Belépés

Elfelejtettem a jelszavam!

New York, mint ahogy minden más város, éli a mindennapi életét. Ám nem tudhatod, hogy aki rád köszön az utcán, odaadja a napi újságodat, az ki is valójában. Mert az emberek olyan világban lépdelnek, amiről fogalmuk sincs: természetfeletti lények veszik őket körbe, akár élnek is velük, szívük választottjaként. Szeretnél benézni a valóságot eltakaró fátyol mögé?

Várunk szeretettel!


Az oldal nyitott:2015. január 25.

Időjárás

Napjárás

Latest topics

» Freshkills Park
by Marcus Van Beest Yesterday at 22:49

» Pince
by Admin Vas. Nov. 11 2018, 22:47

» Long Island villa
by Admin Vas. Nov. 11 2018, 18:53

» Theo szobája
by Dorian M. Montgomery Szomb. Nov. 10 2018, 22:42

» Belső udvar
by Dorian M. Montgomery Szomb. Nov. 10 2018, 21:54

» Carlmichael Ház - Tárgyaló
by Reinald Carlmichael Szomb. Nov. 10 2018, 21:51

» Cox professzor irodája
by Brian Cox Szomb. Nov. 10 2018, 19:40

» Rising Star Cave - Dél-Afrikai Köztársaság
by Armand Assante Vas. Nov. 04 2018, 20:49

» Azrael
by Desmond O. Cross Vas. Nov. 04 2018, 17:52

» Reinald Raoul Carlmichael
by Admin Szomb. Nov. 03 2018, 23:39

Köszönet


A leírások, képek, videók mind megtalálhatóak a világhálón, az oldal grafikájának alaptematikáját Quierra-nak köszönjük.

    Cellák

    Share
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Cellák

    on Pént. Nov. 13 2015, 20:41

    Az alagsor és a pince alatt
    avatar
    Noel Wyard

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Klántag/Khenti-Amentiu
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Kor : 25
    Foglalkozás : Szabadúszó, diák...stb

    Re: Cellák

    on Szer. Feb. 10 2016, 23:46




    Cellanapló

    - [You must be registered and logged in to see this link.]

    beköltözés

    [You must be registered and logged in to see this image.]
    Ott kezdődnek a problémák, hogy éhes, ugyanis mielőtt Kylenál lejelentkezett, kihagyta a konyhajáratot, vagyis azt villámgyorsan pótolja, és 6 tasak vérrel érkezik az új lakosztálya elé.
    Menet közben még Lashnek is hagyott egy üzenet, nehogy az kimaradjon, tehát mindent elrendezett, ha úgy veszi.
    Nem csal, a kaját kint fogyasztja el, de mielőtt belépne, pontosan feljegyzi az időt az ajtóra.
    Az nem volt kikötve, hogy a raboskodás kezdete előtt nem ehet, és az sem, hogy senkit nem értesíthet, azaz nem fogadhat látogatót. Márpedig ha ez nem volt a szabályzatban, akkor az azt jelenti, megteheti.
    Az ajtócsukódásra meg sem fordul, csak elvigyorodik, és körülnéz. Mintha lenne mit... egy cellában.
    Nagyon nem foglalkozik semmiféle berendezéssel, levágja a köpönyegét a földre, kihalássza a zsebéből a krétáit és leül.
    Számításokba kezd azonnal, hogyan tudja átvészelni a kajanélküliséget. A dolog egyszerűnek tűnik, de nem az, viszont kivitelezhető.
    Egyrészt a nappalokat nem ébren fogja tölteni, ha ezt egy kicsit kitolja, máris értékes időt nyer vele. Krétája van, ha beletemetkezik a munkába, akkor maximálisan ki tudja zárni a külvilágot, és csak akkor fog kizökkenni, ha jön az esetleges éhség.
    Erre számít, és ezt leküzdeni nehéz dolog lesz, viszont egy dologról nem feledkezett el. Azt nem mondta Kyle, hogy látogatót nem fogadhat, tehát üzent Lashnek.
    Továbbá csak kajamegvonás van, ami azt jelenti, ha Lash esetleg van olyan kedves és kevéske teát hoz neki egy pár csepp vérrel, az nem kaja.
    Összegezve az egészet, így ki tudja bekkelni az egy hetet anélkül, hogy lekaparná a falat. Mert azt eldöntötte, hogy nem fogja megtenni, maximum szépen kipingálja, addig pedig dolgozik.
    Persze ha másként alakul, az sem elhanyagolható szempont, tehát ezt a tervet is ki kell dolgoznia. A 6 tasak vér pontosan a duplája annak, amire szüksége lett volna, vagyis talán ezzel is lophatja az időt.
    Ez az éjszakája a tervezéssel fog eltelni, és akkor máris csak 6 nap marad hátra.

    //Hangulat: makacs//




    A hozzászólást Noel Wyard összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Feb. 14 2016, 20:03-kor.



    [You must be registered and logged in to see this image.]

    A halál csupán a kezdet.
    avatar
    Noel Wyard

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Klántag/Khenti-Amentiu
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Kor : 25
    Foglalkozás : Szabadúszó, diák...stb

    Re: Cellák

    on Csüt. Feb. 11 2016, 23:10




    Cellanapló

    - [You must be registered and logged in to see this link.]

    első nap

    [You must be registered and logged in to see this image.]
    Egész éjjel a terveken dolgozott, a lehetőségein, hogyan élje túl az egy hetet. Érdekes menet lesz, szó se róla, mert ha logikusan gondolkodik, az pont az az idő, amivel még nem múlik ki, viszont ki is szárad, legyengül.
    Ezt kell lelassítania valahogyan, akárhogyan, és ezért gyűjtötte össze az összes létező opciót. Valamikor pirkadatkor hagyta abba az órája szerint, és felkészült a lehető legrosszabbra is, vagyis arra, hogy egyáltalán nem jut majd vérhez semmiféle formában.
    A felkelést is húzta, hiába volt már itt az idő, nem ült fel, inkább pihent, hogy ha csak egy pár percet is, de nyerjen rajta.
    Amire sajnos korán ráébredt, azaz késő este, hogy a 6 tasak vérrel rontott a saját helyzetén... nem is kicsit, mert olyan éhes mint még soha, legszívesebben a falat verné szét, na de az vastag...
    Mégsem tragédiaként éli meg, hanem úgy, hogy a második alkalommal már tudni fogja rutinosan, mit hogyan csináljon, mert ha valamiben biztos, az az, nem utoljára látja a cellát belülről.Lehet, jobban járna, ha már belevésné a nevét az ajtóba, na de kelleni fog a felülete, mert a köpönyege kevés lesz a 7. nap végére.
    Dolgozni kezd, azzal tereli el a figyelmét mindenről, folyamatosan alkot, töröl és alkot órákon keresztül, és amit szükséges, azt a köpönyeg fekete oldalára kezdi jegyzetelni. ez a kedvenc tevékenysége, azaz az egyik, mert ilyenkor teljes mértékben elfelejti, hogy esetleg nem ártana táplálkozni is néha. A változás az, hogy utána nem mehet a konyhába, sem máshová, de amilyen makacs, még a gondolatát is elveti majd.
    Ha a számításai nem csaltak, a pokoli éhség az a 3. nap után köszönt be, vagyis 4 napra kell valamit kitalálnia, és ha működik a terve, Lash pedig semmit nem tud neki becsempészni, akkor így fogja kihúzni, abban mégis biztos, hogy a férfi meg fogja látogatni.
    Egyelőre a munkájába temetkezik, és a falra ír egy hatalmas K betűt. Mi lesz belőle? Azt csak ő tudja, ezért vigyorogva fordul vissza az alkotásához. A magánnyal sosem volt problémája, a legnagyobb nyugalmat csak így lehet elérni, főleg, hogy akkor sem lesz egyedül.

    //Hangulat: Szivárványbirka //




    A hozzászólást Noel Wyard összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Feb. 14 2016, 20:04-kor.



    [You must be registered and logged in to see this image.]

    A halál csupán a kezdet.
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Cellák

    on Pént. Feb. 12 2016, 22:40




    Noel

    és ©

    Lash


    Az egész napot szinte itt töltöttem a szigeten, és ismerkedtem dolgokkal, meg személyekkel, azonban valakit hiányoltam. Múltkor futottam össze egy ifjú vámpírral, és jó lett volna vele megint beszélni, így hát szóba elegyedtem az itteniekkel, és egy nem túl szimpatikus vámpír közölte hogy az ifjút lecsukták, engedetlenségért, egy hétre. A parancs Kyletól származik, tehát megkérdőjelezhetetlen. Felhúzott szemöldökkel nézek a kaján figura után, és eldöntöm hogy nem kedvelem, de nem ölhetem meg. Azt hiszem... egy hét után, remek szórakozási lehetőséget kínálhatok a kölyöknek. Mindenesetre az alagsor felé veszem az irányt. Feketében vagyok, munkához öltözve, semmi fényes, fémes nincs rajtam, és így ballagok lefelé, hogy meglátogassam, és meg tudjam miért vonták ki a forgalomból. Az alagsort elég hamar megtalálom, és némi séta után a cellákat is. Hát egyikbe se szeretnék kerülni és az őröket is kiszúrom. Megállok beszélgetni velük egy pár szót, és végül beengednek Noelhez.
    - Hékás. Nem hittem volna hogy ide cuccolsz - mosolyodom el, amolyan köszönésképpen.
    - Mivel érdemelted ki a cellát egy hétre? - mert erről azért tájékozódtam már hogy egy hetet kell elviselnie itt.


    avatar
    Noel Wyard

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Klántag/Khenti-Amentiu
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Kor : 25
    Foglalkozás : Szabadúszó, diák...stb

