Belépés

Elfelejtettem a jelszavam!

New York, mint ahogy minden más város, éli a mindennapi életét. Ám nem tudhatod, hogy aki rád köszön az utcán, odaadja a napi újságodat, az ki is valójában. Mert az emberek olyan világban lépdelnek, amiről fogalmuk sincs: természetfeletti lények veszik őket körbe, akár élnek is velük, szívük választottjaként. Szeretnél benézni a valóságot eltakaró fátyol mögé?

Várunk szeretettel!


Az oldal nyitott:2015. január 25.

Időjárás

Napjárás

Latest topics

» Wall Street
by Jackson Montgomery Yesterday at 23:59

» Brian lakása - Hálaadás
by Thomas Mackenzie Yesterday at 22:12

» The River Café
by Allena Rhys Yesterday at 21:59

» Broadway
by Damien James McCormack Yesterday at 13:24

» Hudson Heights
by Admin Yesterday at 00:05

» Brooklyn Army Terminal
by Leo Veikko Szer. Nov. 22 2017, 23:03

» Brian lakás - Brooklyn
by Brian Cox Szer. Nov. 22 2017, 21:16

» Hotel Plaza Athénée
by Camilla Wander Szer. Nov. 22 2017, 17:51

» Gabriel Háza
by Gabriel Skoglund Szer. Nov. 22 2017, 13:20

» Clove Lakes Park
by Mikhal Zharkov Szomb. Nov. 18 2017, 20:13

Staff

D.J.
PM
Apple
PM

Köszönet


A leírások, képek, videók mind megtalálhatóak a világhálón, az oldal grafikájának alaptematikáját Quierra-nak köszönjük.

    Juniper Valley Park

    Share

    Juniper Valley Park

    on Szomb. Okt. 03 2015, 18:58





    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Juniper Valley Park

    on Pént. Nov. 13 2015, 21:25




    Why you tell me lie?



    Az emberek világa, mundane világ nem nekem való. Nem vagyok benne elveszve, és ha minden igaz, még a technika sem fogna ki rajtam de nem szeretem. Nyomorúságos lények, csak megszületnek, élnek, rohannak és a halál karjaiba ájulnak, ki ekkor, ki akkor, sokan idejekorán. Szánalmasan üres és felszínes életet élnek, és semmi más fajt nem ismernek el. Öntelt, szánalmas férgek, mind. Gyűlölettel pillantok rájuk, ahogy az emberek számára is látható vagyok éppen.  Küldetésen vagyok, amit az az idióta vezérem sózott a nyakamban, így az emberi megjelenés érdekében lecseréltem a szűkös feszes nadrágom, és csizmám, a tunikával, és most egységes, elegánsnak nevezhető krémszínű holmikba bújtam. Kényelmes, krémszínű nadrágot választottam, a hozzá illő szintén nagyon emberi inggel és egy kötött pulóverrel, mivel nincs még olyan rossz idő. Felemás szemeim elrejtettem egy-egy színezett lencse mögé, de a hajammal nem tudtam mit kezdeni, így egyszerűen hagytam az arcomba lógni szőkefehér tincseim. Rengetegen megnéznek miatta, de metsző pillantásom, és pengevékony ajkaim többnyire elrettentik a nézelődőket. Nem vagyok egy kedves látvány, sosem voltam, és nem titkolom el mély megvetésem az emberek iránt. Bár kénytelen vagyok elismerni sok minden fűződik a nevükhöz, a találmányaik nem egyikét mi is használjuk ha szükség adódik, de ettől még nem érnek többet a szememben. Semennyit sem érnek. Az egyik parkot járom, egyenlőre céltalanul, még ki kell találnom hogy találok itt meg egy másik személyt, és a természetben mindig jobban érzem magam, így a park fái alatt sétálgatok, hogy kiötöljek valamit, mikor egy halandót látok meg, aki engem néz. Visszanézek, szúrósan, összepréselt ajkakkal, de nem fordul el mint annyian mások. Erre már felszalad a szemöldököm, pláne ahogy még közelebb is óvakodik, és végül egészen közel ér.
    - Bátorság vagy botorság volt idejönnöd, vajon? - kérdezem mély, kissé kellemetlenkedő hangomon. Nem én választottam, ez jutott.


