Belépés

Elfelejtettem a jelszavam!

New York, mint ahogy minden más város, éli a mindennapi életét. Ám nem tudhatod, hogy aki rád köszön az utcán, odaadja a napi újságodat, az ki is valójában. Mert az emberek olyan világban lépdelnek, amiről fogalmuk sincs: természetfeletti lények veszik őket körbe, akár élnek is velük, szívük választottjaként. Szeretnél benézni a valóságot eltakaró fátyol mögé?

Várunk szeretettel!


Az oldal nyitott:2015. január 25.

Időjárás

Napjárás

Latest topics

» Brian lakás - Brooklyn
by Brian Cox Today at 20:53

» Törölt karakterek
by Admin Yesterday at 15:14

» Cox Gallery - Brooklyn
by Admin Yesterday at 15:02

» Inwood Hill Park
by Thomas Mackenzie Csüt. Okt. 19 2017, 21:34

» Broadway
by Vitaly Rayt Csüt. Okt. 19 2017, 05:40

» Battery Park
by Thomas Mackenzie Kedd Okt. 17 2017, 22:33

» Brooklyn Közkönyvtár
by Garrett Seabrooke Hétf. Okt. 16 2017, 16:59

» Daryl's Loft
by Allena Rhys Szomb. Okt. 14 2017, 19:34

» Játékostárs kereső
by Aires Emerson Szomb. Okt. 14 2017, 10:10

» Trade Fair
by Alan Bret Csüt. Okt. 12 2017, 22:00

Staff

D.J.
PM
Apple
PM

Köszönet


A leírások, képek, videók mind megtalálhatóak a világhálón, az oldal grafikájának alaptematikáját Quierra-nak köszönjük.

    Hotel Plaza Athénée

    Share

    Hotel Plaza Athénée

    on Vas. Okt. 04 2015, 22:55



    avatar
    Ilenone Morgan

    Faj : Tündér
    Alfaj : Elf
    Rang : Nemes
    Udvar (Királyság) : UnSeelie (Ősz)
    Kor : 2016

    Re: Hotel Plaza Athénée

    on Hétf. Júl. 18 2016, 12:30

    Kaelie

    - Miért is vagyok itt? - kérdezte Ilenone a headsettől, miközben körülnézett a Pláza Athénée fényűző étkezőjében, ami nem csak a hotel vendégeinek, de nívósabb kiszolgálásra vágyó uraknak, hölgyeknek, módos turistáknak és boldognak, boldogtalannak is kínálta a szolgáltatásait, ha azok képesek és hajlandóak voltak megfizetni azt. A tündér képes és hajlandó volt, ám a reggelizése nem lehetett gondtalan, a mondéntömeg körülvette, a terem oldalában függő, bár eléggé távol levő tükör pedig a tükörképét ingerelte. Egyre nyugtalanabb volt, és ez a nyugtalanság határozottan rosszul állt neki, ahogy jobbra és balra pislantott, a pillantása megakadt a pincéreken, elkísérte őket, rájuk akaszkodott mint egy élősködő, amitől aztán nem lehet megszabadulni, akármit is tegyenek, és túl kevéssé élénk ahhoz, hogy kitessékeljék a terített asztalok közül.
    - Az Európai az emeleti tárgyalókban van. Az ügyeit intézi. Amikor végez, meg fog keresni téged - Kazimir hangja nyugodtnak tűnt, bár textilsuhogást hallott a háttérből. Mert az udvartartásának java részét a Görbe Tükör kastélyában hagyta, egy szem szolgájának kellett végeznie az olyan alantas feladatokat is, mint az ágyazás, mosás, vasalás.
    - És mi a helyzet a seelie udvarral?
    - Tessék? - Kazimir valamit levert, a csörömpölésből ítélve használhatatlanra tört, de Ilenone nem törődött vele. A liftből kilépő zöld hajú lányra tapadt a pillantása, és feltelt indulattal. Kikapcsolta a telefont, érdemi választ úgysem remélhetett, csak jó tanácsokat, amikre nem volt szüksége.
    A Seelie látványa úgy simogatta meg a lelkét, mint a korbács, amit előzőleg méregbe mártottak. Nem gyűlölködés volt ez, inkább tömör, fullasztó harag, elégedetlenség, kellemetlen métely. Az indulatai nem fértek meg a testében, az étkező reggeliző népe felett kitárultak, megmérgezték a falatokat, a vizet, a reggeli whiskeyt, rosszkedvűvé tették az egyszerűbb lelkeket. Bal lábbal kelt fel mind, aki a tündér közelében kelt fel, a seelie diplomata, vagy akárminek is tartja magát a követ megsavanyítja a létezést. Anélkül hívja fel magára a figyelmét, hogy megmoccanna, egy herceg méltóságos arroganciájával pihen a székén és bámulja a mondéntestbe bújt tündért.
    avatar
    Kaelie Whitewillow

