Belépés

Elfelejtettem a jelszavam!

New York, mint ahogy minden más város, éli a mindennapi életét. Ám nem tudhatod, hogy aki rád köszön az utcán, odaadja a napi újságodat, az ki is valójában. Mert az emberek olyan világban lépdelnek, amiről fogalmuk sincs: természetfeletti lények veszik őket körbe, akár élnek is velük, szívük választottjaként. Szeretnél benézni a valóságot eltakaró fátyol mögé?

Várunk szeretettel!


Az oldal nyitott:2015. január 25.

Időjárás

Napjárás

Latest topics

» Wall Street
by Jackson Montgomery Yesterday at 23:59

» Brian lakása - Hálaadás
by Thomas Mackenzie Yesterday at 22:12

» The River Café
by Allena Rhys Yesterday at 21:59

» Broadway
by Damien James McCormack Yesterday at 13:24

» Hudson Heights
by Admin Yesterday at 00:05

» Brooklyn Army Terminal
by Leo Veikko Szer. Nov. 22 2017, 23:03

» Brian lakás - Brooklyn
by Brian Cox Szer. Nov. 22 2017, 21:16

» Hotel Plaza Athénée
by Camilla Wander Szer. Nov. 22 2017, 17:51

» Gabriel Háza
by Gabriel Skoglund Szer. Nov. 22 2017, 13:20

» Clove Lakes Park
by Mikhal Zharkov Szomb. Nov. 18 2017, 20:13

Staff

D.J.
PM
Apple
PM

Köszönet


A leírások, képek, videók mind megtalálhatóak a világhálón, az oldal grafikájának alaptematikáját Quierra-nak köszönjük.

    The Sparrow Tavern

    Share

    The Sparrow Tavern

    on Pént. Jan. 16 2015, 12:23





    A hozzászólást Admin összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Okt. 06 2015, 00:33-kor.
    avatar
    Rachel Earhart

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Laramae
    Tartózkodási hely : Queens
    Kor : 120
    Foglalkozás : Katona, pilóta

    Re: The Sparrow Tavern

    on Vas. Szept. 27 2015, 18:00



    Dante & Aida

    Az otthonunk néha az a hely,
    amelyhez sokáig, és messze utazunk.

    Csak akkor álltunk meg, mikor szükséges volt. Nem akartam sokáig húzni az időt. Elegem lett az ide-oda költözésből. Le szeretném végre tenni a popómat valahol, ahol tudom, hogy biztonságban lehetünk, ahol a fiam is megtalálhatja magának azt az életet, amit már megérdemelt. A kocsit én vezetem egész úton New York felé. Napokig utazunk, de hiszem, hogy megéri. Hiszem, hogy ott végre rendes otthonra lelünk.
    Az utolsó megállónk a város határában, egy benzinkútnál. Miközben fiam megtankolja az autót elmegyek kissé összekapni magam. Nem mintha valami tárgyalásra készülnék, de ha már csatlakozni akarunk valakikhez adjuk meg a módját. A kis üzletben egy térképet is veszek. New York nagy város, nem ártana eldöntenünk, hogy mégis merre kopogtassunk először. Most ezt a döntést a fiamra hagyom. New York az én választásom volt, hagyom neki is legyen beleszólása, hisz az ő jövőjéről is szó van. A választás Queensre esett, ám legyen! Bólintok egyet, elteszem a térképet, majd beülök a volán mögé és már folytatjuk is utunkat.
    Queens érzed?... Igen ezek mi vagyunk! Mutasd meg magad nekünk, hadd lássuk milyen fából faragtak titeket. Megérdemlitek, hogy titeket válasszunk, vagy sem?
    Pár kört megtéve a városban végül leparkolok az autóval. Fogalmam sincs, hogy hova sikerült, de nem is ez a lényeg. Nyomot hagytam magunk után, így bármelyik pillanatban megtalálhatnak minket. Nem szállok ki az autóból, csak kortyolgatni kezdem a kávémat, míg várakozom. Kíváncsi vagyok, hogy kié ez a terület, milyen Alfa és falka uralja...



    avatar
    Dante di Canio

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Alfa/Gullveig
    Tartózkodási hely : New York
    Kor : 324

