Belépés

Elfelejtettem a jelszavam!

New York, mint ahogy minden más város, éli a mindennapi életét. Ám nem tudhatod, hogy aki rád köszön az utcán, odaadja a napi újságodat, az ki is valójában. Mert az emberek olyan világban lépdelnek, amiről fogalmuk sincs: természetfeletti lények veszik őket körbe, akár élnek is velük, szívük választottjaként. Szeretnél benézni a valóságot eltakaró fátyol mögé?

Várunk szeretettel!


Az oldal nyitott:2015. január 25.

Időjárás

Napjárás

Latest topics

» Long Island villa
by Emanuel de Medici Today at 00:53

» Fangtasia
by Ethan Keon O'Brien Yesterday at 22:21

» Theo szobája
by Theodore Miles Montgomery Vas. Dec. 09 2018, 22:30

» Freshkills Park
by Admin Vas. Nov. 25 2018, 19:40

» Cox professzor irodája
by Thomas Montgomery Vas. Nov. 25 2018, 19:20

» Pince
by Admin Vas. Nov. 11 2018, 22:47

» Belső udvar
by Dorian M. Montgomery Szomb. Nov. 10 2018, 21:54

» Carlmichael Ház - Tárgyaló
by Reinald Carlmichael Szomb. Nov. 10 2018, 21:51

» Rising Star Cave - Dél-Afrikai Köztársaság
by Armand Assante Vas. Nov. 04 2018, 20:49

» Azrael
by Desmond O. Cross Vas. Nov. 04 2018, 17:52

Köszönet


A leírások, képek, videók mind megtalálhatóak a világhálón, az oldal grafikájának alaptematikáját Quierra-nak köszönjük.

    Biliárd szoba

    Share
    avatar
    Dante di Canio

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Alfa/Gullveig
    Tartózkodási hely : New York
    Kor : 325

    Biliárd szoba

    on Hétf. Szept. 28 2015, 20:29

    avatar
    Masako Saito

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Szellmjárók/Errapel
    Tartózkodási hely : Queens
    Kor : 29
    Foglalkozás : Divattervező

    Re: Biliárd szoba

    on Vas. Okt. 04 2015, 22:39


    Enzo & Masa
    ©


    Kezdem unni a szobában lenni, így fogtam a rajz mappámat, a ceruzáimat, és elindultam keresni magamnak egy csendesebb helyet. Először a nappaliba sétáltam át, de mikor meghallottam, hogy pár srác meccset néz, így már sarkon is fordultam, hogy az étkező állapotát is szemügyre vehessem. Sajnálatomra ott is elég sokan tartózkodtak, így szintén nem jöhetett szóba a dolog. Valami csendesebb helyet szeretnék találni, ahol ellehetek egymagam. Egy kis elmélkedés után végül eszembe jut az egyik "szoba", ahol általában inkább esténként szoktak lejárkálni, leginkább a srácok, így nagyon is reménykedem abban, hogy jelenleg nem lesz ott senki.
    Nem sietek a sétával, jól esik kicsit megmozgatni magam. Ideje lenne ismét rendszeresen edzenem. Majd valamikor beszélnem kell Ryannel, hogy ő mit gondol erről.
    A szobába érve örömmel veszem észre, hogy egy árva lélek sincs itt. Fel is kapcsolom a lámpát, majd kiválasztom az egyik asztalt és lepakolom a holmijaimat, majd fogom magam és kicsit körülnézek. Még nem igen jöttem ide, de a zenelejátszót azonnal megtalálom, így be is kapcsolok valamit. Teljesen mindegy mi szól... Na jó ez így nem igaz. Ne legyen techno, se semmi ilyen picsás zene, mert attól a falra mászom.


    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Biliárd szoba

    on Hétf. Okt. 05 2015, 18:10



    Masako & Enzo





    - Tüüürüütürütürürürürüüüüüü - dúdolgatok magamban, éppenséggel egy híres Kiss nótát, amely a maga idejében még a csapból is folyott, és folyik a mai napig is, ha megnyitok egy ilyen rádió alkalmazást, vagy rock playlistet, tök mindegy. Kellemetes dallama miatt rögtön az ember fülében ragad és nem tudom kiverni a fejemből, és ezt éneklem ahogy játszósnak nevezett cuccokban haladok a biliárd terem felé hogy ebben a baöszme nagy hodályban elkapjak valakit játszani. Fekete szaggatott farmer, széles öv, tornacipő. Zsebemben a telefonom és ami kell és nagy lendülettel benyitok a terembe és körülnézek, mintha háborús felderítő lennék, és ennek köszönhetően rájövök hogy nem vagyok egyedül, hanem a termet már bitorolja valaki. Egy csinos kis nőstény, Masako.
    - Helló szépségem, mi jártban erre? - vigyorodom el, és remélem ennyi idő után már nem veszi magára ha csak úgy lebecézem, mert első pár alkalommal biza nem volt egyszerű eset. Azt hitte szegény hogy udvarolni akarok neki, pedig én aztán nem teszek ilyesmit. Amolyan kis magányos vagyok, és a nők csak jönnek mennek az életemben jelenleg, de hát nem is csoda. Ki viselne el hosszabb távon az összes mániámmal?
    - Mondd hogy tudsz biliárdozni és akarsz velem játszani... még színt is választhatsz... - nézek rá nagy, kiskutya szemekkel. Miért nem tud senki biliárdozni? Aki meg igen, az ilyenkor a halálnak a szépséges istennyilájában van??
    Zene©
    avatar
    Masako Saito

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Szellmjárók/Errapel
    Tartózkodási hely : Queens
    Kor : 29
    Foglalkozás : Divattervező

    Re: Biliárd szoba

    on Hétf. Okt. 05 2015, 20:31


    Enzo & Masa
    ©


    Miután kiválasztok egy talán értelmes rádió csatornát az asztalhoz sétálok, hogy neki is fogja a rajzolásnak. Éppen a kezembe veszem a ceruzámat, mikor az ajtó kicsapódik és Enzo lép be rajta. Egy halvány mosoly kúszik arcomra a hím láttán.
    -Szia Enzo!-Már megtanultam, hogy majdnem minden nőt hasonló módón szokott becézgetni. Ma már észre sem veszem az ilyet, de anno tényleg zavaró volt.
    -Csak kerestem egy csendes sarkot a rajzoláshoz.-Emelem fel kicsit a mappám, amiről egy üres lap tekint vissza rám. Azt hiszem erről lemondhatok, de nem is baj. Rajzolni bármikor tudok, meg amúgy is… Régen dumáltunk. Leteszem a mappát az asztalra, majd felállok és közelebb sétálok a biliárdasztalhoz.
    -Nem akarlak elkeseríteni, de nem az erősségem. Igaz volt alkalmam kipróbálni, de azt nem nevezném tudásnak… Viszont a szabályokat ismerem… Szóval örömmel játszom veled, ha így is megfelelek.-Tárom szét a karjaimat. Legalább szerzek neki egy jó napot, mert az tuti biztos, hogy minden kört ő fog megnyerni.
    -Amúgy milyen színről beszélsz? Tudtommal itt nem a játékosok választanak! … Vagy legalább is sokszor csak a véletlen műve nem?-Persze rá lehet koncentrálni az egyik fajtára, de megesik az olyan, hogy a másik esik be előbb… Az én tudásommal meg az sem lepne meg, ha egyből a feketét sikerülne belöknöm az egyik lyukba.
    -De azért örömmel venném, ha ellátnál pár jó tanáccsal, hogy legközelebb eséllyel indulhassak ellened.-Kacsintok egyet felé, majd kezembe is veszem az egyik dákót. És nem, ne tessék félre érteni. Én a fából készült sporteszközről beszélek.