    Re: Cellák

    on Pént. Feb. 12 2016, 23:41




    Cellanapló

    - [You must be registered and logged in to see this link.]

    második nap

    [You must be registered and logged in to see this image.]
    A terve egyelőre működik, bár az éhség nagy úr, ez el kell ismernie, pláne egy olyan ifjú szervezetnek, mint az övé. A tegnapi nap rosszabb volt, mint a mai, bár tudja, hogy ez átmeneti állapot, a pokol majd a 4. napon érkezik, ez pedig még csak a második, vagyis messze van még a vége.
    Tartja magát az elhatározásához, azaz ma is melóval fogja elütni az időt, amivel eltereli a gondolatait, és nem gyötrődik. Tudja, mi Kyle célja, és józan paraszti ésszel meg is érti, na de most róla van szó, ő pedig még lázad, de nem azért, mert ez neki így jó, és mindenáron ellent akar mondani, hanem egyszerűen nem ért egyet sok dologgal, ami szerinte idejét múlt, túlszabályozott és korlátolt.
    Egy nagy "I" betűt firkant a falra a"K" után és leül a köpönyege mellé, amire ismételten jegyzetelni kezd. A lényeg a fejében lesz, a többit pedig nem kell érteni senkinek. Az időt kizárja, minél kevesebbet foglalkozik vele, annál inkább telik, mert nem azzal lesz elfoglalva, hogy várja a végét.
    Sokkal rosszabbra számított, mint amilyen állapotban érzi magát, ez saját magának is meglepetés és mosolyt csal az arcára. Mondta a Farkasnak, Claude-nak, hogy az elme hatalma a legnagyobb. Minden fejben dől el, és ha sikerül kitartania, akkor túl fogja élni sokkal kevesebb veszteséggel, mint ami várható lenne alapból.
    Az őröket érzi odakint, a pontosan levezetett opcióira pillant és bólint, a teljes vérmegvonás van kilátásban a jelek szerint, vagyis a legvégső megoldásokhoz kell folyamodnia. Belemerül a munkába, így nem törődik semmivel sem, a nyíló cellaajtóra is csak akkor figyel fel, amikor már hang is társul mellé, ami nem éppen a nyikorgás.

    //Hangulat: hug //





    Lash - Noel

    -Én sem, de azt hiszem ez lesz a törzshelyem. Köszi.
    Hazudna, ha azt mondaná, nem örül, tulajdonképpen madarat lehet fogatni, mert legalább ez a kiskapu működik, hiszen fogadhat látogatót valóban.
    Az, hogy a férfi eljött hozzá, az sokat jelent neki, hiszen lehet, nem matuzsálem, mégis jóval idősebb nála, az idősebbek pedig általában nem keresik a fiatalabbak társaságát. Lash kivétel, egészen más, mint a többiek, ez már akkor is bebizonyosodott, amikor először összefutott vele az utcán.
    -A rövid verzióra vagy kíváncsi, vagy a részletesre?
    Esze ágában sincs lefárasztani Lasht, úgy örül a társaságának, mint majom a farkának.
    -A hivatalos verzió az, hogy a viselkedésem kicsapta a biztosítékot a Vezérnél, miután nem hallgattam a ghoulra, és a hírekben megjelent az angyalos sztori. Miután a ghoul az életével fizetett érte, én pedig megdicsértem a dobását, ott elszabadult a pokol, azaz kezdett. Senki lettem, én pedig bevállaltam, és Kyle úgy vélte, én nem tisztelem a holtakat sem, nekem semmit nem jelent egy ghoul élete.
    Ezért kapta az egy hetet, de akkor is szép dobás volt, hiba felháborító, nem mond mást.
    - Ráadásul vitába szálltam Kyleal, mert azt találtam mondani, hogy egy ghoul soha nem fog olyan intuíciókkal rendelkezni, mint az éjszaka gyermekei, legyen bármilyen idős is, és bejelentettem, hogy nincsen szükségem kísérőre... gondolhatod.
    Aztán kifejtettem a vádjaira, hogy nem igaz, én csak elvettem a klántól, de nem adtam semmit, valamint a változást nem lehet kierőszakolni, miközben én sem kértem senkitől. Továbbá idejét múltnak és hülyeségnek neveztem a ma már betarthatatlan hagyományokat és szokásokat, szabályokat, lévén a XXI. században járunk, lazán kértem, emelje fel az egy hetet kettőre, hogy biztosra menjen, azt hiszem felidegesítettem, mert konkrétan pofon vágott. A modorom ugyanis a véleménye szerint felháborító, és ghoul helyett több száz éves vámpírt kapok kísérőnek. Ennyi, így nagy vonalakban.

    Röviden levezetve ez történt, bár a vita egyes részeit nem említi még, hiszen a lényeg a felsoroltakon van, bár az nem pár másodpercben zajlott le, mint ahogyan most kifejti.
    Változtatni rajta nem lehet, igaz, nem is tenné meg, hiszen van egy olyan rossz szokása, hogy kiáll a véleménye mellett és maximum akkor kér bocsánatot, ha tévedett... akkor viszont mindig.


    A hozzászólást Noel Wyard összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Feb. 14 2016, 20:06-kor.



    [You must be registered and logged in to see this image.]

    A halál csupán a kezdet.
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Cellák

    on Szomb. Feb. 13 2016, 22:19




    Noel

    és ©

    Lash


    Belépve a falnak támaszkodom, és figyelem az ifjút, még nem ki olyan rosszul, de elvileg ez a második még csak, és az őrök figyelméből ítélve nyilván nem fogják hagyni hogy bevigyek némi teát vagy bármit amibe el tudok rejteni egy két csepp élelmet neki, pedig még hoznék is, a szándék megvan. Kölyök még, és lehet hogy pofátlan, de lehet hogy vannak dolgok, amikben igaza lehet, ezt még neki is be kellene látnia. Pláne, így amiket elmesélt...
    - Amelyiket elmeséled, tulajdonképpen ráérek szóval jöhet a hosszabb verzió is, még van időm mielőtt indulnom kellene munkába - hiszen ma éjjel is vadászni fogok, és tetemes összeget ér a mai prédám, nem kispályás, és legalább hat különböző tervem van, hogy kivitelezzem. A felszerelésem meg a kocsiban pihen, azt nem cipelem magammal mindig, teljesen felesleges lenne ami azt illeti. Inkább hallgatom mit mesél a kis vámpír.
    - Jajj igen olvatam újságot, meg láttam a neten is az szép sztori volt, mit ne mondjak. Áhá, szóval alaposan kihoztad a sodrádból Kyle bácsit, mondjuk szerintem azt eleve nem lehet nehéz, de nekem jobb meg sem próbálnom. Velem feleannyira se lenne elnéző mint veled - jegyzem meg, hiszen én már nem számítok új fiúnak a vérszívók között, és volt vagy 100 évem hogy gyakoroljam, mit és hogyan kell csinálnom. Nekem már nem mentség, hogy nem tudom, vagy nem akarom. Ismerem a protokollt is, és alkalmazom is ha muszáj, de nem szeretem.
    - Azért megnéztem volna Kyle fejét, mikor közölted vele a szép dobást, legalább 100 pontos lett? - nevetek fel, mert dartsozni is szeretek, egyik kedvenc sportom, csak nagyon vissza kell benne fognom magam, hogy ne szakítsam át a táblát mondjuk.
    - Ahhaaaaa, szóval ezért egy hetes bezártsággal büntetett, értem. Hát nem valami kedves azt meg kell hagyni, bár a vámpír kísérő... hát a szösz tudja hogy az jobb lesz-e mint a ghoul, mondjuk nyilván, a magam részéről annyira nem szimpatizálok velük, de hát kellenek olykor - sóhajtom hiszen kaptam én is ghoulokat Kyletól, és majd talán lesznek sajátjaim is, vagy lesz egy olyan vámpír, akit én fogok teremteni és mindig érezhetem majd merre van. Eddig még nem gondolkoztam ezen.
    - Szóval, mit fogsz csinálni itt az egy hetes aszalódásban? - érdeklődök ahogy körülnézek.


    avatar
    Noel Wyard

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Klántag/Khenti-Amentiu
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Kor : 25
    Foglalkozás : Szabadúszó, diák...stb

    Re: Cellák

    on Szomb. Feb. 13 2016, 23:58




    Cellanapló

    - [You must be registered and logged in to see this link.]

    harmadik nap

    [You must be registered and logged in to see this image.]
    Ugyan nem teljes éjszakát beszélgetett Lashsel, hiszen a férfinek dolga volt, mégis feldobta a napját és olyan erőt adott a maradék, akkor még 5 naphoz, amit nem is gondolt volna.
    Miután a társa távozott, visszaült dolgozni, és az órája szerint jócskán délelőttbe fordult az idő, mire kidőlt. Ez pedig hatalmas segítség volt, hiszen így sokkal tovább pihent, mint azt várta volna, vagy általában szokott.
    Hirtelenjében megrázta az órát is, hogy tudja, nem az romlott el, mert bizony elmúlt már este 10 is, ami különösen jó. Ilyenkor már rég túl van a vacsorán, és a desszertet kergeti, most viszont… egyik sincs, de munka az van bőven.
    Rajzolás, azzal fogja ma elfoglalni magát, a lehető legrészletesebben fogja kidolgozni azt az ábrát illetve kombinációt, ami a fejében összeállt. A tegnapi energialökettel a mai napot túléli, ebben egészen biztos, bár elméletileg ma sokkal rosszabb állapotban kellene lennie, viszont ez csak félig igaz.
    Az erőtlenséget kezdi érezni, mégis számít minden apróság, így az a látogatás is. Indításként egy hatalmas „B” betűt biggyeszt a K és az I mellé, majd leül a köpönyege mellé, szépen kisimítja, és egy nagyobb felületen kezd bele az alkotásba.
    Maga az alap sem két perc lesz, hogy precíz és méretarányos legyen, a többivel pedig nem foglalkozik, kizárja a külvilágot. A holnapi nappal pedig még nem foglalkozik, majd akkor, ha itt lesz az ideje. A terve adott, elméletileg működik, de majd élesben elválik.  

