Belépés

Elfelejtettem a jelszavam!

New York, mint ahogy minden más város, éli a mindennapi életét. Ám nem tudhatod, hogy aki rád köszön az utcán, odaadja a napi újságodat, az ki is valójában. Mert az emberek olyan világban lépdelnek, amiről fogalmuk sincs: természetfeletti lények veszik őket körbe, akár élnek is velük, szívük választottjaként. Szeretnél benézni a valóságot eltakaró fátyol mögé?

Várunk szeretettel!


Az oldal nyitott:2015. január 25.

Időjárás

Napjárás

Latest topics

» Egyetemek
by Noel Wyard Yesterday at 21:43

» Daryl's Loft
by Caleb Shayeh Yesterday at 21:27

» Iroda
by Marcus Van Beest Vas. Ápr. 22 2018, 23:57

» Marcus lakosztálya
by Ethan Keon O'Brien Vas. Ápr. 22 2018, 22:41

» Central Park - Bow Bridge
by Admin Vas. Ápr. 22 2018, 22:30

» Kyle
by Admin Vas. Ápr. 22 2018, 22:28

» Konyha - Jackson lakás
by Damien James McCormack Vas. Ápr. 22 2018, 21:58

» Fegyverek terme
by Gabriel Skoglund Vas. Ápr. 22 2018, 21:04

» Könyvtár
by Noel Wyard Szomb. Ápr. 21 2018, 23:00

» Jackson Heights
by Admin Vas. Ápr. 15 2018, 19:07

Staff

D.J.
PM
Apple
PM

Köszönet


A leírások, képek, videók mind megtalálhatóak a világhálón, az oldal grafikájának alaptematikáját Quierra-nak köszönjük.

    Iroda

    Share
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Iroda

    on Pént. Nov. 13 2015, 20:35

    First topic message reminder :





    avatar
    Marcus Van Beest

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Árnymester
    Foglalkozás : Múzsa

    Re: Iroda

    on Hétf. Ápr. 16 2018, 22:29

    - Köszönöm.
    Most már jobb a helyzet, mint legutóbb, ugyanis képes vagyok ránézni. Sőt, nem zavartatom magam. Leülök, ahogy hellyel kínál, de a mozdulataimon (vagy inkább azok hiányán) látszik, hogy feszült vagyok. De legalább már nem selypítek.
    - Ez hamarosan számodra is világossá válik - felelem rejtélyesen, én ugyanis már tudom, és ha elolvassa a papírt most rögtön, ő is tudni fogja, mi a kapcsolat.
    Elém tolja a Grimoire-t, én azonban nem értem el, mi a gesztus lényege. Én csak őt figyelem, miközben a szövegem olvassa.
    Én mindig a tényekre szorítkozom. A spekulációt azokra hagyom, akiknek a jelentések szólnak. Mert ez az egyetlen lehetséges módja annak, hogy kapjak egy jó valóság-ellenőrzést. A munkám során képes vagyok rá, hogy paranoiássá váljak. Minden sarokban és titokban összeesküvést sejtek. Persze, a legtöbbször igazam van. Senki sem rendelkezik akkora tudással a terepviszonyokról, mint az, aki ott van a sűrűjében. De egy klánvezérnek nyilvánvalóan egészen máshol van a fókusz gyújtópontja.
    És hogy honnan tudom mindezt?
    Csicsergik a madarak.



    valamikor 2017
    - Nathaniel Montgomery erejét a Chairmanek blokkolják, ennek minkéntje szerepel a Grimoire-ban.
    - N. Montgomery kilép a Chairman-klánból, a varázsereje több mágus számára is érthetetlen
    - Jackson Montgomery és a Harvey Család nyíltan támadja a Chairman Családot

    2018.
    Január
    - Michail Vasilyev átadja a Család irányítását Micha Vasiyevnek és ő a háttérbe húzódik mert öreg és beteg. Ez sok Családtagnak nem tetszik (patriarchista felfogás, új politikai irányzat)
    - A Család 40%-a Krayevsky Makarovich-ot támogatja aki nyíltan fellép Misha minden intézkedése ellen
    - Makarovich célja a Család radikalizálása, mely főként a vámpírok ellen irányul (indíték: a szeretőjét ért vámpírtámadás 2016-ban, klán: Manhattan-Bronx, vérvonal: Eztli, nő volt a vámpír; a lány meghalt)
    - Jackson N. Montgomery áthelyezi a székhelyét Bostonból Manhattanbe
    - Esther merénylet áldozata lesz, az elkövető továbbra is ismeretlen, a Grimoire eltűnik

