Belépés

Elfelejtettem a jelszavam!

New York, mint ahogy minden más város, éli a mindennapi életét. Ám nem tudhatod, hogy aki rád köszön az utcán, odaadja a napi újságodat, az ki is valójában. Mert az emberek olyan világban lépdelnek, amiről fogalmuk sincs: természetfeletti lények veszik őket körbe, akár élnek is velük, szívük választottjaként. Szeretnél benézni a valóságot eltakaró fátyol mögé?

Várunk szeretettel!


Az oldal nyitott:2015. január 25.

Időjárás

Napjárás

Latest topics

» Folyosók
by Connor Shayeh Today at 19:08

» Kórház
by Noel Wyard Yesterday at 23:57

» Pince
by Ethan Keon O'Brien Yesterday at 23:16

» Emerlad Wrímans
by Admin Yesterday at 22:28

» Barclays Center
by Theodore Miles Montgomery Yesterday at 21:13

» Cox professzor irodája
by Thomas Montgomery Yesterday at 14:11

» Jazz lakása
by Jazz Quinn Yesterday at 03:15

» Long Island villa
by Noel Wyard Hétf. Okt. 15 2018, 23:22

» Avatarfoglaló
by Emerald Wrímans Hétf. Okt. 15 2018, 21:43

» Theo szobája
by Theodore Miles Montgomery Hétf. Okt. 15 2018, 00:18

Staff

D.J.
PM
Apple
PM

Köszönet


A leírások, képek, videók mind megtalálhatóak a világhálón, az oldal grafikájának alaptematikáját Quierra-nak köszönjük.

    Jamaica Avenue

    Share

    Jamaica Avenue

    on Vas. Szept. 27 2015, 18:49

    First topic message reminder :


    avatar
    Alan Bret

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Nincs
    Rang : Kóbor
    Tartózkodási hely : New York
    Kor : 152
    Foglalkozás : mesterlövész, fegyverkészítő

    Re: Jamaica Avenue

    on Szer. Aug. 30 2017, 22:48


    To Masako    


    Ahogy az utolsót szívom a cigibe belenyomom a hamutálba és a füst lassan elhal a csikkből. A füst. A szaga valakinek vissza taszító, ahogy az íze is. De számomra egy megnyugvásnyi másodperc. Olyankor elfelejteti, ki is vagyok, és leállítja a gondolataimat. De csak pár másodpercre, mintha az agyam nem kapna levegőt a nikotintól. És ez jó, Gyűlölöm a gondolataimat, amik újabb és újabb gondolatokat, érzéseket ébresztenek fel. A bizonytalanságot, a rossz érzéseket és azt mennyire gyűlölöm magamat. Idő közben kértem még egy italt, majd annak társaságában fordultam el a pulttól és pillantottam a tömeg felé.Azonnal kiszúrtam Masát aki elengedve magát szabadult meg mindenétől és csak ugrabugrált. Csak figyeltem a mozgását és bele kortyoltam, az italomba. Lehunytam a szemeimet, és kicsit olyan érzésem volt mintha minden lelassulna. Az idő még lassabban telik…Minden lassú. Minden ellenem dolgozik. „Remélem te se…”. Ha tudnád az igazságot Masa…Hányszor nyomtam a fejemhez a saját fegyverem. Remegett a kezem, folyton. Az ösztön az ami vissza húzott. Attól még, hogy az emberségem lelketlen és már csak a halál után vágyik a farkasomban él az élni akarás. Hiszen mi a fő céljuk? Minden vadnak az élet a fő lételeme. Az van bennük, hogy élni akarnak. Fent maradni. És nem fogja hagyni, hogy miattam ő is elpatkoljon. Mélyet szusszanok majd kinyitva azt veszem észre, hogy felém jön. Ugrált, fáradt, zilált, és boldog. Ez megmosolyogtat és könyökeimet a pultra támasztva hallgatom, majd megfogva a másik poharat pillantok a pia tartalmára. Nem tudom mit kért, nem figyeltem így megszagolom, de egyből le is húzom. Kicsit tartogatom az ízlelőbimbóimon majd lenyelem és kifújom a levegőt a számon majd felé fordítom a fejem és az arcára pillantok fekete szemeimmel miközben mosolygok és hallgatom amiket mond majd halkan elnevetem magam és előre dőlve kicsit megrázom a fejem.-Jó de meg kell várnod, hogy berúgjak, mert nem akarok emlékezni rá.-mondom meg őszintén ahogy a többi ugráló felé pillantok.-Oh az én farkasomat nem a futás mozgatja meg igazán.-rázom meg a fejem ahogy arra gondolok mi is élteti igazán az én korcsomat.-De azt te nem akarod tudni, hogy mit szeret igazán.-szusszanok ahogy vissza dőlök a pultnak és kérek még valami ütőset, hogy valóban bebasszak, hogy örüljön magának, hogy táncolni tud vinni.-Most nem érdekelnek a nők.-mondom egyszerűen.-Most csak inni akarok.-mondom ki és ahogy megjön az újabb kör ismét megemelem a poharamat és felé emelve pillantok az arcára majd iszom meg két korttyal a wiskhymet majd a másodikat is. Megrázom a fejemet és fújok egyet majd kinyitva a szemeim nézek ismét a parketta felé. Kicsit kezdenek kevesen lenni, mert fáradnak az emberek is. Érzem ahogy kezd zsibbadni az agyam, ahogy a harmadik körnek állunk neki, ahogy tompul a szaglásom és kicsit a látásom is, ahogy a testemnek kezd nagyobb súlya lenni. Felállok és halkan morgok egyet majd leveszem a dzsekimet és a pultra dobom majd a hajamba túrok ahogy lehunyom a szemeim.-Nah akkor gyere Miss. Dance mert ez az első és utolsó alkalom, hogy engem táncolni fogsz látni.-mondom ahogy a kezemet nyújtom, és a megérkező negyedik kört még gyorsan felhajtom és ha megfogja a kezemet húzva magammal indulok el a tömegbe. Nem állok meg a szélén, hanem be akarok menni a tömegbe. Utat török, és ahogy megkapjuk a nekünk való „intim” kört megfordulok és azt hiszem Masa felé állok. Ha nem is úgy is elintézi, hogy felé álljak. Lehunyom a szemeim és neki kezdek a táncnak. Nem akarok senkit se látni, ki ér hozzám és hogy mozognak, vagy én hogy mozgok. Nem akarok senkit se látni, csak mozgatom a testemet és a zenét hallgatom és arra kezdem minél jobban mozgatni magam. Kizárok minden mást csak én a zene, és amerre érzem Masa tompa energiáját. Mert a farkasom inkább az ő szukáját figyeli.

