Belépés

Elfelejtettem a jelszavam!

New York, mint ahogy minden más város, éli a mindennapi életét. Ám nem tudhatod, hogy aki rád köszön az utcán, odaadja a napi újságodat, az ki is valójában. Mert az emberek olyan világban lépdelnek, amiről fogalmuk sincs: természetfeletti lények veszik őket körbe, akár élnek is velük, szívük választottjaként. Szeretnél benézni a valóságot eltakaró fátyol mögé?

Várunk szeretettel!


Az oldal nyitott:2015. január 25.

Időjárás

Napjárás

Latest topics

» Jazz lakása
by Jazz Quinn Today at 00:00

» Livia Virágboltja
by Celeste Marquise Yesterday at 23:32

» Central Park - North Woods
by Noel Wyard Yesterday at 23:00

» Nappali
by Thomas Montgomery Yesterday at 21:57

» Könyvtár
by Noel Wyard Yesterday at 21:53

» Fegyverek terme
by Gabriel Skoglund Yesterday at 21:49

» Konyha - Jackson lakás
by Nathaniel Montgomery Vas. Május 20 2018, 21:40

» Iroda
by Alexander Kyle Chairman Vas. Május 20 2018, 20:11

» Marcus lakosztálya
by Ethan Keon O'Brien Vas. Május 20 2018, 18:58

» Folyosók
by Caleb Shayeh Vas. Május 20 2018, 10:33

Staff

D.J.
PM
Apple
PM

Köszönet


A leírások, képek, videók mind megtalálhatóak a világhálón, az oldal grafikájának alaptematikáját Quierra-nak köszönjük.

    Ferrara Bakery & Café

    Share

    Ferrara Bakery & Café

    on Vas. Okt. 04 2015, 22:36

    First topic message reminder :





    avatar
    Thomas Montgomery

    Faj : Nephilim
    Kor : 19
    Foglalkozás : "Nem vagyok fiú. Nephilim vagyok."

    Re: Ferrara Bakery & Café

    on Kedd Szept. 12 2017, 23:47

    FEEL, MY SKIN IS ROUGH
    BUT IT CAN BE CLEANSED


    Egy kicsit elhúzom a számat. Hiába nyugtatott meg a jelenléte, az ilyen felkavaró megjegyzésekkel, minthogy mindenki a saját hibáiért felelős, azért kicsit megkarcolgatja a felszínt, sőt, a máz alatt is, bár ezt talán nem is tudja. De ez nem baj. Senki se szereti, ha piszkálják a komfortzónáját, de én a legtöbbször meg akarok szabadulni a zónától, az irmagját is ki akarom irtani magamból, hogy minél erősebbé váljak.
    A mosolya ragyogó, mint a felhők közül előbukkanó nap, teljesen idegen, és elképzelni se tudom, hogy egyszer én is így mosolyogjak majd. De megpróbálom.
    Nem megy.
    De azért felegyenesedem, mielőtt tényleg orra buknék a designer székkel. Miközben felírja a telefonszámát, előveszem a telómat (valami androidos vacak, a gördeszkámért cseréltem nem olyan régen, miután az enyémet ellopták), és lefotózom a szalvétát. Mire ezzel megvagyok, már áll is föl, én pedig értetlenül nézek föl rá. Itt hagy? De hát miért? Rosszat mondtam?
    Talán felesleges túldimenzionálnom, lehet, hogy tényleg dolga van.
    - Ezt a helyet nem ismerem. De majd a Google útbaigazít.
    Elveszem tőle a tollat, és a szalvéta másik felére én is felírom a számomat a macskakaparásommal, és odatolom neki.
    - Ez az én számom - narrálom az eseményeket, majd visszakupakolom a tollat és azt is visszaadom. Elkezdem módszeresen kibontani a csokis muffint a papírjából, és nagyot harapok bele, miközben összeszedelődzködik és menni készül. Mikor feláll, én is felkelek, és kezet nyújtok neki.
    Nem tudom, mi a búcsúforma nephilimeknél. Még csak ezt se tudom.
    - Köszönöm a reggelit. És... - Megköszörülöm a torkomat. - Én is örülök. Akkor pénteken találkozunk - pillantok a szalvétára, ezt írta ugyanis fel.
    Ha elment, visszaülök, és két nagy harapással eltüntetem a muffin maradékát. A kávét kiiszom egy húzásra, és aztán a szalvétát zsebre dugva elindulok az iskolába.
    A találkozót sokáig nem tudom kiverni a fejemből. Minden egyes másodpercét újra és újra lejátszom a fejemben, próbálom értelmezni az elhangzottakat. Kezdem úgy érezni, jó dolgok fognak velem történni. Tényleg megnyugtatott, és egy kis reményt csepegtetett belém. Egészen angyali hatással volt rám.
    Útban az iskola felé a tekintetem megakad egy református templomon, meg is torpanok, de aztán csak továbbsétálok, mintha eszembe se jutott volna, ami eszembe jutott.


    Köszönöm a játékot!
    avatar
    Gabriel Skoglund

    Faj : Nephilim
    Foglalkozás : Kalligráfus

    Re: Ferrara Bakery & Café

    on Szer. Szept. 13 2017, 20:58

    Hagyom a reakcióját szótlanul elúszni az időben, s térben. Most nincs arra szüksége, hogy sebeket tépjünk fel, nem is áll szándékomban, így hagyom annyiban a témát.
    A visszamosolygásra még ragyogóbbá válik a mosolyom. Szép a mosolya, melegen simogató, megnyugtató, s egyben pajkos is.
    - Többet mosolyoghatnál – jegyzem meg.
    Nem maradhatok vele most tovább. Érzékelem, hogy felkavartam, megkavartam a nyugalmát, s hogy majd idővel fogja érezni azt a hullámot magában, amit elindított a találkozásunk.
    - Nem? – csendes a mosolyom, nem fogom emlegetni neki, hogy az imént a sajátjának illette a környéket. – Rendben – bólintok. – Légy óvatos.
    Elveszem a szalvétát, elolvasom, s csak úgy teszem a belső zsebembe.
    - Köszönöm – mosolygok ismét rá. Az öröm továbbra is dolgozik bennem, mostanában nem is találkoztam fajtám bélivel, holott annyira vágytam már rá! – Tartsd csak meg – hárítom el a toll visszaadását. Régimódi vagyok az íróeszközökben, még mindig többre tartom, mint egy mobilt.
    Kezet fogok vele, a tapintása puha, meleg és otthonos, viszonzom mindezt.
    - Váljék egészségedre, szívesen. Pénteken találkozunk – erősítem meg szavait.

    // Én is nagyon köszönöm! wow Mindjárt megy a kezdőm! hümm //

    Re: Ferrara Bakery & Café

    on Szer. Szept. 20 2017, 19:27


    Ajánlott tartalom

    Re: Ferrara Bakery & Café


      Pontos idő: Szer. Május 23 2018, 16:31