Belépés

Elfelejtettem a jelszavam!

New York, mint ahogy minden más város, éli a mindennapi életét. Ám nem tudhatod, hogy aki rád köszön az utcán, odaadja a napi újságodat, az ki is valójában. Mert az emberek olyan világban lépdelnek, amiről fogalmuk sincs: természetfeletti lények veszik őket körbe, akár élnek is velük, szívük választottjaként. Szeretnél benézni a valóságot eltakaró fátyol mögé?

Várunk szeretettel!


Az oldal nyitott:2015. január 25.

Időjárás

Napjárás

Latest topics

» Long Island villa
by Noel Wyard Yesterday at 22:41

» Üzenőfal képei
by David Armanaugh Yesterday at 18:01

» Pince
by Ethan Keon O'Brien Csüt. Okt. 18 2018, 21:55

» Jazz lakása
by Marcus Van Beest Csüt. Okt. 18 2018, 10:58

» Kórház
by Nathaniel Montgomery Szer. Okt. 17 2018, 21:35

» Folyosók
by Connor Shayeh Szer. Okt. 17 2018, 19:08

» Emerlad Wrímans
by Admin Kedd Okt. 16 2018, 22:28

» Barclays Center
by Theodore Miles Montgomery Kedd Okt. 16 2018, 21:13

» Cox professzor irodája
by Thomas Montgomery Kedd Okt. 16 2018, 14:11

» Avatarfoglaló
by Emerald Wrímans Hétf. Okt. 15 2018, 21:43

Staff

D.J.
PM
Apple
PM

Köszönet


A leírások, képek, videók mind megtalálhatóak a világhálón, az oldal grafikájának alaptematikáját Quierra-nak köszönjük.

    Pat O'Brian Pub

    Share

    Pat O'Brian Pub

    on Csüt. Okt. 01 2015, 17:51

    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Pat O'Brian Pub

    on Csüt. Nov. 26 2015, 14:20




    Elias

    és ©

    Malcolm

    A pub füstös belsőhelyiségei félhomályba burkolt a boxokat rejtenek, testek a táncparketten egymásho simulva lejtik bódult extázisban a szerelem után vágyók gyönyör táncát. Már órák óta figyelem őket a vip páholyból. Érintetlenül áll az asztalomon a rendelt whiskeys üveg. Várok. Egy rég nem látott lélekre. Szokásához híven szarik a pontosságra, de persze ezt nem rovom fel neki, démonokhoz hűen megvannak neki is a maga rigolyái. Amúgy se rohanok én se, szóval ráérősen nézelődöm az éj nyújtotta képek előtt. Hogy kedvemre tegyen a pub tulaja, küldött hozzám néhány igen jól nevelt, s kitanított éjszakai pillangót, akik bármit megtettek volna ott helyben nekem. Most azonban nincs helye ennek, szóval egyenlőre a hölgy koszorú csak italozik körülöttem, ki tudja, talán a vendégem nem utasítja vissza a buja gyönyör kínálta lehetőségeket. Gondolataim a lehetőségeket latolgatják. A jövő kifürkészhetetlen folyásait. A rúdon táncoló lányokat nézem. Testük vonalain táncolnak a pub fényei. Nyugodt vagyok, sétapálcám sárkány fején pihen kézfejem. Végül megérzem az energiákat. Mosolyogva pillantok a bejárat felé. Azonnal kiszúrom a fiatalos vonású arcélt, az éjfekete tincseket, a szinte lélekbe pillantó, átható szempárt. Mosolyogva emelem fel kezem. Tudom, hogy e nélkül is érzi aurámat, mely belengi az egész pub területét. A szokás hatalma. Figyelem, ahogy elindul a lépcsőn felfelé a vip helyhez, s intek a biztonsági őröknek, engedjék csak át. Nem mintha bármit is tehetnének öreg barátom ellen, de hát halandók, mit tudhatnak ők.
    - Hát mégis ide toltad az a rusnya képed Elias. - vigyorgok rá, felállok, s alkarját megfogva köszöntöm őt. A hölgy koszorú szemlátomást érdeklődik vendégem iránt, s biccentek is a démon felé, válogasson nyugodtan. Ezekért itt nem kár.
    - Rég hallottam felőled. Minden estre örülök, hogy elfogadtad a meghívásom. - mosolygok, ahogy leülök vele szemben, majd intek a mellettem ülő lánynak, töltsön nekünk az eddig várakozó whiskeyből. - Úgy idd, hogy kicsit megbolondítottam. - nyújtom neki a poharat - Pokolian jó. - vigyorgok.




