Belépés

Elfelejtettem a jelszavam!

New York, mint ahogy minden más város, éli a mindennapi életét. Ám nem tudhatod, hogy aki rád köszön az utcán, odaadja a napi újságodat, az ki is valójában. Mert az emberek olyan világban lépdelnek, amiről fogalmuk sincs: természetfeletti lények veszik őket körbe, akár élnek is velük, szívük választottjaként. Szeretnél benézni a valóságot eltakaró fátyol mögé?

Várunk szeretettel!


Az oldal nyitott:2015. január 25.

Időjárás

Napjárás

Latest topics

» Long Island villa
by Emanuel de Medici Today at 00:53

» Fangtasia
by Ethan Keon O'Brien Yesterday at 22:21

» Theo szobája
by Theodore Miles Montgomery Vas. Dec. 09 2018, 22:30

» Freshkills Park
by Admin Vas. Nov. 25 2018, 19:40

» Cox professzor irodája
by Thomas Montgomery Vas. Nov. 25 2018, 19:20

» Pince
by Admin Vas. Nov. 11 2018, 22:47

» Belső udvar
by Dorian M. Montgomery Szomb. Nov. 10 2018, 21:54

» Carlmichael Ház - Tárgyaló
by Reinald Carlmichael Szomb. Nov. 10 2018, 21:51

» Rising Star Cave - Dél-Afrikai Köztársaság
by Armand Assante Vas. Nov. 04 2018, 20:49

» Azrael
by Desmond O. Cross Vas. Nov. 04 2018, 17:52

Köszönet


A leírások, képek, videók mind megtalálhatóak a világhálón, az oldal grafikájának alaptematikáját Quierra-nak köszönjük.

    Közös nappali

    Share
    avatar
    Dante di Canio

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Alfa/Gullveig
    Tartózkodási hely : New York
    Kor : 325

    Közös nappali

    on Hétf. Szept. 28 2015, 19:35

    avatar
    Rachel Earhart

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Laramae
    Tartózkodási hely : Queens
    Kor : 121
    Foglalkozás : Katona, pilóta

    Re: Közös nappali

    on Vas. Okt. 04 2015, 20:46



    Lio & Rach


    Az elmúlt napjaim szinte abból álltak, hogy ide-oda rohangásztam a városban, hogy elintézzem az áthelyezésemet. Oké mielőtt elhúztuk a csíkot a másik falkától már elkezdtem szervezni, de igen hirtelen pattan el a cérna, így nem épp a legkönnyebb a dolgok menete. Természetesen elsőként egy jó nagy adag fejmosást kaptam, aztán valami kamu szöveggel megmagyaráztam a hirtelen jött eltűnésemet. Szerencsémre bevették a dolgot, sőt talán meg is hatódtak kicsit, így ha minden igaz holnaptól már hivatalosan is az itteni bázison dolgozhatok.
    De addig is még kiélvezem utolsó szabad estémet, így szépen egy üveg sörrel a kezemben bevonulok a nappaliba és be is kapcsolom a tévém. Hogy miért nem a szobámban csinálom mind ezt? Nos semmi kedvem hozzá, meg örömmel venném, ha valaki csatlakozna. Az ismerős arcok közül szinte már mindenkivel sikerült találkoznom, de az új tagokat még nem állt módomban teljesen megismerni. Így bízom abban, hogy valakinek esetleg szintén kedve támad egy kis mozizáshoz, vagy akár baráti csevejhez.
    Ahogy bekapcsolom a tévét el is kezdek szörfölgetni a csatornák között, amíg nem találok egy olyat, ahol pont elkezdődik a film. Bár nem tudom, hogy mi lehet az, de nem is nagyon érdekel. Egy negyed óra és úgy is kiderül, hogy érdemes e tovább nézni vagy sem.




    A hozzászólást Rachel Earhart összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Okt. 10 2015, 10:45-kor.
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Közös nappali

    on Pént. Okt. 09 2015, 20:29




     

    Járkálok a házban fel-alá az írótáblámmal a kezemben, miközben fel sem nézek a rajta levő papírjaim közül. Ismét. Nem egyszer lettem közröhej tárgya ezen szokásom miatt, a falka tagjai, főleg a Bátyám és Ryan szeret ezzel szívatni, de már fel sem veszem. Ők ketten szívesen állnak az utamba, hogy nekik ütközzek, de már megtanultam kikerülni őket, a többiek pedig tapintatosan kitérnek az utamból. Sok a dolgom, amit be akarok fejezni minél előbb, ezért indultam kerengő körútra az otthonunkban. Így könnyebb gondolkozni. Ahogy a nappali folyosójára érek egy ismerős, nagyon régen látott személyiség sziporkák jelennek meg a térképemen. Megtorpanok a folyosó közepe táján, hogy azonosítsam az illetőt, akihez a kisugárzás tartozik. Rachel? Vajon mit keres itt? Nem láttam azóta, hogy elvált Apámtól és elment. Abban az időben jóban voltunk, és békében váltunk el. Nos, máshogy úgy se tudhatom meg…
    -Szia Rachel! –köszönök szélesen mosolyogva, ahogy belépek a nappaliba. Úgy döntök, most éppen nem kell formálisnak lennem és csak úgy lehuppanok a nő mellé a kanapéra. Figyelem néhány pillanatig, ahogy a csatornák között válogat, majd újra megszólalok –Hogy hogy itt vagy? Jó újra látni  –Tudja, hogy nincs semmi rossz szándékom ellene, csak éppen kíváncsi vagyok.
    ©




    A hozzászólást Liona Bianca di Canio összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Okt. 18 2015, 22:18-kor.
    avatar
    Rachel Earhart

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Laramae
    Tartózkodási hely : Queens
    Kor : 121
    Foglalkozás : Katona, pilóta

    Re: Közös nappali

    on Szomb. Okt. 10 2015, 18:22



    Lio & Rach


    A tévét bambulva ismerős szag csapja meg az orromat. Rég nem találkoztam már vele, így örülök annak, hogy pont őt sodorta erre a "szél". Egy mosoly megjelenik arcomon, de a köszönéséig meg se mozdulok. Felpattanok a kanapéról és mielőtt lehuppanhatna bezony kap egy ölelést a részemről.
    -Szia!-Az ölelésem nem szoros, de nem is gyenge. Olyan, mint egy jó kézfogás, csak azért ez barátibb.
    Vele együtt én is visszahuppanok a helyemre, majd visszaveszem a kezembe a távirányítót, aztán jön a várva várt kérdés. Nem válaszolok azonnal. Össze akarom szedni a gondolataimat előtte. Szépen lehalkítom a tévét, majd felé fordulva már meg is szólalok.
    -Nos úgy tűnik a sors nagyon azt szerette volna, hogy ismét veletek lehessek. Én sem hittem volna, hogy pont Dantéval fogunk találkozni itt a városban. Mivel új otthont kerestünk és valamennyire ismerem az ittenieket, így úgy döntöttem, döntöttünk, hogy akkor ez lesz e legjobb hely a számunkra.-Nem kell ezt túl bonyolítani. Nem akarok belemenni a részletekbe. Örülök neki nagyon, hogy így alakultak a dolgok.
    -Látom te meg, mint mindig most is dolgozol. Megy az üzlet? Vagy inkább ne beszélgessünk róla?-Én olyan vagyok, aki a szabadidejében nem szívesen beszél a munkájáról, még ha szeretem is. Egyszerűen kell a kikapcsolódás, mikor egy kis időre elfelejtheted.




