Belépés

Elfelejtettem a jelszavam!

New York, mint ahogy minden más város, éli a mindennapi életét. Ám nem tudhatod, hogy aki rád köszön az utcán, odaadja a napi újságodat, az ki is valójában. Mert az emberek olyan világban lépdelnek, amiről fogalmuk sincs: természetfeletti lények veszik őket körbe, akár élnek is velük, szívük választottjaként. Szeretnél benézni a valóságot eltakaró fátyol mögé?

Várunk szeretettel!


Az oldal nyitott:2015. január 25.

Időjárás

Napjárás

Latest topics

» Long Island villa
by Emanuel de Medici Today at 00:53

» Fangtasia
by Ethan Keon O'Brien Yesterday at 22:21

» Theo szobája
by Theodore Miles Montgomery Vas. Dec. 09 2018, 22:30

» Freshkills Park
by Admin Vas. Nov. 25 2018, 19:40

» Cox professzor irodája
by Thomas Montgomery Vas. Nov. 25 2018, 19:20

» Pince
by Admin Vas. Nov. 11 2018, 22:47

» Belső udvar
by Dorian M. Montgomery Szomb. Nov. 10 2018, 21:54

» Carlmichael Ház - Tárgyaló
by Reinald Carlmichael Szomb. Nov. 10 2018, 21:51

» Rising Star Cave - Dél-Afrikai Köztársaság
by Armand Assante Vas. Nov. 04 2018, 20:49

» Azrael
by Desmond O. Cross Vas. Nov. 04 2018, 17:52

Köszönet


A leírások, képek, videók mind megtalálhatóak a világhálón, az oldal grafikájának alaptematikáját Quierra-nak köszönjük.

    Borospince

    Share
    avatar
    Dante di Canio

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Alfa/Gullveig
    Tartózkodási hely : New York
    Kor : 325

    Borospince

    on Hétf. Szept. 28 2015, 20:37



    A hozzászólást Dante di Canio összesen 3 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Okt. 09 2016, 16:34-kor.
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Borospince

    on Vas. Jan. 03 2016, 22:45


    Mustra

    Mára is megtettem, amit megkövetelt a haza, a jó öreg batár holnapra már brummogni fog, fene, hogy nehézkes már beszerezni hozzá a mütyüröket. Olajosan nem igazán fogok a konyhába beforogni egy kis elemózsiáért, ami nálam tetemes mennyiségű ételt jelent, enni mindig is szerettem, a gyerekkor éhezése oda, mint ahogy régi idők hajókázásáé is.
    Morogva törlöm le a szakállon maradt habot a konyhai szekrény tükröződésében. A szakállam a büszkeségem, a piperészkedés már nem annyira, hogy kényes királykisasszonnyá váljak, ha fél milliméterrel elrontottam a vonalat. Érdekli a rosszsebet.
    Már teli hassal veszem az irányt a pince felé. Egy jó bor, egy jófajta olvasnivaló, amit kevesen néznek ki belőlem, és teljes a mai nap. Már csak a bort kell kiválasztani. Még a pipa is szükséges a teljes kikapcsolódáshoz, azt is a kezembe veszem a dohánnyal és a tűzzel egyetemben.
    A mobil rezeg még a borokhoz lépés előtt, de fel nem veszem és meg sem nézem, ki írt. Ha valakinek hascsikarása van, személyesen megtalál.
    A polcok között ácsorgok, amikor érzékelem, nem vagyok egyedül.
    - Szintén egy kis lélekkönyítőre? – félig fordulok felé, nem nézek rá, de így adom meg a tiszteletet felé, hogy nem némán és bénán állok, ha megjelenik.
    - Aszúra vágyom, de abból egy hordóval is becsapnék.
    Tüsszentek egyet, már az üveggel a kezemben.
    - Milyen pacsulit kentél magadra? –  fene, hogy ezekre érzékeny az orrom. Vagy ha valaki bogárűzőt rakott ide, lecseréltetem vele.
    avatar
    Dante di Canio

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Alfa/Gullveig
    Tartózkodási hely : New York
    Kor : 325

