhez, aki valamiért kissé feszült. Na de annak bizonyára örülni fog, hogy felőlem mehetünk...
    avatar
    Ethan Keon O'Brien

    Faj : Vámpír
    Rang : Gyermek
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Kor : 18
    Foglalkozás : elméleti diák (gyakorlati modell, hacker és zsebes)

    Re: Fangtasia

    on Szer. Dec. 26 2018, 16:23

    Tommynak

    -Ó. Ennyire haragszol rá, ugye? Valahol értem ám, én is haragszom, mert... mert egy csomó mindent elvett tőlem ezzel, hogy vámpír vagyok, és nem vele voltam, hanem ilyen nevelő szülőknél.
    Arról inkább nem számolok be, hogyan zajlott az első találkozásom apával, mert az annyira ciki. Simán arra készültem, hogy lefekszem vele, mert kuncsaftnak véltem.
    -Igen? Jaj, hát én is, és annyira meg akartam ismerni mindenkit. Nathaniellel találkoztam én is, és alig vártam, hogy veletek is tudjak. Végül is itt ismerek meg mindenki mást, de nem baj.
    Nagyon vártam már ezt az alkalmat, s bár nem így készültem, hogy a szülinapi bulimon történik meg, de annál boldogabb vagyok. A táncos fiúk meg... órákig tudnék áradozni róluk, de azért megkímélem tőle Tommyt, lehet, erre nem annyira kíváncsi.
    -Jóóóóó. Bár az sokára lesz, még kell hozzá egy-két év, de ha nem zavar, hogy valaki a távolból figyel, akkor szívesen.
    Lelkesen bólogatok, mert ez olyan jó ötlet szerintem is, és végre akkor együtt lóghatok a tesóimmal. Kíváncsi vagyok, mennyi mindent találnánk ki, de remélem, hogy rengeteg dologra kaphatóak. Még szívesen cseverésznék Tommyval, de érkezik Marcus, így ezt be is fejeztük. Na nem mintha ezt bánnám, szó sincs róla.
    -Ez jó ötlet.
    Egyetértek Marcussal, az eszembe sem jut, hogy itt esetleg a saját vacsorájára gondol, holott már mesélt a nephilim vérről. Vagyok olyannaiv, hogy rendes meghívásnak vegyem ezt az egészet, és máris azon gondolkodom, hogy mit tudnék én főzni meg sütni, mikor a konyhát is csak hírből ismerem.
    avatar
    Marcus Van Beest

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Árnymester
    Foglalkozás : Múzsa

    Re: Fangtasia

    on Szer. Dec. 26 2018, 22:31

    Ethannek


    Bólintok. Igenis, borzasztóan haragszom Jacksonra, és a jelek szerint Ethannek is van oka rá.
    - Nevelőszülők és elvesztegetett évek... Ismerős - bólogatok keserűen.
    Azt hiszem, kicsit jobban felzaklat ez az egész téma, mint gondoltam. De nekem aztán tényleg elbaszott volt a gyerekkorom. De Ethané se lehetett piskóta. Ő konkrétan, nos... halott.
    Mielőtt lelépnék, megígérem Ethannek, hogy majd még beszélünk. Úgyis megtaláltam már Facebookon és Instán... csak még nem jelöltem be.
    Na, az meg, hogy Marcus meghív vacsorázni... Nagyon vicces! Sejem, nem ők főznének nekem, hanem én lennék a főfogás. Ezt pedig meg kell beszélnem Briannel...


    Magamhoz ölelem Ethant, és belemarkolok a fenekébe.
    - Na mi a helyzet a kis angyalhajú tesóddal? - kérdezem, miközben úgy megtáncoltatom, hogy a fal adja a másikat. Szuper zenéket tesz be a DJ épp, és én remekül érzem magam.
    - Mondd csak, vacsoráztál már ma éjjel? - érdeklődöm közben. - Ha még nem, akkor azt ajánlom tedd meg, mert hamarosan éjfélt üt az óra kicsim, és szükséged lesz az erődre... - figyelmeztetem, disznó módon célozgatva arra, amit ő még nem tudhat, de haramosan megtud majd. Még van egy kis ideje.
    Egyébként nagyon sokan elmentek azok közül, akik már az elején is itt voltak, de a buli csak most indul be igazán. Többen vagyunk, mint az elején, aminek baromira örülök. Rengeteg a kedves ismerős arc.
    avatar
    Ethan Keon O'Brien

