Belépés

Elfelejtettem a jelszavam!

New York, mint ahogy minden más város, éli a mindennapi életét. Ám nem tudhatod, hogy aki rád köszön az utcán, odaadja a napi újságodat, az ki is valójában. Mert az emberek olyan világban lépdelnek, amiről fogalmuk sincs: természetfeletti lények veszik őket körbe, akár élnek is velük, szívük választottjaként. Szeretnél benézni a valóságot eltakaró fátyol mögé?

Várunk szeretettel!


Az oldal nyitott:2015. január 25.

Időjárás

Napjárás

Latest topics

» Central Park - Harlem Meer
by Noel Wyard Today at 00:55

» Theo szobája
by Dorian M. Montgomery Yesterday at 19:30

» Faunok Terme
by Jackson Montgomery Yesterday at 13:05

» Folyosók
by Caleb Shayeh Yesterday at 11:13

» Kórház
by Gabriel Skoglund Szomb. Okt. 20 2018, 21:13

» Long Island villa
by Noel Wyard Pént. Okt. 19 2018, 22:41

» Üzenőfal képei
by David Armanaugh Pént. Okt. 19 2018, 18:01

» Pince
by Ethan Keon O'Brien Csüt. Okt. 18 2018, 21:55

» Jazz lakása
by Marcus Van Beest Csüt. Okt. 18 2018, 10:58

» Emerlad Wrímans
by Admin Kedd Okt. 16 2018, 22:28

Staff

D.J.
PM
Apple
PM

Köszönet


A leírások, képek, videók mind megtalálhatóak a világhálón, az oldal grafikájának alaptematikáját Quierra-nak köszönjük.

    Edzőterem

    Share
    avatar
    Dante di Canio

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Alfa/Gullveig
    Tartózkodási hely : New York
    Kor : 325

    Edzőterem

    on Hétf. Szept. 28 2015, 20:51

    avatar
    Masako Saito

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Szellmjárók/Errapel
    Tartózkodási hely : Queens
    Kor : 29
    Foglalkozás : Divattervező

    Re: Edzőterem

    on Szomb. Okt. 10 2015, 00:18


    Ryan & Masa
    ©
    A szerény kezdet, a csendes és fokozatos küzdelem az, amely megérleli a dolgokat.




    Úgy tűnik végre eljött ennek a napnak is az ideje. Amióta kiszabadítottak Onnan nem igen volt alkalmam edzeni, tanulni. Inkább a felépülésemre koncentráltam, hogy visszanyerjem az eredeti súlyomat, hogy sikerüljön elfogadni a hegeimet, és sikerüljön túllépni az egész szarságon. Hogy ezek közül minddel sikerrel jártam e? Nos azt hiszem sajnos még nem.
    Én kerestem fel Ryant ezzel a témával kapcsolatban és miután ő rábólintott a dologra meg is beszéltünk egy időpontot, mikor nagy eséllyel senki sem zavarhat meg minket. Nem mondom azt, hogy nem félek az egésztől. Lehet, hogy a tudás a fejemben megmaradt, de már rég kellett megmutatnom. Bízom benne, hogy ez is olyan mint a biciklizés... Ha egyszer megtanultad, akkor nem felejted el.
    A félelmem mellett viszont nagyon is kíváncsi vagyok arra, hogy mivel fogunk kezdeni. Remélem azért nem akar beledobni a legmélyebb vízbe, de persze nem fogok panaszkodni vagy bármi más. Minden feladatot megpróbálok majd teljesíteni, bármennyire is nehéz legyen.
    Kicsivel korábban érkezem meg a terembe, mint ahogy azt megbeszéltük, így neki is kezdek a nyújtásnak, hogy azzal se menjen el az idő. Mivel igen nagyon kijöttem a gyakorlatból, így kezdetnek nagyon is az alapvető nyújtásokkal kezdek. Fej, kar körzés, csukló, boka...


    avatar
    Ryan Elvestaad

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Gweir
    Kor : 290

    Re: Edzőterem

    on Szomb. Okt. 10 2015, 23:51



    Masa & Ryan



    Edzést ígértem, edzést tartok, azaz ideje felkelnem, meginnom a kávémat, lezuhanyoznom, felöltöznöm, és elindulnom az edzőterembe. Azaz mindezt kb. 5 perc alatt rendezem le, és már kint is vagyok, egy elmaradhatatlan kávés termoszzal a kezemben.
    Ugyan Masako keresett meg, nem mondtam nemet, mert tudom, akármit is élt át, tovább kell haladnunk, nem állhatunk meg ott, ahol akkor. Ebben Natannek és Danténak igaza van, osztom a véleményüket. Kemény élet a miénk, csak kívülről látszik, vagyis látszódna egyszerűnek. Hát apuskám, nem így van, itt szó szerint farkastörvények uralkodnak.
    Fütyörészve és vigyorogva lépek a terembe, jó a kedvem, miért is ne lenne az? A kis nőstényre pillantok, és kinyújtóztatom a tagjaimat.
    -Szasz Masa! Akkor húzzunk bele, mert még a végén elsorvadsz itt nekem. Kivételesen választhatsz. Sima mezei birkózás farkasként, vagy emberként gyakoroljunk?
    Ritka lehetőségek egyike, soha nem szoktam felajánlani a döntés jogát, pláne nem egy kölyöknek. Most pedig azt kell néznem, hogy Masako kölyök, és minden egyes edzéssel fejlődik.
    Amíg kitalálja, mi mellett teszi le a voksát, a kezemben tartott termoszból lehúzom a kávém maradékát. Kellett. Anélkül nem indulhat a nap, sem semmi más, különben morcos leszek.



    avatar
    Masako Saito

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Szellmjárók/Errapel
    Tartózkodási hely : Queens
    Kor : 29
    Foglalkozás : Divattervező

    Re: Edzőterem

    on Vas. Okt. 11 2015, 00:15


    Ryan & Masa
    ©
    A szerény kezdet, a csendes és fokozatos küzdelem az, amely megérleli a dolgokat.




    A bemelegítést abba hagyom, mikor Ryan belép a terembe. Egy aprócska kis mosoly kúszik az arcomra ahogy megfordulva rá pillantok.
    -Szia.-Látom rajta, hogy mg kissé kómás Ezek szerint nem rég kelt fel. Irigykedem rá egy kicsit. Régebben én is tudtam ilyen sokáig aludni, de már egy ideje nem tudok normálisan. De ezzel nem fárasztok senkit. Majd elmúlik ez is. Valahol egyet értek Dantéékkel, de közben mégsem. Oké nem érdekli őket mi történt velem, de azt sem várhatják el tőlem, hogy egyik napról a másikra teljesen felépüljek mind fizikailag, mind lelkileg. Persze nem zuhanhatok magamba örökre, ez tény és nem is akarok. Sőt most is mindent megteszek azért, hogy túl lépjek a dolgokon és van is, amin sikerült, de van, amihez segítség kellene, de már nem merek kérni tőlük… Csak a lecseszést kapnám megint.
    Megértem én, hogy farkasok vagyunk, de nem csak azok vagyunk. Ott van az emberi oldalunk, és pont ez különböztet meg a vadon élő farkasoktól… Na jó meg más is, de ha tényleg a farkasok akarunk lenni, akkor miért nem úgy élünk mint ők?
    A kérdésre csak kicsit hezitálok. Végig kell gondolnom a dolgokat. Őszintén most nem igen van kedvem farkas bőrbe bújva bunyózni. Persze azt is fejlesztenem kell, ez nem kérdés, de ha már ilyen jó fej és meghagyja a döntést, akkor én választok is.
    -Most inkább emberként gyakorolnék.-Fokozatosan szeretnék visszarázódni a régi megszokott életemhez, ahogy a rendszeres edzésekhez is. Így inkább kezdjük az egyszerűbbel, vagyis úgy vélem most ez az egyszerűbb, de mondjuk Ryanből kinézem azt is, hogy valami extrém dolgot talál ki nekem.
    -Bevallom őszintén kicsit kiestem a gyakorlatból.-Jelzem neki még az elején. Tudom ettől még nem bújhatok ki a feladatok elől, de nem is akarok, csak van egy olyan érzésem, hogy az elején sokat fogok bénázni.
    -Szóval mivel kezdünk?-Nem beszélek sokat, de már hozzászokhattak. Mióta itt vagyunk, már nem igen csacsogok annyit, mint Nashvilleben. De ahogy más is ez is elmúlik majd egyszer. Vagyis nagyon remélem.