    Faj : Tündér
    Udvar (Királyság) : Seelie - Tavasz
    Tartózkodási hely : Hol itt, hol ott
    Kor : 53
    Foglalkozás : cselédlány, pincérnő

    Re: Hotel Plaza Athénée

    on Hétf. Aug. 08 2016, 22:03


    Ilenone & Kaelie
    You don't know me, so don't ignore me
    ☄ Bocsi a késésért! ☄ Unwanted ☄ 438
    A Királynő jó előre figyelmeztetett, hogy ez nem lesz könnyű menet. Régen volt már részen diplomáciai tárgyalásban, most azonban valami ilyesmire kell sort kerítenem. Bár sokan szertelennek, bohókásnak gondolnak, aki vonzza a bajt és semmit nem tud elég komolyan venni, a Tanácsbeli tagságom idején azt hiszem kellően bizonyítottam, hogy ha kell, tudok tárgyalni is. Hogy kizártak minket, nem az én hibám volt. De a megaláztatást nekem kellett elszenvedni. Jobb szeretek nem is gondolni rá. Ennek ellenére továbbra is nyitott vagyok mindenféle fajú lényre, nem félek senkivel beszélgetést kezdeményezni. Ezért is dolgozom könnyedén a Taki'sban.
    A mai találkozó azonban egy kicsit más. Már csak azért is, mert egy fajtársamról van szó. Elméletileg emiatt éppen jobban meg kellene értenünk egymást, a Királynőm azonban nyomatékosan hangsúlyozta, hogy legyek módfelett óvatos és türelmes, mert nem könnyű menetnek nézek elébe. Ezért is küldött engem, aki sokféle lénnyel beszélgetett már életében, bízva abban, hogy én fogom tudni kezelni, bármi is történjék. Ilenone Morgan. Csak hírét hallottam eddig a rejtélyes származású unseelie nemesnek. Az azonban nem sok jót ígér. Beszélik, hogy egy Seelie herceg leszármazottja, aki száműzetésben élt ott, miután megölte a fivérét. Azt is mondják, hogy nem is tündér egészen, csak félig. Nem ez a legrosszabb, amit beszélnek azonban róla. A Királynő szerint is öntelt, pökhendi, akaratos és nagyon szeszélyes jellem, akivel nem könnyű kijönni, mert lekezelő, fennhéjázó mindenkivel, mintha bizony uralkodó lenne. Hát meglátjuk. Én nem félek senkitől és nem is szeretek udvari pletykák alapján megítélni senkit. Majd elválik, maga a "herceg" milyen benyomást tesz rám.
    Azt mondják, ellenállhatatlanul szép tündéralakban, ahogy belépek a találkozó helyéül kijelölt hotel étkezőjében azonban nem bárkinek a látványa fog meg először, hanem az a nagy erősségű tündérmágia, ami rögtön megcsap, még így is, hogy feltehetően emberalakban van itt jelen a tulajdonosa. Nem is kell találgatnom, egyből abba az irányba fordítom a fejem, ahol a fiatal férfinak tetsző tündér ül. Nem néz ki rosszul, de így nem mondanám rendkívül jóképűnek sem. Arcán messziről látszik a rosszkedv. Ez azonban engem nem rettent meg. Határozott, nyugodt léptekkel indulok meg az asztala felé, majd megállok előtte.
    - Szép napot, Nemesuram! Kaelie Whitewillow vagyok, a Seelie udvar küldötte - az illemnek megfelelően enyhén meghajlok előtte. Bár sokszor kapom meg, hogy szemtelen vagyok, ha a helyzet úgy kívánja, tudok én udvariasan is viselkedni. Most pedig egyelőre tartom magam az udvari etiketthez. Egyelőre. De ha tényleg olyan tuskó a herceg, mint mondják, a továbbiakra nézve nem ígérhetek semmit. Mindenesetre próbálom kizárni mindazt, amit előzetesen hallottam róla és megadni neki a kellő tiszteletet. Persze csak addig, amíg ő sem viselkedik túlzottan, a rangbeli különbséget indokolatlanul meghaladó mértékben lekezelően velem. Mert az igencsak ki tud akasztani.