    Faj : Vámpír
    Rang : Gyermek
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Kor : 18
    Foglalkozás : elméleti diák (gyakorlati modell, hacker és zsebes)

    Re: Fangtasia

    on Szer. Dec. 26 2018, 22:54

    Tommy és Marcus

    A bátyám nem tűnik lelkesnek apa említésére, és ebből azt vonom le, hogy ő sem olyan régen ismerhette meg, és nincsenek túl jó viszonyban azóta sem. Lassan az a kérdés, apa kivel ápol normális kapcsolatot.
    -Te is? Jaj apa... hát mindenkinek tönkretetted a gyerekkorát?
    Elgondolkodva kérdezek hatalmasat fújtatva, és épp azt kezdjük megbeszélni, hogy akkor csinálunk még közös programokat, mikor betoppan Marcus, Tommy pedig megy.

    -Aranyos nagyon, majd megyünk mindenfelé együtt.
    Újságolom azonnal, ki nem hagyva a lehetőséget, hogy vele táncolhatok. Élvezem a bulit, nagyon jól sikerült, s bár sokan mentek már, de sokan is jöttek, szóval a létszám semmit sem csökkent.
    -Á, csak azelőtt, hogy eljöttünk. Kelleni fog? Mi lesz még? Marcuuus, áruld el. Mennyi vérre lesz szükségem?
    Egyből kíváncsiskodok, mert még mindig nem tudom, hogy az az aranykulcs mit jelent pontosan, és miért csak pár ember kapott, miért nem mindenki.
    Viszont ha vacsiznom kell, akkor keresek némi vértartalékot, mert ha nem akarok elfáradni sem elaludni, sem éhesen maradni. Amint befejezem, máris Marcus mellett kötök ki.
    -Még meg sem köszöntem ezt a... ezt az egészet neked. Sosem fogom elfelejteni.
    Átölelem és a nyakába csimpaszkodok, hogy megcsókoljam, mert ma tényleg boldoggá tett, még akkor is, ha nem is olyan régen még éppen nem állt szóba velem.
    avatar
    Marcus Van Beest

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Árnymester
    Foglalkozás : Múzsa

    Re: Fangtasia

    on Csüt. Dec. 27 2018, 16:42

    Ethannek és egy kicsit Jazznek is


    - Igyál annyit, amennyit csak tudsz - látom el szűkszavú instrukcióimmal. Már majdnem volt öt egész percem Ethannel kettesben, de a rajongói és mások akik még fel akarják köszönteni, ott vannak a sarkunkban. Most azok, akiktől vért akar magához venni, rögtön elkapják egy-két szelfire.
    A bárpultokban is van vér, jó is, hogy eszembe jut, ugyanis meghívom egy kör koktélra. Amúgy is elkezdtek a pincérek körbejárni a tálcáikkal, mert ezt a mennyiségű embert a pultoknál nem tudják kiszolgálni, ráadásul minden ital ingyen van. Amíg Ethanke vadászgat, odamegyek és köszönök néhány ismerősnek, néhányuknak nagyon is alaposan, harapással és csókkal, de a tekintetem közben a teremben kószáló kicsinyemen tartom. És persze el is kalandozik olykor Jazz felé, de ő még mindig Luckel támasztja a bárpultot, így nem aggódom érte, de azért hozzá is odalépek egy csókért. Megkérdezem, jól van-e, és megígértetem vele, hogy marad, legalább egy kicsit.
    Amint Ethan visszatalál hozzám, magamhoz ölelem, és viszonzom a csókját.
    - Már megköszönted, kicsi fiókám. Jól laktál? - érdeklődöm, és a kezébe nyomom a saját vérkoktélját. Az övé martinis, az enyém boros pohárban van, két különböző fűszerezéssel készült.
    Néhány perc van már csak éjfélig. Szívesen buliznék még, de sajnos vár minket Ethan utolsó és legnagyobb meglepetése. Majd utána, ha kimerült és végképp elunta a dolgot, visszajöhetünk táncolni. Kacsintással köszönök el Luctől és Jazztől, majd kézen fogom a fiókámat, és elindulok vele.  
    - Itt az ideje, hogy megtudd, mi az utolsó meglepetés. Gyere velem!
    Kanyargunk egy kicsit a táncolók közt, miközben a beépített emberek elkezdik körbesuttogni, hogy most kell használni az aranykulcsokat majd. A kulcsokon van egy-egy szám, egytől négyig: ezek a négy különböző privát szobát jelzik, ahová a vendégek elvonulhatnak. Eddig zárva voltak, később azonban egybenyithatóak lesznek... Ha már mindenki bent van.
    Ethannel az 5-ös számú privát szobába megyünk. Beterelem, és bezárom magam mögött az ajtót. Derengő vöröses félhomály van, és halkan beszűrődik a kinti zene, de itt csak ő van jelenleg meg én. Felhajtom a vérkoktélomat, majd félreteszem a poharat. Van a helyiség közepén egy kerek kis színpad, táncoló rúddal, körben pedig puha kanapé, párnákkal és itt-ott karfákkal, amelyekben többek közt óvszer, síkosító, törlőkendő, meg játékok vannak. Lesznek frissítők is majd később, de egyelőre itt csak ketten vagyunk, Ethan pedig mit sem sejt.
    - Most végre egy kicsit kettesben lehetünk.
    Odalépek a kicsinyemhez, miközben le sem veszem róla a szemem, és megcsókolom, de nem úgy, mint odakint. Egyáltalán nem. Mélyen és szenvedélyesen, és a kezeim magamhoz ölelik őt, de egyben végig is simítják az érzékeny területein. Nem akarom elsietni. Azt akarom, hogy az est további részének minden percét élvezze.
    avatar
    Jazz Quinn