    avatar
    Ryan Elvestaad

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Gweir
    Kor : 290

    Re: Edzőterem

    on Hétf. Nov. 09 2015, 14:33



    Masa & Ryan




    Megvárom a választ, ha már kérdeztem, közben úgy csavarom ki a termoszból a benne maradt pár csepp kávét, mintha az életem múlna rajta. Az is múlik, fel kell ébrednem, és ezt most másképp nem tudom megtenni. Hosszú volt az éjszaka, na.
    Ahogy Masára pillantok, az arca mindent elmond, még mindig nem érti, miért vagyunk vele úgymond kegyetlenek, miért nem értjük meg, hogy mi zajlik a pici lelkében? Valahogy el kéne magyaráznom neki, hogy értjük, tudjuk, magunk is átestünk hasonlón, de pont azzal ítélnénk halálra, ha most nekiállnánk a sebeket nyalogatni.
    Ezt pedig ő nem érti, hiszen fiatal, nem élt még annyit, hogy tudja, az, ami vele történt, az még csak a felszín kapargatása. Szívesen meghallgatom, ha gondolja, de nem tudok majd sajnálkozni, nem tudok lelket simogatni, mert nem tehetem. Hagyom belesüllyedni a mocsárba, akkor azzal pont szart csinálok, és nem azt érem el, amit szeretnék.
    -Rendben. Bízd magad az ösztönökre, és akkor hamar ráérzel ismét.
    Ennyi a tanácsom, érdekel, miként hasznosítja? Megpróbál simán emberként harcolni, kizárva minden egyebet, vagy hagyja, hogy automatikusan úgy mozduljon, ahogyan a benne lévő szőrgombóc diktálja? Remélem, nem fojtja el.
    Rögtönzött akadálypályát építek, először kiszámítható módon a végére állok be, hogy fel tudjon készülni a küzdelemre. A mozgásából sok dolgot le fogok szűrni, és majd látom a hibákat is. Intek felé, mehet a menet, lássuk, mire jut az egyes elemekkel, hogyan veszi őket, vagy hogyan nem.
    -Na gyere kislány, olajozzuk meg a berozsdásodott tagokat.



    avatar
    Masako Saito

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Szellmjárók/Errapel
    Tartózkodási hely : Queens
    Kor : 29
    Foglalkozás : Divattervező

    Re: Edzőterem

    on Pént. Nov. 13 2015, 23:26


    Ryan & Masa
    ©
    A szerény kezdet, a csendes és fokozatos küzdelem az, amely megérleli a dolgokat.




    Tudom nagyon jól, hogy hallgatnom kell a kis bundásomra. És az elmúlt három év alatt sikerült is megtanulnom bízni az ösztöneiben. Sokkal jobban mentek már a gyakorlatok, amit a többiek is láttak rajtam, de már rég nem edzettem, így ismét bele kell szoknom a dolgokba, de tudom menni fog, csak lehet, hogy lassabban, mint ahogyan azt szeretném.
    -Rendben, megpróbálom!-Azon leszek, hogy minél előbb rendbe hozzam magam. Sejtem, hogy nem lesz könnyű, de nem adhatom fel. Azért bíztam benne, hogy nem fog bedobni a mélyvízbe, de az akadálypályát látva rá kell döbbennem, hogy még mindig túl naiv vagyok. Sejtem, hogy nem lesz ilyen egyszerű a dolgom. Biztosan tervez valamit, de azt hiszem, hogy jobban járok, ha minél később tudom meg.
    Az első akadály nem túl bonyolult, így könnyen átjutok rajta, de ahogy közelebb érek Ryanhez úgy nehezülnek az akadályok. Az iskolában mindig is utáltam a tornaórát, főleg a szekrényre ugrást. Sosem ment nekem. Számtalanszor elmagyarázta nekem a tanár, hogy hogyan kell, de ennek ellenére képtelen voltam megcsinálni. De most itt még ugrató sincsen. Magamat kell felhúzni. Először nekifutásból próbálok meg feljutni, de ahogy odaérek ledermedek. Valami megállít, de ha kérdeznék nem tudnám megmondani, hogy mi. Egy gyors pillantást veszek Ryanre, majd visszanézek a szekrényre. Talán csak egyszerűen fel kellene húznom magam… De mi van, ha nem fog sikerülni. Nem hagyhatom, hogy egy ilyen szörny legyőzzön engem. Összecsapom a tenyereimet, majd kezeimet a szekrény tetejére helyezem, rugózni kezdek és egy nagy lökéssel, már fel is tolom magam. Előbb a térdeimre érkezem, majd szép lassan felállok és…
    Pofára esek, de iszonyatosan nagyot. A lábam megakadt a szekrény szélében és ezzel sikeresen, tényleg szó szerint pofára estem. Egy kis káromkodás mellett hátamra fordulok.
    -Ezt nem hiszem el! Ne merjél rajtam röhögni!-Ismerem jól Ryant és tudom milyen viccesen festhetett külső szemlélőként ez az egész mozdulatsor.


    avatar
    Ryan Elvestaad

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Gweir
    Kor : 290

    Re: Edzőterem

    on Szer. Dec. 02 2015, 20:12



    Masa & Ryan




    Marha rendes vagyok, figyelem Masakot, hátha zavarba jön, még vigyorgok is mellé, miután ellátom tanácsokkal. Barátságos fickó vagyok, de nem azért hesszelem a nőstényt, mert most hú, én  új udvarlási szokást fedeztem fel, hanem azért, mert látni akarom, mi a baj. Mentor vagyok most, nem más, nem barát, nem haver, hanem egy segítő kéz, akiért nyúltak, és én nem húztam el.
    -Édes kicsi szívem, drágaságom, Masakom. Ne próbáld, azt a klotyón szoktak. Csináld.
    Rosszul kezdődik, nagyon rosszul, már most tudom, hogy a kisasszony úgy szorítja háttérbe a farkast, ahogyan pont nem kéne. Megint az emberi énjét tolja előtérbe, mert azt hiszi, ő sokkal ügyesebb a bundásnál. Hát nem.
    Ahogy elindul, még a pofám is tátva marad. Ilyet utoljára a kezdők tornászversenyén láttam pici gyerekektől, vicc nélkül. Megáll előttem, megtorpan, mert fél. Ő, nem a farkas, ő, mert a kis pelyhes jönne, menne, ha hagyná a gazdi, de nem, még véletlenül sem. Filózik egy szekrény előtt, mégis hogyan érkezzen meg rá. Térdre imához, ez jut eszembe a pozícióból, és amikor még pofára is esik, hát belőlem irtózatos röhögés tör ki.
    -Gyönyörűségem, hidd el, a szekrény egy darabja sem tört le, hogy össze kelljen szedni. Ez mi volt? Áruld el nekem, hogy ez mi volt? Miért nem hagyod érvényesülni a bundást? Tudod mi ez? Lepkefing, nem magasság, és ha nem azzal lettél volna elfoglalva, hogy az egodat engedd előtérbe, és azzal törődj, mi nem ment emberként, te nem a szekrény tetejére érkezel, hanem átugrod. Érted? Felejtsd már el azt a nyomorult embert ilyenkor könyörgöm, mert a végén én kötök ki térde imához pozitúrában, nem te. Na álljá fel onnan, és szökkenj már fel oda, ha a pelyheske nem akarja átugrani esetleg. engedd, menjen csak, ha nem fogod vissza, akkor nem ez történik.
    Pofás kis litániába bonyolódok, miután kiröhögtem magam, és ettől jobban tényleg nem tudom elmagyarázni, hogy mint annak idején is, hogy ha nem gondolkodik, hanem hagyja a bundást, akkor összhangba kerülnek.
    Mire a mondókám végére érek, már csak vigyorgok, és a szekrényre mutogatok. nem okozhat gondot az sem, hogy most álló helyből felpattanjon a tetejére. Így nem fogunk haladni, szóval muszáj lesz, mert én addig el nem mozdulok innen, míg meg nem csinálja.