    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Biliárd szoba

    on Csüt. Okt. 08 2015, 12:57



    Masako & Enzo





    Ahogy belépek, nem a néma csend üti meg a fülem bojtját, hanem egy kellemes adó, ahol nem ez a modern zenének nem nevezhető, zaj szűrődik ki, és nem sokkal később már észre is veszem ki előzött meg a terem elfoglalásában. Masako, a kicsi ordas.
    - Úgy tűnik ez nem a te napod ha csendes sarkot keresel, az egész házban felfordulás van és ráadásul még itt sem, mert itt én foglak téged boldogítani és megakadályozni a rajzolásban - mosolyodom el ahogy becsukom az ajtót, és az üres lapra pillantok, remélem nem engem akar lerajzolni, nem vagyok túl modell alkat ami azt illeti. Meg nem is úgy öltöztem fel, hogy most mondjuk modellt álljak,de nem érdekel igazán, és igazából nem hiszem hogy pont engem akarna bárki is rajzolgatni, bár ki tudja? Masakonál nem lehet tudni, mert rajzolt már le sunyiban valakit, akár engem vagy Dantét, nem tudom. Kiskutya szemekkel nézek rá, és hőn remélem hogy tud játszani de ha nem az sem baj, szívesen megtanítom én játszani.
    - Oh az már tökéletes. Ha már a szabályokat tudod, onnan már csak gyakorlás kérdése és itt egy remek alkalom hogy fejleszd eme fontos tudásodat - mosolygok lelkesen, mivel akadnak azért a házban többen akik tudnak és szeretnek is játszani, Dantéveel néha vívtunk már órás meneteket, mert egymást akadályoztuk folyton a játékban.
    - Igen legtöbbször valóban véletlen, de ha az ember eléggé ügyes akkor meg tudja csinálni hogy az guruljon be előbb, amelyik színnel lenni szeretne. A teliekkel, vagy a csíkosakkal - magyarázom, ahogy felállítom a háromszöget és a golyókat is belepakolom, és a másik felére megyek a fehérrel, és leteszem szépen a helyére. Megszemlélem csodás munkám, és leveszem a formát is az asztalról.
    - Persze, szívesen ellátlak némi tanáccsal, de tiéd a kezdés joga, szóval kérlek lökd szét őket - invitálom az asztalhoz, ahogy kezembe veszek egy másik dákót, és rátámaszkodva türelmesen megvárom, míg belöki valamelyiket.
    - Ohóóó akkor te vagy a teliekkel - kiáltok fel lelkesen ahogy begurul neki egy golyó a szétszóródó golyók közül.
    Zene©
    avatar
    Masako Saito

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Szellmjárók/Errapel
    Tartózkodási hely : Queens
    Kor : 29
    Foglalkozás : Divattervező

    Re: Biliárd szoba

    on Szomb. Okt. 10 2015, 22:51


    Enzo & Masa
    ©


    -Nem baj az. A ruhák megvárnak… Amúgy sem volt túl sok ihletem…-Legyintek egyet. Max majd később újra neki esek, de ha ma már nem lesz rá alkalmam az sem baj. Nincs fontos megrendelésem és úgy vélem még jó sokáig nem is lesz. Meg kell ismernem a várost, ahogyan nekik is engem.
    -Viszont neked nem lesz túl izgalmas. Azon sem lepődnék meg, ha rögtön meg is nyernéd az egészet.-Igaz nem tudom pontosan, hogy milyen jól is játszik, de azt tudom, hogy nem kezdő benne. Láttam már pár meccsüket. Nagyon komolyak, mintha csak az olimpián lennénk.
    -Oh nekem aztán teljesen mindegy. Golyó, golyó. Nem ettől függ, hogy megnyerem e vagy sem.-Rántom meg a vállam. Engem aztán tényleg hidegen hagy, hogy melyikkel játszom. Persze biztosan vannak fanatikusok, akik azt állítják, hogy nekik a csíkosak, vagy a teliek hoznak szerencsét. Miközben ő összerakja a golyókat én azzal a bizonyos kék krétaféleséggel „bekenem” a dákót. Sosem értettem, hogy mire jó ez, de mindig ezt csinálják játék előtt, így én sem hagyom ki. Miután megkapom a lehetőséget a kezdő lökésre be is állok. Már régen játszottam billiárddal, így láthatóan nem esik a kezemre a bot. Pár perc telik el mire rájövök hogyan is kellene megtámasztani, majd becélzom a fehér golyót és már meg is lököm. Nem sikerül túl erősre, de azért csak sikerül belöknöm az egyiket.
    -Remek!-Odasétálok a fehérhez és megpróbálom kitalálni, hogy melyik telített golyót lenne a legegyszerűbb belöknöm, de nincs valami könnyű helyzetem. No de mindegy is. Ez csak egy játék. Ismét lehajolok, becélzom a fehéret és… Nem sikerült.
    -Enzo tied a terep!-Adom át a helyet neki. Tényleg nem csodálkoznék azon, ha most mindegyiket belökné.

    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Biliárd szoba

    on Kedd Okt. 13 2015, 19:44



    Masako & Enzo





    - Naa látod? Igazából azért jöttél ide, mert nem volt ihleted és remélted hogy valaki továbbképez majd a biliárd terén. Elvégre ez a terem azért lett kitalálva - magyarázom neki lelkesen, hiszen tudom mennyire szépen rajzol, de azt is hogy ezt sem lehet erőltetni. Egy időben én is rajzoltam, de aztán valamiért abba maradt, már nem érzek rá késztetést hogy ezt csináljam. Aztán már nem kezdtem újra, és ha rajzolok is, maximum firkálok valamit a szolgálati napló elejére, végére amivel kellőképpen ki tudom borítani az én drága jó apámat. Mert hát miért is ne tenném?
    - Ugyan dehogy, nem vagyok azért vérprofi és jobban szeretek játszani mint amennyire tudok is, szóval... - mosolyodom el ahogy összerendezem a golyóbisokat. Mint azok a szép kis ágyugolyók, csak ezek miniatűrök.
    - Hm, egyeseknek számít, bár nem értem miért. Egyre megy, én vagyok az egyikkel a partnerem a másikkal és kész - vonom meg a vállam, és a dákomra támaszkodva figyelem hogy kezdjen, és szétlökje a háromszöget. Egészen ügyes kezdés, és egy teli bele is megy. Elismerően biccentek felé, hisz ez egy jó kezdet, a végén még egészen belefog jönni ebbe a játékba. Ahogy én jövök, felmérem a pályát, jól megnézem a golyók helyzetét, és kiválasztok egy szimpatikus csíkosat amit meglökött, és bele is megy, aztán egy másodikat is, ami már nem. Éppen lepattan, bár a lyuktól pár milliméterre áll meg.
    - Te most mér nem bírtál belemenni? Köcsög... - morgolódom ahogy átadom a terepet Masának, és kivárom amíg elhelyezkedik, aztán jó szándéktól vezérelve, mögé lépek. Fölé hajolok, és beigazítom a kezét.
    - Nézd, így tartsad és ebben a magasságba ha meglököd... az a lényeg hogy a dákó vége nagyjából a golyó közepére célozzon akkor lesznek szép energikus lökéseid - magyarázom, de el is engedem, hagyom hogy magától lökje be az egyiket.
    Zene©
    avatar
    Masako Saito

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Szellmjárók/Errapel
    Tartózkodási hely : Queens
    Kor : 29
    Foglalkozás : Divattervező