    avatar
    Masako Saito

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Szellmjárók/Errapel
    Tartózkodási hely : Queens
    Kor : 29
    Foglalkozás : Divattervező

    Re: Jamaica Avenue

    on Csüt. Aug. 31 2017, 13:15

    Viszontlátás



    Tudom, hogy sok ember azt mondja nem szeret táncolni mert nem tud, vagy egyszerűen feszült mikor mások előtt kell táncolnia. Pedig ilyenkor senki sem figyeli a másik mozgását, ők is a saját kis világukkal vannak elfoglalva. Miért foglalkoznának azzal, hogy más hogyan táncol? Mindenki azért jön ilyen helyre, hogy kikapcsolódjon. Nem azért, hogy másokat fikázzon. Aki ilyen azt hamar kiutálják és nem szívesen látott vendég lesz.
    Viszont én sem vagyok lemeríthetetlen elemből így nekem is kell egy kis pihenés, energia utánpótlás, ami jelenleg az alkohol. Vigyorgok, hisz jól érzem magam. Miért is ne tenném? Táncolok, iszok és még van egy egészen normálisnak tűnő társaságom. Mi kellene több? Természetesen próbálom őt is rávenni arra, hogy menjen el táncolni, mert nagyon is látszik rajta, hogy szüksége lenne egy kis kikapcsolódásra. Értem én, hogy szereti az alkoholt, de az sem mindig megoldás. A tánc meg tényleg felpezsdít.
    -Miért nem? Nincs ebben semmi szégyellnivaló… De oké, ha ez az ára, akkor legyen.-Emelem fel kezeimet. Nem fogom leállítani, hogy túl sokat iszik, hisz nem ismerem őt, nah meg felnőtt… Majd pont rám fog hallgatni. Miközben ő a whiskyket iszogatja én még kikérek magamnak pár tequilát, amiket szépen fel is hajtok. Nem tervezek berúgni nagyon, csak egy picit. Ahhoz meg kell ennyi pia, hisz a farkasunknak köszönhetően igen gyorsan távozik szervezetünkből az alkohol.
    -El tudom azt képzelni.-Nem kell engem „óvni” az ilyenektől. Hallottam már nagyon „szép” történeteket a többiektől is. Sokukon kiakadtam, de tudom, hogy farkasokról van szó, valahol vágynak a vérre és sokszor csak úgy kapják meg. Én csak reménykedni tudok abban, hogy sosem fogok arra a szintre jutni, de az sem lepne meg, ha száz év múlva már belőlem is kijönne az az igazi fenevad.
    Meglepetten pislogok felé. Még hogy nem érdekli őt a nők? Mi történt vele? Valami gond lehet vele. Én azt hittem, hogy ő az a tipikus nőfaló, aki nem tud meglenni egy este nő nélkül. De még a szavaiból is az jött le nekem, hogy igazából mindegy ki, csak lyuk legyen. Érdeklődve figyelem ahogy egymás után hajtja le sorjában a piákat. Az ember csak úgy nem szokott így inni. Még ha le is akar részegedni nem így csinálja. Itt valami más lehet a háttérben és az biztos, hogy nem a tánc.
    -Akkor örökre az emlékezetembe vésem ezt a pillanatot.-Mosolygok rá, majd megfogom a kezét és már indulunk is a táncparketta felé. Ahogy oda érünk megpróbál felém fordulni, de már kissé bizonytalan a mozgása, így karjainál megfogva őt kicsit „útba” igazítom. Körülöttünk lévő emberek egyáltalán nem izgatja, hogy közéjük furakodott egy részeg fickó. Ha jobban megnézzük őket ők is eleget ittak ahhoz, hogy szarjanak mindenre. Miután Bret elkezd táncolni én sem teszek másképp. Újra belevetem magam a táncba mit sem törődve a külvilággal. De most már a zenén kívül Ő rá is figyelek, ha már megtisztelt azzal, hogy csatlakozott hozzám.