    Re: The Sparrow Tavern

    on Vas. Szept. 27 2015, 18:15

    Dante - Aida

    A városba indulok, tudni akarom, mi hol található pontosan, és ehhez nekem nem elegendő, hogy az itt lévők beszámoltak róla., magam járom végig a területet.
    A karom még nem az igazi, bár mégis mit várok pár nap után, majd rendbe jön, de ez nem azt jelenti, hogy védtelen és gyenge lennék.
    Egyszerűen elegem lett abból, hogy mindenki ápolni akar, egyedül Enzo volt az, aki tudta, nem kérek az ilyesmiből, így nem is basztatott. Helyes, különben őt is lecsavartam volna, a végére elég ingerült lettem, bevallom.
    Jót is tesz, hogy kimozdulok, és felmérek mindent, amit csak lehet. Tudni akarom, honnan vagyunk sebezhetőek, mennyire megbízható a figyelő egységünk, és hasonlók, na nem a többi falka miatt, hanem az egyéb fajok okozta kellemetlenségek miatt.
    Rutinosak vagyunk a velük folytatott harcokban, mégsem árt, ha felkészülünk minden eshetőségre. Eleinte röhögtek azon, hogy nyamvadt falbontás érzékelőt is beszereltettem, de van, aki nem röhög, mert tudja, milyen kurva kellemetlen, mikor rád robbantják a házadat.
    Ahogy az utcákat járom, ismerős energiára leszek figyelmes, ráadásul kettőre. Mi a picsa? Vagy 70 éve nem éreztem ezt, és most mégis itt van?
    Egyenesen feléjük indulok, hátulról érkezem és nemes egyszerűséggel bekopogok az ablakon, ahogy a vezető felőli oldalhoz érek.
    Aida, hát bassza meg... miért váltunk el? A tököm tudja, nem is nagyon érdekel, oka volt, de már olyan mindegy. Amit viszont mindenképpen tudni akarok, hogy a második energia miért annyira közeli és mégis távoli.
    Nem nézek be az autóba, csak állok az autó mellett, és megvárom, míg leereszti az ablakot.
    avatar
    Rachel Earhart

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Laramae
    Tartózkodási hely : Queens
    Kor : 120
    Foglalkozás : Katona, pilóta

    Re: The Sparrow Tavern

    on Vas. Szept. 27 2015, 18:52



    Dante & Aida
    Az otthonunk néha az a hely,
    amelyhez sokáig, és messze utazunk.

    Éppen a kávém végére érek, mikor megérzem a közeledését. Mi a franc?... Az energiákat azonnal felismerem, millió közül is felismerném, de mégis mit keres itt? Nashvilleben kellene lennie! És egyedül van? Ez igen fura.
    -Készülj,közeledik!-Nézek oldalra fiamra. Nos azt hittem ez a találkozás sosem jön el, vagy legalább is nem ilyen hamar, de úgy tűnik naiv voltam. Kíváncsi lestek vajon rájön e a dologra... Vajon meglátja e magát benne, mert be kell vallanom az őszintét, hogy a hajam színén kívül mindent az apjától örökölt.
    Az oldalsó tükörből figyelem közeledését. Alaposan végigmérem őt. Semmit sem változott... Lehet, hogy felszedett egy két kilót, meg mintha a karja nem éppen a legjobb állapotban lenne, de ugyanaz a határozott fickó, mint akit megismertem. Előtörnek a régi emlékek, a találkozásunk napja, az esküvőnk, a közös életünk, nah meg a szakításunk is. Akkor legszívesebben addig vertem volna, míg csak bírom, de az már rég volt. A dühöm már rég tovaszállt, de igaz azt sem mondhatom, hogy majd nagy meghatottságomban a nyakába borulok és elejtek pár örömkönnyet a viszontlátására.
    A kopogásra nem reagálok azonnal, hadd várakoztassam meg egy kicsit. A helyett, hogy az ablakot húznám le intek fiamnak, hogy szálljon ki. Én is így teszek!
    Fej rázva és hitetlenkedve nyitom ki az ajtót és állok elé. Még mindig nem tudom elhinni, hogy Ő tényleg itt van!
    -Dante! Sok mindenre számítottam, de rád nem! Mégis mi a francot keresel itt?... Nashville már túl kicsi volt neked?-Jah, hogy elfelejtettem köszönni. Na bumm...

    avatar
    Dante di Canio

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Alfa/Gullveig
    Tartózkodási hely : New York
    Kor : 324

    Re: The Sparrow Tavern

    on Vas. Szept. 27 2015, 20:39

    Aida - Dante

    A közeledést nem sietem el, tudom, hogy nem fog padlógázt nyomni akkor sem, ha nem éppen rám számított Queens utcáin. Azt is vágom, mit csinál, azt, amit én anno Nashville-ben. Felméri a terepet, a falkát, és majd eldönti, hogy érdemes közéjük állnia, avagy sem.
    Előre meredek, nem a kocsiba, és kurva türelmesen várok, hogy végre megszólaljon, vagy csináljon valamit. Akármit.
    Végül kiszállnak, először a kölyök, akire elég egy pillantást vetnem ahhoz, hogy mindent értsek. Van egy fiam, van egy biológiai fiam. Óriási.
    Megvárom, míg Aida is hasonlóképpen tesz, és csak utána vándorol rá a tekintetem.
    -Róla mikor akartál szólni? Pont most, tudom.
    Látom amit látok, a hím kiköpött másom, mintha magamat látnám ebben a korban. Tehát állapotos volt, mikor elváltunk, és elhallgatta előttem. Szép.
    Miből gondolta, hogy nem óhajtok tudni a fiamról? Miből gondolta, hogy nem akarok részt venni az életében? Mindegy, túl vagyunk rajta, vitázni ezen már nem éri meg.
    -Meglepetés, Aida. Valahogy úgy, itt telepedtünk le.
    Pontosítani akarnék, pár napja csupán, a harc nyomait viselem magamon, de egy cseppet sem zavar, voltak súlyosabb sérüléseim is, azokat is túléltem, ezeket is túl fogom.
    A részletekről nem beszélek, belügynek tekintem, amit ott és akkor véglegesen lezártunk Briannel. Inkább az érdekel, Aida mi a fészkes fenét keres itt... ráadásul a fiammal?
    avatar
    Rachel Earhart

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Laramae
    Tartózkodási hely : Queens
    Kor : 120
    Foglalkozás : Katona, pilóta

    Re: The Sparrow Tavern

    on Vas. Szept. 27 2015, 21:08



    Dante & Aida
    Az otthonunk néha az a hely,
    amelyhez sokáig, és messze utazunk.