    Re: Biliárd szoba

    on Vas. Okt. 18 2015, 21:06


    Enzo & Masa
    ©


    Szavaira halványan elmosolyodom. Azt hiszem tényleg jó, hogy itt van, meg igaz számíthattam is volna arra, hogy ez a hely nem lesz sokáig üres. No de nem kell, hogy ezt szavakba is öntsem, nem akarom még jobban megnövelni azt az egóját.
    Az indításom nem is sikerül olyan bénára, ennek azért megörülök. Vicces lett volna, ha egyetlen egy sem megy be ennyi golyó közül, de a folytatása már sokkal nehezebb lesz, így hamarosan át is adom a pályát Enzonak. Minden mozdulatát érdeklődve figyelem. Ahogy beáll, ahogy megtámasztja a dákot, majd lök. És be is megy. Egy aprócska taps, majd elhallgatok és tovább figyelem őt. Mosoly kúszik az arcomra. Nah igen… szívás…
    -Lehet nem volt neki szimpatikus az a lyuk.-Mondom kissé kiszélesedő mosollyal, majd miután körbesétáltam az asztalt és kiszemeltem magamnak az egyik golyót be is állok az alap pózba. Ekkor érzem meg őt magam mögött. Kissé megfeszülök, ahogy fölém hajol. Nem azért, mert egy férfi van a közelemben… Csak rossz emlékeket idéz fel ez a helyzet. Nem is olyan régen történt emlékeket, de visszafojtom magamban, így próbálok csak is a szavaira koncentrálni, majd csak bólintok egyet. Megpróbálom rendesen becélozni a kiszemelt golyót és közben odafigyelni arra, amit Enzo mondott. Mikor úgy érzem, hogy talán most jó lesz lökök egyet a dákón. A golyót szépen eltalálom, de ennek ellenére nem jut be a lyukba, cserébe a fehéret sikerül leküldenem.
    -Hát nem pont így terveztem.-De majd idővel belejövök. A végén lehet, hogy majd én leszek a legjobb az egész falkában.

    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Biliárd szoba

    on Kedd Okt. 27 2015, 22:14



    Masako& Enzo





    Tetszik a mosolya, olyan kedves mosoly. Na nem az a típus amibe férfiak százezrei egyből bele is szeretnének, de valahogy mégis megkapó, és kedvessé teszi az egész lényét, bár Masa amúgy is az. Olyan igazi kis bolyhos kölyök, pláne ha azt vesszük hogy mi mind nagyjából vén rókák vagyunk, vagyis hát farkasok, csak hogy nem annyi mint amennyinek tűnünk a küllemünk alapján. Hehe, na igen nem kell aggódnom az ősz hajszálak miatt, valahogy nem hiszem hogy az nekem jól állna. Nincs is sok esélyünk erre, hogy valaha is fehér legyen hajunk hacsak nem festjük be direkt olyanra. Eh elkalandoztam, vissza...
    Figyelem a kezdőjét, és egészen tisztességes ahhoz képest hogy nem tud játszani, sőt talán tud játszani csak még ő sem tudja magáról. No de majd alapos kiképzést kap itten ebből a remek sportból, amit mi órákon át tudunk játszani és nem is kell hozzá túl nagy hely vagy eszköz kapacitás. Imádom. Figyelem ahogy ismét lökéshez helyezkedik de a fehéret sikerül neki belökni és megint rám kerül a sor.
    - A fehérrel kell a többit, nem ezt kell eltenni - kuncogom, mert hajjaj én is hányszor elpakoltam ezt a szerencsétlent, amíg tanulgattam hogy hogyan is kellene elbánni ezekkel a golyókkal. Észlelem hogy megfeszül, ezért sem időzök sokáig ennyire a közelébe, csak a beállást mutattam neki, és inkább hagyom hogy boldoguljon maga, és mikor rám kerül a sor, kinézek egyet. Szét akarom robbantani az egyben maradó blokkot. Ki is robbantom.
    - Na így már megint sok lehetőséged van, bár érdemes mindig azokra menni amik nem akadályoznak mást, mint az ott látod? Ott van a lyuknál és nincs előtte más - mutatok az egyikre, és rá hagyom mit választ, melyiket szeretné belökni vagy épp nem.
    - Amúgy mizu? Hogy tetszik ez új otthonunk? - érdeklődök a dákóra támaszkodva, és figyelem mit csinál közben.
    Zene©
    avatar
    Masako Saito

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Szellmjárók/Errapel
    Tartózkodási hely : Queens
    Kor : 29
    Foglalkozás : Divattervező

    Re: Biliárd szoba

    on Szer. Nov. 11 2015, 20:31


    Enzo & Masa
    ©


    Cseppet sem zavar az a tény, hogy a régi falkából én vagyok az egyetlen kölyök. Nem mondom azt, hogy a többiek nem hiányoznak, mert nagyon is. Főleg Frank és Clara. Velük már soha többé nem találkozhatok… A mai napig nem felejtem el Frank tekintetét mielőtt megölték volna. Clarával nem volt szerencsém ott találkozni, de talán jobban is járt így. Legalább keveset szenvedett.
    -Tééényleg? Basszus! Én mindvégig azt hittem, hogy a fehéret kell belökni. De hülye vagyok!-Játszom meg magam kicsit, hogy utána széles mosollyal az arcomon vágjak bele ököllel a felső karjába. Nagyon jól tudom, hogy ez cseppet sem fog neki fájni, de nem tudtam nem kihagyni.
    Érdeklődve figyelem az újabb lökését. Nah igen látszik rajta, hogy sokkal tapasztaltabb a játék terén, mint én. No nem baj. Nem a győzelem miatt mentem bele a dologba. Rég nem beszélgettem már vele, pedig bírom őt.
    -Nah igen ott van, de van mikor azok a leggonoszabbak. Azt hinnéd könnyen belököd, majd elpattan… Nem egyszer hagytam ki ilyen lehetőséget. Ilyenkor mire érdemes oda figyelni. Gondolom ne lökjek rajta túl nagyot, mert a végén akár a fehér is bemehet.-Megvárom a tanácsait és csak az után próbálom meg belökni a golyómat. Éppen beállok a szokásos pózba, mikor jön a kérdés, így felpillantok rá, de nem egyenesedem fel.
    -Tetszik! Még kissé idegen a számomra, de majd idővel megszokom. Azért kíváncsi vagyok, hogy milyen lesz itt. És neked? Nem hiányolod a régi otthonunk?-Mielőtt válaszolna visszapillantok a golyóra és már meg is lököm a fehéret, ami szépen be is vezeti nekem a kiszemeltet.
    -Ennyi!-Mosolyodom el, ahogy átsétálok az asztal másik felébe, hogy onnan keressem meg a következő áldozatom.