    Faj : Tündér
    Alfaj : Nimfa
    Rang : Alkotók
    Udvar (Királyság) : Független
    Tartózkodási hely : Brooklyn
    Kor : 317
    Foglalkozás : Üvegfúvó

    Re: Fangtasia

    on Csüt. Dec. 27 2018, 21:04

    Olyan dolgokat mond Marcusról, amiket már én is sejtettem magamban, de még soha senkivel nem beszéltem róla. Főleg nem magával a szóban forgó vámpírral. Ha ilyesmit mondanék a szemébe, biztosan hátat fordítana és az arcomba csapná az ajtót. Na igen, ez az én Marcusom. Távolról tartom szemmel, és egy kicsit elkeserít, amit látok. Sosem tartottam magam féltékeny típusnak, de ahogy figyelem mennyire jól mulat a kis ünnepelt az atyjával, hirtelen szükségem lesz még néhány italra. Inkább visszafordulok Luc felé, hiszen ennyivel igazán illik megtisztelnem a beszélgetőpartneremet. Én is előhúzom a kulcsomat, bár hogy miért, azt nem tudom. Azt hiszem, csak egyfajta bizonyosságérzetet ad, hogy bizonyítani tudom, hogy a belső kör tagja vagyok.
    - Igen, tudom. Azt hittem, jó móka lesz, de most valahogy semmi kedvem hozzá - húzom el a számat. Nem tudom, mi változott. Mikor idejöttem, még úgy gondoltam, hogy részt veszek ebben és jól fogok szórakozni. Most viszont szívesebben mennék haza. Összességében megérte idejönni, hiszen találkoztam Luckel, aki nagyon kedves és szimpatikus. Főleg azután, amit Ethanről mond, meg arról, hogy Marcusnak meg kell tanulnia, hogy nem jó ötlet a gyermekeivel kavarni. Azt hiszem ez azt jelenti, hogy Luc az én oldalamon áll. Ám mielőtt ezt tisztázhatnánk, meglátom a szóban forgó vérszívót közeledni. Még épp látom, ahogy szájon csókol valami idegen pasit, mielőtt felénk indul. Összehúzott szemekkel nézek rá, ahogy közeledik, és mikor megpróbál engem is lesmárolni, elfordulok. Ma este semmi kedvem egynek lenni a sok udvarló közül, akik közt válogathat. Mégis beleegyezek, hogy nem lépek még le, mielőtt ő tovább megy, hogy még ki tudja mennyi másik férfival incselkedjen egy kicsit, mielőtt visszatér Ethanhez. Felsóhajtok, és felhajtom a jelenlegi italomat, hiába nem röviditalról van szó.
    - Tudom, hogy nem lehet egy szavam sem, de valamiért nagyon irritál, amikor ezt csinálja - közlöm a mellettem ülővel. Nem kéne így kiakadnom ezen. Miért nem tudok csak Lucre figyelni és jól szórakozni vele? Nagyon édes srácnak tűnik és biztos nagyon jóban leszünk, ha egyszer találkozunk egy ilyen bulin kívül is. Egyértelműen rá kéne koncentrálnom. Talán még az afterparty sem lenne olyan borzasztó az ő társaságában.
    A különleges vendégek lassan el is kezdenek szállingózni a privát szobák felé. Egy pincér nekünk is a tudtunkra adja, hogy ideje átvonulni a kijelölt termekbe a következő programhoz. Lenézek a kulcsomra, amin a hármas szám látható, és elfintorodok.
    - Ezek szerint kezdődik a móka. Milyen számot kaptál? - nézek Luc szemeibe. Igazán szép szemei vannak. Ha nem ugyanabba a szobába vagyunk beosztva, talán inkább itt maradok a bárnál. Már ha nem zárnak ki innen.
    avatar
    Ethan Keon O'Brien