    Február
    - Montgomery felszámolja az üzleti érdekeltségeit Bostonban és lemond a Harvey család családfői posztjáról
    - Micha Vasilyev Kört akar létrehozni NYC Családjainak vezetőiből, szövetséget amelyben minden Család egyenlően beleszólhat a város irányításába, célja a rend megteremtése
    - Montgomery jelentős összeggel támogatja a Mágikus Tudományok Akadémiáját és beíratja a fiát, Theodore M. Montgomeryt - cambion (+ Dorian M. Montgomery ? - tündér)

    Március
    - A Grimoire felbukkan: Yutilov Danilovich elhenceg vele, hogy a tulajdonában van, hogy odacsaljon
    - A könyvben leírt Vérmágiát gyakorolták rajtam, amellyel hatékonyan vehetik fel a harcot a vámpírokkal szemben, én az első kísérleti alany voltam
    - 7 Makarovich-pártoló tagja maradt a Vasilyev Családnak: Yutilov és Annika Danilovich, Amelia Goldberg, Bugayev Rodionovich, Karl Gennadiyevich, Olaf Simonsson és maga Krayevsky Makarovich
    - Mind halottak.
    - A támadás éjszakáján Montgomery a tudtom nélkül találkozót szervezett a gyermekemmel, aki az ő törvénytelen fia.
    - Ethannel együtt 5 különböző fajból származnak utódjai: mágus, nephilim, vámpír, cambion, tündér.

    Április
    - A Vasilyev Család azóta békés, a halottakat senki sem akarja megbosszulni, tisztogatásnak tekintik a történteket és Misha Vasilyev háláját fejezi ki
    - Senki más nem tud a Grimoire jelenlegi helyéről és arról sem, hogy a Vasilyeveknél volt (csak Montgomery?)



    avatar
    Alexander Kyle Chairman

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Klánvezér
    Tartózkodási hely : New York
    Foglalkozás : Klánvezér

    Re: Iroda

    on Kedd Ápr. 17 2018, 12:42

    Figyelem, ahogy helyet foglal, s feltérképezem. Mint ahogy megnyugtat az a tény is, hogy nem lapoz bele a könyvbe. Vagyis korábban már belelapozott. A jelentést kinyitva olvasni kezdem a sorokat.
    A képlet. A nagyobb képbe rengeteg mozaik került most, amelyet már nem csak én látok. Különben nem szerepelne a jelentésben. Rezzenéstelen arccal és tekintettel olvasok. Pedig kéne mosolyognom. Keserűen. A Chairmanek semmit sem változtak. hiába védelmezők, saját érdekeik után mennek. Szerencséje a fiúnak, hogy időben léptek, különben már nem élne. Egyáltalán.
    Máguskör. Az utolsó akkor oszlott fel, mikor a Forrás tagjai és az öregek kihaltak. Itt az ideje, hogy újból megalakuljon. És kezdődjenek vagy éppen folytatódjanak, amelyet az emberek is megismételnek, unos-untalan. Számukra azonban fontos a Kör, létük legalapja. számos szertartás értelmét veszti, amely nélkül a Grimoireban lévőből számosat nem tudtak megidezni, létrehozni. A mostanit kivéve, amit Marcuson alkalmaztak. Láttam a nyomait rajta, a könyv adott bizonyosságot róla.
    A neveken nem csodálkozom. Elismerően pillantok fel Marcusra, mikor eljutok odáig. Amikor két legyet egy csapásra helyett nem csak hét, hanem sokkal több minden változik, az erőkkel együtt. Érdekelni kezd, mint mikor valaki számára kedvező jelenetre bukkan. Hiszen már nem folyok bele semmibe.
    Mégis, jóval több szálvég mutat felém, több száz év távlatából.
    - Van egy olyan érzésem, hogy nem csak Misha hálás azért, amit tettél.
    Az utolsó lapot is a helyére teszem, amit írt Marcus.
    - Misha megkeresett - tudom, hogy tudja, hiszen a jelentésben is benne van.
    - Felébredtek a mágusok a mélyalvásból. Mi a véleményed, Marcus?
    Aztán kinyitva elé teszem a grimoiret.
    - Ezt próbálták ki rajtad. Csakhogy ezt már több száz éve nem képesek a mágusok megvalósítani. A mi szerencsénkre. Ezidáig. Hiányzott egy tényező. Ezidáig.
    Az erő megváltozott egy ideje, s éppen ez hiányzott a csoportnak. Különben nem biztos, hogy most itt ülnénk és beszélgetnénk.
    avatar
    Marcus Van Beest

