Belépés

Elfelejtettem a jelszavam!

New York, mint ahogy minden más város, éli a mindennapi életét. Ám nem tudhatod, hogy aki rád köszön az utcán, odaadja a napi újságodat, az ki is valójában. Mert az emberek olyan világban lépdelnek, amiről fogalmuk sincs: természetfeletti lények veszik őket körbe, akár élnek is velük, szívük választottjaként. Szeretnél benézni a valóságot eltakaró fátyol mögé?

Várunk szeretettel!


Az oldal nyitott:2015. január 25.

Időjárás

Napjárás

Latest topics

» Long Island villa
by Emanuel de Medici Today at 00:53

» Fangtasia
by Ethan Keon O'Brien Yesterday at 22:21

» Theo szobája
by Theodore Miles Montgomery Vas. Dec. 09 2018, 22:30

» Freshkills Park
by Admin Vas. Nov. 25 2018, 19:40

» Cox professzor irodája
by Thomas Montgomery Vas. Nov. 25 2018, 19:20

» Pince
by Admin Vas. Nov. 11 2018, 22:47

» Belső udvar
by Dorian M. Montgomery Szomb. Nov. 10 2018, 21:54

» Carlmichael Ház - Tárgyaló
by Reinald Carlmichael Szomb. Nov. 10 2018, 21:51

» Rising Star Cave - Dél-Afrikai Köztársaság
by Armand Assante Vas. Nov. 04 2018, 20:49

» Azrael
by Desmond O. Cross Vas. Nov. 04 2018, 17:52

Köszönet


A leírások, képek, videók mind megtalálhatóak a világhálón, az oldal grafikájának alaptematikáját Quierra-nak köszönjük.

    Bay Plaza

    Share

    Bay Plaza

    on Csüt. Okt. 01 2015, 17:43

    First topic message reminder :


    Re: Bay Plaza

    on Vas. Jan. 15 2017, 19:21

    avatar
    Alan Bret

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Nincs
    Rang : Kóbor
    Tartózkodási hely : New York
    Kor : 152
    Foglalkozás : mesterlövész, fegyverkészítő

    Re: Bay Plaza

    on Szomb. Dec. 30 2017, 14:11


    To Malcolm    


    Már nem tudom mióta nem találkoztam se Masával se Pandórával. Csak voltam. Vagyis adtam el fegyvereket, vadásztam kért vérdíjasok után utána meg részegre ittam magam valamelyik kocsmában a városban. Kötekedtem, vagy velem kötekedtek. De az egész eddig egy nagy céltalanság volt. Ahogy zsebbre dugott kézzel állok kint a pláza előtt és nézem az eldobott csikkemet ahogy a szél tovább viszi és a füstje elhal szép lassan. Mintha a saját elmúlásomat látnám. Ez egy halovány mosolyt csal az arcomra ahogy szusszanok majd elindulok be a plázába. Sok az ember. Ilyenkor a nagy bevásárlások az ünnepek miatt és amúgy is ez a pláza mindig elég népes ahhoz képest, hogy a szolgáltatások semmit érőek. Azonban én is veszek magamnak valami kaját így egy gyroszos mellett megállva kérek egy üdítőt és egy olyan tésztába csomagolt hús félét. Marja a gyomromat a pia így kell valami ami felszívja a savamat. Már lassan 1 hete a lakókocsim közelében sem jártam. Mindig más picsa mellett találtam éppen szállást. Valahogy felejtenem kell Masát, hiszen ha Pandóra rá jön a titkomra bajban leszek és most nem csak magamat keverem bajba, hanem egy másik farkast is. Amit valamiért most egyáltalán nem akarok. A magam irháját kell mentenem, szóval az lenne a legjobb ha kerülném azt a szukát. Valahol a felső részen találok ülőhelyet és el is foglalva fogyasztom el a kajámat majd iszom meg az italt.  Kidobva a szemetem megyek a korláthoz és bele túrok a zsebembe. 3 szál cigi. Az soha nem jelent jót, ha csak páratlan számú szál van nálam...

