Belépés

Elfelejtettem a jelszavam!

New York, mint ahogy minden más város, éli a mindennapi életét. Ám nem tudhatod, hogy aki rád köszön az utcán, odaadja a napi újságodat, az ki is valójában. Mert az emberek olyan világban lépdelnek, amiről fogalmuk sincs: természetfeletti lények veszik őket körbe, akár élnek is velük, szívük választottjaként. Szeretnél benézni a valóságot eltakaró fátyol mögé?

Várunk szeretettel!


Az oldal nyitott:2015. január 25.

Időjárás

Napjárás

Latest topics

» Long Island villa
by Emanuel de Medici Today at 00:53

» Fangtasia
by Ethan Keon O'Brien Yesterday at 22:21

» Theo szobája
by Theodore Miles Montgomery Vas. Dec. 09 2018, 22:30

» Freshkills Park
by Admin Vas. Nov. 25 2018, 19:40

» Cox professzor irodája
by Thomas Montgomery Vas. Nov. 25 2018, 19:20

» Pince
by Admin Vas. Nov. 11 2018, 22:47

» Belső udvar
by Dorian M. Montgomery Szomb. Nov. 10 2018, 21:54

» Carlmichael Ház - Tárgyaló
by Reinald Carlmichael Szomb. Nov. 10 2018, 21:51

» Rising Star Cave - Dél-Afrikai Köztársaság
by Armand Assante Vas. Nov. 04 2018, 20:49

» Azrael
by Desmond O. Cross Vas. Nov. 04 2018, 17:52

Köszönet


A leírások, képek, videók mind megtalálhatóak a világhálón, az oldal grafikájának alaptematikáját Quierra-nak köszönjük.

    Holiday Motel

    Share

    Holiday Motel

    on Csüt. Okt. 01 2015, 18:53

    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Holiday Motel

    on Hétf. Dec. 21 2015, 01:28

    A mai reggel nem indult valami simán. Az egész onnantól borult, hogy felkeltem. Erre kijövök vadászni. Hát most már én se vagyok normális. Amilyen szerencsém van, még én leszek a préda.
    Megállok és mélyen beleszippantok a levegőbe, hátha egy pillanatra is össze tudom szedni magamat. Előkészítem a koltott a lövésre és beljebb merészkedek az erdő sűrűjébe. Elvileg valami fenevad van itt, amit senki se mer megnézni. Ugyan már. Egy fenevadtól félni? Mindenkit ki lehet nyírni, meg lehet sebesíteni, szóval nem is értem mi itt a gond. Na de akkor, majd én megoldom a dolgokat. Egy bizonyos idő után megállok és figyelni kezdek. Csörömpölés üti meg fülemet az egyik bokortól, majd egy halk morranás. Közelebb merészkedek a méretes növényzethez és mögé lesek, hogy megnézzem mi az. Ám semmit sem látok leveleken és gallyakon kívül. Óvatosan megfordulok, mire egy férfi terem előttem. Hirtelen felbukkanására aztán elsül kezemben a fegyver és az ezüst golyó kirepül egyenesen a fiúba. Nem is tudom, hogy melyik ijesztet meg jobban. Az hogy hirtelen feltűnt a színen, vagy az hogy meglőttem mellkas tájékon. Legszívesebben most a fejem verném a falba, amiért mert ki tenni a lábam a szobámon kívülre. Hogy ezért én még mit fogok kapni… Nem is tudom, hogy hova vigyem, hogy jó legyen, mert az intézetben nem hiszem, hogy jó ötlet lenne.
    Addig teszek-veszek, míg a motelnál döntök. A legközelebbibe beviszem, és az ágyra lököm. Na, igen, talán nem épp a legkedvesebb bánásmód azok után, hogy ok nélkül megsebeztem, de annak örüljön, hogy legalább foglalkozom vele.
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Holiday Motel

    on Hétf. Dec. 21 2015, 23:25

    ~ Devil in the mirror
    Call me a sinner, call me a saint

    A mai napnak sincs semmi értelme, így inkább csak elhatározom, hogy kimegyek a városba, mert minek tepsedjek otthon a falkánál, és hallgassam a komolytalanságot, az alfánk nem túl férfias csokibuziságát, és apám mormogását, hogy nekünk mit kellene csinálnunk. Mattel jövök be a városba, aki kirak engem az egyik sarkon, hogy átvághassak a parkon, és majd később talán összefutunk, de előbb el kell intéznem egyedül pár dolgot. Olyasmiket, amiket még öcsikém orrocskájára sem akarok kötni, és átvágok a kis zöld, füves részen, de hirtelen nagyon szükségem lesz egy bokorra, és bár civilizált vagyok többnyire, a kényszer nagy úr, és bebújok hát egy bokorba hogy kiengedjem a fáradt olajat, és már épp végeztem is, mikor lépteket hallok meg, és megkerülöm a hang forrását. Egy egészen fiatalos, csinos kis alak az, és ahogy visszafordul felém, már épp leszólítanám, amikor olyasmi történik amire aztán végképp nem számítok. Nem hurrog le, vagy esik nekem, vagy szól be, egyszerűen átlyukaszt! A pofátlan kis.... Felnyögök, de sikerül bemozdulnom, így szerencsére nem a szívem felé száguld a lövedék, bár ez is kellemetlenül fáj.
    - Bazdmeg.... - nyögök fel érzéssel ahogy lassan összecsuklok, azért nem vagyok ám legyőzhetetlen, és lesz egy két óra amikor elnyel a sötétség. Na, már jön is....

    Később térek magamhoz, de már nem a parkban, hanem egy ágyon heverészek, és nem ismerős. Felnyögök. Fáj ahogy megsebzett az a kis...
    - Aú....
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Holiday Motel

    on Kedd Dec. 22 2015, 15:46

    Julien & Raiden



    Hogy én is neki vágok a dolgoknak, egy ilyen jó reggeli kelés után. Nem is tudtam, hogy péntek 13-mat írunk a mai napon… Már az hiba volt, hogy kittem a lábam a szobámon kívülre. Most is legszívesebben fejemet a falba verném ezért a lövésért.
    -Ügyes vagy Raid! Csak így tovább!- morgom magamba, ahogy hátba veregetem magam. Gyorsan el is rakom a fegyvert és mellé guggolok. Szerencsére legalább nem a szívénél sikerült elkapni. Ölembe kapom és kikerülve a tömeget elindulok vele. Hírtelen nem is tudom hova kéne vinni. Az intézetbe biztos nem, mert ott még kapnék a fejemre. Na meg hiányzik itt az is, hogy Ruko jót nevessen az én szerencsétlenkedésemen. Szerencsémre azért a közelbe találtam egy motelt, amibe rajtunk kívül, alig ha vannak.
    A szobakulcsot megkapva, igyekszem is befelé. Nem túl finoman lelököm az ágyra, majd gyorsan átvizsgálok minden kis zegzugot, hátha össze tudok kaparni pár dolgot az ellátásához. Nem sokára viszont szembesülnöm kell a ténnyel, hogy ez koránt sem ilyen egyszerű. Dühösen felmorranok, és míg a srác Csipke Rózsikát játszik, addig elrohanok beszerezni a dolgokat.
    Mire vissza érek, már hallom fent van. Na, csodás. Akkor gondolom, végig fogja kommentálni az egész ápolási folyamatot. Csak annyi bajom legyen vele.
    Ledobom a kabátomat és mellé telepedek. Még egyszer megnézem a sebét, majd elkezdek kotorászni a táskámba addig, míg egy csipeszt és egy szikét meg nem találok. Túlzó együttműködésre nem számítok, de azért remélem nem órákig tartó harcot fogunk vívni. A szikével óvatosan felé közelítek és a bemeneti nyíláshoz fektetem az eszköz éles fejét. Már persze ha hagyja magát.