    My family

    avatar
    Alan Bret

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Nincs
    Rang : Kóbor
    Tartózkodási hely : New York
    Kor : 152
    Foglalkozás : mesterlövész, fegyverkészítő

    Re: Jamaica Avenue

    on Csüt. Aug. 31 2017, 13:54


    To Masako    



    Furcsa érzésem van. Nem érzem magam ide valónak. Nem érzem azt, hogy ez nekem jó lenne. De Masa miatt igyekszem jó pofát vágni. Meg a pia, arra sarkal, legyek ügyes és szarjak bele az egész rossz érzésbe ami bennem kavarog. Pedig tudom, hogy nem ide tartozok. Miért hova tartozol Bret? Igazából kitudja ezt? Lassan kinyitom a szemeimet és halványan elmosolyodom, ahogy a villogó fényekben kiveszem Masát és olyan lassúnak érzem az egészet. A dalok egyre csak váltódnak, már csak össze folynak bennem, én pedig nem tudom mit követek csak mozgok. A fények mind vakítóak, gyorsak és a sötét jobban dominál mint a fény. Csak lépek előre egyet Masa felé, majd még egyet. Nem látom őt, zavar a sötét és a villogó fények sokasága…De látni szeretném…Nem tudom miért, egyszerűen szeretném, ha láthatnám. Akkor talán nem érzem magam annyira kívülállónak ha vele táncolok. Táncolni…Közelebb lépve figyelem a mozgását és igyekszem minél jobban mellette maradni, mintha kapaszkodnék valamiben, hogy ne vigyen el az ár magával. Valami kellemesebb szám kezdi át venni az ütősebb helyét és az emberek kezdenek hirtelen párt találni akivel a lassabb elemet járhatják el. Hogy ne vegye észre senki senkin, mennyire is magányos. Vagy, hogy nincs senkije és eljött egy buliba egymagában…Vagy…Kitudja. Mindenesetre lassítok és az ajkaimon fújom ki a levegőt és továbbra is Masát figyelem. Valami tuskóbb tag tör utat mellette és egy másik lány között és szegényt félre is taszítja de valamiért nem gondolom végig a dolgot csak előre lépek és megfogom őt, nehogy elessen. Nem tudom mi kerített hatalmába, de hirtelen nem akartam, hogy baja essen. Vigyázni akartam rá…Kezeim finoman fogtak derekára, de nem tartottam magam mellett, ha akar el tud lépni ki a kezeimből, még ha én nem is akarom. Olyan pici. Lenézek rá fekete szemeimmel, majd halvány mosoly csúszik az arcomra.-Hoppá…-mondom halkan ahogy nézem az arcát és a kellemes zenére kezdek lépkedni, vagy ringatni magunkat asszem. Nem tudom, igazából, csak teszem amit a testem tenni akar. Egyik kósza tincse előre szalad és kicsit össze húzom a szemöldököm majd egyik kezemet elemelve derekától szépen vissza vezetem a helyére.-Csak, gondoltam zavar téged.-mondom, mielőtt furcsálná a dolgot vagy ilyesmi. Kezemet vissza helyezem a derekára és lassan kezdek vezetni, már ha lehet ilyet mondani.