    Life is just a game



    avatar
    Ilenone Morgan

    Faj : Tündér
    Alfaj : Elf
    Rang : Nemes
    Udvar (Királyság) : UnSeelie (Ősz)
    Kor : 2016

    Re: Hotel Plaza Athénée

    on Vas. Aug. 14 2016, 11:56

    Kaelie

    Meglehet, a követ kisugárzásánál fogva mosolyra fakasztja a közelében időzőket, ám a földre emelkedett UnSeelie közelében megdőlni tetszenek a megszokott dogmát. Ritkán jön az UnSeelie erre a síkra, és talán ez nem véletlenül van így, a herceg jelenléte intenzív, mint az ősz érintése a nyári leveleken, a zöld lélegzetet belepi a barna pusztulás, a vörös ernyedés, sárgába fordul a létezés ott, ahol fújni kezdenek a diószagú szelek. Ilenone zöldkék szemei elpihennek a nőstényen, ahogy közelít felé, és ez a közelítés egyszerűen csak túl sokáig tart. Mintha az asztalnál ülő herceg közelében tömörebb lenne a levegő, a létezés összezsúfolódna, a lépésnyi távolságok kilométerutakká válnának a szép kövezeten. A mondének mit sem vesznek észre a változásból, de az őszherceg körül tündérhon beletüremkedik ebbe a valóságba, és nem tágít, az UnSeelie udvar energiája próbára teszi a seelie elszántságát. Szőlőkacsok simítják a karjait, láthatatlan ludak gágognak a feje felett, válogatott szitkokkal emlegetve a változékony őszt, és mintha a tündér asztalon pihenő keze alól vérvörös bor csörgedezne, ahogy a terítőn pihenteti az ujjait. Éppen csak érzésnyi kóstoló a hatalomból, mielőtt a férfi pislantana és ezzel a pislantással a helyére is rendezi a valóságot.
    Valóban nem különösebben szép látvány, de azt is beszélik róla, hogy az apját gyászolva megőrült és szándékosan torzította el magát. Nem enged a szépségnek, nem engedi közel magához azt, ami volt, ám ki tudna távol tartani egy olyan hatalmat, mint amilyen ő maga? Még ő maga sem. Az ellentmondások felhasogatják a jelenlétét, a közelsége egyszerűen csak nyugtalanító, a szomszédos asztalok mind üresek, és ez bizonyára nem véletlen. Nincsenek véletlenek.
    - Kaelie Whitewillow, a híred még az ősz és tél földjeit is bejárja, bár ha engem kérdezel, ilyen hírnévre nem volnál büszke - az álla éppen csak moccan, nem hajt fejet, még csak fel sem áll a nő üdvözlésére, ám ezért aligha kárhoztatható. Tündérnemes, és nem emberi úr, nem a nemi sztereotípiák szerint hajlong a fajtája. Amennyire tudni lehet róla, életének hosszú évszázadai alatt a legteljesebb mértékben közönyös volt a földi szféra iránt, nemigen van semmi, ami az ittlétben ne volna új a számára.
    - Ülj csak le - kérdés nélkül fordítja a hangvételét személyesebbre. - Ebben a világban az Ilenone Morgan nevet használom, és elvárom mindenkitől, hogy ezt a választásomat tiszteletben tartsa. A Görbe Tükör kastélyának örökös határhercege vagyok - teszi hozzá a rangot, aminek lévén az elvárásait megfogalmazza.
    - Hogy őszinte legyek, Kaelie - veszi fel a kávéscsészéjét, finomkodva belekortyol, a perem felett azonban a szemeit a nőn tartja - módfelett kellemetlennek találom a találkozásunkat. A Seelie udvar éppen mostanában igencsak megnehezíti a tündérlétet ebben a világban, és a legtöbben képtelenek különbséget tenni a fajtád és a fajtám között, engem is sújtanak mindazon hátrányok és büntetése, amiket a Királynő udvara vívott ki magának a földi szférában.
    avatar
    Kaelie Whitewillow