    @
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Holiday Motel

    on Szer. Dec. 23 2015, 23:39

    ~ Devil in the mirror
    Call me a sinner, call me a saint

    Ez egészen kiakasztó. Félálomban lebegek, és néhol észlelem hogy cipelnem, néhol semmit nem érzek, csak körbevesz a sötétség, és kezd felmenni bennem az adrenelin, hogy ki és miért rabolt el, és ehhez miért kellett meglőnie, de majd lesz hadd el hadd ha felébredek és atomjaira kapom szét az illetőt, ezt nem tűrhetem!
    De csak órákkal később ébredek fel teljesen, amikor már meg is moccanok, pont amikor meghallom, hogy visszaér, és szürke szemeim rámeresztem hogy mégis ki az, és alaposabban megnézem. Ázsiai, és egészen jóképűnek is mondható, és már helyezkednék, mikor belém nyilall a fájdalom. A pokolba, szóval nem ment ki belőlem a golyó, csodálatos.
    - Na és most mi lesz? Lelőttél, idehoztál és most.... meg is akarsz operálni? Valami elcseszett orvos vagy vagy mi? - morgolódom, és nem engedem a közelembe a szikét, ki tudja, még a végén ki akarná szedné a fél tüdőm, és eladni a fekete piacon! Azt már nem. Előbb magyarázatot akarok hogy mégis miért kaptam ezüstöt, holott még nincs is karácsony.
    - Legalább a nyomorult neved nyögd ki te vadász... - morgolódok ahogy kicsit felülök, ha már ennyi fáj mindenem, de azért van bennem büszkeség, és ennél rosszabb sebet is kaptam már. Mégsem nyafogok miatta.

    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Holiday Motel

    on Csüt. Dec. 24 2015, 23:58

    Julien & Raiden



    Sajnos elég érdekesen jött ki a dolog. Már hogy meglőttem és most egy motelbe cipelem, hát körülbelül mintha valami elrablási terv része lenne. Remélem ez azért csak nekem jutott az eszembe. Mert hát jó, meg kell hagyni, hogy… helyes, na, oké?! De azért nem hiszem, hogy annyira fontos személy lenne, akit csak úgy szeretnek elrabolni, aztán most még félre érti még itt nekem. Hiányozna is.
    Szerencsémre órákra sikerült kiütnöm, így még nyugodtan elmehetek beszerezni a szükséges eszközöket. Nem rég térhetett magához, ahogy elnézem. Pedig reméltem, hogy bírni fogja még egy kicsit a pihengetést és feltűnés nélkül lekezelhetem, de ez miért is jött volna össze? Miért lett volna ez ilyen egyszerű? Most meg hallgathatom itt a kérdéseit, szidásait, azt, amit. Ami, hát jogos, de akkor is egy idegesítő dolog számomra. –Jah, persze. Sőt képzeld egy mutánsokat gyártó őrült professzor… - forgatom meg szemeimet és lerakom a szikét. Így ránézve nem hiszem, hogy második nekifutásra meg engedné, hogy most itt vagdossam, hadakozni meg nincs kedvem. –Igazából, csak egy egyszerű szerv kereskedő vagyok.- vigyorgok bájosan a férfira, és ha szerencsém van, nem veszi komolyan. –Miért, mész panaszkönyvet kitölteni? – nevetek fel röviden, majd a farkas szürke szemeibe nézek. Kissé mintha 2 percre lefagytam volna talán. Lehajtom a fejem és gyorsan helyre rázom benne a dolgokat, viszont kérdésére is elfelejtek válaszolni.


    @
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Holiday Motel

    on Kedd Jan. 05 2016, 22:51

    ~ Devil in the mirror
    Call me a sinner, call me a saint

    Rohadtul nem így terveztem a mai napot, és nem is számítottam rá hogy azért akarnak lelőni mert az egyik bokrot locsoltam meg kissé a vész szükségben, de úgy tűnik ez egy ilyen nap. Nem is lenne vele baj, de ezüst és akármennyire is jól bírom, attól még kvára fáj, és éget. Ahogy elnézem sikerül pont akkora magamhoz térni, mire az elrablóm is visszatér, és most nem túl bizalmasan méregetem, és nem hagyom neki hogy szikével a kezében a mellkasom felé nyúlkáljon, ha kell átváltozom, és megharapom hogy eszébe se juthasson hozzámérni, bár úgy nehezen jutnék haza. Egyenlőre csak bizalmatlanul méregetem, ahogy fekszem az ágyon kiterülve.
    - Aj már, egyből tudta, hogy a cuki pofa mögött valami nagyon nem lehet rendben. Hát jó dr Frankenstein, miféle mutánst akartál belőlem faragni? - veszem ám a lapot, és fészkelődök kicsit, de megfeszülök, kegyetlenül fáj, de csak azért sem nyöszörgök, nem adom meg neki az örömöt. Örülhetek hogy nem szíven talált.
    - Egyre jobb... bocs de rosszmájú vagyok, szal inkább ne add el... - válaszolok, azt hiszem a stílusa talán tetszene, ha nem így találkoznánk, elég morbid humora van, de hát pont én beszélek? Hát, na. Apám ki fog nyírni.
    - Hát, ez az alap. Mellesleg azért érdekelne, mert én meg fejvadász vagyok, és te leszel a következő áldozatom - vigyorodok el vérszegényen, mert hát azért nem egészen őszinte a mosolyom, és ahogy belém hasít a fájdalom felnyögök.
    - Milyen elbszott lövedék ez csezd meg, át se ment rajtam... - panaszkodom.
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Holiday Motel

    on Csüt. Jan. 07 2016, 22:54

    Julien & Raiden


    Miután lelököm az ágyra, beszerző útra indulok. Visszatérve már látom, ébredezik. Reménykedtem benne, hogy még egy jó ideig ki lesz ütve. Úgy már eleve könnyebb dolgom lett volna. Így meg még nem elég, hogy lássam el, de még verekedjek is meg azért, hogy kiszedjem belőle a golyót. És merem feltételezni, hogy most jön a számonkérés, hogy még is hogy képzeltem? Általában nekem az ilyenekhez, se kedvem, se türelmem, de ha nem akarok magamnak még több gondot, akkor kénytelen leszek ezzel az idiótával küszködni. Méregetésére, most nem egy dolog jutott eszembe, hogy szóvá tegyem, de meg kell tanulnom végre kicsit vissza fognom a szám.
    A szikét nem fogadja valami nagy örömmel. Jó mondjuk, az ő helyzetében talán én se engedném meg, hogy holmi érdekes kinézetű idegenek éles tárgyakkal nyúlkáljanak hozzám. Főleg ha már egyszer megsebesítettek. De akkor még is hogyan képzeli kivarázsolni azt onnan? Most gondolom, felesleges lenne elővennem az édes bájos oldalamat. Most minek színészkednem? Nem fárasztom vele egyikünket sem. –Természetesen valami erős tömegpusztító dögöt. Dögnek, már elég dög vagy, de az első kettő még sajnos nem stim. – vonok vállat és közben azon agyalok, hogy hogyan is lássak neki a dolgoknak. –Csak nem egy iszákost sikerült meglékelnem? – pillantok kissé gyilkosan felé. Nem tervezem kinyuvasztani, de azért szeretek embereket riogatni. Viszont, ha pechem van, akkor őt ennyivel nem ringatok meg. Annyi legyen a legnagyobb bajom. –Fejvadász? – vonom fel a szemöldököm, majd kitör belőlem a nevetés. Kicsit szerencsét…Na, jó. Ezt most pont én akarom mondani? –Hajrá drága. Sok sikert a kinyuvasztásomhoz! – nevetek még mindig, de hirtelen valahogy lehervad az arcomról a jókedv. –Szerinted minek a szike, te idióta? Vagy van jobb ötleted? – morgok, ahogy tekintetemet ráirányítom. Annyira, azért nem néz ki rosszul. Már, hogy alapból és nem ebben a bőrben.

