Belépés

Elfelejtettem a jelszavam!

New York, mint ahogy minden más város, éli a mindennapi életét. Ám nem tudhatod, hogy aki rád köszön az utcán, odaadja a napi újságodat, az ki is valójában. Mert az emberek olyan világban lépdelnek, amiről fogalmuk sincs: természetfeletti lények veszik őket körbe, akár élnek is velük, szívük választottjaként. Szeretnél benézni a valóságot eltakaró fátyol mögé?

Várunk szeretettel!


Az oldal nyitott:2015. január 25.

Időjárás

Napjárás

Latest topics

» Társalgó
by Thomas Montgomery Yesterday at 22:28

» Fegyverek terme
by Gabriel Skoglund Yesterday at 22:01

» Voronin lakás
by Dasha Voronin Yesterday at 21:55

» Álmok palettája
by Nathaniel Montgomery Yesterday at 21:50

» Carolék kocsmája
by Nicholas Earhart Yesterday at 19:03

» Appalache-hegység
by Matt Holey Yesterday at 17:58

» Iroda
by Alexander Kyle Chairman Hétf. Jan. 22 2018, 21:40

» Konyha
by Thomas Montgomery Vas. Jan. 21 2018, 14:52

» Bécs, Ausztria
by Camilla Wander Vas. Jan. 21 2018, 14:51

» Smaragd szoba
by Admin Vas. Jan. 21 2018, 10:41

Staff

D.J.
PM
Apple
PM

Köszönet


A leírások, képek, videók mind megtalálhatóak a világhálón, az oldal grafikájának alaptematikáját Quierra-nak köszönjük.

    Iroda

    Share
    avatar
    Alexander Kyle Chairman

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Klánvezér/Abarian
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Foglalkozás : cégtulajdonos

    Iroda

    on Pént. Nov. 13 2015, 20:35

    First topic message reminder :





    avatar
    Jackson Montgomery

    Faj : Mágus
    Rang : Családfő
    Tartózkodási hely : Boston, MA
    Foglalkozás : A Harvey Család feje

    Re: Iroda

    on Hétf. Jan. 01 2018, 21:27

    Ha nem lennék rá mentálisan felkészülve, hogy egy ilyen matuzsálemi korú lénnyel kell majd szembenéznem, egészen biztos pillanatok alatt elborítana a rémület. Szorongva lapulnék a fotelbe, és csak bólogatni meg hódolni lennék képes, mint egy spániel a jutalomfalat előtt. Elmém azonban megvéd az ilyen kínos szituációktól, így ha nem is teljesen egyenrangú félként, de nem teljes hátrányból indulok a Staten Island-i Klán fejével szemben.
    A kézfogása meleg, akárcsak a helyiség. Bár nem vagyok egy didergő típus, ezt azért értékelem. Apró figyelmesség a holttól az élőnek.
    - Köszönöm, semmire nincs szükségem.
    Helyet foglalok, és bár nagyra értékelném, ha legalább említés szintjén tudnánk beszélni kevésbé fontos dolgokról is, szorít az idő. Engem sokkal inkább, mint a klánvezért.
    - Először is szeretném elmondani, hogy mi járatban vagyok New Yorkban. A fiam ereje végre felébredt - közlöm egy apa minden büszkeségével. - Harminc év késéssel, végül külső segítséggel, de megtörtént. Ő naivan egy helyi Családnál keresett oltalmat és útmutatást... ahol azonban nem azt kapta, amit egy frissen felébredett mágus remél, mikor Családhoz fordul, sőt. Gyakorlatilag részükről halálra ítélték. Ha ez nem hadüzenet a Családom részére, és személy szerint nekem, akkor nem tudom, mi egyéb lehet. Azért mondom ezt el neked, mert a Chairmanekről van szó. Szeretném, ha tudnád, hogy felelősségre fogom vonni őket, és nem fogják tudni elkerülni az elégtételt.
    Tárgyilagos a hangom, indulattól és érzelemtől mentes. Ezek tények, szavaim pedig udvariasságból hangzanak el. Tudjuk, hogy Alexander Chairman klánja nem részese már a politikának. De talán fűzik még egykori családjához érzelmi vagy érdekeltségi szálak. Ezért azt tesz az információval, amit akar.


    A hozzászólást Jackson Montgomery összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szer. Jan. 03 2018, 22:40-kor.
    avatar
    Alexander Kyle Chairman

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Klánvezér/Abarian
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Foglalkozás : cégtulajdonos

