Belépés

Elfelejtettem a jelszavam!

New York, mint ahogy minden más város, éli a mindennapi életét. Ám nem tudhatod, hogy aki rád köszön az utcán, odaadja a napi újságodat, az ki is valójában. Mert az emberek olyan világban lépdelnek, amiről fogalmuk sincs: természetfeletti lények veszik őket körbe, akár élnek is velük, szívük választottjaként. Szeretnél benézni a valóságot eltakaró fátyol mögé?

Várunk szeretettel!


Az oldal nyitott:2015. január 25.

Időjárás

Napjárás

Latest topics

» Pince
by Ryan Elvestaad Today at 00:27

» Étkező
by Theodore Miles Hudson Today at 00:07

» Szentpétervár
by Vitaly Rayt Yesterday at 23:50

» LaGuardia Reptér
by Noah L. Harwey Yesterday at 23:22

» Utopia Parkway
by Ryan Elvestaad Yesterday at 22:39

» Vitaly lakása
by Admin Yesterday at 18:19

» Terasz
by Erick Lamothe Szer. Aug. 15 2018, 22:22

» Forest Hills
by Admin Kedd Aug. 14 2018, 23:24

» Kinti medence
by Admin Kedd Aug. 14 2018, 23:21

» Kapu
by Lucius Evans Kedd Aug. 14 2018, 18:59

Staff

D.J.
PM
Apple
PM

Köszönet


A leírások, képek, videók mind megtalálhatóak a világhálón, az oldal grafikájának alaptematikáját Quierra-nak köszönjük.

    Étkező - Konyha

    Share
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Étkező - Konyha

    on Vas. Május 31 2015, 11:28

    ....
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Étkező - Konyha

    on Vas. Május 31 2015, 11:28

    Alec – Jace


    Nem enyhén szólva idegesen ébredtem.
    Az éjjeli üldözés túlságosan jól sikerült, négy démonból mindet eltettem láb alól, pedig nem kispályások voltak. Muszáj leszek elmenni a Néma Testvérekhez, hogy mi ez az egész, mert ahogy hozzájuk értem, hamuvá égtek. Ha ezt eddig is tudták, de elfelejtették velem közölni, enyhe kifejezés lesz arra, hogy mennyire leszek mérges.
    Dühödten dobtam magamra a pólót és húztam fel a nadrágot, mezítláb indultam neki a napnak, úgyis le fogom majd venni. Nem szokásom nyígós királykisasszonynak lenni, ezért reggeli helyett az edzőterembe tartottam, hogy lenyugodjak. Ez nagyjából három óra múlva még úgy sikerült is. Nem igazán hagytam pihenőt, és a folyadék hiányától már szédelegni kezdtem, hogy végül elterüljek a földön, magam mellé téve a botot.
    A fegyverek letisztítása, majd helyére tétele után, úgy, ahogy voltam, a konyha részbe tartottam, hogy kinyitva a hűtőt, legalább a negyedék kipakoljam és kávé mellett pusztítani kezdjem.
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Étkező - Konyha

    on Kedd Júl. 14 2015, 12:25




    To Jace

    Ismeritek azt a helyzetet, amikor átestek a holtponton, és nem tudtok aludni, még akkor sem, ha akartok? Hát én így jártam éjjel. Csak feküdtem, és gondolkoztam, nagyjából mindenen. Az elmúlt éveken, a jelenen, a családomon, tényleg mindenen. Minden annyira megváltozott, semmi sem a régi, és testvérként és rangidősként ez nekem sem egyszerű. Mégis van két dolog, ami elfeledteti velem a gondokat: a démonvadászat és amikor épp Idrisben tanítok az Akadémián. De ezek sajnos csak ideiglenesek. A másik ok, amiért nem vagyok jól mostanában, az Jace. Rossz nézni, ahogy szenved, és nem tudok ellene mit tenni…
    Hirtelen elegem lesz a rossz gondolatokból. Elhessegetem őket, és táplálékszerző körútra indulok a konyhába. Mikor belépek, látom, hogy valaki már megelőzött.
    -Azért hagyj nekünk is. - Mosolyodok el. Megpakolom a tányéromat, majd letelepedek Jace mellé.
    -Mi a baj? - nézek rá. Csupán ennyit kérdezek, hiszen tudja, hogy ha valami van vele, azt én is érzem.