    @
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Holiday Motel

    on Hétf. Jan. 11 2016, 14:37

    ~ Devil in the mirror
    Call me a sinner, call me a saint

    Sajgó mellkassal, próbálok rájönni hogy mit akar tőlem ez a fura fazon, aki bár elég jól néz ki, mégis csak lelőtt, és az isten tudja miféle pszichopata bujkál a csinos pofija alatt. Sosem lehet tudni. Mindenesetre most itt huzakodunk, ahelyett hogy fognám magam és átváltoznék, hogy kiessen belőlem a golyó, de nem akarok túl nagy feltűnést kelteni, így is elég ennyi. Valószínűleg rá is furcsán nézhettek egy eszméletlen farkast cipelve szobára.
    - Dög? Ugyan már, honnan veszed hogy tényleg dög vagyok? Mélyen megsért a feltételezés, bár igaz nem vagyok tömegpusztító, nem is célom hogy az legyek, szóval légyszi inkább máson kísérletezz ne rajtam - rándul meg az arcom, ahogy fájdalom nyilall belém, de túl élem, nincs a világnak olyan szerencséje hogy meghaljak. Akkor ki boldogítaná Mattet és apácskát?
    - Ne örülj, nem vagyok az. Annyit iszom amennyit a bulizni vágyó 25 évesek... - jegyzem meg hiszen most múltam huszonöt. Csak hát mennyivel, az már nem publikus, és szeretek embernek látszódni, amikor nem üt át a tekintetemen a farkas sárga szeme, vagy nem növesztek látványosan bundát.
    - Ha te szervkereskedő vagy, akkor én fejvadász... - vágok vissza, hiszen árulkodnak a kilógó rúnái és a fegyverzete is. Árnyvadász lesz ez, nem valami alvilági arc, azok máshogy viselkednek, és nem tértem volna magamhoz soha többé.
    - Majd sportolok a kérdésen drága, ne aggódj - mosolyodom el, ahogy visszadőlök. Legalább használna rendes lőszert, ez elég vérszegény.
    - Na jó szedd ki belőlem, ha már nem volt benne annyi spiritusz hogy rendesen átmenjen rajtam... Egek még jó hogy nem nyír ki az ezüst... - mert érzem hogy éget és fáj, de mivel Gweir vagyok, kevésbé árt nekem, mint fajtársaim többségének. Ellenállóbb vagyok vele szemben.
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Holiday Motel

    on Vas. Jan. 24 2016, 15:14

    Julien & Raiden


    Fogalmam sincs, hogy mi ütött belém, és hogy mit hadakozok most itt egy farkassal azon, hogy kivegyem belőle a golyót. Amiért persze én vagyok a hibás, de kell neki itt nindzsa módra mögém lopakodnia. Pedig már annak örülhetne, hogy foglalkozom vele. Hagyhattam volna azt is, hogy ügyes fiú és majd megoldja, de azért sajnos vagy nem nekem is van szívem. Főleg egy ilyen hely…. Raiden szedd már össze magad! Te beteg vagy! Valami tuti volt a teába, amit még reggel ittam. –Jaj, ezzel csak nem az apró lelkedbe gázoltam? Gyenge is lennél a feladathoz szóval, egye-fene. – vigyorodom el, majd fájdalmára újból komoly lesz arcom. Erős fiúnak tűnik. Ha úgy nézem, még talán hasonlítunk is egymásra. Egyikünk sem adja fel egykönnyen és még a legnagyobb fájdalomban is képesek vagyunk gonoszkodni a másikkal, védeni az egónkat és ritkán mutatni fájdalmat. Talán nem véletlen a találkozásunk, de lassan már én kezdem sajnálni ezt a lököttet, szóval ez…ez…ez már így túlságosan is nem én vagyok. Eddig legalább is nem ilyennek ismertem magam. –Magyarán a kocsmák szívesen látnak, mert egy pohárnál még nem tudsz megállni. –csóválom meg a fejem. Nem vagyok egy nagy alkohol párti. Még a sört csak-csak eliszogatom lassan, de a többivel inkább hagyjanak.  –Bocs ordaskám, de most likvidáltak a listáról. – halványan mosolyodom el és egy pillanatra még a szemébe is nézek. –Azért nem vagy valami szerencsés. - jegyzem, meg miközben már vágok is vele, a szikével. Nem számítok hangoskodásra, de azért már terveztem előre a csendítésére is valamit, ha netán nem jönne be a tippem. Pik-pakk ki is varázsolom belőle a golyót, közben igyekszem finom lenni. –Nem értem miért nyafogtál annyit. – motyogom halkan az orrom alatt és sebét ujjammal körbe rajzolom. Fogalmam sincs, hogy most mit gondol rólam. És habár általában nem érdekelnek a vélemények, most még is kíváncsi lennék. A fiatalkori önmagam most rám se ismert volna.

    @
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Holiday Motel

    on Csüt. Jan. 28 2016, 14:21

    ~ Devil in the mirror
    Call me a sinner, call me a saint

    Nem értem mi a fenének kellett csak úgy belém lőni, az árnyvadászoknak lehetne ennél több esze is, még jó hogy nem hiszek feltétel nélkül abban az ostoba Szövetségben, hogy mindig, mindentől megvédjen. Még ha tettem volna valamit ellenük, baszki, de így... Be is panaszolhatnám a klávénál ha érdekelnének az árnyvadászok hülye gyülekezetei.
    - De, képzeld el határtalanul a lelkembe gázoltál, és nehogy azt hidd hogy nem várom el hogy jóvátedd ezt a hatalmas bűnt - morgolódok ahogy helyezkedek, de még én is érzem, hogy rosszul vagyok és valószínűleg elég szánni valóan nézhetek ki, ha ez a vadászka képes volt idáig elcipelni.
    - Hát sosem volt életcélom hogy egy Frankenstein szörny legyek, szóval, inkább kihagyom - vigyorodom el ahogy nézek rá. Egészen helyes, japán származású nagyon enyhe akcentussal, beszél, de érezhetőek kissé a hajlításai, szeretem a japán dolgokat, és a csajokat, pasikat is. Ő pedig kifejezetten egy kellemes látvány... és a fájdalom nyilvánvalóan elvette az eszem hogy ilyesmiken gondolkozok ahelyett, hogy hányféleképpen fogom széttépni ha végre kiszedi belőlem a golyót. Megvonom a vállam, de össze is szorítom a fogam, ez nem volt egy díjnyertes ötlet.
    - Szeretek bulizni, és mivel fiatal vagyok, meg is tehetem - mosolyodom el halványan ahogy a plafont nézem. Szeretek inni, és mivel farkas vagyok, bírom is, és sokkal nehezebben leszek részeg, mint emberként. Bár sosem voltam ember igazán, én már farkasként születtem.
    - Ch, sikertelen küldetés, mert még élek... - vágok vissza ahogy nagy levegőt veszek, és megérzem hogy közeledik a szikével. Akkor sem fogok kiabálni és üvöltözni, inkább ráharapok a takaró szélére és várom hogy kiszedje. Leizzadok benne rendesen, és ahogy elengedem a takarót, kicsit megviselt lett, én meg zihálva veszek levegőt.
    - Legközelebb én lőlek le... és majd kipróbálhatod mit nyafogtam ennyit - morgolódok, ahogy szuszogok, de nem szólok rá ahogy simogat, ez jól esik, bár a helyzete lég bizarr. Na és akkor?
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Holiday Motel