    avatar
    Masako Saito

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Szellmjárók/Errapel
    Tartózkodási hely : Queens
    Kor : 29
    Foglalkozás : Divattervező

    Re: Edzőterem

    on Szomb. Dec. 12 2015, 18:21


    Ryan & Masa
    ©
    A szerény kezdet, a csendes és fokozatos küzdelem az, amely megérleli a dolgokat.




    A becézgetéseit nem veszem magamra. Nagyon is tisztában vagyok azzal, hogy nem udvarolni akar nekem. Már hozzászoktam ezekhez. AZ elején igaz kissé félrevezettek engem, de ma már tudom, hogy semmi szándékuk nincs vele.
    Nekiesek az akadálypályának, de valóban elég bénára sikerül a nekifutásom. Én már ennek is nagyon tudok örülni. Rég nem mozogtam, Persze ez nem lehet kifogás, de bele kell lendülnöm a dolgokba és remélem megkapom rá a kellő időt. A pofára esés után azonnal meghallom a röhögését. Kedves, nagyon kedves. Lehet, ha én is láttam volna röhögnék egy jót, de most ez cseppet sem esik jól. Még ha meg is érdemlem… Aztán meg jön a fejmosás. Persze az egom… Naná, csak is ez volt a célom, hogy növeljem az egom. Nem, nem akarom legyőzni a farkasom, mert tudom, hogy ő sokkal jobb. Egyáltalán nem erről van szó, de persze ha nekifognék a magyarázkodásnak, csak még rosszabb lenne minden, így inkább kussolok és próbálom nem magamra venni a szavait. Natannal már így is távolságot tartunk, nem akarom, hogy Ryannel is így legyen. Ő is ugyanolyan fontos a számomra és tudom, hogy csak jót akar nekem. Némán állok fel a földről, nem pillantok rá, csak a szekrény elé sétálok, majd ismét neki futok, de az utolsó pillanatban újra leblokkolok. Megállok a szekrény előtt és dühödten csapok rá.
    Ezt nem hiszem el! Mi a franc van velem? Szedd már össze magad, hallod?
    -Kérlek ne mondj semmit!-Tudom mit mondana, és nem akarom hallani. Magam is megoldom, ez az én keresztem. Csak össze kell kapnom magam… Csak…
    Szépen visszasétálok a helyemre és a szekrénnyel kezdek el szemezgetni, majd egyszerűen csak behunyom a szemem, mélyeket lélegzem és próbálom összekaparni magam. Hosszú percekig állok csak így, majd végül ismét kinyitom a szemem és szó nélkül nekiindulok újra...
    De most az egyszer nem blokkolok le és nem is esem pofára. Egy nagy lendületet veszek, veszünk. Hagyom, hogy ismét a farkasom irányítson. Rég nem éreztem ezt és elfelejtettem, hogy milyen jó érzés is. A szekrényt könnyed mozdulattal ugrom át, és érek földet talpon. Egy széles mosoly terül el arcomon, úgy pillantok Ryanre.
    Sikerül!





    avatar
    Ryan Elvestaad

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Gweir
    Kor : 290

    Re: Edzőterem

    on Pént. Jan. 01 2016, 16:26

    Masa - Ryan

    //Lusta kódolni, bocs. Ölelés//

    Illik vagy sem, kiröhögöm a gyenge, még próbálkozásnak sem nevezhető valamit, amit az előbb produkált a pofára eséssel együtt. Már nem annyira kölyök, mint azok, akik tényleg külön utakon járnak még a bundásukkal, nem vesztette el a képességeit, így semmiféle kifogást nem fogadok el.
    Nincs mentség rá, semmi, és most muszáj vagyok mentorként itt állni, kemény kritikával illetni, különben a nőstény elveszett.
    A második nekifutásnál kedvem lenne egy csapó 2 táblát feltartani, de nem teszem, csak várok, de amikor Masa ismét leblokkol, és a szekrényre csap, fújtatok egyet.
    -De... de mondok. Miért nem bízol magadban? Mi állít meg, mitől félsz?
    Kérdő tekintet, üres termosz, utóbbi pedig kezd zavarni, de majd pótolom az űrt, ha itt végeztünk.
    Türelmes vagyok, kezdő kölyökkel nem lennék ennyire, náluk sokkal fontosabb, hogy már az elején megértsék, amíg emberként gondolkodnak ilyen helyzetben, és elnyomják a farkast, bajban lesznek.
    Masánál más a helyzet, egyelőre, mert megrogyott, és össze kell szedni a krátere aljából úgy, hogy végeredményben maga kászálódjon ki onnan.
    Roham indul, szekrény marad, csodás, előttem meg egy nőstény landolt. Végre. Végre, végre, végre. Vigyorral nyugtázom és egy bólintással.
    -Jó reggelit! Erről van szó, megy ez, mint az ágyba hugyozás, nincs itt gond.
    Ezen az úton kell maradni kislány, ezen, amire most ismét ráléptél. Kedvesen a többi akadályra mutatok, mert ez egy pálya szeretne lenni, nem egyesével teljesítendő akadály.
    avatar
    Masako Saito

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Szellmjárók/Errapel
    Tartózkodási hely : Queens
    Kor : 29
    Foglalkozás : Divattervező

    Re: Edzőterem

    on Vas. Jan. 10 2016, 22:24


    Ryan & Masa
    ©
    A szerény kezdet, a csendes és fokozatos küzdelem az, amely megérleli a dolgokat.




    Nem válaszolok a kérdésére, de nem azért mert bunkó akarok lenni. Egyszerűen csak nem tudnák mit válaszolni rá. Nem tudom mitől félek, nem tudom miért nem bízom magamban. Talán csak a történtek, az, hogy úgy érzem minden az én hibám. Én okoztam a halálukat… Ha nem akarok elmenni, nem kapnak el minket, nem ölik meg őt és így Frank is élne még…
    Egy kis koncentráció után végül végre sikerül átugranom a szekrény felett. A farkasom energiái vezetnek engem. Visszataláltam a közös utunkra és most már megint együtt tudunk majd dolgozni. Bevallom őszintén hiányzott.
    Ryan szavaira most kissé elnevetem magam. Sosem volt normális. Mégis hogy a francba jutnak eszébe ilyen összehasonlítások? Komolyan mondom, egy egész szótárt lehetne írni ezekből a beszólásaiból.
    Egy mély levegőt veszek, ahogy a többi akadályra nézek. Nah csajszi ideje folyatni. Szóval hajrá! Neki is indulok a maradék akadályoknak. Hagyom, hogy a farkasom segítsen, irányítsa mozdulataim. Az ő ösztönei sokkal jobbak az enyémnél. A pálya második felét könnyen megcsinálom. Nem is nagyon fáradok el benne, amit Ryan is láthat rajtam, de bemelegítésnek tökéletes volt… Nah meg egy lépéssel előrébb jutottam. Egy hatalmas lépéssel.