    //Hangulat: tanci //





    [You must be registered and logged in to see this image.]

    A halál csupán a kezdet.
    avatar
    Noel Wyard

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Klántag/Khenti-Amentiu
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Kor : 25
    Foglalkozás : Szabadúszó, diák...stb

    Re: Cellák

    on Vas. Feb. 14 2016, 15:48

    Lash - Noel

    Sejti, hogy a gyengülés kezd látszani rajta, nem is várt mást, hiszen amennyit még ő eszik, egy kajakimaradás is sokat számít, jelenleg pedig teljes megvonás van.
    Mégis eldöntötte, hogy végig fogja csinálni, nem fog betörni, inkább megkeresi a megoldást, a kiutat, és lehet, kiszárad, sőt biztos, de nem adja be a derekát.
    Persze a kérdés az, hogy a makacsság s az elhatározás mennyire találkozik a valósággal, ám egyelőre úgy tűnik, neki lesz igaza. A fejében dől el minden, és hiába a fizikai tünetek, az elme képes felülírni sok mindent.
    Fellelkesül attól, hogy Lash nem rohan, azt pedig megjegyzi, hogy munkát említ, hiszen a múltkor pont azért volt jó neki a nappal, mert a munkája miatt kell is. Érdekesség, nem mintha köze lenne hozzá, de nem lehet azt mondani, hogy nem figyel a részletekre.
    -Tényleg? Oké, nem lesz rövid.
    Lash ha ráér, akkor elmeséli az egészet, de előre szólt, hogy nem két perc alatt fog vele végezni.
    Azt nem mondja, hogy az öregnek nincs igaza, de azt sem, hogy csak és kizárólag neki van. Kívülálló szerinte egészen másként lát sok mindent, mint az, aki évszázadok óta ebben él, pláne egy klánban.
    -Szóval az egész az angyalos cuccal kezdődött. Volt egy hatalmas fényvillanás, iszonyatos energiák, persze meg akartam nézni, mi történt. A ghoul tiltakozott, mondván mennünk kellene, de nem oda. Mikor odaértem, két angyal és egy tündér volt ott, a tündér igen szar állapotban. Nem velem foglalkoztak, egymással, de az egyik még örült is annak, hogy ott vagyok, mert így a tündért el tudtam onnan vinni. A beszélgetésből kiderült, hogy Gadriel az Ötödik Menny ura, Shamsiel a két angyal, és megjelent Seraphim is. Gadriel bukott, hát ez történelmi pillanat volt, de a ghoul csak tajtékzott. Mivel igencsak hajnal volt, a tündéreknél töltöttük a napot, Shamsiel maga szállított oda minket. Utána tértünk vissza és jelentkeztem Kylenál, persze a kísérőm az tajtékzott. Azt hiszem itt kezdődtek a gondok.
    Az akkor is történelmi pillanat volt, mégis hányan mondhatják el, hogy láttak egy angyalt bukni? Na ugye? Az már nem az ő hibája, hogy valaki immunis az ilyesmikre, mint a ghoulja.
    -Megkérdezte, mit mondott arról, hogy nem keveredünk zűrbe, én pedig közöltem, hogy pontosan ezt, miszerint nem keveredünk zűrbe, de nem is voltam abban. Elmeséltem neki, mi történt, mire egyszerűen a ghoul szívébe vágta a tőrt, mire én megdicsértem a dobást, és megkérdeztem, megtanulhatom-e? Kijelentette, nem az én dolgom eldönteni, mi a zűr és mi nem, majd meggyanúsított azzal, hogy nekem semmit nem jelent egy ghoul élete, teszek a parancsaira, és közölte, új kísérőt kapok, én egy senki és semmi vagyok, és van fél évem arra, hogy bizonyítsak. No meg az egy hetes cella is az enyém, így lesz időm gondolkodni, egyébként is felháborító a modorom.
    Már rájött, hogy az a probléma, ki meri mondani a véleményét, nem fogja be a száját, és nem mindig válogatja meg a szavait, ami sértő az idősebbek számára.
    -Itt szálltam vele vitába, mert szerintem a ghoul tévedett, akkor is jönnek nekem eggyel a tündérek, és ha ez egy apácazárda, hát rossz klánt választottam. Kijelentettem, mivel sosem volt ghoulom, nem tudom mit jelent a vesztesége, nem én jelöltem kísérőnek, nem én öltem meg, így ez nem az én saram, továbbá nincsen szükségem egy utánfutóra sem, úgy is tudja merre járok. A senki posztot örömmel elfogadtam, mondván tökéletes, nem óhajtok megváltozni, mert az kierőszakolni nem lehet, főleg, hogy én sem kértem senkitől ilyesmit, elfogadok mindenkit olyannak, amilyen. Antiszociális, beilleszkedésre alkalmatlannak tituláltam magamat, majd kértem, hogy az egy hetes cellát emelje kettőre, hogy biztosra menjen. Mivel ideérkezésemkor is tudta, gyűlölöm a kötöttségeket, az idióta, értelmetlen szabályokat, nem értettem mi a baja. Arról én nem tehetek, hogy néhány ifjúnak látszó matuzsálem a XXI. században még mindig ott tart, mik a hagyományok és a szabályok amik idejét múltak, mert szerintem pont ezek vezetnek lebukáshoz.
    Azt még mindig nem érti, miért nem lehet elismerni, hogy a kísérő valamit rosszul mért fel? Miért kell kötni az ebet a karóhoz, hogy márpedig csakis neki lehetett igaza? Persze, ha nem megy oda, akkor sosem derül ki, na de az már burokban tartás.
    -Erre az volt a válasza, hogy a ghoul 93 éves korelőnnyel rendelkezett, én márpedig megkérdőjeleztem a tudását, ezzel sérelem esett a becsületén, amiért az életével kellett fizetnie, én pedig tiszteletlen vagyok még a halálával szemben, Kyleal szemben, és úgy mindennel szemben. Úgy véli, hogy nekem márpedig kísérő kell míg el nem érem a megfelelő kort, amióta idejöttem, én csak kifogásokat keresek, meg sem próbálok beilleszkedni, és én csak kritizálok, szóvá teszek, valamint csak és kizárólag elvettem a klántól, de semmit nem adtam cserébe, semmit nem teljesítettem a feltételekből. Ha pedig antiszociális vagyok, minek jöttem a klánba? Pofon vágott és kijelentette, az egy hetes cella ennek a viselkedésnek a következménye. Megismételte mintha hülye lennék, hogy én megkaptam amit kértem, de visszafelé ez nincs meg, és el kell fogadnom a szabályokat, ha a klánban akarok maradni. Azt ugyan megjegyezte, hogy van, amivel ő sem ért egyet, de betartja, mert hát na. Jött ez a bezzeg mi duma, vagyis ha ők olyan fafejűek lettek volna mint én, a faj sem létezne, én elvárom, hogy elfogadjanak ilyennek, de én semmit nem teszek, de rá akarom erőltetni a klánra a változást.
    Sok dolgot megcsinált amit nem vert nagydobra, egyedül Kylenak adta oda azt is, amit kidolgozott, és igenis működik, vagyis a tűz esetén később gyullad meg, mint az várható lenne, és szerinte az a pár másodperc is elég a reakcióra.
    Az más kérdés, hogy azzal sem ért egyet, hogy rá akarna kényszeríteni egy teljes klánt a változásra, mert ez nem igaz. Az egyén változik, a környezet is változik, de olyan nincs, hogy az egyén a környezetét változtatja meg.
    -Újabb vitába bocsátkoztam, mert úgy vélem, hogy a ghoul sosem rendelkezhet olyan intuíciókkal, mint az éjszaka gyermekei, vagy akár én, aki az éjszakában nőtt fel és szinte az anyatejjel is ezt szívta magába. Bár lehet, ez úgy hangzott, degradálok egy halandót, mindegy, nem így értettem. Ehh. A vádjaira kijelentettem, hogy nem a ghoul hozzáértését és tapasztalatát kérdőjeleztem meg, viszont akkor is tévesen ítélte meg a helyzetet, és igenis ott hagyta volna a tündért meghalni, azaz mással is megtette volna hasonló helyzetben. A tévedést pedig beismerni nem halálos bűn... szerintem, és sokkal jobban tisztelem a holtakat, mint bárki más, és ezt Kyle is tudja.
    Megkérdeztem, miért akar burokban tartani? Mégis miből tanulok, abból, hogy tudom, ott van valaki mögöttem, vagy abból, hogy magamnak kell kimásznom a bajból? Ne úgy kelljen már bizonyítanom a rátermettségemet, hogy vakon rohanok valaki után, mert azt mondja.