    on Pént. Jan. 29 2016, 22:25

    Julien & Raiden


    Na ezért most biztos kapnék a fejemre. Mármint nem tett semmi rosszat én meg csak úgy lepuffantottam. Mondjuk, mondtam én, hogy jöjjön mögém? Nem. Persze beismerem, hogy én vagyok a hibás és figyelhettem volna… Viszont elég szép bundást lőttem azt be kell látni. –Még is hogy tenném jóvá? – nézzek rá kíváncsian. Na vajon mi jutott eszébe a drágának?  
    Nem tudom, mi ütött belém, hogy idáig elcipeltem. Jó persze annyira én se lehetek gonosz, hogy ott hagyjam csak úgy, de lehet, hogy akkor most nem lennék nyakig a pácba. Mert, hát, akkor kevés az esélye, hogy emlékezzen rám mikor magához tér meg minden. Viszont időmből kitelik ápolgatni, meg akkor már a bűntudatot is letudom vele. –Igaz is, még a végén elrontanád vele a külsődet…- forgatom meg szemeimet. Egyértelmű, hogy az fontos a számára, így ha még tényleg ez is lenne a tervem, már csak emiatt is raplit csapna.
    Egészen belejöttem ebbe az angolba. Igaz néha még sikerül bekevernem magam pár dologba, de azért talán fel se tűnik, hogy nem ez az anyanyelvem. Jó biztos van így is akcentusom, mert hát az elkerülhetetlen, de esetleg nem annyira erősen.
    Vállvonására csak a fejem fogom. Azért ennyire feledékeny nem lehet. Viszont cuki, hogy próbál vissza vágni. –És ez mit jelent nálad? Heti hány alkalommal mész el pénzt szórni? – pillantok rá talán kissé megvetően. És most újból fogom a fejem, de most magam miatt. Még is mit csinlok? Statisztikai felmérés? Na jó, máról már kész vagyok magamtól. Inkább nekem is le kéne dőlnöm.
    -Ezek szerint akkor ma már tényleg peches napom van.- dünnyögöm, ahogy megvizsgálom a sebet és amennyire csak lehet, óvatosan kiműtöm belőle a golyót. Módszerére csak elmosolyodom. Szegény takaró, most úgy néz ki, mint amit a kutya szájából szedtek volna ki… Viszont legalább csendbe maradt. –Attól tartok, hogy ha veled játszom, ilyet nem fogom túl élni. Én meg akármennyire is örülnél, én még nem akarom feldobni a surcit. – pedig már így is öngyilkosnak néznek néha a hülyeségeim miatt. Holott én nem akarok meghalni! Csak néha szükségem van arra, hogy érezzem, hogy élek. – Mi a neved szé….sze…ordas? – harmadjára csak összejön. Legelsőnek majdnem szépséget mondtam. Tuti meg vagyok húzatva. Gondoltam javítok a helyzeten, de a szerencsétlennel mintha lenne esélyem, így maradjunk az ordasnál. Az a legtisztább és egyszerűbb.


    @
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Holiday Motel

    on Kedd Feb. 02 2016, 02:11

    ~ Devil in the mirror
    Call me a sinner, call me a saint

    Még jó hogy nem vagyok az a nagyon nagy Szövetség párti, vagy olyan aki egyből megy panaszkodni, de azért ez tényleg túlzás hogy csak úgy lelőjön, mivel nem voltam rossz és nem szaggattam szét senkit sem látványos helyen. Kevésbé látványoson, már előfordult, és nem hiszem hogy azt akarta volna rajtam megbosszulni hogy majdnem elharaptam a pszichológusom torkát, amikor apám parancsára el kellett mennem oda.
    - Mondjuk úgy hogy ha már voltál olyan kva jófej hogy belém lősz, akkor visszaveszel az arcodból és kiszeded belőlem a töltényed... - mordulok fel, mert annak ellenére hogy lelőtt, mégis van benne valami amitől tetszik nekem. Nem kifejezetten az hogy keleties, vagy japán konkrétan, egyszerűen ránézésre is látszik hogy veszélyes, de olyan nem is tudom. Szeretek veszélyesen élni, de ennyire nem. Még jó hogy gweir vagyok, de tényleg. Más talán bele is halt volna.
    - Semmi bajom a külsőmmel, nem szorulok rá a plasztikázásra kösz szépen - vigyorodom el ahogy szemet forgatom, tudom hogy nem vagyok egy tipikus megjelenésű pasi, és nem hiszem hogy én lennék minden csaj álma, de nincs semmi bajom magammal. Már lassan 125 éve elégedett vagyok a külsőmmel.
    - Nem teljesen mindegy? Hétvégén szoktam, amikor nincs meló és pihenés van - válaszolok rá mégis, de hogy hogy jön ide a bulizási szokásom, ahogy az ágyán heverek és vérzek. Hát, az élet furcsa dolgokra képes.
    - Úgy tűnik, na ess neki lécci, még ma meg akarok gyógyulni - morgolódom ahogy a takaró szélére harapok amikor belém vág, és belenyüszítek az anyagba, azért nem kellemes, az ilyesmit altatásban szokás csinálni nem ébren, de túléltem én a háborút is baszki, ezt is ki fogom bírni. Igaz, apám és öcsém letépi majd a fejem, de remélhetőleg nem tűnik fel nekik a kimaradásom. Végül is, szerinte úgyis mindig elbszom valahol az életem.
    - Hát igen, te valószínű belehalnál, és ki tudja, lehet hiányoznál valakinek, bár amilyen elbűvölő személyiséged van... - vigyorgok, ahogy a mellkasomra pillantok. A seb tiszta de még nem forr be, persze át kéne alakulnom, akkor meggyógyulnék. Nekifohászkodom hát.
    - Te se mutatkoztál be amikor kérdeztelek, nekem miért kéne? - vonom fel a szemöldököm, de aztán végül is megmondom, végül is mit árthat.
    - Julien Delon, ordas ha már így beletrafáltál - mosolyodom el, és odébb húzódom, elkezdek átalakulni farkassá, és végezetül egy elég nagy döggé változom. Nem mondom hogy jól esik, de legalább a sebem beforrt, és teszek pár lépést és kört és alaposan megszimatolom őt is, mielőtt vissza alakulnék. A sebnek nyoma sincs.
    - Bocs. Ez volt a legegyszerűbb módja hogy meggyógyítsam magam. Most jöhet az engeztelés része a dolognak - vigyorodom el.
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Holiday Motel