    avatar
    Ryan Elvestaad

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Gweir
    Kor : 290

    Re: Edzőterem

    on Pént. Jan. 15 2016, 17:49

    Masa - Ryan

    A kérdésem költői, egyelőre, mert tudom, hogy Masa nem tud rá felelni. Nekem is volt ilyen korszakom, még a legelején, amikor nem értettem, mit akar a bundás, ő meg nem értette, mit akarok én. Na de akkor voltam pár hetes bukdácsolós szőrpamacs, nem idősebb.
    Kisebb ösztökélés után a kis nőstény végre átjut minden akadályon, ami azt jelenti, hogy marhára örülök, ő boldog és ügyes, szóval mehetek kávéért. Felemelem a mutató ujjam jelezve, mindjárt jövök, és tényleg pillanatok alatt járom meg az utat, miután elhappoltam Lio valagnyi kávéját egy hatalmas mosollyal megköszönve.
    -No, most hogy van vésztartalékom, és bemelegítettünk, rádöbbenve, hogy az a szőrpamacs nem akar nekünk rosszat, a könnyű kis akadálypálya után ideje belehúzni. Nem szó szerint, ez a termoszom. Szóval... én lövök, te meg félreugrasz. Ha eltalál, nagyot üt.
    Mutatok a kávémmal a kicsiny ki fegyveremre, amiből lehet, hogy szivaccsal bevont gumigolyókat fogok ráereszteni, de azért az csíp. Viszont a reflexeit is fel kell hoznunk ismét, és leszek olyan rendes, hogy nem sorozatot küldök rá indításul, bár a vigyorom lehet, nem túl biztató.
    avatar
    Masako Saito

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Szellmjárók/Errapel
    Tartózkodási hely : Queens
    Kor : 29
    Foglalkozás : Divattervező

    Re: Edzőterem

    on Vas. Jan. 17 2016, 13:27


    Ryan & Masa
    ©
    A szerény kezdet, a csendes és fokozatos küzdelem az, amely megérleli a dolgokat.




    Tudom, hogy nem én vagyok a legjobb kölyök. Tudom, hogy sok gond van velem, de próbálok mindent megtenni, amit kérnek tőlem, amit elvárnak tőlem. Nem akarok nekik csalódást okozni. Eljöttek értem, így az a minimum, hogy mindent beleadok.
    Csak bólintok egyet a jelzésére és amíg várakozom nem lazsálok. Még egyszer végigmegyek a pályán. Most már tejes sikerrel, kudarc nélkül, gyorsan sikerül végigmennem. Boldog vagyok. Boldog vagyok, hogy sikerült visszatalálnom a helyes útra. Már csak rajta kell maradnom és eljutnom a célhoz. A cél pedig az, hogy erősebb legyek, hogy meg tudjam magam védeni, de mind e mellett az is, hogy visszataláljak önmagamhoz.
    Mire végigmegyek megint már meg is érkezik. Odasétálva hozzá szó nélkül kiveszem kezéből a termoszt és kortyolok egyet a kávéból, majd széles vigyorral, ártatlan tekintettel pillantok rá. Egy kortyot csak nem sajnál tőlem. Ígérem, meghálálom majd neki.
    Mindig is tudtam, hogy a kis társam, a bundásom nem akar nekem rosszat. Nincs is bajom vele, nagyon is szeretem őt, nem is akarnám elveszíteni. Mindig is én voltam az akadály saját magamnak. De most úgy tűnik sikerül legyőznöm önmagam.
    -Ehm oké!-Rántom meg a szám sarkát. Nem igazán tetszik a dolog, de most nem azért vagyok itt, hogy szórakozzak, hanem azért, hogy tanuljak, edzek, fejlődjek. Messzebb is sétálok tőle, majd szembefordulok vele. Menni fog… Hallod kölyök? Most aztán nagyon kell a gyorsaságod, a hallásod, a látásod. Ha nem is az összest, de a legtöbbet próbáljuk meg kikerülni.


    avatar
    Ryan Elvestaad

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Gweir
    Kor : 290

    Re: Edzőterem

    on Hétf. Jan. 18 2016, 15:15

    Masa - Ryan

    Van egy olyan rossz tulajdonságom többek között, hogy marhára nem érdekel, ki kinek a kölyke, nőstény vagy hím, mi a nyűgje, és hasonlók. Ezt nem azért csinálom, mert paraszt vagyok, vagy előttük akarom megmutatni, mennyire kemény, ha szükséges, hanem azért, mert az életük a tét.
    Nashville-ben volt rá példa, hogy magam mondtam ki az ítéletet Brian előtt, ha életképtelennek tartottam valakit, igen, nem egyszer és nem kétszer tettem meg, és néztem végig, ahogy megölik a kölyköt.
    Kegyetlen dolog, de ez is része a munkámnak, mert az én felelősségem többek között, hogy az, aki eljut a felnőtté válás küszöbére farkasként, az megállja a helyét egy harcban.
    Elmondható, hogy nem sok kölyköt vesztettünk el szerencsére, mert a tagok képesek voltak felelősen beharapni valakit, de muszáj volt megértetni a friss húsokkal, hogy az előnyök mellett amit kaptak, nem fenékig tejfel a létük.
    Azt sem titkoltam soha, hogy Masánál is volt, a határon táncolt, és ez nem másból eredt, hanem az önbizalomhiányából, mégis képes volt felülemelkedni, és bebizonyítani, helye van köztünk.
    Ezért foglalkozom vele most is, és nem hagyom veszni, mert tudom, hogy sokkal több van benne, mint amit mutat még mindig, és tudom, hogy lehet, kell még hozzá pár év, de remek farkas lesz belőle.
    Most, hogy végigcsinálta az akadálypályát, kávébeszerző körútra indulok, és mi az első? Pofátlanul beleiszik a termoszomba.
    -Ha most nyűgösebb lennék, akkor nem csak a kávé landolt volna a gyomrodban, hanem ez is. Az egy pontosan kiszámolt mennyiség volt, amire szükségem van ahhoz, hogy hajnalok hajnalán felébredjek. Csak úgy mondom.
    Igen, nekem a délelőtt is hajnal, mert éjszakai életet élek többnyire, és az egyetlen ami azonnal magamhoz térít az az, ha néhány vérszopó vagy egyéb provokál.
    Gyorsan lehajtom az egész adagot, ki is csavarom az ibriket, nehogy még egy cseppje is veszendőbe menjen, majd ismertetem az újabb feladatot... vigyorogva. Nekem vicces lesz, Masának kevésbé, de eskü hozok majd jeget a foltjaira. Egyáltalán van annyi jégzselénk behűtve? Ezt nem ellenőriztem, de mindegy, majd megoldjuk, maximum egy kád jégbe nyomom majd bele nyakig.
    -Akkor kezdjük.
    Vigyorogva kezdem lőni, először csak lassabban, aztán egyre gyorsabban, végül olyan sorozatokkal terítem be, hogy öröm nézni. Ez az a pont, amikor azzal sem foglalkozom, ha a földön fekszik, mert meg akarom neki tanítani, hogy ilyen helyzetben hogyan úszhatja meg az egészet. Sehogy, mert szitává lövik,de sebaj, és mégis.
    -Első kör vége. Jég majd a végén. Szóval, akkor tisztázzuk. Ha nem tudsz kitérni a lövedék elől, és nincs fedezéked hirtelen, mi az, amit elsősorban védesz? A fej és a szív. A többi nem érdekes, regenerálódik, már ha időben érkezik a segítség, nem a tüdődet találták el, és fulladsz bele a véredbe.
    A másik... mindenáron azon vagy, hogy ezeket védve eljuss a legelső fedettebb helyig. Lehet az betontömb, fa, vagy bármi. Ja, egy szóval sem mondtam, hogy ne keress itt se semmit.

