Belépés

Elfelejtettem a jelszavam!

New York, mint ahogy minden más város, éli a mindennapi életét. Ám nem tudhatod, hogy aki rád köszön az utcán, odaadja a napi újságodat, az ki is valójában. Mert az emberek olyan világban lépdelnek, amiről fogalmuk sincs: természetfeletti lények veszik őket körbe, akár élnek is velük, szívük választottjaként. Szeretnél benézni a valóságot eltakaró fátyol mögé?

Várunk szeretettel!


Az oldal nyitott:2015. január 25.

Időjárás

Napjárás

Latest topics

» LaGuardia Reptér
by Noah L. Harwey Today at 23:32

» Utopia Parkway
by Ryan Elvestaad Today at 21:55

» Terasz
by Dante di Canio Today at 21:13

» Pince
by Ryan Elvestaad Today at 0:27

» Étkező
by Theodore Miles Hudson Today at 0:07

» Szentpétervár
by Vitaly Rayt Yesterday at 23:50

» Vitaly lakása
by Admin Yesterday at 18:19

» Forest Hills
by Admin Kedd 14 Aug. - 23:24

» Kinti medence
by Admin Kedd 14 Aug. - 23:21

» Kapu
by Lucius Evans Kedd 14 Aug. - 18:59

Staff

D.J.
PM
Apple
PM

Köszönet


A leírások, képek, videók mind megtalálhatóak a világhálón, az oldal grafikájának alaptematikáját Quierra-nak köszönjük.

    Titkos kert

    Share
    avatar
    Masako Saito

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Szellmjárók/Errapel
    Tartózkodási hely : Queens
    Kor : 28
    Foglalkozás : Divattervező

    Titkos kert

    on Szomb. 13 Feb. - 23:10

    avatar
    Masako Saito

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Szellmjárók/Errapel
    Tartózkodási hely : Queens
    Kor : 28
    Foglalkozás : Divattervező

    Re: Titkos kert

    on Szomb. 13 Feb. - 23:21


    Riikka & Aatto & Masa
    ©
    A kutya éppen némaságával válik mindennél értékesebbé. Társaságában az ember rátalál a lelki békére, ahol a szavak elvesztik minden jelentőségüket!



    Mindennap próbálok foglalkozni Loboval, hogy minél többet megtaníthassak neki. Nagyon meglepett Dante ezzel az ajándékkal. Mikor megkaptam őt megfogadtam, hogy mindent megteszek azért, hogy a lehető legjobb kutyát neveljem belőle, hogy a falkám elfogadhassa őt, hogy ne csalódjanak benne, hogy végül ne dobják ki őt, vagy rosszabb esetben ne… öljék meg. Ahhoz meg az kell, hogy engedelmes kutya legyen. Egy olyan barát, aki tudja hol a helye, aki képes velünk együtt élni, és aki képes a védelmünkre sietni. Mert igen lehet, hogy mi erősebbek vagyunk, de őt sem kell lenézni.
    Viszont mostanában kicsit elhanyagoltam őt. Az edzések mellett leginkább a munkával foglalkoztam. Varrással, tervezéssel… különféle papírok kitöltésével, telefonok lebonyolításával…
    Viszont ma ahogy kinéztem az ablakon kedvet kaptam kimozdulni. A tekintetem a kis kölyökre siklott és az mindent elárult nekem. Nem volt kérdés, hogy azonnal leteszem a laptopom és kiviszem őt a friss levegőre kicsit megfuttatni és talán még tanulni is. Kis táskámat teletömöm jutalom falatkákkal. Kezembe veszem a pórázt, elteszek pár játékot és már indulhatunk is ki a kertbe.
    Valami csendesebb, nyugodtabb zugot keresek, ahol rendesen tudok vele foglalkozni és ahol ő is normálisan rám tud koncentrálni. Vannak tagok, akik még morognak rá, de nagyon is bízom benne, hogy ők is megbarátkoznak vele. Elvégre az Alfánktól kaptam… Ha őt nem zavarja a jelenléte, akkor mást se zavarjon.
    Már nem kell rátennem a pórázt. Igaz nehezen de megtanítottam, hogy maradjon mindig mellettem, amíg nem adok másra engedélyt. Így a folyosón mellettem futva megyünk végünk és lépünk ki a szabad levegőre.
    Egy kis séta után végül megtalálom a megfelelő helyet, ahol már szólok is neki, hogy menjen fedezze fel a környéket.
    Pár perccel később végül elkiáltom magam. Lássuk mennyire engedelmes a kis vakarcs.
    -Lobo! Gyere hozzám! Lobo!!! Hozzám!-Miután sokadjára szólítom őt végül csak meghallja és elém fut, mire egy nagy simogatás és egy kis finom falat a jutalom.