    Re: Iroda

    on Kedd Jan. 02 2018, 20:10

    to Jackson
    Az intésemre a kísérő egy meghajlást követően, távozik.
    Komolyan figyelem, egyenes derékkal ülve a székben, kezeim a karfán pihennek. Megszokott póz, s kifejezetten pihentet.
    - Ezt jó hallani - biccentek. Nem ellenségeim a vadászok, sokféle okból kifolyólag, s éppen ezért nem is zárkózom el előlük. Botorság lenne. S nagyon emlékszem Jacksonra, amint a fiáról beszél, hogy még mindig nem ébredt fel az ereje. Aztán csendben hallgatom.
    - Megtisztelsz, hogy megosztottad velem ezt az információt, Mr Montgomery. Nem kívánok a helyzetbe beleavatkozni, már nem köt semmi a Családhoz. Mindenki azt kapja, amit megérdemel – nézek rá komolyan.
    - Feltételezem, ok nélkül nem tennék ezt a fiaddal – utalok arra, hogy talán tett olyat, amivel kivívta a Chairmanek rosszallását. – S mindez nem tartozik rám – teszem hozzá nyugodtan. Csupán észrevételt tettem, a meglévő információk alapján.
    Aztán összekulcsolom a kezem. Nálam általában azt jelenti, hogy folytatni kívánom a beszélgetést.
    - Tudod, nem véletlenül őriztem meg a Család nevét, ahonnan származom. Elég jó memento mindenkinek, hogy senki sem lehet elég erős, hogy ne legyen nála egy még erősebb. A Chairmanek sem legyőzhetetlenek. Senki sem az – nem gyűlölöm a Családot, ahonnan származom. S nem is nézem le. Az elvakult erőfitogtatást és buzgóságot ítélem csak el, mert az csak a pusztulásba vezet.
    S egyben, titokban, sorok között, sok sikert kívánok neki, mintha támogatnám. Mert így van.
    avatar
    Jackson Montgomery

    Faj : Mágus
    Rang : Családfő
    Tartózkodási hely : Boston, MA
    Foglalkozás : A Harvey Család feje

    Re: Iroda

    on Szer. Jan. 03 2018, 23:26

    Komoly arccal, hátradőlve hallgatom. Ez még nem az a része a beszélgetésnek, amitől izgalomba jönnék, vagy ahol kockáztatnák - bár tulajdonképp maga a témafelvetés is lehetett volna kockázatos. De legalább most már tudom, hányas a kabát, ha Alexander Chairman múltjáról és származásáról van szó.
    - Rendben - bólintok, és már folytatnám, de jól teszem, hogy hagyok egy kis szünetet. Mert ez az utolsó néhány mondata ez felbecsülhetetlen értékű. - Egyetértek. Mindig van egy nagyobb hal. Mindenkinél - élek a közhellyel, már csak azért is, hogy ne bólogató pincsinek tartson.
    Ha nem mond erről többe, akkor hát belevágok a másik dologba is. Ez kicsivel... komplikáltabb lesz.
    - A jövetelem másik célja... Az, hogy nagyon gyakran vannak látomásaim a klánodról, Alexander. Annak tudatában kell téged beavatnom ebbe, hogy tisztában vagyok vele, klánod kivonta magát a politikából és minden ehhez hasonló ügyletből. - Várom, hogy félbeszakít-e. Joga van megtenni, ha nem akarja tudni, mit láttam.
    Mondjuk ez nem változtatna azon a tényen, hogy így is úgy is módot találnék rá, hogy a tudtára hozzam, mik is voltak látomásaim témái.
    - De még ha a külpolitika előtt szemeid csukva is vannak, a belpolitikára ebben az esetben is jobb, ha figyelmet szentelsz. Richard gyermeket tervez nemzeni.
    avatar
    Alexander Kyle Chairman

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Klánvezér/Abarian
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Foglalkozás : cégtulajdonos

    Re: Iroda

    on Pént. Jan. 05 2018, 21:09

    to Jackson
    Halvány mosoly jelenik meg a szám sarkában, ritkán mosolygok, s ez a halvány is ritka. De most kell. Aztán ez a pillanat is tovaszáll, hogy jöjjön a következő.
    Nem vonom fel kérdőn a szemöldököm, ám a tekintetemet figyelmesen szegezem, fűzöm az övébe, mikor megértem, miért is jött még voltaképpen.
    Hogy mit lát és mit nem lát a klánunkról, addig nem zavar, míg ezzel valaki vissza nem él. Valójában akkor sem zavar, mert tudom, hamar pont kerül a kérdőjel és a felkiáltójel helyére. Gondoskodunk róla. Nem véletlen, hogy Jacksont is az ismeretségembe sorolom. Potenciális veszélyforrás. Minél közelebb, annál jobb.
    Nem lepődök meg, nem horkanok fel. Újabb bizonyítékot kaptam olyanra, amelyen már egy ideje gondolkodom.
    - Ami téged is érint – rövid, ám annál velősebb visszacsatolással felelek, s aztán hallgatok tovább, mert feltételezem, fogja folytatni.
    avatar
    Jackson Montgomery

    Faj : Mágus
    Rang : Családfő
    Tartózkodási hely : Boston, MA
    Foglalkozás : A Harvey Család feje

    Re: Iroda

    on Szomb. Jan. 06 2018, 15:33

    Az álarc megrepedt. Nem tudom, hogy most történt-e a szemem láttára, vagy már régóta repedések futnak rajta, de az apró gesztusok kiszivárognak a réseken, én pedig baromira élvezem azt a látványt, amikor Alexander Chairman arcán érzelmek jelennek meg.
    Nem tudom, mire alapozza a feltételezését. Talán csak azért mondja ezt, mert itt vagyok, tehát akarok valamit? Vagy az egészről tud már, és csak jelzi, hogy térjek a lényegre? Akárhogy is, ki kell derítenem.
    - Ez igaz. Ugyanis tudom, kiről van szó. Ismerem, és hozzám tartozik.
    Hagyom, hogy ez a kijelentés leülepedjen. Volt már, hogy olyasvalakit ölelt be a klán, aki hozzám tartozott. A nemzőjét büntetésből megölték, a gyermeket viszont nem - ám ez most mindegy is, mert nem erről van szó, hanem Camilláról.
    - A látomásaim kizárólag képekből és hangokból állnak. Az események mögötti logikát nekem kell visszafejtenem. Ám ha a következtetéseim helyesek, két motivációja lehet rá, hogy ezt tegye. Az egyik: Camilla vonzó számára, mivel egy alvilági vezetőről van szó, akinek egyéb adottságai révén nagyon fénys karrierje lesz a politikában, később. A másik viszont korántsem ilyen derűs. Távol áll tőlem a vádaskodás, de Alexander... Gondoltál már rá, hogy Richardnak esetleg feltörekvő tervei vannak, és az ambíciói olyasmire ragadtatják, mint például... szándékosan megszegni a szabályokat, hogy provokálja a klánvezért?
    Gyerünk, mondj valamit, öregem, mert tudnom kell, hányadán álltok egymással.
    avatar
    Alexander Kyle Chairman