    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Pat O'Brian Pub

    on Szomb. Dec. 12 2015, 13:19


    Egy találkozóra igyekszem, jobban mondva nem igyekszem, csak lődörgök. Akivel találkoznék egy másik démon, amolyan régi jó ismerősöm a pokolból, nem tudom mi vette rá hogy ide tolja azt a rusnya képét, de elfogadtam a felhívását egy italra és másra. A klubb felé tartok, a szokásosnak számító fekete szerelésemben, karmos kezeim fekete kesztyűk takarásában, hajam lazán összefogva, mert éppen ehhez van kedvem. Szememnél jól látszódik egy függőleges csík, de nem foglalkoztat, mások tetoválásnak hihetik, hadd higgyék az ostobák. A pubhoz érve belépek, füstös kis lokál, olyasmi ahol szívesen múlatja az idejét egy démon, többek között én is. Vajon mit akarhat tőlem a Háború démona? Mindenesetre belépek, jelenlétem azonnal nyilvánvalóvá válik a másik számára, nem fogom vissza magam, és azonnal kiszúrom, az integetése nélkül is, de vissza intek neki. Emberi szokás. Ujjaimon megcsillan a gyűrűk fénye. Elindulok felé, és a vip páholy hívogatóan bontakozik ki előttem, ahogy a két megtermett biztonsági is. Rájuk villantom vörös, macskaszerű íriszeim, mire meghökkennek, de Malcolm parancsára átengednek. Mertek volna máshogy dönteni. Felérek a démonhoz és kísérőihez, tudom jól miféle nők ezek. Akikért, nem kár.
    - Miféle rusnya? Néztél te már tükörbe ma Malcolm? - vigyorodom vissza, ahogy én is megfogom az alkarját, köszöntés gyanánt, és leteszem magam. Nem bánom a mellém kalandozó, merész nőcskéket, majd megbánják.
    - Nos igen, újabban nem voltam aktív, nem régóta létezem ismét a földi síkon, megzavarták a nyugalmam - válaszolok, hiszen nem lettem volna köteles elfogadni ezt az invitálást, de érdekel mire megy ki a játék. A kínálására elvigyorodom, szélesen el elfogadom, belekortyolok.
    - Nem rossz, tényleg pokoli.... no de mondd csak Malcolm, felkeltetted az érdeklődésem ezzel a meghívással, mit tehetek érted? - pokolian udvariassági forma, de érezheti benne az enyhe gúnyolódást is, ami fajtánk sajátossága szinte.
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Pat O'Brian Pub

    on Szomb. Jan. 23 2016, 00:32




    Elias

    és ©

    Malcolm

    Mielőtt kérdésére válaszolnék, figyelmesen szemügyre veszem arcvonásait. Rég találkoztunk, de a mi fajtánkon nem fog az idő vasfoga. Mégis lassanként szemlélem a vonásait.
    A kérdésében megbújó gúnyra elmosolyodok. Mindig hozz a formáját, s ez az, amire most szükségem lesz.
    - Remélhetőleg hallottál mostani ténykedéseimről a világban. Szíria, muszlim vándorlások, párizsi merényletek, iraki helyzetek... Itt New York-ban is elakarok indítani egy hasonló konfliktust. De nem csak a halandókra nézve. Minden egyes fajt felakarok rázni, s némi borsot törni az orruk alá. - mellettem ülő leányzó finoman hozzám bújik, s játszadozni kezd a nyakamban lógó számára érdekes medálionnal. Nem zavartatom magam, hogy hallják a szavaimat hisz amit mondok, csak Elias érti, démonok nyelvén szólok, a halandónak csak úgy tűnik, mintha az időjárásról beszélnék.
    - New York mindig is az amolyan... pihenő helyem volt, de azért itt is elhintettem a káosz magvait. Most is ez áll szándékomban. A város különböző részein vannak raktáraim. Ereklyékkel. - szemem Elias tekintetébe mélyed, s gonoszkás mosoly szalad fel szám sarkába - Mennyei és pokoli eredetű ereklyék is. Azt hiszem, sejted, miféle helyzetek teremtődhetnek abból, ha rossz kezekbe kerül egyik másik.
    Megcirógatom a lány arcát. Kedves, ártatlan, mocskos, velejéig romlott.
    - Mivel tudom jól, hogy nem vagy egy tétlen fajta, felajánlom, hogy vedd ki részed a dologból. - most az én hangomban hallani a gúny árnyaltságát. - Úgy hiszem, kedvedre való lenne.