    १ Bocsi, hogy ilyen későn Smile १Clothes १ Zene
    ©️
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Étkező - Konyha

    on Szer. Júl. 15 2015, 11:46


    To Alec



    Az evésem nagyrészt a nem evésnek és a kimerítő edzésnek szól, és szintén nagyészt annak, amit a csajok szoktak művelni. Nem is gondolkodom, csak tömöm magamba az ételt. Vagyis éppen, hogy gondolkodom, lévén az elmúlt időkön jár az agyam. Nem túl sok érzelemmel.
    Az eltűnt azon a napon a könyvtárban, amikor Clary kilépett rajta. Három napig nem voltam magamnál, és újabb két napig csak aludtam. Visszatértem ahhoz a zárkózott énemhez, aki Clary előtt voltam, megspékelve azzal a fiúval, aki először érkezett a Lightwood házba. Kiiktattam az érzelmeket és egyben nem tudom. Nem akarok belegondolni, oké? Hagyjuk.
    Még senkinek sem mondtam, mi történt, mindenki arra fogja, amivé lettem. Mint egy világító fáklya, hiába veszek fel még egy réteg ruhát, azon is átdereng a fény. Lehet, hogy egy angyalkát kéne megkérnem, segítsen, de azok úgysem fognak.
    - Akkor gyere és vegyél. – kapok be egy újabb falatot.
    Alec közelsége mindig megnyugtat és egésszé tesz, és most is ezt érzem. Már nem vagyok annyira zaklatott, még ha nem is nyugodtam le. Mindig is Alec volt a megfontoltabb, a komolyabb, a felelősségteljesebb. A kérdés, amennyire egyértelmű és érthető, annyira feldobja az ütőeret bennem, szinte levágom a villát és hátradőlve karba fonom a kezem. De tudnia kell róla.
    Bele telik pár percbe, mire kinyitom a számat, a válasz után pedig megint nekikezdek enni.
    - Clary dobott. – nem fogom megmondani neki, hogy még azt is elmondta, mást is megcsókolt.
    - Magnusnak meg mikor kéred már meg a kezét? – lapátolok tovább, terelve a témát is.
    Ér, ha ki szeretnék futni a világból és egyszerre Alec meg Izzy mellett lenni? És kitörölni az elmúlt... nyolc évet?

    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Étkező - Konyha

    on Szer. Júl. 15 2015, 11:57

    "All happy families are alike; each unhappy family is unhappy in its own way."

    Alec & Jace & Izzy


    Sok minden történt az elmúlt időben. Elhanyagoltam a családomat, mert fontosabb voltam magamnak, mint ők nekem. Nyalogattam a sebeimet, melyekről kiderült, hogy nem is léteznek. Úgy tettem, mintha semmi sem számítana, a lélek útját jártam és közben majdnem elfelejtettem, hogy kikre is számíthatok. Attól, mert szerelmes vagyok - igen, ki merem mondani - még nem szabad, hogy elfelejtsem, hogy testvér is vagyok. Két oktondi majomnak a testvére, s ők olyanok, akikre mindig vigyázni kell.
    Először a gyakorlóteremben keresem őket, de egyiket se találom. Aztán jön a fegyverraktár és csak a dobogó harmadik fokán van a konyha. Naná, hogy megvannak!
    - H..
    Helyzetet akartam kérdezni, de közben ér a kijelentés. Lehuppanok melléjük, pontosabban a kajahalom mellé, mert ki sem látszanak belőle. A kérdésemet nem előzi meg se szia, se semmi.
    - Hogy mi van?
    Villámok szikráznak szemeimben. De hisz én elvittem a kis cafkát inni! Ápolgattam a lelkét és befogadtam, akartam, hogy Jace által a családunk része legyen. Dühömben reflexből nyúlnék valami éles tárgy után, amivel szúrni meg vágni lehet, de mivel nincs előttünk az asztalon más, csak csirkecomb, így annak a csontjára markolok rá, s kezdek hadonászni vele.
    - Megölöm!
    Szívom a fogam. Nyolc éve nyelem a békát és próbálom kedvelni. Ugye most már bátran utálhatom úgy, ahogy megérdemelte volna már az elején?
    Érdekel a Magnus-téma is, de leragadtam Clarynél.
    - És mégis miért, ha képes voltál nyolc évet pazarolni rá az életedből? Hálátlan! Egyébként neked meg eszedbe ne jusson senki kezét megkérni, mert ezzel a combbal verlek laposra!
    Alec felé is meglengetem egy kicsit a harcias csirkét, majd ha már úgyis a kezemben van és összezsíroztam magam vele, bele is harapok. Dühünkben enni nem is olyan rossz. Tudsz valamit Jace, az már igaz!
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Étkező - Konyha