    Még mindig tartja magát ahhoz, hogy ha valaki látván a helyzetet, elmegy egy haldokló mellett, az pofátlanul megtette volna abban a közegben is, ahol él, és az ellenkezőjéről nem lehet meggyőzni. Előbb vagy utóbb erre fény derült volna, és szerinte jobb, hogy most bizonyosodott be, mintha éppen pont egy klántársa kerül bajba, és akkor.
    -Továbbá közöltem, hogy én az üzletet ideérkezésemkor vele kötöttem, nem a klánnal, és nem igaz, hogy semmit nem teljesítettem abból, amit kért.
    Ismét elmondtam, azért vagyok antiszociális, mert a számomra hülyeségnek vélt dolgokat nem akarom betartani, nem tudom elviselni, és a XXI. században vagyunk, talán haladni kellene a korral, ha már a technikát követik. Én is megtanultam használni a gépet, katalogizáltam a könyvtárát, kitakarítottam, rendbe hoztam a megtépázott könyveket, rendszerre vittem és a többi és a többi. Én marha meg azért akartam klánhoz csatlakozni, mert hinni akartam az erejében, holott a beölelőm sem csatlakozott egyhez sem. Tévedés volt. Be akartam bizonyítani, hogy így is túlélek, tulajdonképpen a legrázósabb időszakomat az első 5 évet így éltem le, kísérő nélkül, akkor most már minek legyen mellettem? Ha pedig Kyle is baromságnak tart néhány szabályt, akkor miért nem lobbizik ellene? Nem fogadtam volna el olyannak amilyen, akkor a nyakára járnék, hogy ne öltözzön már ilyen konzervatívan, mert 30-nak se néz ki, az ötletemet is elutasította, a ruhámat meg se nézte, amit neki terveztem, szóval akkor ki nem fogad el kit?

    Való igaz, ő Kyleal kötött egyességet, ami arról szólt, hogy az addig megszerzett tudását adja át, nem többet. Ennek ellenére a befejezett munkáját is megosztotta vele, vagyis túl is teljesítette az elvárást.
    Sosem volt kísérője, így élt túl eddig is, és ha eddig sikerült, akkor nem hiszi, hogy pont most kellene mellé valaki, mondván még gyerek. A ruhára már csak legyint, de valóban ő az, aki nem hajlandó elfogadni másokat olyannak, amilyenek.
    -Az egészet pedig megfejeltem azzal, hogy közöltem vele, azt kérte, ne keveredjek zűrbe, ne öljek embert, ne ugorjak össze senkivel, ne idegesítsem fel az idősebbeket, más klánbelieket, ne menjek úgy semerre, hogy ő ne tudjon róla, és ezeket maradéktalanul betartottam. Megkérdeztem, hogy a kölcsönös elfogadás azon alapszik, hogy aki idejön, beáll a sorba, vagy húzzon el, vagy azon, hogy látszólag elfogadom, de a fejéhez vágom? az első perctől kezdve tudta, hogy soha nem állok be birkaként sehová, de akkor nem zavarta.
    Erre válaszul kapok egy több száz éves vámpírt kísérőnek, akiről remélem, jó társalkodó partner, megkapom, hogy nem tündérmentő szolgálat vagyunk, és akkor bizonyítsak, ha elértem a megfelelő kort, addig tanuljak és figyeljek, mert gyermek vagyok.

    A felsoroltakat ténylegesen betartotta, ezt kérték, ezt tette, és mégis azzal gyanúsítják, hogy fittyet hány mindenre, pedig ez nem igaz. Véleménye szerint itt arról van szó, egyoldalú elfogadás van, nem egyéb, tehát aki jön, az vagy szereti, vagy nem, dönthet.
    -Nos, hát ez történt pontosan. Fent volt a neten is? Az szép. Elmondhatom, hogy igen, kihoztam a sodrából rendesen, ugyan nem látszott rajta, de tudom, hogy iszonyatosan dühös volt. A dobása pedig halál pontos, csípőből szinte. Egyenesen a szívbe. Profi, vagyis lazán elmehetne bérgyilkosnak is, simán 100 pontot ért.
    Nem volt rövid a beszámoló, de arra felkapja a fejét, hogy ezt Lash a neten is látta. Szuper. Az, hogy Kyle dühös volt, az nem kérdés, de palástolta, nem őrjöngött, nem hőzöngött, csupán felképelte. Azt el kell ismernie, hogy az nem volt kis pofon, de nem tépte ki a torkát azonnal, vagyis ebből leesett neki, hogy az öreg igenis kedveli.  A dobás pontozására elvigyorodik, az az volt, tökéletesen helyezett és kivitelezett.
    -Igen, végül nem emelte kettőre, vagyis nem kinyírni akar, csak megtörni, mert tudja, hogy szükségem van a kajára, sokkal jobban mint az idősebbeknek. Azt nem tudom, kire gondolt kísérőként, de szép baleset lesz nagy valószínűséggel.
    Benne volt a lehetőség, hogy a mestere berág, és tényleg itt hagyja kimúlni, de nem tette meg, vagyis esze ágában sincs eltávolítani a faj névsorából.
    -Több opciót vázoltam, jelenleg a legrosszabb verzióra kell hagyatkoznom. Úgy számoltam, hogy 3 napot ki fogok bírni mindenféle szenvedés nélkül, azaz addig még nem lesz gond. A 4. naptól jön a pokol, az lesz a legnehezebb logikusan, így kalkuláltam. Elfoglalom magam munkával, rajzolással és egyebekkel, illetve megpróbálom kitolni a pihenési időt is, hogy azzal is időt nyerjek.
    A köpönyeget szétteríti, és rábök arra a részre, ahol vázolta, melyik napon hogyan "él" túl. Elméletileg működő stratégia, persze majd kiderül, mennyire az, még sosem próbálta.



    [You must be registered and logged in to see this image.]

    A halál csupán a kezdet.
    avatar
    Noel Wyard

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Klántag/Khenti-Amentiu
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Kor : 25
    Foglalkozás : Szabadúszó, diák...stb

    Re: Cellák

    on Vas. Feb. 14 2016, 19:58




    Cellanapló

    - [You must be registered and logged in to see this link.]

    negyedik nap

    [You must be registered and logged in to see this image.]
    Ismételten ahhoz a trükkhöz folyamodott, mint az előző napon, vagyis addig maradt ébren, amíg csak tudott, és akkor is erőltette a pihenést, amikor már rég felkelhetett volna. Nem volt ez véletlen, hiszen ahogyan számította, a negyedik nap pokolian indul. Az az éhség ami rátör, azt nem lehet leírni sem elmondani, rosszabb mint egy kínzás. Ez a holtpont, a második holtpont, amit ha túlél, akkor már egy fokkal egyszerűbb lesz a dolga.
    A leglogikusabb választása holnapra marad, nem hozhatja előrébb, mert tilos, ha megtenné, félő, hogy a saját csapdájába esik. Így is fordított a sorrenden, az 5.és a 6. napon, mert rájött, ha kétszer egymás után teszi meg, az végzetesnek bizonyulhat.
    A mai nap a meditációé, amivel kizárhatja az időt, nem foglalkozva semmivel sem. Ma már nem segít a munka, sem a rajzolás, mert az éhség miatt nem tudna koncentrálni, feleslegesen pedig nem emészti az energiát, viszont muszáj lassítania a kiszáradást és a gyengülést is.
    Ezen a napon legyen túl, csak ezen, és utána már könnyítheti a helyzetét egy picit, ami nem ideális, mégis élet vagy létmentő. A többibe nem akar belegondolni, még nem, abból merít erőt, hogy Lash meglátogatta, és ez olyat dobott a kitartásán, amire nem is gondolt volna.
    A falra kanyarint egy nagy „Í” betűt a többi mellé, alakul az, alakul, csak nehogy úgy nézzen ki a vége, hogy lefelé mutató egyenes, mert azt nem szeretné. Az óráját már nem figyeli, azt félretette és beállította, hogy jelezzen pontosan, ha letelt az egy hét.
    Kényelmesen elhelyezkedik, hogy meditáljon, amikor nyílik a cellaajtó, és meglepetésére ismét Lash áll ott, azaz sétál befelé. Mintha a férfi tudná, mely időszakok azok, amiken a puszta jelenlétével is segíthet, hogy kitartson. Ahogy a második nap, úgy ez is pont olyan, szenvedős. Hálás a látogatásért, így tényleg el tudja terelni a figyelmét a pokoli éhségről, mert a kis beszélgetés is segít rajta.
    Nem tudja, mennyit beszélgetnek, de nem is érdekes, egyszerűen jól esik neki, hogy kizökkenti az mardosó éhség gondolatából is. A férfi távoztával ül csak le meditálni, hogy újból eljátssza a trükköt, amivel kitolja a pihenési szakaszt, azaz minél későbbi fekvés és ébredés.

    //Hangulat:  hug //





    [You must be registered and logged in to see this image.]

    A halál csupán a kezdet.
    avatar
    Noel Wyard

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Klántag/Khenti-Amentiu
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Kor : 25
    Foglalkozás : Szabadúszó, diák...stb

    Re: Cellák

    on Hétf. Feb. 15 2016, 19:35




    Cellanapló

    - [You must be registered and logged in to see this link.]