    Re: Borospince

    on Hétf. Jan. 04 2016, 19:27

    Jordan - Dante

    Komolyan, ha nem szoktam volna meg, hogy a világ tele van idiótákkal, akkor az egyik tagom fejét használnám kalapácsnak, hogy beverjem a szöget. Teljesen mindegy hová, az a kisebbik gondom.
    Nem vertem nagy dobra, hogy Malcolmmal mit üzleteltem, nem vertem nagy dobra a Coyotot sem, erre mit akar a marha, mit? Megsétáltatni úgy, mint egy nyamvadt kutyát, és ne legyek ideges.
    Úgy esek le a pincébe, ahogy nem illik, hatalmas robajjal, nem titkolván, hogy jövök, és tudván, hogy nem leszek egyedül.
    Naná, hogy nem, mert Jordan is errefelé tartott, persze a mobilja azért van, hogy rezgőre állítva a töke mellett hordja masszírozás gyanánt. Világos, tiszta sor, de nekem most ez is elég ahhoz, hogy a plafonon legyek.
    -Dehogy, csak jelezni akartam, hogy a telefonod nem vibrátor, sem egyéb szexuális segédeszköz, tehát ha rezeg, vedd már elő azt a nyomorultat, ne várd már meg, míg befejezi a műveletet... vagy én teszem oda, ahová nem akarod.
    Lélekkönnyítő, így is nevezhetjük, mert úgy zúdítom rá a haragom elejét, ahogyan kell. A hordókat nem bántom és a palackokat sem. Az tabu.
    -A szúra, arra... termeszvárat láttam odakint. Ha én most elmondom, mire vágyom... hagyjuk.
    Teljesen mindegy, milyen bort választunk, nem vedelni akarok, távol áll tőlem, csak nyugalmat. Két rohadt percre egy icipici, aprócska, parányi nyugalmat.
    -Olyat, pont olyat, de ha esetleg a hab darabjai nem díszítenék még mindig a szakálladat, akkor nem tüsszögnél.
    Zsebkendőt nyújtok felé, az is van nálam, végül leülök egy kényelmes fotelbe,és megvárom, hogy Jordan válasszon valami számomra is elfogadható palackot.
    Ami irritálja az orrát, az nem más, mint valami rovarűző csodatalálmány, amit nem azért kerülnek el a szerencsétlenek, mert annyira tuti, hanem azért, mert épeszű bogár sem megy a közelébe, olyan büdös.
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Borospince

    on Csüt. Jan. 07 2016, 19:27


    Mustra


    A robajra megvakarom a szakállam, nyugalommal. Nem kell az energiáit sem éreznem, hogy tudjam, hogy baj van. Még inkább, baja. Ma úgy tűnik, nem csak egy palackból fogom kiengedni a nedűt, hanem az ő fejéből is a gőzt.
    - A személyes fejleharapást jobban kedvelem. Érzem a törődést. – a hangom tiszta és nyugodt, viszont cseppet sem akarom a megnyugtató hangot megütni. Az csak olaj lenne a tűzre. És nem mellesleg kitombolja magát legalább. Bár ahhoz az edzőtermet javaslom.
    - Legalább elefántméretű hangyákkal? – lépek egy oszloppal arrébb, ezek szerint ő nem aszúra vágyik. A kedveltjei között soroznak ujjaim, végül kiválasztok egyet.
    Majdnem odakapok a szakállamhoz, majd észbe.
    - Haha, nem ugrottam be neki. – félmosollyal nézek a zsebkendőjére.
    Két poharat kapok még a palackok mellé, mert én ugyan nem fogom elpusztítani a borát, amit szeret, töltse csak magába. Aszúra vágytam, és tudom, hogy Dante is fog belőle vételezni.
    Ha biccent a választott borra, akkor a dugót kihúzom és töltök belőle, majd a poharat elé tolom.  Magamnak az aszúból töltök, de úgy teszem, hogy Dante is elérje, ha tölteni akar belőle.
    Felemelem a poharam, s úgy tartom felé, hogy ha akar, koccint, ha akar, nem.
    Nem kérdezek, megvárom, amíg a gőz addig feszegeti belülről, míg ki nem ereszti, szavak formájában. Ha mégsem böki ki, akkor én megbököm a csapot.
    - A kis maugli megszalasztott? – kortyolok a borból.
    avatar
    Dante di Canio

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Alfa/Gullveig
    Tartózkodási hely : New York
    Kor : 325