    Faj : Tündér
    Udvar (Királyság) : Seelie - Tavasz
    Tartózkodási hely : Hol itt, hol ott
    Kor : 53
    Foglalkozás : cselédlány, pincérnő

    Re: Hotel Plaza Athénée

    on Szer. Szept. 07 2016, 14:31


    Ilenone & Kaelie
    You don't know me, so don't ignore me
    ☄ Bocsi a késésért! ☄ Unwanted ☄ 432
    Felkészítettek rá, hogy ez nem lesz egy egyszerű tárgyalás. Én azonban igyekszem előítéletektől mentesen közelíteni mindenkihez. Ahogy azonban meglátom az étkezőben a tündérnemest és megindulok felé, már rögtön kezdem kapizsgálni, mire is utalhatott a Királynő. Érzem a vibráló aurát, a mágiát, amit minden kétséget kizáróan az ereje fitogtatására terjeszt ki „tiszteletemre”. Bár fiatalabb vagyok jóval, mint ő, tündérek között az alig kicsivel több, mint ötven évemmel, mondhatni szemtelenül fiatal, mégsem rettenek meg. Határozottan tartok az asztala felé, küldjön felém bármit. Valahol tulajdonképpen még egész lenyűgöző is ez a kétségtelenül baljósnak szánt atmoszféra, amit teremt. Nincs kétségem, ha ő nem akarná, sosem tudnék a közelébe jutni. Legalábbis ezt az érzetet kelti bennem néhány igencsak elnyújtott másodpercig, mielőtt újra visszafogná energiáit. Arcom azonban semmit sem árul el gondolataimból, ahogy az asztalához lépek és az illemnek megfelelően köszöntöm. Még akkor sem, mikor köszöntésemre nem épp barátságosan, sőt kifejezetten provokatívan reagál.
    Tisztában vagyok azzal, hogy sok tündér, főleg az Unseelie udvar nemesi körében úgy ismeri a nevemet, mint a tündér, akit, mint a tündérfaj képviselőjét kizárták a Tanácsból. Ez azonban nem az én hibám volt. Még csak nem is a Seelie udvaré. Mégis személyemben én szenvedtem el mindazt a megaláztatást, amivel ez járt. Éljek bármeddig, biztos vagyok benne, hogy soha nem fogom elfelejteni a történteket, a tekinteteket a Tanácsban és a tehetetlen dühöt, amit akkor éreztem. Az elnyomott emlékeket, a fájó sebeket pedig igencsak feltépi ezzel a nyitómondatával, de csak rezzenéstelen arccal tűröm.
    Jobb, ha nem mondok semmit és csak engedelmesen leülök a vele szemben lévő székre, mikor hellyel kínál. Csak bólintok a bemutatkozására, hogy tudomásul vettem a szavait. Nem hiszem, hogy várna erre bármi egyebet. Ezután azonban tovább folytatja azt, amit az első mondatával elkezdett. Kifejezetten dühít, mikor egy Unseelie beszél így. Hiszen miattuk zártak ki minket anno a Tanácsból! De lenyelem az első haragomat és kimérten válaszolok.
    - Higgye el, Nemesuram, átérzem a helyzetét. Ha valaki, én igazán tudom, milyen érzés az, ha kívülállók képtelenek különbséget tenni és olyanok hibái miatt kell vezekelnem, akikhez semmi közöm – arcomon udvarias, de hideg mosoly terül el beszéd közben. Természetesen nem merészkednék addig, hogy nyíltan sértegessek egy tündérnemest, de annyira szókimondó viszont vagyok, hogy burkoltan utaljak ilyesmire, még ha meg is tartom az udvarias stílust. Az igaztalan vádaskodást sosem szerettem, de ez sajnos a legtöbb Unseelie-nek sajátja. Fel lehettem volna készülve erre. Már nem vagyok biztos benne, hogy a Királynő jól döntött, mikor engem küldött ide. Diplomata vagyok ugyan, vagy legalábbis afféle, de ha kell, én aztán igazán meg tudom mutatni, hogy a tavaszi szél vagy a nyári jégeső is tud épp olyan fagyos, csípős és maró lenni, mint a téli vagy az őszi természet ereje.






    Life is just a game



    Re: Hotel Plaza Athénée

    on Vas. Jan. 15 2017, 20:59


      Pontos idő: Szomb. Okt. 21 2017, 21:20