    Ahogy mindig most sem köntörfalaz. Pont erre a reakcióra számítottam, erre a számon kérő, kissé lenéző hangnemre. Nem is ő lenne, ha nem vágná oda a fejemhez.
    -Őszintén!?... Soha! Soha nem akartam neked szólni róla.-Lehet, hogy az igazság fájdalmas, de miért hazudjak neki, különben is nem egy ostoba alakkal állok szemben. Nagyon is tudom, hogy azonnal megérezné, ha hazudnék neki. Egy pillanatra oldalra pillantok. Nem felejtettem el a fiam. Nem kell neki bemutatnom az apját, a névből, az energiából ő is rájöhetett arra, hogy pontosan Ő a vér szerinte apja. Én elárultam neki a nevét, elmeséltem neki, hogy hogyan találkoztunk. Nyitva hagytam a lehetőséget, hogy felkeresse…
    Aida… Milyen régen is hallottam ezt a nevet. Furcsa is, de egyben kellemes. Egy aprócska mosoly kúszik az arcomra, majd bólintok egyet.
    -Ez tényleg nagy meglepetés. Az egész falka jött, vagy csak néhányotok? Még mindig Brian az alfa?-Bár sosem kedveltem igazán azt a fickót. Volt benne valami fura dolog, de nem tudnám megmondani, hogy mi. Egyszerűen csak úgy éreztem, hogy leginkább a szerencsének köszönheti, hogy ő lett annak a falkának a vezére, de Dante kedvelte őt, így én is elfogadtam és sosem tettem szóvá a dolot.
    -Figyelj nincs kedved beülni, vagy sétálni egyet? Úgy állunk itt, mint az idióták. Fontos dolgokról szeretnék beszélni.-Az, hogy ő is pont ebben a városban van nem gátol meg attól, hogy megismerjem az itteni falkát. Bár ha mondjuk ugyan az, mint a régi, akkor be kell vallanom nem kell túl sokat agyalnom a kérdésem. Olyan biztonságban, mint mellettük sosem éreztem magam. És ha már úgy hozta a sors, hogy végre találkozzanak, adnék nekik egy esélyt megismerkedésre.

    avatar
    Dante di Canio

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Alfa/Gullveig
    Tartózkodási hely : New York
    Kor : 324

    Re: The Sparrow Tavern

    on Vas. Szept. 27 2015, 21:32

    Aida - Dante

    Rá kell ébrednem, hogy ezt a kölyköt akkor sem tagadhatom le, ha akarom. Egyszerűen nincs miről beszélni, kiköpött hasonmásom, ez van. A képességeit nem tudom, de kettőnk keveredéséből nem lehet túl szar. A válaszra elvigyorodok.
    -Sejtettem, de ezt elbuktad.
    Az, hogy mi szétmentünk, az egy dolog, viszont ismerjük egymás annyira, egyikünk sem fröcsög a másikra, azaz tudom, hogy ennek ellenére nem hordott el mindenféle szemétládának a kölyök előtt, ahogy én sem mondtam soha semmit Enzoéknak róla. Az kettőnk döntése volt, amibe senki másnak nincs beleszólása.
    -Gondolom nem kell bemutatkoznom, viszont én még nem tudom a nevedet.
    Pillantok ismét a kölyökre...azaz a fiamra. Gyors fejszámolás után nem nehéz kitalálnom, hány éves. Jó vagyok matekból, persze.
    Végül is a srác bele lett vonva kettőnk kapcsolatába akaratán kívül, így nem is csodálom, hogy nem keresett fel sosem.
    -Egy páran jöttünk, igen, Brian a helyén, ahogyan kell.
    Erről tényleg nem akarok beszélni, mert nem mondom, hogy haraggal váltunk el, de mindketten tudtuk, vagy eljövünk, vagy egyikünk megöli a másikat. Előbbi mellett döntöttem és döntöttünk.
    -Menjünk, itt van egy étterem.
    Nem forszírozom, mi az a fontos dolog, mindent a maga idejében. Majd ha leültünk, elmondja. Megvárom, míg bezárja a kocsit és az étterem felé indulok, hogy ott előre menjek, szokásomhoz híven. A repülő üvegeket nem kedvelem, de inkább én fogom fel, mint ő tegye.
    Egy asztalhoz ülök le, ami tökéletes rálátást biztosít mindenre, de a hátunk védve van.

    avatar
    Rachel Earhart

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Laramae
    Tartózkodási hely : Queens
    Kor : 120
    Foglalkozás : Katona, pilóta

    Re: The Sparrow Tavern

    on Vas. Szept. 27 2015, 22:00



    Dante & Aida
    Az otthonunk néha az a hely,
    amelyhez sokáig, és messze utazunk.