    Faj : Vámpír
    Rang : Gyermek
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Kor : 18
    Foglalkozás : elméleti diák (gyakorlati modell, hacker és zsebes)

    Re: Fangtasia

    on Csüt. Dec. 27 2018, 22:24

    Marcusnak

    -Annyira azért nem vagyok éhes. Ha túl sokat iszok, akkor el fogok aludni.
    Néha még sokat fogyasztok, de akkor ki is szoktam terülni, így most nem egészen értem, miért kell degeszre ennem magam, de ha Marcus mondja, akkor legyen.
    Mielőtt folytatnám a beszélgetést vele, megint megrohamoznak, egy kép itt, egy kép ott, és kivételesen senkit nem utasítok el, aki felajánlja magát vacsira. Most lehet, akkor ki is használom az alkalmat.
    Dugig leszek nagyon hamar, alig várom, hogy visszaérjek Marcushoz. Lehet, ez mégsem volt olyan jó ötlet. Viszont végre van alkalmam megköszönni ezt az egészet neki.
    -Tényleg? Mikor? Hú, sokat is ittam, az a baj.
    Ajaj, már szenilis is vagyok? Ezt én elfelejtettem, de nem baj, sokszor fogom még megtenni, mert akkora boldogságot okozott ezzel, hogy csak na. Azért a nasit nem utasítom el, mindig fér belém plusz csepp, és ez most alkoholos is. Furcsa, de azért nagyon finom.
    -Ennek köze van a kulcshoz? Hová megyünk?
    Felragyog az arcom, viszem a poharat is, azt nem mondta, marad, de megyek vele, ez nem is kérdés.
    A kis szobára majdnem felsikkantok, hát ez annyira édes, és végre kettesben vagyunk. De jó, hogy nem akartam megszökni vele mégsem.
    Körbenézek, hát tényleg mindenre gondolt, rúd is van és minden egyéb, ráadásul most már akkor megszűnt a tilalom is, amitől repes a szívem.
    -Ezt mind miattam rendezted be? De édes vagy. Köszönöm.
    Szerelmesen bújok hozzá, remélve, hogy most már tényleg elhiszi, hogy mennyire szeretem, hát még a szexmegvonást is kibírtam, még ha majdnem bele is haltam. Így is csókolom vissza, hiszen az amit kint adtam, az nem volt az igazi, túl sokan voltak és nem is lehetett nyugodtan. De most lehet, végre hozzá érhetek, és ezzel élek is azonnal. A felsőjét lassan kigombolom, hogy ne zavarjon, így simogatom a hátát, mellkasát és hasát.