    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Pat O'Brian Pub

    on Vas. Jan. 31 2016, 20:26



    Háború & Hazugság @
    Igazi lepukkant kis klubb ez, amit a magamfajta kifejezetten előnyben részesít, nem lep hát meg hogy Háború ide kérte a találkozót, és ugyan miért ne tenném meg hogy eljövök? Addig is hadd bosszantsa magát az a némber, hogy hol lehetek. A csendes, félhomályos kis klubbon átvágva, ki is szúrom a démont és akadálytalanul el is jutok hozzá, letelepszem vele szemben és hagyom hogy a nők körbefogjanak, nem vagyok én semmi élvezetnek elrontója. Átkarolom a barna hajú, romlott szépséget, és hallgatom a démon szavait, oh igen, hogyne hallottam volna.
    - Örömmel tölt el, hogy nem lustálkodtál a világban, és igen, hallottam ezekről a dolgokról, és még sok másról is de nem tagadom, tetszettek ezek az akciók, és nem volna ellenemre ha new york is kicsit feléledne, annyira unom már az itteni pöffeszkedő nephilimeket... - sóhajtom, hiszen elég bosszantó bagázs, csak árt a mi fajtánkra, nem bántam volna ha annak idején az az eszement idióta véletlenül kiirtja őket. Tetszett volna az elképzelés.
    - New York mindig is unalmas volt, de mostanában, mégha csendesen is, de történnek dolgok, és feldobják az itt létem. Pár apróságot leszámítva nincs okom a panaszra - mosolyodom el ahogy az egyik nő a nyakamba mászik, hagyom neki hadd játszon, később úgyis megbánja majd hogy a hazugság és megtévesztés démonát nézte ki magának. Az ereklyék említésére megvillan a szemem kissé, az nem vicc, az komoly.... szórakozásnak tűnik.
    - Nocsak, ez kezd elég érdekesnek tűnni - kommentálom elgondolkozva. Határozottan jót tenne, és amiről Nina nem tud az nem is fáj neki. Nagyon nem.
    - Igen, sejtem, miféle rossz kezekbe de... tetszik az elgondolás. Nem, nem igazán szeretem a nyugalmat magam körül, így ha felajánlod, örömmel veszek részt benne barátom - mosolyodom el ahogy kissé előre dőlök. Senki nem a barátom, de a mondik használják, és megtetszett a szófordulat.
    - Egészen pontosan hogyan is kezdjük el?

    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Pat O'Brian Pub

    on Csüt. Feb. 25 2016, 20:45




    Elias

    és ©

    Malcolm

    Sejtettem, hogy az ajánlatom nem fogja hidegen hagyni. Annál is inkább, mert a Hazugság démonára igen csak nagy szükségem van. Másrészt eddig ő az, akire komolyabb feladatot is bízhatok. Hogy félek esetleg, hogy nekem hazudna? Benne van a pakliban, de ismer már annyira, hogy tudja, általában a hozzá hasonlók jól járnak, ha segítik a munkám, plusz tudja jól, a Háborút átverni nem egy vicces dolog. A Pokol, s Menny legtávolabbi zugaiba is eljutott, mikor a világháborúkat kirobbantottam. Élveztem minden pillanatát, de kevesen tudják, hogy gyűlölet is vezérelt ehhez a lépéshez. Kitombolod magad, s utána rendben vagy újra. Kell, hogy még egy magamfajta is kiengedje a benne tomboló szörnyeteget.
    Mindig is a lassú tervek, finom kirobbantója voltam, legyen az sunyi, érzéketlen, hirtelen, esetleg más szentségtelen módszer. A célom az, hogy a nyugalom "szigete" kicsit észbe kapjon.
    - Örülök, hogy érdekel a dolog.
    Tudja jól, nem adom olyan könnyedén a hatalmat, s ahhoz, hogy a terveim között komolyabb szerephez juthasson, ahhoz előbb meg kell felelnie valamiben. Utána meglátjuk, miféle piedesztálra emelem. Nincs kivételezés, ezt Halál megtanította nekem alaposan.
    - Kezdetnek, adok neked valamit. - kis fiolát veszek elő, egy szál fekete tollpihe, s egy véres ingdarab látható benne - Egy magas rangú angyal vére, s szárnyából egy toll. Egyenlőre nem kell tudnod, kié. Neked adom, s rád bízom, kinek a kezébe juttatod. De akár nálad is maradhat, s felhasználhatod, nem érdekel. - mosolygok. - De később, tudnom kell, mi lett a toll és vér sorsa. Kapsz egy kis időt, hogy sikerrel járj.
    Ahogy átveszi, érezhető az a kellemetlen lüktetés, ami ránk hat egy ilyen tárgy közelében. Ha kivenné, valószínű égetné a tenyerét, ahogy engem is égetett, mikor közvetlenül hozzá értem.
    - A másik, amit tudnom kell. Van bárki, vagy bármi esetleg, ami akadályozna téged, esetleg a későbbiekben problémát okozna? - töltök újból az italokból. Híres Elias arról, hogy olyan ellenségeket szerez, akik esetleg levakarhatatlanabbnak bizonyulnak időnként. És ezt jobb most megtudni, s kiküszöbölni, mint a meglepetés rémével szembesülni.