    on Kedd Júl. 21 2015, 19:26




    To everyone

    A kínos csend választ ad a kérdésemre, és mielőtt bármit kérdeznék, ki is mondja, hogy Clary miatt ilyen. Tudhattam volna… Körülnézek magunk körül, kezembe kapom az első üveget, amit meglátok, és nemes egyszerűséggel tarkón vágom vele.
    -Megmondtam, vagy nem mondtam meg annakidején, hogy hagyd a francba, ne pazarold rá az idődet?!  Na és hallgattál rám?! Hát persze, hogy nem!- Na igen, akkoriban teljesen más apropóból ágáltam a Clary-dolog ellen, de… egyszerűen… tehetetlen dühömben ököllel az asztalra csapok. Éveken keresztül harcoltam saját magammal, hogy megkedveljem Claryt, és már majdnem sikerült is, erre tessék, ez van! Csak kerüljön a szemem elé, de nem ússza meg egy fejmosással azt garantálom…
    Időközben befut Izzy is, és bőszen bólogatva támogatom az ötletét, miszerint megöli Claryt.
    -Nagyon szívesen segítek… - sziszegem. Várjunk csak… Izzy itt?
    -Nahát, hát téged is látni? - Mosolygok Izzyre, majd a másodperc töredéke alatt fordulok Jace felé.
    -He? Öhmm… Nos, majd megtudod, ha itt lesz az ideje! És nyugi Izzy, egyenlőre szó sincs semmiféle eljegyzésről. Mellesleg Jace, mi az, amit nem mondasz el nekem/nekünk?! - Nem vagyok hülye, tudom, hogy nem teljesen őszinte.

    १ Családi dráma 3...2...1... Very Happy १Clothes १ Zene
    ©️
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Étkező - Konyha

    on Pént. Júl. 24 2015, 15:52


    To my sister and

    parabatai brother
    Kimondtam. És ekkor jövök rá, hogy csak én voltam ennyire vak, ennyi évig. Mindenki tudta, én nem akartam tudomást venni. Nem kellek Cla...
    Hirtelen kerül közel a tányér és annak tartalma az arcomhoz. Még mázli, hogy nem volt benne evőeszköz. Még csak annyi időm lesz, hogy  két tenyeremmel, megtámasztom magam, nehogy fejest ugorjak abba, amit éppen eszek.
    - Hé! –  de csak ennyit tudok kimondani, utána meg az asztalról kapom el a kezem, ahogy nagyot ugrik rajta minden. A dühét nem csak én érzem, hanem az asztal is és minden, ami rajta van.
    - De. Megmondtad. – a tarkómra tapasztom a tenyerem, most ért el az ütés fájdalma. És még tele is volt...
    - Na persze, mert te megmondtad volna, hogy mi a helyzet! Nekem kellett elmenni Magnushoz basszus! –  fonom karba a karom dühösen.
    A közben már érkező Izzy felé csak ekkor fordulok.
    - Jól hallottad. –  vakogom oda. Az érzelmeimről sosem beszéltem és nem is van kedvem. De tartozom nekik ezzel. Akárhogy is, a testvéreimnek érzem őket. Ha ők nincsenek, akkor ma ...
    A csirkecombot elbűvölten nézem, ahogy hadonászik vele Izzy.
    - Te, vigyázz azzal a csirkével, még a végén leszúrsz egy legyet vele.
    Aztán én jövök, hogy azt asztalra csapjak.
    - Senki, nem öl meg, senkit! – még mindig bennem a dobása utáni érzés és a dühöm sem olyan, mint szokott lenni. Mintha kívülről nézném az egészet.
    Terelődik a szó Alecékre, megnyugszom és ismét enni kezdek. De csak a torkomon akad a falat, nehezen visszafojtom a köhögést, majd turkálni kezdek az ételben a kanállal. Nem akarom megmondani.
    - Tegnap hivatott a Klávé. – veszek egy nagy levegőt és kidől belőlem, amit kaptam.
    - Előre elrendezett házasságot kaptam, jövő hónapban eljegyzés, három hónap múlva esküvő. Helen Makepeace a szerencsés kijelölt. – a Melbourne-i Intézet vezetőjének az unokatestvére.
    - Túl fontos a vérvonalam, hogy veszni hagyják. –   jegyzem meg gúnyos keserűséggel.
    Azt sem tettem zsebre, amit kaptam közben, kezdve a kárörvendéstől egészen a lenézésig. A képükbe vágtam ugyan, hogy tenyészbikának ne nézzenek, de a törvény az törvény. Ha szar is nekem, attól még be kell tartanom.