    Re: Borospince

    on Csüt. Jan. 07 2016, 21:32

    Jordan - Dante

    -Helyes. A probléma egyedül az, hogy nem tudom visszaragasztani, a fej nélküli lovas cím pedig foglalt.
    Jordan sem az a típus, aki elrohan a másik irányba azért, mert csúnyán néztek rá, és ismer, tudja, hogy a mániám, halott ellenfél akkor jó, ha külön van a feje a testétől.
    -Neeeem, dehogy. A kedvedért meteor méretűek lesznek, hogy gyakorolhasd a menekülést.
    Követem a sorok között, de nem nyúlok egyik palackhoz sem, tudom, hogy mit keres, és megvárom, míg előszedi. Az aszút most meghagyom neki, valami másra vágyok.
    -Pedig jobb lett volna. Gyere... gyere ide.
    Átmegyek apuciba, és egyszerűen letörlöm azt a picike fehérséget róla, aztán kezébe nyomom a zsebkendőt is, miközben megveregetem a vállát.
    Ma nem vagyok Humor Harold kedvemben, de kedvesebbik énem nem hagyhatja, hogy Jordan őszülő szakállat villantson egy folt formájában, mert nem sikerült eltávolítania a habot. Ezért sem viselek szakállat, bár nekem nem is állna jól, míg neki igen.
    -Szerinted... azért hívtalak, hogy segíts megfogni, vagy támogass haza, mert kifulladtunk? Öregem, akkor már nem itt lennék.
    Rápillantok, azért ennyire ismerhetne, hogy tudja, egy kisebb futástól nem riadok vissza, és nem megyek át házsártos vénemberbe. Kortyolok a borból, egészen más foglalkoztat, ami miatt el akartam érni, de persze ma az is lehetetlen, hogy a saját Bétám hajlandó legyen reagálni.
    -A betörésről tudsz, amit a tündér kölyök követett el, de ez a legkevesebb. Az a hatalmas csend zavar, ami a környéket jellemzi. Nem ártana odafigyelnünk, és megerősíteni mindent, ami az épületet illeti. Megszaporodott a démoni jelenlét, bár tény, hogy van segítségünk, mégis azt mondom, fel kell készülnünk. Továbbá a népvándorlás befejeződik, azaz akik távozni akartak, elmentek. Derítsétek ki, milyen információt szivárogtatnak kifelé.
    Malcolmmal kötött üzletemről tud, nem titok, előtte nem, de tény, hogy a legjobbat hoztam ki az egészből, már ami a Falkát illeti. Sosem árt egy olyan erővel rendelkező lénnyel jóban lenni, barátságot ápolni, aki alkalomadtán szövetségessé léphet elő. Az más kérdés, hogy Malcolm tényleg a barátom, és nem csak azért jött erre, mert üzletet akart. Ennyire ismerem.
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Borospince

    on Csüt. Jan. 14 2016, 21:23


    Mustra


    - Legalább nem lógnék ki a tömegből. –  magasság vagy a rőt haj, egyre megy. Sokkal inkább a hangom, mely megszokta, hogy át kell szelnie a viharos szél süvítését. Na és persze az öklöm.
    Felé fordítom a fejem.
    - Minek rohanni. Ha szembeszállsz, hamarabb vége lesz. – hogy az életednek, vagy a küzdelemnek, ebből a szempontból lényegtelen. De nem egy puhány pöcs életét éltem, hogy akár bármi elől is meneküljek.
    A humora még ilyenkor sem hagyja el, ami kifejezetten üdítő a többi, ordítozó alfától, vagy melldöngető gorillától. Én már leszoktam róla, az irónia is kiváló orvosság. A grog mellett.
    Végisimítom a szakállam, mikor tovább ragaszkodik az elképzeléséhez.
    - Szórakozol itten... – és mégis maradt hab? A markomban landol a zsepi, és ennyi is volt a piperészkedés, a többi részét meghagyom a ficsúroknak.
    A mauglis válaszra elvigyorodom.
    - Formában kell lenni, nem igaz? –  öblösen nevetek fel, azért elképzeltem, ahogy futkorászik Dante. Ez úgy nagyjából egyenlő a nullával esélyt jelent. Éppen ezért tolonganék az első sorban.
    - Tündérek. –  dörmögve kortyolok a borba. A szirének és egyéb furcsa vizi lények után nincs kedvem találkozni eggyel sem. Maradjanak csak ott, ahol vannak. Főleg az olyan pukkancs természetűek, akik már a létezésükkel is csak zavart okoznak.
    - Démoni jelenlét. – szúrom közbe. Cseppet sem voltam odáig az üzletért, az egyet nem értésem kifejezésében ez ki is merült. Tudja, mit csinál, a többi részéhez pedig semmi közöm. Több van közöttük, mint érdekkapcsolat, így aztán pláne nem.
    - Érzékeltük, az őrség rendszerén korrigáltunk. –  simítom végig a szakállamat.
    - Úgy lesz és van. –  dörmögöm. Ráállítottam a régiekre pár, amúgy is utazgató tagot, a hírháló újra építéséért, így minden eljut felénk.
    - Nyomja még valami a bögyödet, vagy kiüssem belőled? – komolyan, mint egy kézkérés előtti udvariassági kör. Nem vagyok én díszpinty, hogy körbe kelljen ugrálni.
    avatar
    Dante di Canio

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Alfa/Gullveig
    Tartózkodási hely : New York
    Kor : 325