    Egy gúnyos kacaj szökik ki ajkaim közül szavaira. Még hogy elbuktam. Te aztán semmit sem változtál Dante. Inkább nem reagálok a hallottakra, nem azért jöttem, hogy felhozzam a rég múlt sérelmeit. Már cseppet sem érdekel. Igen talán nem a legjobb döntés volt nem szólni neki legalább levélben róla, de mai napig nem bánom a döntésemet.
    Türelmesen várom meg, hogy megismerkedjenek egymással. Természetesen ahogy azt illik bemutatkozik az apjának. Ugyan az a határozott fellépése van neki is, mint Danténak. Mindig is felnéztem rá és próbáltam úgy nevelni a fiúnkat is. Bár nem mondom azt, hogy maga a tökéletes gyerek, de nagyon is büszke vagyok rá, mert remek farkas lett belőle és tudom, hogy Dante is ugyanígy fog vélekedni róla, ha itt maradunk.
    -Akkor ezek szerint sok minden nem változott. Meg szabad kérdeznem kik jöttek el még veletek? Gondolom Enzo és Liona is itt vannak, ahogyan a két idióta északi is.-Szélesedik ki egy pillanatra mosolyom. Ők aztán tudtak élni. Gondolom most is ugyan olyan idióták lehetnek, ha csak nem nagyobbak.
    A választására bólintok, majd lezárom az autót és már el is indulok az étterem felé. Megmosolyogtat, ahogy elsőként sétál be. Egy pillanatra azt hittem sokkal rosszabb lesz ez a viszontlátás, persze így sem a legvidámabb, de szerencsére egyikünk sem az a hisztis, csacsogós fajta, így hamar a lényegre térhetünk.
    Miután helyet foglalunk leveszem a blézerem és a szék háttámlájára helyezem. Előbb megvárom, hogy leadjuk az italrendelésünket, és ha kihozták már neki is kezdek a dolgoknak.
    -Gondolom sejted, de új otthont keresünk magunknak. Az előző helyen a vezér gondolkodási módja nem igen voltak a kedvemre valók, így végül eljöttünk onnan. Nem tudom, hogy miért pont New Yorkba, de ide jöttünk. Szeretnék végre egy normális, biztonságos otthont találni neki…-Egy kis szünetet hagyok, míg egyet kortyolok az italomból, majd ismét a szemeibe pillantok.
    -Őszinte leszek veled… Mellettetek éreztem magam a legnagyobb biztonságban. Így bevallom valahol örülök is annak, hogy veled futottunk össze… Olyan jó falkával nem igen találkoztam azóta, pedig jó néhány év telt el. Ezért érdekel annyira, hogy mi változott meg. Mert ha nem tudjátok azt a biztonságot megadni, muszáj leszek továbbállni. Persze ha kell Briannel is beszélek.-Bár nem hiszem, hogy olyan drasztikus mértékben megváltozott volna a falka. Dante sem ostoba, ha gáz lenne lelépett volna, vagy átvette volna az irányítást.

    avatar
    Dante di Canio

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Alfa/Gullveig
    Tartózkodási hely : New York
    Kor : 324

    Re: The Sparrow Tavern

    on Vas. Szept. 27 2015, 22:27

    Aida - Dante

    A kacajra nem reagálok, a fenének van kedve most vitázni arról, mi volt és mi nem. Pont ezért nem működött kettőnk között a kapcsolat, illetve ez is benne volt.
    Nem szólt róla, nem szólt róla, az már az ő döntése volt, még ha nem is értek ezzel egyet.
    A fiamról szeretnék többet tudni, azaz legalább a nevét, mert van ami nem kérdés, a kiállásából is látom.
    Nicholas... tökéletes, benne a kettősség, az olasz és az angol vér, ahogy a nevében is. Aida nem gyűlölt, hiszen akkor más nevet választ.
    -Nem. Persze, ők igen, még néhányan mellettük.
    Pontos létszámot nem mondok, ha marad, és esetleg hozzánk akar tartozni, majd megismeri őket, pontosabban újra összefut velük.
    Utcán társalogni nem éppen jó dolog, és lehet kemény fából faragtak, de azért még több pihenésre van szükségem, mint ácsorgásra, még ha ez nem is azt jelenti, hogy nem osztok ki pár pofont, ha arról van szó.
    Az étterem kellemes hangulatú, a széket magam tolom Aida alá, Nicholas pedig le tud ülni magától is. Velük szemben foglalok helyet, ott most jó. A srácra pillantok, tulajdonképpen nem irigylem a helyzetét, két igen kemény szülőt kapott, de remélem, egyszer túlszárnyal majd minket... majd.
    Enzoéknak ezt hogy fogom beadni? Simán, közlöm velük, és semmivel sem lesznek ők kevesebbek Lioval, mint eddig. Ugyanúgy az én véreim.
    Az italrendelés után Aidára emelem a tekintetemet, fontos dolgot akar mondani, és sejtem mi az. Otthont keresnek, én pedig vagyok akkora geci, hogy egy szóval sem említettem eddig, nem csak letelepedtünk itt.
    -Értem.
    Ez az első reakcióm a mondandójára, megvárom a végét is, nem fojtom belé a szót. Amikor végzett, csak akkor felelek.
    -Nos, két opció lehetséges. Vagy Nashville-be mentek, és felkeresed Briant, vagy itt maradtok, és akkor az itteni alfát.
    Többet nem mondok, Aida okos kislány, össze fogja rakni a képet. Akikről beszélt, azaz rólunk, mi itt vagyunk, Brian ott, tehát egyértelmű, hogy a falka szétvált. Ismer annyira, hogy nem hódolok be senkinek, vagyis engem kell felkeresnie, amit ha úgy veszünk, meg is történt.
    avatar
    Rachel Earhart