    avatar
    Luc Desreumaux

    Tartózkodási hely : London, Nagy-Britannia

    Re: Fangtasia

    on Pént. Dec. 28 2018, 17:39

    Jazznek



    - Semmi kedved hozzá? De hát miért? - kérdezem kissé meglepődve. Én azt hallottam Jazzről, hogy nem veti meg a poligámiát, és hogy Marcus főleg hozzá jár orgiákra. Nem értem, mi ez a nagy kedvetlenség, de azért persze sejtem. Emanuelen is folyton ugyanezt a csüggedést látom, ugyanezt a menthetetlen és reménytelen féltékenységet.
    A koktélom mögé bújva figyelem, hogyan utasítja el Jazz az atyámat. Érzem a pillanatnyi feszültséget kettejük között, látom, Marcust meglepi a hirtelen elutasítás, de aztán úgy dönt, nem csinál belőle nagy ügyet. Mielőtt tovább állnának, odanyújtok neki egy szalvétát, amelyre felfirkantottam Raul telefonszámát. Tudom, hogy beszélni akar majd Emivel, legalábbis hiszek benne, hogy így van, és sejtem, később már nem lesz alkalmam átadni neki az információt. Biccent, és elteszi a farzsebébe, majd tovább is állnak Ethannel.
    Kuncogva bólintok, és kiveszem a számból a kis vérkoktélom szívószálát.
    - Félsz, hogy elkapsz valami herpeszt tőle? - kérdezem vigyorogva. A vámpírokról kevesen tudják, hogy bár ők maguk nem tudnak megbetegedni, bizonyos esetekben hordozhatnak betegségeket. Legalábbis néhány nagyon agresszív vírust igen. Például a HIV-et meg a HPV-t. Bár egy olyan öreg vámpír szervezete, mint Marcusé, valószínűleg elpusztít minden kórokozót, szóval ez csak egy rosszindulatú vicc a részemről.
    Megnézem a kulcsot, és kiolvasom a számot.
    - Hármast. De nem hiszem, hogy túlságosan sietnünk kellene. Még rengeteg időnk van, míg beindul az igazi a buli odabent. Bár ahogy elnézlek, egyetlen porcikád sem vágyik rá, hogy bemenjünk. Miért nem mesélsz inkább nekem a családodról? Meg arról, hogy mit keresel New Yorkban, az emberek közt? Én Nagy-Britanniából jövök. Rengeteg tündér van arrafelé, de a várost egyikük sem bírja elviselni.
    Próbálom elterelni a figyelmét az önsajnálatról, mert engem nagyon is érdekel ő, meg hogy hogy látja a világot, és hogy miért van itt... Azt, hogy Marcus egy pöcs, azt tudom nagyon jól.
    avatar
    Marcus Van Beest

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Árnymester
    Foglalkozás : Múzsa

    Re: Fangtasia

    on Pént. Dec. 28 2018, 22:38

    18+
    Ethannek


    - Bizony-bizony, ennek már a kulcshoz van köze... - dorombolom a fülébe, majd bezárkózunk. És Ethan rögtön érti, mi a dörgés. Vagyis, majdnem minden dörgést ért. - Oh dehogyis... Ezek a szobák eddig is itt voltak, kicsim. Ez itt az én privát bordélyházam, és ma éjjel végre elég időssé váltál ahhoz, hogy megmutassam neked. És ez még nem minden - magyarázom halkan, miközben levetem az ingemet, és elkezdem őt is vetkőztetni. Apró ujjai selymesen borzolják a bőröm, és én is ugyanígy cirógatom őt. Egészen a színpadig tolom, és aztán hozzásimulok, úgy csókolom ki belőle a szuszt is. Egyre hevesebben és szenvedélyesen tapadok hozzá. Végül megfogom leheletvékony derekát és felültetem a színpadra, hogy ki tudjam hámozni a kis nacijából. Végigpuszilgatom a hasát, és közben felnézek rá.
    Kezdünk belemelegedni a dologba, de azt hiszem, fontos lenne őt figyelmeztetnem arra, hogy mi fog történni.
    - Szeretném, ha nem ijednél meg, picúr, de nemsoká ezek a tükrös falak el fognak tűnni. Nagyon, nagyon sokan leszünk idebent. Azok jöhetnek be ide csak, akiknek aranykulcsa van... Érted? - kérdezem, és aztánt ovább puszilgatom, bár remélem, nem nagyon szorul majd megnyugtatásra a hírek hallatán.
    avatar
    Ethan Keon O'Brien

    Faj : Vámpír
    Rang : Gyermek
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Kor : 18
    Foglalkozás : elméleti diák (gyakorlati modell, hacker és zsebes)