    on Kedd Feb. 02 2016, 19:45

    Julien & Raiden


    Na vele is csak előrébb vagyok. Épp ki akarom műteni belőle a golyót, amit persze nem enged, erre, meg még neki áll feljebb, hogy miért nem műtöm ki belőle? Hát istenem.
    ~Jól van Raiden, maradj nyugodt! Ne fokozd a helyzetet!~ veszek egy mély levegőt és inkább hanyagolom a választ. Annyi a szerencsém, hogy bírja a kiképzést. Most nyakig lennék a pácban, ha nem állná az ezüstöt. Jó, így is abba vagyok, de így még menthető az eset. –Ebben nem is kételkedtem. Nem olyannak nézel ki, mint aki elégedetlen vele. Inkább egó majomnak. - jó tudom, bagoly mondja. De én sem tagadom. Ha már egyszer tudom, hogy helyes vagyok…. És ő se rossz bőr. Nem az a szokásos megjelenés és ez egészen tetszik is…Na jó most húzok be magamnak. Még is mióta érdekelnek engem a fiúk? Jó eddig a lányoknak se volt esélye nálam, de azt hittem, hogy csak mert még nem találtam meg a megfelelőt, erre lehet, hogy nem is az a bajom.
    Fogalmam sincs, hogy keveredtünk az ivászati szokásokhoz. Még is mit érdekel engem? Főleg, hogy közben meg itt vérzik és szenved.
    -Pedig olyan édesen nézel, ki így szenvedve… - vigyorgok rá, majd neki esek a sebnek. Próbálok óvatos lenni, de vágj már bele úgy valakibe, hogy az ne fájjon neki. Gyorsan vágok bele, hogy akkor legalább már ne érezze olyan sokáig. Bár keménylegényt játszik itt, de csak jobb lett volna még kómás állapotában meg műteni.
    -Jól van, azért hízelegni sem kell…- morgom, ahogy halványan elmosolyodom. –Mert én szebben kérdeztem. –vigyorgok rá. –Julien…- memorizálom és már figyelem is, ahogy átváltozik. Szép kis ordas, nem tagadom. Kissé meg simítom a bundáját, ahogy jön megszaglászni. Még egy őszinte kedves mosolyt is kap tőlem, amin még magam is meglepődök. –Semmi… - nézek a férfira és próbálok inkább a szemébe nézni. Mert pár kósza gondolat szerint, most jobban is járok, ha csak oda nézek. –Egyébként Raiden vagyok. Nakashima Raiden. – adom be a derekam és nyögöm ki végre a nevem. – Engesztelés? Ez feléd mit takar pontosan? – vonom fel a szemöldököm és remélem, nem valami őrültséget kéne megtennem azért, hogy ő jobban érezze magát és én is megússzam az ő haragjával az egészet.


    @
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Holiday Motel

    on Szer. Feb. 03 2016, 01:38

    ~ Devil in the mirror
    Call me a sinner, call me a saint

    Egyáltalán nem kellett volna meglőnie, akkor most nyilván nem nyavalyognék, és szörnyülködnék hogy nephilim létére honnan van ennyi esze, hogy csak úgy véletlen belém eresszen egy golyót.
    - Inkább ego farkas ha már választani lehet. De alapvetően nincsen semmi bajom magammal, feltéve ha olykor nem ütnek lyukat a mellkasomba... - húzom el a szám. Mert meg kell hagyni elég jól néz ki, de az isten se gondolta, hogy a következő pasimat úgy szedem össze, hogy hagyom hogy belém lőjön, aztán meg itt ápolgasson utána. Ez egyáltalán nem szerepelt a bakancslistámon ebben az életben, de még a következőben sem, azt hiszem. Bár az is igaz, hogy még így sem ismerkedtem meg senkivel soha, szóval első élménynek éppen elmegy azt elismerem.
    - Igazán sajnálom hogy megfosztalak a látványtól, de a legédesebb akkor vagyok amikor alszom. Legalábbis az öcsém szerint - vigyorodom el, hiszen sokszor mondták már hogy aludjak inkább, addig sem teszek kárt senkiben, és nem hívják rám a divatrendőrséget sem. Végül aztán megszabadít a golyótól, és fellélegzek, még jó hogy... hát igen. Szerencsés gének hogy ez lett bennem az erősebb vonás, és nem a káosz. Akkor most a szép vadász most darabokban heverne itt. Szerencsére azonban ezt megúszta.
    - Nem kérdezted szebben, csak később... - emlékeztetem ahogy alakot váltok az ágyon, és hatalmas farkasként ismerkedek vele egy kicsit és még simogatást is kapok amit jól esik még így is.
    - Raiden, Ruru - becézem máris, hiszen az sokkal jobban illene hozzá, vagy megesz érte vagy nem, de elheverek az ágyon, és magamhoz húzom, pofátlanul közel, és gátlástalanul megcsókolom.
    - Azt súgja a szimatom hogy tetszem neked... - vigyorodok el ahogy elengedem egy kicsit.
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Holiday Motel

    on Szer. Feb. 03 2016, 19:51

    Julien & Raiden


    -Jó bocsánat! De én settenkedek, más háta mögé miközben annak fegyver van a kezébe? – mordulok rá. Kész, eddig bírtam nyugodtan. Ha még egyszer megemlíti, hogy meg lőttem…nem is tudom, mit csinálok vele. Felfogtam, oké!? Egek, ha nem hibáztatna, még nem is lenne olyan rossz… Egész helyese és még értené is vicceimet és már megint kezdem. Nekem végképp elment az összes sütnivalóm. Nem elég, hogy most jövök rá, hogy a srácok jönnek be, még ráadásul pont az jön be, akit meglőttem. Előre látom, hogy mit fogok ezért még kapni Rukotól. Ha ezt elmondom neki… Azt hiszem, kezdhetem ásni a gödröt. Vagy magamnak, vagy szegény parabataimnak. –A többség általában akkor a legaranyosabb, bár szerintem én még ebből is kilógok…- mosolyodok el halványan. Ugyan nem láttam még magamról képet, videót miközben alszom, de azért kétlem, hogy én olyan édes lennék olyankor. Hiszen még látni se nagyon látni, a takarótól. Jó talán nyáron azért még is, de akkor meg még aludni se tudok a hőségtől.
    Na igen talán igaza van, de akkor nem volt kedvem mutatkozni. Amint alakot vált és szaglászni kezd, kedvem támad meg simogatni, és mint aki ma nem is csinált semmi rosszat úgy kezdem el cirógatni. Gyönyörű bundája van, ami nem mellesleg még finom puha is. Khm, ja igen, hogy ő nem épp plüss maci… Jó, azért szerintem nem bánja a simítást, hisz, ha bánná, akkor már rég leharapta volna a kezem. Ezek szerint, annyira nem is veszélyes dögről van itt szó. –Ruru?! – vonom fel a szemöldököm. Hát nem hiszem el, hogy mindenkinek ez ugrik be. De, hogy miért pont én vagyok Ruru? Mármint Rukot, hamarabb gondolnám így becézni, mint magamat. Eddig azt hittem, hogy csak Tokyoba meg Rukonál vagyok az. Erre már ő is kezdi. Mitől lettem én ilyen kawaii? Ám, annyira lefoglal a becenevezős dolog, hogy egyik pillanatról a másikra, már azon kapom magam, hogy magához húz és megcsókol. Én meg ijedten csókolok vissza. –Mennyel kivizsgáltatni az orrod, mert tévedsz! – próbálok merev lenni, de félek, hogy nem tudok sokáig ilyen maradni. És már így is elárultam magam, hogy hazudok, hiszen vissza csókoltam és most is elfelejtettem megpattanni karajai közül.