    A hozzászólást Rachel Earhart összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Okt. 18 2015, 22:03-kor.
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Közös nappali

    on Vas. Okt. 11 2015, 21:04




     

    Továbbra is szélesen mosolyogva fogadom az ölelést, bár nem számítok rá. Én is megölelem őt, szorosan a karjaimba zárom kis termetemhez képest. Elengedjük egymást és mindketten leülünk a kanapéra. Felteszem a kérdést, amit már szerintem várt, hogy feltegyek. Türelmesen várom a választ, közben a papírjaimat birizgálom, anélkül, hogy rájuk néznék. Ideges szokásom ez már jó ideje. Végig hallgatom a válaszát, és igaznak vélem, de feltűnik valami.
    -Miért a többes szám? Ki van veled? –amikor utoljára láttam, még nem tartott olyan közel magához valakit, hogy hozzá csapódhatott volna, de azóta megváltozhatott a helyzet. És arról sem tudok, hogy áttért volna a királyi többesre.
    -Igen, új hely, új kapcsolatok. Sok mindent kellett elölről kezdenem, ami Nashville-ben már megvolt. Apám pedig ugyanúgy szereti első kézből tudni az üzleti lehetőségeket. Mesélek szívesen, de nem vagyok benne biztos, hogy neked is olyan izgalmas lenne, mint nekem –kuncogok fel. Nem hiába vagyok Apám üzleteinek intézője, megszállottja vagyok a munkámnak, néha úgy kell elrángatni mellőle, de azt már régen megtanultam, a legtöbb embernek közel sem ennyire izgalmas.
    ©



    avatar
    Rachel Earhart

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Laramae
    Tartózkodási hely : Queens
    Kor : 121
    Foglalkozás : Katona, pilóta

    Re: Közös nappali

    on Vas. Okt. 18 2015, 21:36



    Lio & Rach


    A kérdésnél egy pillanatra elgondolkozom azon, hogy elmondjam e neki… De végül elvetem az ötletet. Majd az apja beavatja őket, ez nem az én feladatom. Bízom benne, hogy ők is elfogadják majd és jó testvérei lesznek neki.
    -A fiammal.-Csak ennyit mondok neki egy mosoly kíséretében. Nah igen mikor utoljára láttuk egymást még azt sem hittem volna, hogy egyszer lesz egy gyerekem. Aztán jöttek azok a bizonyos jelek és kiderült, hogy bizony állapotos vagyok. Örültem neki meg nem is, de egy pillanatig sem gondolkoztam azon, hogy megtartsam e.
    -Én örömmel hallgatlak, de azért ne vidd túlzásba a munkát… Különben is nincs valami udvarlód? Annyi jó pasi van itt. Biztosan akad egy, aki tetszik neked és te meg egy gyönyörű és okos lány vagy… Bocsánat, nő.-Kissé ironikus, hogy én játszom itt az anyáskodó szerepet, mikor jóval idősebb nálam. Gondolom azért Dante rá is odafigyel rendesen, de az attól még nem normális, hogy minden idejét a munkával tölti.
    -Figyelj mit szólnál, ha beterveznénk egy csajos napot? Oké tudom egyikünk sem olyan, de száz évben egyszer belefér. Amúgy is jó lenne beszerezni pár új göncöt, meg kajálhatnánk egy jót, megismerhetnénk a várost… Aztán este elmehetnénk egyet bulizni. Biztos vagyok benne, hogy Dante nagy örömmel elengedne minket.-Ha nem akkor elbeszélgetek én vele, de hiszem, hogy erre nem lesz szükség. Láthatja rajtam, hogy teljesen őszinte vagyok vele. Jó lenne eltölteni együtt egy napot, mikor csak is magunkkal foglalkozhatunk. Mind a kettőnkre ráférne a lazítás. Legjobb lenne elmenni egy wellness hétvégére, de azt hiszem azt már egyikünk sem bírná ki.

    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Közös nappali

    on Pént. Nov. 06 2015, 17:27

    Rachel & Lio
    It's good to see you again


    Látom rajta, hogy gondosan mérlegeli a választ mielőtt megosztaná velem. Ezek szerint nem az én dolgom megtudni a fia körüli dolgokat, akkor viszont nem fogom firtatni, ha nem akarja elmondani. Fia? Mióta van fia? Sok mindenről le vagyok maradva, úgy néz ki… Csak együtt érzően bólintok értésemül, nem kérdezek rá, neki is lehetnek titkai. Igaz a falkában mindent megosztunk egymással, de ha arról van szó, nem átjuk bele magunkat a másik magánszférájába.
    -Nem viszem, nyugi. Csak most van ilyen sok dolgom, amint elindult a szekér, már minden megy a maga útján -mosolygok rá féloldalasan. Igaza van, most egy kicsit túlpörgetem magam és fáradok, de attól még élvezem ezt csinálni. Következő mondataira kicsit megfeszülök és az arcomra fagy a korábbi mosoly -Ohh, tudod, semmi állandó a legtöbben nem tűrik jól, hogy többet értek az üzlethez, mint ők és szeretem én irányítani a dolgaim és nem alávetni magam nekik. Senki sem maradt túl sokáig -ez így félig mismásolás, és csak félig igazság. Tény és való, hogy nem bírják a falkában levő hímek, ha nem foglalkozok velük eleget, mint a nőstényük, de be kell vallanom, nem is nagyon próbálkoztam, hogy találjak valakit. Mindenki azt hiszi, a sok lehetőségem miatt a pasik terén, ki is használom az alkalmakat, de mégsem teszem. Valahogy sokkal inkább vágyom egy állandó kapcsolatra, mint apám annak idején Aidaval. Egy-egy futó kaland nem adja meg azt a támogatást, amire szükségem lenne a mindennapokban. Az meg a pláne, hogy falkán kívülről vagy más fajokkal nem is merek ismerkedni, Apám nem csak az illetőt, de engem is súlyosan megbüntetne és jogosan. Szent szűz azért nem vagyok, én is élveztem már férfi társaságát.
    Kicsit gondolkozom az ajánlatán. Talán nem is olyan rossz ötlet. -Benne vagyok. Csak hagyjunk valami cetlit Apámnak, hogy ne kapjon be minket kereszteben, hogy eltűntünk- nevetek a nőre, de azért megvan erre a nagyon is reális esély.
    Zene: A celtic tale | @ | Ruházat: Ezt viselem ma
    avatar
    Rachel Earhart