    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Titkos kert

    on Vas. 20 Márc. - 18:46



    Riikka& Masako&Aatto




    Úgy érzem magam mint valami idióta akinek előírták a birtokbejárást napi szinten, de nem? Most is mi van? Riikkával kéz a kézben fedezzük fel a területet és kezdem sajnálni, hogy már kihugyoztam magam, különben alaposan megjelölgetnék mindent, hadd bosszantsam a hímeket.
    Azóta sem bocsátottam meg Vrethnek az aljas kis húzását amit ellenünk elkövetett. Előadta a minden bűnét megbánó, végre a kölykeiért áldozatot hozó fatert, közben pedig úgy a falkája kezére játszott minket, hogy csak na. Gyűlölöm, ha eddig nem tettem, hát most már igen.
    -Te figyu má hugicám? Ez most így minden napos napirendi pont lesz, hogy körbejárunk, és felfedezünk valami újat? Lelkesednem kéne érte mint egy kiskölyöknek? Hát jó.
    A sátáni őrült vigyort ha lefényképezte valaki, akkor törölheti is, mert nekem az jelenik meg a képemen. Átmegyek idiótába és a legutolsó fűszálnak is úgy fogok örülni, mintha megtaláltam volna a bölcsek kövét, hátha kirúgnak innen és mehetek a dolgomra.
    -Néééézd Riikkaaaaaa, fűűűű és szép zööööld, nézd, nézd néééézd, van pavilon is, meg tóóóóó. Mekkora faaaa, te láttál már ekkorát? Úúúú, bokor, meg olyan színes viráááág. Menjünk fürdeni, menjünk menjünk menjüüünk mááár. Aztaaa vau-vau, juj de szőrös. Riikkaaaa, ez a vau nyalogaaat, de cukiiii!
    Aki ezt a jelenetet kívülről nézi, annak a fejébe biztos megfordulhat, hogy teljesen elment az eszem, és én mindent meg is teszek azért, hogy ez így tűnjön. Hirtelen hanyatt vágom magam, angyalkásat játszom a fűben az eget bámulva és a kutyával birkózva, míg nem hallom, hogy azt hívja a gazdija.
    -Lobooooo, gyere vissza, ne hagyj itt mert sírni fogok.
    Hisztizni kezdek a földön, hát nehogy már ezt kihagyjam a repertoárból, hiányérzetem lenne. Az a legjobb az egészben, hogy tudom, Riikka pontosan tudja, mit miért csinálok. Amilyen őrült, beszáll mellém lazán.


    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Titkos kert

    on Vas. 20 Márc. - 22:42

    Aatto, Masa & Riikka@
    “Mosolyogsz-e az ellenségedre is?”