    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Bay Plaza

    on Szomb. Dec. 30 2017, 15:05




    Mr.
    Bret

    és ©

    Mr. War

    A két "ünnep" közti felhajtásos kavalkád vonzz az amúgy számomra jelentéktelen, semmitmondó helyhez. Ízlésemtől mélységesen távol állnak az ilyen épületek, de kifejezetten szeretek itt eltölteni egy-egy napot, amikor az emberek tömegei közt lézengek. Szeretem figyelni őket, szeretem a lelkek megmozdulásit, a mohó éhséget táplálom magamban, amikor a pulzáló lelkeik körülöttem vibrálnak. Mintha csak azért járnék a kedvenc éttermembe, hogy az illatoktól elinduljon a nyáltermelésem. Zárt aurával közlekedem, mégis megjelenésem nem megszokott a halandói szemnek, de nem törődöm a lopott pillantások kereszttüzével. Már órák óta ülök a pláza kávézójának belső teraszán és már meg se számolom, hány kávét, bort megittam. Épp pár perce tette le a következő körömet a pincér, de minden egyes rendelés után azonnal kifizetem a számlát. Nem kérdez és amíg rendelek, addig nem zargat. Tanakodva ülök, gondolataim, fogaskerekeim messzire visznek, ahogy figyelem a változó, hullámzó emberi sokaságot. Mérhetetlenül hatalmas energiák ezek, amik csodálattal vegyes undorral tölt el. Elmosolyodok. Undor... Mily rég éreztem ilyet az emberek iránt. Ám a Jézus születését ünneplő és hitelkártyás, műmosollyal telt ünnepek... ezek a mocskos játékok, gonosz mosolyt csalnak borostás arcomra. Szőnyeg alá söpörni a problémákat, néhány nap erejéig, hogy aztán duzzattabb erővel törjenek fel később. Megbocsájtás? Ugyan. Isten nem bocsájt meg. A jó példa rá az én létezésem... és Lucifer üldöztetése. Szórakozottan pillantok oldalra, amikor a korlátnak támaszkodó, kopottas bőrkabátú, bűztől átszellemült kölyköt észreveszem. Amikor azonban profilból látom vonalait, majdnem felnevetek. Nocsak... Milyen kicsi a világ... Ezt a pofit már láttam egykor. Nem is egyszer. De sosem foglalkoztatott kellőképpen, azonban az első pillantás, amit rá vetettem, harcmezőn történt, méghozzá egy fejvadász puska célkeresztjén keresztül figyeltem. Főbe akartam lőni, mert ilyen a Háború. Egyszerűen, tisztán, mint egy neve nincs kutyát. Belebizsergek az emlék mibenlétébe. Emlékszem arra is, amikor megéreztem, mi ő valójában és a ravaszon megállt az ujjam. Vigyorogva néztem végig a harcát, ahogy széttépi az ellenfeleket és mohón habzsolta a véres csonkokat, ahogy minden egyes pillanatát a Harc mámorító áldozatának szentelte. Katona volt, egy senki, aki megint csak az én terepasztalomra tévedt. És hagytam végül tovább játszani. Érdeklődve mérem végig, s első gondolatra egy lepukkant csöves jut az eszembe. Látom, ahogy a kabátzsebében turkálni kezd.
    Elmosolyodok, előre tolom az asztalomon a cigarettás dobozomat, az üres szék felé, ami a közelében van.
    - Hé öreg. Vegyél egyet nyugodtan. - mondom, majd én magam is rágyújtok egyre.



    A hozzászólást Malcolm Redway összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Dec. 31 2017, 16:06-kor.
    avatar
    Alan Bret

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Nincs
    Rang : Kóbor
    Tartózkodási hely : New York
    Kor : 152
    Foglalkozás : mesterlövész, fegyverkészítő