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Laramae
    Tartózkodási hely : Queens
    Kor : 121
    Foglalkozás : Katona, pilóta

    Re: Közös nappali

    on Hétf. Nov. 23 2015, 23:21



    Lio & Rach


    -Oh igen a határozott, céltudatos nők megijesztik a férfiakat. Hidd el ezzel én is szembesültem, de ne add fel a reményt. Azok a hímek, akik nem bírták ki melletted túl gyengék hozzád. Nekik valami babusgatni való ostoba liba kell. Szerencsére te nem vagy ilyen és jó hallani, hogy nem is hagyod magad megváltoztatni. Egy pasi sem ér annyit.-Kacsintok felé. Kicsit magamra emlékeztet, vagyis igazából ő az idősebb, így inkább úgy fogalmazok, hogy kicsit rá ütöttem. Az én kemény, határozott jellememet sem sokan viselik el, de nekem szerencsém volt és megtaláltam azt az egy valakit, aki pont ezt szerette bennem. Neki is eljön majd az a bizonyos valaki.
    -Oh nyugi. Szerintem még örülne is annak, ha látná, hogy kimozdulsz. De persze szólni kell neki.-Nem mehetünk el, hogy senki sem tudja hol leszünk. Bármi baj adódhat és akkor bizony jól, ha tudják hol keressenek minket.
    -Jövő héten pénteken este neked jó lenne? Mondjuk még nem ismerem annyira a várost, de csak találunk majd egy nem túl lepukkant helyet.-Sőt nem is lenne baj, ha kicsit nívósabb helyre mennénk, ahova igen is ki kell majd öltözni. Neki is jót fog tenni, ahogyan nekem is.
    -Nah és mondd milyen az új élet? Gondolom nehéz lehetett megszokni az új környezetet.-Mondjuk nekem is furcsa itt lenni, de leginkább azért, mert már az elején otthonosnak éreztem és a legtöbb arc nem idegen a számomra. Az előző falkának a lakhelyét nehéz volt otthonomnak hívni. Viszont ezt örömmel hívom annak, ahogyan a tagokat a családomnak.



    Do not judge a
    woman on her
    knees. You never
    know how tall she
    is when she stands!
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Közös nappali

    on Pént. Dec. 04 2015, 00:22

    To: Little Brother, Matt

    ~ Devil in the mirror
    Call me a sinner, call me a saint

    És végre ez is eljött. Egy olyan nap, amikor az égegyadta világon semmi dolgom sincs, és szabadon lazsálhatok, mert apám sincs a közelben, bár ez sem szokott megakadályozni abban hogy azt csináljak amit akarok, csak aztán az atyai pofon szokott rosszul esni, de hát kemény vagyok, kibírom a nevelési próbálkozásait. Próbálkozások, mert többnyire lepereg rólam ez az egész, és sokszor már kívülről tudom azt is, mit akar mondani és keveredtünk már párszor verekedésbe emiatt, ahol persze én húzom a rövidebben, mivel én vagyok a kölyök. Keh.
    Így a mai napomat arra szánom, hogy semmit nem fogok csinálni, csak lemegyek a kedvenc helységembe a labdás szobába és viszem magammal a kis gépemet, és eldöntöm hogy ott fogok heverészni és filmezni, nem a szobámban. Fekete farmert viselek, széles övvel, és egy díszövvel, és egy fekete atlétát meg mellénykét, mert ma ez akadt a kezembe és a helységbe érve előbb csak bepillantok, de mivel üres, így el is foglalom. Birtokba veszem az egyik ilyen cuccot, amire le lehet dögleni, és beállítom a képernyőt hogy jó legyen és keresek torrenten valami ostoba filmet amivel elcseszhetem az időt. Bár a film feléig jutok csak el, mert valami megzavarja a relaxálásom, és azt veszem észre hogy a képembe hajolva vigyorít rám ezer wattos vigyorával az én édes kisöcsém.
    - Na mi van már? Mássz ki a képemből, annyira nem vagy szép - morranok rá kedvesen, de hát mi már csak ennyire szeretjük egymást, nincs ebben semmi, jó testvérek vagyunk. Szívatjuk egymást, aztán a balhéba meg vállvetve harcolunk. Ez már csak ilyen.
    - Mi van, miért nem hagysz békén dögleni? - kérdezek rá hogy mi a fenének jött ide, ha már egyszer idejött.
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Közös nappali

    on Pént. Dec. 04 2015, 22:37

    A mai nap is szokványosan indult. Hatkor felkeltem félig kifosztottam a hűtőt és elmentem futni. Kisebb szünetekkel végig szeltem a fél várost, majd le ültem egy közeli parkba. Na persze engem ismerve aztán lehet tudni, hogy nem órákig ültem és néztem a semmibe. Ha volt tán két perc is hogy nyugton maradva megültem, hát… talán még ezzel is sokat mondok. A kis kitérőm után aztán haza érve bevágtam magam a fürdőszobába és egy gyors zuhany után már a napi programot pörgettem végig. Érdekes módon ma szabad voltam. Na, ilyen is ritka. Általában tele vagyok edzésekkel és egyéb teendőkkel, ám most valamiért mind le van mondva. Nem esek kétségbe, hisz ez nem nekem lesz rossz. Ugyan én leszek túlpörögve, de ez a dolog inkább zavarja a többieket, mint sem engem. Az órára pillantva már gyanítom, hogy bátyám fent van ezért szobáját megközelítve jól be b*szom az ajtót, hogy szokásos testvéri vitánkat legyen hol elkezdeni, ám a szoba üres. Túl sokat nem kell gondolkoznom, hogy hol lehet, hisz kívülről fújom búvóhelyeit. Így hát teszek egy próbát és elnézek a labdás szobába, hogy hátha ott van. És lás csodát… Hát nem itt punyul? Halk macskaszerű lépteimmel közelebb lopakodok hozzá. Valami hülye filmmel rombolja már megint az agyát. Egy ideig csak bambulok a képernyőre, majd felismervén, hogy ezt a filmet úgy se szeretem, ezer wattos vigyorommal Julien felé hajolok. Szinte egyenesen bele a képébe. Szegény már a hajamat eszi, de nem érdekel. Persze erre meg kapom szokásos kis beszólásainak egyikét, amit már kezdtem egy kicsit hiányolni az elején, mert most érdekes módon 2 másodperccel tovább bírta.
    -Ezzel most a lelkembe gázoltál. –nevetem el magam, majd kicsit kijjebb mászok a képéből. –Mert unatkozok. – nyögöm ki, ahogy mellé dőlök, és fejemet mellkasába temetem. Lehet, hogy már rég elmúltam száz is, de lélekben még igen kölyök vagyok és hát, na… szeretem kijátszani az öcsi szerepet.
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Közös nappali