    Kezdek lassan idegbeteg lenni, annyiszor húztam már fel magam hogy ez igazán maradhatna egy konstans állapot, de egyszerűen nem értem baszki hogy mi mégis mi a retkes f..t keresünk itt, amikor ez az a hely, ahol a legutoljára szeretnék lenni a világon. Vreth mellett, és az ő nyomoronc falkájában, bár azt el kell ismerni hogy a hímek legalább mutatósak, és van egy kettő akinél gyakorolnám a furulya leckéket, de.... ehh akkor is. Drága bátyámmal vagyok, mert számomra ő az egyedüli értelmes társaság, és a kertben toporgunk miután már hatszázhatvanhatszor körbejártuk az egész nyomorult hodályt. Basszus, miért nincs farkam? Akkor most mindenhol ott hagyhatnám a vizeletem de lássuk be így azért elég macerás lenne minden bokrot lepislantani.
    - Én nem tom. De már a fszom az egészbe és nem hiszem el hogy itt rekedtünk egy halom ordas között - dohogok magamban aztán meglátom Aatto őrült vigyorát, és nekem is mosoly kúszik az arcomra. Tudom már mit jelent ez nála, és nagyon várom mivel rukkol elő, hiszen nem teljesen százas a szentem, de imádom. Kivételesen nem szoknyában vagyok, hanem farmerben és nézem ahogy rohangál, és minden fűszálnál megáll körülbelül.
    - Jajjj Aattooo, nem mondod?! Tényleg zöld? Jajj istenem de szééép. Meg az is! Az egy virág basszus egy viráááááág. Láttál már ilyet? De menőőőő. Aaaa az a tóóó, de kék. És nézd, Aaattooo nééézd kicsi színes halak vannak benne!!! - lelkesedek én is teljesen, ha már idétlenkedni kell nehogy már lemaradjak. Nyíltan bevállalom hogy idióta vagyok. Na és? Normálisnak lenni rám unalmas. De tényleg. Megpróbáltam. Életem legrosszabb öt perce volt.
    - Vau vauuuuu. Lobo kutyulimutyuliiii - vetődöm hasra keresztben Aatto kockás hasán, és a kutyus gazdijának integet, olyan vigyorral, mint egy predátor.
    - Héhellóka! Cuki a szőrid! - csápolok felé nagyban.



    avatar
    Masako Saito

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Szellmjárók/Errapel
    Tartózkodási hely : Queens
    Kor : 28
    Foglalkozás : Divattervező

    Re: Titkos kert

    on Szomb. 23 Ápr. - 21:10


    Riikka & Aatto & Masa
    ©
    A kutya éppen némaságával válik mindennél értékesebbé. Társaságában az ember rátalál a lelki békére, ahol a szavak elvesztik minden jelentőségüket!



    Nem tervezek túl sok mindent csinálni ma. Gondoltam átveszek pár dolgot Loboval, de leginkább csak kikapcsolódni jöttem ide. Játszani vele egy sort emberként és talán farkasként is. Muszáj, hogy hozzászokjon mind két felünkhöz, hogy mikor vadászni megyünk akár ő is velünk jöhessen. Ne legyen idegen számára farkasok között lenni. Persze azt sem szabad hagyni neki, hogy túlságosan is magas rangba képzelje magát, hisz nálunk már megvan a hierarchia és ő igen csak a végén kullog.
    Megérzem az ismerős illatokat, de nem igen foglalkozom vele. Nagy a birtok és nagy a falka. Lehetetlenség sokáig egyedül lenni egy helyen. Valamikor biztosan rád talál az egyik falkatag. Ám mikor hívni kezdem Lobot már a kiabálásokat is meghallom. Oh igen! Natan kölykei. Egy mosoly kúszik az arcomra, majd Loboval az oldalamon indulok meg feléjük. Ekkor látom meg őket a földön fetrengeni. Értetlenkedve pillantok rájuk, majd csak nevetek egyet. Igazi idióták, pont ide valóak.
    -Sziasztok! Hát ti? Csak nem pókot kerestek? Sajna igen gyorsak a rohadékok. Én is megpróbáltam őket elkapni, de ej… Kifognak rajtam a kis szemetek.-Közben Lobo oda is rohan hozzájuk, hogy örömködve ugráljon át a kis kupacon és nyaljon bele arcukba. Ő aztán örül mindenkinek, csak bízzunk benne, hogy az idegeneket nem így fogja majd köszönteni.