    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Biliárd szoba

    on Szomb. Nov. 28 2015, 23:05



    Masako& Enzo





    Nem igen gondolok vissza a múltra, én inkább olyan vidám fickó vagyok, aki inkább előre néz, mintsem hátra, és azon töröm a fejem mindig, hogy mikor mit kellene tenni, és hol kellene istentelenül leinni magunkat a sárga földig. Mert hát ezek vagyunk mi, a komoly öregek. Bár én még csak 20 múltam, szóval nem vagyok öreg egy kicsit sem. De nem ám.
    - Hát akkor most elmesélném neked, hogy nem! Nem a fehéret kell, hanem a színeseket, kivétel ugye a nyolcas azt kell a végére hagyni - vigyorgok, értem én hogy érette, hát én ne tudnám? Hehehe. Én se voltam mindig ennek a játéknak a bajnoka, de megszerettem, mert elég jól leköti az ember figyelmét. Ahogy a kezembe bokszol, elvigyorodom és a dereka után kapok hogy megcsikizzem, de csak egy kicsit, hiszen most játszunk, nem csatázunk.
    - Na mi van, időnként bokszolni tanulsz? Ejha egy Rocky veszett el benned komolyan mondom - vigyorgok, hiszen tudja hogy csak húzom azt a csinos kis fejét, mert hát miért ne tenném? Kedvelem Masát, de úgy igazából az egész falkánk egy ilyen nagyobb család, az lenne a csoda ha valakit nem kedvelnék.
    - Igen valahogy úgy. Látod, még velem is megesik, de apácskával nagy az Öreggel is, ez ilyen... nem vagyunk tökéletesek, belőlem is csak a hiba hiányzik - nevetek fel megjátszott egoizmussal, ahogy nézem miként löki be a golyót, elmosolyodom, örülök a sikerének, rá lehet ám érezni erre a játékra, csak figyelni kell, és Masa tehetséges ahogy elnézem. Hm, többet kéne nekünk játszani, határozottan.
    - Hát, az az igazság hogy egy kicsit igen, de ez is jó hely, és nem ott van az otthon ahol a ház, hanem ahol azok, akik körülvesznek, szóval... minden más mellékes azt hiszem - mosolyodom el és ritkaságszámba megy hogy valami okos és velős gondolat hagyja el a számat. Azért akad ilyen momentum is, és figyelem hogy belöki. Hát még ilyen!
    - Teeeee Masamasakiasszonyka! Nekünk többet kéne játszanunk azt hiszem - jelentem ki, hiszen jól csinálja. Tetszik, hogy ügyes és jól megy neki, és szeretem ha valamiben sikere van. Kicsi kis ordaska.
    Zene©
    avatar
    Masako Saito

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Szellmjárók/Errapel
    Tartózkodási hely : Queens
    Kor : 29
    Foglalkozás : Divattervező

    Re: Biliárd szoba

    on Hétf. Dec. 07 2015, 23:17


    Enzo & Masa
    ©


    -Nagyon szépen köszönöm, hogy elmagyaráztad nekem a szabályokat. Mondjuk mondhattad volna ezt már a legelején, de tudom, hogy direkt csináltad, hogy te nyerhess!-Játszom meg neki a sértődöttet, de hamar abba hagyom a csikizés miatt. Sosem szerettem az ilyesfajta gonosz támadásokat tőlük.
    -Hééé! Ne mááár!-Nevetem el magam. Ahogy abba hagyja azonnal támadok. Azaz ismét püfölni kezdem, de tudom, hogy ez nála egy simogatással egyenlő. Nem is akarok komolyabb fájdalmat okozni neki, nem mintha tudnék.
    -Igen. Kemény bokszos akarok lenni, hogy végre legyőzhesselek titeket. Majd meglátod! Egyszer ti maradtok alul.-Próbálok komoly maradni, de ez annyira vicces volt hallani, hogy ismét kitör belőlem a nevetés. Nah ennyit is rég nevettem már. Úgy tűnik tényleg nem volt olyan rossz ötlet itt megbújni. Köszönöm neked Enzo!
    -Oh, hogy oda ne rohanjak. Ekkora egót! Bár tőled nem vár mást az ember… De aztán nehogy visszacsapjon!-Mosolygok továbbra is rá. Azért bevallom őszintén jó látni, hogy több mint kétszáz év után is meg tudják tartani a gyermek lelküket és nem gyöpösödtek be, mint sokan mások. Mert sajnos ez is benne van a pakliban, de ha ilyen idióták között él az ember, akkor garantált, hogy nem kell félni ettől.
    -Látod ebben igazad van. Mondjuk jobb lett volna, ha nem ilyen körülmények között jövünk ide…-Nézek rá most komolyabban. Eszembe jut Haruo arca, hangja… majd Frank. Összeszorul a szívem, ahogy rájuk gondolok, de nem akarom elrontani ezt a játékot, így hamar visszatér a mosolyom és ismét célba veszek egy golyót, amit sikeresen be is lökök az egyik lyukba.
    -Köszönöm! Én benne vagyok, de aztán ne szaladj apucihoz sírva, hogy ocsmány módon legyőztelek!-Kiszélesedik mosolyom, majd hirtelen ötlettől vezérelve egy puszit nyomok az arcára. Nem tudom miért teszem, de vágyat éreztem rá és tisztában vagyok azzal, hogy ezt őt cseppet sem zavarja.
    -Nah figyeld a profit. A következőt is belököm!-Azzal fel is veszem a pózt, célba veszem a golyót, majd lökök. A fehér golyó szépen megindul, de a nagy hévben olyan erősen löktem rajta, hogy szinte lerepül az asztalról és egyenesen a falnak csapódik. Először csak meglepődve állok meg az asztal mellett, majd hirtelen kitör belőlem a nevetés. Még, hogy profi…

    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Biliárd szoba

    on Vas. Dec. 27 2015, 00:36



    Masa& Enzo






    - Igazán nincs mit, nem hagyhattam hogy a szabályok ismerete nélkül játszunk az nem lenne fair, egyikünkkel szemben sem - mosolyodom el, mivel a komolyságnak aztán itt sincs helye, minek is lenne, elég komolyak vagyunk mi máskor, legalább ilyenkor ne legyünk már. Bennünk még ott él a kölyök, de mindünkben, nem csak Masában aki még tényleg az, én se nőttem fel sose, és Apácska se hiszem hogy valaha is megkomolyodna. Az valahogy nem a mi jellemzőnk, de úgy komplexen nem a falkáé.
    - Sajnálom, nincs menekvés - vigyorgom, de hamar abbahagyom, mert nem akarok csatát kirobbantani, hiszen most jászunk. Kell a játék öröme, és az hogy ne vegyük komolyan az életet.
    - Nonono, kicsikém, ahhoz még gyúrnod kell egy kicsit, de azért jó úton haladsz. Ki az edződ? Rocky? Vagy csak Ryan bácsi? - mert őt is bácsizom, annak ellenére hogy kb egy korban vagyunk egymással. Mert az muri, és mert őt is idegesíti ez a dolog, mint Natan bácsi. Legalábbis azt hiszem hogy idegesíti, mert nem vagyok benne biztos. Mindegy, ez egy másik nap kérdése. Nem a maié. Minden esetre most játszunk, és ez a legfontosabb.
    - Oh, hát ne is rohanj, még a végén összetöröd magad - nevetek rá, nem tagadom van egóm, de nem hiszem hogy ezzel bárkinek is ártanék, mivel nem életveszélyes az egóm, legalábbis másokra és magamra nem nézve. Nem is tudom életveszélyes-e egyáltalán az egóm. Mármint, ezen eddig még nem gondolkodtam sosem. És nem is kezdek el. Majd máskor.
    - Igen, de végül is nem tudom hogyan máshogy jöhetettünk volna ide, ha most apánkat nézzük.... gondolj bele... - nevetek fel, apánk ahogyan einstandot csinált, az valami fergeteges volt, és ha nem lett volna olyan véresen komoly a harc és a tét akkor biztosan elnevetem magam. Bár így is kuncogtam azért de az más volt.
    - Jó majd, megpróbálom férfiasan viselni a vereséget, már ha lesz rá okom! - kacsintok rá, ahogy a dákóra támaszkodva figyelem ahogy céloz, és elmosolyodom a puszira, szeretem ha szeretnek na, és puszit nyomok én is Masa buksijára, ha már jóval magasabb vagyok nála.
    - Figyellek kicsi szívem, csak téged látnak szemeim - túlzom el a dolgot de ami következik azon én is meglepődöm, és elnevetem magam, de szerintem még a könnyeim is kipotyognak a helyükről, és felemelt hüvelykkel jelzem hogy ennél profibb nem is lehetne.
    - Hát asszem... ezt még... gyakorold - nyögöm ki nagy nehezen ahoyg röhögök.
    avatar
    Masako Saito