    avatar
    Masako Saito

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Szellmjárók/Errapel
    Tartózkodási hely : Queens
    Kor : 29
    Foglalkozás : Divattervező

    Re: Jamaica Avenue

    on Csüt. Aug. 31 2017, 14:24

    Viszontlátás



    Valahol örülök annak, hogy végül rávette magát arra, hogy elmenjen táncolni. No nem magam miatt, hanem saját maga miatt. Továbbra is úgy hiszem, hogy jót fog tenni neki, hogy a végén elégedetten fog leülni. Aztán persze lehet, hogy kijelenti soha többet ne merjek ilyet kérni tőle, mert utálta az egészet. Bár ahogyan rá nézek nem ez látszódik.
    Egy pillanatra elkapom a tekintetét, ami az én arcomra is mosolyt varázsol, de utána tovább fordulok, tovább ugrom, így megszakítva azt a pillanatot. Mikor a vidám, pörgős szám helyére lép a lassúbb, lágyabb zene megállok. Mellkasom fel-le mozog, ahogy kapkodom a levegőt. Megállok és Bret felé fordulok. Készülnék visszasétálni a pulthoz, hisz ez mégis csak egy lassú szám, amit a szerelmes pároknak szoktak betenni. Fel sem merül bennem az, hogy esetleg kedve lenne maradni. Éppen megszólalnék, mikor valaki meglök. Automatikusan nyúlok Bret felé, aki szintén elkap engem.
    -Köszönöm!-Nézek fel rá, majd az idiótára, aki nem figyelt oda. Szinte észre sem veszem, hogy Bret keze a derekamon landol csak mikor már ismét táncolni kezdünk. Be kell vallanom nagyon meglep a dolog. Nem hittem volna, hogy ő lesz az, aki miatt egy ilyen számra is táncolni fogok. Halványan elmosolyodom ahogyan felnézek a szemeibe. Ahogy felém indul a keze kicsit hátrébb húzom a fejem, majd végül engedem, hogy azt a bizonyos tincset vissza helyezze a fülem mögé. Kissé összehúzom szemeimet a meglepettségtől. Ez meg mi volt?...
    -Oh hát persze! Köszönöm!-Szélesedik ki mosolyom, majd csak megrázom a fejem. Ha valaki a napokban azt momdta volna, hogy lassúzni fogok vele, nos azt kiröhögtem volna és elhajtottam volna jó messzire, amiért is sületlenségeket hord össze. Erre tessék… Nem hittem volna, hogy az alkohol ezt hozza ki belőle. Ha már az ő kezei a derekamon nyugodnak és a vállaira helyezem az enyéimet. Mondjuk szerencsére még épphogy elérem őket. Nem tudom hány centi magas Bret, de azt igen, hogy hozzám képest jóóóval magasabb, még így magas sarkúban is.





    My family

    avatar
    Alan Bret

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Nincs
    Rang : Kóbor
    Tartózkodási hely : New York
    Kor : 152
    Foglalkozás : mesterlövész, fegyverkészítő

