Belépés

Elfelejtettem a jelszavam!

New York, mint ahogy minden más város, éli a mindennapi életét. Ám nem tudhatod, hogy aki rád köszön az utcán, odaadja a napi újságodat, az ki is valójában. Mert az emberek olyan világban lépdelnek, amiről fogalmuk sincs: természetfeletti lények veszik őket körbe, akár élnek is velük, szívük választottjaként. Szeretnél benézni a valóságot eltakaró fátyol mögé?

Várunk szeretettel!


Az oldal nyitott:2015. január 25.

Időjárás

Napjárás

Latest topics

» Central Park - Harlem Meer
by Noel Wyard Today at 00:55

» Theo szobája
by Dorian M. Montgomery Yesterday at 19:30

» Faunok Terme
by Jackson Montgomery Yesterday at 13:05

» Folyosók
by Caleb Shayeh Yesterday at 11:13

» Kórház
by Gabriel Skoglund Szomb. Okt. 20 2018, 21:13

» Long Island villa
by Noel Wyard Pént. Okt. 19 2018, 22:41

» Üzenőfal képei
by David Armanaugh Pént. Okt. 19 2018, 18:01

» Pince
by Ethan Keon O'Brien Csüt. Okt. 18 2018, 21:55

» Jazz lakása
by Marcus Van Beest Csüt. Okt. 18 2018, 10:58

» Emerlad Wrímans
by Admin Kedd Okt. 16 2018, 22:28

Staff

D.J.
PM
Apple
PM

Köszönet


A leírások, képek, videók mind megtalálhatóak a világhálón, az oldal grafikájának alaptematikáját Quierra-nak köszönjük.

    Konyha

    Share
    avatar
    Dante di Canio

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Alfa/Gullveig
    Tartózkodási hely : New York
    Kor : 325

    Konyha

    on Hétf. Szept. 28 2015, 20:21

    avatar
    Rachel Earhart

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Laramae
    Tartózkodási hely : Queens
    Kor : 121
    Foglalkozás : Katona, pilóta

    Re: Konyha

    on Vas. Okt. 25 2015, 22:04



    Dante & Aida

    Onnan tudom, hogy jó szíved van (...),
    hogy abban a pillanatban, hogy megismertelek,
    harcolni akartam érte.

    A mai napra én nyertem meg az esti műszakot, így valamikor éjszaka keveredem haza. Természetesen a házhoz érve próbálok minél csendesebb lenni, hisz senkit sem akarok felverni mély álmából. Nem lepődöm meg azon, hogy még ilyenkor is vannak ébren, hiszen állandóan figyelni kell, egy percre sem hunyhatjuk le szemeinket. Nem irigylem az éjszakásokat. A bázison nekem is hasonlóan unalmas munkám volt ma, de no néha az ilyet is el kel végezni.
    Általában sosem jövök haza az egyenruhámban, de most csak annyira volt energiám, hogy beüljek a kocsiba. Fáradt vagyok és iszonyatosan éhes. Alig ettem valamit napközben, ami tudom hiba, de sajnos igen is előfordul az ilyen. Így amint megérkezem első utam a konyhába vezet. Lépteim lassúak, óvatosak és halkak, pedig bakancs van a lábamon.
    A konyhába érve a hűtőhöz sétálok bízva abban, ha nem is meleg kaját, de valami ételt találok benne. Csalódva veszem észre, hogy szinte üres az egész hűtő. Végignézem az összes polcot, még a fiókokba is belekukkantok. Egy alma… Remek… Kiveszem és már bele is harapok. Cseppet sem érdekel, hogy esetleg koszos. A hűtő után a szekrényeket is átvizsgálom, de semmi ehető. Remek…
    Gondolom majd csak reggel jön az újabb „szállítmány”. Így jártam… Legközelebb félre kell raknom valamit magamnak. Hátha nem eszik meg. De legalább egy almát találtam.
    Az almámat leteszem az asztalra, hogy levehessem a hosszú ujjú felsőmet. Így egy fekete trikó marad rajtam felül. Ilyen későn már nem szokásom kávét inni, így felteszek vizet forralni. Miközben várok a vízre keresek magamnak egy bögrét, majd válogatni kezdek a tea filterek között.
    avatar
    Dante di Canio

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Alfa/Gullveig
    Tartózkodási hely : New York
    Kor : 325

    Re: Konyha

    on Kedd Okt. 27 2015, 22:02

    Aida - Dante

    Ha valamit gyűlölök, az a papírmunka, pedig most van bőven, és van, amit nem adok át Lionak, bár szerencsétlen már a legtöbbet a nyakában hordja.
    Mára befejeztem, félig, ezért a konyhába indulnék éppen, amikor a kezembe kerül egy számla.
    -A picsába Vreth, kitanulod a kőműves szakmát, a szobafestő-mázolót, és lakberendezőt.
    Röhögve hajítom vissza az asztalra, most már csak a sittes bögrém másik felét viszem magammal, azaz a párját, mivel az elsőt Masakonak adtam anno, míg gyakorolta a fogásait.
    Már messziről érzem, a konyha "foglalt", mégsem lassítom le a lépteimet, és ahogy szoktam, nem zavarva az illetőt, megállok az ajtóban, a bögrét forgatom az ujjaim között, és figyelek.
    -Nocsak, elhúzódó műszak? Az erdei gyümölcsöset válaszd, az finom. Az meg... üres.
    Végigmérem az exemet, még mindig gyönyörű, bár mégis mi a fene változott volna pár nap alatt? A hűtő felé bökök, ott ne keressen semmit, a fene se ért rá beszerző körútra menni, így neten rendeltünk, az pedig még nem ért ide. Ez van.
    Aki éhes, mehet vadászni, vagy kotyvaszt valami almás sütit, mert alma az van.
    Én kávéra pályázok, lehet, jobban tenném, ha két lityós termosszal indítanék, és nem egy bögrével, de sebaj, maximum többet mászkálok, ülni utálok.
    Felteszem a kávét, és előbányászok egy másik almát, az is jó lesz nasinak, így éjszakára, ha más nem is.
    -Rendeljek valami kaját? vagy van kedved vacsorázni valamerre? Már ha nyitva van valami...
    Maximum a gyorskajáldák, mert nem éppen kora este van, de azért az ajánlatom áll.
    avatar
    Rachel Earhart

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Laramae
    Tartózkodási hely : Queens
    Kor : 121
    Foglalkozás : Katona, pilóta

    Re: Konyha

    on Szer. Okt. 28 2015, 23:16



    Dante & Aida

    Onnan tudom, hogy jó szíved van (...),
    hogy abban a pillanatban, hogy megismertelek,
    harcolni akartam érte.