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Klánvezér/Abarian
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Foglalkozás : cégtulajdonos

    Re: Iroda

    on Vas. Jan. 07 2018, 11:39

    to Jackson

    Közeledünk a lényeghez.
    - Folytasd, kérlek – tudom, hogy folytatni fogja, ám egy apró gesztus sokat tud számítani.
    Felvillant valamit a képességeiből, amit alaposan megjegyzek. Fontos részlet, nem elhanyagolandó.
    Tetszik a válasza. Gyönyörűen, logikusan felépített, érdeklődést felkeltő. Nemhiába kiváló üzletember. A szavak világához mostanra már kevesen értenek, Jackson az egyik kivétel. Még ha fiatal is, megvan benne az a mag, amiért nem véletlen, hogy felfigyeltem rá. Nem csak, mert családfő.
    - Mi alapján véled úgy, hogy Richardnak feltörekvő tervei vannak, vagy provokál? Az előbb említetten kívül, vagy hozzá kapcsolódva. Van még valami, amit kihagytál az előbb.
    Nem számít számomra, mennyit tudnak arról, milyen a kapcsolatom Richarddal. Még valamit nem mondott el Jackson, az egyik például az, hogy milyen érdekei fűzik Camillához, hiszen nagyon kihangsúlyozta.
    - Miért mondtad el ezt nekem, Jackson?
    Teszem fel az első pontot az i-re. Hiszen sok minden miatt jöhetett ezt elmondani. Akár harmadik félként a markába röhögni, vagy pedig ... segítséget kérni. Rajta áll, hogyan válaszol, s ez alapján tudok én is lépni.
    avatar
    Jackson Montgomery

    Faj : Mágus
    Rang : Családfő
    Tartózkodási hely : Boston, MA
    Foglalkozás : A Harvey Család feje

    Re: Iroda

    on Vas. Jan. 07 2018, 14:46

    Hmm. Mégis azt akarja, hogy megvádoljam a vámpírját? Nem fogom.
    - Talán időközben visszavontad volna azt a rendelkezésed, hogy senki nem ölelhet be senkit a klánod gyermekei közül? - kérdezek vissza, miközben tudom, hogy nem. - Vagy a szabályaid egyértelmű figyelmen kívül hagyását nem tartod provokációnak? A hatalmad megkérdőjelezésének?
    Ezek bár annak tűnnek, most nem költői kérdések, ugyanis ha "nem" lenne rájuk a válasza, az nagyon aggasztó volna. Mert egy vezető nem így viselkedik, nem így gondolkozik, és Alexander eddig példás vezető volt. Most az aurája sem olyan, mint eddig volt, a változás azonban olyan apró és elenyésző, hogy csak most veszem észre, hogy keresni kezdem a hibát.
    Az egyetlen oka a reakciójának az lehet, hogy már tud Richard tervéről. És esetleg együtt tervelték ki. Rá kell hát kérdeznem...
    - Természetesen ha mindez a jóváhagyásoddal történik, akkor nem erről van szó, hanem az első eset áll fenn: vagyis az, hogy egy politikailag erős gyermeket terveztek a klánotok tagjává tenni. Ami szintén felvet bennem egy kérdést. Nem úgy volt, hogy Staten Island vámpírjai elhatárolódnak a politikától?
    Nem teszek szemrehányásokat. Szándékosan csak kérdéseket teszek fel.
    - Kihagytam volna valamit? Mire gondolsz? - billentem félre a fejem kissé, és érdeklődően emelem meg a szemöldököm. Ha tudja, hogy mit hagytam ki, az baj, ugyanis azt jelenti, ismét, hogy feleslegesen járatom a számat, ugyanis a tudás már a birtokában volt korábban. Viszont ha csak kérdése van, akkor tegye fel. Nem a tudomány mágusa vagyok, hanem a szellemé.
    - Azért mondtam ezt el neked, hogy egy lépéssel előttük járhass. - Folytatni akarom: azt akarom mondani neki, hogy ha ezt most hagyja, akkor cseszheti a klánvezéri tekintélyét. Ha viszont jóváhagyja előre, akkor nemcsak azt tudatja Richarddal, hogy még mindig az ő kezében van az irányítás, hanem le is kötelezi magának a vámpírt. - Egy engedély az utódnemzésre... a legnagyobb ajándék, amit a Staten Islandi klán vezére adhat bármelyik gyermekének, ismerve a szabályokat. És Camilla remek gyermek lenne. Okos, erős, szenvedélyes és befolyásos. A kérdés csak az... hogy még mindig te vagy-e ennek a klánnak a feje, Alexander - kockáztatom meg a ködös és nagyon távoli megérzésem szóvá tételét.
    Fel vagyok rá készülve, hogy most feláll, és kihajít az ablakon. Meg is érdemelném, mert túllépek a hatáskörömön. Kockázatos játék, de Camillát a legjobb kezekben kell tudnom.
    avatar
    Alexander Kyle Chairman