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Árnymester
    Foglalkozás : Múzsa

    Re: Iroda

    on Kedd Ápr. 17 2018, 20:53

    Elég jó a memóriám, mindenre emlékszem, amit leírtam, most mégis jó volna átnézni egy példányt, mielőtt jelentést teszek szóban is, kiegészítve az olvasottakat. De az olyan lenne, mint egy állásinterjú, ahol a jelölt a saját CV-jéből puskázik. De azért letekintek a sorokra, mikor elismerően rám néz, hátha ki tudom találni, hol járhat. Nem tudom kitalálni, ettől függetlenül az elismerést, tudom, megérdemlem.
    Mikor először megszólal, kérdőn billentem oldalra a fejem. A mozdulattól megsajdul szemfogam helye, ezért sietve visszatérek az eredeti álláshoz.
    - Még ki? - kérdezem inkább. Elüthetném egy poénnal: esetleg az apja? De ennél sokkal jobban érdekel az információ, amit esetleg ad, ha ad. Ezért egy gyenge viccet bármikor simán feláldoznék.
    Bólintok rá, hogy a Vasilyev Család új vezetője felkereste. Erre ugyan nem számítottam, és nem is tudtam róla, de azért különös. Főleg az, hogy Alexander fogadta. Tudom, hogy nem akar belefolyni a dolgokba, de mégis nehéz elhinnem, hogy soha, de tényleg, egy kicsit sem. Nekem is szörnyen nehéz olykor megállnom, hogy cselekedjem.
    Odahajolok a könyv felé, és bogarászni kezdem a kézzel, latinul rótt sorokat. Esther elég régimódi vámpír volt, és azt hitte, hogyha egy holt nyelven ír, talán kevesebb illetéktelen használja fel a tudását. Tévedett. A rontás-rituálé, amit Alexander mutat nekem, legyengíti, megköti a vámpírt, elveszi az akaraterejét, és engedelmességre kényszeríti. Megdörzsölöm a csuklóm, intha hirtelen éreznék ott egy béklyót, de persze csak hallucinálok. Nincs ott semmi. De akkor úgy éreztem, nagyon is van. Feláll a szőr mindkét karomon az emléktől. Egészen részletes kínzás követi ezt a rituálét. Ha ezt mind sikerül elvégezniük rajtam, hát... Biztos, hogy nem csupán tíz percig őrjöngtem volna.
    - Nem értek a mágiához, Alexander. Ehhez nem. De ez a varázslat kegyetlen volt, és veszélyes. Csak az éveim száma mentett meg, azt hiszem, és egy nálam ifjabb vértestvért egészen biztos, hogy sikerült volna az uralmuk alá hajtani. Nem fér a fejembe, hogy mit keres ez az ige egy Eztli varázskönyvében. Engem inkább az aggaszt, hogy ez a tudás Julia klánjának birtokában van. Nem az, hogy a mágusok mit találnak vajon ki, hogyan pusztítsák megint el egymást, és a mágia örök forrását.
    Jól emlékszem a háromszáz évvel ezelőtti háborúra, és arra, mit eredményezett. A mágia azóta nincs balanszban. Furcsa dolgok történnek, és egyes fajok százszor erősebbé váltak, mint mások, a nephilimek haldokolnak, vagy halva születnek, a cambionok viszont hemzsegnek a városban és szerte az Államokban. A gyermekeim szerint máshol is így van ez. De ezt Alexandernek nem kell bemutatnom, hiszen bizonyára nálam sokkal nagyobb rálátása van. Ő érzi. A vérében van.
    - Mi az a tényező, ami eddig nem volt jelen? - kérdezem, kitérve erre, majd a könyököm a karosszék karfájára teszem, és miután összeszedem a gondolataimat, a korábbi kérdésére is felelek.
    - Szerintem Montgomery jelenléte piszkálja őket. Az a fickó minden földet felperzsel maga körül, és élvezi, hogy démonként áll a káosz közepén. Miért nem árultad el, hogy az Árva, akit átöleltem, az ő fattya? Neked tudnod kellett.
    Igyekszem, hogy annyira kevés keserűség, düh és vád legyen a szavaimban, mint egy kilúgozott fehér zokniban, de ez nagyon nehéz. Ő amúgy is ismer. Tudni fogja, mit érzek.
    avatar
    Alexander Kyle Chairman