    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Titkos kert

    on Kedd 26 Ápr. - 21:01



    Riikka& Masako&Aatto




    Húgom nélkül elveszett lennék, ő az egyetlen mentsváram, az egyetlen olyan személy, aki miatt még nem pattantam meg. Oké, az az Alfa sem tűnik túl rossz arcnak, elvégre engedte, hogy elverjük a fatert, ezzel pedig nagyot nőtt a szememben.
    Az más történet, hogy az ismerkedés mindennemű formáját leszűkítem a kertre, de csak azért, mert semmi nem beszél vissza vagy szólal meg. Lassan ott tartok, hogy minden fűcsomót le fogok hugyozni holmi kedvtelésből, csak úgy.
    -Az annyira nem gáz, de figyeled, fater hogy kerül minket? Gondoltad volna, hogy ennyire… megalkuvó kis pöcs?
    Mert én nem, én azt hittem, tökös csávó, de neeeem, annyi vér nem volt a pucájában, de sebaj, majd mi megoldjuk ezt is helyette. A vigyoromra Riikka egyből kapcsol, és belőlem kitör az őrült gyermek, amit még véletlenül sem halkan adok elő, lelkesen megmutatva még az utolsó göröngyöt is a húgomnak.
    -Ahaaaa, képzeld el, nem kééék, hanem zöööld. Juuuuj, színes és szélesvásznú, akkora szirmai vannak, de akkora, nem? nekem is lsz ilyen, majd rajzolok egyet, jó? Halacskák? Hol, hol, hol, hooool? És miért úsznak? És miért jönnek a felszínre? Nééézd, csókolózni akar az egyik.
    Úgy örülök mindennek mint egy idióta, de mégis mi a frászkarikát csináljunk? Már vagy negyedszer járom be az egészet, és kívülről tudom, hol van gödör, hol van gaz, hol van minden.A kutyával is barátkozok, csókolgatom jobbról-balról, de amikor elhívják, marad az angyalkázás. Nekem az is megy.
    Riikka rajtam köt ki, én meg átölelem mint egy bújós macit, és úgy pislogok Masakora meg a kutyájára. Szerintem most jött rá szegény arra, hogy ez a társaság őrültebb mint bármelyik másik, amiket eddig ismert.
    -Szia! Deeee, ekkoraaaa pókot keresek, de úgy elbújt, úúúgy, hogy nem látom. Tudod, nagyon ügyesen belesimulnak a fűbe, mint az a kaméleonos izé, csak az a fákra, ezek meg a fűbe. Azért nem látod őket, pedig itt annyi de annyi póóók van.
    Masának azonnal megmutatom, mekkora dögöt keresek, széttárom a karjaimat és ismét verdesni kezdek velük, hogy szemléltessem a nagyságot. Letépek egy fűcsomót és nyújtom is felé, mutassam, mekkora pókot sikerült csapdába ejtenem. Hatalmasat, egész csomónyit, csak győzze megkeresni benne.


    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Titkos kert

    on Kedd 2 Aug. - 0:27

    Masa, Aatto & Riikka@
    “Mosolyogsz-e az ellenségedre is?”