    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Étkező - Konyha

    on Szer. Júl. 29 2015, 00:06

    "All happy families are alike; each unhappy family is unhappy in its own way."

    Alec & Jace & Izzy

    Csodálatos témára érkezem, a bátyáim egymás szerelmi életében tipródnak. Alec zuhanására is elevenen emlékszem, én is jártam Magnusnál, épp csak nem dörgölöm az orra alá. Odavágni viszont nem fogok, mert jobban leköt, hogy Alecre förmedjek.
    - Hülye vagy?! Vérzik.
    Már nyúlok is az irónom után, hogy ez iraztét rajzoljak Jacere, de akkor rájövök, hogy nem is tudom vérzik-e, csak feltételezem egy ilyen ütés után. És egyébként is kizökkent az, hogy miket hallok még. Az irón helyett a csirkecomb keveredik a kezembe, azt lengetem, miközben szitkozódom, mint egy kocsis.
    - Látni.
    Zárom le ennyivel, mert nem akarom, hogy engem is elővegyenek, a családunk szerelmi palettája így is elég színes, nem óhajtok belemenni a Simonkérdésbe, akármennyire is járjak a felhőkben attól, mert együtt vagyunk. Persze ettől még vele is ugyanígy szoktam üvölteni, ha valami nem tetszik. És verekszem is, de azt szigorúan nevelő célzattal. Elvégre árnyvadász ő is, tudnia kell visszavágni.
    - Legyet nem, de azt a némbert nagyon szívesen!
    Közlöm hevesen, majd még mielőtt elvenné előlem a csirkét, inkább beleharapok, s visszateszem a tányérra. Azzal is tudnék nagyot ütni, de pusztakézzel jobb vagyok, pláne korbáccsal.
    - Meg egy nagy szart!
    Bukik ki belőlem a szitok. Egyszerre ér nagyon sokféle érzés és nem találok ki közülük. Egyrészt pipa vagyok Claryre, amiért ezt tette Jaceszel, másrészt pipa vagyok Jacere, amiért nem volt képes elérni már rég, hogy a nő az övé legyen és most utólag meg van lepve. Harmadrészt a hátam közepére kívánom a Klávét és nem vagyok hajlandó eltűrni, hogy a testvéremmel ezt tegyék.
    - Nem élünk a kőkorszakban! Azt fogsz elvenni, akit választasz magadnak. Nem vagy te valami árucikk, a Klávénak a pofájába is bele merem mondani!
    Teljesen komolyan gondolom azt, amit mondok. Eddig a pontig. Aztán most jönnek az ötleteim, kezdve azzal, amitől biztos falnak fognak menni.
    - Mit akarnak tőled? Csinálj sok-sok gyereket a fantasztikus vérvonaladdal? Adj ennek a Helenenek spermát, aztán le van tudva. Az eszem megáll, de komolyan! Ne aggódj, nem lesz itt semmiféle esküvő. És ezt meg is pecsételem azzal, hogy főzök nektek egy finom levest. Simonéknál találtam egy szakácskönyvet a múlt héten, volt benne egy nagyon jó recept..
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Étkező - Konyha

    on Csüt. Aug. 06 2015, 09:34




    To everyone

    -Örülj, hogy csak az üveggel vágtalak tarkón! - szúrom oda, sűrű pofavágások közepette.
    -Ne gyere nekem Magnussal! - kezdem felkapni a vizet. Ha ennek vége, esküszöm, laposra verem az edzőteremben…
    -Én nem ölöm meg, maximum a tőröm… - morgom. A Klávé említésére felkapom a fejem. Jó még abból soha nem sült ki, ha bármelyikünket megkeresték bármilyen ügyben. Előre elrendezett házasság?!
    -Hogy mi?! Mondd, hogy eltévesztettük a hónapot, és épp április elseje van! Esetleg kandikamera? - Ennyire tajparaszt még a Klávé sem lehet… Na jó, lehet…
    -Nem lesz itt semmilyen esküvő! - Ismétlem meg Izzyt, és remélem, hogy ő is arra gondol, amire én. Magunkat ismerve, simán ráborítanánk az asztalt az illetékesekre, és elküldenénk őket a p….. szóval közölnénk velük, hogy mit ne csináljanak… Izzy ötletére, miszerint főz nekünk levest, kétségbeesett képet vágok. Ez a másik, amiből még jó nem sült ki sosem.
    -Biztos vagy ebben? -