    A hűtő üres, de bezzeg a teákból van egy rakat. Elég logikátlan, de nem panaszkodom. Van alma, azzal elleszek. Rosszabbat is kibírtam már. Egy este nem a világ vége. Már éppen eldönteném, hogy melyiket is kóstoljam meg, mikor megérzem a jelenlétét. Egy mosoly kúszik az arcomra, de nem fordulok meg, csak miután megszólal. Nevetnem kell kijelentésére. Ennyire hülyének néz?
    -Ezt már magam is észrevettem, de köszönöm a felvilágosítást…-Azért a szemeim még jók, de ha azok nem lennének a szaglásom is elárulná, hogy a hűtőben nem találni túl sok élelmet.
    -Csak esti műszak.-Vonom meg a vállam. Ezt is néha be kell vállalni, a munka része. Közben ki is veszem a filtert a dobozból. Nem az erdei gyümölcsöset választottam, valami izgalmasabbat találtam annál. Meggyes, mandulás… Kíváncsi leszek milyen.
    -Nah és feléd? Nem kellene már aludnod?... Bár igaz neked ilyenkor kezdődik a nap.-Már anno is sokat dolgozott esténként, amiért én sosem szóltam rá. Ha neki így a jó.
    -Nem is tudom… Ha elmegyünk valamerre muszáj lesz előbb lezuhanyoznom és átöltöznöm… Különben is jó ötlet, ha MI ketten elmegyünk vacsorázni?-Az arcom kissé komolyabbra fordul, így érezheti rajtam, hogy ezt teljesen őszintén kérdeztem. Nem felejtettem el a közös „járőrözésünket”… Azóta sem múltak el azok az érzések, pedig azt hittem mára már régi emlékek lesznek.
    -De rendelhetünk is. Nekem bármelyik megoldás jó.-Örömmel eltöltenék vele egy laza estét, de mind ennek ellenére félek is a dologtól kissé. Jó ötlet, ha mi ennyi időt töltünk kettesben? Érezhettük mind a ketten, hogy az a kis láng, ami eddig is ott volt bennünk kezd egyre erősebbé válni. De jó ötlet lenne megint megpróbálni? Lehet, hogy már régen történt, de már akkor sem működött. Mi változott volna azóta?... De közben meg mégis csak lehet, hogy jól jönne egy beszélgetés… Elmagyarázni az okokat…
    Közben a víz is felforr, így egy bögrét elővéve tele is töltöm, majd szépen belehelyezem a filtert. Az illata nagyon jó. Az asztalhoz sétálok és kezembe véve az almát ismét beleharapok miközben nem veszem le tekintetem Róla.
    avatar
    Dante di Canio

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Alfa/Gullveig
    Tartózkodási hely : New York
    Kor : 325

    Re: Konyha

    on Hétf. Nov. 09 2015, 16:13

    Aida - Dante

    -Igazán nincs mit, máskor is.
    Rendes vagyok, előre közlök mindent, vagy éppen utólag, de azért szólok, ne érje akkora meglepetés, vagy kérdezze meg, miért? Mert nincs, kész, előfordul ez a legjobb helyeken is.
    -Mindig jobban kedveltem, mint a nappalit.
    Persze ott nincs időkorlát, hiába 12 óra a szolgálati idő, ha esetenként lehet akár 16-18 is. Akárcsak nálunk. Ritka az, amikor időben "érünk haza", és pihenünk, igen ritka. Idejét nem tudom megmondani, mikor volt rá lehetőség... talán még kölyökkoromban.
    -Pontosan. Tudod jól, hogy sosem alszom sokat, vagy szerinted eleget, de ez fordítva is igaz. Vannak teendők, amiket meg kell csinálni.
    Még emlékszem arra, hányszor kaptam meg Aidától, hogy alig tartózkodok az ágyban, többet lát munka közben, mint anélkül. Azt hiszem szemrehányásnak szánta, de végül röhögésbe fulladt, mert ráébredt, ő sem tesz másként.
    -Hajrá, kivárom. Hm? Mi a rossz egy sima vacsorában? Fáradt vagy, vagy sem? Amennyiben igen, akkor rendelek, és célba vesszük a nappalit. Ha nem, akkor kajáldába megyünk.
    A kérdése jó, én sem vagyok fából, pontosan tudom, hogy nem hűltek ki az érzelmek, éreztem, ahogyan ő is, de magam sem tudom, érdemes-e újra megpróbálni vagy nem? Eltelt 71 év, biztos, hogy mindketten változtunk, komolyodtunk, de egyvalami a jelek szerint maradt... az egymás iránti érzelmek.
    Nem jósolok és nem siettetek semmit, majd az idő megmondja, hová lyukadunk ki. Az is lehet, ismét együtt leszünk, ahogyan az is, hogy nem.
    avatar
    Rachel Earhart

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Laramae
    Tartózkodási hely : Queens
    Kor : 121
    Foglalkozás : Katona, pilóta

    Re: Konyha

    on Szer. Nov. 11 2015, 21:35



    Dante & Aida

    Onnan tudom, hogy jó szíved van (...),
    hogy abban a pillanatban, hogy megismertelek,
    harcolni akartam érte.