    A bátyuskámmal tekergünk a kertben, mert kínunkban már nem tudunk mit csinálni, és többször nem verhetjük szarrá az öreget, pedig mennyi de mennyi energiám lenne rá és kedvem is, hatalmas. Szinte lobog bennem az indulat még mindig. Meg tudnám ütni, az összes létező és nemlétező istenre mondom!
    - Figyelem, már amikor a szemem elég kerül az a rohadék, de sajna nem túl gyakran van. Pedig lenne még egy két szavam és ütésem hozzá ami azt illeti - hasonlóan vérszomjas vagyok mint a bátyám, de talán azért is van ez, mert ikrek vagyunk és ennyire hasonlóak vagyunk hogy még a dühöt is így, duplán érezzük.
    Persze a bátyám idétlenkedése kiváltja belőlem is ezt, hiszen kínunkban már tényleg nem tudunk mit csinálni így marad az ökörködés, és az hogy egymás nem létező idegeit tépkedjük.
    - Jaaaajj Aaaattooo, olyan sügééér vagy - csipogok neki halál cuki és idegesítő hangon és megszemlélek mindent amit mutat hatalmasra tágult kíváncsi szemekkel.
    - Jajj istenem de édese. Látod, látod? Csókot, csóóókot! - bíztatom a halakat hogy csókolják meg egymást és összespanolunk a Vuvu-val is ahogy iderobog majd vissza a gazdájához, de nem kell sokat várnunk hogy idejöjjön ő is. A csík szemű halál cuki lány az, a nevére is emlékszem ám. Vagy mégsem? Misa.... Musa... Masa! Ez az. Naná hogy emlékszem rá, és elheverek a tesó kockás hasán, mert születési előjogom hogy rajta terpeszkedhessek.
    - Hatalmaaaas pókok vannak itt a kertben. Tudoood? El se hinnéd mekkorát! Az az! Kis szemetek, szaladnak ám ak is pálcika lábaikon de nem éééér! Mi megfogjuk őket, mint Aatto. Jajj Aaattoooo olyan ügyes vagy - lelkendezek amikor fűcsomót nyújt a Vuvu gazdája felé. és nem kelek fel, egyikünk sem teszi.
    - Tanítod a Vuvu-t? Mit tud már? - kérdezősködök, gyermeki lelksedéssel, keresztben Aatton és a lábaimmal az égben harangozok.



    avatar
    Masako Saito

    Faj : Vérfarkas
    Falka : Queens
    Rang : Szellmjárók/Errapel
    Tartózkodási hely : Queens
    Kor : 28
    Foglalkozás : Divattervező

    Re: Titkos kert

    on Kedd 4 Okt. - 20:23


    Riikka & Aatto & Masa
    ©
    A kutya éppen némaságával válik mindennél értékesebbé. Társaságában az ember rátalál a lelki békére, ahol a szavak elvesztik minden jelentőségüket!



    Nem tudtam, hogy Natannak kölykei vannak. Bevallom őszintén nem is nagyon néztem ki belőle. Persze tud ő is komoly lenni, de valahogy nem tudtam elképzelni mellé egy kölyköt, főleg nem kettőt. Ahhoz túl szabadlelkű. Most meg kiderült, hogy bizony van neki és már nem is olyan kicsik. Mégis mikor csak nézem őket, ahogyan a földön fetrengenek úgy érzem magam, mint felügyelő. A korral minden farkas megbolondul? Lehet, hogy én is ilyen idióta leszek?
    Vigyorogva figyelem őket, majd közelebb is sétálok, mikor Aatto megmutatja nekem azt a fűcsomót. Ha engedi el is veszem tőle, majd vidáman mutogatok a közepébe!
    -Ooooh ott tényleg van egy!-Mondom neki lelkesen és vissza is adom azt a fűcsomót, majd Lobora pillantok, aki megállás nélkül csóválja a farkát és várja, hogy mikor fognak vele is foglalkozni.
    -Hát még nem olyan sok mindent. Jelenleg csak az alapokat próbálom megtanítani neki… Tudjátok…Ül, fekszik, marad meg hasonlók.-Rántom meg a vállam. Szerintem jól haladunk, nem egy ostoba kutya. Inkább még nekem kell sokat tanulnom róla. Sosem volt kutyám, így nekem is kihívás ez az egész, de imádom.
    -És hogy érzitek itt magatokat, azon kívül, hogy Natanre még mindig haragszotok. Mondjuk megértelek titeket. Szerintem én is így reagálnék rá… De ugye tudjátok, hogy nem utálhatjátok örökké?-Nem én nem akarok békét teremteni közöttük. Nem akarok beleszólni az ő életükbe. Majd gondolom leülnek megbeszélni, amit kell, vagy egyszerűen csak beletörődnek abba, hogy bizony most már ez a falka a családjuk.
    -Tudjátok ez egy remek falka. Tele vagyunk idiótákkal, de ennek köszönhetően sosem unatkozunk. Jó fejek a tagok. Sok a buli… Dante néha ijesztően szigorú, de ő is benne van a baromságokban…Mikor nagybátyám beharapott és bemutatott nekik féltem tőlük. Azt gondoltam róluk, hogy te jó ég milyen tapasztalt farkasok…Aztán megismertem őket és csak pislogtam, hogy ez most komoly? Tényleg ennyire hülyék?...-Talán az, ha kicsit mesélek róluk segít nekik megkedvelni a helyet.