    on Vas. Dec. 20 2015, 16:02

    ~ Devil in the mirror
    Call me a sinner, call me a saint

    Nem hiányzik most senki és semmi, se az apám állandó zsörtölése a kinézetem, és életvitelem miatt, se az öcsikém energiabomba üzemmódja, hogy rajtam ugráljon, és most benyomni sincs kedvem az orrát, ha mégis mindez megtörténne. Inkább kioldalgok a szobámból, mert van egy olyan hatszázadik megérzésem, hogy Matt drága ma engem akar megtalálni, és nem tudom van-e hozzá most hangulatom. Valamennyi biztos, de inkább ne próbáljuk ki, álmos vagyok én ehhez a mókához, meg úgy minden máshoz is, és csak úgy döglök a film közben de nem igazán tudom mit is nézek, valahogy nem érdekel annyira a film. De nem szeretem amikor a képembe másznak, és az én édes kicsi öcsém is megteszi ezt, most hogy szakadna le a....
    - Micsináltam, mivel? Neked aztán nincs érzékeny lelked, ne is játszd meg kicsi öcsém - morgolódok vele, ahogy a hajkészletét az arcomba tolja , és végül odébb söpröm hogy másszon ki belőlem. Aztán mellém dől és teljesen rám mászik, a fejével a mellkasomra telepedve, jól tudva hogy még mindig van esélye eljátszani a kicsi, idegesítő öcsikét.
    - Matt, mégis mi van veled? Nem vagyok alvóspárna hányszor mondjam még el - morgolódok ahogy odébb fészkelődök hogy elférjen, és nem mondom megfordultak a fejemben buja dolgok is már az évek alatt de... eddig elfojtottam. Szerintem Matt ki is rohanna a világból. Na de majd egyszer. Átkarolom ahogy hozzám bújik, és a feje tetejére támasztom a fejem.
    - Túl zajos vagy.... filmezek, nem látod? - morgolódok tovább, de meglehetősen halkabban, mivel tudom hogy jó a füle, hiszen mindketten vérfarkasok vagyunk.
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Közös nappali

    on Csüt. Dec. 24 2015, 19:29

    Rachel & Lio
    It's good to see you again
    -Eddigi éveim alatt egy normális pasival sem találkoztam, aki hosszabb távon el tudta volna fogadni, hogy szeretem én is viselni a nadrágot -kontrázok rá a szavaira. Ő is pontosan annyira erős jellem, mint én magam, így pontosan érti a problémám. Neki annyi könnyebbsége van, hogy ő találkozott Apámmal. Ő megérti és értékeli a határozott személyiséget, ezért is házasodtak össze és maradtak együtt, hiába Apám általános magányos farkas jelleme. Nekem még nem volt ekkora szerencsém, de kárpótol a falkám és a közeli családom. Ők bőven elegek nekem és boldog vagyok velük.
    Ajánlatára egy pillanatra elgondolkozom, ahogy végigpörgetem a következő heti programjaimat. -Tökéletes, semmi dolgom nem lesz -mosolyogok rá és az elképzelésre. Mostanság nem voltam igazi rendes buliban a költözés és a szervezkedés miatt. Rám férne végre, hogy kieresszem a gőzt és jól érezzem magam egy kicsit.
    -Érdekes módon nem volt az. Az arcok ugyanazok, csak a környezet változott. Az a néhány új tag, akik az előző falkából maradtak itt, még ők is hamar beilleszkedtek. Nagy üzleti potenciál van a városban, Apámmal már neki is álltunk a feltérképezésnek és ügyfélkör kialakításnak. Tetszik a ház és birtok is. Jól érzem itt magam -mosolyodom el a végére. Tényleg jó helyet találtunk, főleg így Nashville után.
    Zene: A celtic tale | @ | Ruházat: Ezt viselem ma

    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Közös nappali

    on Szomb. Dec. 26 2015, 02:05

    Elérkezett egy veszélyes napok egyike, mikor tele energiával indulok általánosságban kedvetlen fivérem szobája felé. Gondoltam, ha már így alakult a napom boldogítom egy kicsit. Először apa jutott a fejembe, de őt nem találtam otthon, na meg Jul viccesebben reagál a fárasztásaimra. Szerintem csak kívül morog, és belül meg örül az ő bolond kis öccsének. Na meg annak, hogy szeretetet kap. Már akármilyen hihetetlen is én így nyilvánítom ki és tudom, hogy tudja és örül neki, hogy ilyen bolond kis tesót kapott annak idején. Felőlem játszhatja itt a kemény csávót, aki annak örül, ha nem foglalkoznak vele, de még is ki szokta fel mosni részegségében a földről? Ki áll ki mellette mindig? Ki megy vele verekedni? És hát valamit, valamiért alapon vannak ám a dolgok.
    Baktatok is nagy örömmel az ajtaja felé, hogy elsőként vigyoroghassak a képébe. Arra számítottam, hogy még alszik, vagy ha már fent is van, csak a plafont bámulja az ágyban pihengetve. Erre sehol senki. Kész lehangoló, és már elszontyolodva battyogok is kifele, mikor eszembe jut egy hely. Ahol talán több mint valószínű, hogy bujkál.
    Szerencsémre, hogy ez eszembe jutott meg is találtam. Csendben mögé lopódzom, majd hirtelen a képébe mászva jelentkezem le. Szavaira aztán csak még jobban elvigyorodom. –Hé, most rólam beszélünk, nem pedig rólad. – vigyorgok bájosan rá, majd mellé fordulok. Nem zavartatom magamat, már lököm is a fejem rá. Tudom, nem vagyok kicsi, de elvileg már akkor is ilyen nehéz volt a fejem, szóval már ki van képezve ez a kis morgó. –Addig örülj, míg alvós párna vagy és nem trambulin… -motyogom, ahogy elkezd helyezkedni. Így se rossz, de azt jobban szeretem, mikor a mellkasán pihentgethetek, viszont ezt sose hagyja. Pedig az valahogy megnyugtatóbb. –Jó, bocsi, látom. De mellette velem is foglalkozhatnál majd. – én is olyan vagyok, mint egy kis kutya. Néha kell nekem a törődés. Tőle.
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Közös nappali