    Elnevetem magam és megrázom a fejem a reakciójára. Nem is ő lett volna… Furcsa, hogy egy hónapja még azt sem tudtuk, hogy mi lesz velünk most meg itt vagyok az exem falkájában. Ki gondolta volna, hogy ezt szánja nekünk az ég, a sors, esetleg az istenek.
    -Igazad van. De tudod, hogy megy ez. Az ember mindig jobban aggódik a szeretteiért, mint magáért.-Nem egyszer kaptam e miatt fejmosást a barátaimtól, de még a fiamtól is. Igazuk van, tisztában vagyok vele, de az én életemet kevésbé sajnálnám, mint mondjuk egy hozzám közelállóét.
    Hiába a kérdése tudom nagyon jól, hogy értette mire célzok, de igaz egyszer valahol meg kell törni ezt az aprócska kis feszültséget. Szeretném, ha legalább az a nagyon jó baráti viszonyunk visszatérne. Ahhoz meg nem szabad félnem egy sima vacsorától vele.
    -Rendben, menjünk!-Bár kicsit fáradt vagyok, de majd a zuhany felfrissít. Sok mindent át kellene beszélni. Bár lehet, hogy nem pont ilyen kései órákban kellene, de lehet máskor nem is lenne lehetőségünk. A bögrét kezembe veszem, az almába még beleharapok egyet, majd ott hagyom az asztalon.
    -Akkor mindjárt jövök. Esetleg odajössz, vagy itt találkozunk?-Ne az éjszaka közepén kezdjünk már el kergetőzni. Miután megbeszéltük a találkát visszavonulok a szobámba. Előbb kiválasztom a ruhám és csak utána vonulok a fürdő alá. Jól esik a kellemes víz, nehezen is mozdulok ki alóla.
    Max egy fél órás készülődés és már készen is vagyok. Sosem szerettem órákat eltölteni a fürdőben. A mai napig nem is értem az olyan nőket. Oké, oké jaj szépnek kell lenni meg minden, de szerintem a legtöbb nő smink nélkül szebb lenne, de hát persze a mai társadalomban, már mindenhol csak azt lehet látni, hogy öt kiló smink nélkül már nem is lehet kimenni az utcára. Őszintén… Sajnálom ezeket a lányokat, mert nem tudják magukat elfogadni.
    Már korábban megéreztem Dante közelségét. Nem lepődöm meg rajta. Nagyon is jól tudja, hogy nem szoktam sok időt eltölteni a készülődéssel.
    -Van ötleted, hogy hova mehetnénk?-Teszem fel a kérdést, miközben felveszem a kabátom is.




    Do not judge a
    woman on her
    knees. You never
    know how tall she
    is when she stands!
    avatar
    Dante di Canio

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Alfa/Gullveig
    Tartózkodási hely : New York
    Kor : 325

    Re: Konyha

    on Vas. Nov. 15 2015, 21:32

    Aida - Dante

    Csupán egy felesleges mozdulattól akartam megkímélni Aidát, hogy ne órákig tűnődjön az üres hűtő előtt, még kiengedi a hideget onnan.
    Megfordult a fejemben, hogy miért pont itt és miért pont most kellett az exeméknek felbukkannia, de nem rágódtam rajta sokat, biztos, hogy oka van, és majd megtudjuk időben.
    Az éjszakai műszakok szépségét kevesen értik, mert lehet, hogy a legtöbb támadást akkorra időzítik, mégis sokkal több mozgásteret biztosít, mint a nappali.
    -Közhellyel élve... természetes.
    Egy-egy harcban sosem fordult meg a fejemben, hogy ott maradhatok, vagyis nem azzal foglalkoztam, a falkám és a családom védelme mindennél fontosabb volt. Aida ugyanilyen, de a legtöbb falkatag is. Aki nem, az elhullik igen hamar.
    -Oké. A szobád előtt megvárlak.
    A kávém végeztével magam is eltűnök a szobámban, gyors zuhany, öltözés, és átvándorlás a szoba elé.
    Ahogy az exemet ismerem, nem fog órákig pepecselni, annak idején sem tette, és ezt becsültem benne. Nem tévedek, nem kell elolvasnom egy könyvet sem, tényleg hamar elkészül.
    -Oda, ami nyitva van... és erőteljesen esélyes, hogy ez sajnos gyorskajálda lesz.
    A telefonomat kezdem nézegetni, van-e itt valami nyitva tartó étterem-szerűség, de bele kell nyugodnom, hogy tényleg csak amolyan talponálló-félék nem zártak még be. Vagy belefutunk valamibe, amit a net sem mutat.
    A kocsihoz kísérem Aidát, kinyitom az ajtót, és becsukom mögötte, aztán magam is beszállok.
    Egy normálisnak tűnő étkezde előtt parkolok le, a folyamatot megismétlem, ahogy induláskor is, ám elsőként lépek be a helyiségbe, és azonnal felmérem a terepet.
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Konyha

    on Pént. Márc. 18 2016, 23:05

    Rachel & Lio
    It's good to see you again

    Egy kicsit meglep, ahogy a kezemet megfogja, de nem húzom el, hanem inkább én is megszorítom az övét. -Ez csak természetes. A családunk része vagy- mosolygok rá megnyugtatóan. Nem kell jobban magyaráznom, mire is gondolok, ő is ugyanúgy közénk tartozik, mint bárki más, sőt, még jobban. Nem sokan mondhatják el, hogy Apám felesége volt, és mi, a kölykei is szerettük.
    Megemlítem, mikor is ettem utoljára és látom rajta, mennyire nem tetszik neki. Mindig is értékeltem benne, hogy amíg a én a többiekre figyeltem, addig ő figyelt rám is. Persze a falka is szokott emlékeztetni, de nekik is van elfoglaltságuk, ritkán jut az eszükbe ilyesmi.
    -Nyugi, azért nem fogom magam túlhajtani. Farkasból vagyok, bírom a gyűrődést -próbálom mosollyal elmismásolni az egészet -Apám vagy észrevette, vagy nem, de nem csak azért csinálom, hogy büszkévé tegyem, hanem mert nekem is szükségem van az információkra, amikkel most dolgozom. Amint végeztem, pihenek, rendben? -igyekszem megnyugtatni, nem akarom, hogy aggódjon miattam. Most mindennek az elején, kénytelen vagyok keményen dolgozni, de amint minden elrendeződött, nekem is lazábbak lesznek a napjaim.
    -Ha eddig nem tanulták meg, akkor ez után se fogják. Ugyanolyan gyerekek, mint mindig is voltak -nevetek fel. Tudja ő is, milyenek tudnak lenni, el tudja képzelni, mik történtek, amíg nem volt velünk -Úúúúú, jól hangzik -lelkesedem föl rögtön, és az étel említésére azonnal megkordul a gyomrom. Tényleg régen ettem.
    Zene: A celtic tale | @ | Ruházat: Ezt viselem ma


    Előzmény
    avatar
    Rachel Earhart

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Laramae
    Tartózkodási hely : Queens
    Kor : 121
    Foglalkozás : Katona, pilóta