    Re: Fangtasia

    on Pént. Dec. 28 2018, 23:23

    +18

    Marcus

    -Hm... kíváncsivá tettél.
    Arról tudok, hogy kaptak páran kulcsot, de azt még mindig nem tudom, hogy mire. Még akkor se gondolok az igazi okra, amikor egy külön szobába lyukadunk ki, simán betudom annak, hogy egy kicsit Marcus is külön szeretne vonulni a tömegtől.
    -Van saját bordélyod? Most már akkor nem vagyok neked kicsi?
    Elámulok, mert erről mit sem tudtam, ahogy arról sem, hogy Marcusnak erre mikor volt ideje, vagy mikor járt itt legutóbb. Az, hogy elég idős lettem, annak örülök, mert így már nem pedofilozhatja le senki sem, legfőképp Jazz nem.
    Annyira hiányzott már ez az összebújás is, teljesen belefeledkezem abba, hogy a bőrén játszadozok az ujjaimmal, és magamhoz képest olyan csigalassúsággal vetkőztetem, mint aki attól fél, ha nem élvezi ki minden pillanatát, akkor több lehetősége erre nem is lesz.
    Az övét is ilyen lassan kapcsolom ki, a nadrágját is, el sem engedve a nyakát, hogy ott csókolhassam, ahol csak érem. Alig várom, hogy levetkőztessen, és csak az övé legyek, amikor valami olyat mond, amire először ledöbbenek, aztán felragyog az arcom.
    -Orgia? orgia lesz? Hát emlékeztél rá, hogy egyszer azt mondtam, szeretném kipróbálni? De drága vagy.
    Örömmel csókolom szájon, mindent értek már a kulcsokról és a privát szobáról, és ez annyira édes tőle, hogy ezt sem felejtette el. Izgulok persze, de Marcus itt van, és az most sokkal fontosabb dolog.
    avatar
    Marcus Van Beest

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Árnymester
    Foglalkozás : Múzsa

    Re: Fangtasia

    on Szomb. Dec. 29 2018, 13:46

    18+
    Ethannek


    Kuncogok, hiszen tudom, hogy nem most tettem kíváncsivá, az oldalára már rég mély krátert fúrt a kíváncsiság, na de hamarosan minden titokra fény derül. Végül úgy döntök, beavatom abba, hogy mi készül, mert talán csak úgy simán elhúzni a falakat túl durva lenne, hiába olyan, mint egy rafinált, angyalarcú incubus.
    - Nem, most már teljesen legálisan eshetünk egymásnak minden egyes éjjel - suttogom pici füleibe.
    Tovább izgatom és ingerlem, és közben az ő ujjacskái sem restek. Belőlem is előcsal néhány sóhajt, és aztán egy újabb halk nevetést, mikor rájön, mire is készülünk idebent, ebben a privát kabinban. Lelkessé válik. Nagyon édes! És természetesen cseppet sem szégyellősködik, csak még vehemensebben húz magához.
    - De előtte még van egy kis időnk.
    Felmászom hozzá a színpadra, miután megszabadítom a szűk kis nadrágjától, aztán foggal kezdem el lecibálni róla az alsót is. Rajtam egy speciális bőrpántos kis fehérnemű van, kifejezetten ilyen alkalmakra való viselet. Disznó vagyok, tudom, de imádok ilyesmikben flangálni ilyenkor.
    Miután végre valahára, hosszú böjt után ismét a magamévá tehetem Ethant, egyből többre éhezem, ekkor azonban elkezdjük hallani a zenét idebent. A falak elindulnak a szélek felé. Összesen öt ilyen kabin van, úgy csatlakoznak, mint a szögletes virágszirmok. A többi kabinban van egy-egy erotikus táncos a rúdon. Mindenhol gyönyörű férfiak, és akadnak transzvesztiták is, meg 1-2 nő is elvétve - közülük páran hivatásosak, és nekem dolgoznak. Néhányan még ruhában vannak, de vannak, akik már nekiláttak a gyönyöröknek. Egyesek álarcot viselnek, mások mindenféle extrém kiegészítőt. Van egy sarok, ahol épp most zárnak ketrecbe egy fiatal fiút (Ethannel egyidős), máshol csattan egy-két ostor, és berregnek a játékszerek. A hangulatot a befújt füst és a vörös lámpák és lézerfények fokozzák.
    - Ethan, itt mindenki a tiéd lehet, ha akarod. De ne felejtsd el, hogy te az enyém vagy. Boldog születésnapot! És mulass jól, édesem! - csókolom meg hosszan búcsúzóul, ugyanis megközelítenek bennünket, méghozzá Ethant akarják. A sztriptíz táncosok, akikkel kint a színpadon szórakozott a kicsinyem, most követelik belőle a jussukat. Mindhárman nekiesnek egyszerre, simogatják ahol érik, és ez egy nagyon ígéretes látványnak ígérkezik, de egyelőre maradok karnyújtásnyi közelségben.
    Végig nagyon figyelek a fiókámra. Nem hagyom, hogy baja essen, vagy bármi is rosszul essen neki ma éjjel, és még a féltékenykedést is visszafogom.
    Másfél óra elteltével, mikor már mindenki túl van a kielégülés második, vagy minimum első körén, felöltözött pincérek frissítőket hoznak. A vámpírok is kapnak 1-1 véritalt. Miután körbejárnak a tálcákkal, vagyis igazából már közben, ők is elesnek. Hamarosan lekerülnek róluk a ruhák és ők is csatlakoznak a leplezetlen kéj orgiájához ma éjjel. Nagyon büszke és boldog vagyok, főleg, ha Ethanen is látom, hogy jól érzi magát.
    avatar
    Ethan Keon O'Brien