    Olyan de olyan rendes vagyok, de nem? A végén közlöm vele, én nem kértem, hogy álljon velem szemben, de nem fosztottam meg a döntéstől, amit hozott. Pofátlanul vigyorgok, hát na.
    avatar
    Masako Saito

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Szellmjárók/Errapel
    Tartózkodási hely : Queens
    Kor : 29
    Foglalkozás : Divattervező

    Re: Edzőterem

    on Vas. Jan. 24 2016, 21:53


    Ryan & Masa
    ©
    A szerény kezdet, a csendes és fokozatos küzdelem az, amely megérleli a dolgokat.




    Vigyorogva hallgatom a kis panasz áradatát. Tudom, hogy nem gondolja komolyan. Ennyi idő alatt amúgy sem lehet lefőzni ennyi kávét, szóval biztosan valaki elől elcsórta. Így jogom van nekem is inni belőle!
    -Jaj csak egy korty volt. Ne sajnáld már azt is tőlem. De cserébe készítek neked egy fincsi kis ebédet oké?-Mosolygok tovább rá, majd azért kap egy puszit hálám jeléül.
    Az elején még könnyű félreugrani a golyók elől, de ahogy egyre sűrűbben jönnek, úgy kapok telibe egyre többet. Először hangosan jelzem felé mennyire is fáj a dolog, de a tízedik után már csak kissé feldühödöm azon, hogy milyen béna vagyok és milyen szemét Ryan. Bár ezzel eddig is tisztában voltam.
    Automatikusan kapok el a kezeimet a mellkasom, fejem felé. Próbálom elkerülni a golyókat, messzebbre menni, de nem igen járok sikerrel, a végén már a földön heverek és összegörnyedve próbálom magam védeni. Hogy hogy estem el? Már magam sem emlékszem rá, biztosan megbotlottam a lábamban, de nem is érdekel. Fejemet takarom, térdeim felhúzom. Tudom ez a golyóktól nem mentene meg, de általában ez szokott lenni az alap védekező póz. Mikor abba hagyja nem mozdulok. Várok egy kicsit és csak akkor engedem el magam. Szépen felállok, majd hallgatom őt, miközben végignézek magamon. Sok piros foltot beszereztem Milyen szépen fog ez kinézni pár óra múlva…
    -Ezt mondhattad volna korábban is!-Nyújtom ki felé a nyelvem. A kis szemét. Direkt fogalmazott félreérthetően. Nagyokat lihegek, majd körbe pillantok menedékeket keresve. Végül is az akadálypályának köszönhetően nem egy helyen tudok elbújni. Na jó akkor tőlem mehet is a következő kör, így gyorsan be is futok a szekrény mögé és próbálok fülelni, hogy mikor közeledik Ryan.

    avatar
    Ryan Elvestaad

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Gweir
    Kor : 290

    Re: Edzőterem

    on Hétf. Jan. 25 2016, 09:59

    Masa - Ryan

    A kávé szent dolog, akkor is, ha éppen más főztjét bizniszeztem el egy vigyor és egy "köszi" társaságában, tehát jogos a "felháborodásom", amikor Masa egyenesen beleiszik.
    -Már hogyne sajnálnám? Bizonyított tény, hogy a hímeknek sokkal több koffeinre van szükségük ahhoz, hogy felébredjenek. Hm... megfontolandó ajánlat, rendben. Finom ebéd, és megbocsátom a kávéhappolást.
    Tényleg így van, még ha vigyorgok is mellé, pláne akkor, ha a reggeleket azért utálja valaki, mert túl korán kezdődnek. Az ebéd hallatán elgondolkodok. Velem lehet alkudozni, senki ne mondja, hogy nem, a puszi meg jár... mert jár, így teljes a kép.
    Masa lenyelte a kávét, különben nem vigyorogna, így mehet tovább a gyakorlás. kedves vagyok, Rambo is megirigyelhetne, mert az a mennyiség amit kilövök rá, az csődbe vinne egy országot is.
    A kis nőstény meg a földön, azaz nyertem, de a diadalittas üvöltést kihagyom, és felsorolom a hibákat... vigyorogva.
    -Mikor tanulod meg, hogy ha valamit nem kötnek ki, akkor azt lehet? Mégis mire gondoltál, melléd lövöldözök? Használd az ösztöneidet, nekem ne mondd, hogy ha fegyveres fickót látsz, megállsz vele szemben és vársz.
    A pofám leszakad, majd figyelmeztetni fogják éles helyzetben is, hogy bújjon el, mert lőni fognak? Katona nem lesz belőle ahogy látom, de harcos sem, ami nem baj, attól még ügyes kis farkas, már ha nem önkéntes kamikaze pozícióba készül.
    A második körnél egy szót sem szólok, de hamar kapcsol és elbújik. Míg ő fut, én az ugrásra hagyatkozom, és nem kell több kettőnél, hogy mellé érjek, lőni kezdjem, de már menjek is tovább.
    Ha sikerül a tervem, akkor mára be is fejezem, mert úgy fog festeni, mint egy bárányhimlős kisgyerek, csak a méretek és a színek lesznek mások.
    avatar
    Masako Saito

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Szellmjárók/Errapel
    Tartózkodási hely : Queens
    Kor : 29
    Foglalkozás : Divattervező

    Re: Edzőterem

    on Hétf. Jan. 25 2016, 20:39


    Ryan & Masa
    ©
    A szerény kezdet, a csendes és fokozatos küzdelem az, amely megérleli a dolgokat.




    Csak forgatom a szemeimet a szavaira. Hát persze, neki sokkal több koffeint kell… Próbálok komoly arcot vágni, de egyszerűen nem megy, ahogyan neki sem. Tudtam én, hogy kajával és puszival megpuhítom őt. Könnyű a hímeket boldoggá tenni és elfeledtetni velük azokat az apró kis bakikat, amit elkövetünk ellenük.
    Egy hangos puffogással hallgatom őt. Ennyire idiótának tart engem, most tényleg? Én máshogy értelmeztem a feladatot, ennyi az egész. Az enyémnek is meglett volna az értelme, csak nem akar nekem igazat adni...
    -Nem, nem állnék le éles helyzetben. Ennyire nem vagyok ostoba, még ha azt is gondoljátok… Azt gondoltam, hogy megtanítod azt a híres mozdulatot… Tudod a Mátrixban, mikor a főszereplő elkerüli a golyókat, valahogyan ííígy…-Azzal meg is próbálom utánozni a mozdulatot, de a végeredmény egy seggre esés és nevetés. Nehezen bírom abbahagyni a nevetést. Nah ennyit a komoly edzésről. De legalább én megpróbáltam. Következő alkalommal jobban fog menni!
    Miután sikerül összeszednem magam már rohanok is a szekrényhez, de ő sokkal gyorsabb nálam, ám nem állok le. Mozgok megállás nélkül, és elsősorban próbálok mögé kerülni, bár így is benyakalok pár golyót, de nem adom fel a harcot. Amíg van golyó addig küzdök!
    Ha észre veszem, hogy a taktikámmal nem érek célba, akkor nincs más hátra, mint a támadás. Egy harci kiáltással indulok meg felé, majd elrugaszkodom és úgy próbálok meg rávetődni. Ezt próbálom minél gyorsabban véghez vinni. Bár sejtéseim szerint elugrik előlem és pofára fogok esni, de egy próbát megér.