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Klánvezér/Abarian
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Foglalkozás : cégtulajdonos

    Re: Iroda

    on Szer. Jan. 10 2018, 20:35

    to Jackson

    Végighallgatom szavait, türelmesen. S mert nem véletlenül hagyom beszélni. A kérdésére viszont nem válaszolok, a sok közül egyikre sem, hanem inkább felteszem a következőt a magam részéről.
    - Túl sokat kérdezel – jegyzem meg a végére.
    Viszont amikor megteszi, hogy megkérdőjelezi a státuszomat, talán pár ezer évvel ezelőtt a falhoz vágtam volna, s addig szorítom a nyakát, ameddig levegőt kap.
    Így viszont csak a szemeibe tekintek, s összefonom az övével, ha nem fordítja el a tekintetét.
    - Idejössz a klánom házába. Megkérdőjelezed a tetteim, vádolsz, majd kérdőre vonsz,  megkérdőjelezed a pozíciómat. Semmi közöd a klánom belügyeihez – jegyzem megy ismét csendesen.
    - Ha valaki így szólna hozzád, s így viselkedne veled, mint az érkezésed óta te voltál, te mit tennél az illetővel? Azt kivéve válaszul, hogy veled ilyen nem történhet meg. Mivel a szituációt kérdezem, mindentől függetlenül – nem, nem fogom válasz nélkül hagyni a viselkedését, valójában azonban nem érdekel.  
    - S továbbra sem adtad meg a hiányzó részt, amt kértem – nyugodtan tekintek rá. - Téged nem az érdekel, hogy befolyásos embert akarnak a klánba emelni. Téged nem érdekel, hogy csorba esik esetleg a vezetői tekintélyemen, s az sem, hogy egy klán megszegi a saját belső utasítását, vagy hogy szakít eddigi nézeteivel. Téged Camilla sorsa érdekel. Amit kifelejtettél az egész mondandódból, s a lényegi része, amiért jöttél, az az, hogy kicsoda neked Camilla? Neked milyen előnyöd származik abból, hogy ezt nekem elmondtad? Mit akarsz, Jackson Montgomery, a Harvey Család feje?
    ~ Meghalni jöttél, barátom? ~ kúsznak gondolataim az övébe, érzelemmentesen, tárgyilagos kérdésfelvetéssel.
    avatar
    Jackson Montgomery

    Faj : Mágus
    Rang : Családfő
    Tartózkodási hely : Boston, MA
    Foglalkozás : A Harvey Család feje

    Re: Iroda

    on Csüt. Jan. 11 2018, 10:02

    Úgy tűnik, felébresztettem az alvó sárkányt. Végre - gondolhatnám jogosan, elvégre Alexander örökké a nyugalom és apátia mintaszobra. Kérdés, hogy ez mennyire tesz jót neki és a klánjának. Viszont félreért engem. Nekem aztán teljesen mindegy, hogy mi történik a klánján belül, amíg ő marad annak vezetője. Viszont ha látom ezt meginogni, veszélybe kerülni, akkor igenis, fel fogom ébreszteni az alvó sárkányt akkor is, ha megéget. Márpedig láttam a jövőt. És nem tetszett.
    Ugyanis Richardot nem ismerem. És semmi kedvem az elejéről kezdeni azt, hogy felépítsem a jó viszonyt az Öregekkel, amellett, hogy már időm sincs rá.
    Teljesen megértem, hogy rám förmed, és azt kívánom, hogy saját klánja tagjaival is lépjen fel ugyanígy. Állom a tekintetét... egy darabig. Egyébként szerintem nincs, aki képes lenne egy időszámítás előtti vámpírúr igencsak szúrós és dühös tekintetét állni sokáig, ez azonban a megadásom jele és azé, hogy elismerem a hatalmát.
    Nem azért jöttem ide, hogy őt támadjam. A motivációim azonban olyan sokrétűek és szerteágazóak, hogy nehéz volna megfogalmaznom - idáig ezt próbáltam, de most, hogy ezt nem tartja elégségesnek, tovább töprengenék.
    Ám elmémben felvillanó kérdése kettészel mindent, mint egy éles kard. Megdermedek egy pillanatra, és végigfut a hátamon a hideg.
    Nem azért, mert a falakon belül, minden létező védelmen belül szólt hozzám. Hanem azért, amit mondott, és azért, mert a válasz jéghidegen villan belém: igen.
    - Nem! - mondom rögtön. Egy pillanatra veszítem el csak a kontrollt, és ez a pillanat most mindent tönkretesz. Nem hagyhatom! A gyeplő után kapok, de talán már késő. Ha olvassa is a gondolataimat, nemcsak használja, akkor máris mindent tud.
    - Nem - ismétlem meg kissé higgadtabban. - Camilla a szeretőm, és jó kezekben akarom tudni... - ...miután meghalok. Inkább sürgősen folytatom a mondatom: - Éberen álmodik. Biztosítani akarlak róla, hogy ha úgy döntesz, Richard beölelheti, akkor részemről rendben. Sok mindent látok, és bár ez nem tetszik neked, mégis figyelmeztetni akarlak, hogy változások közelednek a klánodban, amelyek nem feltétlenül előnyösek számodra. De a döntés még mindig rajtad áll.
    És akkor, most hogy mindent elmondtam neki leegyszerűsítve és őszintébben, nem marad más, csak az az éles igen, amit hallott vagy nem hallott, de amiről beszélni akarok vele. Előre hajolok, és a szék karfájára támasztott könyökkel dörzsölöm meg a halántékomat. Most már teljesen mindegy.  
    - Nincs sok időm hátra Alexander. És mérhetetlenül dühít, hogy efelett nincs hatalmam. Arra gondoltam, hogy ha vámpírrá válnék, akkor én dönthetném el a halálom idejét. Akkor túl lennék rajta és nem kísértene tovább. De akkor minden evilági hatalmam elveszíteném... Vagy nem? Hogy történt ez nálad? - teszem fel végül is a legfontosabb kérdést, ami minden eddigi locsogáson felül áll. A többi, legvégső esetben, engem sem érdekel, vagy legalábbis nem fog, amint letelik az időm.
    avatar
    Alexander Kyle Chairman