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Laramae
    Tartózkodási hely : Queens
    Kor : 120
    Foglalkozás : Katona, pilóta

    Re: The Sparrow Tavern

    on Vas. Szept. 27 2015, 23:05



    Dante & Aida
    Az otthonunk néha az a hely,
    amelyhez sokáig, és messze utazunk.


    Sosem volt az a bőbeszédű, nem is vártam tőle, hogy most másképpen legyen. Remélem lesz alkalmam meglátogatni a többieket, be kell valljam magamnak, hogy nagyon is hiányoznak.
    Ahogy kihúzza előttem a széket és alám tolja egy kedves mosollyal köszönöm meg. Sosem gyűlöltem őt. Igen lehet, hogy legszívesebben kitekertem volna a nyakát, vagy letéptem volna a heréit, de csak is a harag miatt, nem gyűlöletből. Az élet senkinek sem lehet tökéletes, ahogy nekünk sem volt az, de felnőtt módjára tudjuk kezelni a dolgokat és jelenleg csak is ez számít.
    Természetesen én sem feledkezem meg a fiamról. Büszkén pillantok rá, ahogy ő is leül a helyére. Tudja, hogy most a „felnőttek” beszélgetnek, így hallgat, amíg nem kérdeznek tőle.
    A válasza rövid és tömör és meglepett vele. Először csak értetlenül pislogok rá, majd széles mosolyra húzódnak ajkaim és halkan nevetek fel. Dante… Dante… Dante… Istenem, hogy miért nem számoltam ezzel? Kisöprök pár tincset arcomból, majd visszapillantva szemeibe ugyan azzal a mosollyal szólalok meg ismét.
    -Akkor ez esetben hadd gratuláljak neked. Mindig is sejtettem, hogy eljön az a pillanat, az a pillanat, hogy te lépsz egy falka tetejére. Mindig is több voltál annál, ami. Okosak a társaid, így nincs is több kérdésem ezzel kapcsolatban.-Ha Ő az Alfa akkor tökéletes helyet találtam magunknak ez nem kérdés.
    -Mit kell tennem, tennünk azért, hogy a falkád részesei lehessünk?-Természetesen nem várom el tőle, hogy másként bánjon velünk, mint egy másik vérfarkassal, aki csatlakozni akarna hozzájuk. Nem akarom sokáig húzni a dolgot. Lehet, hogy hosszú távon mi ketten ismét nem fogunk jól kijönni, de most nem ez a legfontosabb, hanem az, hogy egy erős falkát találjunk magunknak.

    avatar
    Dante di Canio

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Alfa/Gullveig
    Tartózkodási hely : New York
    Kor : 324

    Re: The Sparrow Tavern

    on Vas. Szept. 27 2015, 23:33

    Aida - Dante

    Voltak vitáink, nem mondom, hogy nem, de két erős jellemű farkas kötötte össze az életét, várható volt, hogy egy idő után nem fog működni a dolog. Oké, azt hagyjuk, hogy rám jött az 5 perc, és poligám életet kívántam élni, de azóta se.
    Tuti a háború volt az oka, de már kár rajta rágódni, az a múlt, ez meg a jelen. Kettőnk viszonyának pedig véget kellet érnie, van ez így, de emiatt nem fogom hibáztatni.
    Mindketten vétettünk, mindketten elcsesztük, ki-ki a maga módján.
    Bármekkora fasz vagyok, az illem nem veszett ki belőlem, még szép, hogy én tolom Aida alá a széket.
    Szerencsétlen Nicholas kiszorul a beszélgetésből, de vannak olyan dolgok, amiket így kell rendezni.
    A nevetésére egy mosoly fut át az arcomon, leesett neki, igen.
    -Kösz. Mindennek megvan a maga ideje. Az enyém most jött el.
    A harcról nem beszélek, bár sejthető, hogy a sérülésem még annak a következménye, vagyis még mi sem laktuk be teljesen a kerületet.
    Bólintok, ha valóban mellettünk érezte magát biztonságban, akkor jó helyen jár. Ismerjük egymást, egyikünk sem tűri a gerinctelenséget és az árulást, tehát ha úgy dönt, hogy itt maradnak, akkor szívesen fogadjuk őket.
    -A szokásos, ez alól nincs kibúvó, te is tudod.
    Nem részletezem, miről van szó, Aida tökéletesen érti. Bármennyire is a volt nejemmel ülök egy asztalnál, illetve a fiammal, van, amiből én sem engedek. Nem mintha tartanék attól, hogy szétzilálni jönnének, de a falkába lépés íratlan szabálya, hogy bizonyosságot adnak a szándékukról, a lojalitásról és társairól.
    ~Mi elől menekültök?
    Biztonságot keres, erős falkát, ami azt jelenti, valamiért üldözik őket. Direkt így kérdezem, mert érzem a feszültséget benne, ezt nem tudja tagadni, előttem nem.
    avatar
    Rachel Earhart