    avatar
    Sophia Manezzi

    Faj : Tündér
    Udvar (Királyság) : Téludvar/Tél Királyság
    Tartózkodási hely : New York (néha Lakewood)
    Kor : 23
    Foglalkozás : diák, blogger, megszállott hülye

    Re: Juniper Valley Park

    on Kedd Nov. 17 2015, 18:11


    Midnight & Sophia ©


    *Bámulja az elhaladókat, szinte elveszve gondolataiban. Annyira furcsa mostanában a világ. Néha egészen olyan, mint régen: rosszullétekkel tarkított, idegesítő, valahogy több, mint amit ő még szívesen elviselne, és persze állandó harc, főlg önmagával, s néha kifelé is. De néha, szinte egy pillanat alatt, megváltozik. Akkor elcsendesedik, mintha valami láthatatlan burok kizárná, a rosszullét is enyhül vagy akár el is múlik, és az egészet mintha színezett üvegen keresztül szemlélné, érinthetetlenül. Zavarba ejtő. Aztán ezek a pillanatok, ahogy jöttek, úgy el is múlnak. De újabban egyre gyakoribbak.*
    *Most is, ahogy töpreng rajtuk, meglepi az egyik. Egyik percben még fázósan húzza össze magán a kabátját, s minden izmát fájdalmasan húzza össze a hideg, érzi a feneke alatt a pad támláját, amin kuporog, bőrén a szél mozgását, arcán a ráerőltetett mosolyt, fülében az éhség okozta zúgást s mögötte a külvilág neszeit. Aztán az egész eltűnik, mintha a semmiben lebegne, s a világ smaragdos zöldbe borul, az emberek önnön árnyképeikké fakulnak, egyet kivéve. Az szinte kiragyog ebből a környzetből, s a nagy csendben szinte fülsértően dobbannak léptei. Aztán egy pislogás, és hopp, megint helyreállt a világ rendje. De a fejéből nem túrhatja ki ezeket az érthetetlen, értelmezhetetlen képeket.*
    *Tekintetét arra az egy alakra függeszti, akit még olyan tisztán látott az iménti pillanatban. Most nincs rajta semmi rendkívüli, maximum ez a citromba harapott, végtelenül negatív arckifejezés lehetne az, de azzal kapcsolatban meg Sophia inkább nem ítélkezik, hiszen valami hasonló honolhat többnyire az ő képén is. Most viszont inkább a kíváncsiság uralja vonásait, nem tehet róla, s nincs ereje tenni ellene. Hát hagyja. Naná, hogy a bámult kiszúrja, miért is ne tenné... annyi azért van a lányban, hogy ha már így rajtakapták, nem fordítja félre a fejét, jól a szeme közé néz a másiknak. Hülyeség? Naná. De mitől lehetne elégedettebb az ember lánya, mint a határok feszegetésétől? Még ha az csupán ilyen konvencionális, kimondatlan határ is. Már kapja is a képébe az idegent, bár nem azzal indít, mint amire Sophia számít. Ki is zökken kicsit, körülnéz döbbenten.* - Már miért is lenne akár egyik, akár másik? Közterület, az jön ide, aki akar *érvel, saját véleménye szerint tökéletesen logikusan. Még csak nem is rosszhírű környékre keveredett, teljesen átlagos park egy teljesen átlagos nagyvárosban. Mi ebben az ostobaság vagy a bátorság? Nem is tudja elrejteni értetlenségét, vagy csak nem akarja, mindegy.*







    I'm not just
    a pretty face.
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Juniper Valley Park

    on Hétf. Jan. 11 2016, 17:48




    Why you tell me lie?