    Re: Bay Plaza

    on Szomb. Dec. 30 2017, 18:29


    To Malcolm    



    Mélyet szusszanok ahogy kiveszem a zsebemből a kezemet és ebben a pillanatban szólít meg valaki. Úgy fut végig rajtam a bizsergés mint mikor ott álltunk mindig a fegyverekkel a csata mezők egyik felén és pillantottuk meg az ellenséget. Akkor éreztem ezt a tüzet ami felkorbácsolt arra, hogy menjek és öljek. Ölni...Olyan szép dolog. Mikor érzed a vér ízét és a füledben ott dobog a saját véred ahogy ezerrel ver a szíved és tudod a háborúban mindent szabad. Mindent megtehetsz és úgy játszol ahogy csak lehet és a végén vagy meghalsz, vagy túlélsz. Ez a szép a halálban....Mindig a küszöbön táncolsz ez miatt az érzés miatt és vagy még játszhatsz ezzel az érzéssel vagy ez lesz a végzeted. Egy pillanatra még a hideg is végig fut a testemen ahogy figyelem a pláza alsó szintjén sétáló emberek. Tekintetemet lassan fordítom a már cigiző férfi felé. Tudom, hogy ő is ott volt. Ő is ott volt mindig valahol Ha csak egy pillanatra de mindig éreztem valakinek a bőrében és egy távoli ponton mindig megpillantotta az ember...vagy katona...vagy harcos...vagy őrült. Kitudja éppen ki nézett vele farkas szemet. Vicces ez a hasonlat a saját fajtámra nézve. Lassan oda sétálok megállok a szék mellett majd kihúzom és leülök vele szemben. Büdös vagyok, és mocskos. Szakadt már a motoros dzsekim és kicsit elnyűtt a nadrágom de valamiért így is vonzó látvány vagyok az emberi szemnek. Figyelem fekete szemeimmel a férfit majd le pillantok a cigis dobozra. Megrántom a vállamat és előre hajolva veszek ki egy szálat a dobozból. Voltak ennél már szarabb dolgaim is, szóval most miért ne közösködhetnék egy démonnal. Mondjuk már közösködöm eggyel de ez zavar a legkevésbé. Ha Pandórát esetleg zavarná az nem az én hibám lesz. Én csak bele megyek a játékba. Mert úgy is szeretem a játékokat. Főleg az ilyeneket. Amik így kezdődnek. De soha nem tudod mit fogsz dobni a kockával, ha arról van szó. És pont ez a szép benne. Ismeretlen vagy az egészben mégis valahogy nyerni fogsz. Vagy nem. De nekem nincs mit vesztenem. A lelkemet már úgy is ezek a sötét patkányok cincálják majd. Rágyújtok és lassan kifújom a füstöt.-Kösz.-mondom ki azért, hogy ne tűnjek akkora tajparasztnak.-Öreg...te rondább vagy mint én.-mondom ahogy rá mutatok homlok ráncolva. Mit veszíthetek?

    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Bay Plaza

    on Vas. Dec. 31 2017, 17:08




    Mr.
    Bret

    és ©

    Mr. War

    Talán csak az idő teszi, vagy maga az irónia, hogy mulattat a fiú viselkedése. Mulattat, hogy ily vakmerő, hogy szemtelen, és mégis ily lezseren adja elő magát. Érzem rajta, hogy nem én vagyok az egyetlen démon, akivel összefutott már, manapság ez nem meglepő, sokan üzérkedünk a lelkekkel. A démonok köreiben pedig hírhedt tény, hogy csak és kizárólag "Elveszettekkel" foglalkozom, olyanokkal, akik Őrület lángjától hajtott vadak, akiknek már nincs vesztenivalójuk. Ez a fiú itt előttem egykoron az lehetett, de benne mindig volt valami tűz, amitől tudtam, hogy neki van vesztenivalója. Pontosan ezért maradhatott életben, ezért nem csaptam le a lelkére. Lehettél volna Háború katonája, de most már csak egy... elvigyorodom és ráemelem a szemeimet.
    - Hogy van Pandóra? Még mindig olyan belevaló nő, mint régen? - lehamuzom a szálat. A boros poharat a kezembe veszem, majd kortyolok egy nagyot.
    - Amúgy elnézést az illetlenségemért, bár tény, ronda lehetek, nem is a szépségemért vonzom magamhoz a lelkeket. És te sem ezért ülsz itt. - elvigyorodom - A nevem Mr. Redway. Te pedig Pandóra csahos kiskutyája, ha nem tévedek, legalábbis a szagod, az állapotod és a nagyképű, egomán viselkedésed erről tanúskodik. Oh, nyugodj meg, Pandóra szinte úgy vonzza az ilyen kaliberű lelkeket magához, mint neon lámpa a mit sem sejtő éjjelirovarokat, nem te vagy az első ilyen "nagyfiú", akit látok az ő szolgálatában. Szépséges és magával ragadó. Szóval ő is itt van a városban, ezt legalább jó tudni. - elmosolyodok és a pincér felé intek, hogy hozzon még egy pohár bort, és intek a fiú felé is. - Neki meg valami erőset.
    Újabb slukkot szívok a cigarettából. Emlékszem Pandóra csábító tekintetére, valóban gyönyörű és kellemes társaság. Nosztalgikus mosoly kerül fel arcomra, ahogy elmélázok kissé gondolataim közt. A pincér kihoz egy pohár bort, leteszi elém, majd egy másik fajta poharat pakol a srác orra elé. Arcán némi fintor fut át, mikor megérzi az átható csöves szagot, erre halkan kuncogok egyet, mire elvörösödik és gyorsan ellép az asztalunktól. Nyugodtan és mosolyogva tekintek a fiú arcára. Aurám csak finoman fon körbe, kellően zárom el magam, hogy csupán csak egy egyszerű démonnak érezzen.
    - Nos, hogy szólíthatlak? Vagy maradjak a Pandóra kiskutyája becézésnél? - mosolyogva, vidám szemmel nézem arcát.