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Laramae
    Tartózkodási hely : Queens
    Kor : 120
    Foglalkozás : Katona, pilóta

    Re: The Sparrow Tavern

    on Hétf. Szept. 28 2015, 00:22



    Dante & Aida
    Az otthonunk néha az a hely,
    amelyhez sokáig, és messze utazunk.

    -Ideje volt már!-De csak ennyit fűzök még a dologhoz. Elkaptam én azt az aprócska mosolyt. Milyen rég is láttam már. Akkoriban sem mosolygott túl sokat, így minden alkalom kész öröm volt a számomra. Úgy tűnik még azért ma is sikerül kicsalogatnom belőle.
    -Természetesen nem is akarunk kibújni alóla.-Itt a fiamra pillantok. Természetesen érdekel az ő véleménye is, de tudom, hogy megbízik bennem. Tudja nagyon jól, hogy ilyen téren nem ismerek tréfát, így nem igen fog ellenkezni a választásommal. Lehet, hogy nem fog tetszeni neki a dolog, de már nem először kellett behódolnunk és szerintem az ő módszereik barátibbak az eddigieknél.
    Akkor ezt sikeresen meg is tárgyaltuk. Érezhető rajtam, hogy megnyugodtam. Végre ledobhatom magamról az a súlyos terhet, amit a hátamon cipeltem. Éppen az italomba kortyolok, mikor meghallom Dante kérdését. Először Nichora pillantok, majd vissza az Alfára.
    ~Egy dühös falka elől!~
    De hogy nem csak némán ücsörögjünk itt, így a részleteket már hangosan fejtem ki.
    -Nos mindenki követ el hibákat. Sajnos két évre elszakadtunk egymástól és a kis butus úgy döntött, hogy falkát vált… Nos ő nem volt ilyen körültekintő, de tanult a hibáiból… Mikor rátaláltam tudtam, hogy ki kell mentenem őt onnan. Persze a vezérük nem akarta elengedni őt, hát végeztem vele.-Rántom meg a vállam. Az én fiamat senki sem tarthatja fogságban, még én sem, hisz nem egy kisfiú már, hanem egy érett férfi, szabad akarattal, de megadatott az a szerencse, hogy szoros maradt a kapcsolatunk, ami számára is sokkal fontosabb.
    Érdeklődve fürkészem Dante tekintetét megpróbálva kiolvasni belőle, de sosem jártam sikerrel, így most sem fűzök hozzá túl sok reményt.
    -És ti miért jöttetek el?-Természetesen nagyon is kíváncsi vagyok rá. Dante csak úgy nem lépne le, csak azért, hogy alfa lehessen, sosem volt az a nagyravágyó! Valami jelentős oknak kellett lennie, hogy megtegye ezt a lépést.

    avatar
    Dante di Canio

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Alfa/Gullveig
    Tartózkodási hely : New York
    Kor : 324

    Re: The Sparrow Tavern

    on Hétf. Szept. 28 2015, 17:27

    Aida - Dante

    -Meglehet.
    Sosem siettettem semmit, és soha nem akartam többet, mint ami adatott, most viszont ezt kellett tennem. Az, hogy többen velem tartottak, és kimondatlanul is elfogadtak vezetőnek, az sokat jelent és még nagyobb felelősséget, de vállalom. Amikor léptünk, eldobtam a Béta titulusomat, nem érdekelt, nem ez volt a fontos, hanem az, hogy az a csapat, amelyik útnak indul, biztonságban legyen.
    Mosolyogni ritkán szoktam, ebből is látszik, hogy azért, mert útjaink elváltak, nem szeretem kevésbé Aidát, mint annak idején.
    -Tudom.
    Ismeri a játékszabályokat, minek taglaljam. A kérdés a fiam, nem ő, így rápillantok. Elfogadja a feltételeket, vagy sem. Az anyja felvilágosítja, mit kínálunk cserébe, bár nem annyira kölyök, hogy ne tudná józanul mérlegelni az esélyeiket.
    ~Izgalmasan hangzik.
    Tényleg... elméletileg szövetségek vannak, főleg a többi faj miatt, hát azt elérni, hogy egy falka másik farkasok ellen forduljon, ahhoz tehetség kell.
    Be kell vallanom, Aida mindig is az volt, együtt is gyönyörűen nyúltunk bele mindenbe, mert unatkoztunk.
    -Az, hogy próbálgatja magát, azzal nincsen semmi baj, hím. Kétszer nem mondom, ha nálunk nem így alakul, akkor Enzo is hasonlóképpen tesz. Nos, egy falka sem szereti, ha kinyírják a vezetőt, és nem foglalják el a helyét, hanem lelépnek. Szarban vagytok, valóban... azaz csak voltatok.
    Elnevetem magam, semmi kivetnivalót nem találok abban, hogy Nicholas megpróbált a saját lábára állni, természetes dolog. Az okozott volna csalódást, ha ezt nem teszi meg, esküszöm, letagadtam volna, még akkor is, ha esélytelen a dolog, mert elég ránézni. A történtek másik fele... szeretettel várjuk a dühös falkát.
    -Nem értettünk egyet bizonyos dologban. Elkezdtek eltünedezni a kölykeink, és egy kis nősténynél nálam betelt a pohár. Brian szerint járulékos veszteség volt csupán, én másként vélekedtem. Mindketten tudtuk, vagy eljövök, vagy megölöm.
    Ez az oka annak, hogy itt vagyok. A választásunk Queens-re esett, nem foglalkoztunk azzal, kinek az otthona, mindegy volt, hogy szabad terület, vagy sem. Foglalt volt, így megvívtam a harcot, és most már a miénk.
    avatar
    Rachel Earhart