    @
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Holiday Motel

    on Szer. Feb. 03 2016, 22:34

    ~ Devil in the mirror
    Call me a sinner, call me a saint

    - Nem, de vagy olyan felelőtlen hogy meg se nézed hogy kire/mire lősz. És ezt hallgatni fogod még egy darabig ami azt illeti - vigyorodom el, hiszen szándékomban áll többször is összefutni vele, bár remélem azok a kalandok, nem így fognak végződni mint ez. Az valahogy kiábrándító lenne. Mindenesetre eljátszok a gondolattal hogy nem most látjuk egymást utoljára és elnevetem magam ahogy az alvást is kommentálja. Egészen biztosan cuki, és talán nincs ez az örökös gúnyos mosoly a képére égve. Valószínűleg egész ártalmatlannak tűnhet, majd kipróbáljuk.
    - Hm, nem hinném. Amíg alszol, addig se beszélsz - kuncogok fel, hiszen ha csendben van már az is jobb mintha itt ontaná magából a beszólásait, és szerintem nem én vagyok az egyetlen aki így gondolja.
    Az alakváltásom bonyodalom mentes, egészen jól esik kinyújtóztatni magam, és ahogy megsimogat, még a keze alá is simulok egy kicsit, farkasként nem sokan akarnak simogatni, inkább lelőni, vagy más dolgokat művelni, szóval kiélvezem azon ritka alkalmakat amikor valaki a bundámat érinti. Tudom hogy kellemesen puha és erdő illatú, az öcsém farkasa is olyan, és szokott aludni rajtam bundásként. Talán én is aludhatnék Rurun. Mindenesetre vissza alakulok lassan, és elnyúlok az ágyon, veszek pár mély levegőt, azért nem akkora buli ez ám, mint ahogy mindenki hiszi. az egész csontozatom átrendeződik, és ez azért melós. De gyakorlom már egy ideje.
    - Nem tetszik? Lehetsz Ruru, vagy Rei - vetem fel, ahogy magamhoz húzom, és ahogy elnézem nem is csal a a szimatom hiszen visszacsókolt, és nem siet elhúzódni tőlem. Hm, ez akár még reményre is adhat okot.
    - Hm? Valami baj van? - kérdezem ahogy oldalra fekszem, és felé fordulok.
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Holiday Motel

    on Kedd Feb. 09 2016, 19:01

    Julien & Raiden


    -Remek… Szóval olyan leszel, mint valami kísértet, aki mindig feltűnik és felhánytorgatja a múltat… - morgom az orrom alatt. Ezek szerint nem olyan könnyen fogom ő lerázni. Ebből a hangsúlyból legalább is én úgy vettem ki, hogy nem akar annyiba hagyni és még tervez velem össze futni is. Te jó ég, inkább ki se mozdulok az intézetből. Nehogy már a végén az legyen, hogy direkt is kap egy szép ezüstöt. –Hm? Csak nem idegesítelek? – vigyorodom el gonoszul, ahogy egyet finoman ököllel a fejére verek. –Meg szoksz vagy meg szöksz…pechemre te inkább az elsőt választanád, ahogy elnézem. – sóhajtok fel. Hisz tény, hogy jó képű, de hosszútávon igen egymás idegeire mennénk. Meg hát nem kell nekem még egy kisállat. Rukoval jól elvagyok.
    Mikor átváltozik kicsit közelebb lépek hozzá és mintha nem és én lőttem volna meg, csodálattal simogatni kezdem. Szőre olyan puha, mint azok a párnák, amit az ember olyan szívesen ölelget. Persze azt leszámítva, hogy azoknak nincs ilyen kellemes illatuk. Nagyon nem bánja az érintésem, sőt inkább még a kezemnek is dönti magát. Mint valami édes nagyra nőtt kölyökkutya.
    Mikor vissza változik szinte zavartan próbálok a szobában nézegetni, vagy akkor már felveszem vele a szemkontaktust, de onnan arrébb se merek nézni. Pedig ilyet is ritkán csinálok. Nem szokásom más szemébe nézni, csak kivételes esetekben, illetve csak azoknak, akiket megkedveltem. De persze ez most más… Félek, hogy kissé délebbre vándorolna a tekintetem, ami után már végképp nem tagadhatom le a dolgokat. Habár, már szerintem így is lebuktam.
    Most, mint mondjak? A Ruru, az olyan túl kawaii hozzám, a Rei meg olyan túlzottan rideg. Azt tudom, hogy nagyon nem vagyok otthon a becenevek terén, de azért ennél még én is jobbat kreáltam volna. –Csak ez a két lehetőség van? – vonom fel a szemöldököm és rájövök, hogy elárultam magam. Nagyon szökni se szöktem, na meg a csókra se reagáltam túl negatívan. Egek, ebből még baj lesz.
    -Azon kívül, hogy pofátlan vagy és cseppet sem szívbajos, semmi. – szemet forgatok, ám útközben a falnál ragadok. Nem elég, hogy próbálok normálisan viselkedni, ez meg még itt pózol is nekem…Még is mit vár? Hogy letámadom? Ugyan már, annyira még csak tudom tartani magam.



    @
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Holiday Motel

    on Csüt. Feb. 25 2016, 22:56

    ~ Devil in the mirror
    Call me a sinner, call me a saint

    - Hm, hát arra gondoltam igen, hacsak nem akarsz ezért véglegesen megölni, vagy valami módon kárt tenni bennem - mosolyodom el, hiszen igen csak kedvemre való lenne hogy a nyakára járjak kísérteni, na meg mert tetszik nekem. Amúgy is elég extrém a helyzet, amiben mi egymásnak szaladtunk, és olyan még nem volt hogy valaki tetszett is volna aki előtte ki akart volna nyírni. Az valahogy nem fordult még elő. Talán épp emiatt nem akarom keresztben megölni és kibelezni, sokkal inkább máshogy járni a nyakára. Remélem nem akar bezárkózni az intézetbe, oda nem tehetem be a lábam, a sok vadászka közé.
    - Nem, még nem. Messze nem érsz az öcsémhez fel - vigyorgok rá hiszen Matt olyan szintre vitte az engem való idegesítést, mint még senki más a világon, és ebben az a szép amikor apánk mindkettőnket meg akar regulázni, csak nem hagyjuk magunkat neki. Szegény öreg, meg van áldva velünk ami azt illeti, de ki tudja hogy ő hogyan fogja fel a dolgokat.
    - Pechedre, de most miért? Talán nem ismerkedhetsz szabadon? Mi tart vissza, az hogy bundát növesztek olykor? - nevetek fel, mert már jól vagyok, most hogy meggyógyultam, és nem akar átmenni rajtam az a fránya golyó. Meg aztán, nem tudom hány vadász mondhatja el magáról hogy van egy farkasa, vagyis amolyan alkalmi szertő talán, mert annak készülök, csak erről még nem tud. Tetszik nekem, a japánok amúgy is a gyengéim, mint ahogy maga a nyelv és a kultúra is.
    Farkasként jól esik az érintése, ahogy végigsimítja a bundám és kicsit bele is dőlök a simogatásba, szeretem magam szerettetni és erős, de vékony ujjai pont jól jönnek, olyan jó érzés.
    Visszaváltozva, sem húzódok el, hanem egyszerűen csak felmérem, pofátlanul nyomulok, de hát hagyja magát, szinte felkínálkozik, miért fognám vissza magam? A félelemérzetem sosem működött olyan faszán, mint másoké.
    - Hm, lehetek kreatív, de az Édes, Cukibogár és egyéb nem hinném hogy az eseteid lennének - nevetek fel, hiszen a Ruru az még olyan cuki is, jobban tetszik mint a Rei.
    - Ezeket eddig is mind tudtam, és te meg nem húzódtál el, még most sem húzódsz, szóval, tetszett az élmény... - vonom le a tanulságot, és közelebb gördülök hozzá, hogy fölébe kerekedhessek.
    - Majdnem lelőttél, most.....randizol velem, amolyan jóvá tételként - jelentem be amit eddig talán még nem realizált magában.
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Holiday Motel