    avatar
    Ryan Elvestaad

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Gweir
    Kor : 290

    Re: Edzőterem

    on Vas. Jan. 31 2016, 15:52

    Masa - Ryan

    Az egyetlen oka annak, hogy nem haragszom a kávé miatt, az az, hogy tényleg nem én főztem, hanem Lio. Az ajánlatot pedig elfogadom, mert úgy is kajás vagyok, elvégre reggelizni még nem reggeliztem. Érthető, nem?
    Azon az arcon csak röhögni tudok, amit vág, hát könyörgöm, mégis mit kellett volna mondanom? Masácska, vonulj fedezékbe ha lövök, mert fájni fog?
    -A mit? Édes kicsi tündérbogyóm, az film. Bármennyire is fájó, és bármennyire is gyorsabb vagy az embernél, nem, nem tudod beelőzni a golyszlit. Felőlem gyakorolhatod a híres hátrahajlást, esküszöm, lepontozom, de van egy rossz hírem. Le fognak puffantani. Ez meg a másik fele.
    El kell keserítenem, sajnos sosem fogja úgy elkerülni a lövedéket, mint a Mátrixban, mert az trükkfelvétel. A bemutatón röhögni kezdek, ekkora seggest... így meg pláne nem.
    Az edzés az edzés, és másodszorra is leszedem, ő meg mit akar? Rám ugrani. Édes pofa.
    Vigyorogva várok ki az utolsó másodpercig, és egyszerűen csak félrelépek előle... egy kicsit.
    -Keresel valamit ott lent?
    Értékelem, hogy gondolkodik, és próbálkozik, jó úton halad. Az, hogy viccesebbre veszem az egész foglalkozást, az nem jelenti azt, hogy nem elég kemény, és nem hatásos.
    A kölykök és a fiatalabbak hajlamosabbak akkor tanulni, ha játékosra veszem a figurát.
    avatar
    Masako Saito

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Szellmjárók/Errapel
    Tartózkodási hely : Queens
    Kor : 29
    Foglalkozás : Divattervező

    Re: Edzőterem

    on Vas. Jan. 31 2016, 23:52


    Ryan & Masa
    ©
    A szerény kezdet, a csendes és fokozatos küzdelem az, amely megérleli a dolgokat.




    Baaah… Tényleg ennyire ostobának tart engem? Kissé megsértődve pillantok rá. Reméltem azért ennél többet nézett volna ki belőle.
    -Ryan csak vicceltem. Nem vagyok egy kisgyerek, aki nem tud különbséget tenni film és valós élet között. Igen kislány koromban azt hittem, hogy én is tudok majd repülni, mint Pán Péter, ha csillámport fújok magamra, és meg is próbálkoztam vele, aminek a vége az lett, hogy eltörtem a kezem… Ki is kaptam a szüleimtől, de utána értelmesen elmagyarázták a dolgot. Tisztában vagyok vele, hogy az csak egy film… -De nem is jártatom tovább a szám. Úgy is csak én jövök ki rosszabbul a dologból, ezt már megszoktam.
    No de inkább az edzésre koncentrálok, így megpróbálom kivédeni a golyókat, de nem járok túl nagy sikerrel. Végül fogom magam és megtámadom őt. Már mikor kitaláltam a dolgot tudtam, hogy nem fog sikerülni az ugrásom, de próbálkozni mindig szabad. Egyszer úgy is elkapom!
    Majdnem sikerül pofára esnem, de még az utolsó pillanatban leteszem a kezem, így megkímélem az acrom, csak a csuklóm nem. A kérdésére először csak felmorranok, majd válaszolok.
    -Az icipici pókot!-ÉS egy hirtelen mozdulattal próbálom kirúgni alóla a lábát. Ha sikerrel járok azonnal ráugrom, ha nem akkor csak puffogok egy sort, majd szépen felülök és komolyan nézek rá.
    -Ryan lenne egy kérdésem!-Érezheti rajtam, hogy ez most tényleg komoly és nincs helye a viccelődésnek.
    -Talán te ismered a legjobban a képességeimet… És külső szemlélőként többet is látsz belőlem… Mondd miben lehetnék majd jó? Mármint ha mindent megteszek, amit csak kell, akkor szerinted mi lehetnék a falkának?-Kissé kuszára sikeredett a kérdésem, de remélem a lényeget megérti belőle.

    avatar
    Ryan Elvestaad

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Gweir
    Kor : 290

    Re: Edzőterem

    on Hétf. Feb. 01 2016, 14:11

    Masa - Ryan

    A sértődöttségre széles vigyor terül el a képemen és bólogatni kezdek, csak úgy.
    -Nem mondod? Most megleptél, azt hittem tényleg meg akarod csinálni.
    Mocsok módon röhögöm ki, naná, és még azt is megtudakolom, hogy mit keres annyira, nehogy itt azt mondja valaki, nem törődök a kölykök lelkivilágával. De, azt teszem.
    -Aha, és megvan?
    Van egy olyan előnyöm, hogy tudom, mi az önuralom, és azt is, hogy milyen az, amikor bosszúból akarnak visszavágni. Masa pont ezt teszi, így könnyedén ugrom el előle, és még mindig vigyorgok.
    -Kiszámítható volt.
    Jegyzem meg úgy mellékesen, és elkomolyodok. A kölyök kérdezni akar valamit, és minden hasonlót komolyan kell venni. Érdeklődik, valamint bízik annyira bennem, hogy az én véleményemet kéri ki, vagyis nem kérdés, hogy odafigyelek rá.
    -Igen, ez így van. Nos, informátor és gyógyító. Ügyes kis farkas vagy, de nem harcosnak való, nem tanknak. Viszont figyelsz az apró részletekre, megjegyzed őket, és sok esetben ez életet menthet. Van egy bájod, és olyan zseniálisan adod elő a naiv kis fruskát, hogy tökélyre fejlesztheted. A kézügyességed és az empatikus képességed is fejlettebb sok farkasénál, ez a kettő pont neked való.
    Nashville-ben volt olyan társam, aki lenézett mindent, ami nem a harcos életről szól, de elfelejtette, hogy ha nincs infónk, akkor kurvára nem tudunk rajtaütni, és senki nem varrja össze, ha megsérül. Én mindent posztot becsülök a maga nemében, bár én harcos vagyok és mentor, hozzá se szagolok a kencékhez, maximum a bűzüket érzem.
    avatar
    Masako Saito

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Szellmjárók/Errapel
    Tartózkodási hely : Queens
    Kor : 29
    Foglalkozás : Divattervező

    Re: Edzőterem

    on Hétf. Feb. 01 2016, 23:27


    Ryan & Masa
    ©
    A szerény kezdet, a csendes és fokozatos küzdelem az, amely megérleli a dolgokat.




    Legszívesebben most jól seggbe rúgnám őt, de tudom még az sem sikerülne nekem. Maaajd egyszer megkapja a magáét, csak türelmesnek kell lennem.
    -Nem… elfutott…-Morgok egyet az orrom alatt. Azért egy picit reménykedtem abban, hogy sikerülni fog legalább hozzáérni egy kicsit, de nem. Ezt is elcsesztem. Még, hogy kiszámítható! Mégis miért? Minden földön fetrengőnek ez lenne az első reakciója?
    -De akkor mi lett volna a jó? Ha ez kiszámítható, akkor mivel jártam volna sikerrel… Jó oké tudom ellened semmivel, de biztosan van más trükk is.-Persze, hogy tanulni akarok. Nem is lennék most itt, ha nem így lenne, sőőőt nagy eséllyel már a föld alatt szunnyadnék, vagy éppen a dögevők bendőjében emésztődnék.
    Picit komolyabb témákra terelem a beszélgetésünket. Nem mintha eddig nem az lett volna, de kissé elvicceltük a dolgokat. Viszont már nem először agyalok azon, hogy vajon belőlem mi lehetne? Milyen munkával tudnám majd segíteni a falkát, mert igen segíteni akarok nekik, ahogyan mindenki. Figyelmesen hallgatom őt, majd a naiv fruskánál kissé elhúzom a szám sarkát. Ryan mindig is őszinte
    -Gondolom ezt vehetem bóknak!-Mosolyodom el, majd felállok és kissé töprengeni kezdek. Végül is igaza van. Harcosnak tényleg nem lennék jó. Nem is biztos, hogy bejönne a dolog. Pletykálkodni meg hát mindig is szerettem.
    -Köszönöm!-Pillantok ismét rá, majd mellé lépek és ismét egy puszit nyomok az arcára, miközben gyengéden vállára teszem a kezem. Ahogy elhajolok tőle újra próbálkozom. A lábammal megpróbálom megint kigáncsolni hátulról. Nem mondhatja, hogy nem igyekszem.