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Szellmjárók/Errapel
    Tartózkodási hely : Queens
    Kor : 29
    Foglalkozás : Divattervező

    Re: Biliárd szoba

    on Szomb. Jan. 09 2016, 21:31


    Enzo & Masa
    ©


    -Csak Ryan? Ne hidd azt, hogy kímél engem. Nagyon is kemény órákat tart!-Nem ez nem panaszkodás akar lenni a részemről. Bár lehet, hogy néha bevernék neki egy jó nagyot, de tudom, hogy csak is segítő szándékkal teszi mind azt amit. Néha igaz nem könnyű és fáj, amiket a fejemhez vág, de sajnos általában igazat kell adnom neki.
    Mindig is egy idióta volt, ahogyan a falka nagy része is. Csoda, hogy még nem zártak minket diliházba. Ennyi hülyét egy helyen… Csak mosolyogni tudok a szavaira. Jól érzem magam, nagyon is és ezt neki köszönhetem. De aztán csak komolyabb témára terelődik a szó, ami viszont lehervasztja a mosolyt arcomról.
    -Nem így értettem… Hanem jobb lett volna, ha más okokból jövünk el… És nem azért mert… Tudod…-Mondom kissé zavartan, de nem akarok erről sokáig beszélgetni, így hamar vissza is térek a játékhoz. Az sokkal érdekesebb és vidámabb.
    Hamarosan ismét mosoly kúszik az arcomra. Azért el tudom képzelni őt, ahogy kivágja a hisztit. Egyszer szerintem láttam is. Oké az csak poénból volt, de jót derültem rajta.
    -Mernél is másra nézni!-Kacsintok felé egyet, majd jön a csodálatos lökésem, aminek az eredménye az, hogy mind a ketten nevetésben törünk ki. A végén már a hasam fogom a fájdalomtól. Ez nagyon szép volt Masa. Csak gratulálni tudok neked.
    Miután sikerül összeszednem magam felveszem a földről a fehér golyót, majd rá is teszem az asztalra, hogy ismát Enzo lökhessen.
    -Fogadjunk, hogy te nem lennél képes ilyet csinálni. Ehhez is tehetség kell ám! Amúgy is direkt csináltam… -Nézek rá vigyorogva.

    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Biliárd szoba

    on Szomb. Jan. 16 2016, 20:42



    Masa& Enzo






    - Ó, nem hiszem. Ryan nem lenne kedves akkor sem ha a vallhallába kerülne az hétszentség - nevetek fel, hiszen attól mert Masa lány és fiatal, az az őrült még nem lesz vele kezes bárány, se semmilyen, mert hát farkas, de akkor is. Nem éppen ez az erőssége, és valamilyen szinten helyes is, hiszen neki is meg kell tudnia védenie magát, és a kora nem mentség erre. Ahogy mondjuk semmi sem.
    Közben feljön a városváltás téma is, ami engem nem érint olyan nehezen mint őt, de hát engem elég kevés dolog tud letörni, vagy esetleg olyan helyzetbe kergetni hogy bánni kezdjek valamit.
    - Jah hát sok minden jó lett volna. Bár kivételesen arra gondoltam ahogy apánk idejött a városba és gyakorlatilag einstandot csinált - vigyorodom el, ennál taplóbban nem tudott volna berobbanni a köztudatba, csodálom amúgy hogy nincs valami alvilági napilap ami leközölte volna hogy új farkas jött és a lehető legbunkóbb módon foglalt területet. Mondjuk nekem bejött, és nem igazán aggódtam, hiszen Dante korban és tapasztalatban messze lenyomta azt a nőt, aki eddig volt a helyi alfa. De hát ez van, mindig jön egy erősebb.
    - Hajjjajj, nem merek, ha ilyen agresszív nőstények vesznek körül - vágok szenvedő fejet, és húzom össze magam, mintha halálosan félnék, aztán persze elkap a nevetés, mert én úgy tűnik nem tudok komoly lenni, de akar a hóhér az lenni. Az élet buli, hát bulizzunk egy kva jót mielőtt meghalunk.
    Nehezen hagyom abba a röhögést Masa gyönyörű és elnökien páratlan lökésén, hiszen ezt ha akarta volna se tudta volna így összehozni, de azért mintha mi sem történt volna felrakja az asztalra a fehér golyót.
    - Hát amikor elkezdtem játszani, mennyiszer csináltam! Az összes lámpa veszélyben volt tőlem, mert nem tudtam a kellő erővel meglökni a golyót és ön és közveszélyes voltam. Am nem rontom el a sikered, inkább megnyerem a játékot, na? - vigyorodom el, ahogy berakok egy golyót, majd még egyet, és csak utána vétem el a szélét, és épp csak a lyuk mellett áll meg az a szemét.
    - És megint baszki, én ezt nem hiszem el.... - replikázok.
    avatar
    Masako Saito

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Szellmjárók/Errapel
    Tartózkodási hely : Queens
    Kor : 29
    Foglalkozás : Divattervező

    Re: Biliárd szoba

    on Vas. Jan. 17 2016, 14:20


    Enzo & Masa
    ©


    Dantétól igazából én nem vártam mást mégis kissé megrázott akkor a csatájuk. Nem számítottam ilyen komolyra, de tudom ez is csak az én naivitásomból ered. Mégis milyennek kellett volna lennie? Elvettük a falkától a területet, mert nekünk is szükségünk volt egy új otthonra. A mi alfánk erősebb volt, így sikerült legyőznie a nőstényt. Ez a természet rendje, a gyengébb elbukik, rosszabb esetben elpusztul, míg az erős talpon marad és hódít.
    -Agresszív nőstények? Csak nem félsz tőlünk?...Jaaaj a végén még meg foglak sajnálni. Milyen borzalmas soros van, hogy ilyen nőstények vesznek körül. Agresszívek, gonoszak és még szépek is. Bah… Borzalom!-Rázom meg a fejem, majd egy újabb nevetés tőr ki belőlem. Gyakrabban kellene összeülnünk beszélgetni, játszani. Igaz kissé fárasztó a humora, de nem lehet nem imádni őt.
    Szomorú arcot vágok ahogy elkezdi mesélni a kezdeti élményeit. Pedig azt hittem már legalább ilyet csak én tudok csinálni.
    -Pedig már elrontottad. Már kezdtem azt hinni, hogy legalább erre csak én vagyok képes. De úgy tűnik minden kezdő képes rá.-Megjátszom magam. Természetesen cseppet sem érdekel el. Nagyon is tudom, hogy sokan mások is elkövetik ezt a hibát. Ehhez nem kell nagy tehetség, de mégis jó lett volna eljátszani a gondolattal.
    Mosolyogva figyelem ahogy egymás után két golyót is belök. Nah igen, aki tud az tud. Én még messze vagyok ettől, de kellő gyakorlással egyszer majd én is elérem ezt a szintet.
    -Héé nyugi. Így is te fogsz nyerni. Nézd meg nekem szinte még az összes golyó fent van és ha jól látom most sincs túl könnyű helyzetem, de hát ez van. Ezt kell szeretni.-Rántom meg a vállam, majd kiválasztom az egyik golyót, de természetesen nem találok bele a lyukba. Túl szép is lett volna.
    -Nah most már ideje lenne megnyerned ezt a kört. Utána kajáljunk valamit, mert farkas éhes vagyok!-Engedem át neki a teret. Persze kaja után örömmel játszom még vele, bár lehet, hogy akkor egyikünknek sem lesz kedve hozzá.