    on Kedd Márc. 08 2016, 21:00

    Julien & Raiden


    -Eddig nem állt szándékomba. Eddig! – az lehet jobb vagyok Rukonál a relaxálás terén, de én sem sajátítottam el azért tökéletesen. Legalábbis hozzá nem eléggé. Így is van is meg még lesz is elég gondom. Nem kell még ő hozzá. Boldogítsa csak a falkáját! –Kérem a számát akkor. Megyek leckét venni tőle. – forgatom meg szemem, majd még egy gyenge mosolyt is elhagyok útközben. –Nem. Csak félek, hogy az idegrendszerem nem kompatibilis a te…na, egyszóval veled! – próbálom egyszerűen, röviden és tömören megindokolni az egészet. Persze ez, alig ha állítaná meg. Kell nekem az erdőbe koslatni. Miért van az, hogy én minden kis gazt össze szedek bárhova is megyek? Már nem egyszer volt olyan, hogy valaki rajtam maradt. Volt már köztük gyerek is. Másik kedvenc műfajom… De lehet lassan vissza sírom inkább. Lassan kezdem úgy érezni, hogy az egyszerűbb téma volt és még Rukonál kimagyarázni is. Mert hát az egy gyerek volt. Kicsi, édes és sérülékeny. Na, most, ha egy farkassal járok így, – mint jelen esetben – akkor, akkor… Tudja a fene is, hogy mi lesz pontosan, de azért valahogy már sejtem.
    Simogatásának még sem tudok ellent állni. Ilyen az én formám. Farkas, kutya közelében még én is ember vagyok. Már, hogy van, olyan óra ahol végre nem magammal foglalkozok.
    -Na menj a … - egyszerű ezekből lekövetkeztetni, hogy mennyire szeretem a beceneveket. Ráadásul ezek már olyanok, amit az idióta mondén párok aggatnak egymásra. Az ilyenektől markába kerít a rosszullét. –Mi? Nem, aj, menj már! – kezdek el ficánkolni. Ezek szerint ébredezek. Viszont kétlem, hogy most már hagyna menekülni. –Vávávává, hogy mi?! Randizni…veled? Neked milyen agybajod van, és miért mennék én ebbe bele, há? – akadok fenn utolsó szavain. Mit képzel ez? Idióta. Csak tudnám mi a fenéért jó ez neki.


    @
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Holiday Motel

    on Szomb. Ápr. 09 2016, 01:44

    ~ Devil in the mirror
    Call me a sinner, call me a saint

    - Ezek után se álljon szándékodban elég nagy veszteség lenne a világnak a halálom - kuncogok, nem hinném hogy meg akarná tenni akkor már régen nem élnék, nem szokás olyankor finomkodni és megmenteni más életét ha később mégis el akarnák venni. Ez ilyen nonszensz dolog. Tetszik nekem ez a vadász, remek szórakozási lehetőség lesz ha nem akar majd kinyírni és pár ezüst lövedéket belém ereszteni. Az azért elég kellemetlen na.
    - Nem adom meg. De ha akarod majd bemutatlak neki, ő már igazi vérprofi ebben... - sóhajtok, mert tény és való imádom az öcsémet, de néha agyon bírnám vágni. Azaz inkább agyhelyen, de nem bírnám ki ha nem szívnánk egymás vérét. Már annyira megszoktam ebben a 150 évben kb. Az ember egy idő után elveszti az időérzékét ha nem öregszik. Bár én csak tizennyolc múltam. Khm, egy pár évvel. Mindenesetre azért megmosolyogtat, mert közel állunk egymáshoz Mattel, és ha csak valaki rosszul néz rá kész vagyok szétrúgni az illető valagát akkor is ha az a valaki nő.
    - Nem? Miért nem? Pont jó edzés leszek neked hogy ne húzd fel magad mindenen, már ha akarod. Nem vagyok mindig ilyen, csak ha valami random vadászka lelő - vigyorodom el én is, ahogy magyarázkodik persze hiába. Egészen aranyos hogy ennyire zavarban van, és gátlástalanul kis is használom farkas alakban is hogy simogasson, meg így is hogy egy kicsit közelebb kerüljön hozzám.
    - Nem megyek. Ha annyira nem akartad volna már a második golyót szednéd ki belőlem, szóval ne is tagadd... - válaszolok ahogy felülök az ágyon és végül fölé fordulok hogy közöljem vele a jó hírt, randizhat velem. Tetszik az ellenkezése, de valahogy nem is tudom, furcsán félénknek tűnik.
    - Nincs semmiféle agybajom, csak szerintem tetszem neked és nem értem mi akadálya lenne egy randinak... - sóhajtok fel ahogy lemászok róla, azért megerőszakolni nem akarom, és az ágy szélére ülök. Kinyújtózom a ruhám után, és felöltözöm rendesen. Végül is, már nincs más dolgom.
    - Ha ennyire nem kérsz belőlem akkor mondd meg pontosan hol vagyunk és már itt sem vagyok...
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Holiday Motel

    on Hétf. Ápr. 11 2016, 21:20

    Julien & Raiden


    -Nagy veszteség? – nevetek fel. Persze nem áll szándékomban kinyírni, de akkor is vicces az, amit mond. Bár lassan kezdem is megbánni, hogy őt sikerült levadásznom. Néha nekem mondják, hogy elviselhetetlen vagyok. Hát lassan kiderül, hogy van nálam rosszabb is. Lassan már kezdem meg bánni, hogy ilyen könnyen meglágyult a szívem, mikor a golyót belé eresztettem.
    - Mondjuk ő pár évnyi előnnyel indult…-biztos jó érzés lehet egy testvérrel civakodni, de én már a drága parabataiommal is meg elégszem, ő meg azzal, hogy néha van két nyugodt perce nélkülem. Hiszen igaz, hogy van egy bátyám, de igazából sose voltunk egy család és másfelé sodródtunk. Így még ismerősnek is alig nevezném, mert ha két dolgot tudok róla már az is nagy szám.
    -Eredetileg én is elég higgadt és nyugodt vagyok, szóval szerintem nem kell nekem ebből továbbképzés. – pillantok a legkomolyabb tekintetemmel a férfira. –Persze, persze. Nem vagy mindig ilyen, mert néha rosszabb és idegesítőbb is tudsz lenni… - forgatom meg szemeim miközben karba teszem a kezem. Jó mondjuk nem illik valakiről véleményt mondani, úgy, hogy nem ismerjük, de szerintem a lényeget megláttam. – És ebből az a tanulság, hogy random arra járó, fegyveres vadászkákat nem ijesztgetünk… - egek mibe kerültem én miatta. Jó mondjuk szerencsém, ha nem nyom fel érte, de akkor is. De azért elég nagy árat kér érte. –Ch….csak nem akartam már még nagyobb bajba kerülni. – jó ez elég lapos, de nincs semmi ötletem, hogy még is mit mondhatnék. Talán azért, mert részben igaza van, amit még magam sem akarok elhinni. Szinte leállt az agyam és fogalmam sincs, mit csináljak, ami nem lenne hülyeség. Mert, ha úgy nézzük, akkor még aranyos is a maga módján, de van pár röpke probléma. Hogy nézne már ki, ha összejönnék az áldozatommal? Eddig nem is érdekelt senki véleménye és annyira most se nagyon, viszont nem akarom Rukot iszonyatosan sokkolni…
    Nagy tanakodásom közepette már sikerült fel is öltöznie. Persze gondolom nem csendben, de, ha szólt is valamit én ugyan nem hallottam. Viszont, hogy mit keresek már megint ilyen közel hozzá… Egyik pillanatban, még messzebb merengtem, most meg megint itt vagyok szorosan előtte, miközben egyik kezemmel finoman szorítom a csuklóját. Tétovázok még vagy egy fél percig, majd fogom magam és hosszasan megcsókolom.