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Klánvezér
    Tartózkodási hely : New York
    Foglalkozás : Klánvezér

    Re: Iroda

    on Szomb. Ápr. 21 2018, 22:14

    Ez a biccentve figyelés érdekessé teszi, figyelem is, aztán abbahagyja.
    - Azok a mágusok, akik nem akarták azt a társaságot érvényre jutni. És... – nézek a szemeibe. – Én is.
    Háklisnak vagy ellenségesnek lenni mágusokkal, nem szokásom. Ahhoz már túl régóta dolgozok együtt párral, hogy tudjam, nem mindenki egyforma. És azt mondtam, érzésem... túl sokat foglalkozom mostanában ezzel. Abba kéne hagynom.
    - Nem is vagy kíváncsi arra, mi is lett a beszélgetésünk eredménye? – utalok az új családfővel való találkozásomra.
    Figyelem, ahogy olvas. Berántja az írás, vagyis egyértelmű, hogy ezt alkalmazták nála. A vállára teszem a kezem, még ha az előbb a székben is ültem, most mellette vagyok.
    - Már nem ott vagy, Marcus. Itt vagy, velem.
    Komolyan figyelem. Aztán a kérdésére elveszek egy lapot az asztalról és a pennával rajzolni kezdek egy szimbólumot, majd odateszem a könyv mellé.
    - Ismerős a jel?
    A jel nagyon hasonlít egymásra.
    - Aki a könyv birtokosa a Létezés Törvényébe akart belenyúlni. Ez a rítus az egyik lépcsőfoka annak, miként lehet kínok között, módszeresen végezni egy vámpírral. Egyes vélemények szerint ez rést üthet a dimenziók között. Utat a Pokolnak.
    Visszaülök.
    - Miért aggaszt, hogy Juliánál van? – A kérdésével megértem. – Elképzelhető, hogy vannak mágusok, akik nem éppen annak örülnek, hogy ismét van Forrás – ezzel meg is válaszolom a hiányzó tényezőt.
    Igen, érezni lehetett a változást. Ez a nyitás nem a Pokol felé, de még csak nem is a Mennyek felé vezetett. Éppen, hogy megerősödött az, amit elvesztettek a Forrás eltűnésével: ez a dimenzió erős lett ezáltal. De ki lehet a háttérben, vagy kik, akik nem vágynak erre? Van elképelésem.
    - Jackson? – Mostanra már van pár Montgomery. És eléggé utaztak elsőszülött fiára is, aki továbbra sem érezheti magát biztonságban. Nem csak a családban elsőszülött, így fontos tényezővé vált dolgokban. És némileg ezért nem csalódtam a Chairmenekben. Szeretnek sakkozni. Nem véletlenül akarták eltenni Nathanielt láb alól. Már elkéstek ezzel...
    - Igen, tudtam – és nem folytatom tovább, jelezve, hogy ez nem az a kérdés, amire teljes válasz érkezik.
    - Milyen Ethannel Nemző lenni? – Érdeklődésem komoly. Nem véletlenül.
    avatar
    Marcus Van Beest

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Árnymester
    Foglalkozás : Múzsa