    Re: Borospince

    on Pént. Jan. 15 2016, 15:35

    Jordan - Dante

    -Igazad van... egy tömegsírban semmiképp.
    Bólintok, tuti beleolvadna a környezetbe, csak győzzem kiválogatni a testek közül, nem mintha nehéz lenne.
    -Jogos, kivéve ha elfelejted az eszedet is használni mellé.
    Egyikünk sem az a típus, aki megfutamodik a harcok elől, inkább beleállunk, akkor is, ha necces a végkimenetel, mert akkor legalább a többiek megléphetnek biztonságosan.
    Ahogy belegondolok, tulajdonképpen még egyet sem vesztettünk el igazán, de ezt köszönhetjük a csapatmunkának, egymásnak, és annak, hogy gondolkodtunk is közben hideg fejjel.
    -Aha, ehhez van kedvem, pont úgy festek, nem igaz?
    Szórakozni jöttem, süt rólam, csak elfelejtettem bejelenteni, hogy meglepetés legyen. A zsebkendőt amint a kezébe nyomom, rájön, most nem vicceltem, tényleg tartalékolt habot magán.
    -Hogyne, majd elmegyek egy aerobik órára is a kedvedért, nehogy kiessek a ritmusból.
    Formában maradni, abban, majd megolvasztom és kiöntöm, akkor lesz formában igazán. Pont a Coyot fog megfuttatni, hogyne.
    -Csak egy... a vállamban landolt... menekülés közben. Ne kérdezz.
    Nem akarok róla beszélni, tényleg nem, mert már önmagában is abszurd ami történt. Nem vagyok nyeretlen két éves, találkoztam már tündérrel mind női, mind férfi kiadásban, de hogy egyik sem volt ennyire szerencsétlen mint ez a példány, az fix.
    -Átmentél papagájba? Nem Malcolmról beszélek, az más tészta.
    Másodszorra is megismétli amit mondok, mint aki nem akarja komolyan venni, vagy tényleg szórakozik. Ő azon kevesek egyike, akiktől ez simán eltűröm, mert a vén tengeri medve esze mindig a helyén van.
    -Helyes.
    Bólintok, Jordan az a farkas, akinek nem kell sosem mondani, mi az ábra. Ez régen is így volt, most is, ezért tudtunk már annak idején is remekül összedolgozni. Ismerem minden rezdülését.
    -Akartam kérni, verj már hátba azzal a lapát kezeiddel, hátha kiköhögöm. Tudod, lenyeltem a gyűrűt, és kaparja a torkomat. Nem, nincs más, csak egy perc nyugalmat akarok egy pohár bor mellett. Semmi több.
    Eddig álltam, de most leülök, és a palackot az asztalra teszem. Való igaz, nem szeretem az unalmas perceket, de néha jól esik megállni egy kicsit, és nem foglalkozni semmivel. Már amennyire ez lehetséges, vagyis ez a lehetetlen kategória.
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Borospince

    on Csüt. Jan. 21 2016, 21:23


    Mustra


    Megvakarom a szakállam a tömegsírra. Biztos valami morgóport lélegzett be. De majd kiköpi és jobb lesz. Addig meg húzom egy kicsit, hogy minél előbb kiadja magából.
    - Bölcs tanács. –   bólintok. – Érdemes lenne megfogadnod a saját tanácsodat. –  dobom vissza, mert egyértelmű, hogy most a morgós önérzet vezeti. Tengerészként pedig éppen az ösztön és kitartás az, ami életben tart.
    - Jobban nem is festhetnél. Úgy, mindenhogyan.  dörmögök vigyorogva rá.
    Szemeim előtt megjelenik a kanárisárga leggings, izompóló és rózsaszín tornacsuka. Danten. Harsány nevetésben török ki, visszhangzik még a feljárón is.
    - Nagyon vicces vagy, Dante. –   csapkodom meg a vállát is. – Ebbe? –   mutatok éppen arra a vállára, amit megcsapkodtam. – Ebcsont beforr. Alacsonyan szállnak a kolibrik? Jó helyen van a kalitkában. –   ki se engedném onnan.  
    - Az te vagy. Szép színes... fejjel. –   dörmögök vigyorral. Malcolmot meg akkor lássam, amikor a hátam közepét. Nem fogok Dante üzletébe köpni, nem azért dolgoztam vele ennyi ideig és álltam mellette hűségesen, a démonokban alapvetően nem bízom, de a tündérekben még inkább nem.
    Megbízom viszont Dantéban, ezért követem, és ha szükséges a karja, ha szükséges az esze vagyok, vagy éppen az ösztöne.
    - Malcolm tud valamit róluk? –  majd hümmentek egyet. – Azt már amúgy is elmondtad volna. –   hagyom annyiban a dolgot.
    - Nyugalmat. Te. –  nézek rá, leteszem a poharat, majd átlépek mellé és jól hátba gyömöszölöm.
    - Te meg a Buddha mintapéldánya. –   gyömöszölöm tovább, hergelve. Tudom, hogy ki kell adnia magából a feszültséget, az meg csak félig megy borral. A másik fele a mozgás.
    - Gyere ki a hóra barátom, neked a mozgás kell most. Utána jöhet kupica is. Amennyi beléd fér. Számolom. –  nevetek öblösen.
    avatar
    Dante di Canio