    Re: Konyha

    on Vas. Ápr. 17 2016, 11:33



    Lio & Rach



    Tudom jól, hogy Lio is ugyanolyan makacs, mint az apja, így hiába próbálkozom, úgy sem fog rám hallgatni, csak sajnos tényleg félek attól, hogy egyszer túlzásba viszi a dolgot és ezt nem fogja észre venni Dante. No nem azért mert nem foglalkozna a lányával, hanem egyszerűen csak remekül álcázza a dolgokat ez a leányzó. Így inkább csak mosolygok a szavaira.
    Mindenesetre most meg fogom neki tiltani, hogy bármihez is hozzányúljon a konyhában. Most én leszek a szakács és a falka többi tagja meg nem érdekel. Ha éhesek főzzenek maguknak. Ahogy beérünk a konyhában jelzem is felé, hogy tessék lecsücsülni a helyére szépen.
    -Kérsz teát, vagy kávét?-Ha jól látom még az sincsen lefőzve, így ha bármelyiket kéri is nekiállok megcsinálni és amíg lefő, vagy felforr a víz a salátához valókat is előveszem. Már most összefutott a nyál a számban. Iszonyat éhes vagyok és tudom, hogyan készítem majd el azt a bőséges salit. Ha megérzik az illatát pár percen belül az egész falka itt lesz.
    -És amúgy nem gondoltál arra, hogy belefogj valami sajátba? Olyan jó érzéked van az üzletekhez. Nincs valami, ami érdekelne? Sütés, főzés, virágok… Nyithatnál egy éttermet. Biztos sikeres lenne. Tudod mire kell odafigyelni, biztosan vannak jó ötleteid.-Én is agyaltam már ezen, hogy talán ideje lenne váltom és valami másba belefogni, csak azt nem tudom eldönteni, hogy mi is lehetne az a más. Meg valahogy nem is tudom elképzelni magam más szerepben. Mindig is a repülés volt az életem… Stewardessnek meg nincs az a pénz, hogy elmenjek.



    Do not judge a
    woman on her
    knees. You never
    know how tall she
    is when she stands!
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Konyha

    on Vas. Május 08 2016, 21:05

    Rachel & Lio
    It's good to see you again

    A konyhában engedelmeskedem az utasításnak és felmászok az egyik magas bárszékre emlékeztető ülőalkalmatosságra, ami a konyhaszigetnél áll. Kicsit tényleg jól esik nem nekem ugrálni az egész falka étkeztetése miatt, hiszen a béta nem fogja megcsinálni, más nőstény eddig nem nagyon vette a fáradtságot, Masát meg nem vagyok hajlandó erre befogni. Fiatal még, és sok csapás érte, nem fogom még dolgoztatni is, ha nem muszáj, élvezze csak a szabadságát.
    -Kávét, légyszi. Sok tejjel -mert ha már egyszer leültem, nem fogok fölállni. Régen volt utoljára, hogy látott magamnak kávét csinálni, nem biztos, hogy rémlik még neki, hogyan is iszom. Azóta nem változott ez a szokásom, mint ahogy én magam sem változtam sokat. Most már nagyon is kezdem érezni a másfél napig nem evést, összefut a nyál a számban már a hangokra is. Tényleg figyelnem kéne erre is, de hajlamos vagyok még a pislogásról is elfeledkezni, ha nagyon koncentrálok és valaki nem figyelmeztet.
    -Oh, van saját vállalkozásom. Nyitottam egy különböző kütyüket árúsító webáruházat. Minden van a telefonoktól, a háztartási kisgépeken keresztül a helikopterekig minden. Persze az ilyen nagy dolgokhoz már csak egy bizonyos réteg férhet hozzá, de a közemberek is vásárolhatnak. Ezt intézhetem bárhonnan, könnyű titkolni az identitásom és ezzel azt is, hogy egyáltalán nem öregszem. Nincsen bejelentett cím, nincs adóellenőrzés, nincs probléma -csevegek vele. Nem is én lennék, ha nem lenne a dologban valami illegalitás, de sajnos mivel az anyakönyvi kivonatom is hamis, tekintettel az igazi koromra, nem igazán lehet máshogy.
    -És te? Még mindig a fegyveres alakulatoknál vagy?
    Zene: A celtic tale | @ | Ruházat: Ezt viselem ma
    avatar
    Rachel Earhart

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Laramae
    Tartózkodási hely : Queens
    Kor : 121
    Foglalkozás : Katona, pilóta

    Re: Konyha

    on Kedd Jún. 14 2016, 22:07



    Lio & Rach


    Régen volt az mikor utoljára készítettem neki kávét, így nagyon is jól jön az info. Valami rémlett a tejjel kapcsolatban, de nem a mennyiség. Egy nagyobb adag kávét főzök le, hogy majd másnak is jusson. Lehet, hogy célszerű lenne még beszerezni pár kávéfőzőt. Egy ekkora falkában, ilyen kávé függőkkel muszáj.
    Miközben nekikezdek a salátának érdeklődve hallgatom Liot. Végre, hogy saját vállalkozásba kezdett. Hiba is lett volna, ha nem vág bele. Ennyi év után még azt sem éreznénk meg, ha egy üzletünk csődbe menne. Elég vagyont fel lehet halmozni főleg, ha jól forgatod a lapjaid. Elismerően bólintok egyet, majd egy pillanatra megállok, hogy a szemébe nézhessek.
    -Ez igazán jól hangzik! Egyszer örömmel meglesném a termékeidet, hátha találok én is valami jót.-Mosolyodom el, majd gyorsban el is készítem neki a kávéját, amit át is adok neki. Én még jól vagyok, így nem iszom.
    -Igen ott, de már pilótaként. Koptert vezetek. Úgy gondoltam jól jön egy kis váltás a nővérkedés után, nah meg mindig is a repülés volt a nagy szerelmem. Igaz volt egy két éves kihagyásom Irak után, de már visszarázódtam a hétköznapokban. Nem mondom, hogy könnyű volt, de ugye ami nem öl meg az csak erősít.-Szélesedik ki még jobban a mosolyom, majd már folytatom is a „főzöcskézést”.
    -Mondjuk már nem egyszer gondolkoztam azon, hogy leszerelek és belekezdek valami másba, valami sajátba, csak még nem tudom, hogy pontosan mi is lehetne az, de időm mint a tenger, nem kapkodok el semmit. Majd ha eljön az ideje arról úgy is tudni fogok.-Rántom meg a vállam.