    ötödik nap

    [You must be registered and logged in to see this image.]
    Lash látogatásából megint csak erőt merített, így a meditációra is sokkal kevesebb energiát fordíthatott, hiszen sokkal rövidebb ideig kellett alkalmaznia. Minden erejére szüksége van, hiszen érzi a folyamatos gyengülést, azt, hogy szinte saját magát emészti fel és szárad ki, amin egy vödör víz sem segít.
    Az egyetlen amire gondolni tudott, az az, hogy igenis kitart, igenis végig csinálja, és nem roncsként kerül innen.
    Valamikor a délelőtti órákban térhetett pihenőre, de már nem is figyeli, hiszen az idő is megszűnik számára, egészen másra koncentrál. Ismét késő éjszaka van, mikor engedi az „ébredést”, már rá sem pillant a munkájára, felesleges lenne, nem tudna koncentrálni, nem tudna odafigyelni arra amit csinál.
    Egy „R” betűt ír a többi mellé, ebből tudja, hányadik napnál tart, mert ha ezt nem tenné, már azt sem tudná, mi következik. A köpönyegén is pipálja a meglévő napokat, ahogyan azt is odabiggyeszti, Lash mikor nézett be hozzá, így sokkal könnyebb az egészet elviselnie.
    Az éhsége viszont lassan vérszomjba csap át ami nem jó jel, ha nem lenne hozzá megfelelő terve, és talán most először áldja a saját eszét, hogy fordított a stratégián, és mára ütemezte be azt, ami egyébként is kockázatos vállalkozás.
    Kyle nem tiltotta meg, hogy saját magát tekintse tápláléknak, csak azt, hogy senki semmiféle formában nem juttathatja élelemhez, így ma ez következik, de nagyon is észnél kell lennie, hogy ne csapjon át vérengzésbe, mert abban az esetben saját magát teszi az elmúlássá, vagy ha túl mohó és túl sokáig csinálja, bele is őrülhet.
    Apró sebet ejt a csuklóján és bármennyire esne neki a létet jelentő nedűnek, kortyol. Lassan, keveset és időszakosan, vagyis az sem zavarja, ha folyamatosan meg kell nyitnia a sebet, de  nem tehet mást. Ha eluralkodna rajta az ösztön és nem ide koncentrálná minden energiáját, akkor kannibál módon zabálná fel magát. Egy percig sem gondolta, hogy ez egyszerű lesz, az óráját veszi kézbe és állítja be rendszeres jelzésre, amikor is újabb és újabb kortyokkal csillapíthatja a szomját.  A köztes időkben meditál, de csak annyira, hogy ne maradjon le a lehetőségről.
    Ezt a napot így vészeli át, és mindent elkövet annak érdekében, hogy minél később térjen nyugovóra.

    //Hangulat:  angel  //





    [You must be registered and logged in to see this image.]

    A halál csupán a kezdet.
    avatar
    Noel Wyard

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Klántag/Khenti-Amentiu
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Kor : 25
    Foglalkozás : Szabadúszó, diák...stb

    Re: Cellák

    on Kedd Feb. 16 2016, 22:08




    Cellanapló

    - [You must be registered and logged in to see this link.]

    hatodik nap

    [You must be registered and logged in to see this image.]
    Az időérzéke nulla, ha az órája nem jelzett volna folyamatosan, nem tudná azt sem, milyen napszak lehet, hiszen a cellán sem ablak, sem rés nincs, ami támpontot nyújthatna arról, egyáltalán hol tart.
    A tegnapi nap még más volt, és azt be kell vallania, hogy arra nem gondolt, így is eljut odáig, hogy az idővel ne foglalkozzon, mert az idő mint olyan lényegtelen, márpedig ez történt. Az éhségét valamelyest csillapította egy kicsit, ám azt nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy saját magát fogyasztotta, ami egy legyengült, félig kiszáradt fizikai testnél sem egyenlő a normális táplálkozással.
    Azért is felírja az „O” betűt a többi mellé, vagyis ez azt jelenti, hogy a maival együtt a holnapi napot kell még túlélnie, és vége a hetes száműzetésnek. A kedvét azzal tartja szinten, hogy klán társa szavaira gondol, és arra, hogy tegnap akkor is evett, ha keveset is, de evett. ez tartja benne az erőt csak, hiszen a vérszomja az óriási a makacsságával együtt.
    A mai napra az átalakulást választotta, elméletben ezzel egy teljes napot is kihúzhat, mégsem vállalja be így, mert tudja, hogy jelenlegi állapotában az végzetes lenne, és nem azért húzta ki eddig, hogy holnapra egy marék homokot találjanak helyette.
    Fél napra csökkenti az időt, azaz éjszakára, beállítja az óráját is, hogy tudja, mikor kell befejeznie és pihennie, hogy az utolsó éjszakának úgy vágjon neki, ahogyan eltervezte. Pipálja a köpönyeget, azon is követve, hogyan áll, most előre dolgozva, hogy nehogy elkövesse azt a hibát, kétszer egymás után csinál valamit teljes egészében.
    Felkészül arra, hogy az utolsó napja brutális lesz, csak a hülye nem tudja, és hogy ne veszítse el teljesen az eszét, még kisgyerekként tanult verset fog ismételgetni. Azzal is kényszeríti magát a gondolkodásra, hogy megmaradjon a tudata.
    Pillanatok alatt változik homokká, és kezd bele a kedvenc versbe gondolatban, ebből remélhetőleg csak az óra jelzése zökkenti majd ki.

    "Ni vu ni connu
    La nuit, les statues
    Mettent pied à terre.

    Celles qui sont neues
    Galopent un peu
    Pour se Réchauffer.

    Les autres s’ arrangent
    Pour ne pass froisser
    Leurs robes de pierre.

    Toutes au matin
    Ont repris leur pace
    Mais le jour durant
    Poussent des soupirs
    En attendant que
    Revienne la nuit.”

    //Hangulat: pale //





    [You must be registered and logged in to see this image.]

    A halál csupán a kezdet.
    avatar
    Noel Wyard

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Klántag/Khenti-Amentiu
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Kor : 25
    Foglalkozás : Szabadúszó, diák...stb

    Re: Cellák

    on Szer. Feb. 17 2016, 19:26




    Cellanapló

    - [You must be registered and logged in to see this link.]

    hetedik nap

    [You must be registered and logged in to see this image.]
    Az óra és a vers volt az egyetlen amire támaszkodni tudott, egészen addig húzta, amíg el nem jutott arra a pontra, amikor már a szöveget is keverni kezdte és az is erőfeszítésébe került, hogy saját magát kijavítsa. Szinte megváltásként élte meg az éles sípoló hangot, ami figyelmeztette, ideje „összelapátolnia” magát és pihenőre térnie.
    Az ébredésén röhögni tudna ha lenne még hozzá valamennyi ereje, de nincs, így csak halvány mosoly ül ki a szája szélére. 10 percen keresztül bámulta a ketyegőjét és igyekezett megkülönböztetni a kismutatót a nagytól, felfogni, hogy egyáltalán az a számlappal párosulva tulajdonképpen mit is mutat. Szánalmas… viszont ha még mosolyog, akkor az azt jelenti, hogy létezik, nem múlt ki végleg.
    Kényszeríti magát, hogy gondolkodjon, és az utolsó napját is átvariálja, pontosan, precízen kiszámolva, mit és hogyan vigyen véghez ahhoz, hogy amikor esetlegesen innen kiviszik –mert kimenni már nem fog tudni, ebben egészen biztos-, azt ne egy zacskóban tegyék meg lehetőleg.
    Az utolsó betűt még nem írja fel, ugyan egy hiányzik, de még nincs vége. Ismét a saját maga felemésztéséhez folyamodik, előre beállítva az órát, és csak arra koncentrálva, hogy maradéktalanul be is tartsa. Újból magát sebzi, és nagyon aprót kortyol, nem foglalkozva azzal, hogy legszívesebben most saját magát zabálná fel. Belül őrjöng, hiszen éhes, mégis magára erőlteti a nyugalmat, mert ezen múlik a léte, ezen múlik, hogy ne essen neki az első betévedőnek és küldje a túlvilágra. Sokkal kevesebbet fogyaszt, mint tette ezt két nappal ezelőtt és sokkal nagyobb időközönként, hogy pontosan félidőben térjen át az utolsó megmérettetésére, azaz az újbóli átalakulásra. Először gondolkodott azon, hogy mást választ, akár a ködöt, de rájött, hogy azt nem gyakorolta annyira, hogy teljes biztonsággal hajtsa végre, így marad a homok, azaz a homokká válás.
    Ismét beállítja az órát, és most már felírja az utolsó betűt is, az „M”-et. Ha valaki belép és összeolvassa, akkor annyit láthat, hogy: „KIBÍROM”.
    Erőtlenül, legyengülve és kiszáradva vált alakot, és ismét a kedvenc versét kezdi „szavalni”, bár szinte szótagolva, mert a koncentrálás is megerőltető már, de legalább eltereli a gondolatait minden másról, ahogyan arról is, hogy megváltóként várja az óra sípolását.
    Az egyetlen dolog amire a szavaláson kívül figyelmet fordít, az, hogy legyen ereje a visszaalakuláshoz, mert ha ezt elszúrja, akkor tulajdonképpen kinyírta saját magát. Az utolsó energiáit emészti fel, ezt tisztán érzi, csupán a rejtett tartaléka az –amit talán még a makacsságának is köszönhet Lash szavain kívül-, amit valahonnan képes még előszedni ahhoz, hogy a megfelelő időben pihenni térjen.
    Itt a vége, nincs tovább, több trükköt nem tud bevetni, ha ismét magából fogyaszt, beleőrül, ha ismét alakot vált, akkor már nem lesz ereje visszaváltozni.
    Az egy hét letelt, ezt a zsigereiben  érzi, ehhez már nem kell az óra, egyszerűen tudja. Az őrjöngése belülre korlátozódik, hiszen ahhoz némi erővel is kellene rendelkeznie, hogy ez kifelé is megnyilvánuljon, az pedig nincs, elfogyott.
    Egy vigyor ül ki az arcára, hogy bekattant vagy sem, ez egy jó kérdés, ahogyan az is, minek örül ennyire. Ami viszont biztos, hogy ha vigyorog, akkor továbbra is létezik, és végigcsinálta.
    A köpönyegére fekszik és nem mozdul a továbbiakban, pihen.
    Megbánta? Szó sincs róla, már ha egyáltalán valaki kinyitja azt a nyamvadt ajtót, amire felírta az időt is.

    //Hangulat:  Kaszás  sad  //





    [You must be registered and logged in to see this image.]