    Re: Iroda

    on Vas. Ápr. 22 2018, 23:57

    - Kik azok a mágusok? - faggatom tovább. Fél információ nem információ, nekem adatok kellenek. Feltéve, ha azt akarja, hogy további adatokkal tudjak szolgálni. A kémek munkája az információszerzésen és annak megfelelő felhasználásán vagy kereskedelmén alapul.
    Ehhez képest nagyon szépen elmentem egy kínálkozó információ mellett, szinte vakon. De amint Alexander felhívja rá a figyelmem, visszamegyek érte.
    - De igen. Miről volt szó?
    Amatőr vagy, Beest. Feddem magam, de a figyelmem már máshol jár. Sötét vizekre téved, ahonnan végül Alexander keze ránt vissza. Megrezzenek tőle, ugyanakkor meg is hat. Szinte soha nem ér hozzám... Legalábbis nem így. Azt hittem, hogy soha többé nem is fog, azok után, hogy a múltkor neki estem. De ez nem káprázat, tényleg a vállamon pihenteti hófehér kezét. És a hangja olyan közelről zeng a fülembe, mintha álmodnék. Felemelem a kezem, hogy lassan megfoghassam a kezét magamon, ujjaim megérinthessék ujjait, és ha el nem hessenti őket, ezt meg is teszik. Aztán így figyelem, mi az a jel, amit lerajzol, és bár nem ismerem fel, elszorul bennem valami, a mellkasom tájékán. Megszorítom a kezét, és félrerántom a pillantásom.
    - Mi ez, valami pecsét? Mi történik, miután kaput nyitnak a Pokolba? - kérdezem, bár viszolygok ettől, a gondolattól is, és határozottan iszonyodom a jeltől, amit papírra vetett. Nyugtalanná válok, fészkelődni kezdek, és eltolom magam az asztaltól. Nem tudom, miért van rám ilyen erős hatással. Eltolom magamtól, miután Alexander visszaült a helyére, látni se akarom.
    - Azt mondod: "a könyv birtokosa a Létezés Törvényébe akart belenyúlni". Ez tény. A könyv birtokosa pedig Esther volt. Azért aggaszt, mert ezzel más vámpírokat is sakkban tarthat. Gyengébbeket. Elég, ha öten végignézik, amint a Pokolba hajít egy darab vámpírt, és mind vakon követnék bárhová a rettegéstől. Talán most is így van. Erről a rituáléról senkinek nem lenne szabad tudnia. Tépjük ki a könyvből és kész - javaslom, bár tudom, ez naivitás. Attól még, hogy kitépek két-hat lapot egy Grimoire-ból, a varázslat nem vész el, a rituálé leírása más könyvekben is szerepelhet. Sőt, egy erős varázslat a sajátos természeténél fogva újra is alkothatja magát egy másik mágus fejében, úgy tudom.
    Azt meg se kérdezem, hogy Alexander honnan tud erről. Számomra teljesen természetes, hogy mindent tud, ami a mágiával kapcsolatos, mint ahogy azt is, hogy megérezte, hogy ismét létezik Forrás.
    - Ki az új Forrás? - teszek fel inkább egy annál fontosabb kérdést, mint hogy honnan tudja, hogy így van. Tudja és kész.
    De aztán előállok a farbával. Szóba hozom Jackson Montgomery-t, és azt, hogy micsoda egy kártevő féreg ennek a városnak, sőt az egész világnak a hátán. Egyenes választ ad, és utána rögtön megpróbál lefegyverezni, de én nem hagyom.
    - Kihívásokkal teli. Sok mindenről fogalma sincs, nagyon fiatal és forrófejű, de többnyire jó és engedelmes Gyermek. És nem zavar, hogy ő egy másik vámpír levetett rongya. Az zavar, hogy nem tartottad fontosnak, hogy közöld velem az igazságot. Az zavar, hogy Montgomery a gyerek születésétől kezdve vámpírnak szánta őt, és te erről is bizonyára tudtál. Én azonban nem. Én, aki a gyermek Atyja vagyok, aki felelősséggel tartozom érte, akinek jogában áll eldönteni, hogy mi lesz a sorsa, én nem tudtam erről. Látod ezt itt? - kérdezem, és egyben rámutatok arra a pontra, amelyikben az áll, hogy van egy különös egybeesés a támadás és a találkozás időpontja közt, vagyis hogy ugyanakkor volt mindkettő. - A Kabuki Színház a város legészaknyugatibb, míg a lakás, ahol találkoztak, a legdélkeletibb pontján fekszik. Azért támadtak meg, mert Montgomery a hátam mögött találkozni akart az én gyermekemmel.
    Elfojtott düh van bennem. Nem engedhetem meg magamnak, hogy a múltkori után nyíltan nekiessek a klánvezéremnek. De a gyanúm, az egyet nem értésem és a helytelenítésem kifejezhetem, annyira higgadtan, amennyire csak képes vagyok rá.

    Ajánlott tartalom

    Re: Iroda


      Pontos idő: Kedd Ápr. 24 2018, 02:58