    on Kedd Jan. 05 2016, 20:42

    ~ Devil in the mirror
    Call me a sinner, call me a saint

    Semmi kedvem semmihez, és mivel mindenki a szobámban keresne először, így nem ott húzom meg magam, hanem a kis szuper laptopommal levonulok a párnás szobába, mert szívesen döglök itt. És el is kezdek nézni valami ócska filmet, de persze nem hagynak, és ki más lenne az aki engem boldogítana, mintsem az én kedves kicsi öcsém, akiben túlteng az energia. Na de ilyenkor mér pont rajtam kezd el ugrálni?! Érthetetlen. Mindenesetre helyet szorítok neki magam mellett, nem lehet mindig akkora szerencsében része hogy a mellkasomon pihentetheti azt a hülye fejét, az csak néha jár, és most éppen nem. Max olyankor amikor mindketten a kihalás szélén állva alszunk, és nincs kedvünk azon vitázni kinek az ágyába borulunk hanem csak borulunk. Mert hát nos, ilyenre is volt példa már.
    - Hát ez az, hogy rólad. És te egyáltalán nem vagy finom lelkű, nem tudom honnét szedted ezt a butaságot, de elég nagy... - vigyorodom el, hiszen tény és való hogy imádom az öcsémet... meg a távollétét is olykor. Energiabomba, ami én sosem vagyok, hacsak nem valami alaposan bulizásról, vagy fesztiválról van szó, na ott aztán napokig tudok az első sorokban ugrálni és vadulni. Az az én világom, és nyár végére könyékig érnek mindig a karszalagok, meg ilyen olyan beléptetők, néhol még a vip beléptetőt is sikerül mindig megszereznem. Kinek mi a boldogság, nemigaz?
    - Azt, a fszomat! Ha ugrálni kezdesz rajtam én kinyuvasztalak és nem érdekel mit mond érte apuci... - fenyegetem ahogy szoktam, hiszen már megszámolni sem tudom hogy hányszor ígértem meg neki hogy megnyúzom, megharapom, kinyuvasztom, de valószínűleg minden alkalommal, amikor kéretlenül felkelt a hülyeségével. Ő már csak ilyen idegesítő, de mégis csak az öcsém, és ki nem tojja le hogy nem egy anyától vagyunk, az mit se számít.
    - Veled? Micsináljak veled kicsi öcsém? Vakargassam a füled tövét meg a hasadat vagy valami elképzelésed is van? - húzom fel a szemöldököm, és megbirizgálom az említett helyeken is ahogy beszélek. A hasán mintha csikis lenne. Muhahaha.
    avatar
    Rachel Earhart

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Laramae
    Tartózkodási hely : Queens
    Kor : 121
    Foglalkozás : Katona, pilóta

    Re: Közös nappali

    on Kedd Jan. 12 2016, 23:55



    Lio & Rach


    -Tudom nem könnyű. Bevallom őszintén miután ott hagytalak titeket és túl tudtam tenni magam az egészen próbálkoztam a pasizással… De nem igen jött össze. Annyira ostobákkal találkoztam. És az a legijesztőbb, hogy mikor azt hittem, hogy ennél rosszabb csak nem lehet, mindig jött egy még sokkal rosszabb. De nem elvenni akarom a kedved, mert biztos vagyok benne, hogy te is megtalálod a párod. A falkán belül nincs senki, akit esetleg jobban kedvelnél a többieknél?-Nézek rá őszinte érdeklődéssel és kis huncutsággal. A falkán belül hasonló gondolkozású egyedek vannak és láttam mennyire szeretik Liot. Biztosan akad valaki, aki közelebb áll a szívéhez.
    -Rendben. Akkor ezt megdumáltuk.-Nah majd szólok én a szigorú Alfánknak, hogy péntek este ne számítson ránk, sőt szombat reggel se nagyon. Ha már bulizni megyünk, akkor ki fogjuk használni és nagy eséllyel sokat iszunk majd és másnap használhatatlanok leszünk, de egyszer-kétszer belefér egy évben nem?
    -Jó ezt hallani. Valóban szép a birtok a ház. Nem apróztátok el, de nem is kell. Mindannyian megérdemeljük ezt a kis luxust. Sokat éltünk már meg, kijár a kényelem… Nekem még nem nagyon sikerült beszélgetnem az újakkal, de mindenképpen meg szeretnék velük is ismerkedni, hisz ők is a falka részei, sőt mondhatni régebb óta, mint én! Szóval igazából nekem kellene nekik bemutatkoznom, mint új tag.-Nevetem el magam a gondolatom végére. Nah ebbe jól belesültem.
    -No de mindegy is. A lényeg, hogy minden a legnagyobb rendben. Jobban nem is alakulhattak volna a dolgok. Dante végre a megfelelő helyen „áll”, ti is elégedettek vagytok, sőt gondolom örültök is ennek az új otthonnak én meg végre hazajöhettem.-Mert valahol mélyen mindig is hozzájuk húzott a szívem, csak gondolom féltem bevallani magamnak… De hogy miért? Az rejtély.



    Do not judge a
    woman on her
    knees. You never
    know how tall she
    is when she stands!
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Közös nappali