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Klánvezér/Abarian
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Foglalkozás : cégtulajdonos

    Re: Iroda

    on Vas. Jan. 14 2018, 12:05

    to Jackson
    Elfordítja a tekintetét. Nem tölt el örömmel, régebben sem váltam ilyenkor önelégültté. A tekintet fontos, így továbbra is őt figyelem, miközben folytatom válaszaimat. Nem fog válaszolni arra, amiért valójában jött, emberi szavakkal nem, ha előbb nem szólok hozzá másképp. Így meglépem a szükségest, még ha szeretem is tiszteletben tartani a határvonalakat. Szükséges megtennem mégis, hogy gondolataimat az övé közé fúrom.
    Bár szavakkal nem érzékelem, más úton eljut hozzám a reakciója a kérdésemre. És az egyáltalán nem az, mint amit kimond szóban. Minden, amit kapok válaszul, megerősít abban, amit elsőként kaptam vissza.
    Kíváncsi érdeklődéssel, hallgatva figyelem tovább. Idő kell, míg az, amit szeretnék hallani, meg is történjen. Én kivárok, időm van bőségesen.
    - Hogy érted, éberen álmodik? – érdeklődöm, aztán kifejtem, amit ezzel kapcsolatban szükségesnek vélek. Hiszen egy Családfő és egy Klánvezér közötti dologról van szó, bizonyos értelemben. S az egyik döntése hatással van nem csak a másikra, hanem a mögöttük lévő természetfelettiekre is.
    - Általában nem foglalkozunk a halandó körülöttiek véleményével, mikor beölelünk valakit. Oka van, hogy kiszemelünk valakit. Jelen esetben függetlenül tőled történt meg ez az elhatározás. A döntés nem az miatt született, mert ellened tervezünk cselekedni valamit. Richardnak tervei vannak Camillával. Kifejtenéd pontosabban, mit értesz az alatt, hogy változások történnek a klánomban? – Hogy ez miért nem lesz előnyös számomra, azt pedig a válasza alapján is ki fogom tudni következtetni.
    Közben a hullámok lecsillapodnak, s visszatérhetünk oda, amely az előbb élesen hasított Jacksonba.
    Komolyan tekintek rá, szánalom nincs bennem, mint ahogy együtt érzés sem. Ha egy vezetőt az érzelmei vezérelnek a döntéshozatalkor, az a klánja, családja vesztét jelentheti. Jackson pedig mindig előre tervez, minden lépést előre megkomponál, s mindezt úgy, hogy az érintettek, ha észreveszik egyáltalán, mit sem sejtve táncoljanak úgy, ahogy ő húzza a talpuk alá valót. S ezt élvezem benne. Ezért tartom rajta a szemem.
    - Az első halálodat, így, ahogy mondod, valóban te döntheted el, ezen a módon – nem mindenkinek adatott meg, hogy tudja, mikor válik vámpírrá. Felállok, s megkerülve az asztalt, kissé ránehezedek az asztal szélére, közel Jacksonhoz, s úgy tekintek rá.
    - Evilági. Emberi hatalomról és befolyásról beszélsz, vagy a családfőiről? Esetleg a mágiádról? – Elgondolkodom, emlékezek.
    - Az Elsők közé tartozom. A családom megszakított velem minden kapcsolatot, ellenséggé váltam, üldözötté számukra. Az erőm nagy része megmaradt, s mivel ezen a világon egy teljesen új mágiaforma jelent meg általunk, így akkor azt bizonytalanul használtuk. Tehettük ezt csak rövid ideig, hiszen meg kellett védeni magunkat, léteznünk kellett, hiszen már halottak voltunk – elhallgatok, az emlékezés idejének vége.
    - Ma már ez, ha mágusról van szó, hamar vissza tudja szerezni a saját erejének szintjét, beölelés után. A gyakorlottságával vannak általában gondok, hiszen hiába mágia, mégis más formában működik tovább, hiába hasonló akár.
    Figyelmesen tekintek Jackson szemeibe, s várom, miként reagál rá.
    avatar
    Jackson Montgomery

    Faj : Mágus
    Rang : Családfő
    Tartózkodási hely : Boston, MA
    Foglalkozás : A Harvey Család feje