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Alfa/Gullveig
    Tartózkodási hely : New York
    Kor : 325

    Re: Borospince

    on Szomb. Jan. 23 2016, 19:29

    Jordan - Dante

    -Ne idegesíts még te is.
    Erre már felröhögök, pont olyannak ismer, aki nem használja azt, ami a nyakán van, és nem éppen faltörésre gondolok. Hecceljen csak, hecceljen, alkalmas időben vissza fogja kapni, de ezt tudja. Ahogyan azt is, ő az egyetlen, akitől ezt elviselem.
    -Majd elmúlik... holnapra.
    Vannak nehéz időszakok, ez most nem az, lévén túl nagy a csend, és még egy faj sem esett nekünk, főleg ha a vérszopókra gondolok. Az, hogy Nashville-ben mi van... ugyanaz a harc, mint eddig, napi szinten. Sajnos a mieink is hullanak, de szép számmal kaszálnak a msik féltől is.
    -Nem vicceltem. Abba. Jó helyen nincs, mert láthatóan haldokolni kezdett, így kipakoltam onnan. Már csak az hiányzik, hogy a nyakamra járjanak, mert kinyírtam egy díszpintyet.
    Tényleg a vállamba állt az a nyomorult szerencsétlen, és tényleg kalitkába vágtam, míg bevittem. Ott aztán olyan szarul lett az orchideáján pihegve, hogy jobbnak láttam kiszedni. Nem bírja a vasat... ezt jó tudni.
    -Á, már nyugodt vagyok ahhoz képest, amilyen voltam.
    Látott volna pár perccel ezelőtt, na akkor mondhatta volna azt, amit most. Most maga vagyok a megtestesült nyugalom... ahhoz képest.
    -A fenét. Az már önmagában elegendő, ha ő éppen itt bukkan fel. Kezdődik a játszma.
    Tudnék valamit, már mondtam volna, így arra a felére bólintok. Azonban hülye sem vagyok, tehát ha Malcolm jött, akkor ott rövidesen történik valami, és erre akarok felkészülni.
    Tudom, hogy a Bétám nem kedveli a démont, de ő azon kevesek egyike abból a fajból, akiről tudom, hogy ha minden kiskaput kizárva a szavát adja, akkor ahhoz tartja is magát.
    -Akármilyen hihetetlen, igen... úgy pár percre. Mi bajod van? Azt hiszed, a Buddha annak idején úgy festett, mint ahogy ma ábrázolják? Sosem.
    Soha nem kerestem a nyugodt délutánokat, estéket, de most tényleg meg akarok állni egy kicsit. A gyömöszölésre felnyögök, idejét nem tudom, mikor masszírozta meg valaki a hátamat vagy vállamat. Jól is esik, főleg, hogy Jordanban van erő, nem simogat.
    -Igazad van. Tűnés.
    Leteszem a poharat, és már talpon is vagyok. Jordannal legalább le tudom vezetni a feszültségemet, és mi a legjobb, ha nem egy kis edzés jellegű összecsapás sérülések nélkül?


    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Borospince

    on Csüt. Jan. 28 2016, 19:08


    Mustra


    Felröhögök szintén, végre kizökkent és oldódik.
    - Alapos berúgással mindenképpen el fog múlni. – dörmögve nevetek. Lesz itt kutyajaj.
    Dörmögök egyet a kalitka és tündér esetére. Jó tudni, hogy vannak dolgok, amiket nem csípnek. A tündérek el tudnak bűvölni, igézni, hogy aztán a szakadékba dobjanak. Messzire kerülöm őket, csalafinta népség és folyton bajt csinálnak.
    - Nagyon megtetszettek a kovácsoltvas ablakrácsok hirtelenjében.
    Újból megsimítom a szakállam Malcommal kapcsolatban elhangzott válaszra.
    - Ez igaz.
    A mozgás sosem árt, néha egy kis izgalom is kell, különben szárazföldi betegségben múlok ki, mint a laborpatkányok.
    - Nem tudom, hogy festett Buddha. Meg azt sem, hogyan táncolt. Még lepkefing se voltam akkor. – csapom hátba nevetve a végére.
    Felhajtom a bort, ha sokat áll a levegőn pudvás lesz.
    Vállára pakolom a karom, a kertbe caplatok ki. Van két öles hó, lehet labdázgatni. Egymást használva labdának.
    Minden figyelmeztetés nélkül kapom derékon és dobom el a hóba.
    - Nem hóemberünk lesz, hanem hófarkasunk! – harsányan kacagva fogom a hasam. Ingerelem, de csak annyira, hogy baráti heccelésnek érezze.
    - Na mi van, túl jó az eszkimók élete? Bár a halat én is csipázom.
    A pulóvert leveszem, csak nyűg. Feltűröm az ingujjam. Bár felesleges. Úgyis kukába fog menni.
    avatar
    Dante di Canio