    Do not judge a
    woman on her
    knees. You never
    know how tall she
    is when she stands!
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Konyha

    on Szer. Júl. 06 2016, 21:27

    Rachel & Lio
    It's good to see you again

    Odatelepszem a konyhaszigethez, hogy azért mégis tudjunk beszélni közben, a táblámat ledobom magam elé és csak bámulok rá egy percig. Folytatnom kéne, de olyan jól esik a beszélgetés Aidával és hogy egy kicsit velem foglalkoznak, és nem fordítva. Egyelőre hagyom egy darabig, nem dől össze a világ egy kis lazítástól. Mesélek a mostani vállalkozásomról és látom rajta, hogy örül neki. Ezért szeretem annyira őt, hogy akkor is tud nekünk örülni és támogatni, amikor senki másnak nem jut eszébe. Csodálatos nő. -Majd ha lesz egy kis szabadidőd, megmutatom az árukészletet és választhatsz, amit csak akarsz -mosolygok rá, nálunk teljesen normális, hogy csak úgy megajándékozunk valakit, mert hát van rá pénz bőven és valamiért ez egy kialakult szokás nálunk. Elveszem a kávémat, megköszönöm és egy jó nagyot belekortyolok. Máris jobb.
    -Nagyszerű, illik hozzád. Emlékszem, imádod a repülést, most végre csinálhatod is -mosolygok rá, tudom mennyire imádta már akkor is. A háborútól meg nem féltem, erős ő, képes megküzdeni az utóhatásaival is, akármit kap az élettől.
    -Bőven van időd kitalálni, tudni fogod mit akarsz, amikor szembetalálkozol vele. -És magamban hozzáteszem, akard Apámat is, mert az övék volt a kedvenc shipem az elmúlt közel száz évben. Az pedig nagyon ritka, hogy én shippeljek valakiket való életben, szóval ajánlom nekik, hogy megint egymásra találjanak.
    -Köszönöm, hogy megcsinálod helyettem, igazán hálás vagyok -nyúlok ki a pult tetején, ahogy macska módra nyújtózkodom, próbálom kimozgatni az izmaimat, amik beálltak idő közben.
    Zene: A celtic tale | @ | Ruházat: Ezt viselem ma
    avatar
    Rachel Earhart

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Laramae
    Tartózkodási hely : Queens
    Kor : 121
    Foglalkozás : Katona, pilóta

    Re: Konyha

    on Szomb. Szept. 17 2016, 22:33



    Lio & Rach


    Tény én is örömmel ajándékozom meg a barátaimat, a családomat, de sosem vártam cserébe semmit. Ennyi év alatt valóban össze lehet gyűjteni egy szép kis vagyont. Egy ház megvásárlása, megépítését már nem érezzük meg. Olyan, mint másnak egy nagy bevásárlás.
    -Ez kedves tőled, de szeretném, ha megengednéd, hogy kifizessem. Nem kis munkád van benne. Ennyivel hadd járuljak hozzá!-Kacsintok felé. Másban nem hiszem, hogy nagyon tudnák segíteni. Maximum új kapcsolatok szerzésében, de úgy hiszem így is ismeri a legtöbb „fontos” embert.
    -Nah igen. A sok évnyi nővérkedést végre lecserélhettem. Nem mondom azt, hogy azt nem szerettem, de ahogyan te is tudod a repülés az igaz szerelmem. Szóval igen örülök neki, nagyon.-Mondjuk most próbálok visszarázódni a dolgokba. Az az elhalasztott két év nagyon megérződik. Rendben, volt egy évem, hogy összeszedjem magam, de akkor inkább az erőmre koncentráltam, nem a munkámra.
    -Látod e miatt nem aggódom. Van elég időnk még kitalálni. Sőt gondolom vagy három szenvedélyem lesz még az életem során.-Bár nem hiszem, hogy a repülést meg fogom unni, de abban biztos vagyok, hogy nem fogok örökké a seregnek dolgozni. Egyrészt muszáj lesz egyszer elhitetnem velük, hogy meghaltam, vagy elutaztam. Másrészt már túl feltűnő lenne, hogy egy tök ugyanolyan nő jelentkezik katonának, mint én. Tudom, hogy amikor eljön az ideje ott kell hagynom a hadsereget és teljesen másba kell majd belevágnom. Nehéz lesz ez igaz, de a családom majd segít.
    Még jó, hogy nem hallom miket gondol, mert akkor most biztosan kinevetném őt. Nem azért választottam végül ezt a falkát, mert az exem van itt. Azért választottam, mert egy olyan valaki az alfa, akiben hiszek, akit ismerek és akit tisztelek. Nah meg nem utolsósorban azért is mert ott áll mögötte egy nagyon erős falka.
    -Hé ne köszönd… Amúgy meg szokj le arról, hogy tutujgatod őket. Felnőttek már. Tudnak magukra vigyázni, főzni. Szóval most kapsz egy házi feladatot! Minden nap minimum két órát magaddal kell foglalkoznod. Lehet az vásárlás, olvasás vagy egyszerűen csak punnyadás. A lényeg, hogy azt csináld, ami kikapcsol, amit szeretsz és, ami TE vagy.-Kacsintok rá. Tudom én is képes vagyok túlzásokba esni, de a gyerek után megtanultam, hogy igenis néha önzőnek kell lenni.



    Do not judge a
    woman on her
    knees. You never
    know how tall she
    is when she stands!
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Konyha

    on Vas. Okt. 09 2016, 00:50

    Rachel & Lio
    It's good to see you again

    -A felét kifizetheted, azt megengedem -kuncogok, ha már nem akarja, hogy ajándék legyen, én is makacskodom egy sort. Szeretek ajándékokat adni, minél jobban örülnek neki, annál jobban örülök én is. Persze szeretek kapni is, de az már egy másik tészta.
    -Örülök, hogy boldog vagy -mosolygok fel rá, nálunk ennek van a legnagyobb értéke, nem az ajándékoknak. Igazából ezért vannak az ajándékok, mert legalábbis én bármit megtennék, hogy boldognak lássam a családomat, ez nekem a legfontosabb.
    -Tudooooooom. De tudod, hogy szeretek róluk gondoskodni -belém is szorult bőven anyai ösztön, csak én tudom, hogy sosem lesz saját kölyköm, legalábbis kihordani egyet sem tudnék. Beharapni még talán, de még nem találtam olyat, aki érdemesnek találtam volna rá. -Vettem Anyu -nem szoktam sűrűn így hívni, hiszen nem feltétlenül szereti, de nekem és a Bátyámnak nagyon is anyaszerepet tölt be, hiába feleannyi idős, mint mi. Felállok, mellélépek és csórók egy tálkába a salátából magamnak, mert most már tényleg éhen halok és nem tudok tovább várni, ha nem akarok összeszédülni hamarosan. Megszólal a telefonom, előkapom, hogy ránézzek és egy emlékeztető villog rajta a következő találkámhoz.
    -Basszus, ezt nagyon elfelejtettem! Mennem kell, köszönök mindent -nyomok egy gyors cuppanós puszit az arcára és már szaladok is a szobám felé a cuccaimmal együtt, hogy elkészüljek még időben.
    Zene: A celtic tale | @ | Ruházat: Ezt viselem ma