    on Kedd Jan. 19 2016, 22:54

    Rachel & Lio
    It's good to see you again
    -Szerintem tapasztaltuk mindketten, hogy mindig van rosszabb. Borzalmasan hülyék és bunkók tudnak lenni egyes pasik -folytatom a tipikusan női kibeszélést. Néha még nekünk is kell az ilyesmi, még ha nem is vagyunk kifejezetten csajosak, csak úgy a magunk módján -Az egyik alapelvem, hogy falkán belül nem kavarok, csak ha nagyon biztos vagyok a dolgomban. Nem akarok sértődést és utána hosszú századokig nézni egymást. Meg amúgy is körülnéztél már a falkában? -nevetem el magam- Imádom őket, idióta az összes, de nem azok a fajták, akikkel ilyen szinten együtt tudnék lenni -Ezt neki is értenie kell, hiszen Apámmal találta meg egyedül ennyire a közös hangot, hogy egy párt alkossanak, nem bárki mással a falkában.
    -Már alig várom, igazán rám fér már -sóhajtok. Tényleg nem sokat foglalkoztam mostanság magammal a költözés és területfoglalás miatt, de most éppen itt az ideje és még a lehetőséget is megkaptam. Régen is jókat buliztunk Aidával, most is ki fogom élvezni.
    -Majd őket is megismered. Szerintem teljesen rendben vannak, kedvesek voltak, könnyen összekovácsolódtunk. És miért ne kényeztessük magunkat, ha egyszer van miből? -nevetek fel ismét. Szinte mindenkinek szép kis summája van összeszedve különböző forrásokból, én magam is kisebb milliárdokkal rendelkezem a tőzsdézésből, bár ez nem igazán látszik rajtam.
    -Én is örülök, hogy te is itt vagy. Szerintem Bátyám is a nyakadba fog ugrani, amint meglát -vigyorgok rá teljes fogsorral. Ismerem ennyire, hogy tudjam, egészen biztosan ezt fogja tenni. Arra nem teszek utalást, hogy szeretném, hogy ismét együtt legyenek Apámmal, mert láthatóan akkor voltak a legboldogabbak mindketten, legyen az idő kérdése ezt eldönteni.
    Zene: A celtic tale | @ | Ruházat: Ezt viselem ma

    avatar
    Rachel Earhart

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Laramae
    Tartózkodási hely : Queens
    Kor : 121
    Foglalkozás : Katona, pilóta

    Re: Közös nappali

    on Vas. Jan. 24 2016, 17:33



    Lio & Rach


    Vele együtt nevetek. Valóban idióták tárasága ez a falka, de pont ezért ennyire imádható.
    -Igazad van. Tényleg nem könnyű esetek, de mind a mellett, hogy ennyire idióták hatalmas a szívük és mindent megtennének a családjukért. Imádni valóak egytől egyig. De megértem az érveidet. Nagyon rossz volt itt hagyni titeket, de féltem, hogy még rosszabb lesz az, ha maradok.-Akkor rengeteget agyaltam a dolgon, de végül döntöttem és a mai napig is úgy gondolom, hogy jól döntöttem. Lehet, ha maradtam rosszabbodott volna a kapcsolatunk és ma már nem is tudnék rá nézni.
    -Ebben igazad van. Ha megtehetjük miért is ne? Persze szerintem azért vannak határok, és sok más dologra is el lehet költeni a pénzt, de ebbe most ne is menjünk bele. Viszont azt jó hallani, hogy ilyen jól sikerült összebarátkoznotok. Ez mindig egy érzékeny pont. Viszont sok jót hallottam az előző alfáról. Bár ha Dante meghagyta az életét… Akkor el is hiszem, hogy remek egy farkas lehet.-Nála ez egy dicsérettel, elismeréssel ér fel.
    -Kicsit féltem az elején, hogy vajon hogy fogadtok majd. Ugye nem volt túl békés az elválásunk. De örülök annak, hogy nincs harag és nah igen Enzo reakciójától még mindig félek. Amilyen hévvel tudja ilyenkor üdvözölni az embert.-Nevetek fel. Ő is ugyanolyan mint amilyennek sikerült az apját megismernem.
    -Nem vagy éhes? Én szívesen ennék valamit. Esetleg hozzak valamit a konyhából, vagy menjünk együtt?-Szívesen trécselnék még vele. Rég nem volt már erre alkalmam. Nah meg vele tényleg tudunk csajos témákról is beszélgetni, ami bár nem gyakori nálunk egyszer-kétszer akkor is elkerülhetetlen.



    Do not judge a
    woman on her
    knees. You never
    know how tall she
    is when she stands!
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Közös nappali

    on Szer. Feb. 03 2016, 22:08

    Rachel & Lio
    It's good to see you again

    -Nem bírnám ki nélkülük, az biztos -mosolygok rá. Nem hiába vagyok még mindig velük, ennyi idő után is.
    -Hát, pénzben sajnos én sem ismerek legális utakat - ajkaimat félmosolyra húzva túrok bele a hajamba. Ami erkölcsiség maradt bennem ezzel kapcsolatban, az annyi, hogy nem a nagyon kis emberektől szedem el minden pénzüket tőzsdén, hanem azoktól, akiknek van mit a tejbe aprítani. Azon túl könyörtelen üzletasszony vagyok, nem érdekel senki és semmi. -Még sosem láttam Apámtól ilyet, meglepődtem… De tény, hogy megérdemelte a nőstény, hogy életben hagyta, derekasan küzdött. Én nem találkoztam vele azóta, de hallottam történeteket a korábbi tagoktól és vannak érdemei. -Az ilyen Apámnál olyan, mintha Dante osztogatná a Nobel díjat és a korábbi Alfa nyerte volna meg, körülbelül akkora elismerés.
    -Mindentől függetlenül, mi szerettünk akkor és szeretünk most is. Örülünk mind, hogy ismét itt vagy -mosolygok rá bíztatóan. Nem kell félnie, hogy mit gondolunk majd róla, nem vagyunk az az elítélős banda. A Bátyám szeretetének kinyílvánítási módjára felnevetek -Te legalább elég nehéz vagy, hogy ne döntsön föl. Engem minden alkalommal, amikor hazaérek egy utazásról, szó szerint földre dönt és rajtam fekszik legalább öt percig, amíg ki nem fogyok a szuszból -nevetek teliszájjal. Bátyám egy hatalmas bohóc, de ilyennek imádom, sosem válnék el tőle szándékosan.
    -Most, hogy mondod, tegnap dél óta nem ettem. Kicsit belefeledkeztem a munkába, fel se tűnt -mosolygok kicsit bűnbánóan. Nekem kéne a többiekre is figyelni ilyen téren, erre pont engem kell emlékeztetni, hogy egyek is valamikor. Tényleg rám fér már az a szünet… -Megyek veled, valamit a többieknek is főzni kell -felállok és magam elé engedem, együtt megyünk ki a konyhába.
    Zene: A celtic tale | @ | Ruházat: Ezt viselem ma
    avatar
    Rachel Earhart

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Laramae
    Tartózkodási hely : Queens
    Kor : 121
    Foglalkozás : Katona, pilóta