    @
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Holiday Motel

    on Hétf. Május 02 2016, 14:23

    ~ Devil in the mirror
    Call me a sinner, call me a saint

    - Elég nagy veszteség lenne lásd be. Egy fél cég dőlne be miattad ha megölnél és elvesztenének engem, na meg... a falkám se örülne neki - kuncogok, mert apám azért elég agresszív tud lenni, és kényes a családjára, láttam már széttépni valakit, aki egyszer régen még Mattet bántotta. Az ronda volt. Bár folyton veszekszik velem, azért tudom hogy szeret. Valahol jó mélyen, és ahogy elnézem a helyzetet valószínűleg szívesen kilyuggatná Rurut is. Hát van ez így, mi ne mondjak.
    - Igen, van egy kis előnye de nem sokkal fiatalabb nálam, amúgy... gyorsan jöttünk egymás után... - mosolyodom el, nem is tudom mennyire untam volna magam halálra az öröklétben ha nincs ott az az idóta öcsém.
    - Higgadt és nyugodt, hát... ki tudja. Meg talán írjuk mellé azt is hogy meggondolatlan kicsit - válaszolok ahogy végigmérem, és aztán lezseren heverészek csak tovább amíg beszélgetünk, mert miért ne? Tulajdonképpen már elbsztam a napom miatta, nincs hová rohannom.
    - Tudok, de tudok komolyan, és kifejezetten cuki is lenni - vágok cuki cica pofit, ami jól áll a képemen, bár nem túl őszinte, mert hát én meg a jóság... De ez relatív van ahonnan nézve az vagyok.
    - Jah, persze persze, tényleg hozd még ki belőle hogy az én hibám hogy kíváncsi voltam ki jár a bokrok közt és ezért lőttél le. Csak nyugodtan, tessék... - hagyom, bár lassan felkelek, ha már ennyire nem jutunk egymással dűlőre, minek erőltessem magam, van egy olyan érzésem hogy még ő sem tudja mit akar és ki iránt érdeklődik vagy éppen nem. Magamra rángatom a nadrágom, mert alakváltás után a ruhák mindig lent landolnak, de most szükségem lesz rá, és már a fekete atlétám keresem, de az elszakadt, így nem veszem fel, csak a cipzáros kis mellényem, hogy mégse félmeztelen rohangáljak. Bár, nem mintha fáznék,de.. kell a látszatra is adni. Már éppen kelek fel, hogy itt hagyjam, mikor megmoccan, és visszanézek ahogy megfogja a csuklóm, nem húzódom el, csak várom mit akar mondani, de bevallom meglep kicsit, ahogy elém kerül, és megcsókol. Persze, nem ellenkezek, kezem a tarkójára simítom és viszonzom a gesztust. Érzékien csókol, hevesen kicsit és bizonytalanul de tetszik az élmény. Magabiztosan támasztom a fejét ahogy összefonódunk.
    - Szóval, mégis csak randizunk? - kérdezem végül ahogy elszakadunk egymás ajkaitól.
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Holiday Motel

    on Vas. Aug. 21 2016, 21:46

    Julien & Raiden


    -Biztos? Szerintem pezsgőt bontanának… - forgatom meg szemeimet. Szavait elhallgatva az egójával nincs gond. Legalább is önbizalom hiányban nem szenved. „Irtó nagy szerencsémre”… Jó, mondjuk annyira nem egy nagy bányarém, de a tulajdonságai között erősen alálehet húzni az idegesítő szócskát is. Ahogy elnézem, a testvérével elég közel állhatnak egymáshoz. Vidáman, mosolyogva beszél róla. Szerencsésnek mondhatja magát, hiszen van egy szerető falkája. Nekem meg csak Ruko maradt. Rajta kívül másom már nincs, csak a sajátos kis agybajom. Hiszen sosem tagadtam azt, hogy nem teljesen vagyok komplett. Valahogy mégis normálisabb ennél a bundásnál.
    -Nem hiszem, hogy te jobb lennél nálam…- mormogom az orrom alatt. Fordított helyzetben nem hinném, hogy másképp csinálta volna. Meg hát, na. Tehetek én arról, hogy csak úgy mögém osont? Ilyen idegi állapot mellet csoda, hogy csak egyet kapott. –Ch, te és a cukiság, hagyjuk már…- inkább rá se nézek. Had bohóckodjon magának. Nehogy azt higgye már, hogy ennyitől meglágyul a szívem. Elég volt így is az, hogy meginogtam mikor nem kellett volna. Így most biztos azt hiszi, hogy van esélye. –Kell neked beleütnöd az orrod mások dolgába. Még is melyik hülye megy oda a bokorhoz bóklászni? – sóhajtok fel. Bár tudom, hogy ahelyett, hogy egymást hibáztatnánk, rá kéne jönnünk, hogy mindketten ludasok vagyunk ebben, valahogy nehéz bevallani, hogy igen én is hibáztam. Ezt a legtöbb embernek nehéz kimondania, hiszen könnyebb a másikra fogni.
    Nem tudom, mi történik velem. Mintha nem is én irányítanám a testem. Nem tudok tisztán gondolkozni. Csak arra leszek figyelmes, hogy már öltözködik. Na és? Hadd menjen. Én ugyan nem tartom vissza. Legalább is nem szeretném. De az agyamnak már lőttek, hiszen pattanok fel vele és csuklóját megragadva húzom közelebb, majd heves csókolni kezdem. Fogalmam sincs mi ütött belém. De hogy nagy baj az agyban, az már biztos. –Csak, hogy lásd jó fej vagyok… - forgatom meg szememet, ha már a gát átszakadt bennem. Egyszerűen nem tudom visszafojtani az érzéseimet. Magamra se ismerek. Életemben meg nem gondoltam volna, hogy így végzem.
    Nyaka köré kulcsolom kezeim és valamivel már biztosabban kezdem el csókolni. Ha már elment az eszem egy része, had rohanjon vele a maradék.


    @
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Holiday Motel

    on Hétf. Szept. 26 2016, 19:33

    ~ Devil in the mirror
    Call me a sinner, call me a saint

    - Biztos, nem bontanának pezsgőt nélkülem - nevetek fel, mert jó munkahelyem van, jól is keresek vele és nem kell nonstop az irodába lennem ha megcsinálom a munkámat, nem cseszeget senki és még a külföldi utaimat is állják amikor konferenciára kell mennem. Tulajdonképpen sokszor elvihetnék magammal valakit de visszaadom a helyeket mert senki nincs. Matt már unja, apámat nem érdekli más meg nem nagyon marad. Talán majd ha.... ehh. Mikre gondolok már most? Bár tény hogy elvinném őt ha hagyná magát...
    - Nem mintha egyikünk is jobb lenne a másikunknál, de még folytathatjuk egy ideig ha akarod... - mosolyodom el hiszen véget nem érő vita lenne belőle, jószerével így is az, pedig vele inkább mást csinálnék mint vitatkoznék. Így nem is igazán válaszolok az újabb erre irányuló megjegyzésére inkább elkezdem összeszedni magam ha már nem kíváncsi rám, nem rontom itt a levegőt, és már mennék amikor megfogja a kezem, és nem hagy hanem megcsókol. Nem mondom hogy nem lep meg, de készségesen csókolom vissza hiszen erre vágytam, nem utasítom el, csak amikor megszólalok.
    - Mérhetetlenül jófej, most jobb? - csókolom még inkább, és nehezemre esik elengedni, holott el kell. Visszaheveredek az ágyra de ezúttal őt is odahúzom.
    - Szóval...mikor találkozunk legközelebb? - kérdezem.

    Ajánlott tartalom

    Re: Holiday Motel


      Pontos idő: Vas. Dec. 16 2018, 05:56