    //Köszönöm a játékot hümm
    avatar
    Nicholas Earhart

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Harcos
    Tartózkodási hely : New York
    Kor : 73
    Foglalkozás : Boxoló

    Re: Konyha

    on Hétf. Nov. 14 2016, 22:03




    Dante

    and ©

    Nicholas




    Fárasztó hetek... Csak így hívom mindet. Ezen belül a napokat is elneveztem. Gyilkos hétfő, a kegyetlen kedd, engedő szerda, lágy csütörtök, és iszákos péntek. Nem mintha bármelyiknek köze lenne a nevéhez de azért jól esett a gondolataimban ilyen hülyeségeken agyalni a reggeli kávé mellett hétfőn, miután betértem a futásból. Most, hogy Masa helyre rakta az orromat, és kicsit ellátott rajtam pár komolyabb sérülést, sokkal hamarabb felépült a testem. Könnyebb is volt be menni az edzőterembe, ahelyett, hogy még mindig gyógyuló tompa fájdalmaimra koncentrálna az agyam. mert hiába az évek a fájdalom, nem változik soha, és ezt elég nehéz megszokni ha úgy vesszük. Az ökleimet már nem érzem, szóval azon nem is rágódom, mennyire is vannak olykor szét verve. A reggel után, már akivel találkoztam váltottam pár szót. Anyával amikor tudok beszélek, már ha keres de ez ritka alkalom. Nem mintha hiányolnám. Egész jól el vagyok a kis birodalmamban. Néha valaki bekopog, vagy ha kidugom az orromat össze futok másokkal is. Nem nem vagyok antiszociális, csak...mégis még egy idegen vagyok közöttük, hiába az apám itt a mindenes. Nem vagyok meglepve, szerintem azért az ő részükről is kell, előbb egy kis idő, meg az enyémről is. Talán idővel megfogadom Masa tanácsát és beszélek Ryannal vagy Natannal, de ez még kicsit a jövő zenéje. A tesóim pedig. Lehet, hogy a tesóim, de ők is távol állnak tőlem. De minden idők kérdése...Végül most kilépek az utcára az edzőteremből, oldalamon a táskával, és a fejemre húzom a kapucnit. irány haza és alvás holnap hajlani 5-ig. Na jó, azért valamit eszek is, mert most érzem a farkaséhség lerohant. Lassan lépkedem, az utcákon ahogy kezeimet zsebre vágom. A hideg ellenére nem fázom a pulóveremben. Sőt jól érzem magam. Szeretem a hűvös időket. Jobban mint a meleget. Ezért is vagyok talán tél párti...Ahogy haladok haza felé egyszer csak halk nyüsszögés üti meg a fülem mire megtorpanok és körbe nézek. Nem látok mást csak egy fekete autót. Megint halkan nyüsszög valami egy sort majd homlokomat ráncolom egy kicsit végül az autóhoz lépek. Egy autó nem tud nyüsszögni. Aztán megint. Vagy mégis..? lerakom a táskámat majd körbe nézek. Sehol egy lélek, mire gugolok és az autó alá kukucskálok. Egy kis pidbul kölyök remeg az egyik kerék mellett és ahogy meg lát, csóválni kezdi a farkát de a szemei tükrözik az enyhe félelmet. Csak pislogok rá, majd felnézek. Nem látok semmit, ergó a kutyának nincs senkije. Amúgy is kicsit csontosnak látszik...Pislogok párat, majd a táskámba nyúlok és keresem a megmaradt szendvicsemet majd előhalászva kiveszem a szalámit belőle.-Hé-mondom halkan ahogy fütyülök neki és megint be nézek az autó alá ő meg nagy árgus szemekkel néz. "Neked van kajád?" Lassan araszolva kezd megközelíteni, és én kinyújtom felé a kezem a szalámival, ő pedig kicsit félve elveszi tőlem. Hallom ahogy nyammog rajta, majd megnyalogatja a kezemet, és sikerül megérintenem. Elmosolyodom, ahogy megvakargatom a homlokát és már nem is érzem rajta a félelmet mire ki is merészkedik és letámad hálásan. Csöpp kutya még. valószínűleg csak pár hónapos lehet. Simogatom, és mosolyogva figyelem. Remeg. Halkan sóhajtok. Ha haza viszem tuti apa, lenyakaz. De...nem hagyhatom itt. meg fog fagyni...-Te szerencsétlen...Mióta lehetsz kint?-kérdzem halkan ahogy felnéz rám, és csak füleit kíváncsian szegezi nekem.-Johny...az lesz a neved.-mondom ki és ezek szerint elhatároztam magam, és haza viszem. Fel emelem a légiesen könnyű kutyát majd kinyitom a táskám száját. Elfér benne kényelmesen, mire be is cipzározom, hogy kapjon levegőt, de a fejét ne nyomja ki. Fel kelek vele és újra magamra veszem a táskát. Na Nicho...most légy okos...