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Laramae
    Tartózkodási hely : Queens
    Kor : 120
    Foglalkozás : Katona, pilóta

    Re: The Sparrow Tavern

    on Hétf. Szept. 28 2015, 20:23



    Dante & Aida
    Az otthonunk néha az a hely,
    amelyhez sokáig, és messze utazunk.

    Tényleg izgalmasnak hangzik a dolog, de benne lenni már nem olyan izgalmas. Okom volt arra, hogy úgy döntöttem nem maradok ott. Az a falka romlott volt, ha egyszer átvenném egynek az irányítását nem egy ilyennek akarnám.
    Dante szavai után éppen szóra nyitom számat, hogy elmondjam én is véleményemet, de ekkor Nicho megelőz. Meglepődve pillantok rá, de nem állítom meg. Neki is joga van véleményt nyilvánítani, nah meg a lényegi részen úgy is túl vagyunk már.
    -Azért mentségemre szóljon még az, hogy nem hogy csak eltűnt, de konkrétan közölték velem, hogy halott.-A hangja nyugodt és mondata végén még egy gonosz vigyor is megjelenik az arcán. Gyilkos pillantást vetek rá. Tudom jól, hogy ezt direkt csinálta, nah majd megkapja a magáét, ha kettesben maradunk!
    Dantéra pillantok, majd elhúzom a szám sarkát, nos ezen nincs mit szépíteni, tényleg halottnak tituláltak.
    -Nah igen, ez tényleg így volt... Viszont nem a hatalomért hívtam harcba az alfát, csak a fiamért. Nem akartam vezető lenni, nem nekem való! Az meg nem az én hibám, hogy pocsék vezért választottak maguknak.-Persze nem mondom azt, hogy mindig jó döntéseket hoztam, de máshogy nem szerezhettem volna vissza a fiamat. Ott hagyni meg képtelen lettem volna őt.
    -Jól döntöttél. Bevallom őszintén nekem mindig is fura volt az a fickó.-Kiiszom a poharamból a maradékot, majd ismét komolyabb témára terelem a beszélgetést.
    -Nem tudom te hogy vagy vele Dante, de jó lenne minél előbb megejteni a dolgot. Bevallom őszintén kissé elfáradtam. Jó lenne venni egy jó nagy meleg fürdőt és bedőlni az ágyba.-Szélesedik ki mosolyom. Biztos vagyok benne, hogy egy egész kastélyt építettek maguknak. Minek szűkölködjenek? Élvezni kell az életet!

    avatar
    Dante di Canio

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Alfa/Gullveig
    Tartózkodási hely : New York
    Kor : 324

    Re: The Sparrow Tavern

    on Hétf. Szept. 28 2015, 23:52

    Aida - Dante

    Nicholas válaszára felmordul a farkasom figyelmeztetőleg, ha valamit sosem tűrtem el, az az, hogy bárki is így nyilatkozzon Aidáról, és lehet, eddig nem tudtam a fiamról, de tőle sem tűröm.
    -Az anyád nélkül sehol nem tartanál, ezt sose feledd.
    Villámló tekintetem is jelzi, hogy vagy eltünteti a vigyorát, vagy én fogom megtenni. A hangom ennek ellenére nyugodt, értem én, hogy menne a saját feje után, értem, hogy próbálgatná, mire megy egyedül, evidens dolog, hiszen hímből van, de azért tudja, hogy a véleménynyilvánítása mellé rendezze a mimikáját marha gyorsan.
    -Van, hogy mindennel bepróbálkoznak. Érthető.
    Aida kemény nőstény, de tudom, hogy mekkora szíve van, így nem is csodálom, ha Nicholas után ment, ahogy az is, hogy nem szándékozott ott maradni.
    -Megvannak a maga rigolyái, viszont az, hogy megöljem... nem tettem volna meg.
    Brian az Brian, másként nem lehet jellemezni, ennek ellenére erős Alfa, nem féltem attól, hogy kihívója akad még úgy 100-150 évig biztosan nem.
    Megiszom a kávémat, bólintok Aidának, és jelzek is a pincérnek, hogy fizetek. Rendezem a számlát mielőbb.
    -Akkor gondold el, milyen levezetni Nashville-től idáig úgy, hogy egy pár órás pihenő után döntesz az otthonodról. Menjünk.
    Elvigyorodok, nem mondhatom, hogy túl friss voltam a harcra, jól esett volna még egy kis pihenő, de éppen ezért akartam túl lenni az egészen, vagy így, vagy úgy... azaz eldöntve, mi itt maradunk.
    Felállok az asztaltól és kifelé indulok, itt már előreengedem Aidát, aztán mutatom az utat is.
    avatar
    Rachel Earhart