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Alfa/Gullveig
    Tartózkodási hely : New York
    Kor : 325

    Re: Borospince

    on Szomb. Jan. 30 2016, 18:49

    Jordan - Dante

    -Azt nem kétlem.
    Ideig-óráig mindenképp, de ezzel nem leszek előrébb, csupán arrébb tolom az egészet, mint másnapi teendőt.
    -Ki ne találd nekem, hogy mindent lecserélnél, és azzal kerítenél körbe, hogy úgy fessünk, mint a börtön, mert akkor eret vágok magamon. Sittes egyenruhát nem akarsz?
    Kinézem belőle, hogy megteszi, és reggelre már itt méregetnek mindent, amit csak lehet. Akkor már tényleg csak egy börtön pizsama hiányzik majd a repertoárból, hogy abban rohangáljunk itthon, mint valami játszó ruhában.
    -A kezével, te marha, azzal festett, meg a két lábán, mert ha jól sejtem, nem ülve adta elő. A lepkefinggal egyetértek, de eltévesztetted az alakzatot a bebábozódás után.
    Ezen már röhögni kezdek, ekkora állatot mint Jordan... lehúzom a bort, és kifelé indulok, akkor edzünk egyet, legalább azt.
    Meg sem rezzenek, amikor behajít a hóba, csak egy halk mordulás hallatszik, hát ha ő így játszik, én is úgy. Kihasználom az alkalmat, míg pulóvert ráncigál magáról, felpattanok, és most én vágom a hóba vigyorogva.
    -Nem is, hanem kettő, főleg ha nem figyelsz oda, és azt hiszed, hogy öreg farkas reumás csiga is. Érzed a jótékony hatását? Én felgyorsultam tőle.
    Én is nekivetkőzök, azzal a különbséggel, hogy nem veszem le róla a tekintetemet, és nem bajlódok az ingujjammal, úgy is szakadni fog.
    Vigyorogva ugratom a Tengeri Medvét, és oda mutogatok, ahová ledobtam. Lehet, ott kéne lékelni a betont, még vizet is találunk.
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Borospince

    on Pént. Feb. 12 2016, 23:17


    Mustra


    Dante nem egy olyan típus, aki piába menekül a gondok elől. Sokkal inkább beléáll, teljes vállszélességgel. Hogy utána annál nagyobb ramazurit lehessen csapni, hogy kész van.
    A válaszára megsimítom a szakállam, elgondolkodva áll meg néha a kezem a mozdulatban.
    - Hmmm.... most hogy így mondod. Ez meg sem fordult a fejemben. De kiváló ötletnek tartom. Holnapra ide is rendelem a munkásokat. Masának meg leadhatod a színrendelést. – hagyok még egy kis szünetet, elgondolkodva a saját szavaimon. – Ez tök jó ötlet! – öblösen nevetek fel, az asztalra csapva. Kibírja, teszteltem.
    - Csak nem személyesen láttad?! – kerekednek el a szemeim. – Mióta vagy te ilyen öreg? – újabb nevetés hagy el.
    A fejem még a pulóverben van, amikor érzem, hogy jön, és letarol. Szinte csukafejest vágok a több méteres hóba. A ruha mögül szól a válaszom első fele is, közben lekapom.
    - Nem megmondtam hogy a gyapjú vizesen összemegy? Mi vagyok én? Szivárványsaláta, hogy rámfeszüljön, mint a csiga az ablakra? – dörmögök ugyan, de már vigyorgok. Felpattanok, csak feltűröm az inget.
    - Az öregségtől felgyorsulsz? No, azt majd mindjárt bebizonyíthatod. A gyorsaság és az erő. Na barátom, az a két külön dolog! – és már lendül is az öklöm felé, hogy bevigyen egy találatot, ha nem figyel, akkor a mellkasa kellős közepibe.
    Verekedésben emberként is edzett voltam, a tengeri hajók kötelei és vitorlái pedig emberfeletti erőt és állóképességet adtak már akkor is. Tán éppen ezért lettem erőben kiemelkedő, más képességeim alá gyűrve. Jó is az. Egy kis jó éjt puszi arcocskára, ha valaki sokat zajong és édesdeden hullapózban mered egy ideig. Ez az én törvényem.
    avatar
    Dante di Canio

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Alfa/Gullveig
    Tartózkodási hely : New York
    Kor : 325