    Faj : Vámpír
    Rang : Gyermek
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Kor : 18
    Foglalkozás : elméleti diák (gyakorlati modell, hacker és zsebes)

    Re: Fangtasia

    on Szomb. Dec. 29 2018, 21:27

    +18

    Marcusnak

    Egész végig próbáltam megfejteni, hogy miért kellett kulcsot osztogatnia néhányaknak, aztán meg azon agyaltam, hogy vajon kik kaphattak azt. Alig várom, hogy kiderüljön végre, és először nem is esik le, hogy miért vannak privát szobák, azt meg pláne nem is sejtem, hogy elhúzhatóak a falai.
    Igaz, körbe sem néztem, mert miért tenném, ha itt van Marcus? Ő sokkal fontosabb, és ráadásul most már nincs semmiféle tiltás.
    -Biztos? De akkor nem találtok ki újabbat, ugye?
    Azért rákérdezek a biztonság kedvéért, mert ha menet közben kiderül, hogy Jazz, vagy akárki megint okos ötlettel áll elő, amit Marcus megfontol, akkor megint be fogok morculni. Most csak vele szeretnék lenni, senki mással, mert annyit vártam rá, hogy csak na, legalábbis nekem rengeteg időnek tűnt. Alig vártam azt a pillanatot, mikor megint simogathatom, csókolhatom, ahogy kifejthetem a ruháiból.
    Pontosan ezt teszem, egyáltalán nem rohanva, bár az alsónadrágján meglepődök. Nem erre számítottam, de nagyon csábító, túlságosan is, és most már azt is szeretném róla lent tudni, minél előbb. Nem gondoltam volna, hogy ennyi megvonás után ennyire intenzívvé válik az együttlétünk, és azt sem, hogy ez annyira feltölt, hogy még többet akarnék belőle, ahogy Marcus is.
    Azonban a tükrök szétnyílnak, és tényleg nem túlzott, már a látvány is csodálatos, és a körítés hozzá, az meg különösen. Annyi gyönyörű férfi van egy helyen, amennyit én még sosem láttam, sőt, táncos is akad, ő is nagyon szép látvány.
    -Imádlak, tényleg imádlak. Jaj, hát az nem kérdés, de ők… azért mindenki nem kell.
    A három táncos közeledik, na ők nagyon is tetszettek már ott a színpadon is, akikkel csak azért nem vetkőzhettem együtt,mert még sokan voltak odakint, de itt… itt lehet, bár ruha az már rajtam nincs.
    Örömmel vetem bele magam a játékba, még sosem voltam egyszerre 3 fiúval, pláne ilyen formában. Szinte ott folytatjuk, ahol a színpadon abbahagytuk, és én nem tudok betelni velük, úgy kívánom mindannyiukat egyszerre. Egyre több a kéz és a csókra váró ajkak, amibe már belezavarodok, és fogalmam sincs, kihez tartozik, de egy pillanatát sem akarom elszalasztani.
    Azt a végén nem tudom megmondani, hogy kerülök vissza Marcus karjaiba és ez mikor történt, csak azt, hogy kimerültem teljesen. Boldogan bújok hozzá, lehet, hogy pihennem is kellene, de az sem kizárt, hogy ez egyáltalán nem így lesz.
    avatar
    Marcus Van Beest