    A halál csupán a kezdet.
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Cellák

    on Csüt. Feb. 25 2016, 12:41




    Noel

    és ©

    Lash


    Nem néz ki túlságosan jól, ezt már most látom, de valahogy szerintem ki fogja bírni, elég stram kölyök, nem hinném hogy ennyi elég hogy megtörje. Kylenak ehhez még gyakorolnia kell egy kicsit. Megkísértett egy gondolat már, hogy valamit lépjek, de egyenlőre meghúzom magam, és nem igaz ugrálok a klánon belül. Ehelyett a falnak dőlve hallgatom Noelt és mivel kíváncsi vagyok, ráérek meghallgatni mit mesél, hiszen nem baj az ha képben vagyok a világ dolgaival. Pláne, hogy az információ hatalom, mint tudjuk és a vámpírok többsége szereti a hatalmat. Valamennyire én is, de nem erre alapozok mindent, tudok mást is, mint hatalmi terveket és intrikákat szövögetni.
    - Oh, egy angyal bukása azért nem mindennapi mutatvány. Szerencsés vagy hogy láttad - én is megnéztem volna, de nem szakítom félbe, hagyom hogy folytassa, csak magamban jegyzetelek, hogy képben legyek a ki kivel, mikor hol dolgokkal.
    - Ahha, szóval ezért az egyhetes nyaralás itt. Bár tudod, néha a saját érdekedben néha jobb a hallgatás. Nem, nem akarlak letorkolni, csak meg kell várni azt az időt, amikor már kimondhatod nyíltan ezeket. Tudod, erőt gyűjtessz és hatalmat, és aztán kiállsz... ez sajnos így működik, bár nekem sem tetszik - fűzöm hozzá, ahogy elmeséli, az én modorommal nincs baj, nekem a protokoll a gyengém, azt nem ismerem nagyon. Csak az alapokat.
    - Ahha, ez azért elég szép sztori ami azt illeti - bár nem szólok bele nagyon, de mégis jelzem egy egy félmondattal, hogy figyelek a kölyökre. Kylanek ki fog hullani a haja is tőle szerintem. Felnevetek, ez már nevetséges hogy ezen akad ki a vezetőnk de... sok igazság van Noel szavaiban is. Esetleg egy két ötletet megér majd később. Igen, határozottan.
    - Gyerek, aki később felnő, és mindenre emlékezni fog. A vámpír gyerekek mások, vannak amiket nem nőnek ki az évek folyamán. Esetleg megkérdezhetem majd alkalomadtán hogy az a kísérő mennyire fix... hátha kapsz valaki mást - ezt csak elméleti szinten vetem fel, nem is biztos hogy Kyle meghallgatna, pláne hogy Noelről van szó, aki leverte a lécet nála.
    - Igen, olvastam ott, és Kylenak nem kellenek bérgyilkos hajlamok hozzá hogy így dobjon, egyszerűen csak vén mint az országút... - sóhajtom, mert valószínűleg dob úgy mint én, bár én gyakoroltam, sokat sokféle eszközzel. Bár a tőrt kedvelem a legjobban.
    - Oh értem. Hát kitartás, majd ha kikerülsz innen, meglátogatlak és kapsz egy kosár vért is - kuncog, csak előbb jussanak oda, hogy Noel innen kikerüljön, és életben is maradjon. Meg humoránál is.


    avatar
    Noel Wyard

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Klántag/Khenti-Amentiu
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Kor : 25
    Foglalkozás : Szabadúszó, diák...stb

    Re: Cellák

    on Csüt. Feb. 25 2016, 19:50

    Lash - Noel

    Már attól is boldog, hogy valaki rányitotta az ajtót, hogy valakit érdekel még az egy hét alatt is, hogy van. Könnyebbséget jelent, egy támpontot, egy kapaszkodót, amiből energiát meríthet és raktározhat a nehezebb napokra.
    Első nekifutásra elhadarta a rövidebb változatot, de miután Lash közölte, ráér, hát töviről hegyire elmeséli, miért is kötött ki itt.
    Vannak benne viccesebb momentumok, vannak benne kevésbé azok, de egy biztos, megint a határokat feszegette.
    -Ugye? Nos, ez az amit Kyle nem értékelt, de a ghoul sem. Pedig nem minden nap fut bele ilyesmibe az ember fia.
    Szerinte ez egy olyan jelentőségű dolog volt, ami mellett nem lehet elmenni egy vállrándítással. Le merné fogadni, hogy a matuzsálemek ilyet még sosem láttak, ő pedig megtapasztalhatta alig 22 éves fejjel.
    -Ezért. Igazad van, csak annyira egyértelmű volt, hogy esetleg tévednek, hogy valami nem működik... persze a válasz az, hogy nincs jogom semmihez.
    először azt hitte, majd Lash is lehordja, és nem, nem teszi. Azt is tudja, hogy Kyle nem ereszti el a füle mellett amit más mond, de tény, igenis irritálja az, hogy ha baromságokat kell betartania.
    az ötlet viszont jó. Erőt gyűjteni és hatalmat... hát ezt fogja tenni.
    -Összességében az, bár más nem értékeli rajtam kívül.
    pedig akárhonnan nézi, a tündérek tartoznak neki, és ez sem elhanyagolható szempont.
    -Valahogy így. Nem felejtek. Azt nem tudom, erre már nem tértünk ki, de nem ghoul lesz, még véletlenül bajba sodrom, és Kyle keze megint elsül.
    Elvigyorodik, van egy olyan nagyon "rossz" szokása, hogy mindent memorizál, de csak azt használja fel, amire neki szüksége van ezekből.
    Lash ötlete jól hangzik, ha nem fix a kísérő, akkor még az is előfordulhat, hogy olyasvalakivel indul útnak, akivel szót tud érteni, mint például a férfi.
    -Ezt nem gondoltam volna, mármint azt, hogy oda is felkerül. Gondolod?
    Még nem tudta megnézni, lévén visszaérkezése után egyből ide került, de ha kijut, rá fog keresni. Kyle öreg, ez igaz, de nem hiszi, hogy a sima gyakorlás elegendő lenne egy ilyen dobáshoz. Kell ott lennie másnak is, bár a vezért is egykor vadász volt, szóval ez a vérében van.
    -Köszi. Ennek működnie kellene, bár a fene tudja, még sosem próbáltam, de most ennek is eljött az ideje. Azt hiszem, az lesz a legnagyobb ajándék akkor.
    Az, hogy mi az, ami elméletben beválik, az egy dolog, de kell hozzá a kitartás, a higgadt fej és a gyakorlat. Lesz rá még 5-6 napja, szóval majd elválik. A kosár vérnek már előre örül, az lesz majd a minimum, amit elfogyaszt, apránként és indításul.



    [You must be registered and logged in to see this image.]

    A halál csupán a kezdet.
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Cellák

    on Kedd Márc. 08 2016, 20:15




    Noel

    és ©

    Lash


    Meglátogattam, mert azért alapvetően kedvelem a kölyköt, nem olyan elképesztően arrogáns, mint mások, akikkel a szigeten találkoztam, és mivel itt is van lakosztályom, néha itt töltöm az időt, fontos hogy lássanak itt, és megjegyezzenek, jó benyomást tegyek, így később könnyebb lesz majd álcázni magam ha szükséges. Remélem nem kell, de paranoia.
    Végighallgatom a mesélését, és néhol nevetek, néhol komolyabban hallgatom, mert vicces ahogy előadja, de egy angyal bukása elég nagy dolog, abban talán igaza van hogy nem mindennapi jelenség.
    - Valóban, nem hiszem hogy mindennap történik ilyesmi, én sosem láttam, pedig száz is elmúltam már - mosolyodom el, és együtt érzek a fiúval, bár én eddig megúsztam azt hogy valaki valaha is bezárt volna, de voltak nehéz napjaim a háború alatt, amiket nem kívánok másoknak sem, és amiket igen megszenvedtem. Nem volt mindig olyan jó világ az sem.
    - A helyes válasz az, hogy még nincs. De lehet. Csak annyit kell tenned hogy kitűzöl egy távolabbi célt magad elé, és megpróbálod elérni. Ha kell azzal hogy betartod a sok ostobaságot, ha kell azzal hogy néha lenyeled amit mond, hogy majd később ne kelljen többé semmit lenyelned. Kegyetlenül hangzik, tudom... - annak idején én is önérzetes gyerek voltam, de... én meghaltam. És másra használtam fel a kéepsségeim, nem ilyen diplomáciára, pedig ha Franciaországban maradok, jó eséllyel már én vezetném az ottani színházat, ami a vámpírok szálláshelyéül szolgál.
    - A tündérek mindig is fura népség voltak... - sóhajtok fel, nem kedvelem őket különösebben, de valahogy el kell viselni azokat a hazudozó kis szörnyikéket is. Ők is az alvilág részei.
    - Ahha, elmentem a cikkeket majd ha kijössz elolvasod őket, na? Amúgy jah, Kyle öregségében jó, mivel vannak a vámpírok között is akik bérgyilkolásra adják fejüket, többnyire azok akik Madon hajlamokkal rendelkeznek, ők még egy hajszálat is ketté hasítanak hosszában reptibe - mosolygok, hiszen nem hazugság. A szálló dolgokat is képes vagyok kettéhasítani egy vékony tőrrel. Szeretem amikor az emberek úgy halnak meg hogy nem is látják mi ölte meg őket.
    - Jól van akkor majd viszek neked, de most megyek, mert még vár a munka, amit el kell végeznem, és nem hiszem hogy korán végzek vele. Majd meglátogatlak akkor - búcsúzom el tőle, és lassan búcsút is intek neki, hogy kibírja valahogy ezt a hetet. A héten még egyszer meglátogatom futólag, bár akkor nem maradok soká.