    Re: Borospince

    on Vas. Feb. 14 2016, 17:45

    Jordan - Dante

    Ötleteket adok, tessék, le lehet rá csapni, és tudom, Jordan meg is teszi. Amilyen állat, kivitelezésbe is belekezd, én pedig röhögve fogadom majd.
    -Te leszel az első, aki viselni fogja az adott darabot, megnézzük, milyen lesz a fogadtatás.
    Vigyorom elárulja, hogy amit tervezek annak Jordan nem fog örülni, na de ha ennyire erősködik, én nem leszek semmi jónak az elrontója. Még vállon is veregetem.
    -Dehogynem, kétszer is. Amióta ráébredtem arra, hogy a fenének fiatalítom magam, így is úgy is jól nézek ki.
    Ha már a hóba vágott, nem marad el a válasz sem, buddhát majd kivesézzük szépen. Ő az idősebb, hiába akarnám beérni, nem menne, de azért a tapasztalatom nem elhanyagolható. A reakcióm nem marad el, és pillanatokon belül ő is érezheti, milyen jótékony hatása van a hónak, amikor beleáll az ember fia akár egy gerely. Fagyasztó.
    -Gondoltam tesztelem, hogy a latexet érdemesebb viselni vagy sem, de a látvány... marad a latex. Neked is jobban áll, mint ez a gönc, ha pedig a karácsonyi ablakdísz szerepére áhítozol, akkor csak egy szavadba kerül.
    Olyan hülye farkast még nem láttam, aki nem használ ki egy ilyen lehetőséget. Én nem kértem, hogy takarja el a szemét, mert leveszi a pulcsit, ha megtette, akkor viselje a következményeit. Tovább heccelem, mert miért is ne, az ilyen jellegű szócsaták megszokottak közöttünk.
    -Hogyne. Azért vagyok különleges, mert nem csak gyors vagyok, hanem erős is, vagy azt nem mondtam? Bocs, mindent nem árulhatok el, hová lenne a titokzatosságom?
    Vigyorogva várom a csapását, az ütése mint a pöröly, na de arról én is elfelejtettem beszámolni, hogy a bál helyetti kalandtúrán valahogy sokkal de sokkal erősebb lettem és gyorsabb is, azaz a képességeim jócskán erősödtek.
    A verekedés nem áll tőlem távol, és most pont arra van szükségem, vagyis hagyom, hogy Jordan betaláljon, és én lendüljek akcióba, vagyis megragadom a karját, de jó szokásomhoz híven nem kitépem, hanem egyszerűen lerántom a hóba és rávetem magam.
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Borospince

    on Csüt. Feb. 25 2016, 19:46


    Mustra


    - Hagyjál már, felveszem és szét fog szakadni rajtam. – röhögök egy nagyot. Minden ruhát külön készíttetek, a tömegárut már felvételkor szétszaggatom cefnikre. – És csak utánad, főnök. Példát kell mutatni a falkának. – vigyorgok.
    Úgy teszek, mint aki megbotránkozik, majd végigmérem, mintha most látnám először.
    - Mióta lettél te ilyen piperkőc? –  de a vigyorom elárulja, hogy nem gondoltam komolyan.
    A hideg hóba, amely messze nem olyan hideg, mint a sarki tengerek befagyott vagy jeges vize, röhögésre késztet. Azért tud Dante, nem hiába lett Alfa, nem csak az erő számít, a megfontoltsága is hozzájárult.
    - Csakis kanárisárga alapon neonzöld csíkozásút fogadok el. –  dörmögve röhögök, láttam már pár ficsúron pár évtizede és pár évszázada. A röhögést sosem tudtam ez esetben visszafojtani. – Neked is azt kell viselned.
    Megforgatom a szemeim, még hogy ő erős.
    - Aztán mire fel vagy erős? A legyet elkapod reptiben az stimm, de hogy te engem legyőzz erőben... majd ha a csiga sót nyal, akkor.
    Cukkolom, mert igaz és elismerem, mert igaz. Én erősebb vagyok, ő pedig olyan dolgokra képes a mozdulataival, hogy néha nyakon kaptam volna, a hajón mindig elkél ilyen tudás, biztosan megúsztunk volna jó pár vihart, kevesebb kárral.
    - Héj, a nászágyat mással vesd meg szivi. –  forgok rá a hóban, ha már egyszer megkapta a karom és lerántott, akkor nem leszek rest oldalt tolni a lendületben és fölé kerekedni, ebben a hó is segít.
    avatar
    Dante di Canio

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Alfa/Gullveig
    Tartózkodási hely : New York
    Kor : 325