    १ Családi dráma 3...2...1... Very Happy १Clothes १ Zene
    ©️
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Étkező - Konyha

    on Vas. Aug. 09 2015, 21:39


    To my sister and

    parabatai brother

    - Akkor se ütögess! – kiáltom vissza, fogva a kezemmel az ütés helyét.
    - Hagyd, nem kell. – durcásan vetem oda Izzy szavaira. Nem vagyok kisgyerek. Mégis jól esik.
    - De igen, jövök, akkor amikor akarok és ahogy akarok! – nem elég, hogy ez a bajom, még ...
    Tényleg az asztalra csapok, ököllel és fel is állok.
    - Nem! – szinte kétségbeesetten kiáltom, hogy aztán ismét ingerült legyen a hangom. Vagy dühös.
    - Hagyjátok őt békén!
    Levágom magam vissza a székre és felkapva a tányért, a szemközti szekrényhez vágom.
    - Nem elseje van. És nem is április. – szusszantok egyet és karba fonom a kezem. Csak azért nem dőlök hátra, mert az enyémnek nincs támlája. Tudom, mi lett volna, ha nemet mondok. A Lightwood családot is szégyenbe hoztam volna, és nem hinném, hogy ezzel kéne meghálálnom, amit értem tettek.
    - De lesz. Letettem az esküt rá. – azt pedig soha, semmilyen körülmények között nem szegtem meg. Soha.
    Legszívesebben mindkettőt átkarolnám és megkönnyebbülten mondanám nekik, hogy köszönöm a támogatásukat. Ez abban nyilvánul meg, hogy hirtelen lenyugszom és nem dühöngök tovább.
    - Egy feltétellel. Ha véleményt mondhatunk róla. Hogy van Simon? – végül kirobban belőlem a nevetés. Úgy érzem, megbolondulok.


    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Étkező - Konyha

    on Vas. Aug. 30 2015, 23:20


    Alec, Jace & Isabelle @

    - Akkor vérezz el, barom!
    Fújok Jacere, s láthatólag engedem magam eltántorítani, de végül csak felpattanok és az asztalra nyomom a fejét - remélem Alec veszi a lapot és segít - hogy lefoghassam és megkapja azt az iratzét. Elég volt az a kézszétverős, embermódra gyógyulós baromkodás. Azóta nem adok a "nem kell"-jeikre. Hülyék ezek mindketten, kakasok.
    - Anya kinyír, amiért összetörted a kedvenc tányérját.
    Jegyzem meg sztoikus nyugalommal, miután visszaültem a helyemre, s eltettem az irónt.
    - Milyen esküt tettél le? Megvesztél? Erre senki sem kötelezhet hacsak rá nem bólintottál, hogy elveszed a luvnyát. Nem lehettél ekkora hülye. Ugye?
    Remeg meg a hangom és szinte várm a megerősítést, hogy ugye nem. De közben azért felkelek, hogy főzni kezdjek. Alec kérdését eleresztem a fülem mellett. Magnus mellett olyan kis ínyenc lett, pedig a warlock se főz, ebben biztos vagyok. Ha nem eszi meg a főztömet, megtömöm, mint egy libát, ezt üzeni tekintetem.
    - Alec! Állj elő valami javaslattal, mert ezt így nem hagyhatjuk annyiban.
    Adom ukázba, s közben előkotrok mindenféle hozzávalókat. Fintorogva szagolom meg a tejszínt.
    - Krémleves nem lesz. Ez romlott.
    Jace megjegyzésére bólogatok. Tudja mi a véleményem a véleményekről. Olyan, mint a hátsó fertály. Tudom, hogy van nekik, de nem nagyon érdekel a seggük. A kérdés emlegetettjéé már annál inkább.
    - Remekül, ha nem számítjuk azt, hogy--
    Legyintek.
    - Lényegtelen, az ő dolga. Ha akarod, kérdezd meg tőle. Amúgy tényleg jól. Igen, lehet tenni a megjegyzést. Szerelmes vagyok belé. Na és?
    Előzöm meg a kaján vigyorukat, legalábbis igyekszem. Közben pedig egy hagymát vagdalok könnyek között.
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Étkező - Konyha