    Re: Közös nappali

    on Hétf. Feb. 15 2016, 22:34



    Lio & Rach


    -Ebben egyetértek veled.-Nekem is szenvedés volt az elején nélkülük. Természetesen leginkább Dante hiányzott, de később az egész falka elkezdett hiányozni. Az elmúlt hetven évben nem csak egy falkám volt, de egyikben sem éreztem olyan jól magam, mint Nashvilleben.
    -Nos nem hiába volt ő az afla.-Meg szeretném majd ismerni azt a nőt. Van egy olyan érzésem, hogy igen nagyon jól ki fogunk jönni egymással. Talán majd holnap felkeresem őt, hátha nyitott lesz a közeledésemre.
    A kedves szavaira megfogom kezét és gyengéden megszorítom. Jól esnek a szavai, hogy a francba ne esnének. Bíztam benne, hogy ennyi év után nem a gyűlölet lesz bennük.
    -Köszönöm szépen. Ez igazán nagyon kedves és hálás vagyok érte.-Teljesen őszinte vagyok vele, de ezt már megszokhatta tőlem. Nem igen szoktam hazudni. Elrejteni, eltitkolni dolgokat, igen, de az más téma. Azzal inkább csak megvédeni próbálom a számomra fontos embereket.
    Rosszallóan pillantok rá, mikor megemlíti, hogy mikor evett utoljára. Lio… Biztos vagyok benne, hogy mind erről Dante nem tud, mert akkor biztosan nem hagyná szó nélkül a dolgot. Fontos neki a lánya, fontosabb, mint a munka soha nem hagyná, hogy túlterhelje magát.
    -Lio ne csináld ezt magaddal. Ennyit egy munka sem ér, de ezt te is tudod, ahogyan azt is, hogy Dante nem várja el ezt tőled. Persze én nem fogok beleszólni, mert nincs jogom hozzá, de vigyázz magadra! Az apád már így is halálosan büszke rád. Cseppet sem haragudna, ha kicsit leállnál.-Természetesen aggódom érte. Oké nem a lányom, de szeretem őt, ahogyan egy családtagot és igen is féltem őt. Megértem, hogy bizonyítani akar, hogy meg akarja mutatni, hogy milyen sokra képes, de azt hiszem ezt az apja már rég tudja. Lehet el kellene beszélgetnem vele, bár nem akarok ebbe beleszólni, hisz amint mondtam nincs jogom hozzá.
    -Hogy mi? Főzni a többiekre?... Lio te semmit sem változtál. Nem kell főznöd rájuk. Tanulják csak meg ők, ha nem tudnak. Ne engedd, hogy kihasználják a kedvességedet Lio. Ha állandóan megcsinálod helyettük a leckét mégis hogyan tanuljanak? Felnőtt emberekről van szó édesem. Nem kis pisisekről. Tanulják csak meg használni azt a serpenyőt. Könnyezzenek ők is a hagymától…. Nem engedem meg neked, hogy nekiállj főzni. Majd én készítek valami bőséges salátát, sok hússal, sajttal… Isteni lesz.-Kacsintok rá, majd belé is karolok úgy indulunk meg a konyha felé.



    Do not judge a
    woman on her
    knees. You never
    know how tall she
    is when she stands!
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Közös nappali

    on Csüt. Júl. 21 2016, 02:30

    Julien & Matt

    Hihetetlen. Hogy lehet valaki ennyire lusta? De most tényleg. Ez már nekem fáj, pedig én csak nézem. Ha nem sörről, meg buliról van, szó csak energiatakarékos üzemmódban működik. Én meg már majd fel robbanok az unalomtól, ha van egy kis szabadidőm, viszont tennivalóm nincs. Szerintem nem ártana kicsit mixelni rajtunk. Én túl ő meg alul teng az energiából. –Kinyuvasztani…Na persze. Lefogadom, ahhoz nincs erőd, hogy most innen felállj, nem hogy még engem elkapni. – mert igen, először azzal kell meg küzdeni. Fogócskázni meg úgy se szeret. Persze szerencséjére semmi ilyet nem terveztem. Hiányzik még itt nekem, hogy viszont lássam a vacsoráját-reggelijét. –Igen velem. Ne…Nem...Ne, elég…- röhögni és ficánkolni kezdek a csikizésére. Sajnos a hasam egy nagyon érzékeny pont és ezt sajnos ő is tudja. Tudja, és mindig kihasználja. Túl sok ötletem nem volt. Csak azt tudtam, hogy ma egy tesós napot akarok. Kiakarom rángatni a négy fal közül és úgy, hogy nem egy bár lesz az úti cél. –Pontos ötletem nincs, de valamit kezdhetnénk már együtt egy ilyen szép napon. És nem, inni nem megyünk. Másra gondoltam. – szögezem le előre, mire esetlegesen felvetné. Férfi létemre én annyira nem vagyok az alkohol híve. Nem mondom, hogy néha nem iszok meg egy-két pohár sört, de nagyon nem szokásom. Azt inkább meghagyom Julnak. –Elmehetnénk a kajáldába, tudod oda, ahova régebben jártunk vagy, vagy mondj te valamit, amire hajlandó vagy kimozdulni. És ne, ne olyat! –emelem fel fenyegetően a mutatóujjamat. Ha csak rajta múlna, olyan helyekre mennénk, amiket inkább csak…hagyjunk.
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Közös nappali

    on Szomb. Júl. 23 2016, 22:09

    ~ Devil in the mirror
    Call me a sinner, call me a saint

    Amennyire imádom az öcsémet és képes lennék széttépni érte egy fél hadosztályt, néha pont annyira utálom is, mert egy kibaszott energiabomba, aki nm tud öt percet ülni a seggén, és a saját dolgával foglalkozni, szóval most is éppen itt engem boldogít. Méghozzá nem rest rám mászni, és félig rám is feküdni, mint egy nagyra nőtt ötéves. Megbirizgálom a haját meg a füle tövét ha már itt dekkol.
    - Erőm lenne, kedvem nincs. Most nem buliztam éjjel, hanem befejeztem egy munkát de.... minek is mondom, te úgyse értékeled ezt... - morgok egy sort, ahogy helyezkedek, és lassan összekaparom magam gondolatban, és megvakargatom a fejem de beakad az ujjam. Remek, kócfészek lettem, ezt sürgősen ki kell fésülni. Vagyishogy...
    - Veled. Hát jó, foglalkozom veled, ha gyengéden kifésülöd a hajam, becsszó - mondom, mert általában ami így végződik azt betartom, hacsak nem jön közbe világméretű katasztrófa ezt ő is meg apa is tudja. Már ha épp foglalkozni óhajtanak vele, mert apácska olykor kicsit agresszívan áll a viselkedésemhez. Szerinte nem túl férfias.
    - Hm...családos kedved van? Nem bánom, de össze kell szednem magam. Menjünk kalandparkba vagy csak simán parkour a városban? - mert attól még hogy sokat bulizok meg ilyesmi, még mozgásigényes vagyok a farkas miatt és ez a sport a leghasznosabb, mert alkalomadtán menekülni is remekül lehet így, az üldözőnek meg kiesik a szeme hogy ugrálok mint valami AC hős.
    - Akkoooor legyen hogy kifésülöd a hajam. Ez az ára mindennek. Aztán elmegyünk mozgunk egy sort és végül ott kajálunk aztán kitaláljuk ott a többit? - ennyire hajlandó vagyok, remélem értékeli hogy nem éppen azért keltem fel hogy hátsón rúgjam, és föld körüli röppályára állítsam azt a kerge hiperaktív fejét.
    avatar
    Dante di Canio