    Nem tudom miért kell minden embernek ezt az időpontot választania hogy itt lófráljanak, és egye őket a fene. Csak útban vannak, de kikerülöm őket, és a park egyik kevésbé forgalmas részen próbálom kitalálni merre menjek tovább, hogy a kiszabott feladatomat teljesíthessem. Mondjuk leginkább a halálba kívánnám azt is aki adta, meg magát a dolgot is, de hát ez van, majd egyszer már én fogok dirigálni.
    Mindenesetre ez a park még egészen élhető, zöld és nem érződik annyira a város szennye és szívesen sétálok át rajta ebben az undok világban. Gyenge, ostoba és követelőző lények, mégis minek rohantok a vesztetekbe? Egy-egy embert aki az átlagosnál is ellenszenvesebb el is gáncsolok, éppen csak megemelve az egyik gyökeret, vagy elmélyítve az utat hogy felbukjon. Apró gonoszságok, de nem olyan sok. Még ehhez sincs kedvem, amikor egy engem figyelő alakot veszek észre. Megérzem a pillantását, és abból ahogy néz, egyértelmű lesz hogy tudja azt is, hogy nem ehhez a világhoz tartozom, túl lát az emberi öltözékemen, és a lencsék okozta színtévesztésen. Minő meglepetés ez ebben a nyamvadt korban, nem tetszik ez a korszak. Túl gyors, és túl idétlen.
    A nő közelebb jön egy kicsit, én pedig felé fordulok, metsző pillantással illetem, és pengevékony ajkaimon nyoma sincs kedvességnek vagy mosolynak.
    ~ Idióták ~
    - Közelebb hozzám. Kit érdekel a park? Csak egy újabb kert ebben a pusztuló világban - ejtem ki ajkaimon a szavakat. Nem fordítok nagy gondot rá hogy nem csengjen idegenül, és dallamosan. Tündér vagyok, nem leplezem el.


    avatar
    Sophia Manezzi

    Faj : Tündér
    Udvar (Királyság) : Téludvar/Tél Királyság
    Tartózkodási hely : New York (néha Lakewood)
    Kor : 23
    Foglalkozás : diák, blogger, megszállott hülye

    Re: Juniper Valley Park

    on Vas. Feb. 14 2016, 22:52


    Midnight & Sophia ©


    *Hát igen, a napsütés már csak olyan, hogy előcsalja vackaikból az embereket, tetszik ez a mizantrópoknak, vagy sem. Ha épp szakadna az eső vagy tombolna a jégvihar, garantáltan egy lélek sem lézengene itt... de abban az esetben valószínűleg az idegen is inkább fedett helyen várná az ítéletidő elmúltát, Sophia pedig minden bizonnyal két takaró alatt vacogna odahaza. Csak tudná, mik ezek a furcsa érzékcsalódások, mik a semmiből jönnek, s úgy is tűnnek el oda... és persze arra is kíváncsi lenne, mi váltja ki őket. Ha sikerülne kiderítenie, tutira rászokna a dologra. Jobban rá lehetne csavarodni, mint a legpöpecebb drogokra, az egyszer biztos... végtére abban az állapotban mintha semmi sem fájna és minden rendben volna. S nem ezt a hazugságot vágyja mindenki, aki az irányítást elengedve átadja magát a függőségnek? Az idegen pillantását hasonlóval viszonozza, a két jeges tekintet néhány pillanat erejéig tökéletes szinkronban kapcsolódik össze, még arckifejezésük is hasonló tempóban ölti fel az ellenségesség színezetét. Van ebben valami mélységesen ironikus... hogy egy jöttment, felfuvalkodótt ismeretlennel inkább egy hullámhosszt képes megütni, mint szinte bárkivel a normális környzetéből. Avagy az elmebajok találkozása... mert hogy ez a fickó sem százas agyilag, az fix. Csak Sophia még jobban leplezi, képes összeszedett benyomást kelteni szemlélőiben. Ezzel ellentétben a másik szavaiban semmi rendszer nincsen. A lány óvatosan félrebiccenti fejét, ismét végigméri őt. Ebben a pillanatban nem lát semmi szokatlant, semmi olyat, ami elütne az átlagostól. Pedig az előbb történt valami, erre esküdni merne. Arra persze már nem, hogy az a "valami" ténylegesen és mások számára is létezik, nem csupán az ő fejében, betegségének újabb tüneteként... de hát az intenzív álmok után az intenzív éber álmok szinte logikus lépésként következnek.*
    - Nem jöttem volna, ha nem hív *vágja ki merészen, hirtelen ötlettől vezérelve, a lehető legszuggesztívebb hangon, amit csak talál a repertoárjában. Mit számít, ha egy ismeretlen hülyének nézi? Viszont, talán adhat válaszokat... nem mintha megbízna benne, de egy opciónak elmenne, akármit magyarázna.* - Hívott, nem igaz? Az előbb *húzza ki magát, s lép közelebb, mélyen a másik szemébe nézve. Egy normális ember úgyis hátrálni kezd, ha egy elmebeteg túlságosan rányomul. Vagy esetleg lelövi a zaklatóját. Hát igen, Amerikában semmivel se lehet biztosra menni.* - Hogy csinálta? *vált szinte csevegő hangsúlyra, mintha a téma mindennapos volna, s nem totális elmebaj.*