    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Pat O'Brian Pub

    on Vas. Márc. 06 2016, 16:24



    Háború & Hazugság @
    Nem hiszem hogy feleslegesen jöttem ide, és ezt a gondolatot bizonyítja is hogy felkeltette érdeklődésem az ajánlata. Érdekes, vajon mit akar ebből kihozni? Nagyon érdekel most már, és nem fogom kihagyni az alkalmat, hogy esetleg felrázzuk ezt a nyugalmas várost. Túlságosan az, és nem szeretem a nyugalmat magam körül. Jobb az ha van valami pörgés, és pezsgés. Azt hiszem ezért figyeltem fel erre.
    Belekortyolok a whiskeymben nagyon finom, és hagyom hogy az olcsó nőcskék körbe rajongjanak, és doromboljanak. Nem érdekel ha rajtam hagyják az illatukat, Ninát meg fogja ütni a guta ha megérzi rajtam. És még közelebb húzom őket magamhoz, élvezettel merülök el a bujaságukba amíg hallgatom mit mesél a Háború démona. Furcsa de... talán ő az a démon akitől nem mászok falra első blikkre.
    - Elég hatásos bevezető volt, felkeltetted a kíváncsiságom - válaszolok ahogy újabbat kortyolok a a piámba, kíváncsi vagyok miféle szerepet szánna nekem ebben az egészben, mi lenne a feladatom. Ahogy előveszi a kis fiolát alaposan megnézem és átveszem, érzem azt a kellemetlen lüktetést de nem dobom el, azért annyira nem rossz és nem vagyok én olyan gyenge.
    - Hm, értem, szóval legyek kreatív igaz? Nos, jól van, felhasználom legjobb tudásom szerint, és majd tájékoztatlak hogy mi lett a sorsa ennek a kis ajándéknak - válaszolok ahogy zsebre teszem a kapott dolgokat. Oh igen, vannak kreatív ötleteim, a halandók olyan fogékonyan a rosszra és a bűnre.
    - Van egy idegesítő warlock a nyakamban de nem hiszem hogy problémát okozna, mindenesetre azért számolj vele - válaszolok kis gondolkodás után, másnak nem említettem volna Ninát, de neki... a közös munkához kell némi őszinteség is, és bár tényleg nem hiszem hogy hátráltatna, jobb ha ezt is számításba veszi.
    - Mondd csak, Béke is a földön jár, ha már te felbukkantál? - hiszen ezek ketten nincsenek sose túl messze egymástól, de amíg ő egy démon, érthetően a Béke az angyal és... kellemetlen alak.