    Re: Iroda

    on Csüt. Jan. 18 2018, 21:49

    Camillával kapcsolatban kérdez vissza elsőként, én pedig készséggel felelek.
    - Képes irányítani az álmait. Természetesen nem úgy, mint egy tapasztalt álomjáró, de megvan benne az akaraterő, ami vámpírként nagy segítségére lesz.
    Igyekszem nem szószátyár lenni. Mi mindig könnyen megértettük egymást, és csak a gyanakvását keltem fel, ha túlmagyarázom a dolgokat. Akárcsak az imént, mikor rám förmedt. Hiába vagyok a szavak mestere, nem szabad elfelejtenem, hogy Alexander már minden szót százezerszer hallott.
    Rezzenéstelen arccal hallgatom végig, amit még erről közöl. Gyakorlatilag az arcomba mondja, hogy teljesen mindegy, mit teszek, vagy tettem volna, nagyjából csak annyi kellemetlenséget tudtam volna nekik okozni, mint egy eldurranó véna táplálkozás közben. És Richard tervéről is tudott. Különös. A látomásaimban nem ez volt a helyzet.
    - A jövő, amit láttam, máris megváltozott. Mivel tudsz róla, hogy mit tervez Richard, talán csak egy borúlátó figyelmeztetés volt. De láttalak, amint elhagyod a klánházat. Végleg.
    Igyekszem nem felsóhajtani, mikor előveszi az... utolsó témát, amit életemben még meg akartam vele vitatni. A halálomat.
    A tekintetem végig követi őt, így mikor leül az asztalra, felfelé nézek rá. Az első kérdése sem egyszerű, mert valójában minden hatalmamról beszélek. De vannak dolgok, amiket bizonyos ideig és körülmények között még lehet színlelni. Például, az életet.
    - A mágiámról - felelek röviden.
    Különös, hogy a Chairmanek régen szintén ellenségnek tekintették azokat, akik nem olyanok, mint ők. Van másik család is, akik előbb vadászok, majd védelmezők lettek. Akad példa a fordítottjára is, természetesen.
    Ezzel a pár mondattal is ad bőven megválaszolnivalót, így nem reagálok azonnal. Helyette inkább nyíltan és kizárólagosan nézek rá, viharszürke szemeim kinyílnak, a démonteremtette vámpírt nézik, és azon töprengek, mégis miféle választ várok én tőle?
    - Tudod, Alexander... azt hiszem, már meg is adtad a választ a kétségeimet illetően. Az, amit általad nyerhetnék, csupán haladék. Bármilyen értékes is volna, nem hiszem, hogy a Halált ki tudom játszani. Ekkora hatalma egyikünknek sincs... Ugye? - kérdem, és kihívóan nézek a szemébe, mert hát ha valaki örökké dacolhat, az ő.
    Van egy olyan érzésem, hogy talán neki is van terhe, amelyet egy halni készülő kezébe éppen letehetne.
    avatar
    Alexander Kyle Chairman

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Klánvezér/Abarian
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Foglalkozás : cégtulajdonos

    Re: Iroda

    on Szomb. Jan. 20 2018, 19:01

    to Jackson
    - Vagyis felébredni nem fog, hacsak hozzá nem segítjük máshogy – ez volt Richard rálátása is. S most már értem, miért keltette fel Jackson érdeklődését is.
    Komolyan tekintek a szemeibe.
    - A jövő állandóan változik, s ezt talán még nálam is jobban tudod. S a jövő nem csak passzív valami. Olyan szövedék, amelyet kedvünkre formálhatunk akaratunkkal, még mielőtt megvalósulnának.
    Hallgatok. S ez a hallgatás a beleegyezés jele is lehet. Mert valóban úgy vélem egy ideje, hogy át kéne adnom másnak az irányítást. Végleg. De már mindannyian annyira vének vagyunk, hogy voltaképpen semmi sem változna, mindenki tenné továbbra is azt a dolgát, mint eddig. S bármilyen furcsa, ráébredtem, hogy eltűnésemmel az égvilágon semmit sem változtatok. Ezért csakis rajtam állhat, hogy változtatunk-e. Vagyis a semmi tényezőből valami tényezővé alakítom magam.
    - Sok mindent kell még nekünk is megtanulni, a rohanó időben. Ideje van a pihenésnek, s ideje van a változásnak.
    Azt félti a legjobban, ami valóban sajátunk. Ez emel ki minket a halandók világából. Bólintok, megértve, miért mondta.
    - Ha megfelelően kérdezel, benne rejlik a válasz, Jackson – jelezve, hogy megválaszolta a saját kérdését.
    Ellépek az asztaltól, az egyik szekrény felé.
    - A halált senki sem kerülheti el. Ami létrejött, az egyszer megszűnik. Ám valamiből létrejött, s így valamivé alakulni fog. Az a kérdés, Jackson, a te esetedben ez hová fog majd vezetni?
    Egy kisebb dobozkát veszek az egyik fiókból, s leteszem elé, az asztalra.
    - Azt mondtad, szeretnéd megválasztani a halálod időpontját. Sokan abban az illúzióban élnek, léteznek, hogy ők választhatják meg ezt. Vagy éppen ellenkezőleg, nincs hatalmuk felette – majd kisebb csend után felteszem a kérdést.
    - Nekem adod az emlékeidet?
    Ránézek, majd a dobozra. Amelyben egy gyűrű lapul, mágikus vésettel, s az ékkőnek látszó vörös rubin nem más, mint az én vérem egy cseppje.
    - Ha így döntesz, csak nyeld le a követ, s akkor már tudod, mi fog következni.
    A hívás, bárhol ér majd el, gond nélkül meg tudok jelenni. S ez számára a véget jelenti. Nekem pedig az emlékeit
    avatar
    Jackson Montgomery

    Faj : Mágus
    Rang : Családfő
    Tartózkodási hely : Boston, MA
    Foglalkozás : A Harvey Család feje