    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Biliárd szoba

    on Pént. Jan. 29 2016, 20:16



    Masa& Enzo






    Őszintén szólva szerintem nem volt benne semmi különleges ahogy elvettük a területet másoktól, de azért be kell látni apánk sajátos humorét ahogy egyszerűen berobbant ide, mint valami üstökös és egyszerűen einstandolta a helyet, és hupsz, némi harc és a mienk lett, de azért tisztességes volt, és farkashoz mérten humánus is, hiszen nem ölte meg a nőt, csak egyszerűen legyőzte, jelezve ő az erősebb, és ő van fölényben. Mi lettünk az új falka, a régiekkel kiegészülve, és még mindig dolgozok olykor egy-egy tag anyagán.
    Legörbítem az ajkaim, elég nehezen megy, mert legszívesebben röhögnék, hiszen annyi baj legyen ha nőstények vesznek körbe, szeretem a nőstényeket és csodás idomaikat.
    - Hát! Most mondd meg micsoda elnyomott sorsom van. Ilyen agresszívek és szépek is, hát hogy a csudába merjek nekik nemet mondani? Az élet nem igazságos, és csak szenvedek... - agonizálok egy sort ezen és aztán nevetésben török ki, egyszerűen nem bírom ki, hiszen a komolyságot nem igazán nekem teremtették, és ennek jegyében élek is.
    - Ne csüggedj ifjú hölgy, van pár dolog amiben elég béna vagyok és bármikor lemosol a színről.... például ha valami varrni kell, de pl korcsolyázni sem tudok még - nevetek fel, hiszen a snowboard az oké, meg mindenféle motoros sport, de a korcsolya valahogy... hát jégen kell, és csúszik, eddig eljutottam. Tovább nem nagyon, de nem is bánom, nem hiányzik az életemből ez az apróság hogy nem tudok korcsolyázni.
    - Jó hát, majd belejössz drágaságom, és a végén tényleg felmosol mindannyiunkkal itt a teremben. Majd gyakorlunk még, úgyis jól esik elszakadni Dante hülye képétől... - mert imádom azért, de na, szekálni is, és ha tehetem, meg is teszem.
    - Hm, jól van. Van egy csomó kaja, én is kezdek kajás lenni, reggel óta nem ettem képzeld el - sóhajtok, igaz akkor is rendesen beettem, mert hát nem szerettem volna egész nap hallani a korgó gyomrom hangját és elteszem a megmaradt golyókat, és leteszem a dákót az asztalra, és Masához lépve puszit nyomok az arcára, csak mert játszott velem, és elindulunk enni.
    - Reszkess, konyha, jövünk!
    avatar
    Masako Saito

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Szellmjárók/Errapel
    Tartózkodási hely : Queens
    Kor : 29
    Foglalkozás : Divattervező

    Re: Biliárd szoba

    on Hétf. Feb. 15 2016, 00:20


    Enzo & Masa
    ©


    Vele együtt nevetek, majd elképedve bámulok rá. Nah ezt nem hittem volna róla. Azt hittem, hogy minden ilyet kipróbált már és a korcsolyát még el is tudom képzelni rajta.
    -Hogy neeem? Ezzel megdöbbentettél, de ha megnyugtat nekem sem erősségem. Kiskoromban korcsolyáztam utoljára a szüleimmel.-Aztán valahogy ez kimaradt a későbbiekben, ami kissé sajnálok, de lesz időm még bepótolni.
    -Egyszer elmehetnénk együtt korcsolyázni. Mit szólsz hozzá? Majd bukdácsolunk kettesben és mindenki rajtunk fog röhögni.-Szélesedik ki a mosolyom. Lehet, hogy az egész csapatot el kellene vinni. Így bele gondolva lehet, hogy egyikük sem tud korcsolyázni. Az egyszer biztos, hogy viccesen néznénk ki.
    -Minden héten, ugyanezen a napon ugyanekkor meccs?-Mert igen egyszer le akarom őt győzni, de ahhoz az kell, hogy sokat, nagyon sokat gyakoroljak. Én örömmel jövök játszani, főleg vele. Persze, ha más is csatlakozik, az sem zavarna. A lényeg, hogy jól érezzük magunkat, nah meg, hogy sokat tanuljak.
    -Minő borzalom. Képzeld én sem ettem reggel óta. Elfogadhatatlan ez a tartás. Tegyünk panaszt Danténál, hogy nekünk a napi három étkezés nem elég! Többet kérünk!-Csapok oda az asztalra, majd felnevetek. A puszira kiszélesedik vigyorom. Jól esik. Általában mindig csak én osztogatom a puszikat, amit szintén szeretek, de kapni jobban.
    Miután belöki az összes golyót megtapsolom őt.
    -Szép volt, nagyon szép. Ezért palacsintát érdemelsz.-Kacsintok rá, majd én is leteszem a dákót és már belé is karolok, akár engedi akár nem.


    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Biliárd szoba

    on Kedd Feb. 23 2016, 22:15



    MasaMasa& Enzo






    Nem tudom mi olyan elképesztően nagy dolog ebben, de a korcsolyázás nem erős oldalam, ellenben ebben a nemes asztali sportban már mester vagyok. Mint látszik is. Mindenesetre most én nevetek fel az ő elképedésén, és lassan illene összeszednem miféle skilljeim vannak, de hát... az hosszú lista lenne, és talán szükségtelen is lenne.
    - Tééényleg neeeeem. A görkori még megvan, a deszka is, meg a snowboard, de síelni és korizni pölö nem tudok, és... hát nah, nem vagyok tökéletes. Meggyőződésem hogy apám se tud - vigyorodom el ahogy ránézek, mivel én valahogy nagyon is el tudom képzelni ahogy korcsolyával a lábán suhan a jégen, mint valami kis vidám fagykirálynő.
    - Én el tudom képzelni, de.... előre szólok, hogy valszeg elég béna leszek benne, és fel foglak borítani - mosolyodok el, de támogatom az ötletet. Közös programok mindig kellenek, és nem csak olyanok amiket apával vagy Lióval csinálok, hanem külön is. Most mondjuk Masával, és imádnivaló kölyök, tényleg, egy öröm lesz ahogy látni fogom, hogy kiröhög engem. De mindent a kölyökért, aki Lió után második húgom.
    - Persze, én simán benne vagyok. Akkor felírom a naptárban hogy ilyenkor a tiéd vagyok egy jó óra másfélre... - mosolyodom el, hiszen ha nem vagyok huszonnégyes szolgálatban akkor biztos minden alkalommal itt leszek, és csépelni fogom azt a csinos kis bundáját, ebben a játékban. Mert majd neki is fog menni úgy mint nekem, és mindent csak az dönt el, hogy ki mennyire figyel oda, vagy mennyire nem figyel oda. Helyzettől függően.
    - Hát most mondd meg! Éhezem reggel óta! Szörnyű kínok ezek egy katona számára, már pedig én az egyik legjobb vagyok, mint tudod... - kezdek bele egy nevetséges, eltúlzott és nagyon német akcentussal díszített beszédbe a katonaságról. Egy idő után feladom, és inkább felröhögök hangosan, ez nem nekem való, pedig bele tudok lendülni azért ha kedvem úgy hozza. Bár most nem hozza, mert meghallom a palacsinta szót.
    ~ Hallottátok ízlelőbimbóóók? Palacsintaaaaaa~
    - Nyammiii, mehetünk máris. Máááris - lelkesülök és az asztalra dobom a dákót nem érdekel se rend, se ember, se isten. se egyéb hatalom, Masa palacsintája az .... az Masa palacsintája! Már ott is termek az ajtónál, és szaladok a konyha felé.
    - Palacsintaaaaaaa!
    avatar
    Masako Saito