    avatar
    Ryan Elvestaad

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Gweir
    Kor : 290

    Re: Edzőterem

    on Szomb. Feb. 13 2016, 23:37

    Masa - Ryan

    Vigyorogva figyelem a hasaló kis farkast, dög lennék, még le is fényképezném, és fölé írnám, hogy pókkeresés. Távolabb rajzolnék egy pókot nevető fejjel, tuti kép lenne.
    -Akkor lassú voltál, ennyiiii.
    A mozdulata adta magát, persze, hogy elugrok, nem őrültem meg. Dühös farkas, aki nem gondolkodik, csak hirtelen támad méregből, nem taktikázik, tankot játszik, ahogy Masa is.
    -Nem ez. Mivel a földre kerültél, a leglogikusabb lépést akartad meglépni, azaz kirúgni a lábamat. Nem. Ilyenkor az is célravezetőbb, ha bele akarsz harapni, viszont az ellenfeled nem hülye, tudja, hogy visszavágóra készülsz. Mutatom.
    Hasra vágom magam, hogy bemutassam, melyik módszer a leghatásosabb, ha már mindenáron onnan akar támadni.
    -Először is, mi van a földön többnyire? Kő és por. Azt észrevétlenül is fel tudod szedni a markodba. itt nincs, tudom. Viszont, nem akkor támadok, amikor a földön vagyok, mert értelmetlen dolog. Azt is tudom, hogy fel kell állnom, mert az ellenfelem támadni fog. Felállok, és felállás közben míg előadom a szerencsétlent, mint akit megviselt az esés és a kudarc, hirtelen mozdulattal vagy a pofájába vágom a markomban tartott cuccot, vagy még félig összegörnyedt állapotban hirtelen felé robbanok.
    Gyönyörű magyarázatot engedek el, és szemléltetem is, mire gondolok. A jelenleg kő és por hiányában működő stratégiát is bemutatom, hiszen egyszerűen Masako felé lendülök, hogy azzal a sebességgel a földre döntsem.
    Sérülést viszont nem akarok, így meg is tartom, majd elengedem.
    -Érted? Azt is fel kell mérni, milyen távolságra vagy tőle, mert ha necces, akkor felesleges próbálkozni.
    A kérdését komolyan veszem, egy kölyöknek mindig fontos az, hogy így álljanak hozzá, főleg ha olyan volumenű témát érint, ami meghatározhatja a jövőjét, és én így teszek, őszintén felelek.
    -Pontosan. Használd amid van, fejleszd tökéletesre és vesd be. Ha úgy gondolod, hogy az degradáló, hát mutasd meg a sok tuloknak, hogy ezt lehet profin művelni.
    Miért akarnám sértegetni? A legrosszabból is lehet előnyt kovácsolni, és a kutya meg nem mondaná az illetőről, hogy olyasmire képes, amire más nem. Erről szól az egész.
    -Szívesen.
    Sokszor vagyok nyers, tudom jól, de szükség van arra is, ahogyan erre is. A puszira elmosolyodok, és le is zárnám az egészet, ha nem tenné a vállamra a kezét, miközben elhajol tőlem. Sosem szokta, tehát készül valamire.  Vigyorogva ugrok fel a lábseprűnél.
    -Hiba. Majdnem jó volt. Abban a pillanatban kellett volna, amikor a puszit adod. Nem az elhajlásnál, akkor, rögtön. Azért szép próba volt, ne csüggedj.
    avatar
    Masako Saito

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Szellmjárók/Errapel
    Tartózkodási hely : Queens
    Kor : 29
    Foglalkozás : Divattervező

    Re: Edzőterem

    on Szomb. Feb. 27 2016, 14:12


    Ryan & Masa
    ©
    A szerény kezdet, a csendes és fokozatos küzdelem az, amely megérleli a dolgokat.




    -Majd legközelebb gyorsabb leszek és nem menekül.-Gonosz kacaj, majd csak vigyorgok. Még, hogy én pókot fogjak, még csak az kellene. Utálom a pókokat. Ha valaki keresztbe akar tenni nekem, akkor elég, ha egy pókot rak elém.
    Az ellenfeled nem hülye résznél csak elmosolyodom. Azért ezzel néha vitatkoznék. Ryan bár ilyenkor nagyon is komoly, de nagyon is tud őrült, hülye lenni. Érdeklődve figyelem, ahogy levágódik a földre, ha nem éppen tanítana, akkor azonnal ráugranék, de így inkább csak hallgatom a tanácsait.
    A támadása hirtelen jön, pedig igazán sejthettem volna, hogy be is mutatja rajtam. Meglepetten kiáltok fel, miközben automatikusan megkapaszkodom benne. Ez aztán piszkos húzás volt tőle, de telibe talált. Ahogy elenged a vállába bokszolok, majd kinyújtom a nyelvem felé. Igen lehet, hogy gyerekes, de nem izgat.
    -Igen értem és köszönöm a tippet. Majd legközelebb jobban átgondolom a támadásom ellened.-Kacsintok rá egyet. Tényleg hálás vagyok neki, hogy ilyen türelmesen elmagyarázza nekem a dolgokat. Szeretnék fejlődni és tudom néha nehézkesen fogom fel a dolgokat és tudok nagyon makacs lenni, de szerencsémre elég türelmes hozzám ez az őrült itt, ahogyan a többiek is. Nem is értem, hogy miért.
    -Gondolom a naiv fruska tökéletesre fejlesztésében ne éppen a te segítségedet kérjem.-Talán Liot kellene ezzel zaklatnom. Mégis csak a nők ebben a profik, nem a pasik. Még egy dolog, amiben jobbak vagyunk náluk.
    Egy újabb próbálkozás, és egy újabb kudarc. Nem megy ez nekem… Még nem, de egyszer majd eljön az idő és legyőzöm.
    -A puszim őszinte volt, csak utána jutott eszembe a dolog.-Mosolyodom el. Ezzel még nincs ám vége. Nem éppen a feladásról vagyok híres, de ezt ő is tudhatná. Ha feladtam volna most nem lennék itt.
    -Nah és most mi a következő?-Én még nem fáradtam el szívesen folytatom az edzést, már rég éreztem magam ilyen fittnek… De nem is csoda, hisz nagy kimaradásom volt. Odasétálok a cuccaimhoz, majd kiveszem a palackom, amiből iszok is, majd átdobom Ryannek, ha kéri. Ha esetleg ő is szájához emeli nem hezitálok. Azonnal nekirontok.