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Alfa/Gullveig
    Tartózkodási hely : New York
    Kor : 325

    Re: Közös nappali

    on Hétf. Nov. 28 2016, 21:30

    Erick - Dante

    Jó ideje nem beszéltem Erickkel, tudom, milyen állapotban van főleg azután, hogy Andrew élete igen rövidre sikeredett köreinkben.
    Persze a többi büntetését lelkiismeretesen csinálja, nem hagy ki, odafigyel, és ahogy hallom, egyre inkább megismeri a többieket.
    Hol találom, azt nem nehéz kiderítenem, eleve érzem, így magam is a nappali felé tartok, hogy beszéljek vele.
    Magát hibáztatja a történtek miatt, de ez csak részben igaz, és ezt el kell neki magyaráznom, mert nincs szükségem egy összeomlott farkasra.
    -Erick, beszélnünk kell.
    Biccentek köszönésképpen, és máris a lényegre térek, vele szemben helyezkedve el, lepakolva elé egy bögre forró csokit.
    A temetést szűk körben megoldottuk, a szülőket értesítettük, vagyis mindent elrendeztünk. Jordan döntését megértem, sosem kételkedek bennük, azért is a Bétám, márpedig ha idáig jutott, annak igen nyomós oka volt, azonban ez már nem Erick bűne.



    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Közös nappali

    on Hétf. Dec. 05 2016, 23:08

    Erick - Dante

    Azonnal megéreztem, hogy mi történik. Fel sem tudtam fogni, annyira erős volt. A bennem lévő farkas halkan felnyisszant, majd egy üvöltést küldött a mindenségbe. Nem rohantam sehová, nem bújtam el, csak összeomlottan álltam a szoba közepén, és legszívesebben teljesen nem ott lettem volna. A türelmetlenségem okozta Andrew halálát, mert nem bírtam kivárni, míg Dantéék megkapják azokat.
    Nem vonultam el magányba, számomra mindig is a falka adta a megnyugvást, a közösség. A velük való foglalkozás felülütötte a gondolataimat, bajaimat, éppen ezért volt minden éjjel borzalmas, vagy ha nagy részük elment. Szinte fáztam.
    A nappali kanapéján ülök, átkarolt térdel, mezítelen talpaim a kanapén és úgy figyelek a többiekre, hogy legalább ne a gondolataimat halljam, amelyek folyton vádolnak és gyászolnak. Nem ejtettem könnyeket, az a gyengeség jele számomra, belefojtottam beszédbe, cselekvésekbe, dupla, tripla annyit tettem, amit elvártak tőlem, ha nem többet tettem.
    Szorongás nélkül tekintek Dantéra, ha végezni akart volna velem, megtette volna, a haláltól már régóta nem tartok, az őrülettől, amely csendesen körbeleng, annál inkább. Próbálom felülfedni, elaltatni, mert tudom, hogy a többiek érzik bennem, s nem akarok további kellemetlenséget okozni nekik, minek utána befogadtak.
    - Rendben. – a bögre forró csokit nézem, majd Dantét, végül fél perces gondolkodás után szólalok meg.
    - Neked is kell bögre forró csoki. – visszaestem kommunikációban, mintha az elmúlt hónapok nem is lettek volna.
    avatar
    Dante di Canio

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Alfa/Gullveig
    Tartózkodási hely : New York
    Kor : 325

    Re: Közös nappali

    on Szer. Jan. 04 2017, 18:59

    Dante - Erick

    Min megy keresztül Erick, pontosan tudom. A hibájából kifolyólag bővült a falka, igen, ideig-óráig. Az is egy felelősség volt, hiszen a tudattal kellett együtt élnie, az az ember azért van itt, mert ő belerángatta.
    Ezt még orvosolni lehetett, ezzel nem volt gond, a többi már nem Erickre tartozott. Hogy felelős-e a haláláért? Nem, és nekem ezt kell megmagyaráznom neki, mielőtt teljesen bekattan.
    -Mindjárt hozok magamnak is.
    A fiú magába zárt, és most vagy ki tudom innen hozni, vagy őt is elvesztettük, és bármennyire nem szeretek ilyenkor döntést hozni, abban az esetben meg kell tennem.
    -Andrew maga választotta a halált Erick. Az, hogy nem volt képes a Teremtőjével mellőzni a flegmaságot, az nem a te hibád. Az esélyt megkapta, nem élt vele, ehhez neked semmi közöd.
    Jordan kemény kezű, még ha sokszor nem is mutatja. Andrew tulajdonképpen az egyik legjobb apát kaphatta volna, ha képes lett volna ezt felfogni. Nem sikerült, ez van. Lehet hibázni, de vannak végzetesek is, és ez annak bizonyult.



    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Közös nappali

    on Szomb. Jan. 14 2017, 19:01

    Erick - Dante

    - Jó – közben a lábaim leteszem, aztán rövid gondolkodás után inkább ismét felhúzom és átkarolom.
    Csak utána nyúlik a kezem a forró csoki felé, a térdemre teszem a bögrét, úgy nézem a kavargó párát a tetején.
    Meg kell fontolnom a szavaimat, Alfának sosem mondanék ellent. Kettőt kortyolok a forró italból, elgondolkodva.
    - Nem gondoltam át, mit teszek. És most hiányolja a családja – rá kellett ébrednem, hogy az embercsaládi idillt kergettem, hogy ismét emberi alakot voltam képes ölteni. Pedig azt már sosem fogom visszakapni, már nem tartozom az emberek közé. Ami volt, elmúlt.
    - Andrew egy nagyon jó ember – nem megy múlt időben beszélni róla. Az az alaposság és gondosság, amit a mappában találtam, egy nagyszerű ember képét festette elém.
    Még valamit megtanultam az egészből. Nem térhetek vissza emberként, és nem a múltban kéne léteznem, az már elmúlt.
    - Mit tegyek, Dante? – nem megy előrefelé nézni, egyszerűen nem látok semmit a jövőben. De a múltban sem. Emberi múltamra nem emlékszem, a farkasbundában létezésem pedig csak a vándorlásról, ölésről és túlélésről szólt.

    Ajánlott tartalom

    Re: Közös nappali


      Pontos idő: Vas. Dec. 16 2018, 05:58