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Szellmjárók/Errapel
    Tartózkodási hely : Queens
    Kor : 29
    Foglalkozás : Divattervező

    Re: Biliárd szoba

    on Vas. Ápr. 24 2016, 20:58


    Enzo & Masa
    ©


    Valóban meglep az a tény, hogy a korcsolya kimaradt az életéből, pedig igen sok évet élt már meg, de lehet, hogy nem tartotta olyan izgalmasnak, mint mondjuk a snowboardot. Pedig a hokis pasik…
    -Nos akkor majd elmegyünk csoportos korcsolya tanfolyamra.-Szélesedik ki mosolyom. Az is egy vicces program lenne. A sok béna farkas és a korcsolya. Elképzelem ahogy a nagy robosztus testükkel úgy siklanak a jégen, mint valami táncosok. Akaratlanul is felröhögök. Az a baj, hogy a tütü is képbe került.
    -Én akkor addig gyúrok még és akkor majd megtartalak.-Mondom halálosan komolyan, majd ismét felnevetek. Elég sokat kellene edzenem ahhoz, hogy elbírjam őt, de nem lehetetlen. Majd ha elég idős leszek hozzá úgy felkapom őt, hogy csak pislogni fog.
    -Éljen!.. De legyen inkább két óra. Tudod az ökörködésekkel, kajálással együtt eltöltünk annyi időt. De persze, ha nem bírod ki mellettem addig, akkor elfogadom a dolgot.-Játszom meg a szomorú kislányt, akivel nem akar a bátyja játszani. Természetesen ez mind nem komoly, de Enzo nagyon is tudja ezt. Ismer már jól, ahhoz hogy lássa rajtam mikor nem játszom meg az érzéseimet.
    -A legjobb katona? Nah azt nehezen tudom elhinni… Vagy ha a bohóckodás katonája, akkor oké.-Lököl meg kicsit. Tényleg nehéz elképzelnem őt, mint katona. Azt tudom, hogy nagyon jó harcos és tud komoly is lenni, de nekem általában a dilis oldalát mutatja. Persze ezzel nem azt mondom, hogy nem hiszek neki. Sok háborút megéltek, így kizártnak tartom, hogy egyetlen egyben se vettek volna részt.
    A palacsinta említésére olyan bolonddá válik, hogy én csak pislogok egy sort, majd kitörök nevetésben. Egyedül indult meg a konyha felé. Ez a látvány annyira vicces volt, hogy hasamat fogva röhögök rajta. Nah igen tessék itt a hős katona!
    Fejemet rázva indulok meg utána a konyhába.
    -Te aztán nem vagy semmi Enzo! Komolyan, mint egy kisfiú… De csak akkor kapsz palacsintát, ha jó leszel és nem zavarsz meg!-Mondom felmutatott ujjal, majd oda is sétálok a hűtőhöz, hogy kivegyem a tojást, tejet.

    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Biliárd szoba

    on Szomb. Júl. 16 2016, 16:57



    Masa& Enzo






    Ssoem éreztem magamban indíttatást arra, hogy korcsolya világbajnok legyek, és nem hiszem hogy mostanában ez lenne az új életcélom, de csoportosan megtanulni csak úgy, az azért buli lenne. Elég sok sportban otthon vagyok, de ez valahogy eddig kimaradt, és csak csetlek botlok a jégen ha nem szegecselt talpú hegymászó bakancsban száguldok át rajta.
    - Azzz lenne még valami, de miért ne? Simán benne vagyok, és szerintem az öregek is - nevetek mert el tudom képzelni hogy ott együtt szerencsétlenkedjünk a jégkorival, miközben Masa körbe körbe suhan körülöttünk és majd meghal a röhögéstől.
    - Na akkor kondizhatsz még egy kicsit Ryan papával, mert elég jó súlyban vagyok ami azt illeti és apánk se könnyebb nálam - nevetek továbbra is, mert el tudom képzelni ahogy Masa évek múltán felkap a feje fölé én meg megfeszítem magam mint Jézus, és úgy szaladgál velem össze vissza, amíg bele nem verem a fejem valamibe. Már a puszta gondolatra kitör belőlem a röhögés, de hát szép jövő kép ami azt illeti.
    - Oké. Akkor a két óra az két óra tanulás, röhögés, kajálás és játék lesz, ami jó mert nem leht túl komolyan venni semmit, csak olyan egészséges szinten. Jajj hát angyalbögyöröm, melletted ne bírnám ki? Hogy mondhatsz ilyesmit... - gördül le a szám széle, ahogy erőszakkal vágok szomorú fejet, csak hogy aztán mindketten röhögjünk, nah nesze neked komolyság. Vagyis, igazából, mi az a komolyság? Csak akkor vagyunk azok ha nagyon kell, de amúgy... szeretek élni. És élvezni az életet.
    - Voltam ám katona, olyan rendes hivatásos katona és igenis jó voltam benne. Még tigriskét is vezettem képzeld el, majd elmesélem egyszer ha öreg és vén leszek, és jól esik mesélni a régi szép napokról... - sóhajtok fel tettetek melankóliával, és ahogy megbök vissza bökök, nem hagyom ám én magam, na még csak az kellene. Az összes kölyök az én fejemre nőne. Le se tudnám vakarni őket, bár elismerem lenne benne potenciál.
    - Most mér'? Az vagyok. Apácska kicsi fia. Jóóóó? Masa, ezt nem mondod komolyan, tudod hogy én mindig, MINDIG jó vagyok! Egek, micsoda feltételezések!.. - duzzogok nagyon látványosan, elfordulva, karba tett kezekkel, de persze az arcomon vigyor feszít mrt hát... Ezt ő is tudhatja, ahogy kitrappolok nagy robajjal a konyhába és duzzogva leteszem magam az egyik székre, tüntetően nem nézek rá és nem is csinálok semmit. Csak puffogok, amíg bírok még komoly lenni.
    avatar
    Masako Saito

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Szellmjárók/Errapel
    Tartózkodási hely : Queens
    Kor : 29
    Foglalkozás : Divattervező

    Re: Biliárd szoba

    on Kedd Aug. 09 2016, 11:14


    Enzo & Masa
    ©


    -Ne hidd azt, hogy nem jutok el majd arra a szinte, hogy felemelhesselek téged. Meglásd egyszer én foglak cipelni!-Oké lehet, hogy ez nem a közeljövőben lesz, de én biztos vagyok abban, hogy eljön majd az idő annak is, mikor leszek olyan erős, mint ők, ha nem erősebb.
    -Enzo ne nézz így! Tudod jól, hogy csak poénkodtam, bár azt is tudom, hogy azért néha engem sem könnyű elviselni. Ahogyan ti is én is dilis vagyok. Szerintem normális ember nem is tudná elviselni ezt a falkát. Egy nap után menekülne… Na jó nem. Inkább fél óra után.-És ténylag, ha végiggondolom, hogy kik vannak itt egy embert sem tudnék mondani, aki egy kicsivel normálisabb a másiknál. persze ha kell tudunk komolyak lenni, de a gyermeki lélek mindenkiben ott csücsül és előszeretettel tör a felszínre.
    -Ha jól tudom Dante is az volt… Talán Natan meg Ryan is. Mintha egyszer említették volna, de nem vagyok benne biztos. Szóval akkor ez amolyan „divat”? Mármint tudom nem mai csibék vagytok, és akkor más korokat éltünk. A legtöbb férfi katonának állt be. Vagy úgy éreztétek ez jó alkalom a „tombolásra”? Miért mentél katonának.-Nah csak sikerült végre kinyögnöm a kérdést. Tényleg meglep, hogy még ő is katona volt. Én nem is tudom képes lennék e végigcsinálni egy ilyen kiképzést, vagy akár egy háborút. Lehet, hogy előbb bolondulnék meg.
    Enzo duzzogására csak megrázom a fejem és nevetek egy jót. Nem foglalkozom vele, csak elkezdem kikeverni a tésztát, majd hirtelen felindulásból bekapcsolom a rádiót és már mehet is a tánc. A latin zenére csípőmet kezdem el mozgatni miközben habverővel a tésztát szép simára keverem. E mellett persze az éneklés sem marad el. Nem vagyok szégyenlős így jó hangosan éneklek én is.