    Re: Iroda

    on Vas. Jan. 21 2018, 00:04

    Bólintva értek egyet a jövő természetét illetően. Jól ismerem ezt a paradoxont, elvégre életem felét azzal töltöm, hogy analizálom, mi bizonyulhat egyáltalán igaznak a látomásaimból és mi nem. Ahhoz túlságosan fontos információkat rejtenek, hogy egyszerűen csak mindet figyelmen kívül hagyjam.
    Nagyon kíváncsi vagyok, mit vesz elő, de nem fészkelődöm és nem nyújtogatom a nyakam, hogy jobban lássak. A doboz nem ismerős, viszont mivel az is pokolian érdekel, amit mond, inkább ismét ráemelem tekintetem.
    Hogy hová fog vezetni a változás? Ez az, ami aggaszt. Néhány dolgot látok előre, néhány dolgot kikövetkeztetek. Tudom, mi történik majd a halálom utáni egy-két évben majd, attól függően, hogy ez mikor kövekezik majd be. Tudom, hogy egyes dolgok csak 5-10 év múlva derülnek majd ki, és valószínűleg akad olyan titkom, amely évtizedekig rejtve marad majd, csendben tevékenykedve. Ez az egész egy pszichohistorikus kalkuláció, több ismeretlennel. Ez az én kontrollom a jövőt és a halálomat illetően.
    - Ha illúzió a kontroll és illúzió a kontroll hiánya is, akkor mi a valóság, Alexander? - teszem fel a kérdést, amelyre bizonyára számíthatott, hiszen velem beszélget. Nem bírom elviselni a logikátlanságot és a következetlenséget. Az én simára polírozott világomban mindennek célja és értelme van, a terveim részei, a terveim pedig nagyobb tervek részei. Mindennek megvan a helye, az ideje, úgy, mint az alkatrészeknek egy óraszerkezetben.
    A kérdése annyira meglep, hogy ez ki is ül az arcomra. Ez egy olyan változó az egyenletben, amiről eddig szó sem volt.
    - Miért adnám neked őket? - kérdezem kíváncsian, miközben felveszem az apró dobozt, és rögtön megérintem a tárgy emlékeit a mágiámmal. Látni akarom, mi ez, tudni akarom az ékszer történetét. Elég aprócska, női kézre való. A tetején nem rubin van, hanem... Vér. Milyen különös!
    - Tudtad, hogy sokan a Bölcsek Kövét is épp így ébrázolják? Vérszínű ékkőként? - jegyzem meg szórakozottan. - Ha neked adom az emlékeimet, neked adom a céljaimat is. El fogod őket érni? - kérdezem, és belenézek a szemeibe.
    Nem nézek félre ezúttal addig, amíg választ nem kapok.
    avatar
    Alexander Kyle Chairman

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Klánvezér/Abarian
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Foglalkozás : cégtulajdonos

    Re: Iroda

    on Vas. Jan. 21 2018, 13:21

    to Jackson
    Jelentőségteljesen nézek rá.
    - A valóság az, hogy hiszünk neki és benne.
    Figyelem, ahogy a dobozt vizslatja.
    - Mert kérem tőled? – S nem elveszem, erőszakos módon. Megtehetném, régebben talán meg is tettem volna. Most már más irányok vezetnek.
    A gyűrű fizikailag nem nehéz, mint ahogy az „ékkő” sem. Ám ha valaki másképp néz bele, az évezredek súlya nehezedik elméjére, lelkére. Mint egy ólomgolyó, ha tenyérbe teszik, sőt, ennél még nehezebb.
    - Talán nem véletlenül – felelem sokat sejtetően.
    - Ezek a te céljaid, Jackson, én csak emlékezhetek rájuk – aztán megállok egy pillanatra. – Ámbár, ha tudtad, hogy fel fogom tenni ezt a kérést, akkor ez a kérdés sem véletlenül tétetett fel – vagyis akár valóban jelentheti azt is, hogy átvállalom. A hangsúly a feltételes módon van. Szemezek vele.
    - Richard beleegyezésemet kapta, hogy Camillát beölelje. S egyben teszt is volt, mennyire hatékony a védelmi vonalunk. S hogy kinek jár el a szája – aki mostanra már végleg halott, nem foglalkoztat tovább a vele való foglalkozás gondolata. Más fog kerülni a helyére, egy megbízhatóbb személy.
    - Egy olyan városban, mely folyton nyüzsög, elzárkózni képtelenség – nem véletlenül Staten Island a mi otthonunk, s nem Manhattan. – S hiába csak emlékezünk. Ha olyan szavakkal szólunk a fiatalokhoz, melyet már csak mi értünk, ugyan hogyan tudnának belőle értelmet nyerni? Az ő nyelvükön vagyunk csak képesek átadni a tudásunkat. S ez csakis úgy lehetséges, hogy nem őket toljuk vissza a múlt idő vasszigorába, hanem mi ... – hagyok egy kis szünetet, sok minden benne van. – nyitunk az ő nyelvük és értelmük fonala felé.
    avatar
    Jackson Montgomery

    Faj : Mágus
    Rang : Családfő
    Tartózkodási hely : Boston, MA
    Foglalkozás : A Harvey Család feje

