Belépés

Elfelejtettem a jelszavam!

New York, mint ahogy minden más város, éli a mindennapi életét. Ám nem tudhatod, hogy aki rád köszön az utcán, odaadja a napi újságodat, az ki is valójában. Mert az emberek olyan világban lépdelnek, amiről fogalmuk sincs: természetfeletti lények veszik őket körbe, akár élnek is velük, szívük választottjaként. Szeretnél benézni a valóságot eltakaró fátyol mögé?

Várunk szeretettel!


Az oldal nyitott:2015. január 25.

Időjárás

Napjárás

Latest topics

» Társalgó
by Thomas Montgomery Yesterday at 22:28

» Fegyverek terme
by Gabriel Skoglund Yesterday at 22:01

» Voronin lakás
by Dasha Voronin Yesterday at 21:55

» Álmok palettája
by Nathaniel Montgomery Yesterday at 21:50

» Carolék kocsmája
by Nicholas Earhart Yesterday at 19:03

» Appalache-hegység
by Matt Holey Yesterday at 17:58

» Iroda
by Alexander Kyle Chairman Hétf. Jan. 22 2018, 21:40

» Konyha
by Thomas Montgomery Vas. Jan. 21 2018, 14:52

» Bécs, Ausztria
by Camilla Wander Vas. Jan. 21 2018, 14:51

» Smaragd szoba
by Admin Vas. Jan. 21 2018, 10:41

Staff

D.J.
PM
Apple
PM

Köszönet


A leírások, képek, videók mind megtalálhatóak a világhálón, az oldal grafikájának alaptematikáját Quierra-nak köszönjük.

    Vendéglakosztály

    Share
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Vendéglakosztály

    on Kedd Nov. 24 2015, 21:06

    ha lesz kép, rakok be XD
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Vendéglakosztály

    on Kedd Nov. 24 2015, 21:08

    Bells és Zach

    Valami szúrja az oldalam, félálomban megvakarom, majd visszaalszom. Aztán teljesen mély álomba zuhanok, puha, meleg takarót érzek végre magamon, nem fázik a talpam és a fülem. Hason fekve ölelem át a karommal a párnát, édesdeden pihenek, elfelejtve mindent, ami történt velem, s nem is tértem magamhoz még a csarnokban sem, valamint arra sem, hogy valakik felemeltek és aztán az ágyba kerültem.
    - Mmmmm.... – hajtom a fejemre a takarót, ahogy elér a Nap fénye az ágyhoz. – Pedig lehúztam a redőnyt. – dünnyögöm a paplan alatt. Ami sokkal puhább, melegebb és finomabb tapintású, mint az én takaróm.
    ~Már megint bandáztam? ~ fordulok a másik oldalra, még jobban magamra húzva a takarót. ~ Nemm... nekik nincs ilyen csudipuha, csudiillatos paplanjuk. ~
    Kidugom az orrom a paplan alól, megdörzsölöm a szemem, majd felülve nyújtózkodom egyet ásítva.
    - Bells, csinál... – meglátva a berendezést, kikerekedik a szemem, abbahagyom a mellkasom szórakozott vakarását. – ok egy kávét. De mondd, hol van neked olajmágnás ismerősöd? Meg.. micsináltam tegnap, hogy így kiütöttem magam?
    Áh, mindegy, ledobom magamról a takarót, magamat meg az ágyról. Elhaladok egy tükör előtt, ami olyan furcsa tükörképet vet. Biztos rossz a csiszolása. Visszalépek, jó szórakozni az ilyenekkel.
    - Áááá, basszuskulacs jézusmária!!!! – ugrok hátra üvöltve a tükörképemre, amely visszatükrözi a szárnyaimat is.
    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Vendéglakosztály

    on Kedd Nov. 24 2015, 21:37

    Zach & Bellsie ©



    Nem mondom, hogy nem tojtam össze magam, amikor a király kinyilatkoztatta a kinyilatkoztatnivalóját. Vagy mondhatom úgy is, hogy kiterítette a kártyáit, kirakta, amije van.. egyik jobb, mint a másik. Azóta is zabszem van a fenekemben, hacsak arra gondolok, hogy mi lesz ennek a böjtje. Mert lesz, abban garantáltan száz százalékig biztos vagyok. Unseelieéknél semmi sem megy anélkül, hogy ne lenne utána léivás. Hát még úgy, hogy én vagyok a szerencsés elkövető.
    Fel, s alá repkedek a lakosztályban, emberi alakomat nem nagyon tudom elviselni, nem elég izgága és egyébként is túl nagy, így ha bejönne valaki, nem tudnék ennyire gyorsan és hathatósan elrejtezni előle. Bár nyilván mindenki tudja, hogy itt vagyok, hogy itt vagyunk, hogy kivel vagyok és mit tettem. Olyan ez, mint valami jól működő mundane titkosszolgálat. Lehet, hogy kellene javasolnom Ixial Királynak, hogy épüljön be egybe. Vagy építse be a nejét a falba az egyikhez. Teljesen száz százalék, hogy fényes karriert futhatnának be. És talán lekötné őket az emberi világ ahhoz eléggé, hogy ne engem akarjanak elnáspángolni Zach miatt.
    Az ágy támláján ülve lóbálom a lábaimat, szárnyaim nyugvóponton vannak, hátamra omolva pihennek, nem csilingelek olyan nagyon, mint repkedés közben.
    Ahogy látom, hogy mocorog, lehuppanok a támláról és elrejtőzöm mögé, hogy aztán emberi alakomba változva dugjam ki onnan az orromat. Felnyúlok Zach takarójához, s magam köré csavarom, meztelenül mégse flangálhatok előtte, így is lesz neki sok(k) információ. A takaróba bugyolálódva ülök mellé az ágyra, előkerülve a támla mögül.
    - Az nem fog összejönni, de jó reggelt neked is!
    Nevetek rá. Mondjuk lehet, hogy tudnék kávéfőzőt varázsolni ide, de inkább nem próbálnám meg. Legutóbb is remekül megjártam, amikor valami mundanet prezentáltam az udvarba. Mármint kissé tárgyiasabb mundanet, mint Zachary.
    Imádom az új alakját, megnyünyörgetném legszívesebben, de hagyom, hogy ő vegye észre. Elheverek az ágyán, végig sem gondolva, hogy ez így meztelenségem okán eléggé áthallásos is lehet. Vagyis átértéses.
    - Az nem tegnap volt. És nem csak te csináltad, csináltuk.
    Ragozom még, hadd ássam mélyebbre a bogarat a fülébe. És még csak nem is direkt művelem.
    - Nyugiiii!
    Pattanok fel ijedten a kiabálása hallatán. Még a takarót is elfelejtem magamra fogni, épp csak nem lendül rólam lejjebb tökéletesen szemérmetlen régiókba.
    - Történt egy kis.. khm.. szóval meglepetés. Tündér vagyok és azzá tettelek.
    Csak egyszerűen, nem igaz?

    //Lezárt játék, köszönöm Smile//

    Re: Vendéglakosztály

    on Hétf. Jan. 16 2017, 00:23


    Sponsored content

    Re: Vendéglakosztály


      Pontos idő: Szer. Jan. 24 2018, 04:32