    //én itt zárnék, és megyek majd a lakosztályodba írni egy kosár vérrel Very Happy //


    avatar
    Noel Wyard

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Klántag/Khenti-Amentiu
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Kor : 25
    Foglalkozás : Szabadúszó, diák...stb

    Re: Cellák

    on Kedd Márc. 15 2016, 17:45

    Lash - Noel

    Vannak olyan dolgok amikről azt tartja, hogy lehet, veszélyesek, kockázatosak, de anélkül elengedhetetlen a fejlődése. Lehet, botorság besorolni ebbe a kategóriába azt mit átélt, számára mégis fontos, hiszen lényegében ezzel szerzett egy szövetségest, hanem kettőt, attól függően, melyik oldalra játszik.
    Egyrészről a tündérek tartoznak neki, másrészről pedig azok, akik a tündéreket nem kedvelik. Melyik felet választja, az a jövő zenéje, majd a saját érdekei megmondják.
    Lashnek elmesélt mindent töviről-hegyire ha már nem untatta vele, talán ő az egyetlen, aki megérti a rekacióit, még ha nem is így kellett volna.
    Ennek ellenére nem bánt meg semmit, második esélyt kapna, ugyanígy cselekedne.
    -Ezt nem tudod megmagyarázni Kylenak. Az pedig oké, hogy kitűzök egy célt, akár közelebbit, akár távolabbit, de... képtelen vagyok benyelni a baromságot. Nem tudok mindenre bólogatni, ez nem megy egyszerűen, még ha szükséges is.
    Na ugye? Lash sem látott még angyali bukást, tessék. Érti amit mond, és ha a távolabbi céljait veszi elő, akkor bizony kénytelen lesz átmenni simulékonyba, de ez olyan szinten ellenkezik az elveivel, hogy csak na.
    Bólint, tény, hogy a tündérek érdekesek, viszont a segítségük is jól jöhet, amikor kell.
    -Szuper, érdekel, miket hordtak össze. Azért szeretnék én így dobni csípőből szinte. Azt hiszem, gyakorolni fogok, van kézügyességem, vak sem vagyok, csak összehozom.
    Az internet csodákra képes, ezt már megfigyelte. Egy mezei lábtörésből is olyan történetet kerítenek, mintha az egész embert úgy kellett volna összelegózni. Csúcs.
    Az, hogy ki hogyan dob... szöget üt a fejében amit a férfi említ, nem kell lángelmének lennie ahhoz, hogy tudja, magáról beszél.
    Vajon mit tud még és mire használja? Lehet, figyelni fogja az eltűnt személyek listáját, és ha van ilyen, akkor az is nyilvánvaló, ki volt a segédkéz, vagyis Lash valójában bérgyilkos, és a fedő melója a másik.
    -Köszi. Jó munkát, csak nyomokat ne hagyj.
    Vigyorogva köszön el, a megjegyzése sem véletlen, még akkor sem, ha a tűzzel játszik. Szereti ezt a tevékenységet.

    //Köszönöm a látogatást/okat. Ölelés//



    [You must be registered and logged in to see this image.]

    A halál csupán a kezdet.

    Re: Cellák

    on Hétf. Jan. 16 2017, 22:15

    [You must be registered and logged in to see this image.]
    avatar
    Noel Wyard

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Klántag/Khenti-Amentiu
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Kor : 25
    Foglalkozás : Szabadúszó, diák...stb

    Re: Cellák

    on Vas. Márc. 18 2018, 22:01

    Napok óta tudja, napok óta, hogy az, akit szeretett, nem élhet tovább. Volt ideje átgondolni az egészet, magában mélyen meggyászolta már, és lehet, még fogja is, ám valami eltört benne... végleg.
    Kérte Leot, sose szaglásszon utána, sose kérdezze a klánról, Atyjáról és semmiről sem, de a mágus képtelen volt megállni. Saját szakállára nyomozott, hát ez lett a vége.
    A lehető legrohadtabb érzés, amikor saját magának ki kell mondania, hogy az ítélet halál, még akkor is, ha nem az övé a döntő szó. A legrohadtabb érzés dönteni hűség és hűség között, amikor mérlegelni kell, melyik nyom többet a latba.
    A klán az első, érthető, Kyle elmondta, figyelmeztette Leot, figyelmeztette őt is, mindketten tudták, hogy a tűzzel játszanak, Leo mégsem tudta megállni, hogy azt a tüzet ne táplálja mágjává.
    Ma estére találkozót beszélt meg a mágussal, nem máshová, mint az székhelyük elé, mondván kivételes engedéllyel a férfi beléphet oda, Kyle jóindulatának köszönhetően.
    Hogyan lesz képes a semmi gond nincs álarcot magára rántani, az egy jó kérdés, de erre készült azóta, mióta kiderült, Leo mit tett.
    Roppant dühös, és ez a düh sokkal erősebb most annál az érzésnél, amit a mágus iránt táplál, hiszen dühös Leora, dühös az egész kialakult helyzetre, és dühös magára, hogy nem tudta megakadályozni. Leo a kíváncsiságával veszélybe sodorta az Atyját, a klánját, és ezt ő sem nyeli le, egyszerűen nem teheti, bármennyire szeretné meg nem történtté tenni.
    Utoljára ellenőrzi a ruházatát, majd a kísérőjére pillant és bólint. Indulhatnak... na nem mintha túlságosan messzire kellene mennie, csupán a bejáratig, de akkor sem szeretne késni.
    Nehéz, rohadt nehéz, hogy úgy nézzen Leo szemeibe, mintha csak egy szokásos találkozó lenne, de ezt kell tennie, így amint kiér és meglátja a mágust, egy szenvedélyes csókkal köszönti. Talán az utolsó csókjuk volt ez, ki tudja.
    -Gyere, Atyám már vár minket.
    A kezét nyújtja Leo felé, úgy indul el visszafelé, ám lefelé veszi az irányt, az alagsorba, egészen a cellákig, ahol Kyle már vár rájuk, bár nem látható. Előreengedi a férfit, csak utána lép be, ám az ajtót nem csukja be, mintha tényleg az atyjára várnának.
    Érzékeli, hogy a kísérője kint áll meg, elvágva minden menekülési útvonalat, nem mintha erre Leonak esélye lenne.



    [You must be registered and logged in to see this image.]

    A halál csupán a kezdet.
    avatar
    Alexander Kyle Chairman

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Klánvezér
    Tartózkodási hely : New York
    Foglalkozás : Klánvezér

    Re: Cellák

    on Hétf. Márc. 19 2018, 19:17


    Az első hűségpróba. Azok mindig kegyetlenek, s nem lehetek én sem kedvesebb. A klán érdekei állnak mindenek előtt. Ha ez nincs, a klán képtelen lett volna fennmaradni ennyi ideig torzsalkodás nélkül. Mint ahogy az is igaz, a klánban szinte mindenki matuzsálemi korú. Vagyis kipróbált, megélt már sok mindent.
    Noel azonba még fiatal, előtte vannak mindazon tapasztalások, melyeken mi már régen túl vagyunk. Csalódás, szakítás, hűségpróbák.
    Az emberi lelket esendőnek, csalfának tartom, hiába nyílt az emberi lélek szeme a mágia világára. Uralni, irányítani, mindent birtokolni. Ó, micsoda önkorlátozás és béklyó ez a hajtóerő!
    És halált hozó. Végsőt.
    Türelemmel várakozok. Ez is próba Noel számára. Mit választ? Ahogy érzékelem energiáit a bejáraton belül, az árnyakat hívom segítségül. A teátrálisságot mellőzni kívánom. Pusztán kihasználom egy ifjú mágus képzeteit, hogy ellene fordítsam. Számomra fiatal, míg a saját világában, tudom, hogy ereje van. Nem érzek szánalmat, s együtt sem érzek. Noel érzései ugyan eljutnak hozzám, mégis, csak nagyon távolinak tűnnek. Most a feladata az első. Megtehettem volna, hogy kiküldetésben adom ki a feladatot. Sokkal nehezebb meggyőzni bárkit is, hogy lépjen be a vámpírok házába. Noel elérte, a feladat eze része teljesült. Ám akár szövetkezhetett is a mágussal. Bármi lehetséges. És sokminden nem.
    Akárhogy is történik, ha észreveszi a mágus a csapdát, akár nem, már késő visszafordulni.
    ~ Visszaéltél szívélyességünkkel. ~
    Nem mondom azt, hogy ígéretett szegett, hogy milyen helyzetbe hozta Noelt. Ez a klán szempontjából érdektelen tényező. Mozdulatlanná dermesztem a mágust, gondolatait agyának fizikai formájának enyhe megváltozatásából fakadó fájdalom foglalja le. Nagyzolás, erőfitogatás? Esélye nincs a mágusnak velem szemben. Nem úgy, mint Noellel. Eljátszoota a mágus az esélyeit.
    ~ Utolsó cseppig. Van .. húsz másodperced ~
    Ennyi előny, nem több. Amikor egy másodperc is felé egy örökkévalósággal. Az ajtó felé távozom, s az becsapódik mögöttem, magukra hagyva őket. Talán túl érzelgős s naiv lettem mostanában?
    Embert, magust halálra szívni tiltott dolog. Én adtam ki parancsba, a felelősség az enyém. Mentség? Van. S elég nyomós.
    avatar
    Noel Wyard

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Klántag/Khenti-Amentiu
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Kor : 25
    Foglalkozás : Szabadúszó, diák...stb