    Re: Iroda

    on Vas. Jan. 21 2018, 21:27

    Hűha, ebbe a tűzbe belenyúlni nagy meggondolatlanság volt. Tudhattam volna, hogyha vér van a kő helyén, akkor az Alexander vére, és hogy hiába kristályosított, mégis élő volt egykor. Ilyesmit megérinteni a clairvoyance képességével nagy meggondolatlanság. Főleg, hogyha a szóban forgó személy egy ősöreg vámpírúr.
    Ritkán káromkodom, de most egy 'sszameg kicsúszik, és a halántékomhoz kapok. Te hülye vén barom, hát a Bölcsek Kövét se fogdorásznád meg csak úgy!
    Az elmémbe nyilalló fájdalom elmúlik, felemelem a fejem, hogy aztán felvethessem az ajánlatomat a célokról és azok örökül hagyásáról. Persze, először visszakozik. Kezdetét veszi a sakkjátszma. Én nyitottam, ő ezt lépte, aztán rájön, hogy miért nyitottam úgy, ahogy, és elkezd másik tervet kovácsolni. Gyönyörű ez az egész. Szívem szerint itt és most kihívnám egy partira. Koncentrálj!
    Nézek a szemeibe.
    Én leszögezném most, hogy senkitől se kaptam információt, csakis a látomásaimból, de az a helyzet, hogy Alexander biztosan tudja, miről beszél. Ha ezt az egészet csalinak akarta felhasználni, hogy elkapjon egy kémet, én aztán nem állok az útjába, főleg ha már kapás is volt.
    - Sokkal fiatalabb vagyok nálad, Alexander. Sokak számára már az én gondolkodásmódom sem érthető. Például a fiaimnak. A tiéd pedig talán nem érthető számomra. Vagy Richard számára. Hiszen köztetek is jelentős a korkülönbség. De még ha ez így is van, gondolod, hogy ez a szakadék egyáltalán áthidalható? Szót értesz egyáltalán a fiatal klántagjaiddal? Ethannel?...
    Fészkelődöm kicsit a széken, újra kézbe veszem a dobozt az ékszerrel, amit időközben letettem.
    - Érdekes, hogy ez jár a gondolataidban mostanság. És miközben azt latolgatom, mihez kezdhetnél az emlékeimmel és mik a rizikófaktorok, arra kérlek, hogy vedd át a feladatom, ha meghaltam. Hiszen láthattad: te és én valójában ugyanazt akarjuk. A fajok közti rendet és a békés egymás mellett élést, anélkül, hogy a hatalmával bárki is következméynek nélkül visszaéljen. Én ezt a Testvériség létrehozásával akarom elérni. De ha már nem leszek, valakinek patronálnia kell őket. Aki elég erős és befolyásos ahhoz, hogy képes legyen rá.
    Felkelek a karosszékből. Magasabb vagyok nála, de nem akarok fenyegetően fölé tornyosulni.
    - Neked adom az összes emlékem, cserébe ezért - ajánlom fel, a gyűrűt kettőnk közé emelve, karnyújtásnyira neki. Ha nem fogadja el, visszaveheti. Ha elfogadja, én veszem örökre magamhoz.
    avatar
    Alexander Kyle Chairman

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Klánvezér/Abarian
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Foglalkozás : cégtulajdonos

    Re: Iroda

    on Hétf. Jan. 22 2018, 21:40

    to Jackson
    Mosoly jelenik meg az arcomon, ahogy látom, mit tesz a gyűrűvel. A következő másodpercben már a tekintetemben sincs nyoma ennek.
    - Talán – elbizakodott vén vámpír lennék, ha elbíznám magam, hogy talán valóban nem ért. Akik látnak, gyakran előrébb vannak éveik számánál. Nemhiába őrülnek olyan sokan bele ebbe az adottságba. Jackson más.
    - Talán érdemes lenne a saját házad táján is szétnézni egerek után. Ki tudja, miket cincognak, ha a macska éppen nincs otthon – elvégre ez a folyamat kétirányú általában. A vezetők nem csak a nagy cégek között tartanak össze, ipari kémkedés ide és oda. Tisztában vannak a másik felelősségeivel, hiszen a saját vállán is ekkora és ilyen terhek nehezednek. S a hatékony vezetés titka, hogy az ellennel is összefognak. Érdekük. A cégük, csoportja érdeke az első, félretéve az önös érdekeket, ami inkább önzés, ha nem teszi ezt félre. Ha neki is jó, nekem is jó. Ennyi a titok. Nem jóhiszeműség kérdése.
    - Gondolkodás megértése és szót megértése, két külön fogalom, Jackson - emlékeztetem puha hanggal.
    Rezzenéstelenül tekintek a szemeibe, majd kinyújtom a tenyerem, hogy tegye bele a gyűrűt. Egyszer kérek csak, aztán már veszek. Jackson döntött, mint ahogy előtte én is kimondtam, miként vélekedek a felvetéséről. Visszateszem a dobozkába a gyűrűt, azt pedig az asztalra teszem.
    - A klánt nem érdekli a fajok közötti összhang vagy éppen torzsalkodás. Kivonultunk, hiszen tudod, nem? Ha valaki visszaél a hatalmával, az ellenerő úgyis le fog csapni rá. Hiszen ez az egyensúly lényege, nem? – Szavaim csendesek. – S mi van, ha ezzel az ellensúllyal éppen a változást, a fejlődést gátolod meg? – Vetem fel a kérdést. Nem is sejtetve, hogy ezt a kérdést magamnak is feltettem, nem olyan régen.

    Sponsored content

    Re: Iroda


      Pontos idő: Szer. Jan. 24 2018, 04:22