    avatar
    Ryan Elvestaad

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Gweir
    Kor : 290

    Re: Edzőterem

    on Vas. Márc. 20 2016, 20:01

    Masa - Ryan

    -Oké, de legközelebb a kertben leszünk.
    elégedetten nyújtok nyelvet egy pillanatra, hát nehezítem én a szituációt, azon ne múljék, na ott találja meg a pici pókot, de el is várom, hogy megmutassa.
    A következő pár percben pofázok és bemutatom a technikát, hogy ebből is tanuljon a pici lány, mit is kell ilyenkor tenni, ha bajba kerül a hátsója. Nem, nem sikítani, cselekedni.
    Mivel szeretem a látványos bemutatást, azaz hiszem, hogy a legtöbb farkas vizuális típus, rajta szemléltetem, és akár akarom akár nem, még így is alaposan meglepem.
    Vigyorogva engedem el, hát na, így kell ezt csinálni.
    -Nincs mit, és ajánlom is. A fejlődést is szeretem látni.
    Tudom, hogy törni fogja a buksiját és minden lehetőséget számba vesz, amivel földre vihet. Amikor komoly dologra vált, úgy is felelek, nem viccnek és nem sértésnek szánom a mondandómat, azzal kell operálni, amiben jó.
    -Ha lehet... nem hinném, hogy hitelesen alakítanám a nőt.
    Maximum az elcseszett transzvesztitát, na de azt senki nem venné komolyan. Hagyjuk ezt a nőstényekre, van aki profin hozza úgy is, hogy egyáltalán nem mondaná meg róla senki, képes rá.
    -Mindig legyél résen.
    Elvigyorodok, tudom, hogy nem tett le a visszavágásról, résen vagyok, le sem veszem róla a szemem.
    -Az ugrások gyakorlása, mert az egyelőre még gyatra, de helyből. Itt ez a pár szekrény, különböző alakzatokban és nem távol egymástól, tessék átszökdelni felettük.
    Pillanatok alatt átrendezem a terepet, a felém dobott palackból is úgy iszom, hogy eltartom magamtól, hogy láthassam Masát, vagyis bespriccelem a számba a tartalmát.
    A próbálkozására felröhögök, ez már döfi, de mire odaér, már ott sem vagyok, és őt spriccelem a folyadékkal.
    -Drága Masám, hát tudtad, hogy számítok a visszavágóra, nem? Ettől függetlenül nem rossz.

    avatar
    Masako Saito

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Szellmjárók/Errapel
    Tartózkodási hely : Queens
    Kor : 29
    Foglalkozás : Divattervező

    Re: Edzőterem

    on Pént. Márc. 25 2016, 00:53


    Ryan & Masa
    ©
    A szerény kezdet, a csendes és fokozatos küzdelem az, amely megérleli a dolgokat.




    -Rendben! De ha sikerül akkor lehet egy kívánságom!-Én biza megfogom neki azt a pókot. Oké mondjuk le kell majd győznöm a pók fóbiámat, de majd a kis bundásom segít ebben. De utána ne siránkozzon, ha arra ébred fel, hogy az ágya telis tele van pókokkal, mert igen erre is képes vagyok. Ilyen őrültek között nem csoda, ha én magam is megőrülök.
    -Látni fogod ígérem!-Kacsintok rá. Én magam is szeretnék fejlődni és nem csak miattuk. Egy baba is tanul és érdeklő, hogy fejlődhessen. Ez bennünk van, vagyis jó esetben az emberek szeretnek tanulni, hogy ne ragadjanak le egy pontnál hogy erősebbé, okosabbá váljanak. Oké a suli az más kérdés, az inkább kényszer, de mikor magad választhatod, az nagyon is örömteli.
    -Hogy te nem? Pfff… Ezt nem veszem be. Biztos vagyok benne, hogy már nem egyszer vettél fel női ruhákat és fejlesztetted tökéletesre a tudásod e téren. Vagy elég őrült hozzá. Sőt az sem lepne meg, ha ezt Natannel együtt csináltátok volna.-Nevetésben török ki. Ezt sikerült elképzelnem, nem is kicsit. És az a baj, hogy ezt tééényleg kinézem belőlük. Szerintem nem is nézne ki olyan rondán sminkben, szoknyában, magas sarkúban. Puffogok egy sort az újabb feladat hallatán, de nem panaszkodom, elfogadom. Ha ezt mondja, akkor átugrom őket. Bár nem értem az okát, nem vagyunk mi békák.
    Figyelem ahogy átrendezi a termet. Naná, hogy nem segítek neki. Elég lesz nekem átugorni őket. Ha már ő találta ki… Persze tudom, hogy csakis jót akar ezzel nekem és nem egyszerű szívatásból teszi… Na jó biztosan kis része csak szívatás, de a lényegen mit sem változtat. Már a legelején megtanultam, hogy Ryan ilyenkor sokkal komolyabb, mert igen ő az is tud lenni, csak remekül titkolja.
    A támadásom most is kudarcba fullad, de nem keseredem el, csak egy kis időre pihentetem. Hadd higgye azt, hogy felmondtam vele mára.
    -Hééé! Ne pazarold azt a drága vizet!-Megtörlöm arcom, majd durcisan nyelvet nyújtok felé, majd megfordulok és az első szekrény elé lépek. Egy pillanatra behunyom a szemem, elképzelem ahogy átugrom egy lendülettel az összest a bestiám segítségével. Csak pár másodpercig maradok így, majd kinyitom szemem, kezeimet a szekrény tetejére teszem és nekiindulok….
    Egy széles vigyorral arcomon pillantok a végén Ryan felé. Ez legalább sikerült.

    avatar
    Ryan Elvestaad

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Gweir
    Kor : 290

    Re: Edzőterem

    on Vas. Ápr. 10 2016, 20:16

    Masa - Ryan

    -Remek, és akkor egy házi pókunk.
    Mi sem természetesebb, még szép. Ha már megígérte, akkor igenis tessék pókot szerezni, és kicsi legyen ám, amit így innen nem is láttunk. Na az lesz a nagy feladat.
    Előre látom, ahogy Masa a kertben kergeti a pókfészkeket, hogy megfelelő kicsin példányt fogjon be.
    [color=peru]-Helyes.[color]
    Az elakadás és a kudarc azt jelenti, hogy valamit nem jól csinálok mint mentor. Amit figyelembe kell venni, hogy vannak általánosságok, de minden farkas más és más, mindegyikük más ütemben fejlődik egyes területeken. Ezt sokan elfelejtik, pedig nem kellene.
    -Mi? Ilyet nézel ki belőlem? Könyörgöm, ha erre a testalkatra felvennék olyasmit, úgy festenék mint egy birodalmi lépegető. A kutya nem venné be, hogy nő vagyok.
    Én is röhögök, mert az egy másik történet, hogy Natannel esetleg ökörködtünk már így, de bevetésekre ilyesmit nem használok, egyszerűen lehetetlen lenne.
    Persze, hogy előkészítem az új feladat kellékeit, egy szóval sem mondtam, hogy vége az edzésnek, még ha most átmozgatásról és visszaszoktatásról is van szó. A vízivási szokásaim pedig nem így néznek ki a valóságban mint most, de na, engem le akarnak rohanni, tehát figyelek, és egy kis részét Masára locsolom.
    -Vedd előzuhanyzásnak.
    Csak ennyi a válaszom a durcizásra, és máris a szekrényekre mutatok. Hajrá, haladjunk kérem szépen, haladjunk, kezdek éhes lenni, az pedig ugyancsak nem tűr halasztást. Majd.
    Elégedetten bólintok a teljesítményre, nem lesz itt gond, tessék, ha hisz magában lazán végigcsinálja az egészet hiba nélkül.
    -Gratulálok, erről van szó, így kell csinálni. No, most hogy agyon dicsértelek, legközelebb ez az elvárás, azaz alap. Most pedig nyomás reggelizni, tízóraizni és ilyesmi, vagyis kérem az ebédemet. Vagy mit.
    A termet a fene fogja most visszarendezni, sokkal fontosabb a kalóriabevitel. Lehet, folytathatnám még Masa nyúzását, de felesleges. Ahhoz, hogy visszaszokjon, ez bőven elég, és semmi értelme indításul túlterhelni úgy, hogy holnapra meg se tudjon mozdulni, mert abból nem fejlődés lesz, hanem elakadás.

    Ajánlott tartalom

    Re: Edzőterem


      Pontos idő: Hétf. Okt. 22 2018, 06:45