    avatar
    Alan Bret

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Nincs
    Rang : Kóbor
    Tartózkodási hely : New York
    Kor : 152
    Foglalkozás : mesterlövész, fegyverkészítő

    Re: Bay Plaza

    on Hétf. Jan. 01 2018, 15:51


    To Malcolm    


    Az ujjaim között forgatom a cigi szálat még így is, hogy ég. Beszél hozzám és szeretne a lelkembe hatolni, de ezt már annyian mondták ezt nekem. Annyiszor mondták, hogy csak egy kutya vagyok, és egy katona. De ezzel nem hat meg. Ez akartam lenni, ez vagyok és csak ez lehetek. Csak nézem fekete szemeimmel ahogy ismét bele szívok a szálba és lassan engedem ki az ajkaim között a füstöt.-Jah. Ő is erre járkál, bár egyszer találkoztunk.-mondom ahogy megrántom a vállamat.-Bár szerintem nélkülem is megtalálod ha nagy szükséged lenne rá.-mondom és fél vigyor szalad a számra majd ismét a cigibe szívok és lehamuzok valahova.-Gondolom jól van. Nem köti az orromra, hogy éppen milyen a hangulata. De talán te sokkal jobban tudod, hogy éppen mi jó neki.-Igen. Démonok, ezek mindent megcsinálnak magukkal meg velünk meg úgy mindenkivel.-Mr. Redway...-mondom ahogy felvonom a szemöldökömet.-Mr. Pirosút?-kérdezem ahogy pislogok párat majd halkan nevetek egyet.-Ez tetszik. Rá léphetek a piros utadra?-kérdezem ahogy lehamuzok ismét.-Jah, sokan szolgálják, mégis én vagyok a kedvenc.-mondom és figyelem ahogy kihozzák az italokat és egyáltalán nem érdekel a fintor, ha kell még ide is fingok. Vagy köpök. Vagy amit szeretnének.-És a legjobb, a legügyesebb, és a legerősebb.-mondom és tudom ez így van. Sehogy máshogy. Hiszen ezért választott engem. Ezért kellettem neki és nekem is kell, hogy adja a feladatot és azt, hogy az lehessek aki igazából.-Bret, vagy A12. Ez a két opció van. Amelyik jobban tetszik Mr. Pirosút. Pandórát keresed papi? Vagy szórakozni jöttél, esetleg táplálkozni, vagy csak cigizni és farkasokon röhögni, hogy kiket szolgálnak és úgy néznek ki mint egy csőlakó? Nagyon unatkozhatsz hallod.-mondom ahogy fintorgok egyet és lenyomom a cigit majd felveszem a poharamat és megemelve felé húzom le egyből és csukom le a szemeimet majd mélyet szusszanok majd nézek fel rá újra.-Kérek még egyet.-mondom vissza dőlve a székbe.


    Ajánlott tartalom

    Re: Bay Plaza


      Pontos idő: Vas. Dec. 16 2018, 05:56