    Re: Jamaica Avenue

    on Csüt. Aug. 31 2017, 23:51


    To Masako    


    Csak hallgatom és nem tudok semmi témát felhozni neki. Lassan lépkedek vele ide oda, és a fények finoman váltakoznak nem mint a gyorsabb zenénél. Érzem kicsit megleptem a dologgal, de nem foglalkozok vele csak hallgatom a dalt és figyelem őt. Nem várok semmit viszonzásul, így meg is lep, hogy a vállamra helyezi a kezeit. Olyan picike...ez megmosolyogtat és legszívesebben felemelném, hogy magasabb lehessen nálam, de nem hiszem, hogy díjazná az ilyet. Csak lassan körbe körbe lépkedek vele és figyelem az arcát. Nem szoktam és nem is szeretem ezt tenni csak Pandórával, de bele pillantok a barna szemekbe. Össze szorítom az ajkaim és azonnal elveszem róla a tekintetem. Nem vagyok egy nagy lassúzás bajnok, és nem is igazán sejtem, hogy ilyenkor mit is kell mondani...Úgy hogy nem is mondok semmit. A zenét hallgatom és kicsit elönt a tompaság. Fejemet előre döntve finoman a vállára támasztom, homlokomnál és beszívom az illatát magamba. Megjegyzem, bele ég az agyamba és korcsom halkan búg nekem az ő illatára. Nem szorítom magamhoz, így bármikor elléphet tőlem, de akkor valószínűleg előre fogok bukni...Aztán a lassú dallam elhallgat és valamivel pörgősebb dal veszi kezdetét engem pedig kizökkent és felemelve a fejem lépek hátra és engedem el Masa derekát majd mélyet fújok a levegőbe.-Azt hiszem szomjas lettem.-mondom, mintha az előbb semmit sem csináltam volna, és levéve róla a szemeim indulok el a pult felé, majd hátra pillantok.-Jössz te is, vagy még táncolsz?-kérdezem ahogy figyelem majd ha kapok választ és velem tart esetleg akkor a pultnál megállva azt kérem amit eddig ittunk majd ahogy a wikshy eljut hozzám egyből le is küldöm és kérek még egyet.-Nah most örülsz, hogy megserkettél a táncparketton?-kérdezem ahogy felé fordítom tekintetem de nem nézek a szemeibe. Egyszer elég volt...

    avatar
    Masako Saito

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Szellmjárók/Errapel
    Tartózkodási hely : Queens
    Kor : 29
    Foglalkozás : Divattervező

    Re: Jamaica Avenue

    on Szomb. Szept. 02 2017, 22:52

    Viszontlátás



    Gondolom nem mondok újat, ha azt mondom, hogy nagyon is meglep Bret viselkedése. Nem hittem volna, hogy megmutatja nekem ezt az oldalát is. Lehet, hogy a pia is besegített, sőt nagy eséllyel biztosan, de abban is biztos vagyok, hogy nem mindig ez az oldala jön ki nála részegen. A szemeimbe néz, de ahogy elpillant én is félre nézek. Furcsa ez az egész szituáció, de nem állok le, nem állítom le. Kedves a részéről, hogy még a lassúzást is bevállalta.
    Aztán hirtelen a fejét a vállamra hajtja. Nem mozdítom meg a vállam, hagyom, hadd pihenjen le. Kicsit talán még közelebb is lépek hozzá. Nem mondok semmit, csak tovább lépkedek a zenére, majd végül ennek is vége szakad. Eltávolódik tőlem és már el is indul a pult felé. A kérdésére csak megrázom a fejem, majd utána megyek.
    Ennyi tánc bőven elég volt mára nekem. A pulthoz érve csak egy koktélt kérek. Nem kívánok több erőset. Jó lesz nekem ez a lágyabb italocska is. Már nincs kedvem túl sokat inni. Lassan amúgy is haza kellene menni. A kérdésére halvány mosoly kúszik az arcomra. Ő lehet, hogy nem néz rám, de én felé pillantok.
    -Igen örülök neki és remélem neked is jól esett kicsit kikapcsolódni, ellazulni. Amúgy nem táncolsz rosszul. Nincs mit szégyellned.-Szélesedik ki mosolyom egy pillanatra, majd belekortyolok az italomba.
    -Többször kellene a kiválasztott áldozataidat is megtáncoltatnod. Hidd el néha jobban bejön az ilyen a nőknek, mint a duma.-Kacsintok felé, bár tudom, hogy nincs szüksége tanácsokra, de hátha újítana kicsit a szokásain. Persze sejtem nem az a célja, hogy a nyakán maradjon a csaj. Csak egy estére akarja őket használni, aztán eldobja őket, mint a szemetet. Végül is ez is egy életvitel. Jól érzi magát, nincs kötöttség…





    My family

    avatar
    Alan Bret

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Nincs
    Rang : Kóbor
    Tartózkodási hely : New York
    Kor : 152
    Foglalkozás : mesterlövész, fegyverkészítő