    on Vas. Okt. 18 2015, 12:16




    To everyone

    -De igenis ütlegellek, mert úgy látszik csak ebből értesz!- Izzy-re nézek, amikor pedig az asztalra nyomja Jace fejét, színpadiasan felsóhajtok, majd előkapom az írónomat és én magam rajzolom meg azt az iratzét.
    -Mi hagyjuk békén?! Nemtudom feltűnt-e, hogy ez az egész tulajdonképpen miatta van! - Most már én is megemelem a hangom. Egyszerűen nem bírom felfogni. Annakidején mindketten tűzbe mentek volna a másikért –amit mindannyian meg is tapasztaltunk-, most meg ez. Akármennyire is utálom most Clary-t, és akármennyire is szeretem Jace-t, de azt kell hogy mondjam, az ilyenek mindig két emberen múlanak.
    De lesz. Letettem az esküt rá. Még szerencse, hogy pont egy szék mellett álltam az előbb, így a padló helyett a székre sikerült lerogynom meglepetésemben. Nem szólalok meg, csak nézek egyikükről a másikukra.
    -Jace, kérlek! Mondd, hogy nem csináltál hülyeséget! - Kérőn nézek rá, pedig magamban már tudom a választ, s ajkaim egyetlen szót formáznak: ~Miért?~
    Izzyre nézek, és gyorsan  számításba veszem a lehetőségeinket.
    -Javaslatom az éppenséggel van. Egy: Menjünk el a Klávéhoz, és csapjuk ki a hisztit. Kettő: Akármennyire is nem tetszik ez az ötlet, de elő kell kerítenünk Claryt. Ha kell, akár a föld alól is, és vele együtt kicsapni a hisztit a Klávénál.- Kíváncsi vagyok a reakciójukra. Amikor Izzy Simont említi, akarva-akaratlanul is elmosolyodok.

    १ Családi dráma 3...2...1... Very Happy १Clothes १ Zene
    ©️
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Étkező - Konyha

    on Szomb. Nov. 07 2015, 19:44


    To my sister and

    parabatai brother


    - Hagyjatok már! – nem ellenkezem annyira, annál hamarabb túl leszek a mizérián, és egyben jól is esik, hogy ennyire figyelnek rám. Ők ketten voltak azok, akik a családom (legalábbis akit úgy hittem, az apám) elvesztése után meg tudtam nyílni, és elviselték zárkózott bunkóságomat és sértettségemet. A tűzbe mennék értük.
    - Majd elviszem egy warlockhoz és összeragasztja. – morgok az orrom alatt, a nyakam tovább dörzsölve.
    - Békén hagyjátok és kész! – fonom makacsan össze a karom.
    Sejtettem, hogy nem fogják érteni, miért tettem. Értük is. A Klávé száját végleg betömtem a családdal kapcsolatban és nem fogják se Alecet, se Izzyt csesztetni azért, akiket választanak házastársul. Mert bár Alec nem tudja, de ez is benne volt az alkumban velük. És így már sokkal könnyebb szívvel mentem bele az egészbe.
    Nem válaszolok nekik a további kérdéseikre az alkuval kapcsolatban, amivel megerősítem, hogy márpedig valóban így tettem.
    - Senki nem megy sehová. Senkivel. Ez az én dolgom, szóval Három: kimaradtok az egészből.
    Összevonom a szemöldököm, ahogy Simonról hadovál Izzy. Ugye nem vesztek össze? Belevakolom a falba azt a gyereket, ha valamivel megbántotta Izzyt.
    Mérgesen csapom az asztalra a konyharuhát az ölemből, felpattanok és idegesen hagyom ott a helyet, és egyben látni a képemen, hogy boldogan is. Fontos vagyok nekik, elvégre akkor nem foglalkoznának így velem. Hálás vagyok ezért nekik, s mivel sosem voltam az érzelmek nagy kimutatója, inkább megakasztom magam ebben és távozóra fogom.

    //Köszönömmmm a játékooooottt!!!! pulp //


    Re: Étkező - Konyha

    on Hétf. Jan. 16 2017, 22:34


    Ajánlott tartalom

    Re: Étkező - Konyha


      Pontos idő: Pént. Aug. 17 2018, 02:28