    I'm not just
    a pretty face.
    avatar
    Kaelie Whitewillow

    Faj : Tündér
    Udvar (Királyság) : Seelie - Tavasz
    Tartózkodási hely : Hol itt, hol ott
    Kor : 53
    Foglalkozás : cselédlány, pincérnő

    Re: Juniper Valley Park

    on Pént. Nov. 18 2016, 00:41

    to Julia
    Az utóbbi időben valahogy nagyon nem akar történni semmi. Unalom a köbön, mindenfelé. Mindenképp tenni kell ez ellen valamit. Úgy határoztam hát, hogy mivel az udvarban tényleg semmi, de semmi érdekes nem történik az utóbbi napokban, szétnézek kicsit az emberek világában, hátha ott adódik valami, vagy legalább felkavarhatom egy kicsit az állóvizet. Rajtam nem fog múlni, annyi szent. Este volt már és elég erőteljesen fújt a szél, mikor tündéralakban a Juniper Valley Park felé röpültem, de nem olyan fajta vagyok, hogy ez kedvemet szegje. Még akkor sem, mikor az eső is eleredt hozzá. Sőt, egy kis eső talán még jól is jön, legalább fröcskölhetem az arra járókat, ha jobb éppen nem jut eszembe. Fel is vettem inkább hozzá emberi alakomat, mivel aprócska, már-már kolibri-méretű tündérként ez jóval kevésbé kivitelezhető dolog. Nem ez volt ugyan az évszázad csínye, de míg nem jutott eszembe jobb, egészen szórakoztató volt a parkon átsiető emberek útját állni és rákényszeríteni őket, hogy kerülgetés közben bokáig gázoljanak egy tócsába, amit némi varázslat segítségével mélyebbé tettem, mint azt az eső indokolta volna. Egész jól szórakoztam, amikor hátrafordulva egy szivárványt pillantottam meg. Bár tudom, csak egy érzéki csalódás, de nagyon szeretem ezt a természeti jelenséget. Olyan szép színes! Imádom a színeket.
    Teljesen bele is feledkezem, észre sem veszem, mi történik körülöttem, még a sietve hazafelé igyekvő emberekre és az általam tündérmágiával elmélyített tócsákra sem. Most csak a szivárvány van számomra és semmi más. A látvány egyszerűen lenyűgöz, még így a szürkületben is, hogy alig látható. Milyen kár, hogy nincs már fenn a Nap!
    ■ ■ Girlfriend ■ ■Remélem megteszi kezdőnek! ■ ■credit




    Life is just a game



    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Juniper Valley Park

    on Vas. Nov. 27 2016, 16:00


    Kaelie & Julia ©
    „Gazdagabb légy a látszatnál. Szólj kevesbet, mint mondhatnál.”.