    Ahogy haza érek, belépek a házba, és első dolgom a konyhába vezet, mert tényleg már éhes vagyok. Johny, már egész jól el volt a táskában egyszer nem ugatott, és nem ficánkolt nagyon. Nem találkoztam eddig senkivel és reménykedem, is hogy nem fogok, és már megkönnyebbülten lépném át a konyha küszöbét, mikor az asztalnál ott foglal helyet..Apa. Gyors változáson esik át meg könnyebültségem, megszokott nyugodt arc mimikámba.-Helló apa.-mondom egyszerűen, ahogy beljebb lépek, levéve a kapucnimat, és még a táskát is leteszem, hogy hiteles legyek, majd a hűtőhöz vonulok, kiveszek egy bubis vizet, és ott állok, felmérve a helyzetet, mit is lehet most itt megenni.



    avatar
    Dante di Canio

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Alfa/Gullveig
    Tartózkodási hely : New York
    Kor : 325

    Re: Konyha

    on Hétf. Nov. 14 2016, 23:10

    Nicho - Dante

    Lassan a konyha lesz a kedvenc területem, ahol nincsenek falkaügyek, csak kávé és egyéb kajalehetőségek.
    Egyelőre csak az előbbire tartok igényt, és igen, azt itt fogom elfogyasztani. Pillanatok alatt felteszem, és alig várom, hogy le is főjön. Amint kész, már öntöm is egy bögrébe, némi tejjel hígítom, és vágódok le a székre, amit így hátra is tolok cseppet.
    Lazán az asztalra vágom a lábam, jól esik, így kezdem kortyolgatni a frissen lefőtt kávét.
    Már messziről érzem, hogy letehetek az egyedüllétről, de ez nem azt jelenti, hogy bánnám, szó sincs róla. Tudom, ki közeledik, ahogy azt is, mit hoz.
    Az az ártatlan fej amit bevág mellé, még gyanúsabbá teszi, bár egyelőre nem szólok, hogy rég lebukott, majd ha itt lesz az ideje... pár pillanat múlva.
    -Szia Nicho! Direkt tárolod a kutyát a táskádban, vagy ez valami új szokás amiről lemaradtam?
    Halálos nyugalommal teszem fel a kérdést, a szagát és az energiáját nem lehet rejteni, de nem úgy festek, mint aki dühös, csupán érdeklődő.
    Még akkor sem vagyok az, mikor konkrétan kitárja a hűtő ajtót... mi is azt szoktuk. A bőség zavara, mikor éhes vagy, és fogalmad sincs arról, mégis mit ennél. Röhöghetnékem van, ezt tőlem örökölte, Aida pedig mindig idegrohamot kapott már annak idején is, bár akkor még nem ilyen szerkezetek voltak.



    avatar
    Nicholas Earhart

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Harcos
    Tartózkodási hely : New York
    Kor : 73
    Foglalkozás : Boxoló

    Re: Konyha

    on Kedd Nov. 15 2016, 21:40




    Dante

    and ©

    Nicholas




    Halkan szusszanok, hiszen máris lebuktam a dologgal. Pedig tényleg igyekeztem az arcmimikámmal, és a viselkedésemmel sugározni, hogy normális napom volt de ez nem jött be. Nem is tudom mit vártam, pont egy olyan valakitől aki szinte mindent tud ebben házba, hogy melyik sarokban éppen mi történik. Lehet kicsit túloztam de valljuk be élt bennem a remény, hogy komplikációk nélkül jutok a szobámba Johnyval. Elfintorodom, majd valami maradéknak tűnőt elő veszek a hűtőből, és a mikróhoz vonulok vele berakom melegedni egy öt percre, aztán vissza megyek a táskámhoz, és ki engedem azt a szerencsétlent ha már lebuktam vele.

    -Tudod, leutánoztam a mai "lányokat" a csivavájukkal a táskájukban..-mondom egy kis "poént" bele csempészve de nem hiszem, hogy ezzel bármit is mentek magamon. Keresek valami műanyag tálat, és vizet is öntök bele majd lerakom a földre, hogy legalább megitassam Johnyt. Aztán a mikró fel cseng és kiveszem a kaját, meg egy villát és végre le ülök apával szembe.-Elég...pocsék helyzetben van amint látod...-mondom a kutyára nézve majd vissza rá.-Nem tudtam volna ott hagyni.-mondom ahogy bele szúrom a villám a kajába és eszek pár falatot, bár már jobban rá nézve a dologra, nem is vagyok olyan éhes, ellenben ez a kis dög nagyon is. Csak eszek pár falatot végül férre rakom a villát és leteszem a kaját magam mellé, hogy megegye, és mohón neki is áll.



    avatar
    Dante di Canio

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Alfa/Gullveig
    Tartózkodási hely : New York
    Kor : 325

    Re: Konyha

    on Szer. Nov. 16 2016, 19:33

    Nicho - Dante

    Magamban roppant mulatságosnak tartom, hogy Nicho azt gondolta, ha majd bevágja az ártatlant, akkor nem bukik ki, mit rejteget a táskában. A szagát majd én nyomom el, hogyne, ahogy az energiáját is.
    Fiatal, nem hibáztatom érte, a forró fej jellemzi még, így nem gondol bele a buktatókba.
    -Hm... ne erőltesd, nem a te stílusod.
    Pláne, hogy abban a táskában nem egy olyan elemes patkány lapul, hanem egy kölyök kutya. A kérdés az, honnan szedte össze, azon kívül, hogy egyértelműen az utcáról.
    Nézem, ahogy vizet lefetyel, kissé kiszáradt és éhes is lehet. A kaja persze a kutya előtt landol, ám ez sem érdekel, míg a kávémra nem fáj a foga.
    -Nem lett volna egyszerűbb, ha közlöd, találtad és nem volt szíved ott hagyni? Felesleges kerülőutakat futni. Hidd el, ha így jössz ide sem mondom azt, dobd ki.
    Állat vagyok, de nem ilyen értelemben. Nem kenyerem, hogy a gyengét és védtelent még én is rúgjam, még akkor sem, ha éppen egy kutyáról van szó.
    Tudom mi következik... maradjon egy kicsit, aztán majd végleg. Azaz a fiam szerzett magának egy kutyát. Az ő felelőssége.



    avatar
    Nicholas Earhart

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Harcos
    Tartózkodási hely : New York
    Kor : 73
    Foglalkozás : Boxoló