    Re: Jamaica Avenue

    on Szomb. Szept. 02 2017, 23:53


    To Masako    


    Ahogy leülünk, rágyújtok egy újabb cigire és kérek még két wiskhyt. Nem akarom, hogy a farkasom, olyan könnyen kihámozzon a kábulatomból. Felülök az egyik székre és kifújom a füstöt ahogy le pillantok a hamutálra és hallgatom Masa szavait. Gúnyos mosoly suhan végig az arcomon, de inkább ezt magamnak küldöm bár ő ezt honnan is tudhatná. Ahogy megjön az italom, az első poharat egyből leküldöm és teszem le, majd a másikra teszem a kezem, de azt nem emelem meg csak figyelem ahogy a jég lassan úszik benne.-Örülök, hogy jól érezted magad...-mondom ahogy kifújom a füstöt ajkaim közül és az agyamat ismét elönti a zsibbadás. A "javaslatra" felé pillantok homlok ráncolva.-Mondok valamit. Vannak itt nem egy olyan lány akiknek ez nagyon bejön, meg minden. Főleg neked. Neked vannak bizonyos elvárásaid a férfiak irányába. Oké ez teljesen elfogadható, egy ilyen mint én nem is fog veled kikezdeni. De. Mikor bekerülsz egy ilyen helyre, és így mész oda egyes csajokhoz, lehet nagyon be fog nekik jönni, lehet odáig lesznek. Lehet. Sőt az itt tömörülő csitrik 3/4-e ilyesmire vágyik. Egy kibaszott jó szóra, egy kedves gesztusra, és nem csak egy vadészakára...De akkor nem itt kellene lennie. De sajnos mivel a nők attól "erősek" hogy magukban tartják és ők túl élik a "gonosz" férfiak alázását meg ilyesmiket ezért ők csak ártatlanok akik lealacsonyítják az értékeiket. Hát kurvára nem. Te elvárod, hogy beszéljek veled kultúráltan. A többi...Oda kiabálom, hogy "jó a segged!" és meglátja a pofámat már leveszi a bugyit. Szóval köszi a tanácsot, de úgy gondolom, hogy ez itt kurvára nem ér semmit, csak még több depressziós nőt akik azt hiszik, hogy a rossz fiú majd miattuk megjavul.-mondom ahogy ismét a cigimbe szívok majd kiengedem és inkább leküldöm az italomat.-A tánc elfogadható volt, de nem ez volt életem legszebb pillanata.-mondom ahogy leteszem a poharamat és elnyomom a csikket majd felkapom a dzsekimet ahogy leszállok, de egy pillanatra meg kell fognom a pultot, hogy irányba álljak.-Gondolom haza találsz innentől.-mondom halkan morogva ahogy elindítom magam a kijárat felé. A fények agyon zavarnak így alig tudok tájékozódni.

    avatar
    Masako Saito

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Szellmjárók/Errapel
    Tartózkodási hely : Queens
    Kor : 29
    Foglalkozás : Divattervező

    Re: Jamaica Avenue

    on Vas. Szept. 03 2017, 01:00

    Viszontlátás



    Miközben kortyolgatom a koktélomat hol rá nézek, hol meg csak a táncoló tömeget figyelem. Mikor belefog a monológjába kicsit körbe nézek a lányokon. Elég csak a ruházatukra egy pillantást vetni. Azt ordítják ezzel, hogy héé figyelj rám én egy jó nő vagyok, egy könnyen megszerezhető nő. Aztán persze a pasik ezt kihasználják, de a végén mégis ők vannak felháborodva és ők sértődnek meg, amiért csak egy éjszakára kellettek.
    -Nos sosem mondtam azt, hogy minden nő rendben van. Igen vannak ostoba libák, akik pár kedves szóért, vagy csak egy pillantásért már szétterpesztik a lábukat.-És igen az ilyen férfiak mint ő meg az ilyenekre mennek rá, hisz kevés munkával elérik ugyanazt. Nem kell, hogy okos legyen, hisz csak egy éjszakára használják őket.
    -Nem is reméltem azt, hogy az lesz.-Egyáltalán nem arra mentem rá, hogy élete legszebb pillanata legyen. Szomorú is lenne, ha ez a kis tánc az lett volna neki. Hirtelen hajtja fel a második pohár whiskyjét is, majd már fel is áll, de látszik rajta, hogy az elméje nem tiszta. Aztán elköszön, vagy valami hasonló. Nem is esik le azonnal, csak megerősítem szavait egy igennel, majd vissza térek a koktélomhoz. Már-már az ajtóhoz ér, mikor leesik, hogy mit is tervez. Rémülten pattanok fel helyemről. Nem tudom, hogy mennyit fogyaszthattunk, de a pultra dobok egy nagyobb összeget, majd Bret után sietek Mielőtt kilépne az utcára megragadom a kezét.
    -Hé várj!... Ugye nem akarsz ilyen állapotban vezetni? Alig állsz meg a lábadon. Nem csak magadat, de a motorodat is teljesen széttörheted, ha most felülsz rá. Inkább hívok neked egy taxit.-Igazából meg sem várom a válaszát, előtte kisétálok az utcára és már keresek is egy szabad taxit neki. Még hogy részegen vezetni fog. Ha rajtam múlik… Persze ha nagyon kakaskodik elengedem, de azért egy próbát csak megér. A végére elég jó fej lett velem. Mondjuk ez a búcsúzása igen érdekes volt, de mit is várnék tőle?
    Nem kell sokat várakoznunk hamar megjelenik egy taxi, amit sikerül is leintenem. Egy kis türelmet kérek tőle, majd visszafordulok Brethez.
    -Tessék! Ez haza tud vinni téged, csak mondd meg hol laksz.-Elgondolkozom azon, hogy talán vele kellene tartanom, de végül elvetem az ötletem.