    Re: Borospince

    on Kedd Márc. 15 2016, 21:42

    Jordan - Dante

    -Mert rajtam nem, mi? Rohadjak meg, felveszem, de te is abban fogsz virítani, nem érdekel.
    Vagyok akkora barom, hogy megtegyem, nem törődve azzal, ki nézi ezt rossz szemmel, mert lehet, kiharcoltam egy területet a mieinknek, az nem azt jelenti, hogy elfelejtettem, honnan indultam.
    -Amióta rádöbbentem, hogy a vigyorommal nem félelmet keltek... tudod, gyakorolni kell a tükör előtt, csak úgy megy, magtól nem.
    Elröhögöm a végét, hogyne, ott állok a tükör előtt és gyakorlom a különböző pofákat, vigyorokat, egyebeket. Pont úgy nézek ki, mint aki így tanulja a karizmát.
    -Neeeem, a neonzöld csík maradhat, de kanári sárga az nem, nem megy a hajamhoz. Pirosat kérek.
    Megbeszélve. Csodásan fogunk festeni, mint két elvetemült gyermeki énjét előtérbe helyező barom... kb.
    -Akkor készülj apuka, mert meglepetést okozok.
    Tudom, hogy Jordan mire képes, azt is, őserővel megáldott egyén, aki a farkassá válással mindezt csak kamatoztatta. Ugyan a bálon kaptam valamit, és tudom, hogy mire vagyok képes általa, sosem becsülöm le a másikat.
    Lerántom a hóba, mert adja magát a dolog, és röhögni kezdek, ahogy kiakad rajta.
    -Úgy nyígsz mint egy szűz lány. Nincs nálam párna ne félj.
    Felém kerekedik én pedig egy marék hóval etetem meg, hogy utána birkózásba kezdjek. Földharcban jó vagyok, Jordan is, így kiadós edzésnek nézünk elébe.
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Borospince

    on Hétf. Ápr. 04 2016, 18:01


    Mustra


    - De te fogsz elől menni! – harsány kacagás harsan, végiggörögve a környéken. Nem zavar, kieresztem, hadd szóljon. Ennyit a vezetői méltóságról. Aki külsőségek után megy, az meg is érdemli.
    - Csak nem csepűrágónak készülsz? –a színészekről megvolt a véleményem, de no. A művészvilág nem az én világom. Olyan magasröptű sose leszek, hogy az egyszerű, hétköznapi (egy frászt az) életemmel, fejemmel, felfogjam a filozófikus mélységi hegyomlás monológokat.
    - Megdumálva, főnök. Rendel egy piros, kanárisárga csíkokkal, értem én. – kacsintok rá.
    - Apuka a térgyed kalácsa! – fakadok ki, de közben öblös nevetésem társul hozzá. – Szépen is néznénk ki, ha a fiam lennél. – tudja, hogy cukkolom, keményen is szoktam cukkolni, majdnem hergelés szinten, de hát a bunyóba ezek is beleférnek. Kell a gőzkieresztés.
    - Te vagy a párna, dun... – nem tudom befejezni, mert beindul a móka és birkózógép, hóval vegyítve. Cseppet sem kímélem, ő sem az a fajta, hogy az első szellőtől úgy rezzenjen, mint egy aszott fügebokor, így aztán apait-anyait beleadok, egy főnöknek edződnie kell. Ehhez a legjobb társat kapta, erőben mindenképpen.

    //Nagyon köszönöm a játékot, élmény volt!  yes  yes //
    avatar
    Dante di Canio

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Alfa/Gullveig
    Tartózkodási hely : New York
    Kor : 325

    Re: Borospince

    on Hétf. Ápr. 04 2016, 20:19

    Jordan - Dante

    -Ahogy te tévedsz. Én megyek a végén, tudod, onnan látom az elejét is, és az a poszt a tiéd.
    Felröhögök, nem törődve azzal, ki hallja és ki nem, vagy ki mit gondol rólunk, aki ismer minket, az ezen meg sem lepődik.
    -Eltaláltad, majd fellépek alkalomadtán, és neked tiszteletjegyet szánok.
    No meg segédre is szükségem van, de az lesz a meglepetés része, Jordan nehogy véletlenül mellőzöttnek érezze magát. Pont úgy nézek ki mint egy színész, hogyne, pont úgy, mint aki erre a szakmára született... csakis, tagadhatatlan.
    -Reméltem is, hogy rögtön megjegyzed, de nehogy eltéveszd, amikor leadod a rendelést, mert ez egy komoly terv része.
    Jelentem be komolyan, mintha tényleg lenne mögötte valamiféle szándék, valami távolabbi opció amire már most készülök.
    -Az nem az, nem szoktam becézni, de hidd el, én lepődnék meg a legjobban. Bár... soha ne mondd, hogy soha.
    Nevetve emlékeztetem arra, én hogyan jártam, röpke 320 év ide vagy oda már mit számít a 70 után? Nehogy megvicceljem egy papírral.
    Mit akart mondani, azt nem tudom, a szájába tömök egy marék havat és lebirkózom rögtön. Mint két kamasz kölyök, úgy hempergünk a hóban minden erőnket beleadva. Most erre van szükségem, és Jordan ezt tudja.

    //Én is köszönöm. Cool //

    Re: Borospince

    on Hétf. Jan. 16 2017, 22:50


    Ajánlott tartalom

    Re: Borospince


      Pontos idő: Vas. Dec. 16 2018, 05:57