    My family

    avatar
    Vendég
    Vendég

    Re: Titkos kert

    on Kedd 4 Okt. - 21:39



    Riikka & Masako & Aatto



    A marha szerepet tökéletesen alakítom, és ha fater nem lett volna ennyire köcsög, eskü még sajnálnám is, mondván mit gondolhatnak a többiek arról, mennyire elvetemült barom kölykei vannak? Nagyon, de ezt régen is tudta, és ha már egyszer átvert minket, akkor így kapja vissza, hadd menjen csak rapporta.
    - Sügééér? Hülye, az a vízben él. Látsz rajtam kopoltyút? Lááátsz Riikka? Na, akkor ki a sügér? Az ott a tóban. Pecázzunk.
    Hason fekve kúszok a partig, mert látnom kell a halakat amint tátognak meg cuppognak, és egyet el akarok kapni. Aztán amikor Masa odaér, akkor inkább őt boldogítom egy marék fűvel, és eskü, nem hugyoztam le, egész ehető, ha elcsapta a gyomrát. Amire ügyelek, hogy a húgomat is vigyem magammal, mert még lemarad a látnivalóról.
    - Látod? Kis mocskok elbújnak, annyi de annyi póóóók van itt, meg aztán a hálók. Tudod, amit így sittysutty megszőnek. És azért halnak korán, mert kicsik és rájuk lépek, meg azért, mert nem csak a mosónők hanem a szövőnők is korán halnak.
    Mint egy akadémikus, úgy tartok előadást a pókok elhalálozási esélyeiről. Olyan komoly pofával adom elő, hogy az már nekem is fáj. Miután Riikka megdicsér, még meg is tapsolom magam, így kell ezt.
    -Ezt így egyszerre? Zseni. Kutyuuus, vauvauuuu! Ülfekszikmaradhasonlók!
    Felülök a parton úgy fogva Riikkát, mintha attól tartanék, beleesik a vízbe, ha nem teszem, és kíváncsian várom szerencsétlen kutya reakcióját. Én mindent elmondtam, felőlem azt csinál amit akar. Azt mondta Masa, ezeket tudja. Én csak tesztelem.
    -Mé nem? Téged vertek már át? Úgy hozott ide minket, hogy kilép a falkából. Akkor képes lennél megkedvelni, mikor összejátszott azzal a tagbaszakadt Alfaállattal? De jó arc, verhettük az öreget.
    Vigyorral a pofámon jelentem ki mindezt, de most tényleg? öleljem a keblemre Natant? Na ne már, az tenné be az összes létező kaput.
    -Hátnemtom. Én nem voltam ilyen falkás izé sosem, ez nekem itt tömeg. Hülyék? Azé még nem akarok beilleszkedni, ha nem baj.
    Imádok renitens lenni ahogy Riikka is, aztán majd kiderül, hogy a falka hogy bírja.

    Re: Titkos kert

    on Hétf. 16 Jan. - 22:57


    Ajánlott tartalom

    Re: Titkos kert


      Pontos idő: Pént. 17 Aug. - 23:34