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Laramae
    Tartózkodási hely : Queens
    Kor : 120
    Foglalkozás : Katona, pilóta

    Re: The Sparrow Tavern

    on Szer. Szept. 30 2015, 20:05



    Dante & Aida
    Az otthonunk néha az a hely,
    amelyhez sokáig, és messze utazunk.

    Látom Nicho arcán a meglepettséget a morgásra, majd Dante kioktatására. Csak egy aprócska mosolyt merek megengedni magamnak. Nah igen meg kell szoknia ezt a fajta szigort. Dante mindig is kemény volt. Nem mondom azt, hogy én babusgattam Nicholast, de Dantéhoz képest és a megtestesült szelídség vagyok. Nah fiam! Íme az apád!
    Bár kedvem lenne megvédeni az én egyetlenemet, de nem szólok közbe, az csak rontana a helyzeten. Tanulja csak meg, hogy mire kell majd a jövőben odafigyelnie, ha az apja társaságában van. Nem lesz könnyű. Már most sajnálom őt. De úgy tűnik a sors is azt szerette volna, hogy mi ismét egy falkához tartozzunk… Ki tudna ennek nemet mondani?
    Volt mikor sűrű elképzeltem a találkozást Dantéval és meg kell mondjam sokkal rosszabbra számítottam. Bár egyikünk sem az a hisztizős fajta mégis úgy véltem, hogy elsőként egy jó nagy ordibálással kezdenénk meg a beszélgetés. Kellemesen csalódtam mind a kettőnkben. Sőt kimondottan öröm őt viszont látni.
    Miután kifizette az italunkat megköszönöm neki a meghívást, végül kezembe veszem a kabátom és már indulunk is kifele. Dante nagy lendülettel indul meg az utcán. Én viszont megállok a kocsimnál. Remélem nem hitte azt, hogy itt hagyom a drágám. Lehet, hogy farkasok vagyunk, de nah… Azért néha mi is választhatjuk a kényelmet.
    -Drágám!-Először csak meglóbálom a kulcsom, majd kacsintok felé egyet.
    -Én még tudok vezetni.-Kiszélesedik mosolyom, majd egy pillantást vetek fiamra. Bocsi, de megnyerted a hátsó ülést. Miután beültem a volán mögé Dantéra pillantok. Mivel egyáltalán nem ismerem Queenst, így neki kell elnavigálnia a házig.

    avatar
    Dante di Canio

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Alfa/Gullveig
    Tartózkodási hely : New York
    Kor : 324

    Re: The Sparrow Tavern

    on Szer. Szept. 30 2015, 21:22

    Aida- Dante

    Nem kell zseniális elmének lenni ahhoz, hogy tudjam, Nicholas nem egészen erre számított tőlem, azaz sok dologgal számolt, de azzal nem, hogy kőkeményen helyreteszem egy pillanat alatt. Lehet, nem voltam része az életének eddig, de a minimum az, hogy legalább a kort tiszteli az anyjánál... a hierarchiát.
    Hozzánk akarnak csatlakozni, akkor lehetek a legjobb barátja, de a legádázabb ellensége is, ha kivívja nálam.
    A meglepett arc bőven elég, tudom, hogy van annyi esze, még egy ilyet nem enged meg magának. Szeretem a humort, értem is, magam is űzöm, de van egy határ.
    Miután fizettem, kilépek a bárból, és nyakamba veszem a várost, hogy mutassam az utat, nem vagyok cukorból,de Aida utánam szól.
    Nem, nem érzem könyörületnek, és nem is szégyellem, hogy perpill nem tudok vezetni, van ez így, volt is, lesz is. Az, hogy drágámnak szólít, arra elmosolyodok, és bólintok.
    Régen volt, hogy így nevezett valaki, és régen volt, hogy én így hívtam valakit... Aida volt az.
    Tudom, hogy szeretett, és azt is, hogy valahol még mindig szeret, ez fordítva is így van, csupán különböztek a céljaink és nézeteink.
    -Hatalmas előny.
    A kocsihoz lépek és beszállok, aztán mutatom az utat egyenesen a főhadiszállásunkig.

    Re: The Sparrow Tavern

    on Vas. Feb. 26 2017, 18:32


    Sponsored content

    Re: The Sparrow Tavern


      Pontos idő: Pént. Nov. 24 2017, 04:44