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Árnymester
    Foglalkozás : Múzsa

    Re: Fangtasia

    on Vas. Dec. 30 2018, 22:21

    18+
    Ethannek


    - Nincs több tiltás. Egyelőre - vigyorodom el gonoszul, de közben már szám az ő száját csókolja és tépi, testem pedig falja és vágyja az ő testét. De aztán átadom hófehér testét a három izmos és gyönyörű táncosomnak, akik úgy adják kézről kézre, hogy közben szinte lebeg a levegőben, súlytalan pilleként. Én magam is mulatni kezdek, és az éjszaka egyszerűen fergetegesen alakul. Ethan régi kuncsaftjai szinte sorban állnak nála, engem is többen kényeztetnek, mint ahányan elférnek a kezemben. Mocskos leszek, elkenődik a sminkem, összekócolódik a hajam, de a végén, mikor Ethannel újra egymásra találunk, egyszerűen csak magamhoz ölelem. Már nincs erőm semmi másra.
    - Ne haragudj, ritkán mondok ilyet, de képtelen vagyok még egy körre... Gyere inkább menjünk és zuhanyozzunk le. Később még visszajöhetünk, de rád is rád férne egy kis szappan és víz...
    Az ő sminkje is eléggé foltos, a testén harapásnyomok, rúzsfoltok, na meg másféle nyomok csillognak, de hát ez ezzel jár. Gyönyörűnek találom még így is. Elvonulunk tisztálkodni, és aztán frissen térünk vissza a többiek közé. Már szinte mindenki csak kimerülten fetreng, van, aki távozott. Közeleg a hajnal. Egy kényelmes, széles kanapéra telepszünk le, hozok párnát, takarót, és aztán magamhoz ölelem a kicsinyemet, betakarom, és megvárom, hogy elnyomja az álom.
    avatar
    Ethan Keon O'Brien

    Faj : Vámpír
    Rang : Gyermek
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Kor : 18
    Foglalkozás : elméleti diák (gyakorlati modell, hacker és zsebes)

    Re: Fangtasia

    on Vas. Jan. 13 2019, 00:10

    +18

    Az első olyan mondat, amitől igazán felragyog az arcom, az ez. Nincs tiltás. Persze az egyelőre szónál durcásan csücsörítek, mert, mert, mert csak, de most nem tudok Marcusra haragudni, annyira édes. Főleg a csókja, amit annyira élvezek, és nem is szakadnék el az ajkaitól, ha nem érkezne a 3 gyönyörű táncos fiú.
    Szinte azonnal elrabolnak, de eszembe sem jut tiltakozni, ugyanazt folytatjuk, mint amit a színpadon elkezdtünk, de most már minden határt átlépve, amit kint még nem lehetett.
    Végül belebonyolódok abba, éppen kit érek el, kit simogatok, és ki teszi ezt velem, de már nem is foglalkoztat. Mire valahogy visszakeveredek Marcus mellé, valószínűleg borzalmasan festek, és a sminkem is inkább hasonlít egy halloween-i jelmezre, de most nem zavar. Kimerültem, nagyon.
    -Te is? Én is. Marcus, én nagyon elfáradtam. Rád is.
    Hulla vagyok, örülök, hogy még ébren vagyok, és most az egyszer olyan szinten egyetértek Marcussal, mint még soha. Semmire nem vagyok képes. A zuhanyzásra bólogatok, ő sem fest különbül nálam, de így is nagyon szexinek és a legszebbnek találom. A fürdőben sem időzünk sokáig, és lehet, kicsit felfrissültem, de az annyira elenyésző, hogy megváltás a fekvő testhelyzet nyugalomban, Marcushoz bújva. Valamit még mondani akartam, de már csak egy puszira futja tőlem, és úgy ájulok be, ahogy azt kell.

    //Köszönöm a játékot és a meglepit! wow //


    Ajánlott tartalom

    Re: Fangtasia


      Pontos idő: Csüt. Jan. 17 2019, 17:19