    Re: Konyha

    on Szer. Nov. 16 2016, 20:23




    Dante

    and ©

    Nicholas




    -Meg lehet,de talán így izgalmasabb, és többet tanulok belőle. És legközelebb úgy csinálom ahogy kellett volna.-mondom ahogy, nézek apámra és hátra dőlök a székben és csak Johny csámcsogását hallgatom.-Szóval ezt vehetem úgy is, hogy maradhat?-kérdezem ahogy megint nézek rá, olyan "nyugodt" fejjel pedig magamban nagyon is boldog lennék, ha valóban rá bólintana erre a kutyára. Mindig is akartam egy kutyát magamnak, de kiskoromban a sok utazás miatt nem akartam szegény állatot kínozni. Meg anyánál is kitudja mit váltott volna ki, ha csak úgy haza állítok egy kutyával. Mondjuk, ő is rajong a kutyákért szóval, ha Johny marad biztosan sokszor kell majd megküzdenem a kutyámért anyám ellen, mikor éppen valamivel elcsábítja. De semmi nem olvasható le az arcomról. Csak nézem apa arcát és elgondolkodom, hogy valóban teljesen rá ütöttem, csak a hajam színe anyámé. Furcsa, hogy sok mindent tőle örököltem, pedig...-nem mintha ez szerepet játszana-,nem mellette "nőttem" fel. Tudom, még annyira nem is vagyok felnőtt, mert valljuk be még sok minden hátra van 800 év alatt de ebből már 71-et kilőhetek. Pont ép ideje egy kutyára.-Az én felelősségem.-mondom, mielőtt megmondaná, hogy nem kenhetem másra a kutyával kapcsolatos ügyeket.-Etettem, itatom, orvoshoz viszem, sétáltatom, meg egyéb...mókás dolgok.-mondom elgondolkodva. Lesznek pillanatok mikor segítséget kell kérnem Masától, hiszen neki is van kutyája.



    avatar
    Dante di Canio

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Alfa/Gullveig
    Tartózkodási hely : New York
    Kor : 325

    Re: Konyha

    on Csüt. Nov. 24 2016, 16:54

    Nicho - Dante

    -Ebből? Nem hiszem.
    Szép is lenne, ha a fiam elkezdene úgy viselkedni mint a plázapicsák. Esküszöm, akkor letagadnám. Nem érdekel, ha beállít azzal, hogy meleg, nem érdekel, ha 800 színűre festi a haját, de könyörgöm, ha hímnek született, akkor maradjon férfi.
    -Tudom, hogy a szóbeszédek szerint kíméletlen vagyok, és azt is, hogy mindennek van alapja, de... szerinted, ez akkor igaz, amikor szükség van rá, vagy akkor, amikor teljesen felesleges?
    Bólintok, miért hajítanám ki a szerencsétlent, mikor láthatólag azért még nem ártott volna 1-2 hét az anyja mellett? Jön a hideg is, akkor majd pont halálra fogom ítélni, mert éppen úgy van kedvem. Hogyne.
    -Nem fogok kiutasítani és kidobni egy védtelen lényt, még akkor sem, ha tulajdonképpen táskának álcáztad.
    Tömören és röviden ennyi. Bár azt még mindig nem értem, hogy Nicho honnan vette, hogy nem jövök rá arra, mi lapul a táskájában? Farkas vagyok könyörgöm, és még nem ment el sem a szaglásom, sem az érzékeim.
    Ahogy kijelenti, hogy az ő felelőssége, ismét bólintok, ahogy a többire is.
    -Pontosan.
    Bólintok, amit felsorolt, az mind az ő reszortja lesz. Nem lesz egyszerű menet, hiszen van teendője rendesen, de megoldja. Bevállalta, innentől kezdve az övé.



    avatar
    Nicholas Earhart

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Harcos
    Tartózkodási hely : New York
    Kor : 73
    Foglalkozás : Boxoló

    Re: Konyha

    on Vas. Nov. 27 2016, 22:57




    Dante

    and ©

    Nicholas




    Csak hallgatom apát, és felveszem az ölembe Johnyt majd rá nézek.-Ezt igazából...te tudod, nem én vagy bárki más mikor van szükség arra, hogy kíméletlen legyél...-mondom aztán elvigyorodom ahogy megsimogatom a fejét és a kutya boldogan csóválja a farkát majd pofán nyal mire halkan elnevetem magam.-Beraktam, most már tök mindegy.-vallom be. Csak, hogy nincsen mindenen átlátó szemeim így, elrejtettem a kutyát mert, így gondoltam ésszerűnek a dolgot.-Köszönöm.-mondom apának azért, mert mégis az ő szava nyer a házban. Szóval Johny marad. Anya biztosan örülni fog neki. A kutyán is látszik, hogy mennyire boldog mintha nagyon is tudná, hogy lett egy tök jó kis helye. Le teszem, és fel kelek majd a táskámat felkarolom, és a bubis vizet is amit a hűtőből csórtam el.Megállok az ajtóban és apára nézek, majd aprót biccentek, és elengedek agy kisfiús mosolyt aztán eltűnök, és felrobogok a kutyával együtt a vackomhoz.

    (Köszönöm a játékooot!! pom Tapsol )



    avatar
    Dante di Canio

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Alfa/Gullveig
    Tartózkodási hely : New York
    Kor : 325

    Re: Konyha

    on Hétf. Nov. 28 2016, 20:40

    Nicho - Dante

    A kutyára pillantok, és nagyon remélem, hogy senkinek nem jut eszébe egy macskát is betelepíteni, elég az állatokból, azok vagyunk magunk is.
    -Addig jó nektek.
    A baj akkor kezdődne, ha magam sem tudnám eldönteni, és engednék a ragadozónak lépten-nyomon, mert éppen olyanom van.
    -Azt látom. Mint a nyeretlen két éves. Óriási.
    Még mindig nem értem, ezt hogyan gondolta, de betudom annak, hogy pillanatnyi ötlettől vezérelve került oda az a kölyök. Tudom, hogy pár perc múlva már ő is röhögni fog az egészen.
    -Ne köszönd, nincs mit.
    Majd akkor köszönje, ha a szerencsétlen kutya is bírja a kiképzést köztünk, addig előre ne. A többi már nem az én gondom, és majd elválik, hogyan boldogul egy aprósággal.
    Biccentek válaszul, és amint Nicho eltűnik a kiskutyával együtt, elvigyorodok. Sokszor próbáltak már átvágni, de ilyen amatőr módon utoljára... már nem is emlékszem rá, de egy 10 év forma kiskölyök volt. Felhörpintem a maradék kávémat, és már indulok is. Még vár rám némi papírmunka.

    //Én is köszönöm. tarol //



    Re: Konyha

    on Hétf. Jan. 16 2017, 22:53


    Ajánlott tartalom

    Re: Konyha


      Pontos idő: Hétf. Okt. 22 2018, 06:47