    My family

    avatar
    Alan Bret

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Nincs
    Rang : Kóbor
    Tartózkodási hely : New York
    Kor : 152
    Foglalkozás : mesterlövész, fegyverkészítő

    Re: Jamaica Avenue

    on Vas. Szept. 03 2017, 15:16


    To Masako    



    Eljutok az ajtóig. A fények már nem bántják annyira a szemeimet. A falra teszem a kezem és neki támaszkodok lehunyt szemekkel majd mélyet fújva egyenesedek ki majd megyek az ajtóhoz és lépek ki. Ahogy kint vagyok a hűvös levegőn és elengedem az ajtót megérzem magamon Masa kezét mire megfordulva pillantok rá fekete szemeimmel és le pillantok a kezére majd elhúzom és hallgatom amiket mond. Ráncolom a homlokomat majd ahogy a taxival ott áll, mellé lépek majd rá támaszkodok az autóra.-Keressen mást, csak be van szívva én meg berúgva.-mondom, majd becsapom az ajtót és hagyom, had hajtson el a kocsi. Felé fordulok és kifújom az ajkaimon a levegőt. Közelebb hajolok és csak figyelem az arcát, majd elvigyorodom.-Csak nem izgulsz értem Miss. Dance?-kérdezem ahogy halkan elnevetem magam majd homlokon pöckölöm.-Ne izgulj, éltem már át rosszabb dolgokat is, És motor szerelő vagyok, szóval ha össze is töröm attól még meg tudom javítani, és nem fogok unatkozni ebben a telibe baszott városban.-kiabálom el magam ahogy elfordulok és az utcában olyan, mintha vízhangzana minden mondatom. Az ajkaimon veszem a levegőt majd hátra lépkedek párat és halkan mordulva fordulok a motorom felé.-Különben is... Nem szeretem közölni senkivel, hol lakom szóval ezt már itt elbasztad Miss. Dance.-mondom ahogy megállva a motoromnál ülök le rá, mint egy zsák krumpli.-Különben is, mit érdekel téged, ha bajom esik? Nem a te gondod. Meghalok, legalább eggyel kevesebb faszfej lesz aki rá csapna a seggedre.-mondom ahogy el hagy egy férfias böffentés majd a zsebembe túrok, hogy találjak még egy cigit.-Menj haza, Miss. Dance. Nehogy elcsapjalak ahogy beindítom a motorom.-mondom ahogy a számba teszek egy nyomorkodó csikket a zsebemből, és már csak tűz után kutatok.-Majd a farkaskám vigyáz rám.-vigyorodok el és kacsintok rá, majd kifújom a füstöt ahogy sikerült meggyújtanom a csikket majd veszem ki ajkaim közül.

    avatar
    Masako Saito

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Szellmjárók/Errapel
    Tartózkodási hely : Queens
    Kor : 29
    Foglalkozás : Divattervező