    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Pat O'Brian Pub

    on Vas. Ápr. 24 2016, 10:52




    Elias

    és ©

    Malcolm

    Széles mosoly költözik arcomra dicséretére. Hát igen, a meggyőzés és hatásos bevezetésekről igazán illendő volna már könyvet írnom. Kíváncsi lennék, mely emberi lélek az, aki egy démon könyvét kezébe fogva, megfogadná azon írásait. Bizonyára kellemes eredményeket érhetne el. Ahogy átnyújtom a darabokat, szavaira, felemelem két kezem, s hátra dőlök, hagyva, hogy a kis éjjeli pillangó, újra vállamra hajtsa fejét, s játszadozzon nyakamban lógó medálommal.
    - Vagy annyira jó fiú, hogy tudd, mihez kezdj vele. Teljes mértékben rád bízom innentől. És érdeklődve várom majd, mi lett a sorsa. - szememben gonoszkás él villan.
    - Hmm... Egy warlock? - érdeklődve fordítom rá tekintetem. - Mit akar tőled? A warlockok jó tanítványokká válhatnak a kezünk alatt. Vagy csupán nincs hozzá türelmed? Miért nem teszed el láb alól? - úgy csevegek, mintha csak a holnapi időjárás viszontagságait taglalnám. - Vagy mondjam inkább, hogy mutasd be? - mosolygok, s közben belekortyolok italomba. Hugicám említésére leteszem az üres poharat az asztalra.
    - Igen, mint mindig, újra a nyomomba szegődött. Még nem igazán sejt semmit, lábadozik egyenlőre, az új kort kissé... nehezen viseli. - gúnyosan kuncogok - De ismerve, hamar talpra áll, és nem rest, hogy belekezdjen a dolgaiba. Az előnyöm vele szemben sok minden, de... igencsak meg tud lepni, mit ki hoz a halandókból, vagy épp más lelkekből. Szóval azért csak óvatosan vele, ha találkoznátok. Mindenesetre tudd, mint mindig, igyekszem majd hátráltatni.- kacsintok öreg barátomra.




    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Pat O'Brian Pub

    on Szer. Aug. 24 2016, 16:59



    Háború & Hazugság @
    Megnyerő mosolya van. mármint aki érzi ebben a mély iróniát és szarkazmust, mert ugyan mennyire lehet egy démon megnyerő a másikkal szemben? De hát, mi mások vagyunk, nem barátok, de üzlettársak, és ez is sokkal több mint amire sok más démon hajlandó.
    - Jó? Nos, ez nézőpont kérdése, de igaz az esetek többségében jó démon vagyok, és nem hagyok rendet magam körül - kuncogok hiszen lételemem a káosz és a vérengzés, ahogy az ostoba halandók csapdába esnek hazug, mézes szavaim után, és egymás után veszítik el a lelküket, mert ostobán bedőltek egy szürke szempárnak és szép mosolynak. Az emberek veszendők, én pedig élvezem itt az életet, és éppen csak annyira teszek erőfeszítéseket hogy Nina is elégedett legyen, amúgy a saját fejem után megyek hogy a földön járok, és már egészen jól beleszoktam ebbe az új korszakban.
    - Egy elég idegesítő warlock, de el kell ismernem isteni idomai vannak és igazi amazon az ágyban. Nem akarom megölni egyenlőre, hasznomra van és valami gyengécske szövetség féle alakult ki közöttünk de ki tudja mikor unom meg - vonom meg a vállam, hiszen démon vagyok, maga a szeszély.
    - Mutassam be? Nono, barátom, még a végén szemet vetnél rá - nevetek teli szájjal, hiszen tudom jól hogy Nina nem lenne Háború esete, neki megvan a maga...útja. Eddig nem szerepelt ezen az útvonalon más démonok épp aktuális játékszereinek elcsaklizása, és ez egy igen szép szokás volt eddig. Inkább az angyalra terelem a szót, aki mindig követi őt, mint valami fehér, nem szeretem árnyék. Háború és Béke, mindig együtt jár, de ki tudja éppen ki kerekedik felül a másikon, én örülök hogy engem nem kísérnek ilyen teremtmények. Én megvagyok a magam romlott kis fertőjében jelenleg épp Ninával.
    - Hm, remélem ez a kor is csak hátráltatni fogja, nekem is kellett egy kis idő mire belerázódtam hogy hogyan működik, de azt kell mondjam tetszik. Sokkal jobb a magunkfajtának mint eddig bármelyik korszak... - elégedetten dőlök hátra, hagyva hogy az egyik nő a nyakam és a mellkasom simogassa végig, hát miféle alak lennék ha hagynám elrontani az ő kis játékukat?

    Re: Pat O'Brian Pub

    on Vas. Jan. 15 2017, 19:28


    Ajánlott tartalom

    Re: Pat O'Brian Pub


      Pontos idő: Szomb. Okt. 20 2018, 14:01