    Re: Cellák

    on Hétf. Márc. 19 2018, 20:02

    Még befelé menet is vívódik, hatalmas a kísértés, hogy akár figyelmeztethesse is a mágust, baj van, csapdába sétál, megtehetné, ám mégis hallgat.
    Az esze és a szíve vív harcot egymással, hiszen végre boldog volt, élete legboldogabb időszakát élte, és mégis döntenie kellett arról, melyik hűséget tartja fontosabbnak. Sosem hazudott, és most először megteszi csak azért, mert a klánja áll az első helyen.
    A cellába lépve elengedi Leo kezét, tudja, hogy Kyle ott van, látnia sem kell, és azt is hallja, amit mond... visszaélt a szívélyességgel... csípőből kellene védenie a szerelmét, ez lenne a logikus, ám nem most.
    Szótlanul figyeli a jelenetet, kegyetlennek is titulálhatná, mert nincs attól rosszabb, mint amikor valakit bezárnak a saját testébe úgy, hogy mindvégig tudatánál van.
    Az utasításra aprót bólint, semmiféle érzelem nincs az arcán, sem a tekintetében, egyszerűen eltépi a ragadozó láncát, és úgy veti rá magát a prédára, mint aki napok óta nem evett.
    Most nem kell figyelnie és nem kell megállnia, addig ehet, amíg az utolsó cseppet ki nem szívta az áldozatából. Gyors és kegyetlen, s bár még az utolsó pillanatban üzen Leonak, de csak akkor ereszti el, mikor már vége van.
    Még lefekteti a földre, és mellé ül, rezzenéstelen arccal meredve maga elé. Megölte akit szeretett, kell ennél több bizonyíték? Félig belehalt maga is, ám a ragadozója élvezte, és ez valahol félelmetes.



    [You must be registered and logged in to see this image.]

    A halál csupán a kezdet.
    avatar
    Alexander Kyle Chairman

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Klánvezér
    Tartózkodási hely : New York
    Foglalkozás : Klánvezér

    Re: Cellák

    on Szer. Márc. 21 2018, 20:59

    Kint állok a folyosón, mozdulatlanul. Érzelmek? Nincs. Emlékek feltolulása? Azokat érzelmek hívják elő. S éppen az imént állapítottam meg, hogy nincsenek. Mégis, Manhattan van a fejemben.
    Érzékelem, hogy vége. Továbbra is kint állok a folyosón. Adok időt a másik búcsúra. Az eszmélésre. Végül bólintásomra kinyitják az ajtót, s mielőtt Leohoz fordulnának, néma kérdéssel tekintenek Noelre, s ha engedi, akkor a legnagyobb tisztelettel megérintve Leo testét, kiviszik. Visszakerül Családjához, azzal a levéllel együtt, amit átnyújtok az egyik kísérőnek. Megkapta a büntetését Leo, a tiszteletlenség a gyengék és ostobák jellemzője.
    Nem megyek be, kint várakozok a folyosón továbbra is. Noelnek kell előbb mozdulnia. Elhagynia a múltat, hogy a jelenben létezzen. Nem könnyű. Legfőképp az első lépések.
    Ha kilép, bal kezem felé nyújtom, tenyérrel felfelé fordítva.
    avatar
    Noel Wyard

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Klántag/Khenti-Amentiu
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Kor : 25
    Foglalkozás : Szabadúszó, diák...stb

    Re: Cellák

    on Szer. Márc. 21 2018, 22:16

    Mozdulatlanul ül a földön, olyan ürességet érez, amilyet még sosem. Mintha kitépte volna egy részét saját magából, és olyan drasztikusan, amit nem tud kezelni hirtelenjében. A fájdalmát elnyomja az emlékeivel együtt, mert nem tehet mást, hiszen ebbe az egészbe ő maga is belehalt félig.
    Szerelmes volt, nagyon szerelmes és boldog, ennek pedig egy csapásra vége kell, hogy szakadjon.Minden szerelem elmúlik egyszer, igen, de nem így. Ordítani tudna fájdalmában, zúzni és pusztítani, helyette mégis elfojt mindent, és olyan mélyre temeti magában, amennyire csak lehet.
    Észleli, hogy nyílik az ajtó, ám mielőtt bárkire ránézne, még végigsimít Leo arcán és megszorítja a kezét utoljára. Feláll a földről, utána emeli tekintetét az érkezőkre... aprót bólintva. Nem, nem mozdul, megvárja, míg Leot kiviszik, képtelen lett volna előtte kimenni, legalább így hadd adja meg a tiszteletet neki... ha már mást nem tehet. Titkon nagyon hálás azért, hogy ennyire óvatosan emelik fel, most fogalma nincs arról, hogyan reagált volna arra, ha ez nem így történik.
    Szüksége van még pár percre, míg összeszedi magát annyira, hogy ő is elhagyja a cellát, az amit most lezárt, az nem tartozik senkire sem.
    Végül kilép, és felpillantania sem kell, hogy tudja, az a felé nyújtott kéz kihez tartozik. Automatikusan nyújtja a sajátját, még így is megnyugtató, hogy az Atyja nem hagyta magára.



    [You must be registered and logged in to see this image.]

    A halál csupán a kezdet.
    avatar
    Alexander Kyle Chairman

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Klánvezér
    Tartózkodási hely : New York
    Foglalkozás : Klánvezér

    Re: Cellák

    on Szomb. Márc. 24 2018, 19:24

    Szerelem. Sosem éreztem, lélegző, szívvel dobogó entitásként sem. Senki sem tudja, mennyire fájt a döntés. Érzékelni Noelt szerelmesnek, fülig, feje búbjáig, olyan élmény, amelyben sosem volt részem. És elveszem tőle. A klán az első, mindig is az volt az életemben, vagyis létemben, mióta megalapítottam a klánt. Kisebb rossz a nagyobb jóért. Szerelem még jöhet Noel életébe, noha nem gondolom azt, az ugyanolyan lesz, mint amit Leoval élt át.
    Ahogy megfogja a kezem, addigra már csak mi maradunk. Magamhoz vonom, s átkarolom. Jó ideig nem szólok, hagyom Noelt.
    - Üdvözöllek a klánban, Noel. Mint klántag.
    Érzéketlen volnék? Az, amit most tett, az nem más, mint érzelmi szívének a kitépése, megtépése. Meghozott egy olyan áldozatot, a klánért, amely jelzi előre a döntéseit. Már nem Gyermek. De az én Gyermekem. Ezért tartom karjaimban.
    avatar
    Noel Wyard

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Klántag/Khenti-Amentiu
    Tartózkodási hely : Staten Island
    Kor : 25
    Foglalkozás : Szabadúszó, diák...stb

    Re: Cellák

    on Szomb. Márc. 24 2018, 23:56

    Már nincs mit mondania, az a csekély ami volna, azt egyvalakivel osztaná meg, de nem fogja megtenni. Most nem jó társalkodópartner, igaz általában sem az, de most kifejezetten borzalmas.
    Úgy lép ki a cellából, hogy valamit elvesztett, valamit hátrahagyott, vagy eltemetett magában mélyen, és lehet, soha senkinek a kedvéért nem fogja előszedni már.
    Egy döntés, ami valakinek szinte csak egy apróság, másnak egy válaszút, egy próbatétel, amitől a jövője függ. Érthető, mégis gyűlöli magát.
    Lojalitás. Kihez és kikhez? A klán az első... hát tessék, itt van, és most valószínűleg mindenki nagyon elégedett. Ő hogyan érzi magát? Nem érdekes. Majd kiheveri, s bár egy darabja cellában maradt, már semmi sem számít.
    A kezét nyújtja a felé nyújtott kézhez, most ez az egyetlen megnyugvása csupán, az Atyja, aki magához öleli. Még most sem szólal meg, képtelen, rendeznie kell magában a gondolatait és sok egyebet. Az, hogy maga Kyle adta ki a parancsot, most pedig mégis vigaszt nyújt... miféle kettősség ez?
    -Köszönöm.
    Klántag... örülnie kellene, mert sikerült elérnie azt, hogy ne csak egy senkinek tartsák, és lehet, hogy valahol mélyen ezt teszi, de az az ár amit ezért fizetett... soha senkinek nem kívánja.
    Amit viszont megtudott magáról az az, hogy a ragadozó egy kíméletlen gyilkos, amit képes úgy maga elé engedni, hogy minden egyebet elnyomjon.



    [You must be registered and logged in to see this image.]

    A halál csupán a kezdet.
    avatar
    Alexander Kyle Chairman

    Faj : Vámpír
    Klán : Staten Island
    Rang : Klánvezér
    Tartózkodási hely : New York
    Foglalkozás : Klánvezér

    Re: Cellák

    on Hétf. Márc. 26 2018, 19:30

    Nem ölel vissza, s nem is húzódik el. Nem simítom a hátát, karjaim csak átölelik, ennyi elég. Majd megérti mindezt idővel, most egyelőre azt bizonyította be, amit elvártam tőle. Vajon mennyire színjáték? Nem tudhatom.
    Átkarolom a vállát, úgy megyünk fel az emeletre, a lakosztályához. Megállok az ajtaja előtt.
    - Három nap múlva jelentkezz nálam.
    Ennyi a gyászidő, több nem. Az élet, vagyis a lét megy tovább. Kegyetlen vagyok? Igen. Csak az marad életben, aki erős, s azt gyengéd szavakkal nem éri el senki.
    Pár pillanaton belül már csak egy árnyékfoszlány jelzi a helyem, s még egy pillanattal később már az sem. A kísérője, aki eddig kísérte Noelt, meghajol előtte, s ugyanúgy köddé válik, mint én előtte.

    //Köszönöm a játékot! Ölelés //

    Ajánlott tartalom

    Re: Cellák


      Pontos idő: Hétf. Nov. 19 2018, 07:14