    Egy újabb bemutató, egy újabb remek előadás. A nézőket teljesen elragadták az érzelmek, hol vidáman hahotáztok, hol a szívül szorult össze, néhány nő pityergését is hallani lehet. Julia büszkén nézett végig a nézőközönségen páholyából. Nem mindennapi előadásokat mutatnak be az érdeklődőknek. Amióta a színház ismét megnyitotta kapuit egyre több az érdeklődés az előadásokra. Nem a leghíresebbek, de a nézőknek hála azzá válnak.
    Ahogy mindig most is türelmesen várja, hogy a vendégek, az esetleges kíváncsiskodók elhagyják a színházat. Nincs kedve találkozni egyszerű halandókkal. Nincs kedve bájologni velük. Nem azért karolta fel ezt az épületet, hogy híressé váljon. Egyszerűen csak szereti a színjátékokat és tudja milyen csodákat lehet alkotni vele.
    Ahogy kisétál az ajtón egy aprócska mosoly kúszik arcára, ahogy megérzi az eső illatát. A sofőrnek csak egy intéssel jelez, induljon haza. Ő maga inkább sétálna egyet ebben a kellemes időben. A park felé veszi az útját abban a reményben, hogy ilyen időben, az esti órákban kevés emberrel fut össze.
    Teljes békességben élvezheti kellemes sétáját. A parkban pár kutyáját sétáltató emberen kívül nem igen találkozik másokkal, kivéve egy kislánnyal, aki éppen anyjához rohan. Egy pillanatra megáll és úgy figyeli a vidám kislányt, aki egyenesen egy pocsolya felé rohan, majd szinte el is tűnik benne. Julia csak ekkor figyel fel a bűbájra. Homloka automatikusan ráncolódik össze. Menedéket nyújtó esernyője alatt kezdi el keresni azt a tündért, aki képes volt ilyen ostoba csínyt kitalálni. Nem is kell olyan rokáig keresgetnie. Hamar megpillantja az igen érdekes hajú lányt. Határozott léptekkel indul meg felé, majd megállva tőle tisztességes távolságban már meg is szólal.
    -Szép estét! Talán ideje lenne befejeznie ezt az ostobaságot.-Hangja, tekintete határozott és kemény.



    Ruha: link

    Zene: link

    avatar
    Kaelie Whitewillow

    Faj : Tündér
    Udvar (Királyság) : Seelie - Tavasz
    Tartózkodási hely : Hol itt, hol ott
    Kor : 53
    Foglalkozás : cselédlány, pincérnő

    Re: Juniper Valley Park

    on Kedd Dec. 27 2016, 23:59


    Julia & Kaelie


    Nem éppen életem csínye elmélyíteni egy tócsát és arra kényszeríteni az arra járó, mit sem sejtő halandókat, hogy belelépjenek, de amíg nem jut eszembe jobb, talán ez is megteszi. Aztán meglátom az égen a szivárványt és teljesen el is vonja a figyelmem. Mások talán észre sem veszik, hisz eléggé sötét van már, meg borult is, engem azonban így is lenyűgöz. Nagyon szeretem ezt a természeti jelenséget. Olyannyira, hogy egy időre még a kis megbűvölt pocsolyámról is elfeledkezem. Addig legalábbis mindenképp, míg egy női hang vissza nem ránt a valóságba. Ahogy odafordulok, egy igencsak szigorú tekintetű, szőke nővel találom szembe magam. Egyből érzem rajta, hogy nem ember, egy vámpírhoz van szerencsém. Humortalan egy bagázs, nem is kell csodálkozni rajta, hogy fennakad a kis viccemen, amit ő láthatóan egyből észrevett.
    - Önnek is szép estét! Milyen ostobaságra gondol? - talán túlfeszítem a húrt, ahogy szélesen mosolyogva, tágra nyitott, ártatlan szemekkel pislogok rá, de én már csak ilyen vagyok. Szeretem feszegetni a határokat. Különben is, akár vámpír, akár nem, ne legyen már ilyen sótlan!

    Girlfriend | Bocsi a késésért! | Clothes

    made by Doris




    Life is just a game



    Re: Juniper Valley Park

    on Vas. Márc. 19 2017, 18:16


    Sponsored content

    Re: Juniper Valley Park


      Pontos idő: Pént. Nov. 24 2017, 04:37