    My family

    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Biliárd szoba

    on Csüt. Aug. 18 2016, 21:50



    Lijó& Enzo






    - Én nem vonom kétségbe hogy fogsz cipelni, de azért még mindig masszív 90 kiló izom vagyok, látod-e? - vigyorgok egy sort, ahogy megállok és az egyik bicepszem mutatom neki, olyan fejet vágva mint amit a testépítők szoktak és pózerkedek is kicsit, mert tudom hogy megnevetteti, már pedig egy nő akkor a legszebb a világon ha nevet és Masának nagyon kedves nevetése van. Csak tudnám mikor lett a cuki kis kölyök, fiatal nő... Egek, de megy az idő. Ki tudja, ember.
    - Tudom jól, én is csak poénkodtam, de ezt te is tudod jól, mert a komolyság babám, egyikünkre sem jellemző, és szerintem soha nem is volt - nevetek, egyikünk sem éppen a komolyságáról sem híres, de valahogy csak megvagyunk így. Sok nagy gyerek együtt. Nem is tudom hogy a halálba tudott minket így összefújni a szél annak idején hogy mi egy falkát képezzünk. Valószínűleg valami égi erő összeszedte az összes lökött farkast és egybe rakta. Vagy tényleg az van hogy a hasonszőrűek vonzzák egymást.
    - Volt volt. Mind volt, vagyis voltunk. Nem kifejezetten divat volt, akkoriban kellett lennünk. Tudod, feltűnő lett volna ha nem vonulunk be, életerős férfiak, akik nem katonák? Kerültük a feltűnést. Bár én szerettem az lenni - vonom meg a vállam, annyi szép katonai emlékem van és ismertem ott sok remek embert akkoriban, és némelyiknek még fájt is az elvesztése. Amolyan szomorkás emlék maradt hogy elmentek. De el is hessentem őket ahogy kimegyek a konyhába Masa után és gátlástalanul a lába alatt vagyok mindenben. Bele nyalok a tésztába, és még az éneklésbe is beszállok, mert szép hangom van és táncolás címén megrázom a seggem is, mert miért ne.

    avatar
    Masako Saito

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Szellmjárók/Errapel
    Tartózkodási hely : Queens
    Kor : 29
    Foglalkozás : Divattervező

    Re: Biliárd szoba

    on Pént. Szept. 30 2016, 11:17


    Enzo & Masa
    ©


    Ahogy a bicepszét mutatja összeszűkülnek szemeim és közelebb hajolok hozzá, majd alaposan szemügyre veszem a karját.
    -Én nem látok semmit. Arról a pici dudorról beszélsz, ott a karodon? Az nem csak valami darázscsípés?-Nézek rá komolyan, majd felnevetek. Nah ez is remek példája annak, hogy mennyire komolyak vagyunk. Persze ne feledjük el azt sem, hogy néha igen is elő kell vennünk a komoly oldalunkat, de szerencsére ez nem szokott túl sűrűn előfordulni.
    -Hmm értem. Mondjuk tény a legjobb katonák mi vagyunk. Gondolj bele, ha kitudódna mik is vagyunk… Egy csomó kísérletet végeznének rajtunk, és biztos vagyok benne, hogy külön hadsereget is kialakítanának vérfarkasokkal. Mekkora háborúk lennének… Te jó ég!-Elkerekednek szemeim. Ebbe még belegondolni is borzalmas. Az emberek hülyék, amire sajnos egyre gyakrabban jövök rá, és igazából ez a legijesztőbb az egészben.
    Elvileg az erőseknek kellene megmaradniuk, túlélniük, de valami nagyon el lett cseszve, mert én csak azt látom, hogy egyre több a buta és életképtelen ember, pedig nem vagyok öreg a huszonhat évemmel, sőt a falka szemében még csak egy gyerek, egy baba vagyok, hisz mi az a huszon év a több százhoz képest?
    Végül csak kijutunk a konyhába, ahol neki is látok a palacsinta készítésének. Enzo először játssza a durcás kisgyereket, majd már láb alatt van. Mikor a tésztába nyak a fakanállal a fejére csapok.
    -Mész innen! Nem szabad! Ülj le a helyedre, de tudod mit… Ha annyira csinálni akarsz valamit, akkor addig vedd elp a feltéteket. Tudod… kakaó, cukor, citrom, lekvár és az elengedhetetlen Nutella!-Mosolygok rá csillogó szemekkel. Ó aki kitalálta a Nutellát… Az egy Zseni volt!






    My family

    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Biliárd szoba

    on Pént. Nov. 04 2016, 16:41



    Masa& Enzo






    Figyelem ahogy közelebb hajol, és már tudom hogy megint nem valami komoly mondat jön, de a megjegyzésére felfújom magam és látványosan kikelek magamból, de nem tudom elfojtani a vigyorom a szám szélén.
    - Darázs?! Mi van? Ez minimum egy sárkány volt, nyisd csak a ki a szemecskédet jobban... - puffogok aztán nevetek, mert tudunk mi komolyak lenni, mint mondjuk amikor einstandoltunk a városban de nem jellemző ránk, ha csak magunk vagyunk akkor minek legyünk azok? Ismerjük egymást, hogy mennyire lököttek vagyunk. A kérdésre meg kicsit komolyabb a válaszom, hiszen akkoriban szinte mindenkit sorkötelezettnek tekintettek aki él és mozog, és mi sem lehettünk kivételek.
    - Mi vagyunk,csak hát. Ja. Régen annyi előnyünk volt hogy nem volt ilyen fejlett a technika és nem tudtak utánajárni ki ember és ki nem az. Az, hogy ma már képesek erre, nekünk is sokkal nagyobb fejfájás, és még inkább vigyáznunk kell magunkra, mert eljuthatunk tényleg odáig hogy kísérleti patkányok legyünk. Mondjuk ez nem csak ránk igaz de...inkább ne gondolj bele ha nem akarsz rémálmokat - lépek mellé, és simogatom meg a hátát, ahogy elindulunk a konyha felé, mert palacsintát ígért, és ezt nagyon nagyon be akarom hajtani mert imádom. Üresen, csokisan, lekvárosan, nutellásan, húsosan mindenhogyan. Naná hogy Masácska lába alatt vagyok, és felmordulok ahogy a fejemre koppint a keverővel.
    - Én csak minőség ellenőrzöm hogy tényleg jó-e az a tészta - panaszkodom lefelé gördülő szomorú kiskutya pofával, és közben előszedegetek mindent amit kér és bele nyalok a nutellába csak úgy natúr.
    - Az első darab stipi stopi! Az enyim! - jelentem be ugrásra készen.

    Ajánlott tartalom

    Re: Biliárd szoba


      Pontos idő: Vas. Dec. 16 2018, 05:55