    Re: Jamaica Avenue

    on Vas. Szept. 03 2017, 16:15

    Viszontlátás



    Nem akarom megnevelni, megváltoztatni vagy bármi ilyesmi, de az tényleg nem tudom ölbe tett kézzel nézni, hogy részegen ül motorra. Nem csak magára, de másokra is veszélyes lehet. Már már kezdek reménykedni mikor megindul a taxi felé, majd elszáll minden reményem. A szavaira csak megforgatom a szemeimet.
    Összeráncolom a homlokom mikor rápöccint. Farkasom is kissé felmorog. Még, hogy aggódom értem. Dehogy is!... De akkor meg miért érdekel, hogy részegen akar vezetni? Pff… tőlem aztán össze is törheti magát. Nem érdekel, de ha holnap reggel azzal a hírrel kelek fel, hogy egy részeg motoros elütött valakit, akkor kitekerem a nyakát.
    Figyelem őt, ahogy odasétál a motorjához. Kicsit én is közelebb sétálok hozzá, majd hosszas hallgatás után végül megszólalok.
    -Oké halj meg, ha ennyire ostoba vagy, de ne merészelj mást is a halálba küldeni a baromságoddal.-Mondom neki nagyon is komolyan. Ha meg akar halni, akkor tessék. Hajtson neki egy falnak, vagy hajtson le egy hídról, mit bánom én.
    Igen szarul esnek a szavai. Olyan jó kis este volt a mai, nem tudom miért kellett így elrontania. Senkinek sem beszéltem volna erről, miért is tettem volna? Pont leszarják, hogy kivel vagyok el. A lényeg, hogy tudják merre vagyok és kész.
    -Tudod mind eddig azt mondogattam magamban, hogy igazából nem is vagy olyan borzalmas, jó fej vagy, akivel el lehet beszélgetni, akivel lehet akár egy jót bulizni. Még én naiv el is gondolkoztam azon, hogy majd megismételhetnénk… De mind ezt ez alatt az öt perc alatt tönkre tetted. Én csak segíteni szerettem volna neked…. Jó éjszakát.-El is indulok hazafelé, de pár lépés után megállok és visszafordulok.
    -Jah amúgy felejtsd el azt a kibaszott listát. A mai fogyasztásodat én álltam.-Persze tudom, hogy ezt őt nem érdekli, de ha már ő így számon tartja a dolgokat, akkor ezzel is tisztában kell lennie. Többet nem is mondok neki. Teljesen felesleges, így ismét hátat fordítok neki és haza indulok.


    //Én is köszönöm! Ölelés//


    A hozzászólást Masako Saito összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Szept. 03 2017, 16:54-kor.





    My family

    avatar
    Alan Bret

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Nincs
    Rang : Kóbor
    Tartózkodási hely : New York
    Kor : 152
    Foglalkozás : mesterlövész, fegyverkészítő

    Re: Jamaica Avenue

    on Vas. Szept. 03 2017, 16:49


    To Masako    


    Csak hallgatom a szavait és halkan nevetek rajta, ahogy megrázom a fejem majd kifújom a füstöt. Szavak. Azt hiszik mindannyian ezek meghatnak. Inkább dühítőek. Gusztustalanok, és ilyenkor csak szálak választanak el attól, hogy ne ugrasszam a korcsomat. Gyűlöli ő is ahogy én is. Gyűlöljük azt, hogy mindenki a szavak mögé bújik, az "illem" az elvárások hadába. Vak az összes. Gyűlölöm az egészet...Eldobom a csikket ahogy elindul, és kinyitom a szemeimet majd eltaposva figyelem ahogy távolodik tőlem. Fordulj el és menj. Nem bírjátok a sötétet amiben élek. Akkor menjetek. Vágjatok minden igazságot hozzám, és érezzétek magatokat hősnek, hogy beolvastatok egy faszkalapnak. Hisz mindegyik csak erre képes. Tök mindegy mennyi időt járt meg, vagy mennyit küzdött vagy mennyit harcolt vagy miket tett. Ezek engem nem érdekelnek. Nem jártam meg az ő lépéseiket ahogy ők se az enyémet. Innentől kezdve nem tudnak semmit ahogy én se róluk. És tudom, hogy részükről is csak megvetés van felém, ahogy én is szánalmasnak tartom ahogy össze verődve acsarognak. Egy pillanatra hittem abba, hogy Masa segít nekem? Naiv vagyok, és ostoba. Felnézek az útra, és az érzékeim kezdenek élesedni, ebből tudom problémám már nem lesz. Át vetem a túloldalra a lábamat majd beindítom a kis dögömet. hangosan felbőg és a lámpák is felvillannak rajta. Lehunyom a szemeim ahogy a gázt behúzva emelem fel a lábaim és gurulok ki az útra. Jól esik a hideg szél a testemnek. Lehűti a hirtelen támadt haragot. Figyelem az utat és az égre nézek. Hold...Elvigyorodom és jobban rá húzok a gázra. nem tudom, hol fogok kilyukadni, nem tudom mit fogok csinálni, de még élek, és kapkodok a levegő után.

    (Köszi a játékot! wow tarol )

    Re: Jamaica Avenue

    on Vas. Szept. 03 2017, 21:16


    Ajánlott tartalom

    Re: Jamaica Avenue


      Pontos idő: Szer. Okt. 17 2018, 19:30